Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-23 / 203. szám, kedd

I KÉPEK LEGFIATALABB BÁNYÁNKBÓL Á hivatalosan kékkőinek nevezett, de általánosan pótorinak ismert barnaszénbánya hazánk legfiata­labb hasonló üzeme. Bár még korántsem értek vé­get a feltárási munkálatok — la legnagyobb és leg­modernebb tárnát, a Dolinát még csak most építik — az eddig részben feltárt Bukovec, Háj és Slatin­ka már most is jelentősen hozzájárul második öt­éves tervünk feladatainak teljesítéséhez: a vállalat 1956-ban 41 758 tonna, 1957-ben — június közepéig — 16 547 tonna szenet adott terven felül a köztár­isaságnak. A bánya ezekért' a szép eredményekért: a terv ál­landó és egyenletes teljeisitéséért és túlteljesítéséért ez év május 1-én az egyik legnagyobb kitüntetés­ben részesült, elnyerte a Munkaérdemrendeit. Itt dolgozik a szlovákiai szénbányák legjobb ifjú­isági kollektívája: a Dulaj-Kovalcsik brigád. Mind­ketten — akárcsak brigádjuk — több nagyszerű kitüntetésben részesültek, s a Szovjetunióban jár­tak tanulmányúton, hogy elsajátítsák a leghaladóbb fejtési módszereket a szovjet bányászoktól. Szépen fejlődő, korszerű üzem a kékkői bánya fe még több szenet adhatna szocialista iparunknak, háztartásainknak, de ehhez még több bányászra, lelkes fiatalra volna szüksége. Mo«t, az iskolaév .végeztével sc*k-sok fiatal alólrt nyitva áll az út, hogy az egyik legfontosabb poszton vegyen részt az országépítésben: a b'.iyász tiszteletreméltó hi­vatását válassza. —TA— | MEGJEGYZÉS Vízfogyasztás A frontfejtők munkahelyükre indulnak Í Í fj Érdekes statisztika ragadta meg fi­• Jgyeimet a napokban. A statisztika el­% árulja (bocsánat, kedves olvasó, hogy Kilyen mélyen nyúlok vissza a múltba'.), íjhogy Bratislavában 1886-ban egy sze­x'^mély napi vízfogyasztása 24 liter volt. ^•N.i, nem kell megijedni, ezt a meny­íj} nyiséget nem töltötték mind magukba, nmert már ők is tudták, hogy a jóból Jj is megá.-t a sok! De ugorjunk csak át \* 70 évet és nézzük, mi a helyzet ma ? fí Bratislava az 1886. évi 400 000 köbmé­xjter vízzel szemben 1956-ban 26 millió Jrköbméter vizet fogyasztott. Sőt, a sta­y,titisztika elárulja hogy a legutóbbi ká­'áinikulc. idején a napi csúcsteljesítmény -JÍ9Í ezer köbméter víz vólt, ami egy jj'személy átlagos napi 375 literes vízfo­*)igyasztásával egyenlő. • Eddig a statisztika. Jjj A vízfogyasztás sok mindent elárul. % Hárulja többek között a higiénikus íjéletmódot, a tisztaságszeretetet, rőf •jj a nemzet szaporulatot is. Legapróbb i'polgáraink esetében ugyanis magas ij! színvonalon álló technikánk csődöt jlj mórul, mert a pelenkát por szív óz n •Á nem lehet, csak mosni! Ehhez védi és ami ezsel összefügg düli okozója. Jómagam három ilyen kritikus időszakot ismerek. Éspedig: a kánikula, a görögdtnnyeérés és a szó-< li>szüret ideje. Miért pont a görögdinnyeérés ideje? Egyszerű! Mama hosszas válogatás után vesz egy görögdinnyét. Papa hi­degen, hűtve szereti, hát csak gyerünk vele a vízcsap alá, folyatni reá a vizet nyakló nélkül. Papa sűrű nyelvcsettin­tések közepette szel a dinnyéből, azonnal kifejezést is ad határtalan megelégedésének, áldja a pillanatot, amikor szemet vetett áldott, takarékos nejére, és mindenre