Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-11 / 161. szám, kedd

cAz 1957-a rpmg,ol Tjauaiz Prágai Tavasz elnevezésű zenei ' fesztivál harmadik és negyedik hetében tovább folytak az egymást követő jelentős zeneéleti események. • A zenekari hangversenyek közül meg kell emlékeznünk Josef Suk: Asrael című szimfóniájának előadásáról. Hatalmas öt tételű szimfónia, melyet Suk, Dvorák tanítványa szeretett mestere és apósa halálának hatása alatt komponált. Dvorák halála után nem egészen egy évre a könyörtelen halál Ottfliát, Suk feleségét is elragadta. Műve ezért mély gyötrelmeket fejez ki, de egyben kifejezi a művészet felszabadító erejét, amely a kétségbeesett embert visszaadja az életnek. A gyönyörű s a végén optimistán ható elragadó művet Karel Sejna vezényletével a Cseh Filharmónia adta elő nagy sikerrel. A fesztivál utolsó hetében új művészegyéniségeket ismertünk meg, akiket a prágai közönség eddig csak hírből ismert. Elsősorban Arturo Benedetti-Michelangelit. Beethoven Es-dur hangversenyével mutatkozott be és művészi előadásával elkápráztatta a közönséget. A zenekari részben Václav Smetáček vezényletével a prágai szimfonikus zenekar szerepelt, amely előadta Otakar Zicha: Előjáték, W. Lutoslawski zenekari hangversenyét és Respighi: Római szökőkutak című szerzeményét. A hangverseny műsorát nemzetközi szerzeményekből állították össze. Benedetti-Michelangeli önálló hangversenyén kiváló technikával és finom ízléssel Schumann, Debussy és Chopin müveket adott elő. A másik eddig ismeretlen művész Henryk Szerynk, jelenleg Mexikóban élő lengyel hegedűművész volt. A zenekari estén nyújtott gyönyörű és mélyen átszellemült teljesítményével (Szymanowski hangversenye) és a szólisták estéjén Beethoven, Bach, Prokofjev müveinek előadásával a Prágai Fesztiválon szereplő kiváló zenei nagyságok közé küzdötte fel magát. Kiváló partnere volt Jan Panenka zongoraművész. A harmadik, rendkívül nagy érdeklődéssel várt művész Dietrich Fischer Dieskau német baritonista volt, aki mint dalénekes, s mint operaénekes egyaránt remekel. Schubert és Schumann áriák előadásával most is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ismert és mindig szívesen látott vendégként fogadott művészek szerepeltek Prágában. Köztük Zara Doluhanova örmény származású énekesnő. Orosz, német, francia dalokkal szerepelt, sőt műsoron kívül még spanyol és dél-amerikai dalokat is előadott, Rozina áriáját a Sevillai borbélyból és a többi dalokat is eredeti nyelvükön énekelte. Ismét a Prágai Tavasz vendégei között üdvözölhettünk két bolgár művészt: Dmitrij Uzunov tenoristát és Nyikolaj Giaurov baritonistát. A kiváló művészek operaáriákkal gyönyörködtették a hallgatókat. Sikerükben osztozott Gyurkovics Mária magyar koloratúrénekesnő, akinek koloratúrája a Cseh Filharmónia kiváló fuvolaművészével, a budapesti születésű Novák Gézával vetekedett. A fesztivál további vendége Franz Konwitschny német karmester volt. Két újdonságot mutatott be Prágában: V. Bruns klarinethangversenyét 0. Mtchallik német klarinetmüvész előadásában és a világhírű, de Prágában kevéssé ismert Carl Orff: Carmina burana című kantátáját. A szellemességtől sziporkázó középkori és ónémet szövegekre írott kantáta ritmusosságával, fülbemászó népi dallamosságával a gyönyör érzését váltotta ki a hallgatóságban. A Nemzeti Színház szólistáin kívül fontos szerepet játszott itt a Cseh Énekkar, mely egyik legnagyobb teljesítményét nyújtotta ebben a számban. Konwitschny cseh zeneműveket is vezényelt: finoman érzékeltetve adta