Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-23 / 203. szám, kedd

Nem a Szovjetunió hibája, hogy a nagyhatalmak még nem egyeztek meg a leszerelésben V. A. Zorin interjúja a Manchester Guardian tudósítójával London (ČTK) — R. Scott, a Manchester Guardian lap diplomáciai főtudósítója megkérte V. A. Zorint, az ENSZ leszerelési albizottságá­nak szovjet képviselőjét, hogy válaszoljon néhány kérdésre, amelyek a Szovjetuniónak az albizottság napirendjén szereplő kérdésekhez el­foglalt álláspontjára vonatkoznak. KÉRDÉS: A Nyugat kitart amel­lett, hogy a nukleáris kísérletek j ideiglenes megszüntetéséről szóló í, egyezmény kötve legyen egy to­í vábbi program elfogadásáról szóló t egyezményhez. Ez a program, me­I lyet e próbaidőszak alatt dolgozná­f nak ki, nemcsak a szokásos fegy­| veres erők és fegyverzetek csök­•jf kenfésének első szakaszára vonat­ig kőznék, hanem a katonai célokat | szolgáló nukleáris termelés további j megszüntetéséhez vezetnek és j, emellett biztosítaná a hatékony el­! lenőrzést. Milyen okokból nem akar f a szovjet küldöttség ebbe bele­egyezni? VÄLASZ: Ha a nyugati hatalmak végre elhatároznák, hogy először be­szüntetik az atom- és nukleáris fegy­verkísérleteket, hogy később megegyez­zenek más leszerelési intézkedések­ben, semmi sem állna az atom- és hid­rogénfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló azonnali megegyezés útjában. A Szovjetunió önálló akcióként java­solja e kísérletek 2—3 évre való be­szüntetését, mert azt várja, hogy az ilyen egyezmény megkötése után to­vább fognak törekedni a részleges le­szerelésről és általában a leszerelésről szóló szélesebbkörű egyezmény meg­kötésére. A kísérletek beszüntetése bi­zonyára kedvezőbb feltételeket terem­tene a leszerelés összes fennmaradó kérdéseinek megoldására. A nyugati hatalmak azonban, amint július 2-i kö­zös dokumentumukból kitűnik, a való­ságban magát az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt a leszerelés más kérdései­nek megoldásától teszik függővé. Tu­lajdonképpen azt mondják, hogy a nuk­leáris kísérleteket mindaddig nem le­het megszüntetni, míg nincsenek meg­oldva a leszerelés többi kérdései. Ha ilyesmibe beleegyeznénk, ez azt je­lentené, hogy a nukleáris kísérletek be­szüntetését bizonytalan időre elhalasz­tanánk, jóllehet a megegyezésnek min­den szükséges előfeltétele megvan. A Szovjetunió természetesen nem ha­ladhat ezen az úton. KÉRDÉS: Ha a nyugati hatalmak elfogadják a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló külön egyez­ményre tett szovjet javaslatokat, akkor a szovjet kormány elfogad­ja-e a katonai célokra történő nuk­leáris termelés ellenőrzött beszün­tetésére tett nyugati javaslatokat? VÁLASZ: A Szovjetunió mindig szük­ségesnek tartotta az atom- és hidro­génfegyver eltiltására irányuló intéz­kedések között a nukleáris fegyver­termelés beszüntetését is. Erről be­szélnek többek között az albizottság elé március 18-án terjesztett szovjet javaslatok is. A valóságban a nyugati hatalmak nem az atom- és hidrogénfegyver gyártásának megszüntetését javasolják. Az albizottságban tett javaslataik csu­pán a katonai célokra történő hasadó anyagok jövő termelésének beszünte­tésére szorítkoznak. A nyugati hatal­mak javaslatai meghagyják az álla­moknak a felhalmozott nukleáris fegy­verkészleteket és azt a jogukat, hogy e fegyvereket a meglevő hasadó anyag készleteiből gyártsák, tökéletesítsék és katonai célokra alkalmazzák. Ért­hető, hogy mindez mérföldes távolság­ra van a nukleáris fegyvergyártás igazi beszüntetésétől. A Szovjetunió az atom- és hidrogén­fegyverek teljes betiltását követeli. Ogy véli, hogy e- fegyverek gyártásá­nak beszüntetése után az államok fegy­verzetéből való kivonásuknak és e fegyverkészletek csökkentésének kell következnie. A gyakorlatban csak ez a megoldás mentesíti az emberiséget az atomháború