Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-14 / 164. szám, péntek
Ä szovjet államférfiak finnországi látogatása megszilárdítja a békét Eszak-Európában Az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséért Tampere, (ČTK) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov finnországi látogatásuk hetedik, tamperei tartózkodásuk második napján megtekintették a Lokomo nagy fémmegmunkáló üzemet. A szovjet vendégek felkeresték az üzem egyes műhelyeit, N. Sz. Hruscsov az üzem igazgatójával folytatott beszélgetésében hangsúlyozta a szakosítás és automatizálás rendkívüli jelentőségét az iparban. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután az 1953. évben épült Kaleva gyermekotthonba látogattak. A gyermekotthon 75 gyermek bölcsődéje és 205 gyermek óvodája. K. Rantanen asszony, a tamperei gyermekintézmények felügyelője közölte a szovjet vendégekkel, hogy alkalma volt Sztálingrádba látogatni és megtekinteni az ottani óvodákat. A Kaleva gyermekotthon egyes osztályait a sztálingrádi óvodák mintájára rendezték be. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov délután felkeresték a V. I. Lenin-múzeumot. A tamperei városi tanács aznap a vendégek tiszteletére vacsorát adott, amely a szívélyes barátság legkörében folyt le. Helsinki (TASZSZ) — Szerdán, június 12-én Helsinkiben az államtanács dísztermében szovjet-finn közleményt írtak alá. Szovjet részről a közleményt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, finn részről V. J. Szukszalainen miniszterelnök irta alá. SZOVJET-FINN KÖZLEMÉNY A közlemény hangsúlyozza, a két ország államférfiai teljes megelégedéssel állapították meg, hogy társadalmi rendszerük különbözősége ellenére a két ország közötti kapcsolatok fejlődése a legutóbbi években rendkívül kedvező volt, és hogy a Szovjetunió és Finnország közötti őszinte jó szomszédi kapcsolatok most a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és megértésen alapulnak. A Szovjetunió és Finnország kormánya — hangzik a közleményben —, szilárdan elhatározta, hogy ezek a kapcsolatok továbbra is jók és barátiak maradnak és a valóban kölcsönös bizalmon fognak alapulni. Erre mindkét kormány őszintén törekszik. A két fél megállapította, hogy a Szovjetunió és Finnország között 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet 1955-ben 20 évre meghosszabbították, Finnország bizton, ságát és Észak-Európa békés feltételeit biztosító jelentős tényező és megfelel a Szovjetunió biztonsága érdekeinek is. A közlemény szerűit továbbá, finn prészről kijelentették, hogy Finnorszlúg, mint semleges állam továbbra is céltudatosan kerülni fog mindent, ami ellentétet váltana ki és támogatni fogja a népek közötti megegyezést és közeledést. Ezt Finnország elsősorban Európa azon részén akarja megvalósítani, ahol országa fekszik és elő akarja segíteni, hogy a fejlődés az egyre javuló kölcsönös megértésre és a kölcsönös bizalmon alapuló megegyezésre irányuljon. A Szovjetunió és Finnország a közleményben állást foglal a nemzetközi egyezmények megkötésének szüksége mellett, amely egyezmények megszabnák az atom- és hidrogénfegyverek MMMM M< M<< MMMMMM M<< MHMM M< MMM A nemzetközi munkaértekezlet az automatizálásról tárgyal Genf (CTK) — A 40. nemzetközi munkaértekezlet szerdai ülésén folytatták a nemzetközi munkahivatal vezérigazgatója beszámolójának vitáját. Az első szónok G. A. Szulgucsev, a moszkvai „Krasznij Proletárij" gépgyár igazgatója volt. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió hogyan valósítja meg az automatizálást és adatokkal bizonyította annak ellenkezőjét, ami felkelti a kapitalista országok küldötteinek aggodalmait: a Szovjetunióban emelkedik a termelékenység, növekedik a termelés, a munkások és a többi dolgozók fokozzák tudásukat és mindez együtt a munkabérek emelkedését vonja maga után. A további vita folyamán L. Sztojanov, a Bolgár Népköztársaság küldötte, A. Mahler csehszlovák küldött, a csehszlovák penicillingyártó üzem igazgatója és O. A. Sziszojeva, a Bjelorusz SZSZK küldötte beszélt. A. Mahler hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia nem fél a termelés automatizálásától, ellenkezőleg örömmel fogadja azt és javasolja, hogy haladéktalanul dolgozzák ki azon intézkedések komplex tervét, amelyek az automatizálás tervszerű terjesztésére és szociális következményeinek megoldására irányulnak, amely következményektől a kapitalista országok képviselői félnek. t Kijelentette továbbá, hogy a csehszlovák viszonyok között az a helyzet, hogy az automatizálás és az atomenergia felhasználása feltétlenül szü!|péges eszközt jelentenek a mindegyre növekedő gazdasági feladatok teljesítésére szükséges munkaerők hiányának kiküszöbölésére. M ÜJ szö használatának feltétlen betiltását a megfelelő nemzetközi ellenőrzés bevezetéséve! és amelyek egyszersmind biztosítanák a tömegpusztító fegyverekkel való kísérletek feltétlen betiltását is. A szovjet-finn közlemény megállaoítja a két ország közötti • kereskedelmi kapcsolatok kedvező fejlődését, ami megfelel mindkét fél érdekeinek. E kapcsolatok az 1954. évben megkötött, 1956—1960. évekre szóló ötéves áruszállítási egyezmény alapján fejlődnek. A közlemény rámutat, hogy e tárgyalások befejezéséül aláírták az 1957. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyvet. A két fél arra az egyöntetű nézetre jutott, hogy lovábbra is ápolni kell a kölcsönös kulturális kapcsolatok fejlesztését. Nyikolaj Bulganyin és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és elnöke, Kiiment Vorosilov nevében tolmácsolta Urgo Kekkonen köztársasági elnöknek a Szovjetunió meglátogatására szóló meghívást olyan időben, amely Kekkonen elnöknek még fog felelni. Urgo Kekkonen a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. Jegyzőkönyv a Szovjetunió és Finnország közötti 1957. évi utólagos áruszállításról Helsinki (TASZSZ) — A Helsinkiben e napokban folytatott szovjet-finn kereskedelmi tárgyalások befejezéséül június 12-én jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Finnország közötti 1957. évi utólagos áruszállítmányokról. Az utólagos árúszállítmányok értéke — amelyre nézve a két fél megegyezett — túlhaladja a 100 millió rubelt. Azoin áruk között, amelyet Finnország utólagosan szállít a Szovjetuniónak, vannak kábelek, láncok, papírgyártógépek, a papír- és asztalosipar különféle készítményei. A Szovjetunió Finnországnak utólagosan kőolajtermékeket, kőszenet, hengerelt vasat, színes fémet, cukrot és búzát szállít. Nyugatnémet válaszjegyzék a Szovjetunióhoz A Német Szövetségi Köztársaság egyetért a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó tárgyalásokkal 4 1957. június 11. A Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete június 8-án verbális jegyzéket adott át a Szovjetunió külügyminisztériumának. E jegyzékben a nyugatnémet kormány kifejezte egyetértését azzal, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei közötti moszkvai tanácskozáson megvitassák a kölcsönös kereskedelem további fejlesztését és a konzuláris jogok nyújtását. A nyugatnémet