gondol, csak arra nem, hogy közben jónéhány hektoliter víz ment veszendőbe. És a szőlőszüret? Hát ez még egy­szerűbb. Megérik a szőlő, leszüretelik. Eddig a víznek semmi szerepe. Még a szüretelók sem fogyasztják, mert ők inkább bort isznak. Kipréselik a szőlőt. Itt kezdődik a víz szerepe. Amikor pe­dig a szőlő nemes leve a hordókba kerül, már a víz dominál. Aztán min­den becsületes hordó egyszer mégis­csak kiürül. De megint megtelik, méghozzá csodálatos, bibliai borral. Hosszú-hosszú idő telt el, míg a kánai menyegző után derék bratislavai sző­hogyan lehetséges?" — kérdeznék töb- tek. a víz borrá változtatására. Igaz, ők nem a menyegzői asztalnál, de a pincében végezték ez istentől rogyá­sig megáldott műveletet. Nemes igyekezetüket teljes siker koro­názta! Kezdték is kimérni nagy buz­galommal. (Érdekes volt megfigyelni, hogy abban az időszakban, amikor a bibliai recept szerint készült bort mérték, nemigen akadtak az utcákon italos emberek. Mintha csak általános :•( vízcsapok magas százaléka keservesen józansági őrület tört volna ki!) Xv.sszasírja a teremtés első napjait és A hiánytalan és kitűnő vízellátás nen igénylő ellenőrzést: járják végig a KKollár tér néhány házát, helyesebben jjia lakásokat. Egyszeriben fényt derít ­a rejtélyesen magas vízfo­Ketnének ,._„_._ (Jj- <y,uasztásra és maguk is megdöbbenné jjj nek a „ragyogó" eredmény láttán. A , . .. . . , , .. . íi"'"" 1""J" u A hiánytalan és kitűnő vízellátás nem Az elmesen elosztott furatok határozzák meg, mennyi ty mstaQ sugárbm ontja könnyeit H a lesz az egyszerre lefejtett szén j(J szólni tudnának, bizton elzokognák: ;ÍJ.,Ne kívánj tőlem lehetetlent, drága 'J'gazdám! Ötven esztendeje szolgállak ív, odaadóan, hűségesen, Sok pénzt meg­Íltakarítottam neked vízadó formájában, 'de lásd be, tovább nem bírom! A múlt­nagy dicsősége, hogy a bort kedvelő nagyközönség zsebéből a pénz derék szőlőseink szekrényébe vándorolt — jogtalanul! Szerintem a vízmüvek példás dolgozói inkább megérdemelték volna! Hogy ez mennyire megfelel a valói Ságnak, e szerény példa bizonyítja: kor is dühödben olyat csavartál raj- az elmúlt év őszén (tudvalevő, hogy A lőmester munka közben (({ram, majd a nyakam ficamodott íci. )Hát van ennek értelme? Negyedik éve \zuhognak könnyeim, egyetlen nap alatt % néhány hektoliter üdítő, tiszta vizet hullatok könny formájában a khnális­üba. Könyörgöm: cserélj ki engem Sj egy fiatal fényes vízcsappal, mert egy 'ii szép napon maradék erőm is elfogy, j(lés meglátod, rosszul jársz! Vízözönt esi. 'Jj nálok! Pedig akkor ártatlanul szorulsz a Jj' feleségedtől, amit nem szeretnék!" K Bizony — szégyen ide, szégyen oda [() — a vízcsapnak igaza van! Sok száz •Jjés ezer hektoliter víz folyik el fe­fí-lcslegesen, de az illetékesek Írről nem ([vesznek tudomást. ÍJ De ha már a csúcsfogyasztásról is Jj* szóltunk, állapítsuk meg szerényen. ti! hegy nemcsak a kánikula ennek egye­szclótermés az előző szigorú tél követ­keztében nem volt) a bratislavai sző­l'óművesektöl az ellenőrző szervek tľ-bb mint száz bormintát vittek. hogy csoda nincs, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a százegynéhányból mindössze 1 (egy!!!) volt hamisítat­lan, igazi jó bor. A