Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-08 / 158. szám, szombat

Tartalékaink lehetővé teszik a még gyorsabb gazdasági fejlődést Rudolf Strechaj elvtársnak, a Megbízottak Testülete elnökének a gazdasági dolgozók bratislavai értekezletén mondott beszédéből Ä román parlamenti küldöttség elutazott Csehszlovákiából Pénteken, június 7-én reggel el­utazott Prágából a Román Népköz­társaság parlamentjének küldöttsége, mely 14 napig tartózkodott Csehszlo­vákiában. A román nép küldötteit a ruzyni repülőtéren K. Poláček miniszterelnök­helyettes, J. Valo, dr. D. Podanský és A. Fiala, a nemzetgyűlés alelnökei, A. Svo­boda, Prága főváros polgármestere, a nemzetgyűlés bizottságainak elnö­kei és képviselői, dr. Simoviö kül­ügyminiszterhelyettes, L. Novák, a köz­társasági elnöki iroda vezetője. Ko­váčik, a nemzetgyűlés irodájának ve­zetője és a politikai élet több más tényezője búcsúztatták. A búcsúzásnál jelen volt Ion Rab, a Román Népköztársaság prágai rend­kívüli nagykövete a nagykövetség tagjaival. Jozef Valo, a nemzetgyűlés alel­nöke Csehszlovákia egész népe ne­vében búcsúzott a román képvise­lőktől és felkérte őket, hogy tolmá­csolják üdvözleteiket a román dol­gozóknak, akik közös úton haladnak velünk a szocialimus építésében. Gheorghe Stoica, a Román Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársasáq Nagy Nem­zetgyűlése elnökségének tagja, a küldöttség vezetője köszönetet mon­dott a csehszlovák népnek a baráti fogadtatásért és ismételten kiemelte szocialista építő sikereinket, me­lyekről a román képviselők cseh­szlovákiai tartózkodásuk alatt meg­győződtek. Befejezésül hangsú­lyozta, hogy népünk szilárd szövet­ségben áll a nagy Szovjetunió ve­zette szocialista tábor országaival. A nemzetgyűlés és a kormány képviselőinek meleg búcsúszavai kí­séretében a román vendégek Buka­restbe utaztak. (ČTK) A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének ülése A gazdasági dolgozók június 3-i bratislavai értekezletén Ru­dolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke arról beszélt, hogyan teljesítik Szlová­kiában a CSKP Központi Bizott­sága februári ülésének és Szlo­vákia Kommunista Pártja ápri­lisi kongresszusának népgazda­ságunk hatékonysága emeléséről szóló határozatait. Bevezetőben rámutatott a nemzeti bizottságok győztes választásának nagy belpolitikai és nemzetközi jelentősé­gére. A választások Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész Nem­zeti Front politikájának további nagy győzelmévé váltak. Népünk kifejezte a szocializmus még eltökéltebb és kö­vetkezetesebb építésére irányuló aka­ratát. A nemzeti bizottsági választások Ismét a Szovjetunióval való megbont­hatatlan barátság nagy manifesztáció­jává és a szocialista tábor országaival való barátság és szövetség további el­mélyítésének kifejezőjévé lettek. A nemzeti bizottsági választásokon '— mondta Strechaj elvtárs — Szlová­kia népe 50 ezer nemzeti bizottsági tagot választott. Teljes bizalmat nyil­vánított a Nemzeti Front jelöltjei iránt, akikről meg van győződve, hogy önfeláldozóan és következetesen fog­ják teljesíteni megtisztelő és igen je­lentős funkciójukat. Kétségtelen, hogy új nemzeti bizottsági funkcionáriusaink is teljes mértékben tudatosítják, hogy népünk bizalma nagy kötelezettséget ró rájuk. Pártunk és a köztársaság kormánya megad minden feltételt a nemzeti bizottságok sokoldalú tevé­kenységének kifejtésére. Most az a fő, hogy nemzeti bizottságaink sokolda­lúan hozzájáruljanak körzeteik felvi­rágoztatásához és az eddiginél még ha­tékonyabban megnyerjék népünket az állam és a népgazdaság irányításában való részvételre. A MUNKA MAGASABB SZÍNVONALÁÉRT A bonyolult és mind igényesebb or­szágos és helyi feladatok teljesítésé­ben természetesen a szlovák nemzeti szerveknek, a gazdasági szervezetek­ének és a Nemzeti Front összes szer­veinek még hatékonyabb támogatást kell nyújtaniok a nemzeti