Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-05 / 155. szám, szerda

Megegyezés jött létre a libanoni kormány és az ellenzék között N. Sz. Hruscsov beszélgetése a Columbia Broadcastisig System amerikai rádió- és televíziós társaság tudósítóival (Folytatás a 3. oldalról.) Ha az USA-nak volna olyan területe, amelyen robbantásokat végezhetne előzetes figyelmeztetés nélkül, ugyanúgy megtenné. Egyesek most ki akarnak bújni az atom- és hidrogénfegyverek eltiltása és a robbantások beszüntetése kérdéséért viselt közvetlen felelősség alól. Vitatkozni akarnak arról, hogy a robbantásra készülő ország köteles erre előzőleg felhívni a figyelmet. Ez meddő vita, amelyet csupán azért kezdtek, hogy az emberek figyelmét hamis irányba tereljék. Ezért mi azt mondjuk: szüntessük be a robbantásokat, szüntessük be a kísérleteket, tiltsuk el a hidrogén- és atomfegyvereket, csökkentsük a fegyveres erők létszámát és akkor eljutunk a teljes leszereléshez. Ez a mi programunk; kezdjük bár kevéssel, de kezdjük meg, mert a dolog mindeddig csak a megbeszéléseknél és szavaknál marad. Schorr: Nincs most időm hosszabb vitára, amit e kérdésről folytatni szeretnék, de engedje meg, hogy felhívjam figyelmét egy csekélységre. Az amerikai szárazföldön az Egyesült Államokban végzett atomfegyverkísérleteket bejelentették, mégpedig azokat is, amelyeket Nevada államban hajtanak végre. Novins: Hruscsov úr, engedje meg, hogy áttérjek egy kérdésre, mely kapcsolatban áll azzal, amiről ön beszélt, vagyis Nyugat-Európa kérdésére. Mint tudja, különféle javaslatokat terjesztettek elő bizonyos feltételek biztosítására, amelyek között visszavonnák a csapatokat és ez vonatkozik Németország egyesítésére is. Szeretném öntől megkérdezni, hogy a szovjet kormány nézete szerint melyek azok a feltételek, amelyek között a Szovjetunió eléggé biztosnak érezné magát ahhoz hogy visszahívja csapatait azokból az országokból, ahol jelenleg állomásoznak? Hruscsov: Szeretnék válaszolni Schorr úrnak, aki említést tett a nyilvántartás kérdéséről. Megmagyaráztam már, hogy önök kénytelenek a robbantásokat nyilvántartásba vétetni azért, mert az önök területe nem oly nagy kiterjedésű, hogy ott robbantásokat végezhetnének előzetes figyelmeztetés nékül. Erre önöket földrajzi fekvésük kényszeríti, amely nem engedi meg, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül végezzenek robbantásokat és önök a szükségét erényként tüntetik fel. Ez nem helyes. Becsapják népüket és a többi nemzeteket. Hasznosabb lesz, ha e kérdésben egyenes vitát és becsületes politikát folytatnak. És most a biztonságunkról. Az az állítás, hogy mi bármitől is félünk, nem illik ránk. Nem félünk semmitől. Nem akarunk háborút, de mint mondják, ez nemcsak tőlünk függ. Ha ránkkényszerítik a háborút, népünk nagy lelkesedéssel és odaadással fog harcolni s erélyesen védelmezni fogja hazáját. Mit kell tenni, hogy megakadályozzuk a háborút? Az Amerikai Egyesült Államok és más országok miért ne hívhatnák vissza csapataikat Nyugat-Németországból, a nyugati országokból, vagyis Franciaországból, Olaszországból, Törökországból és Görögországból — s mit tudom én, hol mindenütt vannak még csapataik. Mi pedig visszahívnók csapatainkat Kelet-Németországból, Lengyelországból, Magyarországról és Romániából. Másutt már nincsenek csapataink. Ez nagyon hasznos volna és az első lépést jelentené a ,jó kapcsolatok felülvizsgálásához, a jó légkör megteremtéséhez, olyan légkör kialakításához, amelynek nincs háborús szaga. Hozzájárulna a jó, békés kapcsolatokhoz, amelyek országaink között alakulhatnának. Erről már beszéltünk, ezt most megismételjük és készek vagyunk ez irányban minden szükségeset megtenni. Schorr: Az ilyen egyezmény teljesítésének ellenőrzése bennfoglaltatnék a légi ellenőrzés rendszerében? Hruscsov: Ez más kérdés. Vissza fogjuk vonni csapatainkat a külföldi országokból és ami az ellenőrzést illeti... milýen ellenőrzés idegen országokban? önök be akarnak nézni a szomszéd hálószobájába, amikor az behúzza a függönyöket. Mi ezt nem tartjuk illőnek. De ha ez önöknek oly fontos, egyezzünk meg, készek vagyunk arra is, de csak bizonyos kölcsönös feltételek mellett. Ezeket a feltételeket Zorin elvtárs felsorolta Londonban. Az Egyesült Államok választ ígértek nekünk. Mi várunk válaszukra. 