Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-14 / 164. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 14. péntek 50 fillér X. évfolyam, 164. szam. Vannak még tartalékok üzemeinkben A nyitrai kerületben nem teljesítik a bányákba való munkaerőtoborzás tervét Í Amint már tegnap közöltük, a munkaerőtoborzás tervét a bányák számára a szlovákiai ke­rületek elégtelenül teljesítik. • A nyitrai kerület például, S amely a handlovai és a novákyi e bányák legnagyobb munkaerő­® tartalékát bíró kerület, a mun­2 kaerőtoborzásban jelentékenyen A elmaradt. Á nyitrai kerületben 80 olyan üzem van, amely feladatul kapta munkaerők felmentését a bányák számára. E 80 üzem közül eddig csak 25 teljesítette a munkaerőtoborzás tervét. A legjobb eredményeket a bánovcei faipari vál­lalatban, a praveneci 2iar-üzemben és a nyitrai húsipari vállalatban érték el. Egyetlen dolgozót sem adtak a bányáknak a Bošanyi Bőrcserző-üzem, a Nyitrai Energetikai Elosztó Üzemek, és további 12 üzem, ahol elhanyagol­ták a bányák számára a munkaerők toborzását. A nyitrai kerületben még ebben a félévben 166 dolgozót kell megnyerni bányákban való munkára. A munka­erőtoborzásban ezért a fő figyelmet azokra az üzemekre kell összpontosí­tani, ahol több dolgozót alkalmaznak a tervezett létszámon felül. Igy pél­dául a fogyasztási szövetkezetek ke­rületi szövetsége 100, a prievidzai Eriemstav vállalat 62, a kereskedelem fft)0, partizánskéi cipőgyár 314 dolgo­zóval alkalmaz többet, mint amennyit a terv előír. (P) A I Jfijjji P "V­t ^ ü f f > , JÍS ' 1 V^JpPMBP £ " " 1 Š * áfSÉlll Koronczi Mária, a fazék fülét hegeszti Képek a füleki ROVOSMALT-ból A füleki Kovosmalt dolgozói nagy igyekezetet fejtenek ki, hogy mind háziasszonyaink, mind pedig a kül­földi megrendelők elégedettek le­gyenek az itt gyártott edényekkel, kányhákkal, tűzhelyekkel. Az ő munkájukból mutatunk be képe­ket és az eredményeikkel, munka­versenyükkel, igyekezetükkel is­mertetjük meg az olvasót lapunk 5. oldalán közölt riportunkban. Sluka József felvételei. Övary Jolán a kivitelre készülő edé­nyeket festi Az éles szélű bádoggal „kesztyűs kéz zel" kell bánni — mondja Kalimár elvtárs A tervszerű munka eredménye Közlemény a kormány üléséről KÖVETKEZETESEBBEN ÉS GYORSABBAN valóra kell váltani a CSIPII februári Még júniusban megtartják az egyes gazdasági ága­zatok dolgozóinak konferenciáit • A szénfejtés mennyiségének nem szabad csökkenni a nyári hó­, „ napokban sem • Nemcsak a mennyiség, hanem a UI6S8II6K minőség és a bőséges választék is fontos az áruellá­tásban • Fontos feladat az önköltség csökkentése, az anyaggal való takarékosság és a munkatermelé­kenység tervezett ütemének betartása határozatait Hazánk egyik legnagyobb állami gazdaságai közé tartoznak a Zselizi Igazgatósághoz tartozó állami gazda­ságok. Csaknem tízezer hektár föld ! van itt a gazdaságok kezén. Hogy eh­hez mennyi állat tartozik? . . . Még ki­mondani is sok!... 19 000-n^i. is több itt a lábasjószág. Ennyi állat bizony sok szálas-, siló- és abraktakarmányt fogyaszt. Ebben az írásban röviden arról szó­lunk, hogyan oldják meg a gazdaságok abraktakarmány ellátását. Négy évvel ezelőtt mindez még rendszertelenül folyt, sok embert foglalkoztatott és költséges volt a ledarplás és szétosztás munkája. Gregor Mátyás elvtárs, a gazdaság igazgatója sokat törte a fejét, hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani, lelt-múlt az idő, míg végre jó ötlete támadt. Azt ajánlotta, hogy építsenek egy központi darálót, melyben rend­szeresítik majd a darálást és a szét­osztást is tervszerűen végzik. Elgondolásai csakhamar valóra vál­tak. A karolíni gazdaságban, ahonnét kisvasút fut szerteszét a gazdaságok­ba, felépítették a központi darálót. A darálóban Eckfeld Sándor csoport­ja dolgozik. Havonta 75 vagon takar­mánygabonát darálnak le és osztanak szét a gazdaságok között. Minden gaz­daság egyforma afyraktakarmányt kap és mindig egy hétre előre ellátják a gazdaságokat abraktakarmánnyal. Ami a darálást illeti, — itt minden munkafolyamatot gépesítettek. A ter­vezett 16 munkaerő helyett 12 személy végzi a darálást. Ezt jó szervezéssel érik el s mindez havonta 6000 korona megtakarítást jelent. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordu­lója tiszteletére is értékes felajánlást tettek a központi daráló dolgozói. Vál­lalták, hogy november 7-ig 500 kilo­wattóra villanyáramot takarítanak meg. * A jó szervezés, a lelkiisrrmretes munka tehát eredményes. Míg négy évvel ezelőtt 48 ember végezte a dará­lást és szétosztást, most 12 ember végzi. A dolgozók ötletessége, a gépe­sítés ésszerű kihasználása kedvezően befolyásolja a hatékonyabb, gazdaságo­sabb termelés elérését. A kormány június 12-i ülésén a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom­nak a fő ipari ágazatokban, a köz­lekedésben és építészetben működő szakszervezeti szövetségek elnökei­nek részvételével arról tárgyalt, ho­gyan teljesítik a CSKP KB 1957. feb­ruár 27- és 28-i határozatát és ho­gyan teljesítik ezzel kapcsolatban a népgazdaság fejlődésének állami ter­vét. A kormány megállapította, hogy a CSKP KB februári ülése irányelveinek valóra váltása lassan folyik, és az ed­digi eredmények az állami terv tel­jesítésében nem mutatkoznak kellő mértékben. Ezen megállapításokból kiindulva, a kormány hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk további fej­lődésének sürgős szükségletei meg­követelik, hogy minden ágazatban és vállalatban lényegesein meggyor­suljon a Központi Bizottság feb­ruári ülése határozatai megvalósí­tásának üteme. A párt- és szakszervezetekkel szoros együttműködésben széles alapokra kell helyezni a központi szervek, gazdasági szervezetek és nemzeti bi­zottságok szervezett, egységes és párhuzamba vont törekvését a CSKP KB februári ülésén hozott határozat teljesítéséért, valamint az állami tervfeladatok következetes teljesíté­. séért, s túlteljesítéséért, elsősorban a tüzelőanyag, az alapnyersanyagok és a népgazdaságunk szempontjából szükséges termékek termelésében, továbbá a munkatermelékenység eme­lésében és az önköltség csökkentésé­ben. E törekvés megvalósításának kez­detét — amelynek széles mozgalom­má kell válnia — képezik majd az országos szektorkonferenciák, ame­lyeket még 1957. júniusában megren­deznek a Tüzelőanyag, Energetika­ügyi, Vegyiipari, Kchóipari és Érc­bányaügyi, Nehézgépipari, Finomgép­ipari, Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari, a Közszükségleti Cikkek, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Teménybegyűjtési, Építészeti, Köz­lekedési Minisztériumok, valamint a Helyi Gazdálkodás Minisztériuma az építészeti és ipari termelés ágazatá­ban. Ezeken a konferenciákon részt vesznek a minisztériumok és fő osz­tályok képviselői, a vállalatok és üze­mek vezető dolgozói, a tervezési szer­vezetek, kutatóintézetek, stb. dolgo­zói a szakszervezetek képviselőivel karöltve. A konferenciák feladata minden ágazatot úgy irányítani, hogy szer­vezetten és következetesen telje­sítsék a CSKP KB utasításait és közben figyelmüket elsősorban a feltétlenül fontos közös problémák­ra és feladatokba fordítsák, ame­lyeknek megoldása az adott idő­szakban döntő jelentőségű népgaz­daságunk fejlesztésének szempont­jából. Elsősorban arról van szó, hogy megteremtsük a szükséges feltétele­ket a kőszénfejtés tervének teljesí­tésére, beleszámítva a terven, felüli kötelezettségvállalásokat is. Minde­nekelőtt meg kell azonban akadá­lyozni a kőszénfejtés csökkenését a nyári hónapokban, A