Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-08 / 158. szám, szombat

JOBB POLITIKAI MUNKÁVAL a sikeres tervteljesítésért az építkezéseinken Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határo­zatát gondosan megtárgyalták a bratislavai Magasépíté­szeti Vállalatban dolgozó kommunisták. Figyelmüket fő­leg a határozatnak az a réjze keltette" fel, amelyben az építkezések előkészítésének szüntelen javításáról, a munkaszervezésről és a munka minőségének javításáról van szó, ami az építészetben az önköltség csökkentésé­nek legfontosabb útja. Érvényes az üzemre az a meg­állapítás is, hogy az építészeti munkák iparosításának üteme nagyon lassú és gyorsabban kellene bevezetni az új munkamódszereket, főleg a folyamatos és tömbépít­kezést. „Gólyák" az erdők felett Igaz ugyan, hogy a vállalat e téren már jelentős haladást ért el, de meg kell említenünk azokat a fogyatékos­ságokat is, amelyekkel a bratislavai kerületben a lakásépítésben és más építkezéseken is az építészeti dolgo­zók küzdenek. Elsősorban az épület­tömbök építése késedelmes befejezé­séről, a lakásépítésben a folyamatosság hiányáról van szó, ami a harmo­negrammok megsértését okozza és ki­tolja az építés időtartamiát. Azt is meg kell mondani, hogy számos épít­kezésen rosszul gazdálkodnak az anyaggal, rendetlenség van és a munka minősége nincs a kellő szín­vonalon. Ezek olyan alapvető hibák, ame­lyekbe nem akarnak és nem is nyu­godhatnak bele az építészeti vállalat­ban dolgozó kommunisták. Ezért az elmúlt napokban egészüzemi értekez­letre gyűltek össze, hogy megbeszél­jék a hibák megszüntetésének lehe­tőségeit és azt, hogyan biztosítsák vállalatukban az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítését. Beváltak a komplex-munkacsoport ok Az értekezleten részletesen ele­mezték az építészeti vállalatok idő­szerű termelési problémáit és mér­legelték, hogy ezidén a terv sikeres teljesítése és túlteljesítése már azért is szükséges, mivel a következő években feladataik lényegesen to­vább növekednek. Tehát elsősorban a szakképzett káderek neveléséről, az új technika széleskörű érvényesíté­séről, a munkaszervezés és az anyag­ellátás megjavításáról van szó. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy ott, ahol szilárd komplex-munkacso­portokat szerveztek, a munka gyor­sabban folyik. Ezt mutatják azok a sikerek, amelyeket Török, Rosa, Pla­vecký, Červeň, Položka elvtársak munkacsoportjai és más munkacso­portok értek el. Az állandó munka­csoportok megszervezését követeli a folyamatos módszer is, amely a má­sodik ötéves tervben az építés alap­módszere kell hogy legyen. A válla­latokban a kommunisták és a szak­szervezeti funkcionáriusok előtt most politikailag nagyon fontos feladat áll. Június elejétől bevezetik minden építkezésen az új bérrendszert, amelynek alapját a termelés jó megszervezése és az igazságos ju­talmazás képezi. Itt a kommunisták­nak és a szakszervezeti funkcioná­riusoknak széles működési terük van. Az értekezleten továbbá az anyag­gal való pazarlásról volt szó. A fe­lelős dolgozók tűrik ezeket a hibá­kat s vagy semmiféle vagy csak nagyon csekély következtetéseket vonnak le belőle. Ebben az irányban MMMHMMHHH MI MHMMMMM H< MMM M<< Mágneses asztal az Osfrava-Karviná-i bányakörzet Trojice-bányájában Az Ostrava—Karviná-i bányakörzet Trojice-bányájában Raimund Janeček elvtárs lámpamester újítási javaslatot adott be a bányalámpák elektromag­netikus felnyitó készülékére. Eddig a bányalámpákat a bányából való tá­vozás után mágnessel nyitották fel. kézzel lecsavarták és kocsira rakták. Ma ezt a munkát Janeček elvtárs újítása alapján elektromágneses asz­tal végzi, mely az emberi munka megtakarításán kívül meggyorsítja az akkumulátor töltését. Azelőtt