4 ÚJ S Z Ô 1957. június 448. 5 Most nem mondhatom meg, vajon e válasz elfogadható lesz-e oszágunknak. Novins: Hruscsov úr, amikor ön az amerikai csapatoknak Nyugat-Európáből való kivonásárpi beszélt, itt több mint háromezer mérföld távolságra való visszavonásról van szó. És amikor az orosz csapatoknak Kelet-Németországból való kivonásáról beszél, ez olyan távolságra való visszavonást jelent, amely két óra alatt leküzdhető. Nem gondolja ön, mint reálisan gondolkodó ember, hogy e téren valamilyen biztosítékot lehet elvárni arra, mit szándékszik Oroszország tenni, hogy biztosítsa a kölcsönös bizalmat? Hruscsov: Nem számol egészen helyesen, amikor a csapatok visszavonásánál a távolságot számítja. Önök közelebbről vonják vissza csapataikat, mint mi. Nagy-Britannia pl. csupán a Lamanche mögött fekszik, az Amerikai Egyesült Államok az óceánon túl. Nem tudom megmondani, mennyi ideig tart egy hajóút az USA-ból Németországba vagy Franciaországba, de számítsa ki, mennyi ideig halad a katonáinkat szállító vonat pl. Irkutszkból vagy Vlagyivosztokból. Nagyobb távolságot kell leküzdenünk, mint önöknek. Ezenkívül, amikor a leszerelésről van szó, próbáljunk meg kölcsönösen bízni egymásban és ne tekintsünk egymásra, mint rablókra. Igyekezzünk becsületes emberekként közeledni egymáshoz és mi szavukat adjuk önöknek, és a lehetőséget is arra, hogy szavunkat ellenőrizhessék. Létesítsünk bizonyos helyeken ellenőrző állomásokat, hogy ne kerüljön hirtelen támadásra sor az egyik vagy másik részről. Ezek a feltételek, amelyeket javasolunk, elegendők ahoz, hogy biztosítva legyen az ellenőrzés, és hogy kizárjuk az egyik ország hirtelen támadását egy más ország ellen. Cutler: Nem fél attól Hruscsov úr, hogy ha visszavonják csapataikat valamelyik kelet-európai államból, akkor ezek az országok nem maradnak mind kommunisták? Hruscsov: Ezek dajkamesék, amelyeknek önök nyilvánvalóan hisznek. Önök azt hiszik, hogy a kommunista rendszert az egyik vagy másik országban a mi fegyveres erőink fenntarthatják. Én ilyen kommunista rendszerért nem harcolnék. A kommunista rendszernek a nép akanatán kell alapulnia és ha a nép nem akar ilyen rendszert, létesítsen olyat, amilyet akar. Ezért bátran visszahívjuk csapatainkat mindazon országokból, ahol állomásoznak: Lengyelországból, Magyarországról és Romániából, bátran visszahívjuk Kelet-Németországból is, és hiszem, hogy ezen országok népei rendszerüket még jobban fogják védelmezni. Schorr: Hruscsov úr, meg van ön győződve arról, hogy mindegyik országban, amelynek most kommunista rendszere van, ez a rendszer a nép akaratán alapul? Hruscsov: Teljesen. És hogy lehetne másképp? Nézzék csak, milyen eszközökkel tartja kezében Csang Kai-sek a kínai népet Tajvanon. Az amerikaiak hat milliárd dollárt fordítottak Csang Kai-sekre, hogy megtartsák őt a kínai szárazföldön. És mi történt? Mindazt a fegyverzetet, amelyet Csang Kai-sek az amerikaiaktól kapott, megszerezte Mao Cetung Kínája. Ki intézte ezt? A nép, mert Csang Kai-sek rendszere nem felelt meg a kínai nép vágyainak és ezért e rendszer elpusztult. Emlékezzenek vissza, milyen rendszer volt a cári Oroszországban. A forradalmárokat kivégezték és mi történt? A nép felkelt és felállította rendszerét. Az Októberi Forradalom után úgyszólván mindenki hadba vonult ellenünk. Harcoltak ellenünk maguk amerikaiak is. Ugy-e hogy harcoltak ellenünk? Ki mindenki harcolt mi ellenünk? Az angolok és a franciák is. És mi történt? A nép