Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-02 / 152. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 2. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 152. szám, A CSKP KB LEVELE a Csehszlovák Újságíró Szövetség II. kongresszusához Drága elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözli a Csehszlovák Újságíró Szövetség II. kongresszusát és sikert kíván tárgyalásainak. Ez a kongresszus abban az időben zajlik le, amikor népünk előtt mérhetetlenül felelős feladat áll: A szocializmus alapjai építésének befejezése és annak elérése, hogy a szocialista szektor döntő túlsúlyba kerüljön a mezőgazdaságban is. Erre irányul jelenlegi törekvésünk a népgazdaság valamennyi szakasza hatékonyságának növelésére, erre irányul törekvésünk a termelés és a munkatermelékenység tervszerű fokozásából származó bonyolult problémák egész sorának megoldására. A nemzetközi helyzet jelenlegi fejlődése azt mutatja, hogy az agresszív imperialista erők nem mondtak le háborús terveikről. Ezért tovább kell szilárdítani a Szovjetunió vezette békeszerető szocialista országok harci egységét, valamint a világ összes szocialista és békeszerető erőinek ökcióegységét. Az idei évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója az egész világ előtt újból kidomborítja a csehszlovák és a szovjet nép örök barátságát, valamennyi ország dolgozóinak testvéri szolidaritását a békéért és a szocializmusért vívott harcban. E nagy feladatok teljesítése csupán összes dolgozóink öntudatosságának növekedésével vállvetve haladhat. Ennek érdekében sajtónknak, rádiónknak, a televíziónak és a híradófilmnek becsületesen teljesítenie kell fontos küldetését. Pártunk meg van győződve arról, hogy képes erre és hogy éppen az önök kongresszusának eredményei járulnak hozzá hatásosan a cél eléréséhez. Pártunk a sajtót és a rádiót mindig hatalmas eszmei eszköznek tekintette a szocializmus és a béke győzelméért, a nép boldog életéért vívott harcban. A sajtó és a rádió naponta népszerűsíti és magyarázza a párt és a kormány politikáját. Naponta tanítja az összes dolgozókat, naponta szól hozzájuk és azzal foglalkozik, hogyan lehet a legjobban megvalósítani pártunk fő irányvonalát, a párt és a kormány határozatait. Egyben a pártot és a kormányt segítenie kell abban, hogy a legrészletesebben megismerjék az ország valamennyi részének helyzetét, a dolgozók nézeteit és javaslatait. Sajtónk és rádiónk a szocialista országépítés éveiben fontos eszközzé, hatalmas tényezővé váltak a nép szocialista nevelésében. Számos példát sorolhatnánk fel arról, mily mély hatást gyakorolnak a dolgozók gondolkodására, hogyan ösztönzik fejlődésre a nép alkoto erejét és segítik sikerek eléréseben a munkahelyeken, hogyan segítik a dolgozókat az akadályok es a fogyatékosságok leküzdésében. E sikerekhez hozzá kell vennünk azt a tényt is, hogy főleg az utóbbi években emelkedik a sajtó es a rádió színvonala és vonzóereje. Növekedik az újságok és folyóiratok példányszáma. A legutóbbi ket ev alatt periodikus sajtónk összpeldányszáma csaknem két és háromnegyed millióval emelkedett es elérte a tizennégy és fél millió példányszámot. Szüntelenül gyarapodik a rádió- és televízióhallgatok száma. A televízió fejlesztése terén az elsők között állunk Európaban. A sajtóban és a rádióban kedvezően nyilvánul meg az a tény, hogy sikeresen fejlődnek a csehszlovák újságírók kapcsolatai és együttműködése a testvérországok újságíróival, főleg a szovjet publicistákkal és az egész világ haladó újságíróival. A sajtó, a rádió, a televízió es a híradófilm jelentősége és hatása a szocializmus építésének előrehaladása során egyre növekszik. Azért ért el sikereket, mert valóra váltotta pártunk és a Csehszlovák Üjságíró Szövetség I. kongresszusa által kitűzött elveket és valamenynyi szerkesztőségünk tevékenységének alapjává tette. Elsősorban azt az elvet, hogy sajtónknak a népet tájékoztatnia, szerveznie kell, öntudatossá tennie, nevelnie és politikailag vezetnie kell a pártés kormányhatározatok szellemében. Egyes fogyatékosságok és hibák, amelyek a sajtóban és a rádióban a múltban előfordultak, abból keletkeztek, hogy e helyes elveket nem érvényesítették mindig