bizottságok­nak. A párt, az állami, a szakszervezeti és gazdasági dolgozók május 30—31. napjaiban tartott prágai országos kon­ferenciáján Dolanský elvtárs, a mi­niszterelnök első helyettese terjedel­mes beszámolójában rámutatott népgazdaságunk nagy tartalékaira, me­lyeket nem használnak ki kellően nép­gazdaságunk még gyorsabb fejleszté­sére. E hibák kiküszöbölése, a terme­lőerők még gyorsabb fejlesztésének biztosítása, népgazdaságunk hatékony­ságának emelése megköveteli mun­kánk színvonalának további emelését. A párt országos konferenciájának a decentralizálással kapcsolatos határo­zatai teljesítésével kialakulnak a fel­tételek az összes dolgozók széleskörű részvételére az állam és a népgazda­ság irányításában. Most az a fő, hogy a vállalatok, az egyes iparágak és az egész népgazdaság irányításába minél nagyobb mértékben bevonjuk _a mun­kásókat, a mestereket, mérnököket és technikusokat. AZ ELSŐ IDEI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE Strechaj elvtárs ezután foglalkozott az 1957. első negyedévében elért ered­ményekkel. Kétségtelenül számos jelentős sikert értünk el, éspedig mindenekelőtt: emelkedik az ipari termelés, bővül a mezőgazdasági piaci termelés; bővülnek a fő alapok egész népgaz­daságunkban, amihez bizonyos mérték­ben hozzájárul a beruházási építkezés régebbi lemaradásának fokozatos meg­szüntetése; növekszik a munka társadalmi ter­melékenysége, főleg a foglalkoztatás emelkedésével a termelésben, a mun­katermelékenység további emelkedésé­vel és megtakarítások elérésével. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes szakaszokon nem fordul­nak elő fogyatékosságok, hogy nin­csenek olyan kérdések, melyekkel ko­molyan foglalkozni kell és gyors ütem­ben megoldani őket, hogy ily módon biztosítsuk a termelőerők további még sikeresebb fejlesztését, hogy gyors ütemben megszüntessük a még felme­rülő néhány negatív jelenséget és mindazt, ami lassítja szocialista építé­sünk ütemét. Ezután Rudolf Strechaj elvtárs rész­ÖJ SZÖ 1957. június 466. 5 letesen foglalkozott néhány konkrét kérdéssel, különösképpen a CSKP KB februári ülésének a termelés hatékony­ságáról szóló határozata teljesítésével, az egyes munkaszakaszokon előfordu­ló hibákkal e fontos feladat teljesíté­sében. Elemezte továbbá a munkater­melékenység és az átlagbérek közötti viszony aránytalan fejlődésének kér­dését, a béralapok felhasználásának fejlődését, a termelési költségek ter­vének teljesítését, beszélt a munkaidő helyes kihasználásának néhány fogya­tékosságáról, a munkaerők létszámá­ról, a nyersanyaggazdálkodásról és a gazdaságosság alapelvei betartásának többi kérdéséről. Népgazdaságunk minden ágában, minden üzemben vannak még kihasz­nálatlan lehetőségek a termelés eme­lésére, a gyártmányok minőségének megjavítására, a termelési berendezés jobb kihasználására, a műszaki hala­dás merészebb bevezetésére, maximá­lis hatékonyság elérésére. E lehetőségek kihasználását nem le­het adminisztratív irányítási módsze­rekkel elérni. E feladatok olyan jelle­gűek, hogy megoldásuk elképzelhetet­len az irányítás régi formáival, a dol­gozók széleskörű támogatása nélkül. Ezért lép annyira előtérbe a dolgo­zók részvétele az irányításban. Számos olyan forma van, melyekkel megvalósítható a dolgozók részvétele a népgazdaság irányításában. Ki kell használni ezeket a formákat főleg a szakszervezet és az ifjúsági szervezet közvetítésével. Különös figyelmet kell szentelni arra, hogy a dolgozók meg­ismerjék a vállalat általános eredmé­nyeit, a hibák okait és hogy lehető­ségük legyen a megállapított fogyaté­kosságok megszüntetésére. Népgazdaságunknak — mondta Strechaj elvtárs — elég belső ereje és tartaléka van, melyek lehetővé teszik a fenti problémák megoldását és to­vábbi sikerek elérését a népgazdaság fejlesztésében. A LEGKÖZELEBBI FELADATOK Törekvésünket főleg az alábbi prob­lémák megoldására kell irányítani: a