Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-02 / 152. szám, vasárnap

CSKP KB LEVELE (Folytatás az 1. oldalról) Az eszmeileg fontos beható és meggyőző tartalmat az olvasónak és hallgatónak érdekesen és élénken keli nyújtania. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nagyobb élénkségre és vonzóerőre irányuló törekvésnek semmi köze sincs a felületesség és az ártalmas nemtörődömség irányzataihoz, amit egyes esetekben tapasztalhatunk és ami fékezi a dolgozók szocialista nevelésének folyamatát. Ilyenek a liberalizmus és objektivizmus egyes megnyilvánulásai pl. a belenyugvás és a közömbösség a helytelen nézetek iránt, a tőkés országok élete egyes kérdéseinek idealizálása, illetve a burzsoá sajtó és rádió lelketlen szenzációinak átvétele. A liberalizmusnak és objektivizmusnak ezeket az irányzatait határozottan el kell ítélni. Sajtónk és rádiónk elsőrendű feladata a dolgozókat segíteni a közgazdasági ismeretek elsajátításában. Kell, hogy a szocialista közgazdaság kérdései — a munkatermelékenység fokozása, a szocialista munkaverseny fejlesztése, az ésszerűsítő mozgalom, az EFSZ-ek alakítása és gazdálkodása, a gazdálkodás kérdései valamennyi munkahehelyen stb. — első helyen álljanak sajtónk és rádiónk tartalmában, amelyek éppen e kérdésekkel ayakran adósak maradnak. E téren álljon -az újságírók figyelmének középpontjában a dolgozó ember összes problémáival és gondolataival, a szocialista ember, a gazda, a szocializmus építője, akiben még mindig harcol a régi az új ellen. Az újságírónak meg kell keresnie az új hajtásokat az emberek életében és gondolkodásában, segítenie kell fejlődésüket és elnyomni minden régi elavult nézetet, ami fékezi társadalmunkat és a szocialista ember fejlődését. A gazdasági neveléssel egyidejűleg nagyobb figyelmet kell fordítani az életmód kérdéseire, az emberek közötti kapcsolatokra, az ifjúságnak és az oszszes dolgozóknak a szocialista erkölcs szellemében való nevelésére. Sok a teendő, hogy a szerkesztőségekben teljesen megbecsüljék az újságok, folyóiratok, a rádió, a televízió és a híradófllm szervezői funkcióját. E funkciónak ma hazánkban számos oldala van — kezdve « szocialista munkaverseny fejlesztésében nyújtott naponkénti segítségtől egészen a tapasztalatok kicseréléséig az országépítés egyes szakaszain. A sajtó és a rádió szervezői funkciójának érvényesítésében fontos eszköz a szerkesztőségek tömegpolitikai munkája — az olvasókkal és hallgatókkal való kapcsolat különféle formái, a munkatársak aktívájával és főleg a levelezők mozgalmával való együttműködés. A sajtó és a rádió színvonalának további emelése nem érhető el a munkás- és parasztlevelezők széles körével végzett rendszeres munka nélkül. Országépítésünk sikeres fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy a sajtó felelős bírálatban részesítse a fogyatékosságokat. A bírálat nem csekély igényeket támaszt az újságírók elviességével és harcosságával szemben. A bírálatnak elviésnek, igaznak, alkotónak kell lennie, fel kell tárnia a párt- és a kormányhatározatok megsértésének vagy a hozzájuk elfoglalt közömbös álláspontnak eseteit, harcolni kell közéletünk visszásságai ellen, a bürokratizmus megnyilvánulásai, a törvényesség megsértése, ai emberek tudatában még meglevő csökevények és maradi nézetek ellen. Ilyen bírálatra van szükségünk, ilyen bírálatnak kell az eddiginél sokkal nagyobb mértékben megnyilvánulnia sajtónk hasábjain. Egy újságírónak sem szabad saját kényelmét néznie, visszarettennie a bírálattal kapcsolatos nehézségektől és kellemetlenségektől. Az üzemi és falusi dolgozók életében egyre nagyobb