Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-14 / 164. szám, péntek

A füleki Kovosmalt nemzeti vállalat az idén meglepi a háziasszonyokat Érdekességek neves zománcgyárunk munkájáról A

legismertebb gyártmányok talán, melyeket háziasszonyaink legjobban ismernek, a füleki Kovosmaltban gyártott zománcedények, sütők és kályhák. Ezért, imikor beléptem az üzembe, szerettem volna, ha olyasmit találok, amiért megdicsérhetem e hagyományokban gazdag üzemet, melynek gyártmányait nemcsak nálunk, hanem az egész világon isimerik. És nem csalódtam. — Tájékoztatásképpen meg akarom mutatni önnek most készített gyártmányainkat — így kezdte szavait Bábela Károly, a műszaki gazdasági tervező osztály vezetője, — van egy fióküzemünk Cinobányán, ahol az öntött nyomócsövek öntvényeit készítjük. Nálunk Füleken különféle . fajtájú belföldi és exportpiacra szánt zománcedényt, kályhákat és kcnyhatűzhelyeket gyártunk. Különleges gőzőlőket, tejeskannákat, vödröket, puttonyokat,' konyhai kézi darálókat, gyümölcspréseket, vasalót és más háztartási cikkeket is készítünk. Megrendelésre is dolgozunk főleg külföldi cégeknek. — A legfontosabb azonban az, hogy termelési feladatainkat és a minőségi mutatókat is nagyon jól teljesítjük a nyersanyagjuttatás, az elavult gépek és gyár okozta nehézségek ellenére is. Gyárunk lassan már nem győzi a megalapítása óta többszörösen megsokszorozódott termeiést, annak ellenére, hogy részben már új zománcozó részleget építettünk. Tavaly 100 százalékon felül teljesítettük feladatainkat és az idén 102%-ra teljesítjük a termelési tervet. Nagy gondot okoz azonban a tervezett költségek rendszeres túllépése, különösén 1956ban, mikor 4,6<>/o-kal 1957. első negyedévében pedig 40/

0-kal- léptük túl a tervezett költségeket. Tudom, mit akar mondani; keressünk lehetőséget a költségek csökkentésére, rendszeresen ellenőrizzük a költségeket és tegyünk intézkedéseket a túllépés megakadályozására. Mindezt megteszszük, de a főok továbbra is a tervezett műszaki-szervezési intézkedésekVarga István a mosdótálakat zománcozza hiányos biztosítása. Elavult üzemünkben megvannak a műszaki-szervezési intézkedések kialakításának lehetőségei, azonban ez beruházást és generáljavltásokat követel, melyeket nem •biztosíthatunk azért, mert a beruházási kvótát az új zománcózó építésére fordítjuk, Ennek a befejezése ez idő szerint a legsürgősebb, feladatunk, miután ez mér néhány éve épül. — Ami az exportot illeti — mondja tovább Ján Jánošík a vállalati igazgató gazdasági- helyettese — évi gyártásunknak kb 13 százalékát, a zománcedénygyártmányok kb. egyharmadát külföldre szállítjuk. Készítményeink külföldön valóban igen keresettek és nyugodtan állíthatjuk, hogy vásárlóink igen elégedettek főként a gyártmányok külalakjával és minőségével. Díszített és díszítés nélküli zománcedényt szállítunk a külföldi vásárlók kívánsága szerint Tuniszba, Szudánba, Marokkóba, Algírba, Kongóba, az Aranypartra, továbbá a Közel- és Közép-Kelet országaiba stb. Köztársaságunkban egyedül mi gyártunk faszénnel fűthető vasalót, amely igen keresett árucikk Afrika összes államaiban. C zenkívül "kétfajta kukoričávágó c • gépet gyártunk és szállítunk Latin-Amerika államaiba, (Vene'züela, Peru Bolívia stb.) Nem feledkezünk meg a hazai piacról és a mi háziaszszonyainkról sem. Bővítjük és lehetőleg minőségileg megjavítjuk a gyártást, hogy megtartsuk gyártmányaink hagyományos jó hírnevét nemcsak külföldön, hanem a hazai piacokon is. Legértékesebb gyártmányunk, mely dolgozóink büszkesége az új luxuskivitelű Žiara kályha, melyet 1950 őta egyedül mi gyártunk Csehszlovákiában, továbbá