kormány egyidejűleg kijelenti, hogy e tárgyalások során nincs szándékában megvitatni a kulturális és technikai-tudományos együttműködés kérdéseit. Bár a nyugatnémet kormány a jejgyzékben maga is beismeri, hogy a Szovjetunió betartotta az Adenauer moszkvai tanácskozásai során adott ígéretét M<< MM M< MMMMMMMMMMMMMMMMM M< A szovjet mezőgazdaság napjainkban Az irkuckij szovhoz baromfigondozója V. Perfentyeva kvarclámpával kefeli a csirkéket. és 9600 olyan német állampolgárt haza bocsátott, akiket a szovjet bíróságok a háború folyamán elkövetett gaztetteikért elítéltek, most a Szovjetunió iránti kapcsolatok megjavítását a „többi német hazatérítésétől" akarja füg gővé tenni. És ezt annak ellenére te szi, hogy a Szovjetunió igazolta, itt szó sem lehet német állampolgárok visszatartásáról, mert az a „több ezer német", akikről a bonni jegyzék szól a Szovjetunió állampolgára. Másrészt viszont ismeretes, hogy Nyugat-Né metországban több ezer szovjet polgárt tartanak vissza, akiknek hazaszállítását a bonni kormány nem hajlandó megengedni. A Szovjetunió 47 szakszervezeti szövetségét összevonják tizennyolcra Moszkva (ČTK) — Az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége elhatározta, hogy több szakszervezeti szövetséget egyesit. Az eddigi 47 szakszervezeti szövetség helyett csak 18 marad fenn. Az elnökség ezen javaslatát V. Grisin közölte az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács IV. teljes ülésén, amelyet Moszkvában június 11-én nyi tottak meg. A javaslatot 56 ezer levél alapján tették, amelyeket az elnökség a szakszervezeti tagoktól kapott a szovjet gazdaság irányításának átszer vezésére vonatkozó Hruscsov-tézisek országos vitája folyamán. Az Össz-szövetségi Központi Szak szervezeti Tanács jelenlegi IV. teljes ülése megvitatja a szakszervezeti munka alapvető változásait, amelyeket az új feltételek megkövetelnek. A szakszervezeti szövetségek tevékenységé nek eddigi rendszere ugyanis nem vált előnyére az alulról jövő alkotó aktivitásnak és túlzott központosításra vezetett. A TRNAVAI JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG teLjes ülésén először a kongresszusi határozat bevezető részét tárgyalták meg, mely átfogó képet ad a nemzetközi helyzetről. Ehhez is voltak megjegyzések. Az agitációs és propaganda munkában eddig kevés gondot fordítottak a nemzetközi helyzet magyarázására. Nem mintha a kommunisták nem beszélnének maguk közt vagy a pártonkívüliekkel a külpolitikai eseményekről. Jelentős események idején automatikusan megkezdődik azok ismertetése. Azonban alaposabb elemzésekkel a járásban a pártpropaganda eddig nem igen törődött. Más javaslatok is voltak és konkrétan meghatározták a pártpropaganda munkáját. Utána rendkívüli gyűlésen megismerkedett ezzel a közel ötven tagú lektori kar és kidolgozták jövőbeni tevékenységük tervét. A trnavai járásban a kommunisták a kül- és belpolitikai események elemzésén kívül különös gondot fordítanak az ipar és a mezőgazdaság kérdéseire. A kongresszus anyagának megtárgyalásakor foglalkoztak Szlovákia és külön a trnavai járás gazdasági helyzetével. Sző volt arról, hogy a járásban 1948 óta háromszorosára emelkedett az ipari termelés. Pedig új gyárak nem épültek, hanem a régieket bővítették és korszerűsítették. A kongresszus ama megállapítása, hogy nincsenek teljes mértékben kihasználva az üzemek kapacitásai, fennáll a trnavai járásban is. Ezért a járási nemzeti bizottságban dolgozó kommunisták feladatot kaptak, hogy vizsgálják felül a termelés növelése érdekében az