Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-28 / 178. szám, péntek

EISENHOWER ELUTASÍTJA az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére tett szovjet javaslatot : Washington (ČTK) Eisenhower el­nök szerdai sajtó­értekezletén nyi­latkozatot tett, amelyben gyakor­latilag elutasítja az atomfegyverkísér­letek azonnali be­szüntetésére irá­nyuló és a megfe­lelő ellenőrzésre tett szovjet javas­latot. Azt mondot­ta, hogy a kísérle­tek beszüntetésé­ről szóló egyez­ménynek egy szé­leskörű egyezmény részét kell képez­nie, elsősorban az atomfegyverek to­vábbi gyártásának eltiltásáról szóló egyezmény részét. Továbbá, kell hogy előzőleg megegyezés jöjjön létre a „légi ellenőrzésről", „a fegyveres erők létszámának általános csökkentéséről" és ezen intézkedések megfelelő ellen­őrzési rendszeréről. Ismeretes, hogy a Szovjetunió azt javasolta, szüntes­sék be a kísérleteket 2—3 év tartamára. minden további feltétel nélkül, tekin­tettel arra a nagy veszélyre, amely a kísérletekből származik. Eisenhower a kísérletek folytatását megkísérelte még egy cinikus „érv­vel" indokolni; azt állította ugyan­is, hogy az USA-nak négy-öt éven belül „tiszta" hidrogénbombája lesz, vagyis olyan bomba, amelynek rob­bantása következtében nem jön létre rádioalktív csapadék. Ezzel egyidejű­leg azonban azt mondotta, hogy egy esetleges világháborúban nem volna győztes és vesztes — ezzel teljesen elismerte a modern nukleáris fegy­verek elképzelhetetlen pusztító ere­jét. A sajtóértekezlet további részé­ben Eisenhower megerősítette Dulles­nak azt a kijelentését, hogy az USA nem szándékszik „sehol a világon" csökkenteni fegyveres erőit, kivéve Japánt, ahol bizonyos csökkentésre került sor, mivel egy japán nőnek amerikai katona által való meggyilko­lása a nép körében viharos ellen­állást váltott ki az amerikai egységek­kel szemben. Gazdasági kérdésekről szólva az el­nök óva intett az „infláció" reális ve­szélyétől. ÍONDONl LESZERELÉS/ TÁRGYALÁSOK A nyugati nagyhatalmak a leszerelést politikai kérdések megoldásától TESZIK FÜGGŐVÉ London (TASZSZ) — Az ENSZ le­szerelési albizottságának június 20. és 25-i ülésén Stassen, az USA képvise­lője, bejelentette, hogy az USA kor­mánya az amerikai fegyveres erők létszámát (azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg leszállítják a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát is) egy éven belül 2,5 millió főre csökkenti, majd 2,1 millióra és végül 1,7 millió főre, „feltéve ha a fegyveres erők csökkentésének első szakaszát sikere­sen valósítják meg a legfontosabb po­litikai problémák megoldásában való haladás megfelelő tekintetbe vételé­vel". Emellett az amerikai képvise­lő közölte, hogy a fegyveres erők lét­száma csökkentésének második és harmadik szakaszára való áttéréshez újabb tárgyalásokra lesz szükség. Moch francia képviselő és Lloyd, Nagy-Britannia képviselője egyetérté­süket nyilvánították a Stassen által javasolt színvonalakkal és kijelentet­ték, hogy Franciaország és Anglia hajlandó a második szakaszban fegy­veres erőinek létszámát egyenként 700 ezer főre, a harmadik szakaszban pe­dig 650 ezer főre csökkenteni. Mind­két képviselő kijelentette azt is, hogy bizonyos politikai problémákat kell megoldani a csökkentés első • szaka­száról a második és harmadik sza­kaszra való áttéréskor, de azt nem magyarázták meg, hogy milyen politi­kai kérdésekről van szó. Stassen, az USA képviselője kijelentette azt is, hogy egyelőre nem nyilatkozik a Szovjetunió javaslatáról, amely sze­rint az atom- és hidrogénfegyverek kísérletét 2—3 évre szüntessék be. A