Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-15 / 165. szám, szombat

Több mint 3 millió koronát takarítanak meg Lyíjítanak a magneziíégelők — A HATÉKONYSÁGRÓL, eredményeinkről és az újítómozgalomról szeretne tudni valamit? -- kezdi a beszélgetést Ján Trnka mérnök, vállalati igazgató. — Ha igen, akkor jó helyre jött. — Dolgozóink kollektívája mindig büszke volt üzemére, és éppen ezért állandóan teljesítettük és túlteljesítettük a kitűzött feladatokat, annál inkább, mert tudjuk, hogy milyen értékesek és szükségesek a mi gyártmányaink a kohók számára. Értékes devizákat is szerzünk államunknak, hiszen termelésünk húsz százalékát kivitelre gyártjuk. Téglagyártásra és döngölő anyagnak szolgáló égetett magnezitet, továbbá magnezit- és chromomagnezit téglát szállítunk Angliába, Nyugat-Németországba, Belgiumba, Franciaországba, Egyiptomba és az összes népi demokratikus országokba a Szovjetunión, Albánián és az NDK-n kívül. A vállalat vezetősége jól együttműködik az újítókkal. Számos tematikus feladatot bízott rájuk, amelyeket sikerrel oldottak meg. Jelenleg is több feladat áll megoldás előtt. Az újítók, ismerve az üzem nehézségeit, kezdeményezően dolgoznak. A vezetőség részéről nyújtott segítség meghozza gyümölcsét. 1955-ben 28, 1956-ban 80 újítójavasliatot adtak be, míg 1957 első negyedében már 18 újítójavaslat került a bizottsághoz, közöttük hat tematikus feladat. A vállalatnak vagy száz újítója kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Nagyrészt olyan égető problémákkal foglalkoznak, mint a termelés gépesítése, a nehéz testi munka megszüntetése, a kapacitás kihasználása, a gyártmányok minőségének emelése és a termelési költStrečko újítási felelős és Misik mérnök megbeszélik a tematikus feladatokat ségek csökkentése. A példás újítók: Ébrey György, Pavel Mišík mérnök, Jozef Martinsky, Horváth Lajos, az alagútkemence volt égetőmesters (most már nyugdíjas), továbbá Michal Jurik, Juraj Kralinský, Ondrej Lojka, Július Machala, Ľudovít Zigo, Ondrej Tušin, Ján Trnka, a vállalat igazgatója és sokan mások. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára tett vállalat* kötelezettségvállalás nagy fordulatot jelent az egész termelési folyamatban. A kötelezettségvállalások vázát éppen a "legértékesebb újítójavaslatok alkotják, amelyek elősegítik a terv túlteljesítését. Az újitójavaslat egy részét, a legsürgősebbeket, a generáljavításokkal egyidejűleg valósítják meg, míg többet közülük a kisgépesítés keretében vezetnek be. 1956 végén például a technikusok kollektívája Sopek és Misik mérnökök vezetésével újítójavaslatot adott be az alagútkemence kapacitásának fokozására. Az új terv kidolgozása már igen égető probléma volt — a kemence teljesítőképessége elégtelennek bizonyult. Éppen most van folyamatban a generáljavítás, melyet túlnyomórészt saját dolgozókkal vé.geznek. Ez alkalomból megvalósítják — az újítójavaslat alapján — a kemence korszerűsítését, amivel legJozef Martinský az alagútkemence tolókocsijának oldalát javítja. alább 50 százalékkal emelik a kapacitást. A javítás elvégzésének határidejét öt nappal lerövidítik, és ez szintén kétszázötven tonna terven felüli magnezittéglát jelent. EGY XOVÄBBI ÜJlTÖJAVASLAT a m'agnezitégető aknakem^ncék teljes gépesítését szolgálja. A javaslat segítségével megszüntetik a nehéz testi munkát és hatvan százalékkal emelik a teljesítményt. Ezt a gondolatot a műszaki fejlesztés keretében valósítják meg oly módon, hogy a kemencékben legkésőbb 1957. október elején ily módon kezdik meg a munká.t. Ennek az újítójavaslathak a bevezetésével az év végéig kb. ezer tonna égetett magnezitet nyernek, ami vagy félmillió korona értékű árut jelent terven felül. Ezt az átalakítást is a generáiljavítások alkalmával fokozatosan végzik. Ebben az évben még egy igen komoly problémát sikerült megoldani, éspedig a krómérc szárítását és osztályozását a f eldolgozás előtt. A krómércet ugyanis — amelyet Albániából hozunk be — a szabadban