egyes üzemek kapacitását. Néhány helyen megállapították, hogy új gépi berendezésekre van szükség, és utána többszörösére emelkedhet a termelés. Ez főleg a bolerázi keményítőgyárra és a trnavai cukorgyárra vonatkozik. A Kovosmalt öntődéjének, melynek működése nemcsak helyi vonatkozásban jelentős, hanem azért is, mivel termékeket készít más üzemek gyártmányaihoz, jobb munkaszervezésre és szakképzett káderekre lenne szüksége. Az üzemben nagyobb befektetések nélkül megoldhatók a többtermelés lehetőségei. Erre mielőbb szükség volna még azért is, mivel ettől függ a velük együttműködő füleki Kovosmalt és a myjavai Armaturka tervteljesítése is. Annak ellenére, hogy a trnavai járás a bratislavai kerületben a legjobban használja ki a kisgépesítésre szánt hiteleket, még mindig vannak, kihasználatlan lehetőségeik a technika fejlesztése terén. A kommunisták látják a nyersanyagalap feltárásában előforduló hibákat is. A geológiai kutatásokat az eddiginél jobban kellene végezni, mert elég sok feltáratlan nyersanyag van ezen a vidéken. Szükségesnek tartják, hogy a lošoneci kőbányát a helyi gazdálkodás üzeme jobban használja ki. Dobrá Vodától Trsticeig gazdag mészlelőhelyek vannak, sajnos ezek sincsenek elégségesen kihasználva. A téglagyárak kapacitása is nagyobb termelési lehetőségeket ad, és nyersanyagból sincs hiány. A kommunisták találtak megoldást erre. Négy téglagyár egyesítését javasolják, ezenkívül a helyi nemzeti bizottságok a helyi gazdálkodás keretében téglák, betonformák és más építőanyagok póttermelését is indítványozzák. A KONGRESSZUSI HATÄROZAT elemzésekor a járási pártbizottság tagjai foglalkoztak az építkezési munkálatokkal is. Komoly gondot okoz itt az építkezések költségeinek csökkentése. Egyes elvtársak azt javasolják, hogy kétemeletes házak építése helyett háromemeleteseket építsenek. Ezzel megtakarításokat érhetnek el az alapok készítésénél. Ügy döntöttek, hogy az építkezési üzem szakembereinek javasolják, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Az ipari üzemek tervteljesítésének elemzésekor az elvtársak szükségét látták annak, hogy visszatérjenek a CSKP KB februári határozatában felvetett problémákhoz. Ügy látták, hogy a hónapokkal ezelőtt tartott értekezletek, szemináriumok, taggyűlések és a gazdasági dolgozók értekezletei, amelyeken a hatékonyság növelésének kérdéséről volt szó, nem hozták meg a várt eredményt, mivel a járási pártbizottság nem kísérte figyelemmel azt, hogy a kitűzött feladatok hogyan teljesülnek. Ennek az lett a következménye, hogy az alapszervezetek a hatékonyság növelésének kérdését egyszeri kampányfeladatnak vették. Jelenleg más a helyzet. Részben a járási pártbizottság aktivistáinak érdeme ez, akik gondoskodtak arról, hogy az alapszervezetek ismét foglalkoznak ezzel a kérdéssel. És az eredmény? Négymillió koronával emelkedett a hatékonyság növelésére tett kötelezettségvállalások értéke. A járási pártbizottság a hónap végén fogja értékelni a hatékonyság növelésével kapcsolatos határozat teljesítését. Ezenkívül minden hónapban egy üzem gazdálkodását elemzik és ennek alapján konkrét feladatokat adnak az illető pártszervezetnek, és a gazdasági szervekben dolgozó kommunistáknak. HASONLÖ ELEMZÉSEKET végeznek a járási pártbizottság irodájának tagjai a mezőgazdasági termelésben is. Havonként más-más község politikai és gazdasági problémáival foglalkoznak, és figyelemmel kísérik, hogy hogyan teljesítik az SZLKP kongresszusán, a kerületi és járási pártkonferenciákon kitűzött feladatokat. Főleg a