Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-21 / 201. szám, vasárnap

Együttműködés

f mely a békét szilárdítja A Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság között megkötött barátsági*, együttműködési- és kölcsönös segélynyújtási szerződés 9. évfordulója K ' ilenc év telt el azóta, hogy Buk karestben Csehszlovákia és Románia között aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, mely kifejezi a két ország népének akaratát, hogy megvédelmezik a békét és kibontakoztatják a legszélesebbkörű kölcsönös együttműködést. Csehszlovákia és Románia népe az elmúlt kilenc év alatt teljesen valóra váltotta a szerződés szavait. A két legutóbbi világháború közötti időben is voltak csehszlovák-román gazdasági kapcsolatok. Szélesebbkörűek voltak, mint pl. Csehszlovákiának és az akkori Lengyelországgal vagy Magyarországgal való kapcsolatai, azonban korántsem álltak arányban a két ország lehetőségeivel s alá voltak rendelve a kapitalisták szűk érdekkörének és a maximális profit elérése utáni mohó kapzsiságnak. Amikor a Szovjetunió hazánkat éppúgy, mint Romániát, felszabadította a fasiszta elnyomás alól, amikor mindkét országban uralomra jutott a népi demokratikus rendszer, kölcsönös kapcsolataink is új tartalmat kaptak. A szocialista tábor országai közötti kölcsönös kapcsolatok elmélyítése hatással volt a csehszlovákromán gazdasági kapcsolatok rendszeres kiszélesítésére is és Csehszlovákia a Szovjetunió után ma már Románia második legnagyobb gazdasági üzlettársa. A román burzsoázia gazdaságilag elmaradott országot hagyott örökségül a népnek. Ezért Románia aligha tudná saját erejéből alapvetően megváltoztatni az ország gazdasági szerkezetét és gyorsan fejlődő iparral és mezőgazdasággal rendelkező államot építeni az országból. A szocialista tábor többi országaival, köztük a Csehszlovákiával való együttműködés segítette és segíti a problémák megoldását. Csehszlovákia ipara az évente megkötött kereskedelmi szerződések alapján folytatott rendszeres kereskedelmen kívül hozzájárult az ország fontos ipari üzemeinek építéséhez is. Például a doicesti Barátság-Villanyerőmű csehszlovák szerelők, mérnökök közvetlen együttműködésével épült fel és nagyobbrészt Csehszlovákiából szállított berendezéssel van felszerelve. Romániában jelenleg nagy cellulózekombinát épül, melynek nyersanyagát a Duna deltájának nádasaiból szerzik. Hazánk Lengyelországgal és az NDKval együtt villanygépek és technológiai berendezésrészlegek szállításával vesz részt e kombinát építésében. Az üzem a világ egyik legnagyobb ilyen gyára lesz. Háromszáz hektár területen épül és befejezése után, 1960-ban 50 ezer tonna évi kapacitással fog dolgozni. A csehszlovák-román együttműködés másik formája a tudományos-műszaki együttműködés. A tudományos-műszaki együttműködésről szóló szerződés aláírásától eltelt két év alatt Románia 245 naftaipari- és földgázipari, fa- és vegyiipari s másféle műszaki dokumentációt küldött Csehszlovákiának, tőlünk viszont 300 kohászati, gép-, kerámiai, könnyű- és egyéb ipari dokumentációt kapott. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok mellett a két ország támogatja a kölcsönös gazdasági segítség 'tanácsának munkáját, amelyben nemcsak az egyes országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai szilárdításának és gazdaságunk harmonikus fejlesztésének fontos eszközét, hanem elsősorban azt a tényezőt látja, mely elősegíti a hatalmas szocialista tábor országai közös erőinek jobb és hatékonyabb kihasználását. Ez éppen ma fontos, amikor kísérletek történnek Nyugat-Európa gazdasági egyesítésére. Ez év januárjában a CSKP és a Román Munkáspárt küldöttsége a két ország gazdasági együttműködésének egyes kérdéseiről tárgyalt. Kitűnt, hogy korántsem merítettünk ki minden lehetőséget és hogy hosszúlejáratú gazdasági szerződés révén lényegesen fokozhatjuk mindkét ország gazdasági' építésének hatékonyságát^ s meggyorsíthatjuk termelőerőink fejlesztésének ütemét. Nagy jelentősége van számunkra a romániai kikötők jobb kihasználásának is a Közép- és KözelKeletre irányuló áruforgalom szempontjából. A csehszlovák-román qazdasági kapcsolatok jól beleilleszkednek a szocialista tábor országainak kölcsönös együttműködésébe. A szocialista tábor országai gazdasági együttműködésének fejlődése a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapján történik, melynek szelleme idegen a kapitalista munkamegosztás szellemétől. J. J. A francia nemzetgyűlés teljhatalmat szavazott a kormánynak Párizs (ČTK) — A francia nemzetgyűlés július 19-én 280 szavazattal 183 ellenében bizalmat szavazott Bourgés-Maunoury kormányának. A kormány mellett szavaztak a szocialisták, a radikális szocialisták többsége és a néprepublikánusok s a „függetlenek" túlnyomó többsége. A kormány ellen főként a kommunisták és MendésFrance radikális szocialista parlamenti csoportjának hívei szavaztak. 29 képviselő tartózkodott a szavazástól, több mint száz képviselő pedig egyáltalán nem vett részt rajta. A francia nemzetgyűlés a bizalom megszavazásával egyidejűleg jóváhagyta a kormány algériai rendkívüli teljhatalmának meghosszabbításáról és egész Franciaország területére való kiterI jesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Szakszervezeti Világszövetség IV. kongresszusa előtt Moszkva (ČTK) — Moszkvában július 24-én megkezdődik a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának rendes ülése, amelyen megtárgyalják a Szakszervezeti Világszövetség IV. kongresszusának előkészületeivel összefüggő kérdéseket. Pt kongresszus, mely a nemzetközi munkásmozgalom történetének egyik legjelentősebb eseménye lesz, októberben nyílik meg Lipcsében. Kétségtelen, hogy a kongresszuson sokkal több szakszervezeti képviselő vesz majd részt, mint ez 1953-ban Bécsben tartott kongreszuson. Ausztrália Kommunista Pártja helyesli az SZKP KB határozatát Sidney (ČTK) — Ausztrália Kommunista Pártja e napokban nyilatkozatot tet{ közzé, amelyben melegen helyesli az SZKP KB határozatát Molotov, Kaaanovics és Malenkov államellenes tevékenységéről. A határozatban „az SZKP KB határozottságának bizonyítékát látja, hogv kész a személyi kultusszal Kssiefüggő negatív befolyások utolsó nyomait is eltüntetni". Ausztrália Kommunista Pártjának nyilatkozata továbbá megjegyzi, hogy az SZKP KB határozata teljesen és pontosan megmagyarázza e határozat indokait. Az USA folytatja a nukleáris robbantási kísérleteket Las Vegas (ČTK) — Nyugati hírügynökségek jelentése szerint július 19-én újabb amerikai atomfegyverrobbantást hajtottak végre a nevadai sivatagban. Először próbálták ki a repül őqéDről kilőtt irányítható atomlövedéket. Az afrikai-ázsiai országok ENSZbeli csoportja követeli az algériai kérdés tárgyalását New York (ČTK) — Huszonegy ázsiai és afrikai ország ENSZ-beli állandó képviselői, többek között India, Egyiptom, Afganisztán, Japán és Szíria képviselői levelet küldtek az ENSZ főtitkárának, melyber követelik, hogy az algériai kérdést tűzzék az ENSZ XII. közgyűlésének napirendjére. Követelésüket azzal indokolják, hogy az ENSZ XI. közgyűlésén olyan határozatot hoztak, melyben reményüket fejezték ki, hogy békés, demokratikus, igazságos