Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-15 / 165. szám, szombat

1 ÚJ SZÓ P Elsők a versenyben Gép- és traktorig , állomásainknak elOSdCT** sőrendő feladata, hogy a falu dolgo—xk^J^ zóinak munkáját '-'gépeikkel könnyít w i sék meg. Nagyon U, / jól tudják ezt a szabinovi traktorosok is. Ennek köszönhetik, hogy ők az elsők a traktoréi, lomások közötti versenyben. A tavaszi munkálatok elvégzésére kötött szerződések pontjait már teljesítették. Versenyeznek egymás között a brigádközpontok és a traktorosok is. A tavaszi munkák első szakaszában Rožňany brigárközpont az első, ahol 141 százalékkal szárnyalták túl a munkatervet. Nem csoda, hogy túlteljesítették tervüket. Lelkes és lelkiismeretes traktorosai vannak ennek a brigádközpontnak. Jozef Tkáč lánctalpas traktorával 171 százalékot ért el a tavaszi munkák elvégzésénél. Nem maradt le barátja sem Jozef Mikluš, aki ugyancsak 129 százalékra teljesítette feladatát. A többi brigádközpont traktorosai is derekasan vették ki részüket a munkából. Napi normáik túlteljesítésével segítenek a szövetkezet dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodóknak. Valent Pružinský Plavečen, František Lichvár Sabinovon és még sok traktoros jár elől jó példával. A burgonya ültetését a sabinovi GTÁ öt ültetőgéppel végezte el. Most a korábban elültetett burgonya kapálása van soron. Az azelőtt kezdetleges módszerekkel végzett mezőgazdasági munkálatokat most itt is mindenütt gépekkel végzik. Jelenleg a répa és gyümölcsfák permetezését végzik, hogy ezzel is elősegítsék a terméshozam emelését. (O—f), Prešov * * * A bőséges cukorrépaterméséri A zsélyieket a szövetkezetek idei III. országos kongresszusán Páris elvtárs képviselte. Jegyzeteket készített s hazaérkezése után mindenről részletesen beszámolt. Arról is sokat beszélt Páris elvtárs, hogy a kongresszuson menynyire kihangsúlyozták a cukorrépatermesztés fontosságát. Szavai meghallgatásra találtak a szövetkezetben. A csoportvezetők munkaértekezletén sok szó esett a cukorrépa idei termesztéséről. Ez idén 13 hektáron termelnek cukorrépát és a terv szerint minden hektárról 250 mázsa répát kell termelniök. Az időjárás eddig kedvező. Egy-egy hektáron mintegy 100 000 cukorrépanövény van. Ha egy-egy cukorrépa csak 40 dkg-os lesz, akkor is minden hektáron 400 mázsás termés várható. A növényápolásban részt vesznek a ftők is. Minden családnak 8 és fél ár Cukorrépát osztottak ki kapálásra. Még 9 múlt hónapban megkapálták, megaarabolták, kiegyelték a 13 hektár culwrrépít. Markó József csoportvezető h szorgalmasan dolgozott, de a tanácsokkal sem maradt fukar. A tagság is Igyekezett, hisz minden szövetkezeti tag a férvén felüli termés pénzértékének 2Q százalékát kapja prémiumként. Sólyom í.ászló, Lnsonc A kormány üléséről kiadott közleményben olvashatjuk: A mezőgazdasági termelés és begyűjtés tervfeladatai megkövetelik, hogy jobban felhasználják azokat az eszközöket, amelyeket az állam a mezőgazdaságnak juttat, főleg a GTÄ-ák és állami gazdaságok gépesített eszközeit, és megkövetelik a beruházási építkezés meggyorsítását és javítását... Az idei állami terv és a népgazdaság továbbfejlődése biztosításának komoly és igényes feladatait csak akkor teljesíthetjük sikeresen, ha a gazdasági dolgozók valamennyi fokon teljesen a munkásosztály és a dolgozó értelmiség termelési tapasztalataira, a termelési újítók és ésszerüsítők tapasztalataira támaszkodnak. Levelezőink — többek között — rámutatnak az e téren elért eredményekre is. Van-e ilyen bevétele a magángazdálkodónak? z egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok gyakran emlegetik, hogy az ő havi bevételeik bizony nagyon alacsonyak. Gyakran hónapokon keresztül csak a beszolgáltatott tejért és tojásért kapnak néhány koronát. Panaszkodnak, de jobban is élhetnének, ha okosabban gondolkodnának. Milyen az egységes földműves szövetkezetek tagjainak havi keresete? Elsősorban tudnunk kell azt, hogy a szövetkezetek tagjai a ledolgozott munkaegységek alapján minden hónapban rendszeresen kapnak előleget. Ezekben a napokban bepillantottam a pálovcel EFSZ fizetési kimutatásába. Koloman Mišik május hónapban 77,6 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben. Ennek alapján előlegre 1096 koronát fizettek ki neki. Ezenkívül minden egyes munkaegységre természetbeni járulék címén 2,5 búzát, 1 kg kukoricát, 0.5 kg árpát és félliter tejet is kap. Ha ezt a járulékot készpénzre számítjuk át, akkor Koloman Mišik KIGYÚLT A FENY Hideg szél áramlott a faluban. A kora reggeli órában az iskolaudvarra emberek gyülekeztek, felcsendült a zene — üdvözölte az érkező vendégeket. Ünnepel, örül a falu. S ha valaki ezelőtt három évvel itt járt, ma talán rá sem ismerne a falura. A három év leforgása alatt utat, vasúti megállót, autóbuszjáratot kaptunk s most... A tömeg lassan felsorakozott s vidám zene kíséretében indult a transzformátor felé, ahol az ünnepi beszédek elhangzása után Orosz elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára bekapcsolta a villanyt. A mosolygó tömeg aztán ismét visszament az iskolába, ahol az A HNB titkára ünnepi beszédét mondja a transzformátornál. iskolások és a fiatalok gazdag kultúrműsorral szórakoztatták a jelenlevőket. Örül, háláját fejezi ki a lakosság s tudja, hogy a nép hatalmának köszönhetik, hogy Jólészen is kigyúlt a fény. Kovács Zoltán, Jólész. május havi keresete meghaladja az 1700 koronát. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy ebben a szövetkezetben az éwégi elszámolásnál legalább 10 Kčs-t fizetnek még ki egyegy ledolgozott munkaegységre, s hogy a szövetkezeti tagoknak félhektáros háztáji gazdaságuk is van. a mindezt számításba vesszük, akkor Koloman Mišik havi bevétele meghaladja a 2500 koronát is. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Október tiszteletére A nyitrai nyomda dolgozói még április hónapban elhatározták, hogy részt vesznek a nyitrai kerület üzemeinek a termelés hatékonysága növelése érdekében folytatott versenyében. Ebben az üzemben megvoltak már akkor is a részvétel előfeltételei: a munkatermelékenység tervét 107.57 százalékra teljesítették, az akkumuláció tervét 16 százalékkal szárnyalták túl. A nyitrai nyomda dolgozói a termelés hatékonysága érdekében már jól felkészültek. Egyben kötelezettséget is vállaltak a Nagy Októberi Forradalom 40-ik évfordulója tiszteletére. Ez évi termelési tervüket december 15-ig akarják teljesíteni, a munkatermelékenységet a múlt évivel szemben 6.2 százalékkal növelik, és az állami pénztárba 47 000 koronával adnak többet, mint amennyit terveztek. Ezt a feladatot a nyitrai, a komáromi, privigyei, lévai és az érsekújvári nyomdák dolgozói közösen akarják megvalósítani. Teplický Mikula Iván KIKÜSZÖBÖLJÜK A HIBAKAT A kolorádóbogár, a pusztító baromfiak és a madarak E kísérleteim 1954—56-ban történtek, s azóta mindenféle szorgos vizsgálataimból, megfigyeléseimből kiderült, hogy igen nagy a kolorádóbogarak.