Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-13 / 163. szám, csütörtök

MI

NDENÜTT KEL

L gJEI Teljesítsük a bányákba való munkaerőtoborzás tervét Vilúg proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 13. csütörtök 30 fillér x- évfolyam, 163. szám. _ Szükségünk van a fiatalokra A második ötéves terv irányelvei nagy feladatokat rónak a mezőgazdaságra. 1960-ig a mezőgazdasági össztermelést majdnem 40 százalékkal kell növelni. Ez nem kicsiség. Kemény, kitartó munkát követel a szövetkezetesektől, s általában a földművesektől. Már itt elöljáróban szólni kell arról, hogy a mezőgazdaságra háruló rendkívül fontos s halasztást nem tűrő feladatokat, munkát szerető, szorgoskezű fiatalságunk hozzájárulása nélkül aligha tudnánk megoldani. A szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak szüksége van a fiatalok munkájára, ügyességére. Nem véletlen, hogy a szövetkezetek III. országos kongresszusa úgy döntött, és mint törvényt iktatta a szövetkezeti alapszabályzatba, hogy a fiatalok 15. életévük betöltése után kérhetik felvételüket a szövetkezetbe. A falusi fiatalság nagy része él is ezzel a lehetőséggel. Az általános iskola befejezése után kérik felvételüket a szövetkezetbe. Ez arról tanúskodik, hogy ma már nem szöknek a fiatalok a faluból. Nem vonzza őket úgy a város, mint valaha. Ez érthető is. Még nem is olyan régen a paraszti munka volt a legháládatlanabb, leglenézettebb, ma már bátran mondhatjuk, semmivel sem alábbvaló az üzemi munkánál. A mezőgazdasági munka ma már ugyanolyan megbecsült, mint az ipari munka. Az emberölő robottól is fokozatosan megszabadult a parasztember. Az ipar évről évre több és tökéletesebb gépet küld a mezőgazdaságnak. Manapság már ezek a gépek végzik a nehezebb munkát. A fiatalok mindezt látják és ezért évről évre többen választják életpályájuknak a földművelést. Hogy ez így igaz, erről tanúskodik a csallóközcsütörtöki helyzet is. Még két évvel ezelőtt a csallóközcsütörtöki fiatalok is iparkodtak a mezőgazdaságon kívül elhelyezkedni, úgy gondolták, hogy az iparban jobb a kereseti lehetőség, mint a szövetkezetben. Az idő azonban rácáfolt a nézetükre. Kezdték belátni, hogy a szövetkezetben ugyanolyan, sőt sok esetben még nagyobb a kereseti lehetőség, mint az egyes üzemekben, vállalatokban. A falunak, a mezőgazdaságnak hátatfordítók nagy része visszatért a faluba, a mezőgazdaságba, a fiatalabb korosztály pedig már el sem ment, hanem az iskola padja után szövetkezeti tagnak jelentkezett. Ma már két fiatalokból álló munkacsoport dolgozik a szövetkezetben. Az egyik csoport konyhakertészkedik, a másik dohányt termel. Csak a kertészcsoportban 34 fiatal fiú és leány szorgoskodik. Egynéhány kivételével valamennyien 20 éven aluliak. Nem nézhetjük azonban csak egyoldalúan a dolgot. Nem elég az, hogy csak tudomásul vesszük, hogy jó munkát végeznek a fiatalok. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mi fiataljaink szórakozásra vágyók. Szeretnek szórakozni és vágyódnak a szép, a jó tanulságos dolgokra. Sok esetben ez a szórakozni vágyás is elszakította a földtől, a falutól fiatalságunkat. Ezért törődni kell azzal, hogy a falusi ifjúság a faluban is megtalálja a kultúrembernek szükséges szórakozást. Ezen a téren a közeljövőben Csallóközcsütörtökön is nagy változás történik. Épül már az új kultúrház, ahol munka után ki-ki a saját tetszése szerint szórakozhat, olvashat. Erre is szüksége van a falusi fiataloknak. Aki már járt Mihályfán, meggyőződhetett róla, hogy az ottani szövetkezetben a termelés minden ágazatában megtalálhatók a fjatalok. Kertészkednek, állatokat gondoznak, traktort vezetnek. A mihályfai fiatalok jól érzik magukat a szövetkezetükben. Szépen keresnek, és a szórakozás lehetőségeit is megteremtett^ számukra a szövetkezet. Kultúrházuk, könyvtáruk, labdarúgópályájuk van. Szorgalmukkal még azt is elérték, hogy a szövetkezet két rendbeli sportfelszerelést vásárolt számukra. Ezenfelül — ha kedvük tartja — szórakozhatnak, ping-pongozhatnak. Egyszóval mindenük megvan. Nem is vágynak ők a városba, és így nem is áll fenn az a veszély, hogyha az idősebbek kidőlnek, nem lesz ki megdolgozza a földet. Említésre méltó az ekecsi szövetkezet fiatalsága. Ekecsen 90 fiatal dolgozik a szövetkezetben. Ezek a fiatalok meghonosították a szocialista munkaversenyt a szövetkezetben, aminek mindannyian nagy hasznát látják. Ezenfelül már saját zenekaruk van és munka után, vagy ünnep alkalmával az idősebbeket is szórakoztatják. A Bajcsi Állami Gazdaság fiataljai pedig már annyira vitték, hogy az országos Spartakiádon is felléptek. Szólni kell még arról is, hogy a szövetkezetekben is van lehetősége a fiataloknak tanulásra, tovább fejlődésre. A szövetkezetek vezetői a rátermett fiatalokat iskoláztatják és fontos funkciókkal bízzák meg. A csécsi szövetkezet például Csáji Erzsébetet iskolára küldte. Az iskola befejezése után pedig megbízta a baromfitelep vezetésével. A szorgalmas fiatal lány ma 6000 baromfiról ad számot a szövetkezetnek. Keze alatt kiválóan jövedelmez a baromfitenyésztés. eihullási százalék is annyira alacsony hogy szinte nem is lehet róla beszélni. Az említett példák azt mutatják, hogy ahol törődnek a fiatalokkal, igazán nagy hasznát látja a szövetkezet. Mindenesetre, ha szórványosan is, de adódnak olyan esetek, amikor félkézről kezelik a fiatalokat. Az ipolysági szövetkezetbe pl. a tavaszon 16 fiatal kérte felvételét. Fel is vették, csak az volt a baj, hogy egyik csoport sem akarta befogadni őket. Azt mondták rájuk; éretlenek, tudatlanok. Ügy véljük, az ilyen fogadtatás elég ahhoz,Í. hogy a fiataloknak örökre elvegye a kedvét a mezőgazdaságtól. Ha fiatalokkal akarunk bánni, akkor egy kicsit pedagógusnak is kell lennünk. Tudni kell azt, hogy a fiatalság általában érzékeny lelkületű. Szép szóval, biztatással nagy dolgok megvalósítására lehet -serkenteni és meg lehet vele szerettetni a munkakörét, de ha úgy teszünk velük, mint az ipolyságiak, örökre elriasztjuk — ebben az esetben a szövetkezeti munkától. A falusi pártszervezetek és személyesen minden egyes kommunistának is kötelessége, hogy törődjék a fiatalok nevelésével és megnyerje őket nagy terveink megvalósításáért vívott harcunknak. A szlovákiai nemzeti bizottságok tanácsai munkaerőügyi osztályainak az első félév végéig már csak 15 napjuk van hátra az aktív munkaerőtoborzásra. Ez idő alatt 2859 dolgozót kell megnyerniük és biztosítaniok belépésüket a vállalatokba, amelyek számára a szervezett toborzást végzik. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottságnak még 131 dolgozót kell megnyernie, a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottságnak 209-t, Nyitrának 375-t, Banská Bystricának 399-t, Žilinának 456-t, Kassának 422-öt és Prešovnak 657-t. Ennyi dolgozót kell megnyerni, hogy teljesítsék a szervezett toborzás összes megadott feladatait. Üjból versenyre kelnek Dél-Szlovákiában már dús kalászokat lenget a júniusi szél. A szövetkezeteseknek, általában a mezőgazdaságban dolgozóknak, a traktorállomások alkalmazottainak már készenlétben kell várniok az év legnehezebb, legtöbb igyekezetet és kitartást igénylő, de legörömtelibb szakaszát: az aratást. Már a napokban több traktorállomásról érkezett jelentés, többek között a szenei és dunaszerdahelyi traktorállomások is hírt adtak arról, hogy teljes felkészültséggel várják az aratást. Kijavították a gépeket, üzemképesek a kombájnok, aratógépek, cséplőgépek. A bratislavai és nyitrai kerületi nemzeti bizottságok dolgozói a két kerület közötti hagyományos versenyt a napokban újból felújították. Ügy, mint a múlt évben, az idén is versenyre kelnek azért, hogy a termés betakarítását minél rövidebb idő alatt elvégezhessék. Elsők a füleki járásban Agács József fülekkovácsd levelezőnk arról adott hírt, hogy szövetkezetük a füleki járáshan első a silózási terv teljesítésében. Eddig már több mint 120 köbmétert silóztak be őszi keverékekből. Jól haladnak a kapások ápolásával is. Iparkodik