kikergette az összes intervenciósokat és biztosította a szovjet rendszer megszilárdítását. Ez azt jelenti, hogy rendszerünk megfelel a nép létérdekeinek és a dolgozó nép harcol érte. Emlékeznek rá, hogy 1942-ben a németek egészen a Volgáig törtek be és azt hitték, hogy a nép fel kel és diadalra segíti őket? És mi történt? A németek vereséget szenvedtek, Hitler a föld alatt van és a Szovjetunió virul, fejlődik a szocialista gazdaság és sikeresen halad a kommunista rendszer felé. Már most elérjük önöket a tej-, hú^-, és vajtermelésben, az ip>ari termelésben is utóiérjük és túlszárnyaljuk önöket, s biztosítjuk országunkban a kommunista társadalom felépítését. Schorr: Nem azért vagyunk itt, Hruscsov úr, hogy veszekedjünk önnel, hanem azért, hogy megismerjük az ön nézetét. De ha említést tett azokról a kellemetlenségekről, amelyekben Amerikának Formozán van része és ha már nyíltan beszélünk — csak azt szeretném öntől megkérdezni, hogy az ön nézete szerint mennyi ideig állana fenn a Kádár-rendszer Magyarországon a szovjet csapatok és tankok nélkül? Hruscsov: Mi volna, ha megprobálnók. Hívják vissza csapataikat Németországból és Franciaországból és mi visszahívjuk a mieinket Németországból, Lengyelországból és Magyarországról és meglátjuk, hogy a Kádár-rendszer — és ez a magyar nép rendszere — virulni fog és tovább fejlődik. Ahol hatalomra jutott a munkásosztály, ott nem adja át a hatalmat a kizsákmányolóknak, hanem megszilárdítja azt, fejleszti gazdaságát és kultúráját. Ilyen tehát a Kádár-kormány. Egyébként ez nem a Kádár kormánya, Kádár a magyar népet szolgálja, — ez a magyar nép, a magyar munkásosztály kormánya. Novins: Hruscsov úr, nincs már sok időnk, de szeretném ezt az időt felhasználni arra, hogy a következő kérdést tegyem fel önnek: Az ön nézete szerint most az oroszok, az orosz-szovjet kormány milyen nagy lépést hajlandó tenni, hogy enyhüljön a feszültség, amelyről ön beszélt, hogy közeledjünk az egész világ országai jobb, kölcsönös megértéséhez? Hruscsov: Ügy vélem, hogy ilyen lépéseket állandóan keresünk és

t teszünk. Ha azonban az egyik fél lépéseket tesz, a másik pedig nem, semmit sem érünk el, mert a világfeszültség enyhítése nemcsak az egyik, hanem a másik féltől is függ. Várjuk, hogy Amerika és Nagy-Britannia, valamint Franciaország mikor teszik meg lépéseiket és azt mondjuk, hogy mi nem maradunk el mögöttük. A mi legradikálisabb javaslataink: előterjesztettük a leszerelésre irá.nyuló terveinket, most javasoljuk a kereskedelmi korlátozások megszüntetését; javasoljuk az Egyesült Államoknak a „vasfüggöny" megszüntetését és különféle irányzatú és szakaszon működő küldöttségek széleskörű kicserélésének megkezdését. És még mit? Ezt most még nem mondhatom meg. Azt hiszem, hogy ez kezdetnek elég. Ha Amerika ugyanígy válaszolna, nagy haladást érhetnénk el. Novins: Engedjen meg még egy kérdést. Az ön véleménye szerint a háború utáni történelem feljogosít annak feltételezésére, hogy a Szovjetunió valamikor nem járt el jogosan vagy nem követett el a nemzetközi kapcsolatok terén hibákat, amelyek egyes tűzfészkek keletkezéséhez vezettek ? Hruscsov: Nem tudom, milyen hibákra gondol. Megengedem, hogy hibákat elkövetett mind az egyik, mind a másik fél. Ha a felmerült vitás kérdések megoldásához ésszerűen fogunk, lehetséges talán megakadályozná kiéleződésüket. Ogy vélem, a helyzet kiéleződését, amire sor került, az okozta, hogy a kapitalista országok ki akartak próbálni bennünket. Amikor az önök politikusai azt mondják, a „rabszolgasorban" lévő népek „felszabadulása" után készek velünk tárgyalni, az európai szocialista országokra gondolnak. Ha azonban önök a rabszolgaságot így értelmezik, uraim, akkor szeretném megmondani, hogy nekünk a rabszolgaságról saját elképzelésünk van. Mi az emberre nézve rabszolgaságnak tartjuk a tőkés rendszert. Ogy véljük, hogy a tőkés rendszerben élő