Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-15 / 195. szám, hétfő

c4z LljĹLSiág,, G A múlt hét folyamán Ostravának, hazánk acélszívének utca-ereiben száz meg száz lány és fiú, az Ifjúsági Alko­tóverseny részvevője frissítette, duz­zasztotta a vérkeringést. Villamosokon, gyalogjárókon, üzletekben mindenütt fel-feltünt egy-egy kékinges vagy népviseletbe öltözött csoport: mintegy elárasztották, elfoglalták a várost. De nem csak a várost: a házakat, utcákat, A PIzeni Lenin-művek fiataljai a Vítk kapunál járták el i hanem az embereket, a szíveket is. Az ezelőtti versenyektől eltérően a cso­portok a versenyfellépéseken kívül — amelyek' a látogatók szempontjából kedvezőtlen időszakban, napközben voltak — egész estet betöltő műsort is adtak Ostraván, de a környező fal­vakban és városokban is. Ezáltal a ver­senyző fiataloknak is alkalmuk volt megismerkedni legfejlettebb iparvidé­künkkel, annak lakóival, s egyben sok­ezernyi közönségnek kellemes órákat szereztek vidám dalaikkal, szilaj tán­caikkal. S ahogy most méregetem magamban ezeket a „kellemes órákat", amelyek azóta már kezdenek kedves emlékké ülepedni, erősödik bennem a nézet, hogy helytelen volt 1950-ben beszün­tetni az Ifjúsági Alkotóversenyeket s ezzel kettétörni a népművészet és mű­kedvelés iránti vonzalmat az ifjúság körében. Kétségtelen, hogy éppen ezen a téren fejtettek ki az alapszervezetek legnagyobb munkát s a verseny volt a leghatékonyabb eszköz h CSISZ kezé­ben, amellyel állandóan aktív munkára serkentett. Az is valóság, hogy a kul­túrmunkában összeforrott együttesek kollektív-szelleme kedvezően befolyá­solta a kívülálló fiatalok fejlődését is, A csisz Kozponti bizottságának mint versenyhirdetö társnak magának kellett volna erről gondoskodnia, de ezt nem tette. ~ * Az ifjúság népművészeti, valamint műkedvelő tevékenységének fellendíté­se érdekében ez évben felújították az Ifjúsági Alkotóversenyt. A csoportok ugyan megfogytak, mindössze 30 együttes és 38 szólista (összesen 6500 fiatal) lépett fel a központi bemutatón, ám ez is bíztató jel a jövőre. A központi forduló ifjúsági része szerdától, július 3-tól 6-ig tartott. A verseny a népművészeti ágak és ka­tegóriák szerint felosztva egyszerre több helyen folyt. Szombaton délután összeült a pontozóbizottság, hogy meg­A pozsonypüspökiek Regrútabúcsúz­tatója. látják már meg e kormos várost. Meg­lehet, néhányan pár év múlva vissza­térnek, ostravai bányászok lesznek ... De egyformán megőrzik az Alkotóver­seny emlékét éppen úgy, mint az ost­ravai közönség az ö lelkes dalaikat és szép táncaikat. PETRIK JÓZSEF Irodalmi est Oroszkán önkéntes tűzoltói jól használták ki szabad idejüket — írja Hankó József. A csoport tagjainak nagy része már tűi van a 40. életéven, de fiatalokat is megszégyenítő szorgalommal gya­korlatoztak s ennek eredményeként a kilenc község között folyó versenyben a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség vág­vecsei csoportja lett az első. A győz­tes csopcrt tagjai mellükön szép ér­deméremmel vonultak haza. Csataj községben' a lakosok egy csoportja szabad idejében megcsinálta a pata­kon keresztül vezető hidat. Az önkén­tes munka gyümölcsét az egész köz­ség élvezi A Toronyi bányászüzemeiben az utóbbi időkig nem vették elég komolyan a szocialis­ta munkaversenyt. — írja levelében Tóth János bányász. — No, de az a jelenség már kihalóban van. A napok­ban valóban férfias kihívást intézett egymáshoz a nyugati részleg két leg­iobb frontfejtő csoportja: Lenk János, az 1303-as fal és Vagáň Štefan, az 1302-es fal elővájárja. A versenypon­tok között szerepel a legjobb telje­sítés, a fával és a robbantószerrel va­ló takarékoskodás, ezenkívül a bal­esetek számának csökkentése. A két csoport munkáját naponta értékelik, teljesítményük 102 százalék körül mozog s az elsőséget néha csak tized­százalék dönti el. Jó lenne, ha ezt az egészséges kezdeményezést minél töb­ben követnék és minél hatásosabban támogatnák, hogy a két versenyző csoport ne szenvedjen hiányt