Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-02 / 152. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 2. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 152. szám, A CSKP KB LEVELE a Csehszlovák Újságíró Szövetség II. kongresszusához Drága elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága üdvözli a Csehszlovák Újságíró Szövetség II. kongresszusát és sikert kíván tárgyalásainak. Ez a kongresszus abban az idő­ben zajlik le, amikor népünk előtt mérhetetlenül felelős feladat áll: A szocializmus alapjai építésének befejezése és annak elérése, hogy a szocialista szektor döntő túlsúly­ba kerüljön a mezőgazdaságban is. Erre irányul jelenlegi törekvé­sünk a népgazdaság valamennyi szakasza hatékonyságának növelé­sére, erre irányul törekvésünk a termelés és a munkatermelékeny­ség tervszerű fokozásából szárma­zó bonyolult problémák egész sorá­nak megoldására. A nemzetközi helyzet jelenlegi fejlődése azt mutatja, hogy az ag­resszív imperialista erők nem mondtak le háborús terveikről. Ezért tovább kell szilárdítani a Szovjetunió vezette békeszerető szocialista országok harci egysé­gét, valamint a világ összes szo­cialista és békeszerető erőinek ökcióegységét. Az idei évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor­dulója az egész világ előtt újból kidomborítja a csehszlovák és a szovjet nép örök barátságát, vala­mennyi ország dolgozóinak testvéri szolidaritását a békéért és a szo­cializmusért vívott harcban. E nagy feladatok teljesítése csu­pán összes dolgozóink öntudatossá­gának növekedésével vállvetve ha­ladhat. Ennek érdekében sajtónk­nak, rádiónknak, a televíziónak és a híradófilmnek becsületesen telje­sítenie kell fontos küldetését. Pár­tunk meg van győződve arról, hogy képes erre és hogy éppen az önök kongresszusának eredményei járul­nak hozzá hatásosan a cél elérésé­hez. Pártunk a sajtót és a rádiót min­dig hatalmas eszmei eszköznek te­kintette a szocializmus és a béke győzelméért, a nép boldog életéért vívott harcban. A sajtó és a rádió naponta népszerűsíti és magyaráz­za a párt és a kormány politikáját. Naponta tanítja az összes dolgo­zókat, naponta szól hozzájuk és az­zal foglalkozik, hogyan lehet a legjobban megvalósítani pártunk fő irányvonalát, a párt és a kor­mány határozatait. Egyben a pártot és a kormányt segítenie kell abban, hogy a legrészletesebben megis­merjék az ország valamennyi részé­nek helyzetét, a dolgozók nézeteit és javaslatait. Sajtónk és rádiónk a szocialista országépítés éveiben fontos eszköz­zé, hatalmas tényezővé váltak a nép szocialista nevelésében. Számos példát sorolhatnánk fel arról, mily mély hatást gyakorolnak a dolgo­zók gondolkodására, hogyan ösz­tönzik fejlődésre a nép alkoto erejét és segítik sikerek elérése­ben a munkahelyeken, hogyan se­gítik a dolgozókat az akadályok es a fogyatékosságok leküzdésében. E sikerekhez hozzá kell vennünk azt a tényt is, hogy főleg az utób­bi években emelkedik a sajtó es a rádió színvonala és vonzóereje. Nö­vekedik az újságok és folyóiratok példányszáma. A legutóbbi ket ev alatt periodikus sajtónk összpel­dányszáma csaknem két és három­negyed millióval emelkedett es el­érte a tizennégy és fél millió pél­dányszámot. Szüntelenül gyarapo­dik a rádió- és televízióhallgatok száma. A televízió fejlesztése terén az elsők között állunk Európaban. A sajtóban és a rádióban kedve­zően nyilvánul meg az a tény, hogy sikeresen fejlődnek a csehszlovák újságírók kapcsolatai és együtt­működése a testvérországok új­ságíróival, főleg a szovjet publi­cistákkal és az egész világ haladó újságíróival. A sajtó, a rádió, a televízió es a híradófilm jelentősége és ha­tása a szocializmus építésének elő­rehaladása során egyre növekszik. Azért ért el sikereket, mert valóra váltotta pártunk és a Csehszlovák Üjságíró Szövetség I. kongresszusa által kitűzött elveket és valameny­nyi szerkesztőségünk tevékenysé­gének alapjává tette. Elsősorban azt az elvet, hogy sajtónknak a népet tájékoztatnia, szerveznie kell, öntudatossá tennie, nevelnie és politikailag vezetnie kell a párt­és kormányhatározatok szellemé­ben. Egyes fogyatékosságok és hi­bák, amelyek a sajtóban és a rádió­ban a múltban előfordultak, abból keletkeztek, hogy e helyes elveket nem érvényesítették