egyetlen lámpa kézi felnyi­tása 3—4 percig tartott, most a mág­neses asztalon ez az idő másfél má­sodpercre rövidült. Az első próba­asztalt a frýdlanti MEZ-vállalat ké­szítette. A Trojice-bányában már megtették az első próbákat. Az elekt­romágneses asztal tökéletesen be­vált. A közeljövőben az ostravai HIu­bina-bányában is kipróbálják, ahol más típusú bányajámpák vannak. A bá­nyalámpák felnvitó-szerkezete bi­zonyára jól beválik a bányakörzetben, különösen a több bányászt foglalkoz­tató üzemekben. Josef Matušek, Ostrava. is meg kell javítani építkezéseinken a tömegpolitikai munkát. A jó verseny — a siker feltétele A szocialista munkaverseny a múltban sokszor segített a vállalat­nak a feladatok teljesítésénél. így volt ez az első negyedévben is, ami­kor a legjobb üzem, a legjobb építke­zési vezetőség, a legjobb építkezés, munkacsoport és dolgozó címért folyó verseny kiváló eredménnyel járt. Ez az eredmény elősegítette, hogy a vállalat 159 000 koronával gyarapítsa a dolgozók vállalati alap­ját. Az üzemben dolgozó kommunis­ták és a vezető dolgozók helyesen értelmezték a szocialista építésért folytatott verseny feladatát, ami ab­ból is látható, hogy a versenyt a második és a következő negyedévek­ben a CSKP legutóbbi határozatának értelmében a fokozottabb gazdasá­gosságra és a végzett munka minő­sége megjavítására irányították. A gazdasági munkát össze kell kapcsolni a politikai munkával Mehyž elvtárs, a trenčíni üzem döl­gozója az értekezleten felszólalásában annak a módszernek megmagyarázá­sával foglalkozott, amelynek segítsé­gével üzemi pártszervezetük segít az építkezéseken a gazdasági feladatok teljesítésében. A kommunisták he­lyes széthelyezéséről is beszélt, ami az üzemben jól bevált. Svitek elv­társ felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nagyobb építkezéseken feltét­lenül meg kell szervezni a pártcso­portokat, aktivizálni kell tevékenysé­güket. Petrik elvtárs felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági munkát össze kell kapcsolni a poli­tikai munkával. A kommunisták leg­főbb feladatainak egyike a vállala­tokban, hogy segítsenek az új munka­módszerek bevezetésénél. Minden üzem elkészítette saját termelése iparosításának tervét, aminek megva­lósításában az üzemi pártszervezetek­nek segíteniök kell. A következő felszólaló, Kubinský elvtárs kijelentette, hogy munkahelyü­kön a politikai tízpercek keretében naponta foglalkoznak a hatékonyság növelésének lehetőségével a gépek és jármüvek javításánál, de egyszers­mind hangsúlyozta, hogy gondosabb munkát kell végezni az építkezéseken a gépek karbantartásánál. Megvitatják a politikai munkát A gazdag vita és az értékes javas­latok alapján a bratislavai Magasépí­tészeti Vállalatnál dolgozó kommu­nisták kitűzték a feladatokat a leg­közelebbi időszakra. A feladatok magukban foglalják a pártcsoportok megszervezését minden nagyobb építkezésen. Ezek a csopor­tok állandó kapcsolatban lesznek az üzemi pártszervezettel. A kommunis­ták üléseiken rendszeresen foglal­koznak majd az új bérmódosítás be­vezetésének helyzetével. Olyan hatá­rozatokat fogadnak el, amelyeknek teljesítése biztosítja a vállalat min­den építkezésén az új bérrendszer akadálytalan bevezetését, annak ellen­őrzését és figyelemmel kísérését. To­vábbá a szakszervezeti funkcionáriu­sokkal együttműködve fokozott figyel­met szentelnek a szocialista munka­verseny fejlesztésére és értékelésére. A politikai feladatok sikeres telje­sítése érdekében elhatározták, hogy a vállalatban az üzemi szervezetek szorosabb együttműködést fognak folytatni és megszervezik a közös ta­nácskozást és kölcsönös segítséget a termelési problémák megoldásánál. Egyszersmind a kommunisták a válla­lat minden üzemében a szakszerveze­ti