nép tőkés rabszolgaságban él. Ha megengedjük a kiéleződést ezen az alapon, nehezen érünk el jó eredményeket. Novins: Meg vagyok győződve róla, Hruscsov úr, hogy mi mindnyájan megegyezünk abban, hogy ez a vita a mi beszélgetésünk keretében semmire sem vezetne. Nagyon hálásak vagyunk azonban önnek „a nemzet arculata előtt" című program keretében mondott beszédéért. Hruscsov: Szeretném megköszönni önöknek, hogy lehetővé tették e találkozást önökkel, hogy meghallgassam kérdéseiket és válaszoljak rájuk. Ismétlem, csupán népünknek az az óhaja vezet, hogy jó kapcsolatokat tartsunk fenn az önök országával, az önök népével. Kérem, adják át népüknek üdvözleteimet és legjobb kívánságaimat. Bejrut, ČTK — A Nemzeti Front, amelvben tömörül a libanoni ellenzék, június 3-án kiáltványt adott ki, amelyben arról van szó, hogy Senab hadseregfőparancsnok közvetítői igyekezete nyomán a libanoni kormány és az ellenzék között megegyezés jött létre. A Nemzeti Front fő követelésének, hogy Libanonban biztosítsák a valóban demokratikus választásokat, amelyek június 9-én vennék kezdtetüket, a kormány azzal tett eleget, hogy Senab tábornokot rendkívüli jogkörrel ruházta fel egészen a választási időszak befejezéséig, hogy biztosítva legyen a választások jő lefolyása és ellenőrzésének rendelte alá a rendőrséget és a csendőrség et. Az ellenzék javaslatára két új államminisztert neveztek ki a kormányba, akik élvezik a Nemzeti Front bizalmát és azt a feladatot bízták rájuk, hogy biztosítsák, nehogy valamelyik párt is hefoNew York (ČTK) — Dr. Linus Pauling, Nobel-díjas kémikus, kiváló amerikai tudós június 3-án bejelentette, hogy az atomfegyverekkel való kísérletek beszüntetésére irányuló felhívását négy nap alatt kétezer amerikai tudós, főleg orvos írta alá. További két Nobel-díjas van köztük, dr. H. J. Muller, az indiániai egyetem tanára és dr. J. Evlanger a washingtoni egyetemről. Dr. Pauiing kijelentette, hogy felhívása felebbezés

t az amerikai tudósok részéről a világ emberiségéhez és kormányaihoz. Hangsúlyozza, hogy az egész akciót egymaga szervezte, és hogy a tudósok teljesen önként és Kairó, ČTK — Az Arab Liga gazdasági bizottsága június 3-án 9 napos kairói tanácskozás után jóváhagyta ar arab államok gazdasági együttműködésének tervét. Egyiptom, SzaúdArábia, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Szudán, Líbia és Jemen képviselői elhatáiózták, hogy fokozatosan bevezetik országaik között a szabad tőkeátvitelt, valamint az arab és külföldi áruk korlátlan cseréjét és lehetővé teszik a dolgozók és a termelési egységek kölcsönös kicserélését. A gazdasági bizottság ülésének Párizs (ČTK) — Hétfőn, június 3-án Algéria különböző vidékein tömeges letartóztatások voltak. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Bougie kikötőben 80 személyt, Ain-Temouhent város környékén 23 személyt, Oran tartományban pedig további személyeket tartóztattak le. Egyidejűleg megkezdődött a tömeges bírósági eljárások sora. De az algériai partizánok tevékenysége mindennek ellenére folytatódik. Zudzs-el Bagdol—Marnia vasútvonalon a partizánok felrobbantottak egy tehervonatot. Tlemcenben és Algirban Párizs (ČTK) — Befejeződött Párizsban a békéért és leszerelésért folytatott országos konferencia, melyet a francia békemozgalom Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére hívtak öszsze. A konferencián 750 küldött vett részt, köztük kiváló közéleti és politikai dolgozók, képviselők és tudósok, írók és lelkészek. A küldöttek Algéria kérdéséről, a leszerelés problémájáról, az atomkísérletek beszüntetéséről, Németország kérdéséről és az európai biztonságról tárgyaltak. A konferencia első részében felszólalt Jean Paul Sartre kiváló francia író, Leon Feix, a Francia Unió tagja és mások. A szónokok mindannyian hangsúlyozták, hogy feltétlenül azonnal be kell szüntetni az algériai katonai akciókat a nemzetfelszabadító