Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-14 / 164. szám, péntek

(Folytatás az I. oldalról) gos átlagban el kell érnie az 1940 litert, a száz tehén után évente felnevelt borjak átlagos számának pedig a 77,5-öt és a vágóállatok átlagos élősúlyának 400 kg-ot. A vágóállatok általános tenyésztésének az 1957-es évvel szemben 1,8 százalékkal kell emelkednie és a tejtermelésnek összesen 4,8 százalékkal. A terv egyben számít a sertéshús és a tojás növekvő termelésére is. Az 1958-as évre tervezett mezőgazdasági termelés fejlődése megteremti az előfeltételeket a központi alapok jobb biztosítására. Az 1957-es tervvel szemben a gabonabegyűjtés összterjedelme 3,4 százalékkal, az olajos növényeké 5,9 százalékkal, a lené 5 százalékkal, a komlóé 6,6 százalékkal, a vágómarha 1,8 százalékkal, a vágósertésé 2,9, a tejé 4,3, a tojásé 4 százalékkal növekszik. 'A fokozott húsbegyűjtés biztosításában továbbra is jelentős tényező marad és fokozódik a marhák, borjúk és sertések szerződéses hizlalása, amely takarmányjuttatással vagy anélkül történik, nagyon előnyös árfeltételek mellett. E feladatok teljesítése lehetővé teszi a lakosság élelmiszerellátásának, elsősorban a hús- és tejellátásának további javulását. A termelés és a begyűjtés növekedésével együttesen gyarapodik a földműves lakosság jövedelme is. A termelési és begyűjtési feladatokat minden mezőgazdasági üzemmel részletesen megtárgyalják legkésőbb ez év augusztus 5-ig és intézkedéseket tesznek biztosításukra. A mezőgazdasági termelési terv mutató számainak lényegesen csökkentett száma lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a termelésnél figyelembe vegyék a helyi viszonyokat úgy, hogy minden hektáron a lehető legnagyobb termést Közlemény a kormány üléséről érjék el, s eleget tegyenek beadási kötelezettségeiknek. A nemzeti bizottságok sürgős feladata ezért helyesen és idejében felbontani a tervet a községekre és a mezőgazdasági üzemekre termelési viszonyaiknak megfelelően. Az a tény, hogy jelentősen bővült a nemzeti bizottságok jogköre, hogy a kerületi nemzeti bizottságok megkapják az egész kerület mezőgazdasági feladatait és e feladatok biztosítására szolgáló eszközöket, fokozza felelősségüket a mezőgazdasági termelés és begyűjtés tervfeladatainak teljesítéséért. Működésük súlypontja irányító és szervező munkájuk színvonalán nyugszik. A mezőgazdasági termelés és begyűjtés tervfeladatai megkövetelik, hogy jobban felhasználják azokat az eszközöket, amelyeket az állam a mezőgazdaságnak juttat, főleg a GTÄ-ák és állami gazdaságok gépesített eszközeit, és megkövetelik a beruházási építkezés meggyorsítását és javítását is. A termelést a legnagyobb mértékben a sikeresen konszolidálódó szocialista szektornak kell fokoznia, amely már ma az ország mezőgazdasági földjének csaknem felén gazdálkodik. Hogy a mezőgazdasági termelés tervét a második ötéves tervben sikeresen teljesítsük, ebben alapvető jelentőségű a további EFSZ-ek alakítása és a taglétszám bővítése. Az új EFSZ-ekre rendkívül nagy gondot kell fordítani és segítséget kell nyújtani nekik, hogy mindjárt alakításuktól kezdve képesek legyenek a szocialista nagytermelés előnyeit a termelés gyors növelésére és az önköltségek csökkentésére felhasználni s ezáltal a szövetkezeti alapon gazdálkodó parasztok életszínvonalának növelésére is. Új törvényjavaslat a találmányokról és ésszerűsítő javaslatokról A kormány ezután jóváhagyta a találmányokról, a felfedezésekről és észszerűsítő javaslatokról szóló törvényjavaslatot. A kormány állandó gondoskodást szentel a feltalálók és ésszerüsítők mozgalma fejlesztésének. Ebben iparunk, elsősorban a gépipar műszaki emelkedésének fontos erejét látja. A feltalálók és ésszerüsítők mozgalmának fejlődését gátolja számos ma már túlhaladott és tökéletlen, a találmányokkal és ésszerűsítő javaslatokkal kapcsolatos előírás. Ezért a kormány elhatározta új törvényjavaslat