a A százalékban kimutatott teljesítmények alapján a kerületek sorrendje a munkaerőtoborzásban 1957. június 10-ig a következő: Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság 86,9% Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság 82.8% Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság 81,3% Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság 77,5% Banská Bystrica-i Kerületi Nemzeti Bizottság 75,8% Žilinai Kerületi Nemzeti Bizottság 74,6% Prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság 68,6% =— szövetkezeti tagság, mert szavukat adták, hogy a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a gabonafélék hektárhozamait átlag 2 mázsával emelik. ígéretet tettek, hogy terven felül 15 000 liter tejet adnak. A sertés- és marhahúsbeadási kötelezettségüket a harmadik negyedév végéig teljesítik. Teljesítették az egész évi marhahúsbeadást A Banská Bystrica-i kerület szövetkezetesei versenyre keltek a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítéséért. A verseny élére a cserencsényi (rimaszombati járás) szövetkezetesek kerültek. Az említett szövetkezet tagjai június 12-ig a kerületben elsőként teljesítették egész évi marhahúsbeadási kötelezettségüket. Az egész évi sertéshúsbeadás teljesítéséhez is már csak 350 kg hiányzik. A cserencsényiek ezenfelül ígéretet tettek, hogy az év végéig még 40 mázsa marhahúst adnak a közellátásnak. Sajószárnyáról írják Reocsok István sajószárnyai levelezőnk arról értesíti szerkesztőségünket, hogy szövetkezetükben dicséretreméltó munkát végeznek a lányok, asszonyok. A szövetkezetesek meg is A munkaerők jelentős részének, 1722 dolgozónak, — a Tüzelőanyagügyi Minisztérium, valamint a Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal vállalatait kell megerősíteniük. Az ostravai üzemeknek az első félév végéig még 1175 dolgozóval adósak a szlovákiai kerületek. A handlovai Nagy-bánya számára végzett toborzás sem sikeres, a toborzás teljesítéséig, június végéig 228 dolgozót kell még megnyerni. Ha a toborzási feladatok teljesítése" az utolsó dekáddal szemben, amikor is a szénbányák csak 209 dolgozót kaptak — nem javul, megismétlődik a tavalyi nyári fejtés helyzete, amikor csak Ostrava több, mint százezer tonna szénnel maradt adós a népgazdaságnak. donbart lévő személyautó, motorbicikli, aránylag itt épül a legtöbb családi ház, mert a kereseti lehetőség jó. Ezenkívül szabadságunk egy héttel hosszabb, mint az ipari munkásoké. A családos bányász évente 54 mázsa kőszenet, vagy 82 mázsa barnaszenet is kap természetbeni járadékul. Hirtelen jel sem tudom sorolni mindazokat az előnyöket, melyeket nekünk 'foglalkozásunk nyújt. Csak annyit mondhatok, hogy meg vagyok vele elégedve és nagyon szeretem szakmámat. Ha már az előnyökről beszélünk, meg kell mondanunk azt is, hogy a bányász már 55 éves korában megkapja a nyugdíjat* és az öregségi járulékot. A nemzetbiztosítási törvény is nagy előnyt ad nékik. Üzemi orvosi rendelők egész sora törődik egészségükkel és külföldi üdülésekre, valamint szanatóriumokba küldés dolgában a bányászok kérvényeit' előnyben részesítik. Az országos beruházási terv keretében is előnyben van a bányászvidék, mivel ott több lakás, több családi ház épül, például Ostraván, Handlován, Pótoron, mint máshol. A szervezett munkaerőt oborzás keretében más iparágból bányászatba jelentkező munkások még külön pénzjutalomban is részesülnek. A bányászszakma elsajátításának idején három hónapon keresztül külön begyakorlási pótlékot kap, amely az első hónapban fizetésének 25 százalékát teszi ki. A családos munkások ezenkívül napi 8.