Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-28 / 178. szám, péntek

NAPRÁGY lakosságának régi vágya a megvalósulás felé közeleg. Hatmillió koronás költségvetéssel új bekötőutat kap a kb. 600 éves község, — írja Kosztik Imre, az EFSZ tagja. Az út 1958ban készül el. Azt mondják, hogy a baj csőstül jár. No, a naprágyiakra csőstül jön a jó, mert nemcsak az útnak örülhetnek. Most folynak ugyanis a faluban a villany bevezetésének befejező munkálatai. Rövidesen villannyal világítanak a naprágyiak, az EFSZ-ben pedig a munkák megkönnyítésére használhatják fel az áramot. Hogy az öröm háromszoros legyen, néhány hónapon belül veszi át az EFSZ az új nagy korszerű istállót. A tagok már előre számolják, milyen súlygyarapodást és takarmánymegtakarítást fognak elérni az állatállománynál. NAGYMEGYER tejvásárló közönsége nevében Gerháth Sándor Irt bíráló sorokat. A Bratislavai Tejfelvásárló Üzem autója rendszeresen másfélórás késéssel szállítja a tejet. így azután a munkába sietők hosszú sora vár a tejre, mire megérkezik. Ráadásul a kiszolgálás is akadozó. Makács Irén üzletvezetőnő nem igyekszik gyorsan és jól kiszolgálni a vásárlókat. A nagymegyeri dolgozók az illetékesek azonnali intézkedését várják. ŐRÖS község kitüntetett dolgozóiról Ir Koncsovszky Károly. Megemlíti, hogy Jaczkó Sándor, a szövetkezeti munkában élenjáró traktoros már többször részesült kitüntetésben. A kukoricatermelésben többek között Kovács Albert és Bélán Lajos kaptak a járástól kitüntetést kimagasló eredményeikért. „Ezekre az emberekre mindannyian büszkék vagyunk" szól a levél befejező része, amihez mi is csatlakozunk és további szép eredményeket kívánunk az őrösi EFSZ-nek. DIÓSPATONYRÉT dolgozói azt írják szerkesztőségünknek, hogy a felszabadulás óta milyen boldog életet élnek ott, ahol azelőtt a madár sem járt. A Csemadok helyi csoportjában folyik a kultúrmunka. Itt határozták el azt is, hogy kultúrházat építenek, mégpedig úgy, hogy az egyik felében iskola legyen. Eddig ugyanis az iskola a kocsma mellett volt, de már ősszel az új iskolába fognak járni a dióspatonyréti gyerekek, — a kultúrháznak ez a fele ugyanis már elkészült. Minden erőnkkel segítünk, hogy a kultúrház is mielőbb kész legyen — írják. Meggyőződésünk, hogy ezzel sok községnek példát mutatnak. | NYÍR 1 községből Duchony Gyula volt vöröskatona, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt harcosa arról tudósít bennünket, hogy e nagy napokból nehezen megőrzött igazolványait most a Munkásmozgalmi Intézetnek ajándékozza. ,.Negyven évig megőriztem, őrizze tovább a múzeum az utókor számára" — írja a volt vörösgárdista. Köszönjük, Duchony elvtárs! TORNALJA fiatalsága az iránt érdeklődik, mikorra készül el a fürdőmedence és az új stadion? Öt évvel ezelőtt készítették el a terveket és lázas munkával kihordták a salakot a kijelölt helyre. Azóta már többször belepte a hó, majd a gaz, de nem épül sem a stadion, sem a bazén, amire a fiatalok oly nagyon várnak. Hisszük, hogy a HNB rövidesen megadja e kérdésre a kimerítő választ. BEJE községben nagy lesz a vígság június 30-án. Ugyanis ott rendezik a CSISZ járási ifjúsági találkozóját. Gazdag kultúrműsor és más szórakozási lehetőségek várják a fiatalokat. Részt vesz e találkozón az ózdi járás KlSZ-szervezete is. KARYA községben tanulnak a jövő kovácsés bognármesterei. Molnár Béla kovácstanonc írja levelében, hogyan igyekeznek a fiatalok jó szakmunkássá válni. Velük új iparosgeneráció kerül ki a falvakba, akik alapos szakismeretek birtokában, a modern gépesítés felhasználásával pótolni fogják a kiöregedő falusi kovácsokat és bognárokat. [ÉRSEKÚJVÁR 1 kommunális vállalatainak vegytisztítő üzemét bírálja Szabó István. Ez az üzem ma is abban az épületben van, ahol ezelőtt 30 évvel működött, ami