Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-15 / 165. szám, szombat

N. Sz. Hruscsov: k dolgozók a nemzetek közötti kölcsönös megértést, a világbéke biztosítását kívánják Fontos nemzetközi elismerés Csehszlovákiának Csehszlovákia tagja lett a Nemzetközi Munkahivatal igazgató testületének Moszkva (ČTK) — A szovjet lapok június 14-t számukban az N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov június 13-i hélsinki sajtóértekezletéről szóló beszámolójukban közlik N. Sz. Hruscsov válaszait az újságírók különböző kérdéseire. Az egyik újságíró megkérdezte: Mikor volna az ön nézete szerint célszerű összehívni a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezletét? N. Sz. Hruscsov ezt válaszolta: Nézetünk szerint ilyen tanácskozást bármikor össze lehetne hívni. Tudnunk kellene azonban, hogy a másik fél is hajlandó tárgyalni, sőt nemcsak tanácskozni, hanem hozzájárulni az elintézetlen kérdések megoldásához, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, szilárd, békés kapcsolatok jöjjenek létre az egyes országok között és biztosíthassuk a békés egymás mellett élést. Jelenleg ilyen összejövetel megrendezésének feltételei a másik oldalon még nem értek meg. Schorrnak, a „Columbia Broadcasting Systém" képviselőjének azon kérdésére, mely országokat szándékoznak a szovjet államférfiak a legközelebbi hónapokban felkeresni és nem akarnának-e az USA-ba látogatni, N. Sz. Hruscsov azt válaszolta, hogy több országról van szó és e látogatásokat idejében bejelentik. Ami a kérdés második részét illeti, N. Sz. Hruscsov azt válaszolta, hogy az USA és a Szovjetunió közötti kölcsönös kapcsolatoktól függnek nagymértékben a világ többi államai közötti kapcsolatok. „Ezért óhajtjuk a jó kapcsolatok ápolását az USA-val. Ha turistalátogatásra gondol, a mi állásunk ilyen látogatást nem enged meg. Ami pedig a hivatalos látogatást illeti, arról egyelőre nem beszélhetünk, mert az UŠA-ba senki sem hívott meg minket. Magunk pedig nem hivathatjuk meg magunkat. Van önérzetünk és senkire sem kényszeríthetjük rá látogatásunkat. Ezt sohasem tettük. Roberti, a Corriere della Sera olasz láp tudósítója megkérdezte: Mi a véleménye a „Columbia Broadcasting System" képviselőivel folytatott beszélgetésének visszhangjáról? Hruscsov így válaszolt: Ügy vélem, hogy a visszhang lényegében heI lyes és jó volt, mivel a szóbanforgó kérdések a nemzetek és béke érdekét érintették. A békét pedig valamennyi nemzet óhajtja. Természetes, hogy e beszélgetésre vonatkozólag nem mindenkinél alakult ki azonos vélemény. A kezük munkájából élő egyszerű emberek a beszélgetést kedvezően fogadták. A dolgozók kívánják a nemzetek közötti kölcsönös megértést és a világbéke biztosítását. Azok pedig, akik a hidegháborúból gazdag tőkét kovácsolnak, félnek a békétől, mert ez megköveteli ipari termelésük átalakítását. A katonai repülőgépek, ágyúk, atomés hidrogénbombák helyett olyan gépeket kellene gyártaniok, amelyek közszükségleti cikkeket gyártanának. Ezek az emberek nem óhajtják a békét és ellenszenvvel fogadták beszélgetésünket. Mivel azonban a lakosság túlnyomó többségét v a dolgozó nép alkotja, nem merészkedtek negatív álláspontjuk közvetlen nyilvánítására. Most azonban megkísérlik, hogy a beszélgetés értelmét kiforgassák, hogy folytáthassák a hidegháború politikáját és hogy a nép szenvedéséből új nyereséget kovácsoljanak. Ügy gondolom, hogy mégiscsak másként történik majd minden, mint ahogyan ezt ezek az emberek óhajtják. Kitartó küzdelemmel a nép mégiscsak érvényesíti majd akaratát és a tőkések kénytelenek lesznek a nép szavára hallgatni. A beszélgetés éppen arra irányult, hogy valóra váljanak a dolgozó nép vágyai, amely saját keze munkájából él és nem a háborút, hanem a békét kívánja. N. Poljanov, az Izvesztyija tudósítója azt kérdezte, mi szilárdíthatná meg a békét és biztonságot Észak-Európában? N. Sz. Hruscsov ezt válaszolta: Ha megvan az akarat arra, hogy az emberiséget megsegítsék, ezt a világ Az automatizálás előnyei