szerepet játszanak az üzemi és a járási újságok, amelyek ma hazánkban több százezres példányban jelennek meg. Számos ilyen lap sikeres eredményeket mutat fel. Mégis azt kell mondanunk, hogy sok üzemi és járási újságnak még nincs kellő színvonala. A kiadó szerveknek saját érdekükben rendszeresebben kell irányítaniok lapjuk szerkesztőségi tanácsának munkáját, hogy a lap lényegesen hatásosabb segítőtársukká váljék. Ebben a folyamatban az eddiginél sokkal nagyobb átütő erővel nyújtson segítséget a Csehszlovák Újságíró Szövetség és az egyes szerkesztőségek. Az üzemi és járási újságok tanácsainak színvonalát jelentékenyen növelni lehet azáltal is, tapasztalatokat szereztek sajtótermékeink szerkesztőségeiben. A sajtó és a rádió színvonala emelésének szükségessége egyre fokozottabb követelményeket támaszt az újságírókkal és munkájuk minőségével szemben. Ahhoz, hogy az újságíró jól írjon, nem elég a stilisztikai készség, hanem kell, hogy munka szakaszának szakértőjévé váljék, kell, hogy jól értsen ahhoz, amiről ír. Az újságírók közéletünk fontos tényezői. A párt síkra száll a felelősségteljes újságírói munka lebecsülésének minden megnyilvánulása ellen. Emellett hangsúlyozza, hogy szerkesztőségeinkben csak az dolgozhat, aki szüntelenül gyarapítja marxi-lenini általános műveltségét és fokozza szakmabeli színvonalát. A szocialista embert csak olyanok nevelhetik sikerrel, akiknek élete és gondolkodása összhangban áll a tudományos szocializmus és a szocialista erkölcs elveivel, összhangban áll azzal, amiről írnak és amit közölnek. Az újságírónak állandóan a dolgozók között kell lennie, tevékenyen részt kell vennie a közéletben, teljesen a mi életünket kell élnie. Éles szemmel meg kell látnia minden újat, az összes sikereket, a tapasztalatokat és a fogyatékosságokat is. Az újságíró csak akkor szabad, ha egész tevékenységével, meggyőződésével összhangban a népet és annak érdekeit szolgálhatja. A mi szocialista társadalmunkban — a kapitalizmustól eltérően — ez így van. Pártunk elutasít bármilyen elképzelést arról, hogy az újságíró független lehet a dolgozó nép érdekeitől és így a párttól és annak politikájától is. Ezért nem lehetséges az, hogy bárki helytelen, szubjektív és véletlen elképzeléseit a sajtóban általános igazságként hirdesse. Ez nem szabadság, hanem a sajtószabadság kigúnyolása volna. Az újságírónak azonban ki kell fejtenie álláspontját, amely a tömegek haladó tapasztalataira támaszkodik és összhangban áll a szocialista országépítés szükségleteivel s pártunk fő irányvonalával. Mindezen követelmények teljesítésében az újságírókat a Csehszlovák Újságíró Szövetségnek kell segítenie. Az önök kongreszszusa bizonyára felméri, hogy az újságírók szervezete hogyan teljesíti e küldetését. A tapasztalatok szerint kívánatos, hogy a Csehszlovák Újságíró Szövetség kibontakoztassa az újságírók gazdag eszmei életét, kritikai álláspontot foglaljon el munkájukhoz, következetesebben törekedjék arra, hogy az újságírók soraiban eszmeileg és erkölcsileg magasan fejlett, öntudatos és tehetséges egyének legyenek. A Csehszlovák Újságíró Szövetség növelje munkájának mind eszmei, mind pedig szervezési színvonalát. Ez növeli az újságírószervezet komolyságát és jelentőségét, valamint az újságírók helyzetét egész életünkben. Elvtársak, szocialista országépítésünk jelenlegi fejlődésének fontos vonása a szocialista demokrácia fejlődése és elmélyülése. Tovább szilárdul a munkásosztály hatalma, amely szilárd szövetségben a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel, sikerrel oldja meg nagy feladatait a szocializmushoz vezető úton. A