bibliai megoldás nem vált be, a 'minőség meg sem kö­zelítette a kánai menyegző boráét, sőt kimondottan silány volt! Az igaz­ságszolgáltatás pedig — nagyon he­lyesen! — alaposan kiszámlázta az el­fogyasztott vizecske arát. Kedves olvasó, kerlek, ne csodál­kozz, ^inkább próbáld megérteni: így születik a szám — 375 liter víz egy személyre egyetlen nap alatt! Vincze Géza Robbantás után kö­vetkezik a legfe­lelősségteljesebb munka, az alátá­masztás. Az alátá­masztást végző dol­gozóktól függ mun­katársaik biztonsá­ga, a fejtés folya­matossága. Jobbol­dali képünkön a bányaácsokat mu­tatja be munkájuk közben. Sluka József felvé­telei. * A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS A demokratikus centralizmus ' i a Szovjetunió Kommunista S Pártjának dicsőséges példája , 1 nyomán a világ valamennyi I 1 kommunista pártjának, így a ml <| pártunknak is legfőbb szervezeti alapelve. Az alapszervezetek S évenkénti vezetőség választása |> és a többi, felsőbb pártszervek I 1 megválasztása alapja a pártde­i mokráciának, de ugyanakkor 'i szilárdítja a párt centralizmusát is. I. Mit jelent a demokratikus centraliz­mus, a párt építésének és működésé­nek ez az alapelve? A párt centralizmusa azt jelenti, hogy a párt egységesen szervezett csoport, amelyben egységes a program, az irányítás és egységes a szervezeti alapszabályzat. A centralizmus azt je­lenti, hogy a párttagok kisebbsége kö­teles magát alávetni a többség hatá­rozatának. Az alsóbb szervek, a párt­tagok, tagjelöltek kötelesek végrehaj­tani a pártkongresszus és a vezető szervek határozatait. Mi az alapja en­nek a kötelezettségnek? Az egységes, önként vállalt pártfegyelem, amefy egyaránt kötelező a párt valamennyi tagjára, tagjelöltjeire és minden párt­szervezetre. A kommunista párt cent­ralizmusa a közös eszmén és a tag­ság által választott felsőbb szervek tekintélyén alapszik. A marxizmus-le­ninizmus eszméinek megvalósítása ér­dekében a kisebbség tudatosan ren­deli alá magát a többségnek, az al­sóbbfokú pártszervezetek a felsőbbfo­kúaknak, valamennyi szervezet pedig a Központi Bizottságnak. A párt centralizmusa azonban nem akármilyen centralizmus — hanem de­mokratikus centralizmus. Ez azt jelen­ti, hogy a párt valamennyi vezető­szervét, az alsóbbfokú szervektől a legfelsőkig demokratikusan választják. A párt demokratizmusa továbbá azt jelenti, hogy a vezető szervek köte­lesek munkájukról a pártszervezetek­ÜJ SZŐ 1957. július 23. nek rendszeresen beszámolni. A kom­munista párt demokratizmusának lé­nyege, hogy a párttagok a pártszerve­zetekben politikai munkát végeznek, döntenek a pártéletben felmerülő kér­désekben, határozatokat hoznak és te­vékenyen részt vesznek végrehajtá­sukban. E tevékenységük folyamán a tagságnak élnie kell a bírálat és ön­bírálat jogával. Hogyan függ össze egymással a párt centralizmusa és demokratizmusa? A lehető legszorosabban. A demokrácia és centralizmus együtt alkotják a párt szervezeti alapelvét. Ezt bizonyítja a pártélet számtalan, mindennapos ta­pasztalata. A centralizmus megköveteli, hogy a hozott határozatot minden párttag végrehajtsa. De lehet-e ezt a követel­ményt jól teljesíteni abban a párt­szervezetben, ahol magát a határoza­tot