át pusztító madarak száma, s főbb pusztítóik, amelyek burgonyaföldjeink környékén helyenkint nagy számban tartózkodnak, ésszerű védelemmel szaporíthatók. így a kolorádóbogár legjelesebb pusztítója a fogoly, aztán a fürj, a fácán, a tőkéskacsa, a házikacsa is, a dankasirály, továbbá a varjak, a seregély, stb. Lengyelországi vizsgálatok megállapították, hogy a fogolycsibék a lárvákat, a felnőttek inkább a kifejlett bogarakat fogyasztják, s oly mértékben, hogy egy-egy fogoly begyében 50—60 bogarat is találtak. Hasonló mértékben pusztítja a kolorádóbogarat a fácán is. Az elmúlt évben júliusban szerencsém volt a ragadozók által elhullott fácántyúkot találni. Amint felvettem feltűnt, hogy a begye tele volt élelemmel. Felbontottam, s 150—200 bogarat találtam a fejlett fácán begyében. A vetési varjak bogárirtása közismert. Ami kevés kárt tesznek is, azt nem szabad a rovásukra írni. Megfigyeltem továbbá, hogy a szarkák, a csókák, a seregélyek mind-mind hasznos segítőtársak a kártevő rovarok elleni irtó munkában. Itt talán felszisszen RENDBEN VAN A SZÉNÁJA r mondja a közmondás A bajcsi állami gazdaságra is rámondhatjuk, hogy rendben van a szénája, a vetett takarmánya, lucernája. Ez idén először lehetett látni a régen bevált szárító állványokat, de most már idomvasból gyártva, és ami a lényeg, használatban. A szövetkezetekben e téren gyakoribb a fogyatékosság, még láthatók a pogácsaformára összeüllepedett lapos petrencék. Erre vonatkozólag különbözők a nézetek. Az öreg Józsi bácsi ezt mondja: — Nem jó az a takarmány, amelyik egyszer, renden meg nem ázik. — Ám nagy különbség, hogy a renden, vagy a petrervfuőcn Ctik-e meg. — Hát azt én sem mondom, hogy lapos petrencében ázzon a takarmány. Inkább azt mondom, hogy ezeken az ügyes vasállványokon igazán nagyszerű a szárítás, mert nem árt meg az eső, és a júniusi napsugár mindent rendbehoz. — Hej, ha a mi időnkben is gyártottak volna ilyesmit. Feszty István, Ögyalla. egyik-másik gyümölcstermelő: — Hisz a cseresznyét, meg a szőlőtermést a madarak szokták megdézsmálni. Igazuk van, de vajon érdemes-e őket elűzni, amikor a bogárpusztítást nem lehet emberi erővel pótolni? A sármányok is fogyasztják a bogarakat. Itt az a lényeg, hogy közel érjenek a burgonyaföldekhez. Ezért kell nekik erdősávokkal és cserjékkel fészkelő helyeket és búvóhelyeket teremteni. De nem elég a magas szálfákból álló erdősáv. Sűrű, bokros cserjék, aljnövényzetű területek is kellenek, ahoi nemcsak fészkelhetnek bokorlakó madaraink, de egyúttal a fogoly, a fácán védelmet, búvóhelyet is találhat a ragadozó madarak ellen. Ilyen helyek nélkül a fogoly és a fácán, e két leghasznosabb rovarirtó szárnyas vadunk nem szaporodhat el. Reméljük, hogy a kolorádóbogarakat biológiai védekezéssel, vagyis a madarak elszaporításával is sikerrel pusztít i hatjuk. I Deák István, Zsigárd A hetényi szövetkezet a múltban nagy nehézségekkel küszködött. A fő hiba az volt, hogy nem volt szakember. Gazdasági téren a szaktudás hiánya arra vezetett, hogy az állattenyésztés és a növénytermelés között nagy ellentét keletkezett. Az Ögyallai Járási Nemzeti Bizottság azonban most gondoskodott róla, hogy a szövetkezet könyvelőt, agronómust és főiskolát végzett zootechnikust kapjon. Mivel a szövetkezetben a munkaerkölcs jó, a munka jó megszervezése és a szakszerű vezetés minden feltételt megteremt arra, hogy a szövetkezet ez idén lényegesen megszilárduljon. Reális mérlegeléssel megállapítottuk, hogy a munkaegység értékét az eddigi 11,50 helyett 19,44 koronára lehet növelni. Természetes, hogy e cél elérésére több intézkedést foganatosítunk mégpedig: Í

Százezer koronával csökkentjük az önköltséget; e pénzből harmincezer korona a vetőmagra, 50 000 korona pedig a takarmányra esik. Csökkentjük más egyéb apróbb kiadásainkat is. t