következetesen. Éppúgy, mint egész életünk, a sajtó és a rádió munkája is a múlt évben mélységesen visszatükrözte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a CSKP országos konferenciájának eredményeit és tanulságait, amelyek népünknek megmutatták a szocializmus és a tartós béke győzelméért vívott harc további távlatait. Jóllehet egyes újságíróknál helytelen nézetek nyilvánultak meg, az újságírók többsége e tanulságokat elsajátította és érvényesítette tevékenységében. Ezt bizonyítja a sajtónak és a rádiónak jelentős része abban, hogy a múlt évi események idején oly szemléltetően megnyilvánult és még jobban megszilárdult népünk eszmei és politikai egysége és új építő sikereket értünk el. A Nemzeti Frontba tömörült nép szilárd egysége nemcsak a nemzeti bizottsági választások döntő győzelmének feltétele volt, hanem biztosítéka annak is, hogy a szocializmust felépítjük hazánkban. Elvárjuk, hogy az önök kongreszszusának munkája nemcsak értékeli az elért sikereket, hanem főleg azokra a fogyatékosságokra és problémákra összpontosítja a figyelmet, amelyeknek megoldása lehetővé teszi az újságírói munka színvonalának emelését, sajtónk és rádiónk meggyőző erejének és hatékonyságának fokozását. A számos elért pozitív eredmény mellett még mindig nem érvényesül minden téren a sajtó és a rádió nevelő és szervező feladata. Ez többek között megnyilvánul abban is, hogy dolgozóink figyelmét nem mindig irányítják a belső- és a nemzetközi élet fő kérdéseire. Ezeket a kérdéseket nem mindig magyarázzák rendszeresen, kitartóan, har%os és vonzó módon. Az újságírói munka egész tartalmában első helyre — ma jobban, mint bármikor azelőtt — a harcos pártosság és az eszmei tisztaság követelményét kell állítani. Sajtónknak és rádiónknak el kell mélyítenie eszmei munkáját és könyörtelenül harcolnia kell az ellenséges ideológia és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. Ezért pártosan bírálónak és harciasnak kell lenniök és tartalmukba több polémiát kell vinniök. Egyre újabb meggyőző érveket és példákat — az olvasók és hallgatók egyes csoportjaihoz közeli példákat — kell keresni, amelyek egyedül képesek arra, hogy sajtónkból és rádiónkból kiszorítsák a frázisok alkalmazásának megnyilvánulását. A szerkesztőségeknek sokkal nagyobb rendszerességgel és céltudatossággal kell harcolniok a szocializmus ügyének ártalmas és ellenséges nézetek ellen, a reakció terjesztette rágalmak és koholmányok ellen, a szocialista erők nemzetközi egységére törő reakciós támadások ellen. örvendetes tény, hogy az újságíróknak sikerült munkájukból kiküszöböíniök a szürkeséget, a tartalmatlan frázisokat. Az újságírónak leleményesen kell dolgoznia. CFolytatás a 2. oldalon) Prágában megkezdődött a csehszlovák újságírók II. kongresszusa Szombaton, június 1-én a prágai Szláv-házban gyülekeztek köztársaságunk újságírói a csehszlovák újságírók II. kongresszusára. A küldöttek és a vendégek kétnapos ülésükön megtárgyalják a sajtó fejlődésének kérdéseit és a Csehszlovák Újságíró Szövetség tevékenységét az 1948. évi első kongresszus óta eltelt kilenc év alatt. A újságírók a kongresszuson újságjaink mostani színvonalának értékelése mellett főleg a sajtó harcossága, pártossága, bíráló jellege növelésének kérdéseit akarják megtárgyalni. Közben megoldanak más problémákat is, mint pl. az újságíró erkölcsi profiljának társadalmunkban valő helyzetének kérdését, az újságírási fajták jobb megoldásának kérdését, a nyomdai technika és más hasonló problémákat. Az újságírók kongresszusának megnyitásakor hatalmas tapssal üdvözölték körükben a CSKP KB küldöttségét Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével, valafnint a küldöttség más tagjait, Rudolf Barák, Václav Kopecký, Jiri Hendryoh és Václav Slávik elvtársakat. A küldöttek ugyancsiak nagy örömmel üdvözölték a szovjet újságírók küldöttségét Leonid Fjodorovics Iljicsewel, a Szovjetunió külügyminiszteriumi kollégiuma tagjával, a külügyi sajtóosztály vezetőjével az élen. A kongresszus megnyitásakor Vojtech Dolejší, a Csehszlovák Újságírók Szövetségének elnöke mondott beszámolót. Elsőnek Antonín Novotný, a CSKP KB küldöttségének vezetője, a Központi Bizottság első titkára szólalt fel a vita keretében és felolvasta azt a levelet, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldött a csehszlovák újságírók II. kongreszszusának. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársnők és elvtársak, engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének nevében üdvözöljem az önök kongresszusát, és az önök közvetítésével a csehszlovák sajtó, a rádió, a televízió és a hírszolgálati film valamennyi dolgozóját. Ez alkalommal röviden megszeretnék említeni néhány az önök munkájával kapcsolatos kérdést. Az önök kongresszusi tanácskozásának jelentősége a csehszlovák sajtó további munkájára abban nyilvánul, hogy olyan időben történik, amikor az új háború fokozott előkészítései ellen növekszik a nép aktív harca a béke megőrzéséért, ami abban a követelésben jut kifejezésre, hogy tiltsák be a további kísérleteket a nukleáris fegyverekkel és hogy tárgyalják meg a szovjet leszerelési javaslatokat >f2z a növekvő békemozgalom, amely kedvező visszhangot vált ki világszerte a lakosság minden rétegében, arról tanúskodik, hogy a nemzetek nem kívánják az új háborút. Kétségtelen, hogy ennek a mozgalomnak sokoldalú és rendszeres támogatása olyan hatalmas erőt teremthet, amely nem engedi meg az új háborús tűzvész kirobbanását. Különösen a mi köztársaságunknak, mint Nyugat-Németország szomszédjának, — amely ország az utóbbi időben mindegyre jobban veszélyezteti az európai békét, — fokozott érdeke a béke megőrzése, a nemzetek békés egymás mellett élése gondolatának győzelme. Ennek a gondolatnak felel meg népünk munkája és törekvése, népgazdaságunk további fejlesztéséért, az életszínvonal emeléséért, köztársaságunk és népi demokratikus rendszerünk védelmi képességének megszilárdításáért. Ebben az időben, am'kor önök kongresszusukat tartják, népünk törekvése népgazdaságunk fejlesztésének feladatai felé irányul. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ez év februári határozatának visszhangja arról tanúskodik, hogy ez a határozat helyénvaló és időszerű volt. Az üzemekben a munkások, technikusok és mérnökök életbeléptetik ezt a határozatot, intézkedéseket javasolnak a termelés és az egész gazdaság javítására. Az egységes földművesszövetkezetek számának növekedése, gazdasági és politikai megszilárdulásuk elvitathatatlan bizonyítéka annak, hogy a szövetkezeti gondolat falvainkon mély gyökeret vert. A kis- és középparasztok mindinkább kezdenek tudatára ébredni, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos fokozása és ezzel a parasztok életszínvonalának emelkedése csakis az egységes földművesszövetkezetek útján érhető el. Most már csak arról van sző, hogy ez a gondolat hassa át kis- és középparasztjaink tömegét, hogy 1960ig a gazdálkodás szocialista formái a mezőgazdaságban kizárólagos többségre tegyenek szert. Az ipar és mezőgazdaság e nagy feladatainak teljesítése — amely feladatok körvonalazva vannak az ötéves tervben — lényegében a szocializmus felépítését fogja jelenteni országunkban. Eddigi sikereink alapja népünk mindegyre erősödő erkölcsi-politikai egysége. Népünk egysége főképp a múlt ősz eseményei során vált megbonthatatlanná és gyakorolt befolyást a köröttünk lezajlott események további lefolyására. Éppen azért, hogy népünk és a szocalista országok népe egységes és szilárd volt, a nemzetközi reakciónak nem sikerült megbontani a szocialista tábor egységét. Népünk szilárd egységének bizonyítéka volt egyöntetű szavazása a Nemzeti Front jelöltjeire a május 19-i választásokon. Ezzel megfelelő választ adott mindazoknak, akik egységének megtörésére számítottak. A csehszlovák sajtó az őszi események során és a nemzeti bizottságok választásában jelentős szerepet töltött be. A csehszlovák sajtó a magyarországi események kezdetétől tájékoztatta dolgozóinkat a belső- és a nemzetközi reakció összeesküvésének igazi képéről. Ezzel hozzájárult a csehszlovák nép egységének, megszilárdításához, a szocialista tábor (Folytatás a 2. oldalon). Közlemény a kormány üléséről FEJlESZlMl KTFII a népgazdaság hatékonyságának emelésére irányuló igyekezetet Túlteljesítettük az első negyedévi tervet ® A múlt év hasonló időszakával szemben 9,7 