tüzelőanyagfo­gyasztás, főként a kőszénfogyasztás terén mindenütt fokozni kell a gaz­daságosságot s minden ágazatban biz­tosítani kell a szervezett toborzás teljesítését széniparunk részére. Biz­tosítani kell a terv teljesítését az áruválasztékban és termelésben; meg kell javítani a beruházási építkezés céljaira való gépek és berendezések szállításának teljesítését, amivel az első negyedévben lemaradtak a be­ruházási terv átlagos teljesítése mö­gött, és figyelmet kell fordítani el­sősorban azon berendezések szállítá­sára, amelyek biztosítják a tüzelő­anyag és energetikai mérleg kérdé­seinek megoldását; teljes terjedelem­ben biztosítani kell a közszükségleti ipari termékek szállítását a belföldi piac részére a tervezett mennyiség­ben és kiváló minőségben, egyben tö­rekedni kell azon árufajták nagyobb mértékben való szállítására, amelyek után nagyobb a kereslet; a kivitelre szánt szállításoknál főleg a beruhá­zási egészek megrendeléseit kell tel­jesíteni. Ez idén a beruházási építkezés ter­vét nemcsak általánosságban kell tel­jesíteni, hanem elsősorban a döntő építkezéseken, az ostravai, ústíi és Karlovy Vary-i kerületekben.. A la­kásépítés terén be kell hozni a le­maradást, s meg kell gyorsítani a la­kásegységek használatra valő átadá­sát, a tervezett építkezések elérésé­vel meg kell teremtem 1958-ban a lakásépítés feladatai teljesítésének feltételeit. Szükséges egyszersmind a beruházási építkezésben a fokozot­tabb gazdaságosság bevezetése. Kor­látozni kell az építkezési kapacitás elvonását a beruházási építkezés te­réről a karbantartások és generál­javítások szakaszára. A közlekedés terén mindenekelőtt a termékek akadálytalan szállítását kell biztosítani; elsősorban a szén és a Szovjetunióból behozott egyéb áruk szállítását. E célból hatékony intéz­kedéseket kell tennünk az üzemzava­rok ellen; elsősorban a csernői és a Česká Tŕebová-i vasúti csomópont munkáját kell meglavítani, továbbá ki kell küszöbölni a vonatok késését és a forgalomból való kivonását; el kell érni a szállítóeszközök jobb ki­használását, különösen a vasúti ko­csik tervszerű körforgásának betar­tását; teljesíteni kell a csernői állo­más építésének, valamint a Praha— Česká Tfebová vasútvonal villamosí­tásának feladatát; az automobilközle­kedésben csökkenteni kell a hajtó­anyagok fogyasztását, elsősorban a járművek kapacitásának jobb kihasz­nálásával, s a pótkocsik kihasználá­sával. Egész népgazdaságunkban biztosí­tani kell az önköltség tervezett csökkentését és további megtakarí­tások elérésére kell törekedni; a figyelmet főleg az anyagi kiadások csökkentésére, valamint a megtaka­rításokra kell fordítani azoknál az anyag- és nyersanyagfajtáknál, ame­lyekből nem rendelkezünk .kellő mennyiséggel. Biztosítani kell a tervezett fel­adatok teljesítését a munkatermelé­kenység növelésében és a termelés növeléséhez való tervezett hozzájá­rulást, főleg a technika és techno­lógia jobb kihasználásával, a munka és termelés tökéletesebb szervezé­sével, a hajrámunka és veszteglé­sek kiküszöbölésével; figyelmet kell fordítani a munkajutalmazás és munkanormák kérdésére, be kell szüntetni a béralapok indokolatlan túllépését, s meg kell javítani a bérgyakorlatot és megszilárdítani a bérfegyelmet. A konferenciák tárgyalásaiban, va-: Iamint a CSKP KB februári ülése út­mutatásainak további megvalósításá­ban elsősorban az azonnali és rövid tartamú intézkedésekre kell összponto­sítani a figyelmet, amelyek biztosít­ják az állami terv egyenletes teljesí­tését, annak minden részében, minden ágazatban, minden üzemben — még­pedig norma és munkaidőben. Meg kell teremteni az x958. év sikeres kezdetének feltételeit. Szükséges azonban, hogy emellett ne kerülgessük a legfontosabb kérdések megoldását, még