és hátrányai A nemzetközi munkaértekezlet ülése Genf (ČTK) — T. A. Morse, a Nemzetközi Munkahivatal vezérigazgatójának beszámolójával kapcsolatban kialakult vitában június 13-án további 20 szónok vett részt. A délelőtti ülésen Marin, a Román Népköztársaság Központi Szakszervezeti Tanácsának titkára szólalt fel. Figyelmeztetett arra, hogy a vezérigazgató beszámolója rámutat ugyan az USA-ban és Nagy-Britanniában folytatott automatizálás példáira, azonban nem tesz említést arról, mi történt az automatizálás által „megtakarított" munkásokkal. Ezután Louis Sillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára beszélt, aki a nemzetközi munkaszervezet és a Szákszervezeti Világszövetség problémáival foglalkozott. A délelőtti ülés befejező részében L. N. Szolovjov szovjet küldött, az Össz-Szövetségi Szakszervezeti Tanács alelnöke beszédében rámutatott azokra az ellentétekre, amelyek az automatizálás következtében a kapitalizmusban kiéleződnek és hozzáfűzte, hogy a Nemzetközi Munkahivatal igazgatója beszámolójában szintén említést tesz róluk, azonban nem mutatja meg a megoldáshoz vezető utat. A délutáni ülésen a többi között B. Kozelka, a csehszlovák küldöttség munkáscsoportjának vezetője, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, nemzetgyűlési képviselői is .beszélt. Gyakorlati példákkal erősítette, hogy dolgozóink az automatizálást szívesen fogadják, újítási javaslataikkal segítenek az automatizálást bevezetni, mert az automatizálás rendkívül nagy jelentőségű a népgazdaságra. Több meggyőző adattal rávilágított arra, miért nem kell félni a csehszlovák dolgozóknak attól, hogy az automatizálás megfosztja kenyerétől. A csehszlovák dolgozók az automatizálást csakis örömmel fogadhatják, mert segítségükre van az életszínvonal emelésében és a kulturális szükségleteik kielégítésében. bármely táján meg lehet kezdeni. Mit kíván a világ népe? Békére vágyik. A béke megőrzéséhez Észak népeinek is hozzá kell járulniok. Ügy véljük, hogy Finnország ilyen álláspontra helyezkedik és minden tőle telhetőt megtesz a béke érdekében. Kissé nyugtalanít azonban bennünket Norvégia és Dánia politikája. Svédország semleges állam, azonban ott is fel vetődnek olyan hangok, amelyek nin csenek előnyére a feszültség enyhíté sének. Norvégiában és Dániában jelentősek azok az erők, amelyek gör esősen ragaszkodnak az országoknak katonai tömbökre való oszlásához és a NATO katonai csoportosulás tagjai akarnak maradni. Ez kárára var. ezen országoknak és a világbékének. Különösen veszedelmes dolog, hogy ezek az országok területüket idegen hatalmaknak engedik át, hogy azon katonai támaszpontokat építsenek. Tudjuk, tanácskozásokat folytatnak rakétafegyverek norvégiai és dániai elhelyezéséről. Azonban — amint mondani szokták, adja isten — hogy ezen országok államférfiainak legyen elegendő bátorságuk és tartózkodja nak a rossz cselekedetek végrehajtásától, amelyek nem hoznak semmi jót országaiknak és nem járulnak hozzá ahhoz, amit az emberiség vár, a világ béke megszilárdításához. Barátom, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin és én derülátók vagyunk. Mindent megteszünk a baráti kapcsplatok fejlesztésére az északi országokkal — Norvégiával, Dániával és Svédországgal. Jó lenne, ha e hűvös országokból meleg áradna szerte a világon és felhevítené az emberek lelkét, hogy nyugodtan élhessenek háború és háborús félelem nélkül. Mi erre törekszünk. A nyugatnémet rádió megbízottja azt kérdezte, megvannak-e az USA és a Szovjetunió közeledésének lehetőségei Németország egyesítése kérdésében? N. Sz. Hruscsov így válaszolt: A kérdés kissé szokatlan, éspedig annál inkább, mert német veti fel. A mi gondolkodásunkkal ellenkezik, hogy a német kérdést az Egyesült Államok és a Szovjetunió oldja meg. Senkivel sem. akarunk tárgyalni a német kérdésről. Több ízbén kijelentettük és ismételten hangsúlyozzuk, hogy a német kérdést csak maguk a németek oldhatják meg és senkinek sem szabad e kérdés elintézésébe avatkozni. A