nyugati hatalmak képviselőinek beszéde után a június 25-i ülésen V. Zorin, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Azt mondotta, hogy Stas­sen kijelentése után egyelőre nem nyerhetnek világos képet arról, mi­lyen intézkedéseket tart az USA kor­mánya lehetségesnek a fegyveres erők kezdeti létszámának bizonyos szaka­szokban történő csökkentését illetőleg. Zorin a június 20-i és 25-i ülésén elhangzott Stassen beszédekkel kap­csolatban megkérdezte: Milyen poli­tikai feltételek lesznek szükségesek az USA által javasolt fegyveres erők létszámcsökkentésének egyik szaka­száról a második szakaszra való átté­résnél? Milyen tárgyalásokról van szó és milyen átmeneti időszakra gondol az USA kormánya az egyik szakaszról a másikra való áttérésnél? A szovjet képviselő sajnálatát fe­jezte ki afölött, hogy Stassen még nem világította meg a fegyverkezés és a költségvetés problémáját, jólle­het ez a fegyveres erők és a szokásos típusú fegyverzet csökkentése egész problémájának fontos része. Sajnála­tát fejezte ki továbbá afelett, hogy Stassen nem tartotta alkalmasnak mindeddig foglalkozni azokkal a ja­vaslatokkal, amelyeket a szovjet kor­mány az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek ideiglenes beszüntetésének kérdésében tett. „E kísérletek beszüntetésének kér­dése napjaink legégetőbb kérdésévé vált és megoldását az országok és nemzetek túlnyomó többsége követeli" — jelentette ki Zorin. A szovjet képviselő felhívta a fi­gyelmet számos fontos dokumentum­ra, amelyeket szétküldtek az albizott­ság tagjainak. Em'ékeztetett a Cseh­szlovák Sajtóiroda ankétjára beérkező válaszokra. A Kelet és a Nyugat 16 országának harminc neves tudósa vá­laszolt az ankét keretében feltett kérdésekre és fejtette ki nézetét az atom- és hidrogénfegyverkísérletek veszedelmességéről. A fizikusok, bio­lógusok, vegyészek, orvosok túlnyomó többsége — köztük számos világhírű tudós — egyértelműen megegyezett abban, hogy az atom- és hidrogén fegyverkísérletek folytatása reális veszélyt jelent az emberiségre, és kö vetelték a további kísérletek haladék talán teljes betiltását. Felhívta i figyelmet továbbá a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság szövetségi népi szkupstinának június 18-án az albizottsághoz intézett deklarációjára amelyben nyugtalanságát fejezi ki afelett, hogy egyre növekszik a hidro­génfegyverkísérletek száma. Azok, akik az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek betiltásának meg­oldását különféle mesterséges felté­telekkel komplikálják — hangsúlyozta Zorin — a valóságban megnehezítik és meghiúsítják a lázas nukleáris fegyverkezés megszüntetésének lehe­tőségét. A hidrogénfegyverkísérletek betiltá­sáról szóló egyezmény elérését igyek szik bonyolulttá tenni J. Moch fran­cia képviselő is, — folytatta a szovjet küldött — aki kijelentette, hogy ez az egyezmény nemcsak azon államok beleegyezését követeli meg, amelyek rendelkeznek atom- és hidrogénfegy­verekkel, hanem a többi államok bele­egyezését is. Csupán csodálkozásunkat fejezhet­jük ki Jules Moch azon kijelentése felett, — mondotta V. A. Zorin —, hogy Franciaországot nem kötelezi az atom- és hidrogénfegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény — amennyiben ezt az USA, Szovjetunió és Nagy-Britannia egymásközt meg­kötik. Ez az ellenzés komoly veszélyt rejt magában és a gyakorlatban oda vezet, hogy az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek kérdésének megol­dása elhalasztódik. VIT-HlRADÖ A CHILEI KÜLDÖITSÉG ELSŐ CSO­PORTJA ELUTAZÓIT A FESZTIVÁLRA Montevideo (ČTK) — Amint az el Siglo