százalékkal növekedett a nyerstermelés terjedelme 9 Kevésbé kedvező a helyzet a minőségi mutatók teljesítésében • Szilárdabb pénzügyi fegyelmet © Néhány módosítás a termény begyűjtés rendszerében A kormány 1957. május 31-én megtartott ülésén megtárgyalta az Állami Tervhivatal beszámolóját a népgazdaság fejlődése állami tervének 1957 első negyedévi teljesítése eredményeiről. A népgazdaság fejlődését ebben az időszakban elsősorban az ipari termelés és a beruházási építkezés terjedelmének lényeges növekedése jellemezte. Az 1956. év első negyedévével szemben az ipari nyerstermelés terjedelme 9,7 százalékkal növekedett, a tervet pedig 2,5 százalékkal szárnyalták túl. Az állami beruházási építkezés terjedelme 20,6 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság terén az állattenyésztési termelésben tovább emelkedett az állatállomány hasznossága. Lényegesen megnövekedett a vasúti és közúti forgalom. Fokozódott továbbá a kiskereskedelmi forgalom is. Ebben az időszakban ugyancsak emelkedett a .külkereskedelmi forgalom is. Továbbá fokozódott az általános alkalmazottság és az átlagos havi bérek magassága. Az 1957. év első negyedében tovább emelkedett a lakosság életszínvonala, mégpedig egyrészt a múlt évben ' megvalósított intézkedések (a munkaidő lerövidítése, az állami kiskereskedelmi árak csökkentése, a betegbiztosítási díjak és a szociális biztosítási járadékok emelése stb.) következtében, amelyeknek befolyása visszatükröződik ez idei reálbérek és életjáradékok növekedésében, másrészt a nominális bérek és a lakosság jövedelmei további növekedése következtében, ami ez év első negyedévében bekövetkezett. A népgazdaság egyes ágazataiban elért általános kedvező fejlődés 1957 első negyedévében azonban elsősorban az összmennyiségi mutatókra vonatkozott. Kevésbé kedvező volt a helyzet a minőségi mutatók teljesítésében és fejlődésében, főleg a termelés választékában, a munkatermelékenységben és az önköltségben. Az ipari termelésben még mindig nincs biztosítva a termelés tervezett választékának teljesítése főleg a gépiparban és a kohászatban. A beruházási építkezés szakaszán a fejlődés általánosan magas üteme mellett nem volt biztosítva a döntő szakaszokon a fontos feladatok teljesítése. A tervteljesítésben komoly fogyatékosságok mutatkoztak azokban a kerületekben, amelyekre fontos beruházási feladatok hárultak — a Karlovy Vary-i, az Ústí nad Labem-i és az ostravai kerületben. A lakásépítkezésben nem biztosították a fokozott feladatok teljesítését, főleg ami a lakásegységeknek használatba való átadását illeti. A munkatermelékenység tervét 1957. első negyedévében ugyan túlteljesítették, de a túlteljesítés százaléka (101,3) alacsonyabb, mint a termelés tervezett terjedelmének túlteljesítése (102,5). Ez azt jelenti, hogy az ipari termelés tervének túlteljesítését csaknem felerészben a dolgozók tervezett számának túllépésével érték eL Az önköltségcsökkentés szakaszán a tervezett feladatokat nem teljesítették. Az 1957. év első negyedében továbbra is a béralapok nem kívánatos túllépésére került sor. A béralapok tervét egész népgazdaságunkban 1,6 százalékkal lépték túl, mégpedig egyrészt a tervezett átlagkeresetek túllépése, másrészt pedig a dolgozók tervezett számának túllépése következtében. Egyes vállalatokban, főleg a Nehézgépipari Minisztérium szakaszán az átlagkeresetek tervét nagyobb mértékben lépték túl, mint a munkatermelékenység tervét. Az 1957. év első negyedét en a tervezett minőségi mutatók nem egészen kedvező teljesítése arra mutat, hogy továbbra is fejleszteni és mélyítani kell a népgazdaság hatékonyságának emelésére irányuló igyekezetet és elsősorban a minőségi mutatók teljesítésére kell a figyelmet összpontosítani, mert a népgazdaság hatékonyságát ezek jellemzik. A népgazdaság fejlődése állami tervtel jesítésének értékelésével egyidejűleg a kormány megtárgyalta az 1957. év első negyedéve pénzügyi gazdálkodásának eredményeit is. Az állami terv feladatainak teljesítéséhez hasonlóan a pénzügyi gazdálkodásban is komoly fogyatékosságok mutatkoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy kevés figyelmet fordltunk a terv minőségi mutatóira. (Folytatás a 2, oldalon)^