sem fá­ban, sem üres csillékben. cAz l(iúMq, cl £zép9ig, ís az euí szemig A múlt hét folyamán Ostravának, hazánk acélszívének utca-ereiben száz meg száz lány és fiú, az Ifjúsági Alko­tóverseny részvevője frissítette, duz­zasztotta a vérkeringést. Villamosokon, gyalogjárókon, üzletekben mindenütt fel-feltűnt egy-egy kékinges vagy népviseletbe öltözött csoport: mintegy elárasztották, elfoglalták a várost. De nem csak a várost: a házakat, utcákat, talok lelkesedése magával ragadta az idősebb műkedvelőket is. 1950 óta a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség nem hirdetett versenyt s ennek káros hatása hamarosan megmutatko­zott. Az egészséges versenyszellem már nem serkentette a fiatalságot fokozott tevékenységre. Az 1953. évi nemzeti bi­zottságokba és a nemzetgyűlésbe való választás előtti időszakban többnyire A PIzeni Lenin-művek fiataljai a Vítkovicei Vasgyár dolgozói számára a kapunál járták el valaska-táncukat. Foto: ČTK Ostrava hanem az embereket, a szíveket is. Az ezelőtti versenyektől eltérően a cso­portok a versenyfellépéseken kívül — amelyek' a látogatók szempontjából kedvezőtlen időszakban, napközben voltak — egész estet betöltő műsort is adtak Ostraván, de a környező fal­vakban és városokban is. Ezáltal a ver­senyző fiataloknak is alkalmuk volt megismerkedni legfejlettebb iparvidé­künkkel, annak lakóival, s egyben sok­ezernyi közönségnek kellemes órákat szereztek vidám dalaikkal, szilaj tán­caikkal. S ahogy most méregetem magamban ezeket a „kellemes órákat", amelyek azóta már kezdenek kedves emlékké ülepedni, erősödik bennem a nézet, hogy helytelen volt 1950-ben beszün­tetni az Ifjúsági Alkotóversenyeket s ezzel kettétörni a népművészet és mű­kedvelés iránti vonzalmat az ifjúság körében. Kétségtelen, hogy éppen ezen csak hirtelenében összeállított csopor­tok szerepeltek, amelyek élete csak a tiszavirághoz hasonlított. Igaz ugyan, a népművészeti versenyek nem szűntek meg, a fiataloknak lett volna alkalmuk részt venni bennük a Szlovák Népművészeti Ház vonalán. Ám ez a vonal nem tudta átfogni vala­mennyi tömegszervezetet, mint ahogy elvárták tőle, nincs is olyan kiépített apparátusa, amely irányította volna a csoportok egész évi tevékenységét. A CSISZ Központi Bizottságának mint versenyhirdetö társnak magának kellett volna erről gondoskodnia, de ezt nem tette. ~ * Az ifjúság népművészeti, valamint műkedvelő tevékenységének fellendíté­se érdekében ez évben felújították az Ifjúsági Alkotóversenyt. A csoportok ugyan megfogytak, mindössze 30 együttes és 38 szólista (összesen 6500 fiatal) lépett fel a központi bemutatón, jítv> ň"r » c hírr+rt-t-rk -ial rí t'/ÍHrtvo ! állapítsa az együttesek és a szólisták ! sorrendjét. A népművészeti csoportok j közül a „Trenčan", a znojmói „Valach", továbbá az Ostrava-Svinovi és a be­rouni táncegyüttesek nyertek első he­lyet, ki-ki a maga kategóriájában. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a po­zsonypüspőki Csemadok táncegyüttest, ,amely egyedül képviselte a hazai ma­gyar népművészetet. A Szálkái mulat­sággal és a Regrutabúcsúztatóval kiér­; demelték a pontozóbizottság dicséretét, fellépéseik alkalmával a közönség elis­merését és vastapsát. Ők is a győzelem esélyesei voltak, azonban a „Trenčan" kidolgozott előadásával, finom techni­kájával megelőzte őket. Egyébként a „Trenčan" képviseli majd népművészeti műkedvelőinket a moszkvai Világifjú­sági Találkozón is. Egyesek szerint a Trenčan és a püspöki Csemadok Szlo­vákia legjobb tánccsoportjai, Érdekes, e két művészi „ellenfél" milyen jól meg­egyezik, kölcsönösen rokonszenveznek, barátság fűzi őket egymáshoz. Vasárnap délután léptek fel a győztes csoportok a vítkovicei stadionban. Ez volt számukra a legnagyobb próba, hi­szen több ezernyi közönség gyűlt ösz­sze s már eleve mint a legjobbaktól ki­tűnő műsort várt. E lélektani mozzanat kedvezően hatott, a győztes csoportok szinte önmagukat felülmúlták. Ez a zá­rófellépés összegezte, tömöritette, ma­gasabb szinten fejezte