népgazdaság irányításában megol­dani a termelés szervezésének és öko­nómiai hatásának problémáit, hogy ez megnyilvánuljon a társadalmi munka termelékenysége alapvető növekedésé­ben és a termelési költségek csökken­tésében. E feladat teljesítésére meg kell nyerni a dolgozók széles rétegeit, rendszeresen gondoskodni a káderek szakmai és politikai fejlődéséről, fel­tételeket teremteni a további decent­ralizálásra; a vállalatok eredményeit ellenőrző tevékenységben elsősorban meg kell oldani és felülvizsgálni, hogyan telje­sítik kötelességüket a népgazdasággal szemben, hogyan csökkentik az anyag­szükségletet, hogyan teljesítik a meg­rendeléseket mennyiségben, választék­ban, minőségben és vajon a gazdasági szerződésekkel megállapított határidő­kön belül­e; a munkajutalmazás terén be kell tartani a bérpolitika alapelveit, meg­szüntetni a munkanyilvántartás fogya­tékosságait, helyes munkaosztályokba beosztani a dolgozókat, megszüntetni a hajrázást és a rendes munkaidőn belül teljesíteni a feladatokat; helyesen érvényesíteni az új bér­rendszereket és a megállapított ha­táridőkön belül következetesen tel­jesíteni a bérrendszer megjavítására vonatkozó április 24-i kormányhatá­rozatból eredő összes feladatokat, fi­gyelembe venni az 1957. május 30—31. napjaiban tartott, a bérezés kérdései­vel foglalkozó országos értekezlet határozatait. Váljon a bérpolitika a népgazdaság döntő feladataiinak telje­sítését biztosító ökonomiai ösztönzé­sek kialakításának leghatékonyabb eszközévé; a szénbányákban biztosítani kell a feltételeket a dolgozók állandósításá­ra és a szénfejtési terv feladatainak teljesítésére; a beruházási építkezésben elsőren­dű feladatnak kell tartani az építke­zések befejezését és a kapacitások megállapított határidőkön belüli üzembehelyezését. Különleges gondot kell fordítani a fontos beruházási egységekre és a lakásépítkezésre, to­vábbá a kormány és a Megbízottak Testülete által figyelemmel kísért építkezésekre, a kész lakások egyen­letesebb átadására, az építési idő le­rövidítésére és a szerelési munkák meggyorsítására; csökkenteni kell a különféle fajtájú építkezések építési költségeit, a terv­jóváhagyás színvonalának emelésével, az építészet iparosításával, az építé­szeti termelőmunka és a tervezés együttműködésének elmélyítésével és az építőanyag termeléssel; a mezőgazdaság nagy feladatainak biztosítására intenzívebben kell foly­tatni az egységes földmüvesszövetke­zetek alakítását, a taglétszám- és a földalap kiterjesztését, jobban ki­használni a földalapot, megjavítani a takarmányalapot, feltételeket kialakí­tani a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésére és hasznosságának növelé­sére; a lehető legjobban felkészülni a veszteségnélküli termésbetakarításra, főleg a gép- és traktorállomások jó felkészültségével, emelni a munka­szervezés színvonalát az állami gaz­daságokban és az egységes földmű­vesszövetkezetekben. A cukorrépáról való eddigi gondoskodást tovább tö­kéletesíteni, hogy teljesen biztosít­suk a tervfeladatok teljesítését a cu­kortermelésben; a mezőgazdasági termények be­gyűjtésénél a kötelező beszolgáltatá­sok teljesítésére és a szerződések megkötésére kell súlyt fektetni; a lakosság szükségleteinek kielégí­tésében elsőrendű figyelmet kell szentelni az áruk megfelelő válasz­tékban és minőségben való szállítá­sának. Különleges gondot kell fordí­tani főleg az iparicikkek szállítására a fogyasztási szövetkezetek számára. Megoldani az áru útjának lerövidíté­sét a termeléstől a fogyasztóig. Az el­látás megjavítására alapvetően csök­kenteni a nyilvános szektor vásár­lásait a kiskereskedelmi hálózatban, hogy ily módon korlátozzuk a lakosság ellátásra szánt alapok célszerűtlen kimerítését; alapvetően megjavítani minden ág­ban a helyi gazdálkodás által a lakos­ságnak nyújtott szolgálatokat. Gyors ütemben megoldani a dolgozók anya­gi érdekeltségét a karbantartásban, a