Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-21 / 201. szám, vasárnap

fi|\ szerkesztőségünkbe érkezett levelekből Ismét összegyűjtöt­«\tünk egy csokorra valót. Levelezőink bizalommal fordulnak hozzánk — írnak a munkában elért sikerekről, jobb munkára ser­kentenek —, ugyanakkor hallatják bíráló szavukat, tiltakozásukat fejezik ki a lelkiismeretlen munka, és egyes emberek felelőtlensé­ge ellen. S mindezt azért teszik, mert felelősséget éreznek — se­gíteni akarnak minden hiba kiküszöbölésében. Felelősségre vonják a felelőtleneket — kiemelik, megdicsérik a becsületesen dolgozókat. Fs ez így helyes! A megdőlt gabonában Azt mondják, hogy már nincse­nek csodák. Erről * én is meg vagyok győződve, de ehhez hasonló mégiscsak van Őrsújfaluban. Eddig azt állították, hogy megdőlt ga­bonát nem lehet kombájnnal aratni. Mi is meglepőd­tünk, amikor láttuk, hogy a szovjet kombájn a földig ledőlt, ősszekúszált árpát, milyen gyönyörűeri aratja — ta­lán még kézikaszával sem lehetett volna jobban learatni. Marek Stanislav kombájnv'ezető a következőket mondotta: — Ha a ga­bona megdőlt, ősszekúszált, mint ez is, szépen le lehet aratni bármilyen gyárt­mányú kombájnnal. A kezelőtői, az embertől függ. 1955-ben az összes kombájnosok utasítást kaptak, hogy a kaszákat szereljék öt centiméterrel ala­csonyabbra. Ezért a munkáért fizetést is kaptak. Kombájnomat akkor végle­gesen átszereltem és .-attól az időtől kezdve jobban boldogulok. Többi kol­Az egyénileg gazdálkodó parasztok is szorgoskodnak A perbenyiki egységes földműves­szövetkezetbe tömörült dolgozó pa­rasztok megértették az idők szavát és ma már a közöst úgy tekintik, mint a boldogulás egyedüli útját. Szorgalmasan dolgoznak. Ennek tud­ható be, hogy ma már a községben csak öt kisparaszt van, aki még ma is egyénileg gazdálkodik. De ők is elkövetnek mindent, hogy pártunkkal és kormányunkkal szemben fennálló kötelezettségüknek eleget tegyenek. Beadási kötelezettségüknek minden­kor kellő időben eleget tesznek. Itt van pl. Kondás Gyula egyénileg gaz­dálkodó kisparaszt, aki aratási mun­kálatalt már befejezte és a becslés szerint hektáronkénti hozama eléri a 28—50 mázsás átlagot. De úgy látszik, Kondás gazdát négy egyénileg gazdálkodó társa is követi, mert — mint Felykó Adolf mondja — e hó 15-ére már ő is befejezi az ara­tást mind a négy társával egyetem­ben. Az ő hektárhozamuk sem lesz kevesebb, mint Kondás Gyuláé. légáim ezt az átszerelést csak ideigle­nesen csinálták meg. Amint rájöttek arra, hogy az alacsonyabbra szerelt ka­sza több figyelmet Követel és kevesebb kényelmet enged meg, visszaszerelték kaszáikat, Marek elvtárstól még mást is meg 7 tudtam. Egy hektáron 2—5 liter üzem­anyagot is megtakarít. Emellett tervét túlteljesíti. Naponta átlag 200 mázsát csépel ki, ami ebben a megdőlt gabo­nában tiszteletreméltó teljesítmény. S teljesítménye nem átmeneti, hanem állandó. Sikerének titka: szereti a gé­pet, vele érez és ^működését állandóan figyeli. Nos, ilyen ember a mi Marek Stanis­lavunk — az S—4-es szovjet kombájn vezetője. Gocnik A. ^tjógyulás és üdülés Egy nap a Marianské Lázné-i üdülőközpontban 7") erűs érzelmekkel lépek ki az ál­lomásépület kapuján. Köröt­tem zöldelő fák, gyönyörűen elrende­zett sétányok és tisztaság mindenfelé. Már ébredezik a város. Hét órára jár az idő, amikor beko­pogtatunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Horník üdülőközpontjába. A portás útbaigazítása' után felkeres­sük Pethő Sándor