tárolják. Az osztályozásnál a nedves anyag eltömi a szitákat. Ezt a problémát Ján Augustin mérnök és Pavol Zigo főenergetikus a sziták elektromos úton való melegítésével oldották meg. Ezzel legalább 50 százalékkal meggyorsul az osztályozás és legalább 10 százalékkal csökkennek a költségek. A szerelést már részben elvégezték. A sziták villanyos melegítésére vonatkozó újítójavaslat általános jelentőségű és több más hasonló üzem szempontjából is fontos. Trinecen például még mindig nedves ércet szitálnak, ami sok nehézséget okoz. A gépesítési és ésszerűsítési intézkedések keretében 2 800 000 koronás költséggel iparvágányt építenek az új bányából, Podrecanyból Lovinohányába, mert eddig költséges módon, teherautókkal szállították ide a nyerskövet. Ily módon egy tonna nyersanyag szállításánál nyolc koronát takarítanak meg. Ez az iparvágány később jő szolgálatot fog teljesíteni a podrečanyi új üzem építőanyagának szállításánál is. 4 ÜJ szö 1957. június 15. Andrej Tušin, a magnezit üzem kiváló újítója munka közben A LEGJELENTŐSEBB újítójavaslat a vállalatnál az az új eljárás, amely révén az eddig kárbavesző magnezitport is feldolgozzák. E probléma megoldását a dolgozók a szocialista kötelezettségvállalás fő pontjaként adták. A hačavai magnezitüzemben ugyanis forgókemencék vannak, amelyekben az égetés folyamán jelentős hányadban keletkezik magnezitpor. Ezt a port, — jóllehet vegyi összetétele megfelel az acélüzemekben használt döngölő anyagnak — finomsága miatt eddig nem tudták felhasználni. A dolgozók kollektívája Trnka mérnök, vállalati igazgató vezetéséver javaslatot adott be, amelylyel ezt a port, mely részben a levegőbe jut s a környező földeket is belepi, szűrőkkel felfogják és jelentős részét Lovinobányán szemcsés égetett magnezitté dolgozzák fel. A magnezitpor mennyisége évente vagy 5000 tonnát tesz ki s már hoszszú évek óta felhalmozódik. A napokban megkezdték a magnezitkor hasznosítását és így évente háromezer tonnával több égetett áruhoz jutnak, ami kétmillió korona értéket jelent. Ezt az újítőjavaslatot csehszlovák szabadalomként is bejelentették. Ezekkel a fő újításokkal és más kisebb intézkedésekkel, amelyeket szintén a vállalati kötelezettségvállalás kereteibe foglaltak, csökkentik a magnezittermékekben állandóan fennálló hiányt, több ezer tonna árut termelnek terven felül, két és félmillió koronával emelik a termelés értékét, egymillió koronával növelik a felhalmozást, négy százalékkal a munkatermelékenységet és ötszázezer koronával csökkentik a termelési költségeket. — AZ ÉV HARMADIK NEGYEDÉBEN megkíséreljük elnyerni a kormány vörös zászlaját — mondja Trn^ ka mérnök, vállalati igazgató. — Biztosan tudom, hogy sikerül, mert a termelés gépesítésével, az új techniEbrey György, a lovinobányai magnezit-üzem egyik érdemes újítója. ka bevezetésével és a munkaidő maximális kihasználásával alapvetően emeljük a munkatermelékenységet. Hiszem, hogy munkásaink és gazdasági dolgozóink nagyfokú öntudata nemcsak a lovinobányai és hačavai magnezitüzemekben, hanem a burdai, ploskéi, szirki, podreöanyi és ružinai magnezitbányákban is azt eredményezi, hogy nemcsak teljesítjük, de túl is teljesítjük feladatainkat és ezt éppen a fenti intézkedések segítségével érjük el. Sluka József HAZUGSAGOK SZÓCSÖVE Abban a szovjetellenes propagandában, amely az USA kormányköreinek irányításával Nyugat-Európában és főként Nyugat-Németországban folyik, oroszlánrésze van a Szabad Európa nevű rádióleadóállomásnak, illetve rádióbizottságnak, a tőkés tájékoztató szolgálat egész arzenáljának s a mögötte álló különféle érdekcsoportoknak. A Szabad Európa elnevezés olyan fogalommá vált, amelyben testet öltött a .különböző irányzatú", de lényegében egy célt követő külföldi tőkéscsoportok, emigránsok, ellenforradalmárok stb. politikai irányvonala. Emellett a Szabad Európa rádiószervezet legfőbb vonása az, hogy föld alatti amerikai szervezetet képvisel. Az amerikaiak befolyása érvényesül minden