hazánkban levő igazi szocialista demokráciának jelentős megnyilatkozása lesz a pártunk országos konferenciája határozatainak teljesítéséről folyó vita is. A kommunista párt a XI. kongresszus előkészítésénele keretében az összes dolgozókhoz fordul, szóljanak hozzá, tegyenek indítványokat arra, hogyan lehet még jobban megvalósítani a magunk elé tűzött nagy célokat. E téren hatékony támogatást várunk egész sajtónktól. Sajtónk, rádiónk, televíziónk és a híradófilm előtt tevékenységük fejlesztésének új lehetőségei nyílnak. És a kommunista párt mindent megtesz azért, hogy becsülettel teljesíthessék, küldetésüket munkásosztályunk és az egész dolgozó nép javára. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a Csehszlovák Újságíró Szövetség II. kongresszusa ^kifejezésre juttatja újságíróink eszmei egységét, azt az elszánt akaratukat, hogy még jobban szolgálják a dolgozó népet, megmutatja odaadásukat a kommunista párthoz és a Nemzeti Front kormányához, hűségüket a szocializmus ügyéhez és a dolgozók nemzetközi egységéhez. hogy a szerkesztésben ťészt vesznek egyes lijságírók, akik megfelelő CSEHSZLOV.4 KIA KOMMUNISTA PÄRTJANAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A nyereségképzódés tervének általános teljesítése és túlteljesítése mellett nem utalták át a nyereségeket az állami költség vetés be; bár az elmúlt időszakokhoz viszonyítva jelentős mértékben csökkent azoknak a minisztériumoknak száma, amelyek nem teljesítették a nyereségképződés tervét, ebben az irányban még mindig lemaradt a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium, a Nehézgépipari és az Építészeti Minisztérium és elsősorban a Közszükségleti Cikkek Minisztériuma. Hasonló fogyatékosságok mutatkoznak a forgalmi adó teljesítésében is, melyet az első negyedévi feladatok aránylaq alacsony szétírása ellenére sem teljesítették. E fogyatékosság aiapoka a realizálás tervének alacsony teljesítésében rejlik az árutermeléssel összehasonlítva főleg az élelmiszer, a közszükségleti és az automobiliparban A műszaki termelési és pénzügy; tervek megtárgyalásánál egyes ágazatokban olyan törekvések mutatkoztak, hogy csökkentsék az 'illami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségeket anélkül, hogy egyidejűleg csökkentenék a költségvetési kiadásokkal szemben támasztott igényeket. Ilyen irányzatokat nem lehet megengedni és ellenkezőleg szükséges emelni a gazdasági éš költségvetési szervezetek pénzügyi fegyelmét az állami költségvetésbe való átutalások teljesítésében abban az esetben is, ha az állami eszközöket gazdaságosabban használják fel. Ezzel kapcsolatban a kormány, a technikai fejlődésre fordított eszközök felhasználásának állapotával, valamint a beruházási építkezés eszközeinek felhasználásában mutatkozó fogyatékosságokkal -foglalkozott. Határozatot fogadott el, amely növeli a Beruházási Bank feladatát a beruházási építkezés tervének megtárqyalásában, valamint a limiten alúli beruházások feladatainak előkészítésében. * * * A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági terménybegyűjtés rendszerének egyes módosításait, a kötelező beadások normáit, s a mezőgazdasági termények szerződéses terveit az 1958-tól Í960-ig terjedő évekre. A begyűjtés eddigi rendszere, amely minden hektár föld után néhány évre előre megszabott szilárd normákon alapszik, bevált, támogatta az EFSZ-ek és egyénileg gazdálkodó földművesek kezdeményezését a termelés fejlesztésében és a mezőgazdasági lakosság jövedelmének lényeges gyarapodására, vezetett. Ezért a kormány elhatározta, hogy az eddigi rendszert, további három évre érvényben hagyja egyes