mozgalom képviselőivel folytatott tárgyalások alapján. Széles vita fejlődött a leszerelés kérdéséről is. Az elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a nemzetek közös igyekezettel el akarják érni az atomkísérletek és a fegyverkezési hajsza beszüntetését. A konferencia befejezése után tömeggyűlést rendeztek, lyást gyakorolhasson a bekövetkező választásokra. Az ellenzék előzetesen felróta a kormánynak, hogy nem lépett közbe a választók megfélemlítésével szemben. Beihun és Hitti, a két új álamminiszter a kormány másik két tagjával együtt egy külön bizottságot képeznek, amely a jelöltek és választók panaszairól dönt. A kormány továbbá elfogadta azt a követelményt, hogy egy semleges bizottság létesüljön, amely megállapítja, ki felelős a május 31-i bejrúti véres incidensért. Gondoskodik arról is, hogy a bűnösöket megbüntessék. Ezenkívül letartóztatják azokat a gonosztevőket, akik a bejrúti utcákon a békemanifesztáciő résztvevőire lőttek. Az ellenzék egyik vezérét, Salib Salam volt miniszterelnököt, akit a tüntetők és a rendőrség összetűzésekor május 30-án megsebesítettek, június 3-án elbocsátották a kórházból. Az ellene kiadott elfogatási parancsol. I visszavonták. befolyásmentesen írták alá a felhívást, mivel legjobban tudják az atomfegyverekkel való kísérletek szörnyű következményeit. A felhívásban főleg annak szükségességet hangsúlyozzák, hogy azonnal meg kell kezdeni az atomfegyverekkel való kísérletek beszüntetéséről a tárgyalásokat, mivel azok komolyan fenyegetik az egész emberiséget. A felhívás továbbá megállapítja, hogy „e fegyverekkel való kísérletek beszüntetéséről létrejött nemzetközi megegyezés hozzájárulna a leszerelésről való általános megegyezés eléréséhez." résztvevői a továbbiakban megegyeztek abban is, hogy megteremtik a kőolajszállítási társaságot és együttműködést fejtenek kí a tankhajók arab flottájának kiépítésében. Elhatározták, hogy megszervezik 20 millió egyiptomi libra kezdő tökével az arab országok közötti pénzügyi szervezetet, amely támogatná az arab országok gazdasági fejlődését. Ezenkívül megalapították az állandó bizottságot, amely kairói székhelyéről fokozatosan megszervezi az arab államok gazdasági egyesítését. a francia katonákat több ízben megtámadták .a pisztolyokkal és kézigránátokkal felszerelt algériaiak. Az algériai nemzetfelszabadító front e napokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat, hogy Lacoste Algírban székelő miniszter a tömeges letartóztatásokkal és bírósági eljárásokkal, kivégzésekkel a terror légkörét akarja megteremteni Algériában, hogy ezzel olyan hatást keltsen, hogy képes megállni a helyét ebben a helyzetben, és hogy az új francia kormányban jelenléte nélkülözhetetlen. amelyen nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat a francia néphez szól, hogy a közvéleménynek még jobban kell törekednie az algériai háború befejezésére, és az atomfegyverekkel való kísérletek beszüntetésére. Újabb összetűzések Tuniszban Párizs, ČTK. — Hétfőn, június 3-án Tunisz különféle körzeteiben újabb fegyveres összetűzésekre került sor a tunisziak és a francia katonai egységek között. Dél-Tuniszban a Gabesből Kabilbe vezető úton a tunisziak és egy francia gépesített alakulat között fegyveres összetűzésre került sor, miközben mindkét részből több személy meghalt és megsebesült. Tunisz nyugati részében Ain Draham község környékén, ahol pénteken, május 21-én a francia katonák megtámadták a tuniszi cflérda egyik osztagát, hétfőn újabb incidensre került sor, amikor is a francia katonák teherautójukról kézigránátot dobtak az út mentén álló két pásztorra. Kétezer amerikai tudós az atomfegyverkísérletek ellen Az Arab Liga gazdasági bizottsága jóváhagyta az arab államok gazdasági együttműködésének tervét Tömeges letartóztatások Algériában Párizsban véget ért a békéért és leszerelésért folyó országos konferencia