Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-14 / 164. szám, péntek

Ä szovjet államférfiak finnországi látogatása megszilárdítja a békét Eszak-Európában Az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséért Tampere, (ČTK) — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov finnországi látogatásuk hetedik, tamperei tartózkodásuk második napján megte­kintették a Lokomo nagy fémmegmunkáló üzemet. A szovjet ven­dégek felkeresték az üzem egyes műhelyeit, N. Sz. Hruscsov az üzem igazgatójával folytatott beszélgetésében hangsúlyozta a szakosítás és automatizálás rendkívüli jelentőségét az iparban. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután az 1953. évben épült Kaleva gyermekotthonba látogattak. A gyermekotthon 75 gyermek bölcsődéje és 205 gyermek óvodája. K. Rantanen asszony, a tampe­rei gyermekintézmények felügyelője közölte a szovjet vendégekkel, hogy alkalma volt Sztálingrádba látogatni és megtekinteni az ottani óvodákat. A Kaleva gyermekotthon egyes osztályait a sztálingrádi óvodák mintájára rendezték be. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov délután felkeresték a V. I. Lenin-múzeumot. A tamperei városi tanács aznap a vendégek tiszteletére vacso­rát adott, amely a szívélyes barátság legkörében folyt le. Helsinki (TASZSZ) — Szerdán, június 12-én Helsinkiben az állam­tanács dísztermében szovjet-finn közleményt írtak alá. Szovjet rész­ről a közleményt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, finn részről V. J. Szukszalainen miniszterelnök irta alá. SZOVJET-FINN KÖZLEMÉNY A közlemény hangsúlyozza, a két ország államférfiai teljes megelége­déssel állapították meg, hogy társa­dalmi rendszerük különbözősége elle­nére a két ország közötti kapcsolatok fejlődése a legutóbbi években rendkí­vül kedvező volt, és hogy a Szovjet­unió és Finnország közötti őszinte jó szomszédi kapcsolatok most a kölcsö­nös tiszteleten, bizalmon és megérté­sen alapulnak. A Szovjetunió és Finnország kormá­nya — hangzik a közleményben —, szilárdan elhatározta, hogy ezek a kap­csolatok továbbra is jók és barátiak maradnak és a valóban kölcsönös bi­zalmon fognak alapulni. Erre mindkét kormány őszintén törekszik. A két fél megállapította, hogy a Szovjetunió és Finnország között 1948-ban kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet 1955-ben 20 évre meghosszabbították, Finnország bizton, ságát és Észak-Európa békés feltéte­leit biztosító jelentős tényező és meg­felel a Szovjetunió biztonsága érde­keinek is. A közlemény szerűit továbbá, finn prészről kijelentették, hogy Finnorszlúg, mint semleges állam továbbra is cél­tudatosan kerülni fog mindent, ami ellentétet váltana ki és támogatni fogja a népek közötti megegyezést és közeledést. Ezt Finnország elsősorban Európa azon részén akarja megvaló­sítani, ahol országa fekszik és elő akarja segíteni, hogy a fejlődés az egyre javuló kölcsönös megértésre és a kölcsönös bizalmon alapuló meg­egyezésre irányuljon. A Szovjetunió és Finnország a köz­leményben állást foglal a nemzetközi egyezmények megkötésének szüksége mellett, amely egyezmények megszab­nák az atom- és hidrogénfegyverek MMMM M< M<< MMMMMM M<< MHMM M< MMM A nemzetközi munkaértekezlet az automatizálásról tárgyal Genf (CTK) — A 40. nemzetközi munkaértekezlet szerdai ülésén foly­tatták a nemzetközi munkahivatal ve­zérigazgatója beszámolójának vitáját. Az első szónok G. A. Szulgucsev, a moszkvai „Krasznij Proletárij" gépgyár igazgatója volt. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió hogyan valósítja meg az automatizálást és adatokkal bizonyítot­ta annak ellenkezőjét, ami felkelti a ka­pitalista országok küldötteinek aggo­dalmait: a Szovjetunióban emelkedik a termelékenység, növekedik a terme­lés, a munkások és a többi dolgozók fokozzák tudásukat és mindez együtt a munkabérek emelkedését vonja ma­ga után. A további vita folyamán L. Sztoja­nov, a Bolgár Népköztársaság küldötte, A. Mahler csehszlovák küldött, a cseh­szlovák penicillingyártó üzem igazgató­ja és O. A. Sziszojeva, a Bjelorusz SZSZK küldötte beszélt. A. Mahler hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia nem fél a termelés automatizálásától, ellenkező­leg örömmel fogadja azt és javasolja, hogy haladéktalanul dolgozzák ki azon intézkedések komplex tervét, amelyek az automatizálás tervszerű terjesztésé­re és szociális következményeinek megoldására irányulnak, amely követ­kezményektől a kapitalista országok képviselői félnek. t Kijelentette továbbá, hogy a cseh­szlovák viszonyok között az a helyzet, hogy az automatizálás és az atomener­gia felhasználása feltétlenül szü!|péges eszközt jelentenek a mindegyre növe­kedő gazdasági feladatok teljesítésére szükséges munkaerők hiányának ki­küszöbölésére. M ÜJ szö használatának feltétlen betiltását a megfelelő nemzetközi ellenőrzés beve­zetéséve! és amelyek egyszersmind biztosítanák a tömegpusztító fegyve­rekkel való kísérletek feltétlen betil­tását is. A szovjet-finn közlemény megálla­oítja a két ország közötti • kereske­delmi kapcsolatok kedvező fejlődését, ami megfelel mindkét fél érdekeinek. E kapcsolatok az 1954. évben meg­kötött, 1956—1960. évekre szóló ötéves áruszállítási egyezmény alapján fejlőd­nek. A közlemény rámutat, hogy e tárgyalások befejezéséül aláírták az 1957. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyvet. A két fél arra az egyöntetű né­zetre jutott, hogy lovábbra is ápolni kell a kölcsönös kulturális kapcso­latok fejlesztését. Nyikolaj Bulganyin és Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és elnöke, Kiiment Voro­silov nevében tolmácsolta Urgo Kek­konen köztársasági elnöknek a Szov­jetunió meglátogatására szóló meghí­vást olyan időben, amely Kekkonen el­nöknek még fog felelni. Urgo Kekko­nen a meghívást elfogadta. A látoga­tás időpontját később határozzák meg. Jegyzőkönyv a Szovjetunió és Finnország közötti 1957. évi utólagos áruszállításról Helsinki (TASZSZ) — A Helsinkiben e napokban folytatott szovjet-finn ke­reskedelmi tárgyalások befejezéséül június 12-én jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Finnország közötti 1957. évi utólagos áruszállítmányokról. Az utólagos árúszállítmányok ér­téke — amelyre nézve a két fél meg­egyezett — túlhaladja a 100 millió rubelt. Azoin áruk között, amelyet Finnország utólagosan szállít a Szov­jetuniónak, vannak kábelek, láncok, papírgyártógépek, a papír- és aszta­losipar különféle készítményei. A Szovjetunió Finnországnak utólago­san kőolajtermékeket, kőszenet, hen­gerelt vasat, színes fémet, cukrot és búzát szállít. Nyugatnémet válaszjegyzék a Szovjetunióhoz A Német Szövetségi Köztársaság egyetért a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó tárgyalásokkal 4 1957. június 11. A Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete június 8-án ver­bális jegyzéket adott át a Szovjetunió külügyminisztériumának. E jegyzékben a nyugatnémet kormány kifejezte egyetértését azzal, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei közötti moszkvai tanácskozáson megvitassák a kölcsönös kereskedelem további fejlesztését és a konzuláris jogok nyújtását. A nyugat­német