című lap je­lenti Chilebői elin­dult Moszkvába a VI. Világifjúsági találkozóra a chilei ifjúság első cso­portja. A mintegy száz­tagú chilei küldöttséget Orlando Rod­riguez újságíró vezeti. A küldöttség tagjai szénbányászok, rézipari dolgo­zók, salétromfejtő munkások, parasz­tok, diákok, sportolók újságírók taní­tók, orvosok és művészek. A VIT-STAFÉTA ULAN-BATORBA ÉRKEZETT Ulan-Bator '(ČTK) — Ulan-Batorba június 26-án érkezett a VI. Világ ifjú­ság Találkozó stafétája, amely Pan­mundzsonból Phenjanon és Pekingen keresztül fut. Ulan-Batorban a stafétát átvették azok a futók, akik tovább viszik a szovjet határip. NEM LEHET GYENGÍTENI A PROLETARIÁTUS DIKTATÚRÁJÁT Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének beszámolójából A Kínai Népi Képviselők Országos Gyűlésének június 26-án Pekingben megkezdődött ülésszakán Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke mondott beszámolót, melyben a Kínai Népköztársaság je­lenlegi helyzetének több problémájával foglalkozott. Csou En-laj kijelentette, hogy a legutóbbi évben a nemzetközi hely­zet egészben véve a világbékére ked­vező és a háborúra kedvezőtlen irány­ban fejlődött, a békét azonban szün­telenül veszélyeztették a fokozott fegyverkezés imperialista politikája és az Egyesült Államok vezetésével folytatott háborús előkészületek. A to­vábbiakban rámutatott, hogy a szo­cialista tábor egysége a magyarorszá­gi események után nem gyengült, ha­nem ellenkezőleg, megszüárdult. Az a követelés, hogy mentesüljenek az amerikai ellenőrzéstől, békés és semleges politikát folytassanak, szem­behelyezkedjenek az agresszív kato­nai tömbökkel, gyakorlatilag erőre kap valamennyi amerikai ellenőrzés alatt álló országban. A különböző irányzatok Amerika szövetségesei kö­zött annak következtében nyilvánul­nak meg, hogy az USA kezébe ka­parintotta szövetségeseinek közép- és közel-keleti, észak-afrikai, valamint a világ más részeiben levő gyarmati érdekeltségeit és sérti szuverenitásu­kat. Az USA fő szövetségesei igye­keztek gazdaságilag és politikailag mentesülni az amerikai ellenőrzéstől, megegyezni a szocialista országokkal és fejleszteni a hozzájuk fűződő kap­csolatokat. Csou En-laj a továbbiakban hang­súlyozta, hogy az amerikaiaknak újabb ravasz gyarmatosító intrikái elérhet­nek ideiglenes sikereket egyes or­- ;ok nemzeti függetlenségéért ví­harcának elnyomásában, mint pé:dául Jordániában. Ezt azzal érik el, 'logy kihasználják a nép tapasz­talatlanságát. A nemzeti felszabadí­tásért folyó mozgalmat azonban épp­úgy, mint bármilyen más népmozgal­mat, nem lehet elnyomni. Csou En-laj továbbá azt mondotta, hogy a háborús veszély még mindig fennáll és az éberségben nem szabad lankadni. „Elérhetjük azonban a nem­zetközi helyzet további enyhülését és arra kényszeríthetjük az imperialista háborús tömböt^ hogy fogadja e} a békés egymás "mellett élés elvét — feltéve, hogy sikerül nemzetközi mé­retekben szövetkezni mindazokkal az erőkkel, amelyekkel ez lehetséges és hogy kitartunk harcunkban." Csou En-laj, az Államtanács el­nöke a továbbiakban kijelentette, hogy a kínai kormány támogatja a korpái kérdés megoldása érdekében összehívandó értekezletet, amint azt a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság június 21-én javasolta. A kínai népi képviselők országos gyűlése utolsó ülésszakától eltelt idő­szakot méltatva, azt mondotta, hogy a múlt év pompás sikereket hozott. Csou En-laj kijelentette, hogy az átalakulás a fejlődés történelmi út­ján haladt. Ezt az átalakulást nem érhették volna el oly gyorsan a fel­szabadulás után, ha nem lett volna