németek ezt a kérdést nagyon jól átgondolhatják és megoldhatják oly módon, ahogyan az a németek érdekeinek legjobban megfelel. Két Németország létezik. Ügy vélem, a németek maguk is megtalálják azt a megoldást, amely megfelel mind a nyugati, mind a keleti Németországnak. És mi, ha tőlünk fog függeni, készek vagyunk mindent megtenni, hogy hozzájáruljunk a német Drobléma megoldásához, természetesen nem a németek háta mögött, a nagy államokkal folytatott tárgyalásokkal. Ez a régi módszerekre emlékeztetne, amikor a nagy államok oldották meg a kis országok kérdéseit. Viszont Németország nem is tartozik a kis államok közé. Ma más időket élünk. A németeknek maguknak kell határozni erről a kérdésről. Az atomgyilkosok újabb bestiális gaztettre készülnek ost, amikor világszerte hatalmas tiltakozások folynak a borzalmas tömegpusztító fegyverkísérletek és általában az atomfegyverek betiltásáért, a múlt hét végén egy újabb, szinte hihetetlennek tűnő hír rázta meg a világot. Az amerikai atomenergia-bizottság expedíciót szándékszik felszerelni és kiküldeni abból a célból, hogy kipróbálja a nukleáris robbanások alkalmával keletkező stroncium 90-nek az emberekre és állatokra gyakorolt közvetlen hatását Brazíliában, az Amazonas középső folvása mentén. A bizottság példátlan cinizmussal kijelenti, hogy az Amazonas elmaradt vidékén könnvebb végrehajtani ilyen kísérleteket, mint a fejlett iparú területeken. Brazíliának ebben a részében, amelvet a kísérletek színhelyéül kiszemeltek. az emberek és az állatok közvetlenül a föld termékeiből élnek. Ezért — mondja a bizottság — ha lakóhelyüket és munkahelyüket rádioaktív por lepi be, könnyű felismerni a rájuk gyakorolt következményeket!) Amikor az ember e sorokat olvassa, önkénytelenül is a hitleri „fajtudósok" elméleteire és ezen elméletek alapján elkövetett bestiális gaztettekre kell gondoljon. Most az amerikai atomenergia-bizottság úgynevezett „tudományos dolgozói" még tovább mennek. Azt mondják, hogy mivel az Amazonas őserdői lakosainak tápláléka, mint ismeretes. mészben nagyon szegény, ez kiváló alkalmat ad tervezett kísérleteik meavalósítására. A stroncium 90 ugyanis a mészszegény szervezetekben nagyobb pusztítást okoz. mint a normális mésztartalmú testekben, így tehát a brazíliai indiánok „kimondottan ideális kísérleti alanyok"! Ez a borzalmas terv azt jelenti, hogy az Amazonas vidékének lakóit tömeghalálra akarják itélni az „emberiesség és a szabadság nemes védelmezői". Tudományos alapossággal meg akarják figyelni, hogyan pusztulnak el áldozataik fehérvérüség vagy rák következtében. Emellett még az az „előnyük" is megvan, hogy a bomlási folyamat a mészhiány következtében gyorsabban halad előre, mint a „civilizált" embereknél. \ A kortárs önkénytelenül is megdörzsöli szemét, vajon igazán jelen időnkről van-e szó, vagy pedig visszaemlékezésről a német fasizmusra, amikor a koncentrációs táborokban védtelen embereken fagyasztási és magtalanítási kísérleteket, különféle vegyi experimentumokat hajtottak végre a hitlerista tömeggyilkosok. A Nürnbergben és másutt a háború után lezajlott bűnperekben, amikor a második világháború főbűnösei ültek a vádlottak padján, egyértelműleg leszögezték, hogy az ilyen, az élő embereken végzett kísérletek az emberiesség legdurvább megsértését jelentik. Abban az időben a törvényszékek amerikai birái is, teljes joggal, halálbüntetést kértek a bűnösök fejére. Ma azonban az amerikai imperialisták veszedelmes rádióaktív anyagokkal, stroncium 90-el egész néptörzseken akarnak ilyen embertelen kísérleteket végezni. Egész világ tudósai, a 18 göttingeni német atomtudós, a Csehszlovák Sajtóiroda nemzetközi ankétjának keretében megszólalt tudósok és nem utolsó sorban az a felhívás, amelyet nemrégen kétezer amerikai tudós tett közzé, ismételten megcáfolhatatlanul bebizonyították, hogy az atomfegyverkísérletek továbbfolytatása az egész emberiséget veszélyezteti. A világ közvéleménye azonban, amejy lankadatlanul küzd az atomgyilkosok