veszélyétől. KÉRDÉS: Mi a nukleáris fegyver­kezés beszüntetésére tett szovjet javaslatok lényege a nukleáris fegy­f verkísérletek ideiglenes félbeszakí­tásán kívül? • VÁLASZ: A Szovjetunió az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltását kö­vetelte és követeli, amit az ENSZ le­szerelési albizottságában tett számos javaslata bizonyít. Mivel azonban a nyugati hatalmak a nukleáris fegyve­rek kérdésének ezt a megoldását el­utasítják, a Szovjetunió beleegyezett abba, hogy először részleges intézke­dések történjenek erre. Először is azt javasoltuk, hogy első önálló lépésként kössünk megegyezést az atom- és hid­rogénfegyverkísérletek beszüntetéséről, mert ez lefékezi az atom- és hidro­génfegyverek továbbfejlesztését. Másodszor javasoltuk, hogy az ál lamok kötelezzék magukat, hogy nem alkalmaznak katonai célokra semmilyen atom- és hidrogénfegyvert. Ha telje­sítenék a Szovjetunió által javasolt intézkedéseket, ez előkészítené a ta­lajt a nukleáris leszerelés további in­tézkedéseire. Ha a nyugati hatalmak beleegyeznek az atom- és hidrogénfegyverek teljes eltiltásába, gyártásuk beszüntetésébe és az államok fegyverzetéből való kivo­násába, a Szovjetunió ezt csak üdvö­zölni tudja. KÉRDÉS: Mik a Szovjetunió ja­vaslatai a katonai célokra történő nukleáris termelés ellenőrzött be­szüntetésére? VÁLASZ: A Szovjetunió számos ja­vaslatában, többek között március 18-i javaslatában ajánlja az atom- és hid­rogénfegyverek gyártásának teljes be­Szüntetését, mint a nukleáris fegyve­rek eltiltása egész programjának egy részét és e fegyverek kivonását az ál­lamok fegyverzetéből, hogy a jövőben a hasadó anyagok mindennemű ter­melése kizárólag nem katonai célokat szolgáljon. A Szovjetunió javasolja, hogy ezeket az intézkedéseket olyan nemzetközi ellenőrzés alatt valósítsák meg, amelynek minden szükséges jogot és funkciót megadnak. KÉRDÉS: Kitart a szovjet kor­mány amellett, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény magában foglalja a nuk­leáris fegyverek használatának ti­lalmáról szóló deklarációt is? VÁLASZ: Nem, a Szovjetunió az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali beszüntetéséről f ló egyez­ményt nem köti semmilyen feltétel­hez. Azt a nézetet valljuk, hogy e kérdés megoldását nem szabad a le­szerelés semmi egyéb kérdésének megoldásától függővé tenni. KÉRDÉS: Ha tehát a szovjet kül­döttség a nukleáris fegyverkísérle­tek ideiglenes beszüntetéséről szóló egyezmény betartása feletti ellen­őrzési rendszert javasolt, miért van kifogása az ellen, hogv szakértők­ből álló bizottság létesüljön, amely ezt az ellenőrzési rendszert kidol­gozná. VÁLASZ: A Szovjetuniónak nincs kifogása az atom- és nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetése feletti el­lenőrzés rendszerének részletes kidol­gozása ellen. Szükséges azonban, hogy a nyugati hatalmak — még mielőtt a szakértők kidolgoznád az ellenőr­zés rendszerének részleteit —, köte­lezzék magukat, hogy bizonyos nap­tól kezdve beszüntetik az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket oly hosz­szú időre, hogy ez valóban fékezze a lázas nukleáris fegyverkezést. Sem a négy nyugati hatalom dokumentumá­ban, sem az albizottságban levő nyu­gati képviselők nyilatkozataiban nem nyilvánították e.qvetértésüket az ilyen kötelezettséggel. Ebben a helyzetben az ellenőrzés részleteinek kidolgozásá­ra alakítandó szakértő csoport elte­relheti a figyelmet a dolog magváről és illúziókat kelthet valamilyen meg­egyezésről, mely a valóságban nem létezik. KÉRDÉS: Milyen fő ' akadályokat gördít a Nyugat állásfoglalása a részleges leszerelésről szóló meg­egyezés útjába? VÁLASZ: Az albizottság sikeres te­vékenységének, tehát a megegyezés elérésének is komoly akadálya az a tény, hogy az USA mindeddig nem nyilvánította álláspontját a Szovjet­uniónak a részleges leszerelési intéz­kedésről szóló