mindig követ­kezetesen. Éppúgy, mint egész életünk, a sajtó és a rádió munkája is a múlt évben mélységesen visszatük­rözte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a CSKP országos konferenciájának eredményeit és tanulságait, ame­lyek népünknek megmutatták a szocializmus és a tartós béke győ­zelméért vívott harc további táv­latait. Jóllehet egyes újságíróknál helytelen nézetek nyilvánultak meg, az újságírók többsége e tanulsá­gokat elsajátította és érvényesítet­te tevékenységében. Ezt bizonyítja a sajtónak és a rádiónak jelentős része abban, hogy a múlt évi ese­mények idején oly szemléltetően megnyilvánult és még jobban meg­szilárdult népünk eszmei és politi­kai egysége és új építő sikereket értünk el. A Nemzeti Frontba tö­mörült nép szilárd egysége nem­csak a nemzeti bizottsági választá­sok döntő győzelmének feltétele volt, hanem biztosítéka annak is, hogy a szocializmust felépítjük ha­zánkban. Elvárjuk, hogy az önök kongresz­szusának munkája nemcsak érté­keli az elért sikereket, hanem fő­leg azokra a fogyatékosságokra és problémákra összpontosítja a fi­gyelmet, amelyeknek megoldása lehetővé teszi az újságírói munka színvonalának emelését, sajtónk és rádiónk meggyőző erejének és ha­tékonyságának fokozását. A számos elért pozitív eredmény mellett még mindig nem érvényesül minden téren a sajtó és a rádió ne­velő és szervező feladata. Ez töb­bek között megnyilvánul abban is, hogy dolgozóink figyelmét nem mindig irányítják a belső- és a nemzetközi élet fő kérdéseire. Eze­ket a kérdéseket nem mindig ma­gyarázzák rendszeresen, kitartóan, har%os és vonzó módon. Az újságírói munka egész tartal­mában első helyre — ma jobban, mint bármikor azelőtt — a harcos pártosság és az eszmei tisztaság követelményét kell állítani. Saj­tónknak és rádiónknak el kell mé­lyítenie eszmei munkáját és kö­nyörtelenül harcolnia kell az ellen­séges ideológia és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. Ezért pártosan bírálónak és har­ciasnak kell lenniök és tartalmukba több polémiát kell vinniök. Egyre újabb meggyőző érveket és példá­kat — az olvasók és hallgatók egyes csoportjaihoz közeli példákat — kell keresni, amelyek egyedül ké­pesek arra, hogy sajtónkból és rá­diónkból kiszorítsák a frázisok al­kalmazásának megnyilvánulását. A szerkesztőségeknek sokkal nagyobb rendszerességgel és cél­tudatossággal kell harcolniok a szo­cializmus ügyének ártalmas és ellenséges nézetek ellen, a reakció terjesztette rágalmak és koholmá­nyok ellen, a szocialista erők nem­zetközi egységére törő reakciós tá­madások ellen. örvendetes tény, hogy az újság­íróknak sikerült munkájukból kiküszöböíniök a szürkeséget, a tartalmatlan frázisokat. Az újság­írónak leleményesen kell dolgoznia. CFolytatás a 2. oldalon) Prágában megkezdődött a csehszlovák újságírók II. kongresszusa Szombaton, június 1-én a prágai Szláv-házban gyüle­keztek köztársaságunk újságírói a csehszlovák újságírók II. kongresszusára. A küldöttek és a vendégek kétnapos ülésükön megtárgyalják a sajtó fejlődésének kérdéseit és a Csehszlovák Újságíró Szövetség tevékenységét az 1948. évi első kongresszus óta eltelt kilenc év alatt. A újságírók a kongresszuson újságjaink mostani szín­vonalának értékelése mellett főleg a sajtó harcossága, pártossága, bíráló jellege növelésének kérdéseit akar­ják megtárgyalni. Közben megoldanak más problémá­kat is, mint pl. az újságíró erkölcsi profiljának társa­dalmunkban valő helyzetének kérdését, az újságírási fajták jobb megoldásának kérdését, a nyomdai technika és más hasonló problémákat. Az újságírók kongresszusának megnyitásakor hatal­mas tapssal üdvözölték körükben a CSKP KB küldött­ségét Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével, valafnint a küldöttség más tagjait, Rudolf Barák, Václav Kopecký, Jiri Hendryoh és Václav Slávik elvtársakat. A küldöttek ugyancsiak nagy örömmel üdvözölték a szovjet újságírók küldöttségét Leonid Fjodorovics Ilji­csewel, a Szovjetunió külügyminiszteriumi kollégiuma tagjával, a külügyi sajtóosztály vezetőjével az élen. A kongresszus megnyitásakor Vojtech Dolejší, a Cseh­szlovák Újságírók Szövetségének elnöke mondott be­számolót. Elsőnek Antonín Novotný, a CSKP KB küldött­ségének vezetője, a Központi Bizottság első titkára szó­lalt fel a vita keretében és felolvasta azt a levelet, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága küldött a csehszlovák újságírók II. kongresz­szusának. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársnők és elvtársak, engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga küldöttségének nevében üdvözöljem az önök kongresszusát, és az önök köz­vetítésével a csehszlovák sajtó, a rá­dió, a televízió és a hírszolgálati film valamennyi dolgozóját. Ez alkalommal röviden megszeretnék említeni néhány az önök munkájával kapcsolatos kérdést. Az önök kongresszusi tanácskozásá­nak jelentősége a csehszlovák sajtó további munkájára abban nyilvánul, hogy olyan időben történik, amikor az új háború fokozott előkészítései ellen növekszik a nép aktív harca a béke megőrzéséért, ami abban a követelés­ben jut kifejezésre, hogy tiltsák be a további kísérleteket a nukleáris fegy­verekkel és hogy tárgyalják meg a szovjet leszerelési javaslatokat >f2z a növekvő békemozgalom, amely kedve­ző visszhangot vált ki világszerte a lakosság minden rétegében, arról ta­núskodik, hogy a nemzetek nem kíván­ják az új háborút. Kétségtelen, hogy ennek a mozgalomnak sokoldalú és rendszeres támogatása olyan hatalmas erőt teremthet, amely nem engedi meg az új háborús tűzvész kirobbanását. Különösen a mi köztársaságunknak, mint Nyugat-Németország szomszédjá­nak, — amely ország az utóbbi időben mindegyre jobban veszélyezteti az eu­rópai békét, — fokozott érdeke a béke megőrzése, a nemzetek békés egymás mellett élése gondolatának győzelme. Ennek a gondolatnak felel meg népünk munkája és törekvése, népgazdaságunk további fejlesztéséért, az életszínvonal emeléséért, köztársaságunk és népi de­mokratikus rendszerünk védelmi ké­pességének megszilárdításáért. Ebben az időben, am'kor önök kong­resszusukat tartják, népünk törekvése népgazdaságunk fejlesztésének felada­tai felé irányul. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága ez év februári határozatának visszhangja arról tanúskodik, hogy ez a határozat helyénvaló és időszerű volt. Az üze­mekben a munkások, technikusok és mérnökök életbeléptetik ezt a határo­zatot, intézkedéseket javasolnak a ter­melés és az egész gazdaság javítására. Az egységes földművesszövetkezetek számának növekedése, gazdasági és po­litikai megszilárdulásuk elvitathatatlan bizonyítéka annak, hogy a szövetkezeti gondolat falvainkon mély gyökeret vert. A kis- és középparasztok mind­inkább kezdenek tudatára ébredni, hogy a mezőgazdasági termelés folya­matos fokozása és ezzel a parasztok életszínvonalának emelkedése csakis az egységes földművesszövetkezetek útján érhető el. Most már csak arról van sző, hogy ez a gondolat hassa át kis- és középparasztjaink tömegét, hogy 1960­ig a gazdálkodás szocialista formái a mezőgazdaságban kizárólagos többség­re tegyenek szert. Az ipar és mezőgazdaság e nagy fel­adatainak teljesítése — amely felada­tok körvonalazva vannak az ötéves tervben — lényegében a szocializmus felépítését fogja jelenteni országunk­ban. Eddigi sikereink alapja népünk mindegyre erősödő erkölcsi-politikai egysége. Népünk egysége főképp a múlt ősz eseményei során vált megbontha­tatlanná és gyakorolt befolyást a kö­röttünk lezajlott események további lefolyására. Éppen azért, hogy népünk és a szocalista országok népe egységes és szilárd volt, a nemzetközi reakció­nak nem sikerült megbontani a szocia­lista tábor egységét. Népünk szilárd egységének bizonyí­téka volt egyöntetű szavazása a Nem­zeti Front jelöltjeire a május 19-i vá­lasztásokon. Ezzel megfelelő választ adott mindazoknak, akik egységének megtörésére számítottak. A csehszlo­vák sajtó az őszi események során és a nemzeti bizottságok választásában je­lentős szerepet töltött be. A csehszlo­vák sajtó a magyarországi események kezdetétől tájékoztatta dolgozóinkat a belső- és a nemzetközi reakció össze­esküvésének igazi képéről. Ezzel hoz­zájárult a csehszlovák nép egységének, megszilárdításához, a szocialista tábor (Folytatás a 2. oldalon). Közlemény a kormány üléséről FEJlESZlMl KTFII a népgazdaság hatékonyságának emelésére irányuló igyekezetet Túlteljesítettük az első negyedévi tervet ® A múlt év hasonló időszakával szemben 9,7 százalékkal