kormány egyidejűleg kijelenti, hogy e tárgyalások során nincs szán­dékában megvitatni a kulturális és technikai-tudományos együttműködés kérdéseit. Bár a nyugatnémet kormány a jejgy­zékben maga is beismeri, hogy a Szov­jetunió betartotta az Adenauer moszk­vai tanácskozásai során adott ígéretét M<< MM M< MMMMMMMMMMMMMMMMM M< A szovjet mezőgazdaság napjainkban Az irkuckij szovhoz baromfigondo­zója V. Perfentyeva kvarclámpával ke­feli a csirkéket. és 9600 olyan német állampolgárt haza bocsátott, akiket a szovjet bíróságok a háború folyamán elkövetett gaztet­teikért elítéltek, most a Szovjetunió iránti kapcsolatok megjavítását a „töb­bi német hazatérítésétől" akarja füg gővé tenni. És ezt annak ellenére te szi, hogy a Szovjetunió igazolta, itt szó sem lehet német állampolgárok visszatartásáról, mert az a „több ezer német", akikről a bonni jegyzék szól a Szovjetunió állampolgára. Másrészt viszont ismeretes, hogy Nyugat-Né metországban több ezer szovjet polgárt tartanak vissza, akiknek hazaszállítását a bonni kormány nem hajlandó meg­engedni. A Szovjetunió 47 szakszervezeti szövetségét összevonják tizennyolcra Moszkva (ČTK) — Az Össz-szövetsé­gi Központi Szakszervezeti Tanács el­nöksége elhatározta, hogy több szak­szervezeti szövetséget egyesit. Az ed­digi 47 szakszervezeti szövetség he­lyett csak 18 marad fenn. Az elnökség ezen javaslatát V. Grisin közölte az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács IV. teljes ülésén, amelyet Moszkvában június 11-én nyi tottak meg. A javaslatot 56 ezer levél alapján tették, amelyeket az elnökség a szakszervezeti tagoktól kapott a szovjet gazdaság irányításának átszer vezésére vonatkozó Hruscsov-tézisek országos vitája folyamán. Az Össz-szövetségi Központi Szak szervezeti Tanács jelenlegi IV. teljes ülése megvitatja a szakszervezeti mun­ka alapvető változásait, amelyeket az új feltételek megkövetelnek. A szak­szervezeti szövetségek tevékenységé nek eddigi rendszere ugyanis nem vált előnyére az alulról jövő alkotó aktivi­tásnak és túlzott központosításra veze­tett. A TRNAVAI JÄRÄSI PÁRTBIZOTT­SÁG teLjes ülésén először a kong­resszusi határozat bevezető részét tárgyalták meg, mely átfogó képet ad a nemzetközi helyzetről. Ehhez is voltak megjegyzések. Az agitációs és propaganda munkában eddig kevés gondot fordítottak a nemzetközi hely­zet magyarázására. Nem mintha a kommunisták nem beszélnének maguk közt vagy a pártonkívüliekkel a kül­politikai eseményekről. Jelentős ese­mények idején automatikusan meg­kezdődik azok ismertetése. Azonban alaposabb elemzésekkel a járásban a pártpropaganda eddig nem igen törő­dött. Más javaslatok is voltak és konkrétan meghatározták a pártpro­paganda munkáját. Utána rendkívüli gyűlésen megismerkedett ezzel a kö­zel ötven tagú lektori kar és kidol­gozták jövőbeni tevékenységük tervét. A trnavai járásban a kommunisták a kül- és belpolitikai események elemzésén kívül különös gondot for­dítanak az ipar és a mezőgazdaság kérdéseire. A kongresszus anyagának megtárgyalásakor foglalkoztak Szlová­kia és külön a trnavai járás gazda­sági helyzetével. Sző volt arról, hogy a járásban 1948 óta háromszorosára emelkedett az ipari termelés. Pedig új gyárak nem épültek, hanem a ré­gieket bővítették és korszerűsítették. A kongresszus ama megállapítása, hogy nincsenek teljes mértékben ki­használva az üzemek kapacitásai, fennáll a trnavai járásban is. Ezért a járási nemzeti bizottságban dolgo­zó kommunisták feladatot kaptak, hogy vizsgálják felül a termelés nö­velése érdekében az egyes üzemek kapacitását. Néhány