módosításokkal, amelyek megfelelnek! a mezőgazdasági termelés fokozott terjedelmének, valamint az egyes körzetek termelési és gazdasági feltételeinek: bővítette a nemzeti bizottságok jogkörét elsősorban a beadási normák és a kötelező beadásoknál tett engedmények magasságának megszabásában és intézkedéseket hagyott jóvá a begyűjtési rendszer adminisztratívájának további egyszerűsítésére. Az 1958. évtől kezdve eltekintenek az olajos növények és zöldség kötelező beadásának megszabásától és begyűjtésüket szerződéses úton biztosítják a cukorrépához és más ipari növényekhez hasonlóan. A juhgyapjú kötslező beadása helyett bevezetik a gyapjú begyűjtését olyképpen, hogy a juhtenyésztők kívánsága szerint vagy az eddigi felvásárlási árakon a kötelező tejbeadás helyett veszik át a gyapjút, vagy a, tojás, illetve burgonyabeadásba számítják be, vagy pedig ilyen átszámítás nélkül magasabb árakon veszik át. Megszűnik a gyümölcs kötelező beadása minden gyümölcstermelőnél, kivéve a belterjes gyümölcsösöket és ültetvényeket. Megszűnik a gép- és traktorállcmások munkájáért járó természetbeni fizetési módszer; 1958-tól kezdve az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek csak pénzben fizetnek a GTÄ-ák munkájáért, mégpedig az egyes termelési körzetekre megszabott díjak szerint; a hegyvidéki termelési körzetek részére ezeket a díjakat előnyösen szabják meg. A gabonafélék, olajosnövények és hüvelyesek begyűjtésénél megszabják a nedvességtartalom alapszázalékát. Az alacsonyabb vagy nagyobb nedvesség tartalom esetén a súlykülönbözetet levonásokkal, illetve ráfizetéssel egyenlítik ki és az így megállapított súly lesz a döntő mind a termények árának megfizetésénél, mind a kötelező beadások teljesítésénél. Pm kormány egyszersmind megszabta az egyes kerületekben a kötelező beadások normáit az 1958—1960-ig terjedő ívekre, mivel az eddigi normák 1957 végével hatályukat vesztik. A kötelező beadások normái az eddigiekhez viszonyítva úgy módosulnak, hogy jobban megfeleljenek az egyes mezőgazdasági terményeknél a mezőgazdasági és piaci termelés fejlődésének az egyes kerületekben, yalamint a mezőgazdasági üzemek csoportjaiban. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a szlovák nemzeti szervek jogkörének módosítására és további munkájára vonatkozó alapelveket a szlovákiai népgazdaság tervezésének és pénzügyi igazgatásának szakaszán. A CSKP országos konferenciájának a szlovák nemzeti szervek jogköre bővítésére vonatkozó határozatával, valamint a 33/1956. tgy. számú alkotmánytörvénnyel összhangban a jóváhagyott határozat vezérelve, hogy a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésével teljes mértékben biztosítva legyen a dolgozók kezdeményezésének további fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése, az új források és tartalékok feltárása Szlovákia gazdaságában, valamint az egész állam gazdasági egysége elvének betartása mellett a tervszerű és arányos fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtése. A népgazdaság ama szakaszain, melyekben megbízotti hivatalok működnek, a vállalatokat és egyéb szervezeteket a Megbízottak Testülete és az egyes megbízottak fogják irányítani. Ezen a szakaszon a miniszterek az egész állam egységes irányításának biztosítása érdekében csak általános normatív rendelkezéseket és alapvető irányelveket fognak adni, főleg ami az egységes tervezési módszert, valamint a tervezés és ármegállapítás egységes módszerét, s az egységes bérpolitikát illeti, valamint biztosítani fogják az egész ágazatban a vállalatok célszerű szakosítását és együttműködését. Hasonlóképpen a népgazdaság pénzügyi ellátásának szakaszan biztosítják a jóváhagyott alapelveket, hogy a Megbízottak Testülete és a megbízotti hivatalok úgy gazdálkodhassanak a pénzügyi eszközökkel, ahogyan azt a népgazdaság általuk irányított szakaszán a terv teljesítése megköveteli. A jóváhagyott elvek ugyancsak biztosítják a szlovák nemzeti szervek jogát ama szlovákiai vállalatok és berendezések munkájának figyelemmel kísérésében és ellenőrzésében, amelyeket közvetlenül a minisztériumok igazgatnak azokban az ágazatokban, ahol nem működnek megbízotti hivatalok, ezeket segíteniök kell a feladatok teljesítésében. A jóváhagyott alapelvek szerint a kormány meghatározta a miniszterek és megbízottak jogkörének terjedelmét a szlovákiai gazdaság irányításában, tervezésében és pénzügyi igazgatásában, ugyanakkor az egyes ágazatok jelentősége és sajátossága alapján az országos irányítás terjedelmének és a módszerek különbözőségének szükségességéből indult ki. A kormány továbbá feladatává tette a minisztereknek, hogy a megbízottakkal együtt reszortjaik számára dolgozzák ki a kölcsönös kapcsolatok részletes tervét és hangsúlyozta, hogy a minisztériumok és megbízotti hivatalok dolgozóinak mindennapos munkájuk ?orán kölcsönösen segíteniök kell egymást és együttműködést kell kifejteniük. * * * A komlótermelő körzetekről, a komlótermő vidékek fekvéséről, a komló kötelező jelzéséről és a komlókertek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat, amelyet a kormány jóváhagyott, jelentős jogvédelmet biztosít a Zatec, Ústí és Tršicko vidékén termesztetl jó minőségű komlónak. Az ezekben • a termelést körzetekben termelt komló a kötelező osztályozás alá esik, amit a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Kísérleti Intézet žateci fiókja végez bizalmi embereinek közvetítésével. A törvényjavaslat újabb intézkedés, amellyel a kormány a komlőtermelés fejlesztését támogatja. * * * A kormány új irányelveket hagyott jóvá a nemzeti bizottságok tanácsaiban és osztályain, valamint a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben működő alkalmazottak kinevezésére és elbocsátására. A nertiüjti bizottságok tanácsai nevezik ki a nemzeti bizottságok által irányított nemzeti vállalatok osztályain és főosztályain működő vezető dolgozókat, a nemzeti vállalatok igazgatóit, valamint a nemzeti bizottságok által irányított más szervezetek vezető dolgozóit. A többi dolgozókat a nemzeti vállalatok és szervezetek igazgatói, osztályvezetői és főosztályvezetői nevezik ki. Az új rendezés így összefügg a nemzeti bizottságok jogkörének megerősítésére vonatkozó intézkedéssel, amelyet a kormány 1957. (Folytatás a 3. oldalon.) Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás až 1. oldalról) és a világ valamennyi szocialista erői egységének megerősítéséhez. Sajtónk a Nemzeti Front győzelmét a nemzeti bizottságok választásában saját győzelmének is tekintheti. Abban az időben teljes mértékben megnyilvánult a sajtó kollektív szervezői, propagátori és agitátori szerepe. A szocializmust és kommunizmust építő minden ország népének érdekében áll, hogy kiküszöböljék a hibákat, akadályokat és az ellentéteket, amelyek gátolják az új társadalmi rend építését. Ezért olyan rendkívüli jelentőségű országunk életében a bírálat és önbírálat. Éppen ez irányban nagy szerepet tölt be a mi sajtónk is, Kapcsolatai népünk életével és az a bizalom, amellyel a dolgozók lapjaink és folyóirataink szerkesztőségéhez fordulnak, lehetővé teszik, hogy a sajtó még jobban előmozdítsa a bírálat és önbírálat fejlesztését, Sajtónknak bírálónak kell lennie, hozzá kell járulnia valamennyi