Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-13 / 163. szám, csütörtök

Már 1971-ben a Marsra? A Literaturnaja gazeta c. szovjet folyóiratban J. Hlebcevics szovjet ku­tató a Mars bolygóra való repülés lehetőségeiről ír. A szerző szerint a Mars­kutatás három szakaszban mehetne végbe. Az első repülésnél a személyzet nélküli rakéta 30 ezer kilométerre közelíthetné meg a Marsot, a másodiknál kb. 3000 km-nyire kerülne a bolygóhoz, a harmadik repülésnél pedig pán­célkocsit juttatna a felszínre, amelyet a Földről lehetne vezérelni. Mindhá­rom esetben a rakétát televíziós készülékekkel és rádióleadóval látnák el, amelyek továbbítanák a Földre a mérőműszerek feljegyzéseit. Ha az emlí­tett kísérletek sikerrel végződnének, 1971-ben már emberek is ellátogat­hatnának a Marsra. Itt az új, ferromagnetikus nyomdagép Szovjet találmány, amely lényegesen meggyorsítja és leegyszerűsíti a könyvelőállítást A könyvelőállítás mai módja még mindig elég körülményes és drága. Egyrészt nagy fém- és áramfogyasz­tással jár, másrészt a betűanyag sze­dése és összeállítása hosszadalmas, költséges és fáradságos munkát jelent. A mostani könyvelőállítási módnak még az a nagy hátránya is van, hogy a pél­dányszámot előre meg kell határozni, jóllehet a könyvkereskedő nem tudja, hány példányra lesz szüksége. Miután a konstruktőröknek eddig nem sikerült a könyvgyártást leegy­szerűsíteniök, most nagy feltűnést kelt egy a Szovjetunióból jött hír, hogy a szovjet tudósoknak sikerült ezt a prob­lémát megoldani. Ezek szerint szovjet műszaki ter­vezők egy ferromagnetikus nyomdagé­pet találtak fel, amely teljesen gépe- I siti a könyvgyártást. Az új könyvgyár­tás a képtávirat, avagy a televízióát­vitel elvi alapján ferromagnetikus sza­lag segítségével történik. A Szovjetunióban jelenleg két ilyen ferromagnetikus gép van üzemben. Az eddig kísérletek teljes sikerrel jártak. A gép súlya sokkal kisebb a régi nyom­dagépnél, gyorsabban nyomnak vele és lényegesen nagyobb teljesítőképessége van. Az új gépnél elesik a forma be­állításával járó hosszadalmas és fá­radságos munka. Az új találmányban az az érdekes, hogy a gép minden fordulata egy kész könyvpéldányt jelent. Ez lehetővé te­szi, hogy a könyvet a példányszám figyelembe vétele nélkül azonnal lehet terjeszteni. <K) Orvosi tisztesfü C»V» Történelmi tény, hogy a legrégibb gyógymód a népi gyógymód, mely a beteg emberi szervezet gyógyításánál a növényvilágból vette szereit. Az ás­ványi eredetű gyógyszerek akkor még nem voltak ismeretesek. Dél-Szlovákia területe igen gazdag olyan növényekben, amelyeknek ható­~ ö anyagát már a régi rómaiak is nagyra becsülték. Egyik ilyen növényünk az orvosi tisztesfü (betonika) sokféle né­ven ismeri a nép: bakfű, betonika, seb­fű, mellfű, stb.- Ajakos bíborszínű vi­rága van. Száraz legelőkön, erdők szé­lén gyakori. Virágai fűzért alkotnak. A rómaiaknál olyan becsben tartották, mint manapság a penicillint. Augusztus császár háziorvosa 47 betegséget sorol fel, amelyeknél sikeresen használta ezt a gyógynövényt. 1775-ben Széchenyi levéltárában, majd másutt 1797-ben feljegyzések találhatók, hogy a tisztes­fű használata lázas megbetegedéseknél, sőt állítólag tüdőbajnál tea alakjában nagyon bevált. Az orvosi tisztesfü egy időre kiszorult a gyógytudományból, azonban a nép még mindig őrzi ezt a hagyományt. Azt állítják/hogy jó hatá­sát tapasztalták a mellmegbetegedé­seknél. Hatóanyagai a saponin, az illó­olaj és a~csersav. (R. Gy.) Izotóppal a Coleoptera bogár ellen . A Coleoptera családhoz tartozó bo­garak jelentős károkat okoznak régi épületek és bútorok faanyagában. A harwelli atomkutató intézet tudósai faanyagszakértőkkel együttműködve megállapították, hogy a kis mennyi­ségben adagolt rádioaktív kobalt meg­állítja a bogarak szaporodási képessé­gét, illetve