nem vitatják meg, ahol a tagság­nak nincs meg a lehetősége arra, hogy megismerkedjék a helyes állásponttal, kifejtse a maga véleményét, egyszóval, ahol elfojtják a párton belüli demok­ráciát? Nyilvánvalóan nem lehet. Hi­szen a határozat végrehajtásának kö­telezettsége éppen az önként vállalt pártfegyelmen, a párt egységes, öntu­datos vasfegyelmén alapszik. Minél ak­tívabban vesz részt a tagság a veze­tés, a határozathozatal munkájában, annál jobban magáénak érzi a hatá­rozatokat, annál pontosabban, odaadób­ban és fegvelmezettebben hajtja végre őket, annál tudatosabban rendeli alá magát a kisebbség a többségnek, az' alsóbbfokú szervek a felsőknek — te­hát annál szilárdabb lesz a centra­lizmus. És ugyanúgy a szilárd centralizmus, az egységes fegyelem nélkülözhetet­len feltétele a pártonbelüli demokrácia egészséges és eredményes kibontako­zásának. A párt politikájának sza­bad megvitatása, a bírálat és önbírá­lat alkalmazása, a tagság széleskörű tömegeinek cselekvő részvétele a párt­életben csak akkor termékeny, akkor segíti elő a párt és a nép céljainak megvalósítását, ha a vitát határozatok, a szavakat tettek követik, ha a hatá­rozatoknak, a felső szervek utasítá­sainak végrehajtásában fegyelmezet­ten és egységesen részt vesz az egész tagság. n. A pártdemokrácia elmélyítésével együtt jár a párttagság nagyobb akti­vitása a szocialista építés munkájában. A demokrácián mi a tömegeknek azt a szabadságát értjük, hogy legjobb tudásukkal részt vegyenek a szocializ­mus építésében. Azonos értelemben beszélünk a párton belüli demokráciá­ról. Párttagságunk fokozott bevonása, rendszeres részvétele a pártéletben, egyben fokozottabb részvételt jelent a terv teljesítéséért, a munkafegyelem erősítéséért, a nagyobb hatékonysá­gért, a begyűjtés sikeréért, az EFSZ­ek megszilárdításáért folyó harcban; kommunista példaadást, odaadóbb, eredményesebb agitációt, nevelőmun­kát jelent a fenti feladatok megoldá­sa érdekében. És mivel a párt a dol­gozó nép vezető ereje — a párttagság növekvő tevékenysége mozgósítja a pártonkívüli tömegeket is. A munkás­osztály, a dolgozó parasztság és ér­telmiség, az egész dolgozó nép akti­vitásának fokozása a feltétele még teljesebb részvételüknek az ötéves terv, a szocialista építés nagy mun­kájában. A kommunisták fokozott tevékeny­sége több kezdeményezést, újítást je­lent a termelésben, több és jobb ne­velőmunkát a falun és az üzemben, következetesebb helytállást a nehéz­ségekkel szemben — más szóval, szo­rosabb összekapcsolódást a széles nép­tömegekkel. A pkrtdemokráciával együtt nő a figyelem a tömegek szük­ségletei iránt, együtt nő a tömegek párt iránti bizalmának elmélyülése. A párttagság szélesebbkörű és példa­adó részvétele a szocialista építőmun­kában a párt és a néptömegek még teljesebb, még szorosabb eggyéforrá­sát eredményezi. A tagság és a pártonkívüli tömegek az építőmunka mindennapos tapaszta­latain tudják legjobban lemérni a pártszervezet vezetőinek munkáját. A párttagság széleskörű nevelő és szervező munkája ismerteti meg a dolgozó tömegeket a párt politikájával, határozataival, az alapszervezetek te­vékenységével. Ezáltal kerül a párt­szervezet bizottsága s munkája a tö­megek