kultúrfelelöst, az üdülő népszerű Sásáját, aki elmondja, hogy a Horník üdülőközpont a FSZM legnagyobb üdülője a Donbasz és Szuvo­rov-iidülókkel együtt. Kéthetes turnu­sokban átlag 300 dolgozó tölti itt jól megérdemelt üdülését. Az üdülőt Vanik József gondnok vezeti Sedláček Miros­lav forgalmi vezető segítségével. Megszólal a házi megafon és jelenti a napi programot, reggelihez pedig rö­vid ismertetést közöl Marianské Lázn: keletkezéséről és múltjáról. Nem lesz felesleges, egy-két szót mi is lejegy­zünk a város történetéről. A város te­rületén 43 tudományosan is elismert gyógyforrás van, amelyek világviszony­latban is elsők közé emelték a várost a világhírű fürdók és gyógyforrások ranglistáján. Már 1197-ben tudták azt, A korsó négyszer megrepedt — mikor törik el ? Az alábbi üggyel kapcsolatban már több mint egy éve szólal fel állan­dóan a jogos kritika, de a mai napig eredménytelenül. A jókai áruházban állandósított ár­drágítással — többszöri feljelentés után —, foglalkozott az Állami Ke­reskedelmi Ellenőrző Hivatal 1956 má­jusában. Az eredmény az lett, hogy az ellenőrző közegek a feljelentést tel­jes egészében beigazoltnak találták. Az üzletvezetőt pedig 1500 koronára megbüntették. Simig Gábor üzletvezető mit sem törődve a történtekkel, folytatta to­vább árdrágításait. A Hlas Ľudu 1956. július 6-i szá­mában közölt kritika is teljes egészé­ben beigazolódott. De az üzletvezetőt a második leleplezés sem nem izgat­ta, sem meg nem javította, maradt minden a régiben, sőt humoros mo­sollyal jegyezte meg az elárusítók előtt „hát még ilyen szamárságot is lehet újságba írni". Következett az Oj Szó kritikája 1956. október 18-i számában „Kis té­vedések" cím alatt. Ez a harmadik leleplezés már kissé idegessé tette az üzletvezetőt. Mint mondotta: Oj Szó, Oj Szó, itt már kezdődnek a bajok, no de majd én elintézem az Oj Szót | is. | Simig Gábor üzletvezető szavai mintha beigazolódtak volna, mivel a maradt minden az árdrágítási akro­batizmus magas színvonalán. Jött az ünnepek előtti vásárlási láz: gondolta az üzletvezető, most itt az alkalom, nagy a forgalom, lesz még perzsaszőnyegrevaló is potyán és gaz­dagon . Az üzletvezető gondolata valóra vált. Lett perzsaszőnyeg az igaz, de az is igaz, hogy most már negyedszer leplezték őt le árdrágítás miatt, ez­úttal a nemzetvédelmi szervek egyik dolgozója. Joggal reméljük, hogy a negyedik leleplezés meg hozza a régen várt vál­(M) Pribojszky Erzsébet, Perbenyik. | harmadik nyilvános leleplezés után is I tozást iiiiEC.li EMLÉKEK K©JK©VT Konopište Ferdinánd, a műgyűjtő trónörökös vetélkedni akart V. György angol ki­rály gyűjteményeivel. Nem tudni, kiértékelték-e ezt a vetélkedést, annyi azon­ban bizonyos, hogy a ko­nopištéi „Szent György"­gyűjteményben sok érde­kes és szép dolgot talá­lunk, amit érdemes meg­nézni. Ezerötszáznál több szo­bor, kép, miniatűr munka, csontfaragvány van az egyik teremben. A kastély ura fe^vvereket ís gyűj­tött. Az ezüst és arany be rakásokkal díszített fegy­verek, drágakövekkel, dom­borzatokkal ellátott páncé­lok, lovagi öltözetek kü­lönböző mesterek munká­ját dicsérik. A kastély kör­nyékét hatalmas park ké­pezi. Rózsák, lugasok, gon­dozott utacskák, oszlopso­rok ... De értékeljük ta­lán most a műovűjtő ver­senyt. Az győzött, akinek munkája mindez, a kas­tély, a fegyverek, a ké­pek, a szobrok, a kert. minden Annak is szolgál most, a dolgozóknak. Kutná Hora ,Sok a látnivaló ebben a városban. Többen ismerik Nem történelmi