elő Suk: Hegedű- és zenekari fantáziáját, melynek szőlőrészét a zeneszerző unokája, a tehetséges Josef Suk játszotta. elkes. fogadtatásban részesültek a szovjet művészek: Dávid Ojsztrah hegedűművész és Jevgenyij Mravinszkij karmester, akik a Cseh Filharmóniával két hangversenyen léptek fel. Ojsztrah előadta Sosztakovics Ojsztrahnak ajánlott új hegedű-hangversenyét. A hegedűre írt modern szerzemények tetőfokát képezi ez az alkotás, mely a szólistától nagy művészetet, a karmestertől tökéletes irányítást, a közönségtől pedig összpontosított figyelmet követel. A mű prágai előadása minden tekintetben megfelelt e követelménynek. Mravinszkij a műsor zenekari részében, főként Csajkovszkij 4. szimfóniájában is megcsillogtatta művészetét. A fesztiválon kiválóan szerepelt a zenekíséret nélküli karének, melyben a csehek világviszonylatban viszik a pálmát. Fő képviselőjük, a morva tanítók énekkara Jan Šoupal vezényletével műsora legkiemelkedőbb számaival remekelt. A Cseh Énekkar Jan Kühn vezényletével érdekes szerzeményeket adott elő, köztük a jelenleg Olaszországban élő Bohuslav Martinü modem cseh zeneszerző legújabb kórusműveit. Világviszonylatban újdonságot jelent még a karmester nélkül játszó Cseh Kamarazenekar, amely nemrégen tért haza olaszországi vendégszerepléséről. A fesztiválon Martinu, Honegger, Novák zenekari szerzeményeivel, majd J. Rampal francia fuvolaművész zenei kíséretével szereplő együttes csodálatba ejtette a közönséget azzal, hogy kar.mester nélkül tudott előadni rendkívül bonyolult zenemüveket. A Cseh előadóművészét több számot szentelt Claude Debussy, a francia impresszionista zeneszerző emlékének. A Debussy művek előadásában K. Šroubek hegedűművész, Fr. Maxián, .T. Hála és Ilja Hurník zongoraművészek, Véra Krilová énekesnő, J. Chuchro csellóművész és a prágai vonósnégyes tűntek ki. fesztivál Ojsztrah és Mravinszkij s a Cseh Filharmónia megismételt hangversenyével zárult. A Prágai Tavasz ünnepélyes befejezésekor K. P. Sádlo, a rendezőbizottság elnöke köszönetet mondott az egyes művészeknek és együtteseknek kiváló teljesítményeikért. A közönség és a külföldi vendégek felejthetetlen élményekkel távoztak a fesztiválról, Közönségünk megismerte a világ korunkbeli zeneirodalmának áramlatát, a külföldi vendégek pedig megismerték, hogy a modern cseh és szlovák zeneművészet eléri ezeknek az áramlatoknak színvonalát, és általában megismerték a csehszlovák alkotó és előadó zeneművészetet. A fesztivál lényegesen hozzájárult a nemzetek kölcsönös kulturá-t lis közeledéséhez és ebben van a Prágai Tavasz alapvető jelentőséqe. DR. KAMIL ŠLAPÄK Ki az ártatlan ? A nálunk kevéssé ismert finn filmgyártás mélyen realisztikus, megrendítően drámai alkotásul mutatkozott be moziainkban. Ohjaus Roland af Hälström rendező Ki az ártatlan című filmjének hőse József, a fjordok fia, egy a sok ezer sorstárs közül, akiknek élete a valóságban korántsem olyan, mint ahogyan sokan Észak életét idealisztikusán elképzelik. Az ország északi legszegényebb, ritkán lakott vidéke lakóinak életéből vette a rendező filmje tárgyát. A cselekményeket a prohibíció (szesztilalom) éveibe építette be, de lényegük: a szegény favágók és állattenyésztők, népes proletárcsaládok nyomora, a máig is élő és sajgó valóság. Ami a filmben számunkra új: az az északi nyerseség, amely a minden mozzanatukban erősen drámai jeleneteket jellemzi. Nyers szókimondás, egyeneslelkűség, melyet Észak fiainak lelkivilágában, természetében a mostoha, durva természet alakított ki, teszi drámaibbá, sőt jelenetenként