a Neolux 45 jelzésű konyhatűzhely, melyet 1955 óta gyártunk. Utoljára hagytam a Real jelzésű újfajtáju zománcedényt, melyet múlt év végén kezdtük gyártani és ez az edényfajta is hamarosan piacra kerül. Előnye, hogy az eddiginél jobb minőségű, nagyon tetszetős külsejű és hasonlít a Jena-üvegből készült edényhez, úgyhogy főzésre és tálalásra egyaránt alkalmas. Biztosan tudom, hogy kivívjuk háziasszonyaink dicséretét ezzel a gyártmánnyal. Ezek az eredmények nemcsak a munkások, a munkánlök ügyes kezeinek, de az újítómozgalomnak az érdeme is, mely tetemesen hozzájárult a gyártmányok minőségének állandó javulásához és minden nehézség mellett a termelési feladatok rendszeres teljesítéséhez. — 250 újítónk Van, — mondja Vincze István elvtárs,, a műszaki fejlesztés szakosztályának vezetője. 1949. óta vállalatunknál csaknem 1450. újítási javaslatot adtak be, 1956-ban például 204-t, ebből 58-at megvalósítottunk és segítségükkel csaknem 345 000 korona megtakarítást értünk el. A nehézségek arra serkentik a legjobb dolgozóinkat, többek között Nagy Vilmost, Patváros Aladárt, Nyes,te Imrét, Kalmár Andort, Pálka Dezsőt és más újítókat, hogy segítsenek az üzemnek, mert tudják, hogy sokban tőlük függ a tervfeladatok teljesítése. Mindez az első negyedévi munkában is visszatükröződik, mikor 70 újítási javaslatot adtak be, és a vállalat csupán az eddigi 26 elfogadott javaslattal 134 000 koronát takarított meg. Kár, hogy asszonyaink nem kapcsolódnak be a mozgalomba, pedig az üzem körülbelül 40 százaléka nőalkalmazott. Egészen bizonyosan sikerül az újítómozgalom és újítóink segítségével csökkenteni a költségeket, mely az egyetlen valóban súlyos nehézség 1 üzemünkben. A mi dolgozóink olyanok, hogy amit akarnak, azt meg is teszik, és miután újítóink már nehezebb problémákat is megoldottak, bizonyéira megoldják a termelési költségek kérdését is. •JT udjuk, hogy a füleki dolgozók H ezt a feladatot is teljesítik éppúgy, mint ahogy megmutatták hazánkban és külföldön is, hogy olyan gyártmányokat készítenek, melyek nyugodtan felveszik a versenyt a külföldi gyártmányokkal. Sluka József MINDENNAPI FELADATOK A győzelmes választások után a nemzeti bizottságokra nagy feladatok várnak. Az országos pártkonferencia irányelveiből kiindulva az akciő-programterv valóra váltása megköveteli, hogy az új nemzeti bizottsági tagok megosszák a feladatokat, s jól felkészülve lássanak hozzá teljesítésükre. A napokban Tornőcon jártam s rövid ott-tartózkodásom alatt megtudtam, mi foglalkoztatja az új nemzeti bizottságot. Az első gyűlés A harminctagú helyi nemzeti bizottság első, ünnepélyes keretek között megtartott gyűlésen elhatározták, hogy a helyi nemzeti bizottság elnöke ismét Kelemen János lesz. Az elmúlt választási időszakban jól végezte munkáját s minden feltétel megvan rá, hogy most sem asalódnak benne a tornóciak. Popelák Sándort sem azért választották meg titkárnak, mert közömbös a falu fejlődése iránt, hanem éppen ellenkezőleg. S Bagyka Pált? — Bizalmat kapott, hogy vezesse a mezőgazdasági bizottság munkáját. Eddig is ezen a poszton volt, s amint hallottam, megállta helyét. No, és a többiek, régiek, és újak... mégiscsak a falu színe-java! Szóval ezek az emberek hivatottak irányítani, egyengetni a falu fejlődésének az útját. Es van mit tenni! Igaz, hogy az akció-programterv az adott lehetőségek között szabja meg a feladatokat, de mégis, s talán éppen ezért, reális feladatok ezek — a legfontosabbak. Állandó bizottságok Egyik legfontosabb lépés, az állandó bizottságok megalakítása. Ezek a bizottságok befolyásolják a nemzeti bizottságok munkáját s lényegében a bizottságok munkájától függ, milyen eredményeket érnek el. Ennek tudatában Tornácon nyolc állandó bizottságot alakítottak meg s hogy széles kapcsolatot biztosítsanak a lakossággal, az egýes bizottságokba a lakosság soraiból is beválasztottak embereket. A nemzeti bizottsági tagokon kívül még tizenheten vesznek részt a bizottságok munkájában. Amellett, hogy ezek a bizottságok mind fontosak, külön említést teszünk a mezőgazdasági bizottságról. A járási pártkonferencia és az akció-programterv alapján is, ennek a bizottságnak még jobb munkát kell kifejtenie, mint eddig, hogy elősegítse a szövetkezet fellendítését. A nemzeti bizottságnak — mint egésznek —, a pártszervezettel és a szövetkezettel karöltve biztosítania kell a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, a szövetkezet kiszélesítését az egyénileg gazdálkodó parasztok megnyerésével. Fiatalok és asszonyok Amit Popelák Sándor a fiatalokról mondott, nincs dicséretükre. — Tudja, valamikor a Vág partján rugdaltuk a labdát egész napokon keresztül. De miért? — Mert más munkánk nem volt! Nem kaptunk munkát. S ma? — A fiataloknak minden megvan és mégis ... Természetesnek veszik és nem nagyon kapcsolódnak be a munkába. Nagyon kényelmesek ... Ezeket a szavakat a fiatalok megszívlelhetnék s a helyi nemzeti bizottság előtt álló feladatokból részt kérhetének. Viszont a helyi nemzeti bizottság, de még inkább a helyi pártszervezet nagyobb gondot fordíthatna az ifjúság nevelésére. Az új helyi nemzeti bizottságba három fiatalt választottak be s ezeken keresztül aktivizálhatnák az ifjúsági szervezetet. Jobb véleményt hallottam a nőbizott- I ság munkájáról. Tóth Emma, a nőbizottság elnöke érdemleges munkára serkentette a nőket. Most öt nő tagja van a nemzeti bizottságnak, persze több is lehetne —, s tizenöt tagú nőbizott ság alakul. A múltban Nyerges Erzsébet, Csernyánszky Vüma és a többiek is eléggé iparkodtak, ám reméljük, hogy a jövőben még jobban segítik a nemzeti bizottságot, még jobban hozzájárulnak a falu és a szövetkezet fejlesztéséhez. Vegyiik figyelembe Szó esett még a nemzeti bizottságok közötti versenyről és az Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára tett kötelezettségvállalásról. Popelák Sándor megemlítette, hogy az előbbi években Zsigárddal álltak vresenyben. Most — amint beszélgetésükből kivettem —, még nem tudják, versenyeznek-e valamelyik helyi nemzeti bizottsággal, vagy nem. Még nem igen gondolkodtak róla, pedig ' az említett versenyben megálltak helyüket. Jó lenne, ha a helyi nemzeti bizottság elgondolkodna a kérdés felett, figyelembe venné, hogy a versenymozgalom előnyös és jó. A nemzeti bizottságok közötti versenyben még szebb eredményeket érhetnének el. A verseny egyik pontja például az a kötelezettségvállalás is lehetne, amit a helyi nemzeti bizottsági tagok október tiszteletére tettek: a még egyénileg gazdálkodó parasztokat megnyerik az egységes földművesszövetkezetnek. A verseny alaposabb meggyőző munkára serkentené e tekintetben is a nemzeti bizottság tagjait, a pártszervezetet és a tömegszervezeteket. Végül elmondhatjuk, a helyi nemzeti bizottság azon igyekezete, hogy a lakossággal szoros kapcsolatot tartson fenn, széleskörű aktívával dolgozzék — nem lesz hiábavaló, s megmutatkozik majd a falu fejlődésében. S ez szükséges. Szükséges, hogy a tornóciak egy emberként lépjenek a falu fejlődésének útjára — serényen munkálkodjanak. Kerekes István A Szerencsés-brigád 999 A SOMORJAI TRAKTOROSBRIGÄD éveken keresztül jó munkát végzett a szövetkezet földjein. Elismeréssel szól róluk Fehér Károly, a szövetkezet agronómusa, nem sajnálja a tagság sem tőlük a jő szót. Derék gyerekek ezek a somorjai traktorosok. Most, hogy annyit beszélünk a termelés hatékonyságának növeléséről, tegyük fel a kérdést: „Vajon a somorjai brigád mit tesz most azért, hogy munkája minél hatékonyabb legyen ?" Szerencsés Sándor, a brigád vezetője röviden így foglalta össze mondanivalóját. „Iparkdounk, nem tekintjük az időt, ha a szövetkezet érdekéről van szó. Csak egy a baj. Nem tudunk az üzemanyaggal spórolni. Fogy és fogy, több, mint amennyit a terv megenged." Ha a dolgot ebből a szemszögből nézzük, könnyen azt mondhatnánk: „Rosszul gazdálkodtok, ez nem hatékonyság." Hiba volna azonban, ha csak egyik oldaláról vizsgálnánk a jelenségeket. Ha már tudjuk, hogy a traktorosbrigád túllépi az üzemanyagfogyasztási tervet, keressük meg a rossz gazdálkodás okát is. A brigádvezető szerint egy hektár felszántásához gépállomás terve 17 liter üzemanyagot ír elő. Ez vonatkozik a traktorállomás összes brigádjára. Ez Így rendben is volna, ha a járás területén minden szövetkezetben egyforma lenne a taiajösszetétel. Csakhogy az ujjunk sem egyforma, a somorjai járás szövetkezetei is különböző szerkezetű földdel rendelkeznek. A somorjaiaké például nehéz kötött talaj. Nehezebb a megművelése és minőségileg is jobb munkát követel, mint más szövetkezeté. Vegyünk talán egy példát. NAPOKKAL EZELŐTT hereföldet törtek fel a traktorosok. A terv szerint egy hektár felszántására a traktor nem fogyaszthat több üzemanyagot, mint 17 litert. A szántást végző traktor mégis 30 litert fogyasztott hektáronként. Ez röviden annyit jelent, hogy túllépték a tervezett üzemanyagfogyasztást. Ez természetesen, ilyenformán nem nevezhető hatékony gazdálkodásnak. No, de fordítsuk meg az érmet. Nézzük meg a másik oldalát is, mit mutat, miről beszél. Azt mondja, hogy Szerencsésék is megoldhatták volna a dolgot, a tervezett üzemanyagfogyasztással, ha „ügyesek". Ötös ekével szánthatták volna fel a hereföldet, mert a terv ezt így szabja meg. ök azonban nem voltak „ügyesek". A tervet sem vették figyelembe és csak hármas ekével szántottak. Hármas ekével, holott a terv ötösfogatú ekét irányoz elő. Szerencsés Sándor így vélekedik a dologról. — Szánthattunk' volna ötössel is, de nem vitt rá a lelkiismeretünk. Ha megtesszük, tudom nem köszönték volna meg. A BRIGÄDVEZETÔ arra gondol, ha ötös ekével szántottak volna, nem engedhették volna kellő mélyre az ekét, nem szánthatták volna fel becsületesen a kérdéses területet. Ezt ők nem akarták. Pedig, ha így csinálják (ahogyan talán sokan tették volna), nem lépik túl az üzemanyagfogyasztást. De ők mégsem tették. Ilyen eset igen gyakori a somorjai EFSZ-ben. Szerencsésék azonban minden esetben azt tartják szem előtt, hogy a föld megkapja a rendes talajmunkát. Most tegyük fel a kérdést: „Helyesebb lett volna-e, ha a traktorosok mereven ragaszkodnak az előíráshoz?" Fontos, nagyon fontos, hogy a traktorosok takarékoskodjanak az üzemanyaggal, de ez a takarékosság nem mehet a terméshozam rovására. Márpedig, ha Szerencsés Sándorék minden körülmények között ragaszkodnának ahhoz, hogy csak az általános elvek szerint kidolgozott terv alapján meghatározott üzemanyagot használják el, a somorjai határ nagyon szűkmarkúan fizetne. Mindenesetre a traktorosbrigid azt mondhatná: „Mi jói gazdálkodunk". Valóságban azonban igen rosszul gazdálkodnának, mert ahogyan már mondtam a megtakarított üzemanyag értékének sokszorosát veszítenék a terméseredmények-' nél. A somorjai traktorosbrigád tagjai azonban nem teszik, de még ha akarnák, sem tehetnék, mert a szövetkezet csak a jól végzett munkát veszi át tőlük, s csak azért hajlandó fizetTii. Ha még, nem is lenne szigorú az ellenőrzés, akkor sem hanyagolnák el a munkát, mert a fáradozásuk végső célját tartják szem előtt: minél gazdagabb termést hozzon a szövetkezeti határ. Természetes mindnyájunk érdeke ez, mert ezt kívánja az ország, ezt akarják a szövetkezetesek, a traktorosok, mert a szövetkezet az övék is. Tudjuk, hogy a somorjai traktorosbrigád általában túllépi a tervezett üzemanyagfogyasztást. Ha a körülményeket nem ismernénk, ezt hibának kellene elkönyvelni. De

1 ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a jól végzett munka csak a gabonafélékből hektáronként 4—5 mázsa többletet jelent, nem mondhatjuk, hogy nem hatékony a gazdálkodásuk. Ellenkezőleg ez a jóakaratról, a hektárhozamok növeléséért vívott megalkuvást nem ismerő küzdelemről ad számot. így gazdálkodnak tehát a somorjai traktorosbrigád tagjai. A brigád tagjai most a növényápolási munkák során szintén dicséretet, elismerést szereztek maguknak. Fehér Károly agronómus Így szól róluk: — Az ő érdemük is, hogy minden mag idejében a földbe kerüi. A gyönyörű határ minden szónál többet mond traktorosaink munkájáról. Most pedig a növényápolási munkáknál is sokat segítenek. No, de szóljanak a tények. A traktorosbrigád segített a cukorrépa ápolásánál, helyesebben mondva az oroszlánrész itt is nekik jutott. A sorközi műveléssel egyidőben ammóniákot juttattak a talajba. Az agronómus szavai szerint a traktorosok jó munkája kedvezőtlen időjárás esetén is 30—40 mázsás hektáronkénti többletet jelent. Ha azonban az időjárás is segít, a cukorrépatermés könnyen elérheti a tervezett mennyiség kétszeresét is. A CUKORRÉPA ÄPOLÄSA mellett a többi kapások gondozásából is alaposan kiveszik a részüket. Kukoricát sarabolnak, töltik a krumplit. Egyszóval minden téren hozzájárulnak, hogy a párt legfontosabb célkitűzése, a hektárhozamok növelése élő valósággá váljék. Vajon ez nem tartozik a termelés hatékonyságához? De igen! így gondolta ezt a párt, Így gondolta Dolanský elvtárs is. És nem tartozik-e a hatékonyság növeléséhez az, hogy jól kijavított gépekkel várják az aratást? De igen, a jól kijavított gépek nagy jelentőséggel bírnak a termés betakarításánál. Ha idejében zsákba kerül a mag, kevesebb a veszteség, több jut az államnak, a szövetkezetnek és a traktorosoknak is. Ez is a termelés hatékonyságához tartozik. A brigád tagjai pedig örömmel újságolják: teljes készenlétben várják az aratást. Az aratógépeket a brigádon javították meg, a cséplőgépeket, kombájnokat meg a traktorállomáson. Az utóbbiakat már a napokban át is vették. Szerintük akár holnap is megkezdhetnék az aratást. IGY DOLGOZNAK a somorjai traktorosbrigád tagjai. Iparkodnak, hogy munkájukat áldják, szorgalmuk bő termést hozzon a szövetkezet határában. ^zarka István Nagy jövedelemre számítanak A busái szövetkezetben nagy gondot fordítanak az ipari növények termesztésére. Jó minőségű dohányt termelnek. Tavaly elsők voltak a kerületben. 23 hektárról több mint 416 000 korona értékű dohánylevelet adtak el. Kovács László, a dohánytermelő csoport vezetője és munkatársai, Bombor Gábor, Gombor Ignác, . Perencsai Pál és Pindur István dohányosok alaposan értik a mesterségüket. Ez idén csak 17 hektáron termelnek dohányt, de olyan eredményt akarnak elérni, mint tavaly 23 hektárról. A dohánytermesztő csoport kötelezettséget vállalt, hogy az idén 3 vagon dohánylevelet termel ki, s ezért nem kevesebb, mint egy félmillió korona jövedelmet várnak. Ügy számítják, hogy egy hektárról 15 mázsa dohányt termelnek. Sólyom László, Losonc. OJ SZÖ Í1957. június 14.