módon megoldják a; algériai problémát, hogy az megfeleljen az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek. Az ENSZ közovülése utáni időszak azonban egyáltalán nem jelentett haladást e határozat végrehajtásában, AZ ENSZ LEFEGYVERZÉSI albizottsága Stassen amerikai küldött elnökletével július 19-én folytatta munkáját. Az albizottság következő gyűlését július 22-ér. tartják. (ČTK) özbekísztán utó érte Brazíliát, Pakisztánt a gyapottermelésben Moszkva (ČTK) — Az Üzbég SZSZK ugyanannyi gyapotfonalat termel, mint Brazília, Pakisztán, Törökország és Irán együttvéve. A nyersselyemtermelésben 50 százalékkal felülmúlta Brazíliát, Franciaországot, Törökországot, Iránt, Görögországot, Spanyol- I országot és Libanont együttvéve. A gyapotanyaggyártásban Üzbekisztán szovjet viszonylatban a második helyen áll. Évente több mint 200 millió méter anyagot termel. Gyapotszövet-gyártása 1960 végéig mintegy 20 százalékkal növekszik. Walter Ulbricht az NDK államapparátusának egyszerűsítéséről Berlin (ČTK) — A Neues Deutschland közölte Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának beszámolóját, melyet a párt Központi Bizottságának 32. teljes ülésén az NDK államapparátusának egyszerűsítéséről tartott. Walter Ulbricht megállapítja, hogy az államapparátusban működő pártszerveknek lényegesen fokozniok kell politikai és ideológiai nevelőmunkájukat és alaposan meg kell javítaniok munkájukat. Kijelentette, hogy az államszervek és a lakosság kapcsolatainak szorosabbaknak kell lenniök, majd a -legfontosabb kérdésnek a népgazdasági tervezés megjavítását mondotta. Bejelentette, hogy az NSZEP KB politikai irodája és a NDK kormánya elhatározták, hogy a kormány mellett gazdasági tanácsot létesítenek. Ennek a gazdasági tanácsnak tevékenysége a kormányhatározatok előkészítésének alapvető kérdéseire és ellenőrzésükre fog összpontosulni, hogy ezzel biztosítsa a munka jobb koordinálását a kormányban és véget vessen a szűk ügyosztályi szempontoknak. A JAPÁN IFJÜSÁ£ KÜLDÖTTSÉGE ELUTAZOTT A VIT-RE Tokió (ČTK) — Niigata japán város lakói a napokban búcsúztatták a japán ifjúság és' sportolók küldöttségét, amely elutazott a moszkvai VIT-re. A japán külügyminisztérium nehézségeket támasztott az útlevelek kiadásában, de a tiltakozó mozgalom nyomására kénytelen volt meghátrálni. Az Alekszandr Mozsajszkij nevű gőzös szállítja a küldöttséget a szovjet partokra. A gőzös elindulása előtt tartott nagygyűlésen a város ötezer" lakója búcsúztatta a fiatalokat. Felkelés Maszkat és Omán brit protektorátusban London (ČTKJ — A Reuter hírügynökség jelentése szerint a Bahrein-szigetek hivatalos brit képviselője közölte, hogy Maszskat és Omán brit protektorátusban felkelés tört ki. Maszkat és Omán az Arab-félsziget délkeleti részén a Perzsa-őböl bejá-J rátánál fekszik. A brit ügyvivő beismerte, hogy a felkelés „kezdeti sikert" aratott. Britellenes jellegű és Omán volt fővárosának, Nizuvahnak területére összpontosul, ahol 1955 decemberében vérbe fojtották Haleb ibn Ali al-Hanaj ománi uralkodó, fünoetlenségi törekvését, Ománt erőszakkal a szomszédos Maszkathoz csatolták, amelyet a maszkati szultánnak brit tisztek parancsnoksága alatt álló csapata