ellenőrzésének lencséje alá. A kommunisták és a pártonkívüli tö­megek ébersége és bírálata nálunk is nélkülözhetetlen a pártszervezetek fo­gyatékosságainak, az egyes pártbizott­ságok, bizottsági tagok hibáinak felfe­déséhez. Felkelteni és fokozni a tö­megek éberségét, tudatosítani bennük ellenőrző munkájuk fontosságát, meg­értetni a dolgozó tömegekkel saját szerepüket és érdekeltségüket a párt politikájáért — mindez szorosan hoz­zátartozik a pártdemokrácia lényegé­hez. A pártdemokrácia növekedésével te­hát együtt kell járnia az éberség fo­kozódásának, az akotó bírálatnak, az önbírálat fellendülésének, s magasabb színvonalra emelkedésének. Hogyan segíti elő a bírálat és önbírálat a párt erősítését? Először is azáltal, hogy se­gít idejekorán felfedni a hátráltató fo­gyatékosságokat, felvértezni a párt­szervezeteket a bürokratizmus veszé­lye ellen, figyelmeztet a sikerekkel együtt járó veszélyekre: az önelégült­ségre, elbizakodottságra. Másodszor azáltal, hogy a dolgozó tömegek ér­tékes tapasztalatait észrevételeit gyü­mölcsözteti a párt és a fejlődés szá­mára. Harmadszor: a bírálat és önbí­rálat erősíti a pártot azáltal, hogy al­kalmazása közben a párton belüli és párton kívüli tömegek szüntelenül ne­velődnek, az öntudat magasabb fokára emelkednek. A párton belüli demokrácia tehát a párttagság s bizonyos értelemben a párton kívüli dolgozók számára is nagy iskola, amelyben szüntelenül új és új, nevelésre alkalmas káderek formálód­nak. És természetesen nemcsak veze­tők nőnek ebben az iskolában. Az itt végzett nevelőmunka döntően hozzá­járul az államhoz, a munkához, s a dolgozók egymáshoz való új, szocialis­ta viszonyának kialakításához. m. Mi a feltétele annak, hogy a párton belüli demokrácia kifejlesztése fokoz­za a párt erejét, előre vigye a béke védelmének és a szocialista építőmun­kának napirenden levő feladatait? Az a feltétele, hogy megerősítsük, még szilárdabbá tegyük a párt cent­ralizmusát, még acélosabbá a- párt egységes, mindenkire kötelező fegyel­mét. A jelenlegi helyzetben fokozott jelentősége van a fegyelem megszi­lárdításának. Terveink sikeres teljesítésének, a hatékonyságnak, gazdaságosságnak, a nagyobb termelékenységnek alapja, hogy minden munkahelyen a kommu­nisták egy emberként gondolkodja­nak és egy emberként cselekedjenek, szigorúan betartsák a felső pártszer­vezetek határozatait és következete­sen harcoljanak minden lazaság ellen, legyen az akár a munkafegyelem, akár a tervfegyelem megsértése vagy pa­zarlás a nyersanyaggal, szerszámokkal. A falvakon a kommunistáknak külö­nösen jó példával kell előljárniok. Ha­talmas vonzóereje van egyes elvtársak példájának, magatartásának, de az egész pártszervezet egységes és fe­gyelmezett cselekvésére még inkább szükség van. Ehhez pedig az kell, hogy szigorú centralizmus fogja össze párt­szervezeteinket, hogy egyetlen akarat hassa át és kovácsolja szilárd egy­ségbe az egész pártmunkát. Örökké érvényes, amit Gottwald elvtárs mon­dott: „Mindazért, ami ebben az or­szágban történik, a kommunisták fe­lelősek." Ez a tanulság tükröződik a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának legutóbbi határo­zataiból is. JO SÄNDOB

Next

/
Thumbnails
Contents