javaslatához, amelyet még április 30-án terjesztett elő. Ért­hetően nehéz siker.t vámunk munkánk­ban, amikor a felek egyikének állás­pontja ismeretlen és homályos marad. Abból az állásfoglalásból, amelyet a nyugati hatalmak már kifejeztek, ki­tűnik, hogy ellenzik az atom- és hid­rogénfegyverkísérletek azonnali be­szüntetéséről szóló önálló határozatot és ellenzik az atom- és hidrogénfegy­verek katonai célokra való alkalmazá­sának betiltását. Ami a fegyveres erők lényeges csökkentését illeti, a nyugati hatalmak ezt az intézkedést politikai és más feltételekhez kötik. A nyugati hatalmaknak ezen eljárása akadályozza azt a megeqyezést, amely a gyakorlatban megfelelne a világbé­ke és a nemzetek biztonsága érdekei­nek. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának jelentése az első félévi terv teljesítéséről A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa jú­lius 20-án jelentést tett közzé a népgazdasági terv első félévi tel­jesítéséről. A bruttótermelés tervét az állami és a szövetkezeti iparban 1957 első félévében 112 százalékra teljesítették. A múlt év ezen időszakával össze­hasonlítva a bruttóterme'iés ezekben a szektorokban 41 százalékkal emel­kedett, ebből a villanyáram termelé­se 40 százalékkal, a kőszénfejtés 31 százalékkal, a vasérckitermelés 88 százalékkal, a nyersvastermelés 40 százalékkal stb. Amint a jelentésből kitűnik, nagy sikereket értek el a mezőgazdaság­ban is. A vetésterület az első félév­ben 125 ezer tenbóval (egy tenbo = 0,99 hektár) növekedett a múlt év ugyanezen időszakával szemben. Rohamosan emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. A munkások és alkalmazottak pénz­jövedelme az 1957. év első felében a múlt év ugyanezen időszakával szemben 52 százalékkal növekedett. Jelentősen javultak a parasztok élet körülményei is. Tovább terjed a britellenes felkelés Omanban London (ČTK) — A britellenes fel­kelés, amely néhány nappal ezelőtt Maskat és Omán brit védnökségi te­rületen kitört, tovább terjed. Brit sajtójelentések szerint a felkelők el­lenőrzése alatt van az ománi terület mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi területe és a felkelők három várost — Nizzuvahot, Firket és Ibrit — megszállták. Bin Tajmurnak, a Nagy­Britannia iránt engedelmes maskuti szultánnak csapatait visszavonulásra kényszerítették és e csapatok érzé­keny veszteségeket szenvedtek. A felkelés nagy méretei a brit kormányt sürgős intézkedésekre kényszerítették, amelyeknek célja mindenáron elnyomni az akciót. Maskatban megbeszélések folynak brit katonai tanácsadók és a maskati szultán között, aki a brit hatalom fő támasza az arab félsziget délke­leti részén. A Perzsa-öböl partvidé­kére, a felkelés központjától mintegy 300 km-re fekvő Sapdzsi brit tá­maszpontra sürgősen brit egységeket küldtek a Bahrein-szigetekről. To­vábbi erősítéseket várnak Kényából és Adenból. A Londonból érkező hírekből lát­ható, hogy a felkelés kirobbanását meggyorsította Bin Tajmur szultán hitszegő cselekedete, aki Maskatba hívta tárgyalni Haleb Bin Alit, az ománi iman helyettesét, akit meg­érkezése után letartóztattak. Haleb imanot 1955-ben a maskati csapatok kiűzték Omán területéről, amelyet erő­szakkal Maskathoz csatoltak. A lakos­ság azonban nem hajlandó elismerni Maskat fennhatóságát. Az ománi imanátus kairói képvise­leti hivatala közleményt adott ki, amelyben a jelenlegi ománi mozgal­mat felszabadító forradalomnak mi­nősíti. A brit burzsoá sajtó nagy figyel­met szentel az ománi eseményeknek. A lapok rámutatnak a felkelés brit­ellenes jellegére és felhívják a brit kormányt, hogy minden eszközzel fojtsa el a felkelést. Ezzel kapcsolatban panaszkodnak az Egyesült Államok politikájára is és utalnak arra, hogy a felkelést Szaúd-Arábiából támogatják az ame­rikai kőolajtársaságok érdekében, amelyek szívesen nyernének lehető­séget e terület