javításban, a műszaki-anyagi ellátás­ban, megoldaná a gyártmányok ár és minőség szerinti ellenőrzését; a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galommal és a CSISZ-szel együtt­működve aktívan harcolni kell a nö­vekvő munkamulasztás ellen; a népgazdaság fejlesztését szolgáló nagy feladatok teljesítésére sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni az alapvető problémák megoldásában a főiskolai tanítók, tudományos dol­gozók, technikusok, mesterek, újítók soraiból kikerülő aktivistákat; nemzeti kötelezettségvállalási moz­galmat kell fejlesztem a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának tiszteletére a terv ösz­szes jelentős mutatóinak teljesítésé­ért, népgazdaságunk nagyobbfokú hatékonyságáért. * * * Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével szabad életé­nek 12 éve alatt nagy anyagi érté­keket alkotott és hatalmas fejlődést ért el a kultúrában, tudományban és művészetben. Párt, — szakszervezeti, állami és gazdasági dolgozóink nagyon fontos és felelősségteljes feladata a legked­vezőbb feltételek biztosítása népünk teremtő kezdeményezésének még ha­talmasabb kifejlesztésére. Ezért nagy lelkesedéssel indulunk harcba az összes hibák gyors meg­szüntetéséért, az idei terv teljesíté­séért, hogy ily módon segítsünk né­pünknek megteremteni a feltételeket az életszínvonal további emelésé­re, népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk felvirágzására. (Folytatás az 1. oldalról) nak helyzetét, hogy ezáltal meg­lássák a nehézségeket és meg­nyerjük támogatásukat ezek meg­oldásához. Amikor a műszaki normákról beszélünk, soha nem szabad elfe­lejtenünk, hogy ezek a termelés tervezésének és irányításának alapját képezik és legfontosabb eszközei a munkaszervezés megja­vításának, a technika tökéletesí­tésének, a tartalékok feltárásának, egyszóval: a munkatermelékeny­ség növelésének. Ebből a szemszögből Vcell meg­ítélnünk a műszaki normákat és a műszaki normázás jelentőségét. Nem lehet kétséges, hogy a mű­szakilag indokolt normák hiánya, a normázás alacsony színvonala, a becslés szerint megállapított, (CTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöksége csütörtökön, június 6-án tárgyalt a Szlovák Nemzeti Ta­nács és bizottságai 1957. évi tevé­kenységének tervéről. Pavol Majling meghízott, a Meg­bízottak Testületének első alelnöke és a Szlovák Tervhivatal elnöke je­lentést tett az elnökségnek a nép­gazdaságfejlesztési terv első ne­A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete Prágában Csütörtökön, június 6-án Prágába érkezet Nguyert Tan Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság első prá­gai rendkívüli nagykövete. Ai Kül­ügyminisztérium nevében dr. Dob­romil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke üdvö­zölte a nagykövetet. Az üdvözlésnél jelen voltak a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság prágai nagykövetsé­gének tagjai, Nguyen Tri Huu ügy­vivő vezetésével. (ČTK) O A gálszécsi járás EFSZ-ei idén már 8000 kg jóminőségű juhgyapjút adtak el. A legjobb eredményt ismét a Sečovské Polianka-i szövetkezet tag­jai érték el, akik átlagosan 5,44 kg gyapjút nyírtak egy birkáról. • Az iskolaév befejezése előtt a szlovákiai nyolcéves középiskolákból 1145 diák jelentkezett bányász szak­iskolákba. • Riasztó szemüveget szerkesztettek az USA-ban a fáradt gépkocsivezetők számára. Ha az illető szemhéjjai három másodpercen túl maradnak csukva, a szemüveg apró csengője megszólal és ébreszt. I sok esetben laza normák nem se­gítik elő a műszaki és szervezési hibák kiküszöbölését, új munka­módszerek bevezetését, a termelési feladatok teljesítését és azt, hogy olcsóbban termeljünk, hogy többet és olcsóbban adhassunk. Márpedig csakis ez lehet a dolgozók érde­ke. A cél tehát teljes mértékben azonos a dolgozók érdekeivel. Fontos feladatokat kell tehát megoldani a bérezés tökéletesíté­sében, ho- - a