helyen megálla­pították, hogy új gépi berendezésekre van szükség, és utána többszörösére emelkedhet a termelés. Ez főleg a bolerázi keményítőgyárra és a trna­vai cukorgyárra vonatkozik. A Kovo­smalt öntődéjének, melynek műkö­dése nemcsak helyi vonatkozásban jelentős, hanem azért is, mivel ter­mékeket készít más üzemek gyártmá­nyaihoz, jobb munkaszervezésre és szakképzett káderekre lenne szüksége. Az üzemben nagyobb befektetések nélkül megoldhatók a többtermelés lehetőségei. Erre mielőbb szükség volna még azért is, mivel ettől függ a velük együttműködő füleki Kovo­smalt és a myjavai Armaturka terv­teljesítése is. Annak ellenére, hogy a trnavai já­rás a bratislavai kerületben a leg­jobban használja ki a kisgépesítésre szánt hiteleket, még mindig vannak, kihasználatlan lehetőségeik a technika fejlesztése terén. A kommunisták látják a nyersanyagalap feltárásában előforduló hibákat is. A geológiai ku­tatásokat az eddiginél jobban kellene végezni, mert elég sok feltáratlan nyersanyag van ezen a vidéken. Szük­ségesnek tartják, hogy a lošoneci kő­bányát a helyi gazdálkodás üzeme jobban használja ki. Dobrá Vodától Trsticeig gazdag mészlelőhelyek van­nak, sajnos ezek sincsenek elégsé­gesen kihasználva. A téglagyárak kapacitása is nagyobb termelési lehe­tőségeket ad, és nyersanyagból sincs hiány. A kommunisták találtak meg­oldást erre. Négy téglagyár egyesíté­sét javasolják, ezenkívül a helyi nem­zeti bizottságok a helyi gazdálkodás keretében téglák, betonformák és más építőanyagok póttermelését is indít­ványozzák. A KONGRESSZUSI HATÄROZAT elemzésekor a járási pártbizottság tagjai foglalkoztak az építkezési mun­kálatokkal is. Komoly gondot okoz itt az építkezések költségeinek csökken­tése. Egyes elvtársak azt javasolják, hogy kétemeletes házak építése he­lyett háromemeleteseket építsenek. Ezzel megtakarításokat érhetnek el az alapok készítésénél. Ügy döntöttek, hogy az építkezési üzem szakemberei­nek javasolják, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Az ipari üzemek tervteljesítésének elemzésekor az elvtársak szükségét látták annak, hogy visszatérjenek a CSKP KB februári határozatában fel­vetett problémákhoz. Ügy látták, hogy a hónapokkal ezelőtt tartott értekez­letek, szemináriumok, taggyűlések és a gazdasági dolgozók értekezletei, amelyeken a hatékonyság növelésének kérdéséről volt szó, nem hozták meg a várt eredményt, mivel a járási párt­bizottság nem kísérte figyelemmel azt, hogy a kitűzött feladatok hogyan tel­jesülnek. Ennek az lett a következ­ménye, hogy az alapszervezetek a ha­tékonyság növelésének kérdését egy­szeri kampányfeladatnak vették. Je­lenleg más a helyzet. Részben a járási pártbizottság aktivistáinak ér­deme ez, akik gondoskodtak arról, hogy az alapszervezetek ismét foglal­koznak ezzel a kérdéssel. És az ered­mény? Négymillió koronával emel­kedett a hatékonyság növelésére tett kötelezettségvállalások értéke. A já­rási pártbizottság a hónap végén fogja értékelni a hatékonyság növe­lésével kapcsolatos határozat teljesí­tését. Ezenkívül minden hónapban egy üzem gazdálkodását elemzik és ennek alapján konkrét feladatokat adnak az illető pártszervezetnek, és a gazdasági szervekben dolgozó kommunistáknak. HASONLÖ ELEMZÉSEKET végeznek a járási pártbizottság irodájának tag­jai a mezőgazdasági termelésben is. Havonként más-más község politikai és gazdasági problémáival foglalkoz­nak, és figyelemmel kísérik, hogy ho­gyan teljesítik az SZLKP kongresszu­sán, a kerületi és járási pártkonferen­ciákon kitűzött feladatokat. Főleg a mezőgazdasági termelés növelésének és intenzivitásának kérdését tartják előtérben. A beadási kötelezettségek teljesítésén kívül figyelemmel kísérik a gazdaságosságot is. A járásban 31 földművesszövetkezet közül 15 elfo­gadta a božetechovi EFSZ versenyfel­hívását, mely szerint az ötéves terv termelési feladatait 1959 végéig telje­sítik. A versenyt évente többször ér­tékelik s az értékelésnél tekintetbe veszik az egy hektár mezCgazdasági földterületre eső hozamot és költsége­ket. Különösen nagy gondot fordíta­nak a szövetkezeti gazdálkodás fej­lesztésére. Az év elejétől több mint 380 kis- és középparaszt lépett az EFSZ-ekbe. Ennek 10 százaléka az utóbbi időben, az SZLKP kongresszusa után lépett be, 50 hektár földdel. A kommunisták azonban jobb eredmé­nyeket akarnak elérni. Ennek érdeké­ben a járási pártbizottság feladatokat ad a vezető funkcionáriusoknak, akik rendszeresen látogatják a falvakat, és segítséget nyújtanak a falusi pártszer­vezetnek. Az SZLKP kongresszusa behatóan foglalkozott az ideológiai problémák­kal, és határozatában nagy feladatokat tűzött a kommunisták elé. Jól értel­mezték ezt a trnavai járás kommu­nistái, és hatásosabb harcot folytatnak ennek alapján a burzsoá nacionalista megnyilvánulások ellen. Például a trnavai Kovosmaltban a . műszakilag indokolt normák bevezetése során burzsoá nacionalista jelenség fordult elő. Az egyik dolgozó azt állította, hogy a cseh országrészekben jobbak a munkafeltételek. A kommunisták javaslata alapján bizottság utazott a cseh üzemekbe. A küldöttség meg­állapította, hogy a trnavai Kovosmalt­ban még nem tárták fel a tartaléko­kat annyira, mint a cseh üzemekben. A dolgozók megértették, hogy helyte­len másutt keresni a hibákat, mivel a termelés növeléséhez jó előfeltéte­leik vannak, és semmivel sem rosz­szabbak a lehetőségek náluk, mint Csehországban. Az ilyen esetekből ta­nulhatnak más üzemek dolgozói is. A jövőben az ilyen jelenségeket és té­nyeket előadásokba foglalják, és ném­csak az illető üzemekben, hanem más pártszervezetekben is megvitatják. Több más problémával is foglalkoz­tak a kommunisták az SZLKP kong­resszusa határozatának elemzésekor. Azonban nemcsak tárgyaltak, hanem idejében nekiláttak a határozat telje­sítésének is. Drábek Viktor A védnökség i tevékenység szép példájával járnak elől a žilinai 1. számú ven­déglőipar alkalmazottjai. A védnöki szerződésben tevékenységük legfon­tosabb részére fektetik a fősúlyt: a Žilinai Egységes Földművesszövetke­zet taglétszámának kiszélesítésére. Kötelezettségvállalásukat' a legaktí­vabb agitátorok segítségével akarják elérni. Az agitátorok sorra látogatják az egyénileg dolgozó földműveseket, s beszélgetés keretében megismerte­tik velük a közös gazdálkodás elő­nyeit. Az üzem dolgozói ígéretet tettek arra is, hogy szükség esetén munká­val is segítséget nyújtanak a szövet­kezetnek s kétezer munkaórát dol­goznak le. Az üzem könyvelője a kö­zös gazdálkodás könyvelésében segít díjtalanu'. az állami bankba a ledolgozott mun­kaegységek 50 százalékát fizeti be. Ezért a segítségért a védnökségi üzem alkalmazottai gazdasági berendezése­ket vásárolnak a szövetkezetnek. A védnökségi szerződés az üzemi kol­lektív szerződésnek tartozéka, s azt az üzem minden negyedévben érté­keli. A szerződés aláírása alkalmával a žilinai szövetkezeti tagok kötelezték magukat, hogy ebben az évben 20 ezer kg gabonával, 50 ezer 350 kg burgonyával, 3 ezer kg marhahússal, 11 ezer kg sertéshússal, 30 ezer to­lással és 35 ezer liter tejjel túlszár­nyalják beadási kötelezettségüket. (Tudósítónktól)

Next

/
Thumbnails
Contents