1 tartottak megszállva. Ezek a csapatok akarják felszámolni a mostani TéTkelést is. A BRIT AUIÓBUSZFORGALMI alkalmazottak július 28-án London kivételével egész Angliában sztrájkba lépnek. A sztrájkot öt szakszervezet szervezi és százezer gépkocsivezető, kalauz és javitómunkás vesz részt a sztrájkban, mellyel béremelést követelnek. (ČTK) Anglia a közelmúltban még Igazi világhatalom volt. Kezében tartotta és ellenőrizte a világ iparának és kereskedelmének nagy részét. A második világháború után azonban a helyzet megváltozott. Anglia hatalma és tekintélye erősen megtépázódott. Anglia ipari termelése 1956ban ugyanazon a szinten mozgott mint 1955-ben. Igaz, hogy a katonai megrendeléseken dolgozó ipari termelés növekedett, számos, főleg közszükségleti cikkeket gyártó vállalat viszont lényegesen kevesebbet termelt, mint 1955-ben és ez alapjában meghatározta az össztermelés stagnálását. Felvetődik a kérdés: ml a pangas oka? A válasz erre egyöntetű: a féktelen fegyverkezési hajsza. A túlméretezett katonai kiadások tették lehetetlenné a világpiacon Anglia régi pozícióinak fenntartását, gyengítették az exportra termelő iparágak versenyképességét, mert a nemzeti jövedelem igen számottevő részét nem az ipar korszerűsítésére, hanem az improduktív fegyverkezési költségek fedezésére fordították. A második világháború után egészen 1952ig Anglia volt az egyetlen európai országi ahol a nemzeti jövedelem beruházásra fordított része nem érte el az 1938-as színvonalat, sőt Anglia 1952 után is elmaradt vetélytársai mögött e tekintetben. Maga Macmil!an~ már 1956 tavaszán beismerte, bog y a katonai terhek rendkívül nyomasztóan hatnak az angol gazdaságra. Ez alkalommal az akkor még Bénzüfjyi miniszteri tisztségben levő ANGL1AT INFLÁCIÓ FENYEGETI mai angol miniszterelnök beismerte, hogy ha Anglia másfél milliárd font sterling helyett csak 800 milliót költene fegyverkezésre és a felszabaduló 700 miiliót nemzetgazdasági beruházásokra és az export előmozdítására fordítaná, fizetési mérlege megjavulna, s a nemzetgazdaság talpra állana. Macmillan azonban ezt „megvalósíthatatlan álomnak" tekintette és tekinti ma is, mivel szerinte egy ilyen intézkedés „felelőtlen tett lenne a mai nemzetközi helyzetben". Hogy a nemzetközi feszültséget éppen egy ilyen lépés enyhítené, arra Macmillan nem akar gondolni. A fegyverkezésben érdekelt monopoltőkések azzal próbálják megtéveszteni a' közvéleményt, hogy a fegyverkezést a gazdasági prosperitás fő eszközének állítják be. Tény, hogy 2852 ipari társaság tavalyi profitja kb. 9 százalékkal növekedett. Igy a gépgyártó ipar 14, a fémipari társaságok 31, a hajógyárak 21,5 százalékkal növelték profitjukat 1955höz viszonyítva. A közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok nyeresége ezzel szemben tavaly jelentősen csökkent. A fegyverkezési hajszát természetesen elsősorban a dolgozók sínylik meg. A katonai kiadásokat szüntelenül növekvő adók formájában maga a szigetország lakossága kénytelen viselni. Az angol lapok felháborodással írnak a konzervatív kormány háborús költségvetésének következményeiről. „Le kell mondanunk ruhatárunk felújításáról, a cigarettáról, már nem járunk színházba, szabadságunkat sem tudjuk vidéken tölteni, még újságokra sem telik. Munkába azért menni kell, de emelkedett az autóbuszjegy ára. Este világítani kell, de drágább lett a villanyáram, tekintve, hogy rövidesen emelik a szén árát is, még drágább lesz. Főznünk kell, de drágább a gáz, ki kell fizetni a házbért, ami lényegesen többe kerül mint azelőtt" — írják a lapok. Eme lakonikus mondatok mögött embermilliók sorsa húzódik meg. Az új lakbértörvény, amelynek alapján a háztulajdonosok július 1től másfél-kétszeresére emelhetik a lakbért, nem kevesebb, mint öt és félmillió családot sújt. 1956. januárjától 1957. elejéig 120 ezerrel növekedett a teljes és 150 ezerrel a részletes munkanélküliek száma. A munkások nagy többségét azokból a vállalatokból bocsátják