műszakilag indokolt normák bevezetésével, a normázás eddigi módszeréből a helytelen gyakorlatok kiküszöbölésével meg­teremtsük annak alaniait, hogy a normák teljes mértékben betölt­sék funkciójukat, hogy bérpoliti­kánk a szó szoros értelmében tel­jesen megfeleljen a jutalmazás szocialista alapelvének. gyedévi teljesítéséről Szlovákiában. Michal Chudík mező- és erdőgaz­dasági megbízott tájékoztatta az el­nökséget Szlovákiában a földalap ki­terjesztéséről. Az iskolai és kulturális ügyek időszerű kérdéseiről Ernest Sýkora, az Iskola- és kulturális ügyek- meg­bízottja számolt be a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökségének. • Miszkvában a Dzserzsinszkij téren megnyitották a „Gyermekvilág" nagy­áruházat. Az üzleti helyiségek, rak­tárak és technikai helyiségek terjedel­me 44 000 négyzetméter. A négy eme­leten elhelyezett elárusító helyiségek­ben egyszerre 20 000 ember fér el, a vevőket 1200 elárusító szolgálja ki. • A bratislavai Nemzeti Színházban csütörtökön nagy sikerrel vendégszere­geit Jolanda Merculescu, a bukaresti Állami Opera szopránénekesnője. • Az aratás és cséplés idején a tűz­vész elleni védekezésről iskolázást tar­tanak a kassai kerületi szövetkezeti munkaiskolákban. • A Dominikai Köztársaságban Ciu­dan Truillo hegyén jövő tavasszal meg­kezdik Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője gigantikus emlékművének építését. A kőszobor alapja 700 méter hosszú és negyven méter széles lesz. A szobor építésének költségeire 10 mil­lió dollárt irányoztak elő. • A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség Központi Bizottságának meghí­vására csütörtökön öttagú csoport ér­kezett látogatásra Szibériából Prágába. • Prágában tegnapelőtt értekezletet tartottak a köztársaság kiváló iskolai dolgozói a szakszervezet képviselőivel együtt és értékelték az 1956/57. isko­lai év eredményeit, továbbá megtár­gyalták az új iskolai év e'ókészítéstVt. • A nyugatnémet NATO hadsereg 15 katonája vesztette életét a napok­ban egy kiképzési gyakorlat során Hirschdorf község közelében. A gya­korlat alapjául szolgáló „feltevés" az Iller-folyó hídját elpusztította, ezért egy 28 tagú egység azt a parancsot kapta,* hogy teljes menetfelszereléssel gyalog keljen át az 50 méter széles, helyenkint három és fél méter mély fo­lyón. A 28 katona közül csak 13 jutott el élve a túlsó partra. • A CSISZ-tagok eddig 5 033 888 ko­ronát küldtek a VIT szolidaritási alap­jára. Ezzel az összeggel lehetővé te­szik a kapitalista és gyarmati államok­ban élő számos küldöttnek a moszkvai Világifjúsági Találkozón való részvéte­lét. • Útburkoláshoz eddig betont, aszfal­tot, követ, vagy homokot használtak. Nemrégen az USA-ban 50, Angliában pedig több mint 60 utat gumival bur­koltak. Az előzetes kísérletek során be­bizonyosodott, hogy a gumi-bitumen keverék kiválóan ellenáll a hőmérséklet ingadozásának, nem repedezik és az aszfaltnál jobban kíméli az autógumit. A dolgozók és egész társadalmunk érdekében Még ez idén megvalósítják a rádióprogramok kicserélését (ČTK) — Prágában csütörtökön megnyitották az OIR nemzetközi rá­diószervezet tudományos-műszaki osz­tályának háromnapos ülését. Ez egy újonnan létesített szakosztály, mely a Csehszlovák Rádió dolgozóinak ja­vaslatára alakult. A Csehszlovák Rá­dió dolgozói az OIR áprilisi szófiai ülésén javasolták, hogy a szervezet­hez tartozó rádiótársaságok kölcsö­nösen cseréljék ki programjaikat. A prágai ülésen részt vesznek a Szovjetunió, Bulgária Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság,, Mon­gólia, Lengyelország, Románia és ä Csehszlovák Köztársaság rádióállo­másainak képviselői. Jugoszlávia, Egyiptom, Indonézia és más államok is érdeklödnek az ülés iránt. Az ülésen kidolgozzák a szervezeti sza­bályzatot és az 1957—1958. évi té­matervet. A műsorcserét még idén megkezdik — valószínűleg október 1-től. JíS Hf ,ra\3Sk K

Next

/
Thumbnails
Contents