dolgozókkal együttműködve kam­pányt indítanak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére folyó verseny fellendíté­sére. A versenyt az építkezések ha­táridejének lerövidítésére, az építke­zések befejezésére, a munka minősége megjavítására, és az anyaggal való takarékoskodásra irányítják. A bratislavai építészeti vállalat kommunistái így akarnak hozzájárul­ni a vállalatban az építészeti terme­lés hatékonyságának növeléséhez, az SZLKP kongresszusa határozatának következetes teljesítéséhez. Pohovej Iván. BZENICÄNAK NE I lZIK a Banská Bystrica-i kerület ama községét, amely­nek lapos rétjén az elmúlt napokban hét „gólya" szállt jel és le a magasra nőtt fűben. De nem hosszú piroscsőrű gólyák voltak ezek, hanem a csehszlo­vák légi flotta egyfedeles, úgynevezett „gólya" repülőgépei, amelyek az er­dők'oen pusztító kártevők ellen vonul­tak támadásba. A mezőgazdaságban sikeresen alkalmazott repülőgépek itt is alapos munkát végeztek. 207 ezer hektár erdőt permeteztek be az aórozol nevű vegyszerrel, amely hatásos ellen­szere és pusztítója a fenyőmoly nevű kártevő rovarnak. Éppen a K 65-ös jelzésű repülő su­hant el a fejünk fölött, hogy félkört le­írva leszálljon a bzenicai rét selymes füvén. Amikor a légcsavar utoljára megfordul, a gépből Emánuel Hrdlička védöszemüveges alacsony pilóta és Pa­vol Kraják, a Banská Bystrica-i erdő­gazdálkodás műszaki alkalmazottja lép ki. Noteszébe a K 65-ös mellé bejegyzi az érkezés idejét: 14 óra 54 perc. Majd a gép pilótájával a térkép fölé hajolnak és jegyezgetnek valamit. — Engedjék meg, hogy én is részt vegyek a tanácskozáson — szólok hoz­zájuk. — NEM TANÁCSKOZUNK, csak be­jelöljük a már bepermetezett területet. Ez a sárga vonal jelzi, hogy mekkora területet kell még bepermetezni. A pi­ros színnel elhatárolt területen már el­végeztük a munkát — ad szíves fel­világosítást Emanuel Hrdlička, majd így folytatja: — A térkép a legjobb útmutató szá­munkra, enélkül nehezen tudnánk el­igazodni a Banská Štiavnica-i, Bystri­ca-i és a kremnicai hegyek között. — Milyen távolságra repülnek? — Kb. 7—8 perces távolságra, 15— 20 km-re levő Husárovsko nevű tele­püléshez. Egy repülés 40—50 percig tart. Közben a K 65-ös „gólyát" megtöl­tötték benzinnel és aerozollal, Jozef Matlák, a gép rjiechanikusa hozzánk lép és jelenti, hogy a gép készen áll. Indulhatunk. A pilóta beül a kabinba és néhány másodperc alatt az egyfe­deles repülőgép eltűnik a hegyek mö­gött. Pavol Kraják erdész újra ceruzá­jához nyúl és pontosan bejegyzi a star­tolás időpontját: 15 óra 14 perc. Alig száll fel az egyik „gólya", máris itt te­rem a következő. Ondrej Pecuch piló­ta száll ki belőle, majd a tűző nap felé hunyorogva mondja: — Hej, már megint elromlott az idö. — Hogyhogy, hiszen szépen süt a nap és meleg van. HISZEN EZ A BAJ. A hegyek kö­zött •ez rossz időt jelent. Ilyenkor a napos oldalon sok a turbulencia, vagy­is a légáramlat és bonyolulttá teszi, megnehezíti a munkánkat. Ha ilyen felfelé áramló légtölcsérbe kerülök, bi­zony alaposan meghintáztatja a gépe­met. A hegyek között pedig ez nem a legkellemesebb, mert könnyen nekime­hetünk a hegyoldalnak. Ondrej Pecuch elmondja aztán, hogy 1950 óta pilóta és állandóan a mezőgazdaságban dolgozik. Gépével, az egyfedeles „gólyával" a mezőgazdaságot szolgálja. Több száz­ezer hektár területen szórt már szét műtrágyát, vagy permetezett be szőlő­ket, erdőket, és mindezt a korszerű technika igénybevételével. Ide négy nappal ezelőtt jöttek Bra­tislavából, ahol a szőlőket permetezték. Egy repüléssel néhány perc alatt olyan nagy területet permeteznek be a re­pülőgéppel, mint egy ember kézzel több mint tíz nap alatt. RÖVID BESZÉLGETÉS után Jozef Matlák, a gép mechanikusa lép hozzánk és jelenti, hogy a gép