Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-29 / 179. szám, szombat

A Szovjetunio nagy segítsége A Szovjetunió éppúgy mint a béke tábor más' országainak, Csehszlovákiának is nagy segítséget nyújt a magenergia békés célokra való felhasználása terén. Egy 2000 kilowatt teljesítményű reaktort, valamint a hozzá szükséges cyklotrónt szállítja Csehszlovákiának, mellyel sikerül fontos tudományos és technikai kísérleteket megkezdeni. Ez nagy segítséget jelent majd fizikusainknak és vegyészeinknek. A Szovjetunió segítsége azonban nem szorítkozik csupán erre- a szállításra. Segíti megoldani az egyik főproblémát: a szakembere^ nevelését is, azáltal, hogy * főiskolásaink a szovjet főiskolákon magfizikát, rádióvegyészetet tanulhatnak, azonkívül a mi szakembereink néhány havi gyakorlatra mehetnek a szovjet atomüzemekbe és intézetekbe. A Szovjetunió átadja nekünk tapasztalatait, már néhány év óta szállít rádióizotópokat, melyeket sikerrel használunk fel iparunkban, az egészségügyben és kísérleti intézeteinkben. A magtechnika révén új nagy feladatok várnak a csehszlovák gépiparra, melynek fel kell készülnie a reaktorok és különféle más atomipari berendezések, mérőeszközök gyártására. Fő probléma marad a magas képzettségű specialisták, magfizikusok, rádiővegyészek és mérnökök kiképzése a prágai Károly-egyetem újonnan létesült tanszékén. Az atomenergia békés célokra való felhasználása újabb lehetőségeket nyújt a termelőerők fejlődésének meggyorsítására és a technikának, valamint iparnak magasabbfokú fejlődésére. Forradalmi változást jelent majd a tudomány, technika és ipar számára, mely meggyorsítja útunkat a szocializmushoz és a kommunizmushoz. -gkAz eddigi atombomba-robbantások évekre megfertőzték a levegőt Beszámoltunk arről,. hogyan fedezték fel állatkísérletek közben, hogy már Angliában is előfordul rádioaktív szennyeződés a főzelékfélékben. Walter Gerlach professzor, a müncheni egyetem fizikai intézetének vezetője, a bajor rádióban figyelemre méltó kijelentéseket tett a radioaktivitással szennyezett légkör veszélyeiről. A húsvétkor és május elsején Münchenben esett esővízben fokozott rádfoaktívitást állapítottak meg. Különösen figyelemreméltó az a tény, hogy a víz sok strontium 90-et tartalmazott. Ennek az elemnek radioaktivitása igen tartós, és az ember, állat és növény szervezete egyaránt felveszi kalcium helyett, amelynek a strontium 90 kémiailag rokona. Elmondhatjuk, hogy ma már minden fűszál rádioaktív strontium 90-et tartalmaz. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi mértékű strontiumfertőzés ártalmas-e az emberre, HMH

It

MWWMM

Mi

mMMmMWtM

WWtl A rádioizotópok meggyorsítják a gyümölcs beérését csak a_most folyó mérések tudnak majd választ adni. Már volt azonban egy elméleti határ: a strontium és kalcium egymáshoz való viszonya a szervezetben. Ha ezt az elméleti veszélyességi határt száznak vesszük, akkor a főzelékfélékben a stromtiumtartaloni már elérte a 35-öt. Angliában egyes állatokban 14—140 strontiumtartalmat mértek. Gerlach szerint az esővíz fertőzöttsége részben már átlépte a veszélyességi határt és a biológiai organizmusok egyre iobban fertőződnek rádioaktív részecskékkel. Akkor is, ha már beszüntetnék az A-bomba és Hbomba robbantásokat, a levegő még nyolc évig fertőzött maradna. Ugyanis ennyi időbe kerül, amig a robbantásokkal az atmoszféra felsőbb régióiba juttatott részecskék lesüllyednek és a földön bekövetkezik a sugárintenzitás maximuma. Nyolc év múlva, ha a helyzet a maihoz képest nem romlik, földünkön négyszer annyi lesz a rádioaktivitás, mint amennyit jelenleg mérhetünk. „Csak egy módon vehetjük elejét a levegő és a víz további fertőzésének, ha azonnal beszüntetjük az atombombakísérleteket" — fejezte be rádiónyilatkozatát Gerlach professzor. A szovjet atomviilanymű három éve 1954. június 27-én a Szovjetunióban üzembe helyezték az első atomvillanyművet. Már három év óta működik ez az üzem, melynek teljesítménye 5000 kilowatt és már az első évben a hálózatba 15 millió kilowattóra áramot szolgáltatott. A szovjet tudósok és mérnökök az eddigi tapasztalatok alapján már megtervezték a további nagy atomvillanytelepeket, melyek közül a legnagyobbnak teljesítménye 420 000 kilowatt lesz. Ezt az atomvillanymüvet 1960-ban helyezik üzembe. Az energiaforrások egy részs, mint a szén, vízierő, kőolaj, szél, nem kiapadhatatlan és ma már a nagy energiaszükségletek kielégítése óriási problémát jelentene. Az atomenergiának békés célokra való felhasználása után ez a probléma is megoldható, mert az ismert uránkészletek háromszor több energiát tartalmaznak, mint az eddigi összes szén- és kőolajkészletek együttvéve. -gkA rádioaktív anyagok a biztonsági technika szolgálatában A rádióaktív anyagokra nagy szerep vár a gyártási folyamatok biztonságos irányításában, a termelés során előálló károk és balesetek elhárításában és főiag a statikus elektromosság leküzdéseben. Ez az elektromosság, amely a villamos termelések kölcsönhatásának következtében keletkezik, gyakran tíz- meg tízezer voltos feszültséget ér el és így súlyos következményekkel járhat. Énnek a veszélynek a leküzdésére alkalmazott intézkedések — a földelés, a nedvesítés — nem elég hatékonyak. A Vegyipari Gépgyártási Intézet munkabiztonsági tanszéke eljárást dolgozott ki a statikus elektromosságnak rádioaktív készítményekkel való leküzdésére. E célra egy rádioaktív elemet alkalmazott, az alfarészecskéket sugárzó 210-es poloniumot. A feszültség keletkezésének színhelyén egy vékony 210-es polonium réteggel bevont fémlapot függesztenek fel, és egyidejűleg ionizálják a levegőt s ezzel semlegesítik a statikus elektromosságot. Élelmezési szakértők kísérleteket végeztek a gyümölcsnek rádioaktív besugárzás útján való konzerválásával. Megállapították, hogy a rádioaktív sugárzás meggyorsítja azokat a vegyi változásokat, amelyek rendes körülmények között a gyümölcs beérése köz-ben mennek végbe. Az éretlen állapotban sugárzás hatásának kitett almában rövid időn belül az ecetsav, amely a savanyú ízt okozta, kellemes ízű anyaggá alakult át s a gyümölcs az ismert kellemes illatot kapta. A szükséges berendezés kis méretű, akár háztartásokban is használhatják majd. A földön végrehajtott atom- és hidrogénbomba egy része. robbantások színhelyeinek a szénhidrátot nemcsak a levegőből nyerik, mint ahogy azt eddig hittük, hanem főként a gyökereken keresztül a talajból. Ezek az eredmények jelentősen hozzájárulnak majd a mezőgazdaság termelékenységének fokozásához. A szovjet tudósok rádióizotópok segítségével megfigyelték a tehénnél a tej keletkezésének, a tyúkoknál pedig a tojás képződésének útját. Ezután könnyen megállapították azt az élelmiszermennyiséget, amennyivel a tehén a legtöbb tejet adja, a baromfi pedig a legtöbb tojást tojja. A szovjet mezőgazdaságban rádióizotópokkal harcolnak az uborka, dohány, burgonya, búza, gyapot, kukorica és rizs vírusos megbetegedései ellen. A szovjet sajtó szerint számos további kísérlet folyik a mezőgazdaságban rádióizotópokkal. A férgek elleni harc új módszereit is kutatják. A halgazdaságokban, a méhészetben is kísérleteznek az atomenergia különféle melléktermékeivei Az atomenergia gyakorlati békés felhasználásában a legjelentősebb a villanyenergiatermelés, amely a hatodik ötéves tervben a Szovjetunióban mintegy három millió kW-ot ér el. n» eg kell még említeni, hogy sok tudós dolgozik a Szovjetunióban az atomenergiának a közlekedésben való alkalmazása területén. Mint ismeretes, Leningrádban rövidesen elkészül az első atomhajtású jégtörőhajó, de a szaklapokban már atomhajtású gépkocsik, mozdonyok, sőt repülőgépek tervezéséről szóló cikkek is napvilágot látnak. A szovjet tudósok már feltalálták az atomelemet, amely energiával több évig képes működtetni a rádióvevőkészülékeket is. A legújabban az atomenergia közvetlen villamosenergiává való változtatásán dolgoznak erőteljesen. A Szovjetunió az atomenergia békés felhasználásában elért ragyogó sikereit nem titkolja el, hanem segítséget nyújt a baráti országoknak, hogy felhasználhassák tudományos eredményeit. Mi is a Szovjetunió segítségével építjük első atomvillanytelepünket. A Szovjetunió az emlékezetes genfi atom-világértekezleten tudományos eredményeivel csodálatba ejtette a világot. Azóta az ENSZ keretén, belül megalakult a nemzetközi atomügynökség, amelynek legfőbb hivatása az atomenergia békés felhasználása lenne. A nyugati hatalmak azonban — sajnos — akadályozzák a jelentős nemzetközi szerv megerősödését, nemes céljának valóra váltását. Szovjetunió a békére törekszik és az atomenergiát a béke szolgálatába állítja. Számtalan javaslatot tett a nyugati hatalmaknak az atomfegyverkezés beszüntetésére és legutóbb a világ közvéleményével együtt követelte a veszélyes atomfegyverkísérletek beszüntetését. Sajnos, a nyugati hatalmak mindeddig nem voltak hajlandók a Szovjetunió által felajánlott egyezmények megkötésére, az amerikai generálisok naponta atomháborúval fenyegetik a világot és szövetségeseiket atomfegyverekkel akarják felszerelni a különféle támadó katonai paktumok keretében. A békeszerető népek a tettekből látják, ki állja útját annak, hogy az atomenergia csakis a békét szolgálja. A szovjet atomrepülőgép képe. Ez a tervezet eddig a legtökéletesebb. Alom vagy valóság? A képen látható tervezett atomrepülőgépnek 8 összesen 150 000 lóerejü motorja lesz, 1000 km sebességű teljesítménnyel egy óra alatt. Az egyenlítő -körüli 40 0Ó0 kilométert leszállás nélkül tenné meg. Ehhez az úthoz csupán 100 gramm atom-üzemanyagra lesz szüksége. Egy ugyanilyen nagyságú és teljesítményű repülőgépnek, mely folyékony üzemanyag hajtására van berendezve, 1200 tonna benzinre lenne szüksége. Ezt a repülést pedig csak többszöri leszállással tudná megvalósítani. Az új atomrepülőgépnél az atomreaktort csak olyankor helyeznék üzembe, amikor a repülőgép lakatlan terület felett repül. - gk A Szovjetunióban az ún. szinkrociklotronnal kísérleteket végeznek, amelybeiť a protonokat 680 millió elektronvolt energiára gyorsítják fel. A készüléknek 7000 tonna súlyú elektromágnese van. A pólusok átmérője 6 méter. orszakunk nagy felfedezése az atomenergia, amely ma még beláthatatlan csodálatos és korszakalkotó változásokat hoz a technika fejlődésébe. Az atomenergia felfedezése sok ország számtalan tudósának részletmunkáján alapul. S míg az Amerikai Egyesült 4llamok a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákkal adták hírül az emberiségnek a hatalmas új energiaforrás meghódítását, addig a Szovjetunió 1954. június 27-én a világon először a béke szolgálatába állított atomenergiával — az atomerőművel jelezte az atomenergia felhasználásának egy másik útját, amely az emberiség javát szolgálja, amely embermillióknak jobb holnapot és magasabb életszínvonalat hozhat. Ez a két bemutatkozás szimbólum, amely a két táborra szakadt világ két útját jelzi. Az egyik út az Amerika által vezetett nyugati világ útja, amely az atomot az őrült fegyverkezési hajsza szolgálatába állítja és nem hajlandó erről letérni; ezt az utat az emberiségre veszedelmes atombomba- és atomfegyverkísérletek sorozata jellemzi. A másik út, amelyen a Szovjetunió halad, az atomenergiát elsősorban a béke szolgálatába állítja és atomfegyvereket csak saját védelmére gyárt. Nem csoda, hogy Henry Jackson szenátor, az amerikai atomenergiabizottság tagja a napokban panaszkodott, hogy az USA erősen elmarad más nemzetek mögött az atomenergia békés felhasználásában, mert Amerika vezetői minden pénzt a nukleáris fegyverek tökéletesítésére és újak előállítására fordítanak. Nem csoda ez a panasz. Hiszen a Szovjetunió sok-sok tudományos 'idézetében több ezer tudós kísérletezik az atom békés felhasználásával. Jóformán nincs a tudománynak és technikának olyan ágazata, amelyben nem tudnák hasznosítani a rendkívül fontos új energiát. t

z atomenergia melléktermékei a rádioizotópok, amelyeket sikerrel alkalmaznak például a kohászatban is. Gammasugarak segítségével vizsgálják a hatalmas öntvényeket. A rádioaktív kobalttal 30 centiméter átmérőjű öntvényekben is meg lehet találni a hibát. A szovjet szakemberek rádióizotópokkal állapítják meg az acélra káros kéntartalom nagyságát. A rádióaktív kobaltot, jódot, foszfort már széles körben alkalmazzák a szovjet orvostudományban és élelmiszeriparban is. Intenzív sugárzással sterilizálják a húst, hal- és zöldségkonzerveket. A sterilizációt futószalagon végzik néhány másodperc alatt; a konzervált anyagok nem vesztik el ízüket, minőségüket stb. A szovjet orvostudományban is széleskörű alkalmazást nyernek a rádióizotöpok. Különösen a káros daganatok felkutatásánál és gyógyításánál alkalmazzák sikerrel. A szovjet agrobiológusok rádióaktív foszforral vizsgálták meg a növények táplálkozását és anyagcseréjét. Ugyancsak rádióizotópokkal állapították meg, milyen mélyre kell a műtrágyát a földbe rakni, hogy legjobb termést érjünk el. Kurszanov, Kuzin és Mámul tudósók rádióizotópokkal megállapították, hogy a növények