terméketlenné teszi tojá­sait. A kidolgozott módszert a régi történelmi emlékű épületeknél és bú­toroknál fogják alkalmazni, amelyek ennek a kártevő rovarnak elsőóorban áldozatai. (K) Olajfűrások a Szaharában A francia olajipar nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy a közel-keleti kő­olajszállítmányok elmaradásából szár­mazó hiányt pótolja — minthogy az Amerikából történő vásárlások súlyo­san megterhelik Franciaország amúgy­is kedvezőtlen devizamérlegét Több I helyütt próbafúrások folynak az anya­ország területén, jelentős eredményt azonban még sehol sem értek el. An­nál biztatóbbak a tapasztalatok a Szahara északi részén, ahol a geofizi­kusok kőolajmezőt tártak fel. (K) Izzólámpa a karórában A svájci AÍIemann óragyár Tourist Eveligth névvel normális nagyságú karkötőórát hozott forgalomba, amelynek számlapját nem ráként foszforeszkáló anyag, hanem villamos izzólámpa, világítja meg. Az 1,12 mm átmérőjű izzó a 12-es szám fölé van beépítve az üveg alatt. Az izzó csak addig ég, amíg az óra peremén levő rugós gombot lenyomva tartják. Élettartama 10 000 óra. Ha tehát éjszakánként öt alkalommal néhány másodpercre felvillantjuk, akkor csak 4—5 év múlva kell az akkumulátort feltölteni. Folyamatos használatnál a lámpa 6—8 óráig Néhány külföldi Is­kolában televíziós készülékkel kísér­leteznek, mellyel a tanítást ellenőrzik. Az iskolateremben vevőkészülék lát­ható, melynek se­gítségével az igaz­gató vagy más tanerő a televízor képernyőjén figyelheti tanulók munkáját. Utasításokat és feladatoka az iskola leadóján hangszóróval közvetítenek Az angliai Walesben levő kőolajfino­mító magas toronykéménye vezeti el a füstöt és mérgező gázokat. A ma­gas torony alapja öt centiméter át­mérőjű acél golyóscsapágyon nyug­szik. Erős szélben ez a csapágy ki­egyenlíti a 21 tonna súlyú építmény esetleges kilengéseit W Mt HHHM Mt» WMmtWM W» HM)M «» H MI Az olajbányászat új eszköze: a turbinafűró Néhány héttél ezelőtt a világsajtóban hírek jelentek meg arról, hogy a világ egyik legnagyobb olajipari gépgyára, a texasi Dresser Company újfajta mélyfúróberendezés gyártási és eladási jogát vásá­rolta meg Moszkvában. Ezt a szerződést többhónapos izgalmas tárgyalás előzte meg, mert az értékes koncessziót több nemzetközi érdekeltség szerette volna magának kizárólagossági joggal megsze­rezni. Az amerikaiak nem is lettek az egyedüli győztesek a moszk­vai versenyfutásban, mert egy nyugatnémet állami vállalat, a Salz­gitter Maschinen A. G. tizenhat országra szerzett licenciát. Mind az amerikai, mind a német vállalat szovjet szakértők segítségével maga fogja gyártani a gépeket. A nyersolaj fokozódó jelentősége miatt minden új megoldás, amely­lyel a termelést fokozni lehet, azonnal felkelti az olajérdekeltsé­gek figyelmét. Az új szovjet mély­fúrógép rendkívüli haladást jelent. Bármennyire is elfakult a kifejezés, de azt kell mondani róla, hogy for­radalmi jelentőségű újítás. Olajkutak fúrását évtizedek óta az úgynevezett rotary (forgó)­rendszerű berendezésekkel végzik. A mélyítendő lyukba acélcsövet he­lyeznek és ennek a végére erősí­tik a halfarok alakú vésőt. A to­ronyban elhelyezett motor a csövet forgatja és ezáltal a fúróvéső is mozgásba kerül. Egyidejűleg egy szivattyú a csövön keresztül agya­gos iszapot (öblítőfolyadékot) sző­rit a mélybe, amely a fúró által kimozdított kőzetrészecskéket a felszínre hozza. Amint a fúrófej lejjebb eszi magát a kőzetbe, felül mindig újabb és újabb toldalékot erősítenek a csőre. A berendezés tehát igen egyszerű, de mivel a cső egyben a fúró szára, az egész csö­vet kell állandóan mozgásban tar­tani. így nemcsak maga a fúrás, a talaj szétroncsolása igényel ener­giát, de nagyon sok energiát fo­gyaszt a cső forgatása, valamint annak súrlódása a lyuk falához. A csökkenő olajkészletek miatt ugyanis