készen áll az in­dulásra. Felzúg a repülőgép motorja és Ondrej Pecuch, a pilótafülkéből fe­lénk integetve eltűnik a felhős égen, az erdővel borított hegyek mögött. Mi pe­diý kívánunk neki minél kevesebb tur­bulenciát, hogy „gólya" gépével még jobban és sikeresebben szolgálhassa me­zőgazdaságunkat. H. S. OOOOOOOÖO0OOOOOOOOO0OOOOOOO^^ A sokoldalúan hasznos növény §p lőljáróban azt mondottuk, hogy ÍC< ismert növényről lévén szó, nem kell a parasztembernek bővebb magyarázat, úgy is tudja, hogyan kell eljárnia, ha bő termést akar kihozni a földből. S hogy mégis újra és újra beszélünk erről, ezt azért tesszük, mert annak ellenére, hogy ismert ez a növény, a gyakorlat, a múlt évek tapasztalata arra késztet, hogy ezt a témát nem vehetjük le a napirend­ről. A múl* esztenóőben is egészen biztosan tudták a dolgozó parasztok, hogy répát kell termelni, mert érté­kes növény, szép pénzt kap érte a termelő, a cukorért sok valutát az ország, a népgazdaság, a cukor min­dennapi eledelünk ... nos mégis ta­valy 10 ezer hektár földbe nem ve­tették el a magot. Azt sem merném feltételezni, hogy a nagykaposi já­rásban akad egyetlenegy olyan pa­rasztember, aki úgyszólván a .határ­ban" nőtt fel, s ne ismerné a cu­korrépát. És az idén ebben a járás­ban több községben az erre a célra tervezett föld bevetetlenül maradt. Nos, itt van a kutya eltemetve. Ügy látszik, mégis jó lesz, ha e növény gazdaságosságáról, hasznosságáról el­mondunk egyet-mást, hiszen ember­nek, állatnak egyaránt nélkülözhetet­len terményről van szó. Vizsgáljuk csak meg, hogy az em­ber szempontjából mennyire fontos ez a növény. Elsősorban is le kell szögeznünk, hogy a cukorrépa olyan növény, amely területegységről kaló­riában kifejezve, úgyszólván a legtöbb emberi táplálékot termeli. Azt is minden halandó tudja, hogy ha ke­serű a kávé vagy a tea, meg kell cukrozni. A különböző édességek, sü­teményfélék el sem képzelhetők cu­kor nélkül.. Ezek után nem túlzás, ha azt mondjuk: átvitt értelemben úton-útfélen mindennap találkozunk a cukorrépával. Nem érdektelen, ha közbevetőleg megemlítjük, hogy a cukorgyártás alapjainak megteremté­se óta cukorgyáraink nagy haladást tettek a cukorrépa feldolgozása te­rén. Ha összehasonlítjuk, csaknem hihetetlennek hangzik, hogy a XVIII. század közepén, amikor elkezdődött e növényből a cukor előállítása, 1 mázsa cukorrépából csak 1 kg cuk­annyinak, amennyit 80 mázsa köze­pes értékű rétiszéna tartalmaz. Ezek a tudományosan is bebizonyított adatok tehát arról beszélnek, hogy azokon a vidékeken, ahol jól megte­rem a cukorrépa, s kevés vagy egy­általán nincs rét (jónéhány falujá­ban a Csal'óköznek), a répa termesz­tésével elérik, hogy ahány hektár répát vetnek, annyiszor 80 mázsa szénát kitevő takarmányértéket nyer­nek, habár rétjük nincs. Nem hin­ném, hogy akadna ezek után olyan okosan gondolkodó parasztember, aki ne gondolkodnék el ezeken, s ha megvannak erre a természeti adott­ságok, a jó termőföld, idegenkednék a cukorrépa termelésétől. S az, aki ennek tudatában is mulasztást követ el, szándékosan nem vet cukorrépát, annak egyetlen tanácsom: igya ke­serűen a kávét, a teát, mert nem ér­demel meg egy kocka cukrot sem. Kifejtettük már, hogy az állatte­nyésztés szempontjából is hasznos és kifizetődő a cukorrépa termesztése. ' Feleljenek erre is a tények, a szá­rot tudtak kivonni. Ma már az or- ben a termelő annyi takarmányhoz mo k> amelyek lehetnek ugyan unal­szágok egész sorában 15—20 száza- jut, mint amennyi 1 hektár jól kar- masak, de mégiscsak tagadhatatlan Nem valamilyen csodanövényrölakarok itt szólni. Nem is újfajta, hanem eléggé ismert kapásnövénynek, a cukorrépának sokak * előtt talán kevésbé ismert tulajdonságáról szeretnék néhány fontos dolgot elmondani, már