— korona különélési pótlékot is kapnak. Ostraván azoknak a bányászoknak, akik véglegesen ott maradnak dolgozni, lakást és 1600 korona költözködési költséget is biztosít a bánya igazgatósága. A nyári hónapokban • sok brigádmunkásra van szükség hazánk összes bányáiban. Mindazok tehát, akik jelentkeznek a brigádra és áttérnek a bányászszakmára, a felsorolt előnyökben éppúgy részesülhetnek, mint hazánk többi bányásza. becsülik őket. Nem félnek- őket felelősségteljes funkciókkal megbízni. Antal Ilona például már 5 éve csoportvezető. A 16 éves Konc Erzsébet pedig az idén már második éve vezet csoportot. Ilyenek hát a sajószárnyai nők. Szeretik szövetkezetüket s nem húzódoznak a munkából. Elsőnek teljesítették a szénabeadást A hlohoveci járás versenyfelhívását, mely a szénabeadás határidő előtti teljesítését tűzi ki célul, a nyitrai járás elsőként fogadta el. Rajtuk kívül a kerület összes járásai bekapcsolódtak a versenybe. És mi lett az eredmény? A nemes versengésből a nyitrai járás került ki győztesen. Ez a győzelem annyit jelent, hogy az egész országban elsőként teljesítették a szénabeadást. A járás ezt az örömhírt június 11-én jelentette, vagyis az említett napon 11 óráig a szénabeadást 25 nappal a megszabott határidő előtt 100,9 százalékra teljesítették. Ehhez az eredményhez a szövetkezetek segítették a járást. A terv határidő előtti teljesítéséhez nagymértékben hozzájárul a munkaérdemrenddel kitüntetet vicsápapáti Következet is. (sí. I.) Milyen előnyöket nyújt a bányászszakma — Minden szakmának megvan a maga előnye. Igy nyilatkozik egy ľ ostravai bányász, az öreg Josef Pastucha, aki már 52 évet dolgozott a föld alatt. Amikor megkérdezem, hogy milyen volt régen a bányász sorsa, ezeket mondja: — Valamikor, a kapitalista rendszerben nehéz volt az életünk. A bányák tulajdonosai arra törekedtek, hogy minél nagyobb hasznot húzzanak munkánkból. Készakarva megfeledkeztek a munkabiztonsági intézkedésekről, mert ez rájuk felesleges kiadást jelentett. A szocialista rendszerben, ahol az ember a legnagyobb érték, a munka biztonsága, az emberek egészségének védelme törvénnyé vált. Lent a föld mélyén ma már épp olyan biztonságos a munka, mint a felszínen. A korszerű technika alkalmazásával nagyon megkönnyült a bányász munkája is. Kombájnok, rakodók, bányamozdonyok és gépek kerültek a föld alá, melyek felváltották az évtizedes gürcölést, a nehéz testi munkát. A bányászmesterség ma már inkább az ész és nem az erő dolga. Ebben a szakmában éppúgy lehet újítani, ésszerűsíteni, mint akármelyik gépipari üzemben. Ezeket mondja az öreg bányász, aki nagyon jól emlékszik a múltra. Hazánkban ma már nagyon sok bányász fejlesztette mesterségét olyan magas fokra, amilyen régen nem volt. EsszerűKenael az orvos a bányászegészségü gyi központban. sítéssel, újítással tökéletesítették a szénfejtést és kiváló munkaeredményeikért nevük országszerte ismertté vált. Kormányunk törvényekkel és egész sor intézkedéssel biztosította számukra, hogy a föld alatt végzett munkájukért a bányászok megkapják a megérdemelt jutalmat és pihenést. Nemrég találkoztam egy fiatal bányásszal Ostraván, aki annak ellenére, hogy mindössze csak húsz éves, már élvájár. Havonta 4000— 4500 koronát is megkeres tisztán, két évig járt bányásztanonciskolába és a bányában két éve dolgozik. — Milyen előnyökben részesül a bányász a többi ipari munkással szemben? — kérdeztem meg t öle beszélgetés közben. — Sok előnyt nyújt számunkra a bányászat, — válaszolta rövid gondolkodás után. Elsősorban a bérezés előnyösebb, mint bármely más iparágban. Nálunk Ostraván és környékén ez kézzelfoghatóan meg is látszik. Országunkban itt van a legtöbb magántulajA szövetkezeti.tagok szorgalma: a feladatok megvalósításának aranyfedezete Most, az SZLKP kongresszusa utáni időszakban a hozzánk küldött tudósítások, jelentések arról adnak számot, hogy szövetkezeteseink egyre keményebb csatát vívnak a határozatok megvalósításáért. Egyre pontosabban teljesítik, sőt, ahogy az alábbiakból is láthatjuk majd, határidő előtt eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. A múlté már a hanyagság, a nemtörődömség. A szövetkezetesek maguk meggyőződtek arról, hogy az iparkodásnak, a munkák idejében való elvégzésének elsősorban ők maguk látják hasznát. A szövetkezeti tagok szorgalma a mezőgazdaságra váró feladatok megvalósításának is aranyfedezete.