növekedett a nyerstermelés terjedelme 9 Kevésbé kedvező a helyzet a minőségi mutatók teljesítésében • Szilárdabb pénzügyi fegyelmet © Néhány módosítás a termény begyűjtés rendszerében A kormány 1957. május 31-én megtartott ülésén megtárgyalta az Állami Tervhivatal beszámolóját a népgazdaság fejlődése állami tervé­nek 1957 első negyedévi teljesítése eredményeiről. A népgazdaság fejlődését ebben az időszakban elsősorban az ipari ter­melés és a beruházási építkezés ter­jedelmének lényeges növekedése jel­lemezte. Az 1956. év első negyedévé­vel szemben az ipari nyerstermelés terjedelme 9,7 százalékkal növekedett, a tervet pedig 2,5 százalékkal szár­nyalták túl. Az állami beruházási építkezés terjedelme 20,6 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság terén az állattenyésztési termelésben tovább emelkedett az állatállomány hasznos­sága. Lényegesen megnövekedett a vasúti és közúti forgalom. Fokozó­dott továbbá a kiskereskedelmi for­galom is. Ebben az időszakban ugyan­csak emelkedett a .külkereskedelmi forgalom is. Továbbá fokozódott az általános alkalmazottság és az átlagos havi bérek magassága. Az 1957. év első negyedében to­vább emelkedett a lakosság életszín­vonala, mégpedig egyrészt a múlt év­ben ' megvalósított intézkedések (a munkaidő lerövidítése, az állami kiskereskedelmi árak csökkentése, a betegbiztosítási díjak és a szociális biztosítási járadékok emelése stb.) következtében, amelyeknek befolyása visszatükröződik ez idei reálbérek és életjáradékok növekedésében, más­részt a nominális bérek és a lakosság jövedelmei további növekedése követ­keztében, ami ez év első negyedévé­ben bekövetkezett. A népgazdaság egyes ágazataiban elért általános kedvező fejlődés 1957 első negyedévében azonban elsősor­ban az összmennyiségi mutatókra vo­natkozott. Kevésbé kedvező volt a helyzet a minőségi mutatók teljesíté­sében és fejlődésében, főleg a terme­lés választékában, a munkatermelé­kenységben és az önköltségben. Az ipari termelésben még mindig nincs biztosítva a termelés tervezett választékának teljesítése főleg a gép­iparban és a kohászatban. A beruhá­zási építkezés szakaszán a fejlődés általánosan magas üteme mellett nem volt biztosítva a döntő szakaszo­kon a fontos feladatok teljesítése. A tervteljesítésben komoly fogyaté­kosságok mutatkoztak azokban a ke­rületekben, amelyekre fontos beruhá­zási feladatok hárultak — a Karlovy Vary-i, az Ústí nad Labem-i és az os­travai kerületben. A lakásépítkezés­ben nem biztosították a fokozott fel­adatok teljesítését, főleg ami a la­kásegységeknek használatba való át­adását illeti. A munkatermelékenység tervét 1957. első negyedévében ugyan túl­teljesítették, de a túlteljesítés száza­léka (101,3) alacsonyabb, mint a ter­melés tervezett terjedelmének túl­teljesítése (102,5). Ez azt jelenti, hogy az ipari termelés tervének túl­teljesítését csaknem felerészben a dolgozók tervezett számának túllépé­sével érték eL Az önköltségcsökkentés szakaszán a tervezett feladatokat nem teljesí­tették. Az 1957. év első negyedében to­vábbra is a béralapok nem kívánatos túllépésére került sor. A béralapok tervét egész népgazdaságunkban 1,6 százalékkal lépték túl, mégpedig egy­részt a tervezett átlagkeresetek túl­lépése, másrészt pedig a dolgozók tervezett számának túllépése követ­keztében. Egyes vállalatokban, főleg a Nehézgépipari Minisztérium szaka­szán az átlagkeresetek tervét nagyobb mértékben lépték túl, mint a mun­katermelékenység tervét. Az 1957. év első negyedét en a ter­vezett minőségi mutatók nem egé­szen kedvező teljesítése arra mutat, hogy továbbra is fejleszteni és mé­lyítani kell a népgazdaság hatékony­ságának emelésére irányuló igyeke­zetet és elsősorban a minőségi mu­tatók teljesítésére kell a figyelmet összpontosítani, mert a népgazdaság hatékonyságát ezek jellemzik. A népgazdaság fejlődése állami tervtel jesítésének értékelésével egyidejűleg a kormány megtárgyalta az 1957. év első negyedéve pénzügyi gazdálkodásának eredményeit is. Az állami terv feladatainak telje­sítéséhez hasonlóan a pénzügyi gaz­dálkodásban is komoly fogyatékossá­gok mutatkoznak, amelyek azt bizo­nyítják, hogy kevés figyelmet fordl­tunk a terv minőségi mutatóira. (Folytatás a 2, oldalon)^

Next

/
Thumbnails
Contents