mezőgazdasági termelés növelésének és intenzivitásának kérdését tartják előtérben. A beadási kötelezettségek teljesítésén kívül figyelemmel kísérik a gazdaságosságot is. A járásban 31 földművesszövetkezet közül 15 elfogadta a božetechovi EFSZ versenyfelhívását, mely szerint az ötéves terv termelési feladatait 1959 végéig teljesítik. A versenyt évente többször értékelik s az értékelésnél tekintetbe veszik az egy hektár mezCgazdasági földterületre eső hozamot és költségeket. Különösen nagy gondot fordítanak a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. Az év elejétől több mint 380 kis- és középparaszt lépett az EFSZ-ekbe. Ennek 10 százaléka az utóbbi időben, az SZLKP kongresszusa után lépett be, 50 hektár földdel. A kommunisták azonban jobb eredményeket akarnak elérni. Ennek érdekében a járási pártbizottság feladatokat ad a vezető funkcionáriusoknak, akik rendszeresen látogatják a falvakat, és segítséget nyújtanak a falusi pártszervezetnek. Az SZLKP kongresszusa behatóan foglalkozott az ideológiai problémákkal, és határozatában nagy feladatokat tűzött a kommunisták elé. Jól értelmezték ezt a trnavai járás kommunistái, és hatásosabb harcot folytatnak ennek alapján a burzsoá nacionalista megnyilvánulások ellen. Például a trnavai Kovosmaltban a . műszakilag indokolt normák bevezetése során burzsoá nacionalista jelenség fordult elő. Az egyik dolgozó azt állította, hogy a cseh országrészekben jobbak a munkafeltételek. A kommunisták javaslata alapján bizottság utazott a cseh üzemekbe. A küldöttség megállapította, hogy a trnavai Kovosmaltban még nem tárták fel a tartalékokat annyira, mint a cseh üzemekben. A dolgozók megértették, hogy helytelen másutt keresni a hibákat, mivel a termelés növeléséhez jó előfeltételeik vannak, és semmivel sem roszszabbak a lehetőségek náluk, mint Csehországban. Az ilyen esetekből tanulhatnak más üzemek dolgozói is. A jövőben az ilyen jelenségeket és tényeket előadásokba foglalják, és némcsak az illető üzemekben, hanem más pártszervezetekben is megvitatják. Több más problémával is foglalkoztak a kommunisták az SZLKP kongresszusa határozatának elemzésekor. Azonban nemcsak tárgyaltak, hanem idejében nekiláttak a határozat teljesítésének is. Drábek Viktor A védnökség i tevékenység szép példájával járnak elől a žilinai 1. számú vendéglőipar alkalmazottjai. A védnöki szerződésben tevékenységük legfontosabb részére fektetik a fősúlyt: a Žilinai Egységes Földművesszövetkezet taglétszámának kiszélesítésére. Kötelezettségvállalásukat' a legaktívabb agitátorok segítségével akarják elérni. Az agitátorok sorra látogatják az egyénileg dolgozó földműveseket, s beszélgetés keretében megismertetik velük a közös gazdálkodás előnyeit. Az üzem dolgozói ígéretet tettek arra is, hogy szükség esetén munkával is segítséget nyújtanak a szövetkezetnek s kétezer munkaórát dolgoznak le. Az üzem könyvelője a közös gazdálkodás könyvelésében segít díjtalanu'. az állami bankba a ledolgozott munkaegységek 50 százalékát fizeti be. Ezért a segítségért a védnökségi üzem alkalmazottai gazdasági berendezéseket vásárolnak a szövetkezetnek. A védnökségi szerződés az üzemi kollektív szerződésnek tartozéka, s azt az üzem minden negyedévben értékeli. A szerződés aláírása alkalmával a žilinai szövetkezeti tagok kötelezték magukat, hogy ebben az évben 20 ezer kg gabonával, 50 ezer 350 kg burgonyával, 3 ezer kg marhahússal, 11 ezer kg sertéshússal, 30 ezer tolással és 35 ezer liter tejjel túlszárnyalják beadási kötelezettségüket. (Tudósítónktól)