Nyolcvanegyezer korona értékű „ műtrágyával többet vásárolunk; ennek segítségével elegendő takarmányt biztosítunk. Arra számítunk, hogy e kiadás megtérül az állattenyésztési termékekből, melyekből szabad áron 694 000 korona értéket tervezünk eladni. E célt szolgálja az az intézkedés is, hogy a növendékmarha nagy részét kicseréljük. Ezenfelül 1960 csirkét vettünk ugyancsak terven felül. A csirkékből tojókat nevelünk és a tojásból 130 000 koronával növeljüka bevételt. Tizenegy százalékkal megszilárdítjuk a normát, és az egy hektárra eddig tervezett 69 munkaegység helyett csak 55,20 munkaegységet merítünk ki. 4

Az év végéig kiegészítjük a term vezett állatállományt, biztosítjuk a takarmányt, silótakarmányt. A talaj termelékenységét növeljük oly módon, hogy alaposan trágyázni fogjuk a talajt istállótrágyával, ezenfelül a zöldtrágyázást is alr kalmazni fogjuk. Béres Mihály, a hetényi szövetkezet főkönyvelője. Oroszul tanulnak Az őrösi fiatalok nemrégen alakították meg az orosz nyelvtanfolyamot. A tanfolyamnak huszonnyolc tagja van s a tagok minden előadáson rendszeresen megjelennek. Mondhatjuk, a fiatalok szeretik az orosz nyelvet. A tanfolyam vezetője Kása Jenő tanító, aki mindennapi fáradságos munkája után még ezzel is foglalkozik, ö a fiatalok pártfogója, ő tanítja be a színdarabokat — műsoros estéket rendez. Horosz Árpád, örös. 3. 5. rCiváló újítási vezetlek be Szocialista gazdálkodásunk legfőbb feladata: a terméshozam növelése, a termeléssel járó költségek csökkentése s a gépesítés minden téren és minden szektorban való feltétlen keresztülvezetése. Ennek az elvnek figyelembevételével a Zselízi Állami Gazdaság szakemberei igen érdekes és figyelemreméltó újítást vezettek be a múlt napokban. Mint ismeretes, a kukorica négyzetes ültetése országszerte elterjedt. A szakértők megállapítása szerint kétségtelenül bevált mindenütt és ezzel jelentős megtakarításokat és tetemesebb hozamokat értek el, mint a régi, elavult gazdasági vetésformákkal. A Zselízi Állami Gazdaság karolinai egységén újabb keresztvetési újítás indult meg, illetve a keresztvetésnek érdekes „vágást" adtak. A múlt év gazdasági tapasztalatai azt mutatták, hogy a keresztbe és hosszába való vetési munkálatoknál, jóllehet fokozódott a termelés hozama, a munkával járó költségek még mindig nagyok voltak. A szakemberek ezért elhatározták, hogy kísérletképpen módosítják a keresztvetéseket. A gazdaság igazgatójának távollétében, helyettesét Csipák Pál diszpécsert kerestük fel, hogy tájékoztasson bennünket az újításról. — Minden törekvésünk — mondotta — a takarékosság ... — Ez az elv indította el újfajta masinánkat... — Próbálunk és kísérletezünk. Az eredményt már körülbelül tudjuk. — Nem vetettünk ezúttal keresztben, hanem egyenes, szabványos alapon, 60 centiméteres térközben. Most, hogy a kukorica elérte a 15 centiméteres magasságot, mi egyszerűen keresztbevágtuk a vetést. Ezzel a keresztbevágással elértük azt, hogy kialakult a pontos 60 centiméteres négyszög, ami azt jelenti, hogy traktoraink minden kártevés nélkül kapálhatnak mindaddig, amíg a növény el nem éri a 80—100 cm magasságot. ... Számításunk szerint ezzel a gyakori kapálással megóvjuk a növényt az elgazosodástól, biztosítjuk a gyors növekedést. — Számításunk szerint az eddigi 43—45 mázsás hektárhozamot 65—70 mázsára tudjuk fokozni. Ezzel egyidejűleg kiadásaink a megmunkálások terén 25—30 százalékkal csökkenni fognak. Az újítás eredményét gazdasági körökben, az egész járás területén nagy érdeklődéssel várják. PATYOLAT SÄNDOR indulás előtt a gazdaság dolgozói na^y figyelemmel szemlélik a sorátvágó gépet.