fogyatékosság leleplezéséhez és kiküszöböléséhez A sajtónak küzdenie kell Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Nemzeti Front vezető ereje irányvonalának megvalósításáért, mert ezzel a szocializmusért harcol. Azonban a dolgot nem lehet úgy elintézni, mint ahogy az gyakran történik, hogy egyes hiányosságokat, vagy ellentéteket általánosítanak, mindent feketéd látnak és emellett a dolgozóink által 12 év alatt elért előnyöket és eredményeket mellőzik. Gyakran halljuk a kapitalista országokból, hogy a mi újságírónk nem írhatja azt, amit szeretne, hogv nálunk nincs „sajtószabadság", hogy akadályozzák „a tájékoztatási szabadságot". Miről is van itt szó? Más jelszavakhoz hasonlatosan, amelyeket a burzsoázia hirdet, ebben az esetben is osztályérdekeit a nép érdekeiként állítja be. Telkell tennünk ezért a kérdést: milyen az a sajtóiszabadság és ki részére van? A burzsoá sajtó épp úgy, mint minden más burzsoá intézmény, olyan eszköz, amelynek segítségével a tőkés osztály igyekszik megőrizni és megszilárdítani uralmát. A burzsoá sajtónak a burzsoázia osztályérdekeit kell szolgálnia. A burzsoázia sajtószabadsága tehát annyit jelent, hogy korlátlanul szabad hazudni, rágalmazni, hamis rágalommal illetni mindent, ami veszélyeztethetné a tőke hatalmát. A burzsoá sajtónak szabad igazolni az imperialista sajtó katonai terveit, elterelni a dolgozók figyelmét a kizsákmányolásról, a nyomorról, az éhségről és az elnyomásról. Ezért nyomják el és korlátozzák azt a sajtót, amely útjában áll a burzsoázia osztályérdekeinek, amely leleplezi fondorlatait és gaztetteit, amely a dolgozó nép éŕidekeire van tekintettel. Mint másutt is a sajtó terén is elég megvásárolható embert talál a burzsoázia, aki hajlandó a burzsoázia szája íze szerint írni. A sajtószabadság ilyen értelmezését természetesen visszautasítjuk. A mi szocialista sajtószabadságunkat a dolgozó nép érdekében érvényesítjük. Ezt a sajtószabadságot teljes mértékben biztosítjuk és újságíróink e szabadságot fel is használják. Meg kell érteni, hogy itt nagy ideológiai harc folyik a szocializmus és a haladás aqyrnfii s btjrzcná irioíMAgia között, amely magából a kapitalista rendszer lényegéből ered. Minden elhajlás a marxizmus-leninizmus eszmei elvétől, gyakorlatilag a burzsoá ideológia támogatását jelenti. A szocialista sajtószabadság feltételezi és megköveteli, hogy fenntartás nélkül szolgáljuk a dolgozó nép, a szocializmus, a béke és haladás érdekeit. A szocialista sajtószabadság annyit jelent, mint megmutatni a szocialista jövő távlatait, munkahősiességre mozgósítani, elősegíteni a kiváló dolgozók haladó termelési módszereinek és munkasikereinek általánosítását gazdaságunk minden szakaszán, az igazságnak megfelelő tájékoztatásokat közölni, amelyek hozzájárulnak nemes célunk — a szocialista társadalmi rendszer felépítésének — eléréséhez. Szabadon és igazat ír minden újságíró, aki a nép és szocializmus ügyének híve. Elvtársnők és elvtársak! Az önök kongresszusának tanácskozásai további lépést jelentenek a csehszlovák újságírók szövetsége és a csehszlovák sajtó tevékenységének fejlesztésében. Ehhez népi demokratikus rendszerünk megad minden lehetőséget és feltételt. Csehszlovákia dolgozói elvárják önöktől, hogy a forradalmi újságírók Klement Gottwald, Fúčík, Šverma és a többi kommunista és haladó újságíró útján fognak haladni. Sok sikert kívánok a sajtó, a rádió, televízió és tájékoztató film szakaszán végzett munkájukhoz. Most engedjék meg, hogy felolvassam önöknek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az «nril< l<r,nnrocc7t

J

Sshoz intézett, leveíéfc.