naturalista módon drasztikussá a filmet. Ami filmben nem új, de mégis örökké időszerű: ez a szegények nyomora, a proletariátus szüntelen népesedése s az éhes szájak szaporodása arányában — a nyomor fokozódása. Emellett itt is jól látjuk a nyomor eredetének okát: ha nem is bontakozik ki oly éles formában az osztályharc, ha a vagyonos réteg és a szegénység között látszatra nem is olyan elmérgesült viszony uralkodik, a finn proletárok kizsákmányolásának oka csakúgy a tőkés kizsákmányoló rendszerben van, mint bárhol a földkerekségen. Józsefet elítélik, mert a tilalom ellenére szeszt égetett — a gazdagoknak. ők élvezték a törvényszegés gyümölcsét, de a büntetést Józsefnek mérték ki, pedig ő csak népes családját volt kénytelen menteni az éhhaláltól. Ez a tény. fejezi ki a finn tundrák osztályviszonyait. Ennek a valóságnak drámai érzékeltetésében és a szerepek tökéletes átélésében van a film nagy értéke. Csak az a kár, hogy szinkronizálták, mert ezzel vesztett hatásából. ^IRODALOMRÓL-KÖNYVEKRÖIJ^ Illés Béla: ÉG A TISZA 640 oldal, ára kötve 25.— Kčs. A „Kárpáti Rapszódia" ismert szerzője ebben a regényében a magyar történelem egyik, drámai eseményekben bővelkedő szakaszát, az 1919-es magyar proletárforradalom idejét ábrázolja rendkívül érdekfeszítő, megkapó formában és — hitelesen. A könyv harminc év előtt jelent meg először magyar és orosz nyelven a Szovjetunióban Kun Béla előszavával, és azóta 28 nyelvre fordították le. Mostani kiadását a szerző újra átnézte, de az eredeti koncepción változtatni nem kellett, ami az ábrázolás hitelességét és a mű értékeit dicséri. Az Ég a Tisza, a szinte újdonságnak számító Illés Béla-regény, drámai fordulataival az utóbbi idők egyik legizgalmasabb és legtanulságosabb olvasmányai közé tartozik, amelynek közönségsikere még egyre nő. Mikszáth Kálmán: KÉT KOLDUSDIÄK 270 oldal, ára fűzve 6.— Kčs. Mikszáth fordulatos, kalandos Ifjúsági regénye két árva jobbágyfiú története. A cselekmény Rákóczi korában játszódik, a debreceni kollégiumban indul és a fejedelem udvarában végződik. Courteliní: AKTAVÄR 96 oldal, ára kötve 8,70 Kčs. Courteline, a századforduló sziporkázóan ötletes francia humoristája, irodalmi torzképsorozatával akkorát döfött kora könyökvédős daliáiba, hogy még mai utódaik is sziszegve tapogat% ják miatta oldalukat. Courteline írásával a sűrített vígjáték-fordulatok, a humor és a harsogó nevetés könyve kerül az olvasó kezébe. Győry Dezső: VÉREHULLÖ SZERELEM Kb. 500 oldal, félvászonkötésben, ára 20.— Kčs. A nagysikerű Viharvirág című történelmi regény szerzője új müvében a törökellenes magyar függetlenségi harcoknak emel örök emléket. Hunyadi János, Mátyás király kora, a mohácsi katasztrófába sodrjdó ország vívódása, Zrínyi küzdelmei és a végvári vitézek színes világa elevenednek meg a könyv lapjain. Főhősei egyszerű emberek, akik a történelem viharos sodrába kerülve óriássá nőnek, hősökké válnak. Az ő szívükben hevülő vágyakat, az ő törekvéseiket énekli meg az író, a nép hősiességének állít maradandó emléket Írásában. A kötetet Würtz Adám illusztrálta. Szalatnai Rezső: KEMPELEN A VARÄZSLÔ 378 oldal, ára kötve 13,60 Kčs. A regényes életű magyar feltaláló igaz történetét írta meg vonzóan szép, lebilincselően érdekes regényében Szalatnai Rezső. A zseniális Kempelen hány életet is élt egy személyben! Példás kamarai hivatalnok, erőskezű kormányzó, ötletes szemfényvesztő volt — s mindezeken felül szabadkőműves és lángoló hazafi... Életének minden állomásához egy-egy nagyszerű tett, maradandó alkotás