ha nehezek is. A legfontosabb az, hogy minden vál­lalatban a műszaki-termelési és pénz­ügyi tervek szervezett teljesítésére törekedjünk, és azok következetes ellenőrzésére. Szüntelenül gondoskod­nunk kell a technikai szervezési in­tézkedések terveinek megvalósításáról és kiegészítéséről oly módon, hogy teljes terjedelemben biztosítva legyen az állami tervfeladatok teljesítése, esetleges túlteljesítése, főleg a mun­katermelékenység emelésében és az önköltség csökkentésben. A kormány hangsúlyozta, hogy a CSKP KB februári ülése eredményei realizálása ütemének meggyorsításáról szóló irányelvek gazdasági és kulturá­lis építésünk minden ágazatára és szakmájára vonatkoznak, és az a fel­adat, hogy fokozott igyekezettel kell munkálkodni a Központi Bizottság februári ülése határczatainak megva­lósításán, egyformán érvényes min­den termelési és nem termelési ága­zatra. Az idei állami terv biztosításának és a népgazdaság továbbfejlődése biztosításának komoly és igényes feladatait csak akkor teljesíthetjük sikeresen, ha a gazdasági dolgozók valamennyi fokon teljesen a mun­kásosztály és a dolgozó értelmiség termelési tapasztalataira, a terme­lési újítók és ésszerűsítök tapasz­talataira támaszkodnak. Ezek a ta­pasztalatok jutnak kifejezésre a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának tiszteletére indított, széles körben fejlődő szo­cialista munkaversenyben is. Jóváhagyták a jövő évi mezőgazdasági termelési és begyűjtési tervet A kormány további tárgyalásai fo­lyamán jóváhagyta az 1958. évi mező­gazdasági termelési és begyűjtési tervet. A terv a népgazdaságnak abból a követelményéből indul ki, hogy meg kell gyorsítani a mezőgazdasági ter­melés fejlődését, mert ez a lakosság életszínvonala szüntelen emelésének egyik fő feltétele. Az 1957-es évi tervvel szemben 1958-ban a mezőgaz­dasági termelés 4,7 százalékos növe­kedésére számítunk, ebből a növény­termesztés 5,1 százalékos és az állat­tenyésztési termelés 4,1 százalékos emelkedésére. A növénytermesztés fő feladata lesz az 1958 rvben elsősor­ban növelni a nedvdús és magvas ta­karmányfélék termelését, mely az ál­lattenyésztési termelés tervteljesíté­sének és túlszárnyalásának előfelté­tele. Egyben csökkenteni kell a ter­melési költségeket. Főleg a réteken és a szántóföldeken termelt takarmányfé­lékben levő lemaradást kell behozni. A kenyér- és takarmánygabona ter­melésében, — melyet ma valamennyi növénv közül a legnagyobb fokban gé­Desítettek — a terv egyrészt a vetési területek bővítésére, másrészt a hek­tárhozamok növelésére számít. Az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben kell vetni köztes takarmányféléket. A népgazdaságnak az a sürgős köve­telménye, hogy a cukorrépatermelést 1958-ban legalább 3 százalékkal nö­veljük az 1957-es tervvel szemben, segítséget nyújt a takarmánytermelés -zükséges növelésének biztosításában is. Az állattenyésztési termelésben az 1958. évi terv a fő súlyt a szarvasmarhatenyésztés tartós fejlesztésére és a hasznosság lényeges növelésére helyezi. Ehhez szükséges, hogy gyökeresen megjavuljon a növendékállatok, főleg az üszök nevelése. Ezért nagy súlyt helyeznek arra, hogy a hegyi és hegy­aljai EFSZ-ek és állami gazdaságok fi­gyelmüket a tenyész- és váqóállatok nevelésére irányítsák, valamint arra, hogy az ország belső területein levő EFSZ-ek a határmenti hegyvidékeken legelőgazdálkodásokat létesítsenek az üszők számára. A terv megteremti a feltételeket ahhoz, hogy gyorsan növe­kedien a tehénállomány a cseh or­szágrészek határvidékein és Dél-Szlo­vákiában. Gyorsított ütemben kell gya­rapítani a tehénállományt a nagy­városok és ipari központok környékén" is. Az évi tejhozamnak 1958-ban orszá­(Folvtatás a 2. oldalon-}

Next

/
Thumbnails
Contents