tevékenységében s nyílt titok, hogy az amerikai kongresszus által a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni aknamunkára és propagandára előirányzott és jóváhagyott 100 millió dollár tetemes részét a Szabad Európa rádióbizottság emészti fel. Ez érthető is, hisz nem egyszerű rádióadóállomásról van szó, hanem a nyugat-németországi amerikai propagandahálózat fő szócsövéről, mely információkkal és utasításokkal látja el Nyugat-Németországból a gombamódra megszaporodott kémközpontok hálózatát. Kik azok, akik a Szabad Európa munkatársainak légióját képezik ? Mint már említettük a különböző színben feltűnő „szabadságharcosok", ügynökök, akik marakodnak az amerikai koncon, de a szocializmus elleni gyűlöletükben egy célt szolgálnak. Megtaláljuk köztük a világ legreakciósabb elemeit, a volt cárhű fehérgárdistáktól kezdve a pogromistákig és közönséges bűnözőkig. A Szabad Európa munkatársai között találjuk Peroutka, Zenkl és Lettrich urakat is, akiket a burzsoázia többi exponált nagyságaival együtt népünk 1948 februárjában kiűzött hazájából. Ezek azok, akik a Szabad Európa rádiójából mint újkori „kereszteslovagok" az éter hullámain keresztül ontják felénk a hazugságok, rágalmak és szidalmak áradatát*. Persze a Szabad Európa rádióleadó bértollnokai ügyeinek arra is, hogy megőrizzék az „objektív szemlélő" jellegét. Óvatosságukban azonban nagyon gyatra, túlságosan átlátszó régi fogást alkalmaznak: időnként ugyanis szívesen szerepeltetnek nyugati jobboldali szociáldemokrata vezéreket, szerintük „igazi szocialistákat" vagy pedig szót adnak a népi demokratikus országokból kiszökött, Payer és Kétly féle árulóknak, akidről tudvalevő, hogy mint a zöld internacionálé ügynökei már régóta az imperialisták malmára hajtják a vizet. így több mint egy éve bizottság alakult a Szabad Európa mellett „Munkásbizottság a bebörtönzött szakszervezeti vezérek és demokratikus szocialisták kiszabadítására" elnevezéssel. Ez a bizottság brosúrát adott ki „Munka a szovjet rendszerben" címmel, melyben hemzsegnek a szemenszedett hazugságok és az egész nem más mint szovjet- és kommunistaellenes förmedvény. A bizottság a brosúrában a szocialista és szociáldemokrata pártokkal fenntartott kapcsolatára hivatkozik, azt azonban eltitkolja, hogy milyen kapcsolatban áll az amerikai kémhálózattal és hogy a brosúrát a New Leader lap munkatársainak közreműködésével adták ki. A brosúra célja a munkásmozgalom történetének elferdítése (például az oroszországi forradalmi eseményekben Gapon pópát hősnek teszi meg stb.). A „Munkásbizottság", csakúgy mint A BEADÁS TELJESÍTÉSE / minden fö dműves kötelessége Ha a tojásbeadást figyelemmel kísérjük, azt látjuk, hogy egyes magángazdálkodók az előírt beadást alig, vagy egyáltalán nem teljesitik. így például Sárfőn Viliam Milosovičnak ez idén 1214 tojást kell beadnia, de eddig egyet sem adott be. František Vandák 1110 tojásból szintén nem adott be egyetlen egyet sem. Ezzel szemben Jozef Lieskovan, ugyancsak Sárfői lakos mái az egész évi tojásbeadást teljesítette. Jókán Nagy Jánosnak 1225 tojást kell beadnia, de csak 56-ot adott be, Jozef Strikovanec 1137 tojásból szintén csak ötvenet adott be, Ján Kapusta pedig 1731 tojásból ez ideig 292-t adott be. Vannak természetesen olyanok is, akik nem így tesznek. Horváth Alajos tudja, hogy a gyermekeknek, a betegeknek, a kórházaknak szükségük van a tojásra, ezért már teljesítette egész évi beadását. Varga Imre Űjjókáról szintén teljesítette beadását: 1593 tojiíst. Egészen más a helyzet a szövetkezetekben, Boldogfán, Üjjókán Magyarbélen, stb. A szövetkezeti tagok példát mutatnak a magángazdáknak is. Hogyan érhetünk el javulást e téren? Ügy, hogy a funkcionáriusok a falukon rendszeresen törődni fognak azzal, hogy a magángazdálkodók betartsák az előírt tyúkállományt és teljesítsék a beadást is. K. Klapuch, Szene. védnöke a Szabad Európa rádióbizottság behatóan foglalkozik a magyar eseményekkel is: lelkesedéssel ír az