ki, hogy az If­júsági Alkotóverseny valóban az ifjúság, a szépség és az erő seregszemléje volt. Délután csaknem hétezer fiatal bú­csúzott egymástól s a várostól. Közü­lük sokan végképp búcsúztak s nem A kassai pékségek üzemi iskolájának CSISZ szervezete rendkívüli taggyű­lésén elhatározta, hogy a jobb gazda­ságosság, a termelékenység haté­konysága és „az ifjúság millióiért" mozgalom érdekében versenyre hívja ki a kerület valamennyi üzemi iskolá­ját. A. verseny mindenekelőtt „az ifjú­ság millióiért" mozgalomba való rész­vételre hívja föl a kerület fiatalságát. A versenyfeltételek főbb pontjai szo­cialista kötelezettségek vállalása a moszkvai Vflagifjúsági Találkozó és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulója alkalmából. Az üzemi iskola ifjúsága a termelés ha­tékonyságának elérése érdekében hangsúlyozza a jobb gazdasági ered­mények elérését. -Az iskola CSISZ szervezetének tagjai 114 egyéni és 6 kollektív kö­A pozsonypüspökiek Regrútabúcsúz­tatója. látják már meg e kormos várost. Meg­ERTEKES KEZDEMENYE1 követendő telezett ígéretei végéig meg. A örzésér lasztott sen ér Mire zettség­a villar karítás. kcrora. bantart pők, v rendezi önkölts korona Azonkft önként* gádmur korona. A FÖLD HÁl A stropkovi járás szántóföldjein súlyos kalászú gabona hullámzik a nyári szellőben. Gyönyörű látvány ez. A sűrű, magas és nehéz kalászok büszkén, egyenesen állanak, biztos alapon. Nyolc hektáron áll a rozs Bžany szövetkezetének földjein. Aki csak látja, biztos hogy többet aratnak le, mint ahogy azt a közösben gazdál­kodók tervezték. És ilyen gabonatábla nagyon sok van az idén a járásban — a hegyoldalakon, a völgyek sík területein, az Ondava mentén. Štefan Bajužík szerint, aki a járás főagronómusa, a búza ebben az esz­tendőben 20 — 22 mázsát ad hektáron­ként a tervezett 16 mázsa helyett. Ugyanilyenek a kilátások a rozsból és a többi gabonanpmüekből is. Míg a járás északi területein csak most nyos s már ti kel s £ járásbí elsőnel - h is töbl chal Ri nöke. 1 jól me tekröl be. Pe< tak. B tervbe' mázsát bebizor időt és nek. A többet LEVELSZ Vágvecse önkéntes tűzoltói jól használták ki szabad idejüket — írja Hankó József. A csoport tagjainak nagy része már túl van a 40. életéven, de fiatalokat is megszégyenítő szorgalommal gya­korlatoztak s ennek eredményeként a kilenc község között folyó versenyben a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség vág­vecsei csoportja lett az első. A győz­tes csopcrt tagjai mellükön szép ér­deméremmel vonultak haza. Handlová bányás; nem v« ta mu Tóth J jelensé ban ve egymás iobb fr az 130 1302-eí tok kö sítés, a Az Iglói Munkaerőtartalékok párostánca. ők voltak minden újnak a hangadói, gyors feladatok teljesítésére ők adtak lendületet és példát. Igaz ugyan, hogy a rendszeresen ismétlődő járási, kerü­leti, központi forduló annyi adminiszt­rációs munkát követelt, hogy lassan állandó hivatásos osztály létesült inté­zésére. Ez azonban nem tudta helyet­tesíteni a csoportok, ezer és ezer fiatal kezdeményezését. A fiatalság egyre növekvő érdeklődé­sét bizonyítja az is, hogy 1948-tól a 27 ezer résztvevő száma egy év alatt csaknem kétszeresére ugrott. A falva­kon, de különösen az üzemekben a fia­A zselízi járásban élő írók a Csemadok oroszkai helyi szerve­zetének meghívására igen szép kultúrműsorral szerepeltek a cu­korgyári kultúrteremben. A Cse­madok helyi szervezetének vezető­sége meghívta a Szlovákiai írószö­vetség több magyar tagját is, akik azonban — technikai okok miatt — nem jelenhettek meg és így szű­kebb méretben, de igen szép szá­mú közönség előtt a járásbeli írók léptek fel. A Csemadok vezetősége részéről Pető Lajos tanító üdvözölte a ven­dégeket és a közönséget, majd Ge­rö János középiskolai tanár mutat­ta be és méltatta a jelenlevő írók irodalmi munkásságát. Keresetlen, egyszerű szavakkal tárta fel író­ink és költőink felelősségteljes ne­velőmunkáját. Gerő elvtárs elsőnek Lovicsek Bélát mutatta be, aki kissé elfo­gódottan beszélt önmagáról, ter­veiről