kidolgozását a találmányokról és ésszerűsítő javaslatokról. A találmányokról és ésszerűsítő javaslatokról szóló törvényjavaslatot a kormány elé terjesztése előtt megtárgyalták a feltalálókkal és ésszerűsítőkkel. A kerületekben és az üzemekben megtartott nyilvános vitákban több mint 10 000 dolgozó vett részt és 5000 hozzászólás hangzott el. A feltalálók és ésszerüsítők javaslatai alapján a törvényjavaslatot átdolgozták és kiegészítették, s a minisztériumokkal, valamint a Központi Szakszervezeti Taután most a kormány elé terjesztették. A találmányokról, felfedezésekről és ésszerűsítő javaslatokról szóló törvényjavaslat alapján bővül elsősorban a feltalálók és ésszerüsítők jogköre, főleg ami a szabadalmak odaítélésében, valamint a találmányok és az ésszerűsítő javaslatok gyakorlati alkalmazásában és a jutalmak megállapításában való részvételüket illeti. A feltalálók jogainak bővülése különösen abban nyilvánul meg, hogy amidőn az állam felhasználja a találmányokat, a találmányok felasználásáról szóló szerződésnek rendelkezéseket kell tartalmaznia arról, hogy a feltaláló részt vesz a találmány kidolgozásában és bevezetésében, és rendelkezéseket kell tartalmaznia a találmány jutalmazásáról és annak kifizetési módjáról is. Ha a vállalat és a feltaláló között nem jön létre megegyezés a jutalmat illetőleg, egyeztető eljárásnak kell Iezajlania a szakszervezetben; ha az egyeztető eljárás sem vezetett célhoz, akkor a jutalmat bíróság dönti el. Ami az ésszerűsítő javaslatok felhasználását illeti, a törvény megállalatba bevezetni azokat az ésszerűsítő javaslatokat, amelyek számára hasznosak. Az ésszerűsítőnek igénye van jutalomra, ezért a vállalat az ésszerűsítővel megegyezést köt az ésszerűsítő javaslatért járó jutalomról, valamint az ésszerűsítőnek a javaslat kidolgozásában és bevezetésében való részvétele feltételeiről. Ha nem kerül megegyezésre sor az ésszerűsítő javaslatért járó jutalom kérdésében, hasonlóképpen járnak el, mint a találmányok felhasználásért járó jutalom megállapításánál, (egyeztető, esetleg bírósági eljárás). A találmányok és az újítási javaslatok bevezetésénél szélesebb mértékben kell érvényesíteni az anyagi érdekeltség elvét. A törvényjavaslat lehetővé teszi azon személyek jutalmazását is, akik érdemeket szereztek a találmányok és ésszerűsítő javaslatok bevezetésében, kibővítésében és teljes felhasználásában. Továbbá az ésszerűsítőnek és feltalálónak abban az esetben, ha a találmány vagy az ésszerűsítő javaslat kidolgozásán, kipróbálásán vagy bevezetésén dolgoznak, biztosítják azt, hogy megfelelő módon mentesüljenek saját munkájuktól. A törvényjavaslat hangsúlyozza a szakszervezet szerepét a feltalálók és ésszerüsítők mozgalmának fejlesztésében. A minisztériumok és vállalatok feladatává teszik, hogy megtárgyalják és megegyezzenek az FSZM szerveivel mindazon intézkedésekben, amelyek a találmányok és az ésszerűsítő mozgalom szervezését és irányítását érintik. Az FSZM szerepe növekszik a feltalálók és ésszerüsítők jogainak védelmében is, mert számításba veszik, a szakszervezeten belül lezajló egyeztető eljárást abban az esetben, ha nem kerül megegyezésre sor a vállalatok és feltalálók (ésszerüsítők között) a találmányért (ésszerűsítő javaslatért) járó jutalom összegében. A kormány elhatározta, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalás céljából a nemzetgyűlés elé terjeszti. Egyben a Találmányok és a Normalizálás Hivatala elnökének feladatává tette, hogy az illetékes miniszterekkel együtt végrehajtó előírásokat dolgozzon ki az új törvényre úgy, hogy ezek a törvénnyel egyidejűleg érvénybe lépjenek. A találmányokról, felfedezésekről és ésszerűsítő javaslatokról szóló új törvény a feltalálók és ésszerüsítők mozgalma fejlesztésének hatékony eszköze lesz, ami iparunk és a többi népgazdasági ágazat tartós technikai fellendülésének fontos előfeltétele. A kormány felhívta a figyelmet az összes vezető gazdasági szervek és vállalatok vezető dolgozóinak azon kötelességére, hogy szorosan együttműködjenek a feltalálókkal és ésszerűsítőkkel. A műszaki normalizálás jelentősége szüntelenül növekszik nács elnökségével való megtárgyalás l pítja, hogy a vállalat köteles a gyakorA ta'álmányokról, ésszerűsítő javaslatokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása után a kormány jóváhagyta a műszaki normalizálásról szóló törvényjavaslatot. A műszaki normalizálás jelentősége népgazdaságunkban szüntelenül növekszik. A CSKP Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának a csehszlovák ipar további műszaki fejlődéséről 1955 szeptemberében kiadott tézisei meghatározták, hogy a műszaki normalizálás valamennyi ágazat folyamatos munkamódszerévé váljék. A műszaki normalizálásról szóló törvényjavaslat rendezi a műszaki normalizálás irányítását és megvalósítását érintő alapvető kérdéseket. A törvényjavaslat a technikai normáknéhányfajtáját különbözteti meg: állami normákat, melyek az egész országra érvényesek, szakasznormákat, amelyek a minisztérium hatáskörében érvényesek, vállalati normákat, amelyek a vállalat hatáskörében érvényesek és technikai feltételeket, amelyek a szerződéses felekre érvényesek. Á törvényjavaslat súlyt helyez arra, hogy a gazdasági szervek, a vállalatok és a dolgozók részt vegyenek a műszaki normalizálás fejlesztésében. A törvényjavaslat megállapítja azt is, hogy a gazdasági szervek és vállalatok, valamint felelős dolgozóik kötelesek haladéktalanul megtárgyalni a műszaki normákat, közzétenni, tervszerűen bevezetni és betartani őket a termelési folyamatban. A kormány a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszti. A műszaki normalizálásról szóló törvényjavaslat kidolgozása egyike azon intézkedéseknek, amelyek műszaki normázásunk hatékonyságának fejlesztésére és növelésére, valamint általában egész népgazdaságunk színvonalának emelésére, főleg pedig arra irányulnak, hogy iparunk magasabb műszaki színvonalat érjen el. A műszaki normázásról szóló törvény rendelkezéseinek következetes betartása nagy segítséget nyújthat egész népgazdaságunk hatékonyságának növelésében. Az ásványi kincsek legnagyobbfokú kihasználásáért A kormány továbbá jóváhagyta az ásványi kincsek kihasználásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat célja az, hogy az ásványi lelőhelyek legnagyobbfokú és leggazdaságosabb kihasználását biztosítsa a szocialista országépítés céljaira. A törvényjavaslat a fontos ásványokat további ásványokkal bővíti ki, amelyek iparunk és országépítésünk nyersanyagalapja szempontjából fontosak (metán, foszforos ásványok, kerámiai ásványok, márvány, kvarc, bazalt, mészkő, stb.). A fontos ásványok azok, amelyek különösen fontosak a népgazdaság szempontjából és amelyeket elvileg csak az állam termelhet ki az állami szocialista szektor szervezetei útján. Ha azonban a népgazdaság szükségletei megkövetelik, ezen ásványi lelőhelyek átengedhetők kiaknázás céljából a kisipari szövetkezeteknek. Az egységes földművesszövetkezeteknek is át lehet engedni pl. mészkőlelőhelyeket kiaknázás céljából, ha ezt megkövetelik a mezőgazdasági termelés vagy az országépítés szükségletei. A külön fel nem sorolt ásványokat, pl. homokot, kavicsot, követ — amenynyiben nem alkalmasak ipari fejtésre — tulajdonosaik (a haszonélvezők) vagy az egységes földművesszövetkezetek saját szükségleteikre maguk fejthetik ki; a kitermelést a szövetkezet tagjai szükségleteinek fedezésére vagy a szomszédos szövetkezetek szükségleteinek céljaira végezhetik. Az ásványi lelőhelyeket az állam kutatja ki és vizsgálja meg az állami szocialista szektor szervezetei útján. Ha a külön megnevezett ásványok lelőhelyét egyén fedezi fel, erről igazolást kap és jutalomban részesül. A kivizsgálás után a fejtő vállalat részére megállapítják az úgynevezett fejtési teret bizonyos ásvány vaqy bizonyos ásványok kitermelésére. Az