el, amelyek vásárlóképes kereslet, nyersanyag, illetve hitelek miatt csökkentett kapacitással dolgoznak, vagy csődbe jutottak. Ennek a politikának következménye az emigrálni óhajtók számának hihetetlen megnövekedése is, amely egyrészt a gazdasági helyzet rosszabbodásával magyarázható, másrészt azzal a háborús atmoszférával, amelyet az angol kormány kardcsörtető erőpolitikája teremtett. Reálisan a termelés növelésének legfontosabb előfeltétele a tömegek vásárlóképességének növekedése volna. Azonban a fegyverkezési terhek az 'új költségvetésben lényegében azonosak maradtak, sőt, a kormány a gazdasági nehézségeken úgy próbált úrrá lenni, hogy tovább szándékszik emelni az adókat s „véd és dacszövetséget" kötött a monopoltőkésekkel a béremelési követelések visszaszorítása érdekében. Az angol munkásság erre is megadja a választ. Az angol sajtó figyelmének és aggodalmának fő tárgya az utóbbi napokban Cousinsnak, a szállítómunkások szakszervezete főtitkárának beszéde, amely megadta a kegyelemdöfést a bérrögzítésnek, visszautasította a kormány javaslatát az országos árés munkabér tanulmányozó hatóság felállítására. A polgári sajtó bizonyosra veszi, hogy a szakszervezeti kongresszus hadat fog üzenni a bérrögzítésnek, és a legijesztőbb színekkel ecsetelik ezt a veszélyt. Az angol lapok szerint a kormánytöbbség affelé hajlik, hogy szabadjára kell engedni az inflációt. Erre mutat az államosított ipar * hivatalnokai fizetésének felemelése. Napról napra emelkedik a megélhetési cikkek ára, nemsokára emelik a postai díjakat, a vasúti díjszabásokat, s ez újabb ár- és béremelkedéshez fog vezetni. Számos nagy vállalat, amely eddig a kormány kérésére rögzítette árait, most áraemelkedéseket kezdett, mert elvesztette hitét a szilárdság megőrzésének lehetőségében. Anglia tehát nagy napok előtt áll. Egyszeriben előállt az a tény, hogy az ország első számú veszedelme az infláció lett. (y-r) I MOHAMMED ZAHlR afgán király július 19-én megtekintette V. I.' Lenin kremli dolgozószobáját és lakását. E helyiségekben fogadta 1919 februárjában Lenin Mirza Mohammed Jaftali nagykövetet, aki most az afgán király kíséretéhez tartozik. Lenin akkor kijelentette a nagykövetnek, hogy a szovjet kormány nagyra becsüli az afgán kormány baráti lépését, amely elsőként ismerte el a Szovjetuniót. (ČTK) OLASZORSZÁGBAN július, 18-án sztrájkbr léptek a különféle gazdasági ágak dolgozói. A Costo San Giovanni-i Marelli-üzem ötezer munkása az lbocsátások elleni tiltakozása jeléül 24 órára leállította a munkát. Ugyancsak sztrájkba léptek a Borletti-üzem munkásai, mert egyik társukat hosszas betegsége miatt bocsátották el. Milánóban sztrájkba léptek a városi közlekedés alkamazottai és a törni nagyolvasztó munkásai, mivel megtagadták bérköveteléseiket. (ČTK) A WASHINGTONI SZÖVETSÉGI BlRÖSÁG július 19-én „Az USA kongresszusénak megvetése" címén 500 dollár bírságra és egyhavi feltételes szabadságvesztésre ítélte Arthur Miller neves amerikai drámaírót. (ČTK) A NYUGATNÉMET PARLAMENT felsőháza, a szövetségi tanács ióváhaqyta a hat nyugat-európai orszttg közös piacáról és az úgynevezett Euratomról szóló szerződéseket. A Szövetségi Köztársaság így hát az első állam, amely ratifikálta a nyuqatnémet monopóliumok kiváltsáoos nyugat-európai helyzetét. (ČTK) A SZOVJET KOLHOZOK és szovhozok az idén 360 mázsa cukorrépa betakarítását tervezték hektáronként. Cukorrépával több mint kétmillió hektárt vetettek be és jó termés ígérkezik. A cukorrépa betakarításánál legalább 25 ezer kombájnt és répaekét helyeznek üzembe. (ČTK) OJ SZÔ 1957. július 2

L \