egyre mélyebbről kell ola­jat feltárni és nem ritka a 3000— 4000 sőt 5000 méteres fúrólyuk. Ha pedig egyszer a fúrócső eltörik — ami egyáltalán nem szokatlan — hosszú időbe telik, amíg ki tudják cserélni. Az új berendezésnél a cső egy­helyben áll, és csupán szilárd acél­bélést képez a kifúrt lyukban. Eb­ben a külső csőben egy vékonyabb belső csövet engednek be, amely­nek végére 29 lapátos turbina van szerelve. Fent, a fúrótoronyban száz atmoszférás szivattyú dolgo­zik, amely a hígfolyós öblítőfolya­dékot a belső csövön keresztül a turbinába szorítja. A szivattyú által szogáltatott energia a turbinát és vele együtt a turbinához vezető fúrófejet forgatja. A turbinából tá­vozó fúróiszap a fúrási törmeléket a fúró alól — szaknyelven a pad­ról — eltávolítja és a külső nagyobb csövön keresztül a felszínre szál­lítja. A turbófúró átmérője 250 mm, hossza 8160 mm, súlya 2200 kg, fordulatszáma percenként 600. A szovjet berendezés, amely M. A. Kapulyusnyikov ötlete alapján P. V. Sumilov tervei szerint ké­szült, a legnehezebb talajban is, legalább tízszeres fúróteljesítményt biztosít a rotary-berendezéssel szemben. Kevesebb energiát igé­nyel, mozgékonyabb és — szovjet tapasztalatok szerint — oldalirá­nyú fúrásra is alkalmas. Texasban már 40 szovjet gyárt­mányú turbinafúrógép dolgozik, és az amerikai személyzetet, szerző­dés alapján, szovjet szakértők ta­nítják be. Nylon írógépszalagot gyártanak Magyarországon A siligas vékonv hártya, amelyet alumínium ser­penyőbe kell helyezni s azon a tojás, só, olaj, vaj vagy más zsiradék hozzá­adása nélkül — ízletesen készül el. A Siligas nemcsak a tojásételek tar­tozékait tartalmazza, hanem arra is vigyáz, hogy az étel ne tapadjon a serpenyőhöz, meggátolja az oda­égést és az ételt higiénikusán tart­ja. Memovox a neve annak a Jaeger-Le Coultre gyártmányú órának, amely a hirde­tés szerint a világon az első ébresz­tő karóra. Éjjel-nappal diszkrét han­gon, de hathatósan, automatikusan emlékeztet, figyelmeztet, ébreszt. Önfelhúzó típus, a kar mozgása tart­ja üzemben, de fektetve is 55 óráig jár, ennyi „üzemi tartalék" van szerkezetében. Még 1956 elején kísérletek indultak meg Magyarországon a Lőrinci Szalag és Csipkeárugyárban az eddig pamut­fonalból készült írógépszalag helyett nylon írógépszalag gyártására. ,A gyárnak, amely eddig pamutfonallal dolgozott, komoly problémákat okozott az új anyag alkalmazása. Az egyik ilyen probléma a szövésnél a lánctel­vetés kérdése volt. A pamutból ké­szült írógépszalagot úgynevezett „pá­rnát" felvetéssel készítették, de a ny­lonból készült írógépszalag gyártására ez nem volt megfelelő, s ezért széles rendszerű felvetéssel kellett helyette­síteni. A vállalatnak sikerült egy olyan hőrögzítő gépet tervezni és elkészíte­ni, amellyel a nylon írógépszalag hó­rögzítése megoldható. Mozgó televíziós leadóállomás Az angol Marconi Wiereless Teleg­raph Company Ltd gépkocsira fel­szerelt televíziós leadóállomást gyárt. Berendezése három fő részre osz­lik. A kocsi hátsó részében vannak a rendező és ellenőrző berendezé­sek, a középen vannak az energia­telep, generátorok, elől pedig a ki­egészítő berendezések, valamint a gépkocsivezető és a kezelőszemély­zet ülései. A nylon írógépszalag tartóssága jó­val felülmúlja a külföldről behozott pamutból készült írógépszalagét. Ebben az évben a múlt évben gyár­tott mennyiségnek kb. négy-ötszörösét gyártják és adják át a kereskedelem­nek. A nylon írógépszalagok iránt nagy az érdeklődés. (K.) A Viatron nevű elektronikus készülék a mozdonyra szerelve a vezető elé továbbítja azo­kat a jelzéseket, amelyekkel a külön­böző szemaforok és egyéb berende­zések fogadják a vonatot. Ugyanez a készülék a vezető távollétében — megfelelő jelzésekre — az önműködő •fékberendezés szerepét is betölti.

Next

/
Thumbnails
Contents