állami bányaigazgatóság nyilvántartást vezet a fejtési terekről és gondoskodik ésszerű kihasználásukról. Fontosak a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megállapítják, hogyan kell egybehangolni a fejtést végző vállalatok érdekeit a többi fontos érdekekkel. A törvényjavaslat feladatul tűzi ki, hogy az ásványi lelőhelyeket racionálisan kitermeljük és rendesen kihasználjuk. Ezzel egyidejűleg a törvényjavaslat megszabja, hogy ezt az alapvető érdeket összhangba kell hozni a többi fontos érdekekkel, főleg az épületek, a tervteljesítés szempontjából fontos intézmények védelme, a földeken okozott felesleges károk megakadályozása, a földek rekultiválása stb. érdekeivel. Azokról az intézkedésekről, melyeknek célja a bányavállalatok érdekeinek egybehangolása a helyi érdekekkel, a nemzeti bizottságok szervei döntenek, melyeknek jogkörét e kérdésekben a törvényjavaslat lényegesen bővíti. A nemzeti bizottságok szervei fognak dönteni azokban a vitás esetekben is, amikor ellentét merül fel azon mezőgazdasági földek használói részéről, amelyeken a lelőhelyek kutatása kárt okozott vagy ellentétek merülnek fel a földek rekultiválására irányuló intézkedések kérdésében stb. Nagy jelentőségűek a törvényjavaslat azon rendelkezései is, melyek a bányák üzemének biztonságát célozzák és megállapítják, ki felelős a biztonsági előírások betartásáért. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Szabadság idejére se feledkezzenek meg az Üj Szó és más párt„lap pontos kézbeív i sítésének biztosításáról. így állandóan tudomásuk lesz az itthoni és világeseményekről. Legkevesebb 5 nappal a szabadság megkezdése előtt kérjék meg a postai kézbesítőt vagy az illetékes postahivatalt, hogy ideiglenesen arra a címre kézbesítse az újságokat, ahol szabadságukat töltik. Használják fel e szolgálat előnyét. • Nehéziparunk legnagyobb központjában, Ostraván egy hónapon át öttagú olajfinomító-szakember csoport tartózkodott tanulmányi látogatáson az ostravai ásványolajfinoimltó-üzem vendégeként. O.C.O.CO Jfágfo vagy =.=.=.=.= K

icsoda, melyik ember érezné magát biztonságban, ha szomszédságában puskaport és lőszert raktároznának, amely egy véletlenül elejtett gyufas^áltól felrobban és messze környéken a földdel egyenlővé tesz mindent?! Vajon ki,' melyik ember aludna nyugodtan, ha házát aláaknáznák? Biztosnak érezné életét, ha úgyszólván puskaporos hordón hál? Igencsak érthető és indokolt az Emberiségnek az az elemi erejű megmozdulása, amellyel az atomfegyverekkel való további kísérletezések ellen tiltakozik. Puszta emberi létét védve joggal követeli minden ember: szüntessék be az atom- és hidrogénfegyverekkel való további kísérletezéseket, semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket s az atomot állítsák az emberiség szolgálatába. Ne a halált, hanem az életet szolgálja. Ne romboljon és pusztítson, hanem váljék az emberi haladás, a jólét megteremtésének eszközévé. Ne legyen átok, hanem áldás. Mi következik, mi köszönt rá az em beriségre: egy új aranykorszak, vagy pedig a végpusztulás, az utolsó ítélet? Világhírű tudósok, szakemberek szólalnak meg és nyilatkoznak s az ember, az egyszerű földi halandó, akinek minden törekvését, célját és vágyait e rövid kis szőri ÚJ SZO 1957. június 14. ba lehet sűríteni: élni akarok, most megdöbbenve figyel fel. Az atomveszély, e szörnyű ýjkori rém, mint láthatatlan kísértet a nyomába szegődött. A világhírű tudósok bizonyítják: az atomveszély nemcsak az atombombában van, nemcsak a robbanó bomba semmisíthet meg közvetlenül élőlényeket, hanem a kísérletezés is. Ha az atombomba hatósugara minden emberi képzeletet felülmúló rombolása korlátozott is, ám ki, mi vethet gátat a tovasuhanó felhő, a légáramlat, a pára elé, ki, mi, hogyan szabályozza a 4evegőt, amelyet a kísérleti robbanások rádioaktivitással telítenek és mérgeznek meg. Bár abszurdum, de: becsukod a szád, befogod az orrod? Dehiszen