gazdag kőoiajforrá­sainak feltárására. Németország Kommunista Pártjának választási felhívása Berlín (ČTK) — A Neues Deutsch­land vasárnap közölte Németország Kommunista Pártjának felhívását a nyugatnémet választókhoz. Az NKP „Aki Adenauerre szavaz — az atomhalált választja" — jelszó je­gyében rámutat, hogy az Adenauer- ] kormánynak az elmúlt nyolc év folya- p mán folytatott politikája ellenkezik a német nép alapvető érdekeivel és egy! javaslattal sem járult hozzá a nemzet-; közi feszültség enyhítéséhez, a meg -. értéshez, a leszereléshez és az atom- [ fegyverek betiltásához. Németország Kommunista Pártja ezért felhívja a nyugatnémet választó-| kat, hogy a szeptember 15-i választá­sokon buktassák meg Adenauer párt­ját. Az NKP követeli, hogy Nyugat­Németországból távolítsák el az atom­fegyvereket, szüntessék be az újrafel­fegyverzést és töröljék el a hadkötele­zettséget, az NSZK lépjen ki a NATO­ból, töröljék el az NKP betiltását és javítsák meg a dolgozók életkörülmé­nyeit. Az új pekingi csehszlovák nagykövei átadta megbízótevelét Peking (ČTK) — Ing. Ján Bušniak, a Csehszlovák Köztársaság új kínai nagykövete július 22-én Csu Teh-nek, a Kínai Népköztársaság alelnökének átadta megbízólevelét. Csu Teh, a Kínai Népköztársaság al­elnöke és Bušniak nagykövet ebből az alkalomból üdvözlő beszédet tartot­tak, amelyekben hangsúlyozták a két ország barátságát és e barátság je­lentőségét 3 szocialista országok egy­ségének szempontjából. Ezután hosz­szas szívélyes beszélgetést folytattak. A lengyel áílamünnep Varsó (ČTK) — A lengyel állam­ünnep központi ünnepségei július 21­én kezdődtek Varsóban. Több mir.t négyezer varsói lakos zsúfolásig meg­töltötte a Tudomány és Kultúra Pa­lotájának óriási kongresszusi termét, ahol a Varsói Nemzeti Bizottság, a Nemzeti Egységfront varsói bizottsá­gával közösen ünnepi akadémiát ren­dezett. Az elnöki emelvényen helyet fog­laltak a Lengyel Egyesült Munkás­párt politikai irodájának tagjai W. Gomulkával, a LEMP KB első titká­rával élükön. A gyűlés részvevői me­legen ünnepelték Ho Sí Minht, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, aki Csehszlovákiából érke­zett Varsóba. Az ünnepséget Wladislaw Gomulka, ] a LEMP KB első titkára nyitotta meg. Kijelentette, hogy 1944. július 22-e történelmi határkő Lengyelország életében, mert a szovjet és lengyel' hadsereg által felszabadított ország a ] szocializmus útjára lépetf. A GAZDASÁGI STATISZTIKAI in­tézet több mint 600 hallgatója e hét kezdetén Moszkvába megy, hogy pró­banépszámlálást végezzen Leningrád­ban, Akmolinszkben és más területe­kben. (ČTK) GÖRÖG LAPJELENTÉSEK szerint a francia társaság tulajdonában levő Lavrione-bánya dolgozóinak sztrájkja, sikeresen végződött. A társaság igaz­gatója beleegyezett, hogy visszaveszi a munkába a 24 elbocsátott bányászt és nem bocsát el további bányászokat. (ČTK) Fasisztaellenes tüntetések Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlinben július 21-én nagy tüntetés zajlott le a volt SS-isták tervezett találkozója ellen. A tünte­tés résztvevői tiltakoztak a bonni állami apparátus fasizálása és a náci kitüntetések viselésének újraengedé­lyezése ellen. A tüntetést a politikai­lag, fajilag és vallásilag üldözött személyek szövetsége rendezte és több mint ezer nyugat-berlini lakos vett rajta részt. A. Burg, a szövetség elnöke be­szédében többek köpött ezt mondot­ta: „Az az állam, amely SS-találko­zókat engedélyez, állást foglal gyil­kosságaik mellett. Felhívjuk a szö­vetségi kormányt és az illetékes tartományi kormányokat, hogyegyszer s mindenkorra tiltsák el az ilyen SS­találkozókat és az összes náci-ösz­szejöveteleket." A fasisztalellenes tüntetésben nagy számban részt vett a nyugat-berlini munkásifjúság is. Megkezdődött az egyiptomi nemzetgyűlés első ülésszaka Kairó (ČTK) — Kairóban július 22­én az egyiptomi nemzetgyűlés előze­tes