csak azért is, mert most van az ideje e növény ápolá­sának. Azt meg nem kell bővebben magyarázgatni, hiszen a paraszt­ember sokév.;s tapasztalatból tudja, h"gy e n-wény fejlődésére igen nagy hatással van a gyakori kapálás, a gyomirtás. Ha ez nem így vol­na, akkor aligha szállt volna apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre ez a falusi szólásmondás: minden kapáiás felér egy jó májusi esővel; vagy a nagy szárazság idején, az eső a kapa nyelében van. És most, amikor már a gépek világában élünk, roppant mulasztást követünk el — a múlt években elég gyakori jelenség volt a gazos kukorica- és cukorrépaföldek —, ha egyetlenegy kapálást is kihagyunk. Még akkor is kapálni kell, ha a föld tiszta, nem uralja a gyom, hiszen a kapálás nem csupán azért ér fel bőséges esővel, mert vele kipusztítottuk a gyomot. Részben ugyan ezért is, de a föld lazításával megakadályoz­zuk, hogy a csapadék gyorsan, esetleg máról holnapra elpárologjon a talajból. Tehát e két tényező együttvéve adja: ha többször kapáljuk a földet, a répát mondjuk négyszer, 30—40 mázsával több termést ta­karíthatunk be egy-egy hektárról. lék cukrot tartalmozó cukorrépafaj­tákat termelnek. Olyan növény ter­méseredményeinek a növeléséért szálljunk tehát síkra, amely az or­szág és a termelő szempontjából egy­aránt hasznos. bantartott réten terem. Erre alig- kifejezői a gyakorlatnak. Egy hektár ha gondolnak azok, akik a répa cukorrépa — a belőle nyert cukron „alacsony" ára ürügyével szeretnék kívül — eltart 3—4 tehenet is, attól magukat igazolni, hogy a kötelező függ, milyen a termés. De ha csak területet nem vetették be, illetve el- két tehenet tart is el, az évenként hanyagolták a cukorrépaföldet. Pe- 20 0 mázsa trágyát jelent. Ez a meny­Bizonyságul álljon itt néhány váz- dig, ha ceruzát és papírt vennénk nyiség évi 100 mázsát számítva, 2 latos gondolat a cukorrépa hasznos- kezünkbe, kiszámíthatnánk, hogy a hektár trágyaigényét elégíti ki. Ez ságáról azok részére is, akik átérzik, cukorgyár nagy mennyiségű répasze- annyit jelent, hogy az egy hektár milyen felelősségteljes munkát végez- letet és melaszt juttat a termelőnek. f ö. l d cukorrépa terméséből eltartott nek akkor, amikor tudásuk legjavát Emellett igen értékes takarmány a állatok kétszer akkora terület szá­adva azon munkálkodnak, hogy évről mácsánkénti 15—20 kg visszamaradó mára termelne k trágyát. évre nagyobb termést érjenek el e nö- leveles répafej is. vényből s több cukorrépát szállíthas- Vegyük hát kézbe a ceruzát, pa­sanak a gyárakba. De álljon itt né- pírt és számolgassunk. A cukorrépa­ha folytatni akarnók fejtege­téseinket a cukorrépa hasznos­ságáról, beszélhetnénk a cukorgyár­hány adat a ió vagy rossz-szándékú termelésre alkalmas, 'jó összetételű akadékoskodóknak s hadd lássák talajban, rendszeres ápolással 400 ' sz aP™. mely jo talajjavító. Ügy aKaaeKosKoaoKnaK is, naaa lassan, j . h ktá kS_ t fKolo n_ hisszük, sok mindent elmondtunk e milyen kárt okoznak azzal, ha elha- mázsa terem neKtaron«ent. ;is.oion növénvrő! é s , dolnokat amo nyagolják a cukorrépa termelését. SÄÄÄS ÄÄ^ (A gyakorlat azt mutatja, sajnos, hekt 4ronkínt.) 400 mázsa termésbő' kodókat, leginkább az olyan terme­ilyenek is vannak.) 80 mázsa rép afejet, 260 mázsa nyers !ok eJ- esztendőről esztendőre A cukorgyárak számításai szerint szeletet és 2 mázsa melaszt nyer a m e9 f e'edkeznek arról hogy a nép­400 mázsás hektáronkénti cukorré- termelő. Ha takarmányértékben akar- 9 azaaság érdeke azt kivanja: termel­paterirásből mintegy 65—75 mázsa juk kifejezni, ez a mennyiség 24 junk minél tob b cukorrépát, cukorgyártás mellett takarmányérték- mázsa keményítőértéknek felel meg. Méry Ferw>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents