Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-13 / 163. szám, csütörtök

STRAVA HIV Ostrava. Országunk legfejlettebb iparvidéke. Vas- és az acéltermelésünk jó központja hazánk leggazdagabb kőszénmedencéje. Itt fejlődött ki legjobban nehéziparunk. Köztársaságunk acélszíve — így neveztük el már régóta Ostravát, mert szénbányáinak, vas- és acélmüveinek, hengerműveinek munkájától függ, hazánk legfontosabb iparágának nyersanyagokkal való folyamatos ellátása. Ezért hazánk acélszívének dobbanását megérzi a kelet-szlovákiai Vihorlát-gyár Sninán, a fuleki Kovosmalt, a plzeňi Leninművek, az érsekújvári Elektrosvit és még sok üzem hazánk különféle városaiban. A szocializmus építésében hazánkban tehát jelenleg a fontosabb problémák egyike: Ostrava számára elegendő munkaerőt biztosítani, gyárainkból, mezőgazdaságunkból odaadóhazafiakat küldeni ide, akik szívvellélekkel országunk népe jólétének emeléséért akarnak küzdeni. Különösen most a nyári hónapokban, vagyis azonnal sok száz brigádmunkásra van szükség az Ostrava-karvinái szénmedencében, hogy a felemelt szénfejtési terv teljesítését biztosítani tudjuk. Üzemeink, falvaink pártszervezeteinek komolyan kell foglalkozniok ezzel a kérdéssel. | egmondom őszintén, másképp képzeltem el Ostravát, mint amilyennek megismertem. Szürke nagy városnak véltem, sokemeletes bérpalotákkal, gyárkéményekkel, amelyek füstjétől nyomottá válik a város utcai levegője. Ehelyett azonban másféle Ostrava fogadott. A belvárosból minden irányba szétágazó útvonal elveze- . tett minket a több mint 30 kulonbozo elnevezésű szénbánya településeihez. Erdővel benőtt dombok, búzatáblák gyümölcsös kertek választják el egymástól az egyes bányák lakótelepeit Ha messziről nem vennéd észre a szénbányák magasba emelkedő acéltornyait, el sem hinnéd, hogy a fekete Ostrava" vidékén jársz. Ä földszintes családi házakat, villákat és emeletes legényszállásokat, amelyekben a bányászok laknak, kertek, sétányok és parkok veszik körül. így fest Orlova, melyet villamosjárat köt össze Ostravával. Külön városnak is mondhatjuk. Orlova azonban csak egy kis része annak a családi házakkal, villákkal, kertekkel borított területnek, mely alatt tíz-húsz kilométeres hosszúságban húzódik hazánk leggazdagabb kőszénrétege. 1 |em messze Ostravától nemrég egy új, korszerű város épült. Egyenes, széles utcáin, magas, többemeletes épületein, még itt-ott dolgoznak az ácsok, kőművesek, építészek és csatornaépítők, de szemed előtt már látod az új város, Havírov végleges arculatát. Kényelmes lakásaiban, balkonos épületeiben eddig már több mint 18 ezer ember talált otthonra. Tízpercenként közlekedik innen az autóbusz Ostravára vagy külvárosaiba, ahová az ittlakó bányászokat munkahelyeikre elszállítják. De nemcsak ez az egy új város, Havírov, épült fel a vidéken, hanem hozzá hasonló Poruba, Karvina-Stalingrad I. és II. bányásztelepülések, ahol központi fűtéses lakások, üzletek, iskolák, óvodák, kórházak szolgálják a lakók kényelmét, szórakozóhelyek és sporttelepek egész sora — mindez az utolsó években épült fel. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a bányászok életszínvonalának állandó emelésére. Az is bizonyítéka ennek, hogy míg az ipari munkások átlagos havi fizetése országos méretben 1322 korona, addig a föld alatt dolgozó bányászok átlagos havi fizetése 2224 korona, a felszínen dolgozó bányászoké pedig 1556 korona. Ostrava környékén épül hazánkban á legtöbb lakás. Csak 1947-től több mint 20 ezer lakást adtak itt át új lakóiknak. Ma is több száz lakás épül még azok számára, akik véglegesen itt telepedtek le vagy szándékoznak letelepedni és bányákban dolgozni. Ezeket az előnyöket köztársaságunk acélszlve azonban csak azoknak nyújtja, akik becsületes szándékkal jönnek ide segíteni. Ezért kell megnyerni brigádmunkára a legjobbakat és legodaadóbbakat. K\sok bánya közül, nézzünk be a Zsófia bányába, amely abban különbözik a többitől, hogy itt a szénréteg nem vízszintesen, hanem 580 méter mélységig függőlegesen fekszik a föld mélyében. A bánya udvarán szemünkbe tűnik a személyautók és motorkerékpárok egész sora. IFA, Wartburg, Spartak személyautók, Jawa, Pionír motorkerékpárok várakoznak tulajdonosaikra, akik műszak után saját gépükön térnek munkájukból haza. Az udvar közepén elhelyezett emlékmű körül, melyet a fasiszták által megkínzott és kivégzett hat bányásznak állítottak, friss virágok és piros rózsákkal teli bokrok díszlenek. Üj bányászlal<ótelep Ostrava közeléb en. Alojz Klakla igazgató, aki már fiatal korától bányász és 36 éve dolgozik ebben a szakmában, mutatja meg nekünk a falon függő villamos diszpécser-szekrényt és megmagyarázza működését. — Ha valamilyen okból leállna a fejtés, akkor kigyúl a piros lámpa. Ha minden rendben van, akkor zöld fény mutatja a folyamatos fejtést. Ezek a számok pedig, amelyek tízpercenként vagy rövidebb időközökben váltakoznak, azt mutatják, hogy hány tonnát fejtettünk már eddig ki a műszakban. Figyeljék csak meg, most 430 helyett a 440-es szám gyulladt ki, vagyis tíz tonnával emelkedett a felszínre küldött szénmennyiség. így magyarázza az igazgató. bánya megtekintésének érdeí® kesebb része azonban mégis a föld felszíne alatt kezdődött. Az egymás alatt levő nyolc emeletet 50— 100 méteres rétegek választják el egymástól. Gyorsan száguldó felvonók emelik felszínre a szenet, amelyből csak a Zsófia-bánya dolgozói naponta több mint kétezer tonnát adnak. A Martin melletti Valca község lakói itt a hatodik emeleten alig ismernének rá földijükre, Ján Čižmárikra, akinek fekete szénporos arcából csak fogai fehérlenek. Furcsa elnevezéseket használ a helyi bányász-zsargon szójárása szerint. A fúrót szveternek nevezi, az ásót pedig pikoliknak. — A függőleges szénfejtésnek az az előnye, hogy nem kell térdelni munka közben és lapátot alkalmazni rakodáshoz. A szén saját súlyától a tárolóra csúszik és innen tölcsérszerű töltőn keresztül engedjük a csillékbe — magyarázza a munkamenetet Čižmárik elvtárs. — A lépcsőalakba beépített fejtéseken 5—10 méteres rétegekben fejtjük a szenet. — Mióta dolgozik itt, Čižmárik elvtárs? — Már öt éve vagyok itt brigádon, azelőtt mint gazdálkodó dolgoztam szülőfalumban. A földünket most a feleségem dolgozza meg, de ha befejezem a brigádmunkát, akkor én is visszatérek a gazdálkodásba. Két fiam í is itt volt. mind a kettő két-két évet dolgozott brigádmunkában és tetszik ez a munka mindnyájunknak. — Mennyi a keresete és hogy érzi magát a bányában? — Eleinte furcsa volt, de csak egynéhány napig. Most á'lag 2500.— korona a tiszta havi keresetem. Otthon házat akarok építeni, már össze is gyűjtöttem a reávalót. Hetenként egyszer látogatom meg családomat, de itt is jól érzem magam. Jozef Pavelek ostravai bányásszal, élvájárral lakom egy szobában és ittlétem alatt nagyon megbarátkoztunk. Szinte nehéz lesz az elválás. ovább megyünk a huzatos folyosókon, ahol gyakran kell megállnunk, hogy a sűrített levegőre működő mozdonyok után akasztott kocsiszerelvényeknek kitérjünk. Az egyik fejtésen magas fiatal bányásszal találkoztunk. Alig húszéves, elővájár. Négy éve dolgozik már a föld mélyén, két évvel ezelőtt fejezte be a bányászszakiskolát. Kérdésemre, hogy milyen a keresete, tréfásan válaszol: — Van saját 350-es Jawa motorkerékpárom, vagy tíz öltönyöm és ugyanannyi pár cipőm, bőrkabátom, rádióm, és hamarosan nősülni fogok. Ebéd után pedig mindennap megiszom két deci bort. Számítsák tehát ki, mennyit kereshetek. Nekem pont elég — mondja nevetve. Ebből azonban még a legokosabb számvevő sem tudná megmondani, hogy mennyit keres Jozef Malárik élvájár, már csak azért sem, mert motorkerékpárja itt minden fiatalnak van, ruhája, bőrkabátja pedig ugyancsak. Elárulja tehát, hogy átlagosan 4000 koronát keres tisztán havonta, mivel még nőtlen és fiatal, tehát sok a levonás. Bruttófizetése minden hónapban meghaladja az 5000 koronát. j— A szakma kitanulása után négy évet kell dolgoznunk hazánk akármelyik bányájában, erre kötelez a szerződés. De én véglegesen a bányában akarok dolgozni, mert szeretem szakmámat, megszoktam. — Szerencse fel — köszönünk és tovább megyünk. Nem véletlenül, de majdnem minden fejtésen találkozunk Szlovákiából jött munkásokkal, akik közül egy sem panaszkodott, hogy rosszul érezné itt magát. Ebben a műszakban dolgozik Mišovec János is, aki tíz évvel hosszabbította meg a szerződést. Csonka József, Gálik János, Milesek János, Fertő Elemér, Máthé László, ipolysági, tornaijai és Szlovákia más falvaiba való bányászok meg vannak elégedve mind a munkával, koszttal, lakással, fizetéssel, mind az ostravai környékkel. Büszke rájuk a bányavezetőség és a járásuk is, mert a legjobban dolgozó bányászokról haza, falujukba, vagy városukba is megírják innen, hogy becsülettel képviselik az üzemüket, falujukat vagy szövetkezetüket. Az egész Zsófia-bánya kollektívája, mondhatjuk, jól dolgozik. A jó tervteljesítésért eddig már háromszor nyerték el a kormány és egyszer a minisztérium vörös zászlaját. De hogy az ez évre kitűzött fejtési tervet teljesíteni tudják, itt is, mint Ostrava más bányáiban, még sok állandó munkásra és brigádmunkásra van szükségük. Szlovákiából 1313 munkást kell megnyernünk még e hónap végéig Ostravába. Olyanokat, akik megértik azt, hogy az ostravai kőszénbányák problémájának megoldása közügy, és olyanokat, akik a szocializmus építésének ügyét komolyan gondolják. Erről van szó tehát, mert ez a probléma ma országunkban a leg sürgősebbek egyike. Horváth Sándor Tartsuk szem előtt . "ľ FALUSI TUDÓSÍTÁSOK Beadási verseny a rimaszombati Járásban A RIMASZOMBATI SZÖVETKEZETBEN már a múltban is foglalkoztak kacsatenyésztéssel. Holek elvtárs, aki a kacsafarmon dolgozik, jól végzi feladatát. Ez idén 476 tojásból 465 kis kacsa kelt ki. A szövetkezet egyébként a tojásbeadást is egész évre teljesítette már, továbbá a te.ibeadást az első félévre és a marhahúsbeadást is. * * * A ZSÉLYI SZÖVETKEZET ezidén 14 hektáron termel dohányt. A termés szépnek ígérkezik: ebből mintegy 230 000 korona bevételre számítanak. A zöldségtermesztésre ismét nagy gondot fordítanak, 14 hektárnyi zöldségből mintegy 200 000 koronás bevétel várható. * * * A BUSÁI SZÖVETKEZETBEN a „ertésgondozásra bizony nem fordítanak kellő gondot. Van 240 sertésük, de nehezen lehetne kitalálni, melyiket mi célból tartják, mert az anyasertések együtt vannak az ártányokkal és a hízókkal. így aztán nem csoda, hogy az év végén, amikor fizetésre kerül sor, meglepetés érheti a szövetkezeti tagokat. * * * A DÜZSAVAI DOLGOZÓ PARASZTOK a múltban is példásan teljesítették az állam iránti kötelezettségüket. Erről ez idén sem feledkeznek meg. A HNB tanácsának kezdeményezésére versenyre hívták ki a rimaszombati járás minden községét: ki teljesíti az idén legjobban a beadásokat. A járás legjobb községe aztán elnyerné ,„a legjobban teljesítő község. A dúzsvaiak versenyfelhívásukban többek között ezeket írják: „Teljesítjük az előírt határidőre' az összes előírt beadási kötelezettséget. Ezenkívül a tojásbeadást határidő előtt, azaz ez év szeptember 30-ig teljesítjük." Solyom László, Losonc Beköszöntött a jólét a Brenyo-családhoz — Brenyo Mihályt keresi? — Menjen csak egyenesen tovább, könnyen rátalál — igazítanak útba a kaposkelecsényiek. — A falu szélén a második házban lakik — kiált még utánam egy tüzrölpattant menyecske. Nem kellett sokáig keresnem, hamarosan rájuk találtam. A csinos új ház ugyancsak szemébe ötlik a járókelőnek. Sőt a nagy halom kavics az udvarban további építkezési szándékról tanúskodik. Beljebb az udvar gondosan körülkerített facsemetékkel van beültetve. Az elénk táruló kép egy új fészek további építését, szépítését, meghittebb, melegebb otthonná varázsolását mutatja. Kellemes rádiózene hallatszik ki a házból. Éppen az ebéd befejezésénél lepjük meg a kis családot. Együtt vannak s végre szemtől szembe állunk Brenyo Mihállyal is. Az 58 éves, kékszemű, galambőszhajú, kajlabajszú Mihály bácsi örömmel fogad. Még keresi a szavakat, de szívesen válaszolgat kérdéseimre. Érzem, legjobb tudása szerint igyekszik mindenre felelni. Szavaiban őszinteség cseng, s szemében megelégedettség ül. Látszik rajta, hogy örül az életnek s ezt igyekszik tudtomra adni. — Igen, boldog vagyok —, mondja kissé akadozva az elérzékenyüléstől —, hogy 58 éves fejjel végre megértem azt, hogy a saját házunkban lakhatunk. Nagy esemény ez, ahogy rövid élettörténetéből kitűnik. Szegények voltak, s 8 testvérével együtt édesanyjuk éléskamra helyett a kötényéből nevelte fel őket. Harminckét évet pásztorkodott falujában, de még csak gondolni sem mert soha arra, hogy valaha saját háza, kertje, udvara legyen. Ha fel is ébredtek benne ilyen titkos vágyak, azon nyomban kivetette gondolataiból. Bele kellett törődnie abba, hogy kis családjával a falu legrosszabb fiázában kcCpott helyet, mint pásztor, s ha becsurgott az eső, vagy nagyon hideg volt télen, nem volt kinek panaszkodni. Így élte nyomorúságos életét a mindennapi darab kenyérért. Hogy szegényes ebédjüket megfőzhessék, kora tavasztól késő őszig háton cipelték a rőzsét az 5 kilométerre fekvő erdőből. Télen pedig szánkón húzták, hogy az isten hidege meg ne vegye őket. Hangja elérzékenyedik, gondolatai messze kalandoznak. Elhúnyt feleségére gondol, aki a sok megpróbáltatástól idő előtt, 53 éves korában meghalt. — Hej, pedig hogy szeretett volna élni! — mondja Mihály bácsi — úgy örült, amikor házhelyet kaptunk, s megkezdődött az építkezés. Ahogy visszaemlékszik a korán elvesztett élettársra, egy-két könnycsepp bújik meg szeme sarkában. Megmutatják a szobát, ahol modern, új bútor van, bekapcsolják a 2000 koronás rádiót. Mihály bácsi pedig közben tovább beszél. — Mindenünk van — dicsekszik szerénykedve —, valamikor egy ruhám volt, ma töb is van, s ha minden jól megy, őszre betonalapon vaskerítést is húzunk a ház körül. Elmondja sorsának jobbrafordulását is. Megtudjuk, hogy amije van, mind-mind a szövetkezeti gazdálkodásnak köszönheti. Már 1953ban, amikor először alakult meg a faluban az EFSZ, tudatára ébredt annak, hogy boldogulását csak ott lelheti meg. S nem nyugodott bele a szövetkezet felbomlásába. A szomszédos nagykaposiba jelentkezett, ahol örömmel fogadták, szorgalmas munkáját megbecsülték és búsásan jutalmazták. Például gabonaféléből 57 mázsát kapott égy évre, azonkívül több mint 15 ezer korona készpénzt. Fiával, menyével szorgalmasan dolgozott s munkájuk gyümölcse az új ház, a növekvő jólét, i Közben Kaposkelecsényben újból felmerült a szövetkezeti gazdálkodás visszaállításának gondolataBrenyo Mihályék csak erre vártak, s amikor annyian voltak, hogy a szövetkezet megvalósulhatott, ők is hazajöttek, hogy saját falujukban építsék azt az utat, amelyet Nagykaposon már megalapoztak. Erről Brenyo bácsi így beszél: — Bár tisztában voltam azzal, hogy kezdetben nem lesz olyan keresetem, mint Nagykaposon, de hazajöttem, hogy a mi falunkban is megkezdjük építeni a jobb élethez vezető utat. A Brenyo-család a kis szövetkezetben a marhaállományt gondozza. Becsületesen dolgoznak — jól keresnek. Jövedelmükből vásárolnak s házuktáját egyre szépítik. A vaskerítés után veranda építését tervezik — jegyzi meg a fiatal menyecske. A megváltozott új élet új örömöket hozott a Brenyo-családnak. Mihály bácsi arca a gondtalan élettől kisimult, a három kis unoka pufók arcocskája maid kicsattan az egészségtől, jóltáplált s ágtól. Megelégedetten búcsúzom él a Brenyo-családtól, ahová a sok küszködés után beköszöntött a jólét. -kiMost, amikor minden igyekezetünk arra irányul, hogy elegendő dolgozót nyerjünk meg bányáink számára, ne

m szabad szem előtt tévesztenünk második ötéves tervünk nagy feladatait. Az idei szénfejtési terv teljesítése döntő jelentőségű második ötéves tervünkben. Fenti ábtvánk mutatja, hogy 1960-ban 85 százalékkal több barnaszenet kell termelnünk, mint amennyit 1956-ban termeltünk. Tartsuk ezt szem előtt, hiszen e terv valóraváltásától is függ iparunk további fejlődése. Új hazai és szovjet háztartási villanykészülékek a piacon A belkereskedelem új szovjet és belföldi háztartási villanykészülékeket hozott forgalomba, amelyek a szaküzletekben már kaphatók. Újdonság a szovjet parkettisztitógép 900.— koronás árban és a hazai Elektroprsga-gép 1.150.— koronáért. Továbbá a szovjet gyártmányú villanyvasaló 55.—, 64.—, és 80.— koronás árban. A 80.— koronás vasalón áramregulátor van, ami különösen kényesebb anyagok vasalásánál előnyös. Végül megérkezett az új hazai 60 literes Elektrosvit villanyos jégszekrény 1780.— koronás árban. Az új típus egyike a legsikerültebb hazai gyártmányoknak. (K) ÜJ SZÔ r1957. június 14.