ülést tartott, amelyen a képvise­lők letették az esküt és megválasz­tották a nemzetgyűlés elnökét. A nemzetgyűlést aznap este nyitot­ták meg hivatalosan Nasszer köztár­sasági elnök részvételévei, aki nagy jelentőségű beszédet mondott. A délelőtti ülést Ahmed Subhi Har­mil, az egyik legöregebb képviselő nyitotta meg. Felolvasta Nasszer el­nök dekrétumát az Egyiptomi Köz­társaság Nemzetgyűlése első üléssza­kának megnyitásáról. A képviselők az eskü letétele után túlnyomó sza­vazattöbbséggel Abdel Latif Bogdadit, 1 városi és vidéki ügyek eddigi mi­niszterét választották meg a nemzet­gyűlés elnökévé. -­A VIT vendégei A moszkvai VI. Világifjúsági Talál­kozó nemzetközi előkészítő bizottsága a fesztiválra meghívott számos kiváló államférfit, politikust, közéleti szemé­lyiséget, tudóst, írót és művészt, akik a fiatalság vendégei lesznek. A fesztiválra szóló jneghívást elfo­gadta James Endicot (Kanada), a Nemzetek Közötti Béke Megszilárdítá­sáért c. nemzetközi Lenin-díj tulajdo­nosa, Pablo Neruda chilei költő, a Bé­ke-Világtanács alelnöke, Nicolas Guil­len kubai költő, Akiko Seki, a központi japán énekegyüttes vezetője és szá­mos más kiváló személyiség. Válaszoltak a meghívásra nagy nem­zetközi szervezetek vezető dolgozói is, közöttük Vittorio, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, Louis Saillant, a szövetség főtitkára, Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség elnöke és mások. A fesztivál ven­dégei között lesz Erich Corens, a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja Elnökségének elnöke, valamint Johannes Becher, az NDK kulturális ügyeinek minisztere, Tennakum, a cey­loni parlament alelnöke. E napokban az előkészítő Bizottság táviratot kapott Erzsébet belga király­nőtől, aki megköszöni a fesztiválra va­ló meghívást, de sajnálattal közli, hogy nem vehet részt a fiatalok ünnepén. Egyben reményét fejezi ki, hogy a ta­lálkozó hozzájárul a nemzetek közötti egység megszilárdításához és a béké­hez. AZ IZLANDI IFJÚSÁG ELUTAZOTT A MOSZKVAI TALÁLKOZÓRA Rejkjavik (ČTK) — Július 20-án el­utazott Moszkvába a VI. VIT-re az iz­landi ifjúsági 175 tagú küldöttsége. A küldöttségben részt vesz egy 30 ta­gú énekegyüttes, tánccsoport és egy jazz-zenekar. Kilenc fiatal izlandi művész elküldte képeit a fesztivál művészeti kiállításá­ra. A sportjátékokon részt vesz az iz­landi sportolók együttese. Halldor Laxness Nobel-díjas izlandi író a fesztiválon részt vevő küldöttség elutazásának napján a sajtóban felhí­vást intézett az ifjúsághoz, amelyben kijelenti: „A moszkvai fesztivál bebi­zonyítja, hogy a külső különbségek és a nemzeti szokások kUlönfélesége elle­nére az emberek szíve egyforma..." Az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége Be/linben Berlin (ČTK) — Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának meghívására július 21-én este Berlinbe érkezett az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége. A kül­döttség tagjai J. Koplenig, a párt e. !­nöke, K. Altmann, a politikai iroda tagja, H. Fritz, a KB titkára, és L. Dubowski, a KB tagja. Hétfőn, július 22-én Berlinben tár­gyalások kezdődtek az NSZEP és az Osztrák Kommunista Párt küldöttsé­gei között. Mozgalom a Munkáspártban a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséért Londo^ (ČTK) — Az angol Munkás­pártban egyre terebélyesedik a nukleá­ris fegyverek beszüntetéséért folyó mozgalom. Ezt bizonyítja, hogy a Mun­káspárt helyi szervezetei által eddig beterjesztett 433 határozat közül 127 a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetését követeli. Ebből megítélhető, hogy a Munkás­párt ez év szeptember 30-tól október 4-ig tartandó évzáró konferenciájának egyik fő napirendi pontja a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének és a leszerelésnek kérdése lesz. OJ SZÖ O 1957. július 25.

Next

/
Thumbnails
Contents