a tudósok azt bizonyítják, hogy a levegőben úszó radioaktivitás megtámadja a bőrt s a pórusokon keresztül a szervezetije hatol. Akkor viszont ólomruhát hordasz, amely megvéd a mérgező, káros hatásoktól? A tudósok azt mondják, a rádioaktív sugárzás minden élő szervezetet megtámad, minden élő szervezetbe behatol. A búzába, amelyből a kenyeret eszed. Megmérgezi a füvet, a fákat, a gyümölcsöt. Rádioaktív elemek kerülnek a vízbe, mellyel szomjadat oltod, a földbe, mely minden növényzetnek az életet adja, mely a hátán hord. Hát mi ez, végpusztulás, utolsó ítélet? És nincs menekvés? De hát miért e rém? Bibliai átok, melynek jönnie kell? Földöntúli erők hatnak, amelyek ellen nincs védelem, nincs mód megfékezésükre ? AM egbicsaklik az értelem, szörnnyé torzul a kép: ember és kultúra. Civilizált világ vagyunk, — mondjuk —, művelt emberek. Micsoda kultúrátlanság, micsoda elmaradottság — kiált fel e civilizált világ, ha a színesbőrű afrikai népekről és azok országáról esik szó. Vademberek — mondják e civilizált világból egyesek azokra az afrikai törzsekre, amelyeknek tudományából még nem tellett más fegyverre, csak nyílra. Kannibálok — olvassa az ember a nem is oly régi útleírásokból. Azokra az afrikai törzsekre mondták ezt, amelyek megették a közéjük tévedt idegen, fehérbőrű embert. Analfabéta — mondjuk az írni-olvasni nem tudó emberre. Öklömnyi betűk a lapokban: Szörnyű bűntény! öt ember arzénmérgezésben meghalt! A törvényszéki bíró ítéletet hirdet: a büntető törvénykönyv X paragrafusa alapján szándékos emberölésért a bíróság i a vádlottat halálra ítéli., Fogják meg — ordít valaki az utcán, egy rohanó emberre mutatva —, gyilI kos! Fogják meg! — s az utcai járókelők utána erednek, mert a gyilkost el kell fogni, a gyilkosnak bűnhődnie kell. \ mde mi az a tett, amely kimeríti a gyilkos szó fogalmának ismérvét? Ha valakit lelőnek, megszúrnak, álmában orvul rátámadnak? Hát a gyilkosság, a szándékos emberölés milyen és mely fokú ismérve illeszthető arra és azokra, aki és akik pillanatok alatt százezer embert pusztítanak el, gyilkolnak meg orvul? A bűntény mily szörnyűséges fogalmának felel meg gyilkos méreggel megfertőzni a levegőt, az egész világot? Joggal kérdezi az ember, kik a kannibálok? Hol a civilizáció határa s azontúl már a sátáni démon, a kultúra kannibáljai, a rombolás megszállottjai? „Volt-e már valamilyen zárt intézetben" — érdeklődött a londoni rendőrség attól az asszonytól, aki ^maga egyszerű, szinte primitív^ módján úgy tiltakozott a Karácsony-szigeteken végrehajtott hidrogénbomba-robbantás ellen, hogy egy közönséges üres boros üveget dobott az angol miniszterelnök lakásának kapujára. Őrült — ez volt az angol rendőrség első reflexé. Vajon ugyanez a véleményük azokról is, akiknek parancsára nem egy ócska boros üveget, de pusztító és mérget ontó hidrogénbombát dobtak le? Hát nem volt-e jogos és indokolt, hogy Joliot-Curie az őrület viharának nevezze az atom- és hidrogénbombákkal folytatott kísérleteket?! Néhány évvel ezelőtt számos Ország törvénybeiktatva, a társadalom elleni bűntettnek — s ebből eredően, büntetendő cselekménynek — mondotta ki a háborúra való mindennemű uszítást és felbújtást. Az emberiség létérdeke követeli, hogy az egész világ kimondja: az atom- és hidrogénbombákkal való kísérletezések és azok gyártása kimeríti a szándékos emBfe'rölés fogalmát s elkövetőit ennek megfelelő eljárás alá kell vonni. Nem lehet senki, egy ember számára sem közömbös a nukleáris fegyverek betiltásáért indult mozgalom. Senki, egy ember sem mondhatja: nem érdekel, semmi közöm hozzá. Ki mondhatná: nem érdekel a levegő, melyet belélegzek, közömbös az étel, mely táplál, mindegy, hogy ép, egészséges gyermekem lesz-e, vagy pedig emberi korcs jön a világra. "VTincs olyan írott és íratlan törvény, amely a gyilkost felmentené. Az emberiség hangjának az egész világon fel kell harsannia: Gyilkos, fogják meg! Bátky László