fűződik. Ivan Krasko: ÖSSZES VERSEI 124 oldal, ára kötve 8,90 Kčs. A szlovák klasszikus költő legszebb verseinek magyar fordítását tartalmazza ez a kiadvány. A felsorolt könyvek a Slovenská Kniha, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet boltjaiban kaphatók, illetve megrendelhetők. Megjelent a Korunk 5. száma A Korunk legújabb száma a többi között közli Csehi Gyula: A forradalmi művészet szabadsága és felelőssége, Mao Ce-tung: Három vers, Miko Imre: Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor, Váradi Károly: Az ember és a mikroorganizmusok, Petru Dimitriu: Aranyifjak,. Tóth Sándor: Ellentét és antagonizmus, Borghida István: Leon Alex, Molnár Jenő: Egy székely rajon fejlődési feltételei és Jánosi János: Jegyzetek a tragikumról című írásalt. A világgazdaság, világpolitika rovatban: A „közös piac" és az „Euratom", A német militarizmus három évszázada címmel olvashatunk cikkeket. Gazdag anyagot tartalmaz a Szemle és a bírálat, valamint a Disputa rovat is. Mozgalmas éjszaka Rövid játékfilmet mutatott be kísérőfilmként a cseh filmgyártás. Értéke témájában van, amely mindennapi kisemberek összefogását, kartársi szeretetét, egymás önzetlen, kollegiális megsegítését mutatja be egy gépkocsivezető saját hibáján kívül megrongált autója kijavításának történetében, mely egy éjszaka alatt zajlott le, hogy másnap reggel hibátlanul leadhassa az autót garázsmesterének. Itt mutatták meg önzetlen baráti segítőkészségüket kartársai. A film vígjátékszerűen pereg, könnyedén és a szereplőiben megtestesült nemes érzések nagyfokú rokonszenvet váltanak ki a nézőben, mert a ma új, szocialista embertípusának alapvető erkölcsi tulajdonsága az, ami életre kelt a rövid filmtörténet cselekményeiben. <L) A berlini Tudományos Akadémia A nagy Grimm elnevezéssel kiadja a német nyelv teljes szótárát. A nagy művet több mint száz évvel ezelőtt még a Grimm testvérek kezdték meg, de az ábécének csak hatodik betűjéig jutottak el, A holland cenzúra „romboló hatásúnak, a lakossáq katolikus részét sértőnek" minősítette a Till Eulenspiegel című nemrégen elkészült filmet, mely Eulenspiegelnek, a XVI. századbeli , holland főurak rettegett ellenfelének alakját eleveníti meg. A cenzúra betiltotta a film bemutatását. A Kol Haam című Izraeli lap tiltakozott az izraeli kormánynak azon eljárása ellen, hogy megtiltotta könyvek és folyóiratok behozatalát a Szovjetunióból. „Tehet-e arról Csehov vagy Lermontov, hogy rendezetlen viszony áll fenn országunk és a Szovjetunió között?" — teszi fel a kérdést a lap. Az egyiptomi kiadóvállalatok állami segítséggel 1000 könyvet — klasszikus világirodalmi műveket, tudományos könyveket adnak ki a közeljövőben. J{iiÍíimUis \ JcfreKj Buenos Airesban hosszú idő után ismét megnyílt a képzőművészeti múzeum, amelybfn kiállították Goya kb. 300 metszetét. Prágában tartózkodik Hriszto Daszkalov akadémikus és Pavel Konyisev mérnök, akik a Bolgár Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia közötti együttműködésről tárgyalnak. Majkopban emléktáblát helyeztek el azon a házon, amelyben 1891-ben Gorkij tartózkodott csendőri felügyelet alatt. A brüsszeli nemzetközi Ipari kiállítás idején 1958-ban pályázatot indítanak „minden idők legjobb filmje" elmért. A pályázaton a világ minden országa részt vehet a film feltalálása óta 1956-ig alkotott filmjeivel. O©OOOOO00OOOOOO0O0OOO0©OOO©^^ RUDO UHER SZOBORKIÁLLÍTÁSA köfigurája lombos kertnek, tópartnak hangulatos dísze lenne. A három táncoslábú, hajlékonytörzsü nimfa élő és eleven csoport. Talán túl