garázdálkodása, őrült tervei ellen, most síkra száll az amerikai úgynevezett „tudósok" minősíthetetlen szándéka ellen, akik az Amazonas vidék békés lakóinak még borzalmasabb sorsot szánnak, mint amilyet Hirosima és Nagaszaki szerencsétlenjei 12 évvel ezelőtt elszenvedtek (P~j) Genf (ČTK) — A nemzetközi munkaértekezlet júniüs 12-i genfi ülésén megválasztották az egyes kormányokat képviselő 10 küldöttet a Nemzetközi Munkahivatal igazgató testületé-be. A titkos választásokon 60 ország 119 szavazattal vett részt. A középeurópai államokat képviselő Csehszlovákia szavazattöbbséget kapott. Az európai országok képviselői közül beválasztották még Svédország és Belgium követét, Póttagok Svájc, Dánia és Portugália követei lettek. A népi demokratikus Csehszlovákia ezáltal első ízben lett tagja ezen jelentőségteljes nemzetközi szervezetnek. A választás országunk nagy erkölcsi-politikai sikere. Kormányunk a Nemzetközi Munkahivatal igazgató testületének csehszlovák küldöttévé Evže-n Erbant, az Állami Járadékbiztosító elnökét nevezte ki. A BéVe-Világtandcs ülése: Á nemzetek szabadsága és függetlensége megszilárdítja a világbékét Colombo (ČTK) — A Békevilágtanács június 13-án további plenáris ülést tartott. Felszólaltak Románia, Írország, Tunisz, Izland, Argentína, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Pakisztán és más államok békevédőinek képviselői. A küldöttek hangsúlyozták, hogy a nemzeteknek küzdeniök kell nemcsak a háború közvetlen veszedelme, hanem a gyarmatosítás védelmére irányuló veszedelmes kísérletek ellen is. Rámutattak, hogy a nemzetek szabadsága és függetlensége megszilárdítja a világbékét. Dr. Nazim Musli, Szíria küldötte a damaszkuszi egyetem geológiai fakultásának igazgatója utalt arra, hogy az USA beavatkozása a Közel-Kelet ügyeibe nagy veszedelmet jelent az arab országok, különösen Szíria békéjére. Az Eisenhower-doktrinát elfogadó egyes arab országok amerikai katonai támaszpontokká vállnak, s ez ellentéteket vált ki az arab országok között. A Béke Világtanács ülésén felszólalt még Nyikolaj Metropolita . az Orosz ó-szláv egyház küldötte. * * * Június 13-án a délutáni órákban a Béke Világtanács plenáris ülésén beszámoltak a békeharc konkrét kérdéseinek megtárgyalására alakult bizottságok munkájáról. Áz első bizottság megbízásából J. Laffitte küldött az atomfegyverek és a velük való kísérletek betiltásának, valamint a leszerelésnek kérdéseiről beszélt. Laffitte bejelentette, hogy a bizottság tagjái a kérdések egész Sorára vonatkozólag megegyeztek, amelyekről határozatot kell kidolgozni és ki kell tűzni a harc konkrét tervét. Ivan Montagu hangsúlyozta, hogy a bizottság ülésein felszólalt tagok legnagyobb része állást foglalt az A lengyel rádió nemzetközi ankétja Varsó (ČTK) — A lengyel rádió nemzetközi ankétot kezdett, amelynek során különböző országok világhírű tudósait, jelentőségteljes politikusait, képviselőit és íróit kérdezte meg arra nézve, hogy elérhetőnek tartják-e az atomfegyverkísérletek betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményt. Az ankétra dr. E. H. Sz. Burhob, a londoni egyetem tanára, a világhírű atomfizikus, dr. Kari Bárt, a baze'i teológia professzora, Edouard Daladier, volt francia miniszterelnök és Georg Branting neves svéd ügyvéd és politikus már válaszoltak. Stassen új utasításokkal utazott Londonba Washington (ČTK) — Stassen, az amerikai küldöttség vezetője az ENSZ leszerelési albizottságának londoni ülésén Londonba utazása előtt június 13-án tagadta, hogy Dulles államtitkár a washingtoni tanácskozások során „megrótta" őt azért, hogy Londonban túllépte hatáskörét a szovjet küldöttséggel folytatott tárgyalások folyamán. Stassen beismerte azonban, hogy Londonba „korlátozott hatáskörrel és új utasításokkal utazik". Norstad tábornok nyíltan fenyegetődzik az atomfegyverekkel Washington (ČTK) Norstad amerikai tábornok, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka június 12-én hosszabb tárgyalást folytatott Dulles államtitkárral. A