szakértő, vagy tudományos ku­tató, hanem egyszerűen a „látogató", a hazánk nevezetességei és emlékei iránt érdeklődő dolgo­zó tett látogatást néhány nevezetes műemlékkel rendelkező városunkban. Néhány megfigyelését az ailábbiakban közöljük. A Kutiíí Hora-i Kamenný dúm a sok-sok apró tornyú 3első "alain most tárják Szent Borbála templomot, fel a vakolat alatti régi festményeket, úiabb mű­emlékkel gazdagodik az amúgyis gyönyörű tem­plom. Nem messze a Jakab templomtól van egy k-á­kolna. Kostnice-Sedlec a neve. A keresztes háborúk idején elterjedt a hír, hogy ezen a tájon E „Szent Földről" származó földet szórtak el. Aki egyenesen a mennyországba akart ke­rülni, itt temettette el ma­gát. Egy barát arra adta fejét, hogy se"ít az el­húnytak mennybe juttatá­sán és — halomba rakta az itt eltemetett emberek csontjait. Az oltár, a csillárok, de még a táj urának címere is emberi csontokból van készítve. Öriási halmokban az ég­Dekíviáhkozők koponyái tornyosulnak itt... Ritka­ság ez a ":ápolna, alig talá­lunk másutt ilyet. De do­hos, nehéz benne a leve­gő és sötét van. Künn na­gyot lélegzünk. Jól esik nagyot szippantani a má­ból e nagy sötétség emlé­ke után. > Schatz Sándor hogy a különböző források vizének gyó­gyító hatása van és már ekkor is hasz­nálták őket a fehér barátok (premont­Kirándulás a hegyek szelleméhez, a KRAKONOŠ-hoz reiek) gyógykezelésre. A város fellen­dülése a 18—19 században kezdődik, amikor a világ minden tájáról ide özön­lenek a gyógyulást keresők százezrei. Ez a nemzetköziség ráütötte a városra bélyegét és ma is kis-Európánák szo­kás nevezni Marianské Láznét. Még itt, a Horník-üdülőben is áll ez a felfogás, mert hiszen az egyik asztalnál csehül, a másiknál szlovákul beszélnek, de itt is hallunk magyar, ukrán, német és len­gyel szót egyaránt. Közben a reggeli már véget ért. Az üdülők csoportokba verődve várják, hogy megkezdődjék a kijelölt program. Három autóbusz kanyarodik az üdülő elé, hogy elvigyék a jelentkezőket a nagy fürdők körútjára (vetký lázenský okruh). Karlovy Vary és Františkové Lázn" megtekintése van programon. Aralfák az árpát Az őrösi szövetkezetben a múlt hé­ten kezdték meg az őszi árpa aratá­sát. Három kévekötőgép és 2 kombájn felváltva dolgozik éjjel-nappal. A le­dőlt árpát nehéz aratni, azonban az őrösi traktorosok kitesznek magukért. A kasza után megy az eke, mely után pedig másodnövényt vetnek. Szorgos kezű lányok rakják össze a kévéket. Horosz Éva, Juhász Katalin, Mokrí Ilona mindig a csoport élén jár­nak. Habár a vihar nagy károkat okozott, mégis 30 mázsa terményre számítanak hektáronként. Horosz Árpád, őrös. Másik csoport a Kinzvart községbéri lévő Metternich-kastélyba megy,hogy végignézze annak mesébeillő kincseit. Tfbédnél csak kevesen vannak az J-­1 ebédlőben, javarészük csupán vacsorára tér haza a kirándulásokból. Megkérdezem a mellettem ülő Holička elvtársat, aki Kladnóról jött ide üdül­ni, hogy van megelégedve az üdüléssel. Válaszában csak ennyit mond: Kár, hogy ez a 14 nap oly hamar elmúlik. J. György elvtárs, aki a komáromi ha­jógyárból tölti itt szabadságát, az ét­kezésre értve ezt állítja: — Lassan olyan leszek, mint a karácsonyt túlha* ladó hízottsertés. Hát igen, itt egy do­log a fő és ezt tartja szem előtt az üdülőközpont vezetősége is. Aki üdiil' ni jött, az jól érezze magát, érezze a dolgozó nép, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom gondoskodó* sát. Immár vacsora után vagyunk. Az üdülök egyöntetűen