nem volna baj; a baj az, hogy amíg abban az időben 10—14 nap alatt festették, illetve tisztították a beadott ruhát, ma ez 42—50 napig tart. Így aztán nem csoda, ha az újváriak nem éppen szép megjegyzésekkel illetik a vállalatot. Kérjük az illetékeseket, orvosolják ezt a fájó pontot. DACSÓKESZI 61. száma alatt lakik Zatykó Mihály, aki mindkét lábát elvesztette. Műlábai eltörtek. A bratislavai Orthopédia műlábait újjávarázsolta és ezért nevezett az újságon keresztül akar köszönetet mondani. „Megkérem Önöket, — írja Zafykő Mihály az Orthopédiának — ha egyszer munkájukból kiállítást rendeznek, hívjanak meg engem is, hogy bemutassam, hogyan tud járni a lábnélküli az önök által készített műlábakon." Tudjuk, hogy az Orthopédia jó szívvel nyugtázza Zatykó Mihály sorait, melyek további áldozatos munkára serkentik a vállalat dolgozóit, hogy munkájuk nyomán minél több csüggedt, csalódott ember arcán virágozzék ki a mosoly. Sós Katalin PELSÖCI REGGEL A Imosart, bágyadtan kelt a nap. •/i Puffadt, esőterhes felhők tarkították az eget. A lomhábbak egészen alacsonyra ereszkedtek, némelyek terebélyesen, álmosan telepedtek a pelsőci bércekre. Még eléggé fiatal,volt az idő, de a pelsöci szövetkezet irodájában már folyt a munka. Ott volt a könyvelő, a zootechnikus, s még egynéhányan a tagok közül. A könyvelő kezében szaporán mozgott a ceruza. Az elnök is segített, hogy a legszükségesebb írnivalókat minél előbb papírra vethessék, aztán úgy ahogy vannak, ki a határba ... Igen, a határba, a rétre. Így döntött Kocsárdi Sándor elnök. Szükség van ott most minden dolgozó kézre. Renden a széna egy része. Az eső pedig a kertek alatt lopakodik. Rövid az idő, nem sok jut a beszélgetésre. Az elnök kinéz az ablakon, s közben a rétről, a téli eleségről beszél. — Százhúsz hektár a rétünk. Az idén valamivel silányabb a kaszálás, de azért nem félünk, hogy éhen vesz majd a jószág ... A százhúsz hektár rétből már 30 hektáron kazalba rakták a szénát a szövetkezeti tagok. Harminc hektár pedig renden van. S ez a harminc hektár széna sorsa aggasztja most Kocsárdi Sándorékat. Nem szeretnék, ha az eső kiáztatná a szénát. Ezért a sietség, az izgalom. Hangtalan nyílik az iroda ajtaja. Szépnövésű, éltesebb ember lép be. Megbillenti izzadságfoltos kalapja szélét, aztán mintha csak egy megkezdett beszélgetés fonalát szőné tovább így szól. — Azt hiszem elkerül bennünket. Az elnök újból kipillant az ablakon. Homlokáról a gond szőtte ráncok oszladozni kezdenek, mint ahogyan a bércekre telepedtek a duzzadt felhők. — Most az egyszer nem ártana, ha egy házzal tovább szállna. Igaz, a legelő szomjazik, a jószágnak is messze kell járni a vízre. A zootechnikus még hozzá teszi. Tudom csak azért, hogy én is értsek a szóból. — Négyszázötven szarvasmarha, meg ezer juh van a legelön. No, de ha minden jól megy, jövőre már nem szomjazik majd a jószág, sem a legelő. Vizet kap a fennsík. Ahogy oszlottak a felhók, az elÜJ SZÖ 1957. június 28. nők is beszédesebb lett. Azt mondja: — Nálunk az állattenyésztés a fő gazdasági ágazat. Ezer százharminc hektár a szövetkezeti föld. Ebből csak valami 160 hektár a szántó. A többi rét, legelő. A jószág a mi vagyonunk. Az elnök még arról is számot ad, hogy a rétet gépek segítségével kaszálták. így gyorsabban is, meg könynyebben is ment a munka. Aztán hirtelen így mondja: — ... s három hektáron cukorrépát is termelünk. Ezt úgy mondta, hogy az ember akarata ellenére is ráfigyelt. S az elnök mosolygott, majd újból megismételte. — Három hektáron termelünk. Az idén már másodszor. M

ost már érthető, miért hangsúlyozta az elnök, hogy cukorrépát is termelnek. Érthető, mert a múltban a pelsöci paraszt nem foglalkozott cukorrépatermeléssel. Most pedig már náluk is terem cukor. Tavaly próbálkoztak először a cukorrépatermeléssel. — Nem is hittük volna, hogy így beválik — folytatja. A múlt évben 350 mázsa termett hektáronként. — Jól jövedelmezett a szövetkezetnek — toldja a könyvelő. Lassan lapozgat a könyvek között, jegyezget, számol, aztán így folytatja. — Több mint 22 ezer koronát kaptunk a cukorrépáért. — No és a cukor és a gyártól viszszakapott répaszelet? — Az ám. Kétszázhúsz kiló cukrot kaptunk, meg több mint 10 vagon répaszeletet takarmányozás céljára. A beszélgetésből kiderül, hogy a cukorrépatermelés Pelsöcön is kifizetődik. Az idén a szövetkezet újból 3 hektáron termel cukorrépát. Jól megművelték a talajt, a répaápolását is alaposan szorgalmazták. Munkájuk eredménye már most mutatkozik. Az elnök számítása szerint az idén elérik a 400 mázsás átlagos hektárhozamot. Jó termés ígérkezik a gabonafélékből is. A tervezett hektárokat előreláthatólag jóval túlszárnyalják. Ez több kenyeret jelent az államnak, s a szövetkezetesek anyagi jövedelmére is kedvező kihatással lesz. Különösen a mákra büszkék a pelsőciek. Az elnök így beszél róla: — Azt mondják egyesek, hogy az egész kerületben nincs olyan szép mák mint a mienk. Hosszabb fontolgatás után így folytatja Kocsárdi Sándor: — A négy hektáron legalább fél vagon mák terem. Jó pénzt kapunk érte... /

ól gazdálkodnak tehát a pelsőciek. Gazdagon fizet a föld jó munkájukért. Most pedig már megtették a szükséges lépéseket, hogy a termést, a gazdag ígéretekkel kecsegtető árpát, búzát idejében, veszteség nélkül betakaríthassák. Készenlétben áll már a traktorosbrigád, de a szövetkezet gépei sem szorulnak már javításra. Szóljunk még arról is, hogy a szövetkezet pénzügyileg igazán jól áll. Nem okoz gondot a munkaegységek után járó előleg kifizetése. Van pénzük bőven a bankban, mert az állattenyésztésből nem cseppen, de csordul a pénz. Beadási kötelezettségüket már az összes állattenyésztési termékekből egész évre teljesítették, sőt már terven felül is értékesítettek. Sertéshúst pl. már 55 mázsát adtak állami felvásárlásra. Tejet 50 000 litert. így hát nem is csoda, ha van miből fizetni az előleget. Ez a jelenlegi helyzet a szövetkezetben. De a közeljövőről szólva a szövetkezet elnöke még megemlíti: — Huszonegy növendékmarhát hizlalunk. Ezeket már teljes egészében állami felvásárlásra adjuk. A z elnök szavaiból kitűnik, hogy nem csak erővSt, de ésszel is gazdálkodnak. Ugyanis a növendékmarhákat először jól felhizlalják, s csak aztán adják el a közellátás céljára. Az említett 21 hízómarhát pl. csak akkor adják majd el, ha elérik az 5—5,5 mázsás súlyt. így jól jár a szövetkezet is, de jól jár a nép, a fogyasztó közönség is. Tehát meg kell állapítani, hogy jól gazdálkodnak a pelsöci szövetkezetesek. A jó gazdálkodás pedig szép hasznot hoz a közösnek. Jól élnek a tagok, sokkal jobban mint, amikor még egyénileg gazdálkodtak. A szebb és könynyebb élet pedig csábító. Ki volna az, aki ne a jobb után vágyódnék? Azt hiszem ilyen ember nem igen született a földön, de még „Gömörország" szívében, Pelsöcön sem. A még szövetkeze» ten kívül álló földművesek is látják, mennyivel jobb a közösben az élet. A szövetkezet elnökének szavaival élve j azt mondhatom, hogy az idén, vagyis az aratás után új tagokkal bővül majd a nagy szövetkezeti család. Szarka István A termelés hatékonyságáért a kassai kerület üzemeiben A termelés hatékonyságának kérdése foglalkoztatja most üzemeink és vállalataink dolgozóit. Pártszervezeteink tevékenysége főként arra irányul, hogy biztosítsa a februári határozatot, s a dolgozók széles tömegeinek részvételével megtárgyalja az előttünk álló feladatokat. A kerületi pártbizottság Kassán a napokban ellenőrizte a CSKP KB februári határozatának teljesítését és a termelés hatékonysága növelésében elért eddigi eredményeket. A kassai kerület üzemeiben a pártszervezetek kezdeményezésére számos javaslatot tettek a termelés megjavítására, a munka megszervezésére s a hiányosságok megszüntetésére. Jó munkát végeztek ezen a téren a rudňanyi vasércbányák, a Chemosvit, a prakovcei gépgyár, a kormpachyi MEZ, a markušovcei vasércbánya és a többi üzem és vállalat pártszervezetei. Ezeken a helyeken alaposan foglalkoztak a termelés hatékonyságának kérdésével, megismertették a dolgozókkal. Ennek az alapos agitációs és propagandamunkának eredménye volt az, hogy a termelési értekezleteken olyan javaslatok hangzottak el, amelyek a februári határozat teljesítését biztosítják. A PÄRT MŰSZAKI KONFERENCIÁIN részletesen foglalkoztak a tervteljesítés fény- és árnyoldalaival s megfontolt intézkedéseket hoztak a még fennálló hibák megszüntetésére. A prakovcei gépgyárban például a selejt kiküszöbölésére, a munkaidő jobb kihasználására, a technológiai eljárások pontos betartására, valamint az anyag takarékosságra léptettek életbe különböző intézkedéseket. A prakovcei gépgyár dolgozói versenyre hívták ki a Keletszlovákiai Gépgyárak kassai üzemét. A Nagy Október 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig 926 ezer koronát takarítanak meg. Az öntvények tervezésének ellenőrzésével 247 tonna acélt, a hőenergia jobb kihasználásával 25 tonna kokszot, 30 tonna barna és 20 tonna fekete szenet takarítanak meg. Egyéb intézkedések bevezetésével további 588 tonna anyagot takarítanak meg ebben az esztendőben. Ugyanígy A KERÜLET TÖBBI ÜZEMEIBEN IS történtek hasonló intézkedések a termelés hatékonyságának emelésére. Ennek köszönhetők az ipari termelés első negyedévének munkaeredményei. A kerület üzemei és bányái össztermelésüket 102,4 százalékra teljesítették, ami az előző év első negyedévéhez viszonyítva 9,3 százalék növekedést jelent. Az ipar össztermelése április hónapban is 104,5 százalék. A minőségi mutatószámok teljesítésében is aránylag jók az eredmények. Az önköltségeken az első negyedévben mintegy 3 és félmilliót takarítottak meg s az akkumuláció tervét 2 millió 753 ezerrel teljesítették túl. Különösen a bányaüzemekben értek el jó eredményeket az önköltség csökkentésében. A TERV TELJESÍTÉSE ÉS TÚLSZÁRNYALÁSA azonban nem jelenti azt, mintha nem volnának fogyatékosságok az ipari termelésben. Nem elégedhetünk meg az össztermelés teljesítésével, ugyanilyen fontos a sorozatgyártás tervének teljesítése, az önköltségek kérdése, s ami a legfontosabb: az átlagkeresetek és a munkatermelékenység növekedése közötti helyes arány. Még ma is vannak olyan nézetek, mintha a hatékonyság kérdését a nyerstermelési terv teljesítése döntené el. Ez nyilvánvalóan nem így áll. Az igazság az, hogyha az üzem a gazdasági és minőségi mutatószámokat is túlszárnyalja, akkor dicsekedhet a hatékonyabb termelési eredményekkel. A műszaki-szervezési intézkedések, valamint a kollektív szerződések megkötése idején nagy súlyt helyeztek az üzemi pártszervezetek a szocialista versenymozgalomra és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának köszöntésére vállalt kötelezettségekre. A legtöbb üzemben egyéni és kollektív kötelezettségvállalásokkal alapozták meg összüzemi vállalásaikat, amelyek a tervfeladatok időelőtti teljesítésére irányulnak. A gépipari üzemek 20 komplex brigádot szerveztek, amelyek értékelik a gyártmányokat, keresik a gazdaságosabb előállítás módozatait. A BÁNYÁK DOLGOZÓINAK VÁLLALÁSAI az ércfejtés és vágathajtás fokozására, a technológiai eljárások tökéletesítésére irányultak. Teljesítésük terven felül több mint 51 ezer tonna kifejtett ércet s 2 ezer folyóméter vágathajtást jelent. Ugyanúgy az ipar más ágában is a vállalások a gazdaságosság maximumának elérésére és a termelés minőségének fokozására irányulnak. A vállalatok és üzemek egymás közötti versengése is fejlődésben van. Kišovce bányászainak versenyfelhívását a lubeníki magnezit kohók és bányák kivételével valamennyi bányaüzem elfogadta. A gépiparban is versengnek egymással az üzemek, mint a a prakovcei gépgyár a kassaival. Az üzemen belüli versenyben, a műhelyek és egyének versenyében azonban a mesterek, az üzemrészlegek vezetői még mindig nem látják a tervteljesítés egyik fontos módszerét. A hatékonyságról szóló párthatározat a munkásokat, technikusokat, mérnököket, mestereket és újítókat arra ösztönözte, hogy javaslataikkal a termelés túlszárnyalását, a gazdaságosságot, a takarékosságot és a minőségi terv teljesítését elősegítsék. A krompachyi MEZ üzemben például egy új vákuumkapcsolót konstruáltak, amely lehetővé tette, hogy a bérezésnél több mint 166 ezer, az anyagfelhasználásnál közel egymillió korona megtakarítást érjenek el. Ez tette lehetővé több mint 363 q színesfém megtakarítását is. További újítások ugyancsak hatalmas összegek megtakarítását jelentik a béreknél és nyersanyagban. Ugyanilyen eredményeket értek el a kassai és prakovcei gépgyárakban, Stósz és Alsómecenzéf Tatrasmalt üzemeiben és a Chemosvitben. Még mindig vannak azonban olyan vállalatok és üzemek, amelyek nem dicsekedhetnek hasonló eredményekkel. Ezeknek az elvtársaknak tudatosítaniok kellene azt, hogy az eredmények eléréséhez nem elég csupán beszélni a hatékonyságról. A termelés fontos kérdéseit nem oldhatjuk meg az élenjáró munkások, technikusok és tervezők nélkül. Észszerű, okcus javaslataik oldják meg a nehézségeket. Még mindig vannak üzemek, ahol nincsen meg a munka termelékenysége és az átlagbérek növekedése közötti helyes arány. Lubeníken, a poprádi Tatra Vagongyárban, a krompachyi villanytelepen tetemes összegekkel lépték túl a béralapot. Vonatkozik ez főleg az építkezési vállalatokra. Kedvezőbb a helyzet a bányákban, ahol a munka termelékenysége 9 százalékkal gyorsabban nő, mint az átlagbérek. Hogy a méq fennálló hiányosságok megszűnjenek, ahhoz jobb munkaszervezésre, a termelés célszerűbb irányítására, a munkaidő alapos kihasználására és műszakilag indokolt normák bevezetésére van szükség. A FEBRUÁRI HATÁROZAT VALÖRA VÁLTÁSA érdekében minden erőt a párt és a nép ügyének szolgálatába kell állítani. Fel keli számolnunk a még meglévő hibákat, amelyek tévedésekből születtek. Nagyon sok függ az üzemek gazdasági dolgozóinak kezdeményezésétől, a pártszervezetek szervezőmunkájától. Ennek érdekében nagyobb felelősségre és több önállóságra van szükség. (mgy) Erősen csökkent az alkoholfogyasztás KITŰNŐ, ÍZLETES ÜJ HAZAI GYÜMÖLCSSZÖRPÖK PÓTOLJÁK A SZESZES ITALOKAT Az egyes nemzeti, élelmezési kereskedelmi vállalatok nagy megértéssel támcgatják az alkoholizmus elleni küzdelmet és azért főként a bodegákban, ahol szeszes italokat mérnek, jelentősen csökkentették azok árusítását. A bodegákban különféle új jóízű alkoholmentes italok kaphatók, amelyek jól pótolják a szeszes italokat. E téren különösén szép eredményeket mutat fel a Vendéglő, és Étterem n. v. Zilinán. így a žilinai Espresso bufetben március és április hónapokban a tavalyihoz viszonyítva 1248 literrel kevesebb szeszes italt adtak el. Ugyancsak Zilinán az ismert Palomában 640 literrel és a Dukla bufetben 240 literrel kevesebb szeszes ital fogyott el. Ezzé' szemben ezekben a boltokban arányosan emelkedett - gyülmölcsbor és gyümölcsszörpök fogyasztása. A belkereskedelem egyébként az egész országban széleskörű propagandát fejt ki az alkoholmentes italok fogyasztása érdekében. Ez az aktivitás :nár azért is helyénvaló, mert a hazai gyümölcslepárló gyárak számos ú i kitűnő ízű szörpöt és mustot gyártanak, amelyek iránt a fogyasztóközönség napról-napra nagyobb érdeklődést tanúsít. (K)