eleven, mert a plasztika zárt egységét megbontja ebben a nagy méretben. Porcelánban, kisplasztikában sokkal szebb és stílusosabb lenne. Ennek igazolásául: mennyivel jobb és anyagszerűbb a három kis nimfa keringő, önfeledt mozgású kompozíciója, ahol a ruha átveszi a tánc forró mozdulatát és egységbe foglalja az erdei tündérkék könnyű testét. Uher nem csupán a .hamvas, bimbózó élet poézisét formálja szoborrá, de a kész, győzelmes életét ls. — Az új tavasz tömegében s jelentőségében is komoly alkotás. A munkától izmos, hatalmas alakú, derűsen komoly arcú férfi, kezében virágzó almafaággal így szól: Itt vagyok, itt az új tavaszban! Tartsatok velem, Emberek, Testvéreim, hogy a virágzásból a kalászos nyárhoz és onnét az aranyló gyümölcsös őszhöz is elvezesselek Benneteket Szép ez az eszmei és érzésbeli tartalom. Bizonyos fokig több, mint a formai tökéletesség, amit beható anatómiai tanulmányokkal, idővel, gyakorlattal el lehet és bizonyára el is fog érni Rudo Uher. BÄRKÄNY OLGA POZSONYBAN a XIX. század második felében három híres szobrász született: Tilgner, Fadrusz János és Rigele. Még előzőleg, a XVIU. században az elismert bécsi művész: Rafael Donner is gazdagította városunk plasztikai emlékeit. 1734-ben, mint Eszterházy hercegprímás szobrásza megalkotja Szt. Márton dómbeli, ólomból öntött lovasszobrát. Tilgnertől származik a Nemzeti Színház előtti bronzkútfigura. Fadrusz európai hírű művét: Mária Terézia lovaskompozícióját az ifjabb nemzedék csak reprodukciókról ismeri. Rigele az újkori hazai szobrászat megalapítóinak egyike. A Dunaparton áll remekbe készült kútplasztikája. Bratislava tehát komoly szobrászi múltra tekint vissza, ami az új mestereket fokozott teljesítményre buzdíthatja és kötelezi. Június 1-én nyílt meg R. Uher szobrász kiállítása. Uher Lubinban, a vágújhelyi járásban született 1913-ban. Tanulmányait a Műszáki Főiskolán, Kostka professzornál végezte. 1946-ban Párizsban járt tanulmányúton, majd 1954-ben Moszkvában és Leningrádban. A kiállított anyag izmos fiatal tehetségre vall. A századvégi francia Carpeaux és Rodin hatását érzem egyes munkáinál. 1947-ből való a Föld című tanulmányhoz készült fej vázlata, az ötvenes évek elejéről egy mellszobor, s egy pionír fiú öntudatos figurája, meg egy liptói leány nyugodt kifejezésű feje. Többi szobrainak javarészét 1955—1957 közt mintázta. J il emnický és Bella plakettjein kívül itt szerepelnek Chalúpka és M. Uher kapitány realista felfogású portréi. A három terjedelmes gipszreliéf betekintést nyújt Uher nagy művészi programjába. A burgonyaszedés sorozathoz tartozó vázlat asszony és férfi figurái a munka ősi ritmusával emelik a föld drága termésével telt zsákokat s a köztük pihenő csecsemő gondtalan jóérzéssel nyújtogatja az őszi nap melege felé meztelen tagjait. — Uher „lelkétöl-lelkedzett" alkotásai a gyermekkorból az ifjúságba lépő lányok és fiúk szobrai. Az egyenes vonalú, hosszú lábszárú testekben a gyermek játékosságából is maradt valami, de túlsúlyban van a jövőt álmodó, titkokat sejtő, zsendülő ifjú ember kibontakozása. A puha mozdulatú, feslő idomú, galambot tartó lánykának tiszta örömtől sugaras az arca. Dorotkának telt az ajka, tágra nyílt a szeme. A barátnők egymáshoz hajlása szeretetet, odaadást fejez ki. A Fürdőzők hol mesterkéletlenül szemérmes, hol természetes szabad gesztusai és főképp a térdeplő, madárk ás lány k a gyöngéd bája átérzett őszinte megnyilvánulások. A Hermesi pózban, féllábát magasra húzó, ficánkodó halat m a r k o l ó fiú egységes O

J SZÖ 1957. június 489. 5