elhatározták, hogy a tegnapi táncmulatság után, amely a Kossuth-üdülőben volt, ma megnézik a prágai Nemzeti Színház előadását a Két özvegyet, Smetana operáját a sza* badtéri színpadon. L assan lehanyatlik a nap a dom•> bok mögött és mi elhagyjuk a híres fürdőhelyet, SÁGI R, JÓZSEF A tanítók is segítenek Elismeréssel kell szólnunk a tanítók azon munkájáról, amelyet már a vá­lasztások idején is kifejtettek. Nem ismerve fáradtságot, a tanítás befeje­zése után önként részt vállaltak a nyári agitációs munkából. Nincs egyet­len tagja sem a szlovák és magyar tantestületnek, aki ne lenne a nyári kultúr- és agitációs munkába bekapcso­lódva. Nem kis mértékben a tanítóság érdeme, hogy az agit-központ a nyár folyamán is állandóan tevékenykedik. Az agitáció már eddig is jól bevált, de más, újabb formák is hozzájárulnak, hogy községünk az elsők közé tartoz­zék, melyek beadási kötelezettségüket teljesítik, s ahhoz is, hogy a szövet­kezeti tagalap minél nagyobb mérték­ben bővüljön. Hogy csak egy-két em­bert említsünk: TAKÁCS LAJOS, aki még nemrégen az iskola padjaiban ülő kis csemetéket oktatta a biológia és földrajz ismereteire, most az egyik kombájn segédmunkása. Emlí­tésre méltó Halász Tibor is, aki mint a Csemadok tagja, tanítás után esté­ken át fáradozott, hogy gazdag mű­sort betanítva a szövetkezeti tagok­nak, kis- és középparasztoknak bősé­ges szórakozást nyújtson. Sáfi Árpád, Udvard, Ki a felelős ? Takarékoskodnunk kell minden gramm anyaggal, minden perc munka­idővel. Ezt a jelszót tűzte üzemeink dolgozói elé pártunk Központi Bizott­sága; ezt igyekszünk is valóra váltani. Éppen ezért nagyon meglepett az a lát­vány, amit városunk határában megfi­gyeltem. Városunk mellett hatalmas vasúti töltés épült és ahonnan a földet kiszedték, ott mély árkok keletkeztek. ' -lAÔĽNUP IVTT TALAIK0­J íunk »OfJtyiKfl ? Ebben a talajvízzel megtelt árokban a vízből kimeredő acélkerekek láthatók, Az iszapban egy egész csilleszerelvény van elsüllyesztve. Megszámoltam és 10 kocsit fedeztem fel felsőtartállyal együtt, amely már több mint egy éve rozsdásodik és megy tönkre a vízben. Mikor hazafelé mentem, azon gondol­koztam, milyen felületes munkások le­hettek azok, akik munkájuk végeztével itt hagyták pusztulásra ítélve ezeket a használható szállító-csilléket. Ha a fenti jelszó mindenkire érvényes, úgy kell, hogy a cég vezetősége, mely az építkezési munkát itt végezte, szintén felfigyeljen az iszapban elsüllyedt csil­lékre. Holcer László, Komárom FELHÍVÁS Fokozódó mezőgazdasági terme­lésünk megkívánja, hogy minél több elméleti és gyakorlati tudással ren­delkező szakemberünk legyen. Ezért államunk a tanulás különbö­ző formáival lehetővé teszi dolgo­zóink továbbképzését. Azok a mezőgazdasági dolgozók, akik meg akarják szerezni a közép­fokú mezőgazdasági képesítést, je­lentkezhetnek a leleszi Mezőgazda­sági Műszaki Iskolán táv-, illetve magántanulásra. A tanulmányi idő távtanulásnál 5 év, magántanulásnál 3 év. Magán­tanulásra csak azok jelentkezhet­nek, akik kétéves mezőgazdasági, illetve közgazdasági iskolát végez­tek. A tanulmány mindkét esetben érettségi vizsgával fejeződik be. Szakirány: növénytermesztési, illet­ve állattenyésztési. Az egyes sza­kok megindulása a jelentkezők szá­mától függ. Az érdeklődőknek jelentkezési ívet küldünk, melyen személyi ro­vatain kívül a fontosabb feltételek Is fel vannak tüntetve. Mezőgazdasági Műszaki Iskola, Lelesz, okr. Kráf. Chlmec.

Next

/
Thumbnails
Contents