ellenforradalmárok bűnös kártevő tevékenységéről és az általuk elkövetett gyilkosságokról, de elhallgatja összeköttetésüket Mindszentivel, Esterházy herceggel s a horthysta restaurátorok jól ismert vezérkarával. Ez nem lep meg bennünket. Tudjuk, milyen szerepet töltött be a Szabad Európa adóállomás a gyászos októberi napokban az ellenforradalmi puccs előkészítésében, majd később hogyan uszította az ellenforradalmi zavargókat és adta utasításait, s biztosított fegyverszállítmányokat Magyarország törvényes, a nép többsége akarta rendjének megdöntésére. A népi erők győzelme a szovjet csapatok segítségével, a munkás-paraszt kormány megalakulása persze lehűtötte a kardcsörtetők forró fejét, de a népi demokrácia megszilárdulása Magyarországon fokozza ádáz gyűlöletüket s nem szűnnek meg uszítani a Kádár-kormány ellen, noha hiábavaló minden kísérletük. A Szabad Európa persze hazánkat sem kíméli meg uszító hadjáratától. Éppen Csehszlovákia, a népi demokratikus tábor egyik megingathatatlan bástyája váltotta ki sokszor bősz haragjukat, mert nálunk rendszerint az ellenkezője történik annak, amit Münchenben jósolgatnak. A Szabad Európa egyetlen, művészi, de nem mindig hatásos fegyvere a hazudozás. Ezt aztán tökélyre emelte! Nemrégen például a Szabad Európa rádióállomás állítólagos hazai sajtóhírekre hivatkozva azt állította, hogy szédületesen emelkedik a lábbelik, textilneműek és egyéb közszükségleti cikkek ára. Ezt még az iskolásgyerek sem hiszi el nekik, mert a pénzreform óta 1956 végéig már hatszor csökkentettük a kiskereskedelmi árakat. Az ipari cikkek ára aránylag 20 százalékkal csökkent. Egy pár női félcipő, mely 1953 júniusában 156 koronába került, ma 78 koronáért kapható. így sorolhatnánk fel számos további közszükségleti cikket. A Szabad Európa néha nem általánosságban, de konkrétan hazudik. Márciusban például az EFSZ-ek III. országos kongresszusának kampányával kapcsolatban megjegyezte, hogy a brnói kerületben a kampány hatástalan maradt. A valóságban azonban az EFSZ-ek III. kongresszusáig 21 új szövetkezet alakult, a szövetkezeti tagok száma 518-al, a szántóföldek területe pedig 2811 hektárral gyarapodott. De a Szabad Európa tovább ment, azt állítva, hogy a szövetkezeti dolgozók oly keveset keresnek, hogy alig elég megélhetésükhöz. Lássuk a valóságot. A munkaegységek után járó részesedésből eddig 158 000 szövetkezeti dolgozó 526 millió korona takarékbetétet helyezett el a bankban. így sorolhatnánk fel és cáfolhatnánk meg tovább a Szabad Európa hazudozásait, de fölösleges, , mert tudjuk, hogy alkalmazottainak kenyere az álhírcsinálás és a hazugságok, rágalmak terjesztése. Mondhatnak-e igazat Peroutkáék és Lettrichék és mások, akiket Csehszlovákia dolgozó népe kiűzött hazájából? Csak az ellenség hangján szólhatnak. Vagy beszélhet-e baráti hangon, a munkásosztály érdekei szempontjából Stephan Thomas, a rádióbizottság mellett működő munkásbizottság vezető tagja, a nyugatnémet szociáldemokrata párt ún. keleti bizottságának vezetője, akiről D. Zaszlavszkij egyik' cikkében megjegyezte, hogy az angol és amerikai kémszolgálat 1943 óta Rito és Peters álnéven ismeri, ék eredeti neve Grzeszkowiak ? Ogy-e nem. Valószínűen nem azért kapott kiképzést az amerikai hírszerző szolgálattól, hogy a munkásmozgalom útját egyengesse, hanem hogy mint báránybőrbe bújt farkas félrevezesse azokat, akik jóhiszeműen bedőlnek neki és hasonszőrű társainak, mert a Grzeszkowiakokból, sajnos, sok van. Minden eszközt és fegyvert felhasznál az amerikai imperialista propaganda Nyugat-Európában, hogy aknamunkájával megbontsa a béketábor egységét, szembeállítsa a szocialista országok népeit kormányaikkal és a Szovjetunióval. A történelmi tapasztalatok, a burzsoázia uralma ellen vívott harc azonban edzetté és tapasztalttá tette a dolgozó tömegeket országainkban, s így terméketlen talajra hull a Szabad Európa uszításainak magva. Elmondhatjuk, mint a közmondás tartja, kutyaugatás nem hallatszik az égbe. L. C