és jövőbeni munkájáról. Fel­olvasta Megbánás című tartalmas novelláját, amelyet a közönség tet­széssel fogadott. Utána Patyolat Sándor mutatkozott be Az első vándorút című elbeszélésével, mely drámai módon tárta fel egy Rich­nyava-völgyi szlovák család kita­szítottságát, elhagyottságát a ka­pitalista világban. Harmadiknak Csontos Vilmos lépett a pódiumra. Oroszka dolgo­zói ezúttal ismerték meg szemé­lyesen a költőt és lelkes tapssal fogadták költeményeit, amelyek néDünk életéről adtak hírt. Végül Hajdú András tanító értékes tör­ténelmi tanulmányait olvasta fel. Időszerű fejtegetései arra enged­nek következtetni, hogy nevével még sokszor találkozunk majd. Az egész estét betöltő előadás után az írókat őszinte szeretettel vette körül az ifjúság, s meghitt hangulatban együtt szórakoztak az éjféli órákig. Pető Lajos HMMH Mt Mt M HI WMMMt tt WHM tt MMWH A füleki Kovosmalt nemzeti vállalat üzemi klubjának magyar színjátszói nagy sikerrel mutatták be Darvas József Szakadék című kiváló drámá­ját. A kitűnő szereposztásban színre került színművet Gyuris József ren­dező mindössze hat hét alatt tanítot­ta be, noha a szereplők között nem egy kezdő is akadt. A sikert az együttes kiváló összmunkája biztosí­totta,- minden egyes tagja képessé­gének leajavát nyújtotta. Az előadás bebizonyította, hogy a füleki közön­ség nemcsak az operettért, de a jő drámáért is tud lelkesedni. A füleki nagy siker után a Kovosmalt együt­tese még Síden, Rimaszécsen, Loson­con, Rozsnyón és Rimaszombatban is bemutatja a Szakadékot. Az együttes a nyár folyamán hozzákezd egy nagy zenés színmű betanulásához, ősszel pedig a Tacskó című vígjáték be­mutatására készülnek. Sólyom László. Helyi Nemzeti Bizottság tagjai szép példát mutattak. Az utóbbi napok egyikén a kora reggeli órákban hoz­záláttak az út javításához. Példájukat követve a falu lakosai egymás után kapcsolódtak be a munkába. Rövide­sen 40 volt az útjavítók száma, akik­hez a nap folyamán még többen csat­lakoztak — írja Klapuch Ľudovít. Vágseliye állami kórházában működik dr. Velkov Juraj főorvos, önfeláldozó, semmi fá­radságot nem ismerő munkájával a betegek legmélyebb elismerését, hálá­ját vívja ki. Adler Vavrínec szelőcei [ lakos hosszú levélben méltatja dr. Velkov főorvos és asszisztenseinek munkáját, és kéri, hogy hozzuk nyil­vánosságra köszönetét azért a gon­doskodásért, amelyben a kórházban részesült. Nagygéres Egységes Földműves Szövetkezete ré­szére 40 ló befogadására alkalmas is­tálló épül. Az építkezést a 23 éves Vi­lági István kőműves csoportja végzi, Laczkó József irányítása mellett. A csoport tagjai a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére olyan kötelezettségválla­lást tettek, mely szerint az őszi mun­kálatokat a terv szerinti november l-e helyett szeptember hó 30-ára befeje­zik és az istállót átadják az EFSZ­nek — közli velünk Zelenák István le­velezőnk. Ostrava új bányászokat üdvözöl. A szenei já­rásból Bihari Frigyes, Hérák Rudolf, Novák Vendel és Skultéty Ádám tett eleget a felhívásnak és jelentkezett bányamunkára. Követendő példa ez. A dolgozók érdekeit szolgálják, a ha­za iránti kötelességet teljesítenek, akik a bányászok segítségére sietnek. Érsekújváron a járási agitációs központ megkezdte működését. Az agitációs központ pon­tos terv- és munkabeosztás szerint dolgozik, hogy ez évben is hathatós segítséget nyújtson a nyári mezőgaz­dasági munkák sikeres elvégzéséhez — számol be levelében Drafi József. A szerkesztőségi kör az aratási hí­reket dolgozza fel, a rádiókör a helyi Ieadók műsorát állítja össze, a jól rajzoló tanítók faliújságokat, röpla­pokat készítenek. Ezenkívül — együttműködve a népművelés házával — kultúresoportokat szerveztek, me­lyek szombat este és vasárnap érté­kes kultúrműsorral látogatják a fal­vakat. * * * Íme néhány levél. Bennük tükröző­dik hazánk népének munkaszeretete, lelkesedése, a jobbért, szebbért való harca, melynek gyümölcse mindany­nyiunké. Sós K. Oj SZO 1957. július ii.

Next

/
Thumbnails
Contents