tanácskozás után a tábornok a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az öszejövetelen megvitatták az Északatlanti Szövetség valamennyi problémáját. Washingtoni körökben hangsúlyozzák, hogy Norstad határozattan állást foglalt a fegyveres erők bármilyen korlátozása ellen. A hírek szerint Norstad szorgalmazta a NATO fegyveres erőinek további megerősítését és ezen haderőknek atomfegyverekkel való ellátását. Norstad azzal dicsekedett, hogy „a Szovjetuniót mind a négy világtáj felöl több mint 250. előretolt' amerikai külföldi katonai támaszpontról megtámadhatják." erőpolitika ellen és követelte a békés együttélés elveinek megvitatását, valamint a Kínai Népköztársaság ENSZbeli törvényes helyének elismerését. A bizottságok beszámolója után megkezdték az általános vitát. A burmai békevédők küldötte bírálta az amerikaiaknak terveit, amelyekkel az ázsiai országokra a gyarmatosítás új formáját akarják rákényszeríteni. Az ülés részvevői tapssal fogadták A. J. Kornyejcsuk elnöklő szovjet író azon közlését, hogy az ülésen megjelentek az egyiptomi békevédők küldöttei. Széljegyzetünk: Adenauer bécsi útjának céljai Amikor Raab osztrák szövetségi kancellár csütörtökön bonni kollégáját Adenauert a bécsi Ballhaus-Platzon „drága barátom" megszólítással üdvözölte, e szó kétértelműségének hallatán sokan nem tudták visszatartani gúnyos mosolyukat. Mert bizony Ausztriának valóban „drága" ez a baráti látogatás. Ogy hírlik, Adenauer Sécsben már csak aláírását biggyeszti az Ausztriában levő, úgynevezett apró német vagyonról szóló, előre kidolgozott szerződés alá. A dologban az az érdekes, hogy az osztrák államszerződés kifejezetten megtiltja a volt német vagyonérté

: keknek német állampolgároknak való viszaadását. Most e szeriődésbe mégis bevettek egy fejezetet, amely szerint az úgynevezett „apró vagyon" pl. kis családi házakat, bútort, háztartási cikkeket, amelyek 1945-ig Ausztriában lakó német állampolgárok tulajdonát képezte, 260 000 silling vagy 10 000 dollár értékig vissza kell adni. A bökkenő ott van, hogy e fejezet rendelkezései alapján — Bonn és Bécs hónapokig tartó közös munkájával — megegyezést dolgoztak ki, amely szerint sok esetben olyan objektumokat is visszaszármaztatnak német állampolgároknak, amelyek két és félmillió silling értékűek. Az államszerződésnek e „nagyvonalú magyarázatát" az osztrák kormány nem adja ingyen, bár, amint az alábbiakból látni fogjuk, nem kétséges, hogy melyik fél jár jobban. NyugatNémetországnak vannak bizonyos fizetési kötelezettségei, amelyek azonban összesen kb. 300 millió sillinget tesznek ki, vagyis csak 15 százalékát annak az összegnek, amelyet Ausztriánajc kell Nyugat-Németországnak fizetnie, s ez bizony szép summa, kerek kétmilliárd silling. Bonnban ma is szívesen emlegetik Ausztriát „német testvérként". Adenauer ugyan nem teheti meg, mint Hitler, hogy egyszerűen zsebrevágja az egész országot, de nem jön rosszul az a kétmilliárd bezsebélése sem. Adenauer bizonyára ezzel is megtölti választási kasszáját — jó egy pár szavazatot vásárolhat érte. Adenauer bécsi látogatásával kapcsolatban rámutat erre több osztrák lap is. Nyilvánvaló, hogy ausztriai látogatásával Adenauer „választási segélyt" akar kapni, s ezt az osztrák népnek kell megfizetnie. Az osztrák nép azonban egyáltalán nem lelkesedik az államszerződés rendelkezéseinek ilyen értelmű „nagylelkű" magyarázatáért, jól tudván, hogy ez tulajdonképpen olyan ajándék, amely Adenauer fegyverkezési és háborús politikáját hivatott szolgálni. Igy hát az osztrák népnek sem kedve, sem oka nincs a lelkesedésre. Ellenkezőleg, Adenauer látogatása nyugtalanságot keltett az osztrák népben, ami nem utolsó sorban a nyugatnémet militaristák atomfegyverkezésével fiiga össze. A kis Duna-menti köztársaság földrajzi helyzete feleslegessé tesz minden közelebbi magyarázatot •rról, mily közvetlen veszély fenyegeti Ausztriát a szomszédos nyugatnémet atomháborús készülődés következtében. (—cs—n) ÜJ SZÖ 1957. június 15.