öt nagy mozgalom, amelyek a tömeg­harc jellegét öltötték. Ez az öt moz­galom a következő: a földreform, a Korea elleni amerikai agresszióval szemben tanúsított ellenállás, az el­lenforradalmárok kiirtása, a három és az öt rossz elleni mozgalom s az ideológiai átnevelés. (Szanfan moz­galma a három rossz: a korrupció, a pazarlás és a bürokrácia ellen; Vufan mozgalma az öt rossz: a kor­mánytisztviselők megvesztegetése, az adócsalások, az állami vagyon szét­lopkodása, az állami szállításokkal folytatott csalások, s a magánspeku­láciő céljaira adott törvényellenes gazdasági tájékoztatások ellen — a szerk. megjegyzése.) Ezek a mozgalmak a nép túlnyomó többségét mozgósították és előkészí­tették a szocialista átalakulás útját. Az Államtanács elnöke továbbá üd­vözölte e mozgalmak folyamán elő­fordult tévedések és hibák bírálatát. A kormány ezt a bírálatot megvizs­gálta és továbbra is vizsgálja. Csou En-laj azt mondotta, hogy ezek a mozgalmak elvben sikeresek voitak és csak egyes esetekben for­dultak elő hibák. Ezeket a mozgal­makat azért valósították meg, mert objektívan szükségesek voltak és a nép teljes mértékben támogatta őket. Az Államtanács elnöke ezután fi­gyelmeztetően rámutatott arra, hogy a népen belüli ellentmondások meg­oldásánál szem előtt kell tartani azt, hogy az osztályharc tovább folyik és tovább tartanak a nép és a nép el­lenségei közötti ellentétek. Csou En-laj hangsúlyozta, hogy az egyik fő feladat továbbra is a szo­cialista forradalom megszilárdítása és a szocialista átalakulás teljes be­tetőzése. Az Államtanács elnöke ezután rész­letesen foglalkozott az első ötéves terv sikereivel és fogyatékosságaival, valamint az 1956-ban végzett mun­kával. Az idei ipari termelés egészben vé­ve az ígS^éS "termelés 220 százalé­kát teszi ki és a mezőgazdasági ter­melés az 1952-es évvel szemben 126 százalékkál növekedik. Ezek az ered­mények, valamint a további sikerek az ötéves terv eredményességéről ta­núskodnak. Nyolcszáz nagy vállalat építését kezdték meg, közöttük a Jangce-folyón nagyméretű vízgazdasá­g! művek építését és a folyón ke­resztül vezető hidat. A nemzeti jövedelem, amelyből a költségeket fedezték, 131978 millió jüant tett ki, míg a külföldi köl­csönök az ötéves időszak alatt csak 3100 millió jüant (az egész összeg­nek 2,3 százalékát). Ez azt mutatja, hogy a beruházások nagy részében Kína saját magára támaszkodott. Ezek a nagy sikerek nem választ­hatók el a Szovjetunió segítségétől. Peking közepén fekszik a Ming- és C sing-dinasztiák korszakából származó „tilos város". Ebben a negyedben láthatók a régi kínai építészet legpom­pásabb emlékei. Képünk a Tai-che épület udvarát mutatja, ahol valaha a császárok koronázását, esküvőjét és az udvari ünnepeket tartották. Budapesten megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt értekezlete Budapest (ČTK) — A budapesti parlament kongresszusi termében június 27-én megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Pontosan 9 órakor elfoglalták helyüket az értekezlet elnökségének tag­jai. A megnyitó beszédet dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt intéző bizottságának tagja tartotta. Beszéde után megválasztották a jelölő bizottságot és az értekezlet következő napirendjét hagyták jóvá: 1. A Központi Bizottság beszámolója a politikai helyzetről és párt fel­adatairól (előadó Kádár János). 2. Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatára (előadó Marosán György). 3. A párt vezető szerveinek megerősítése és kiegészítése (előadó So­mogyi Miklós). A'Szovjetunió a népi Kínának tervé? ket, berendezéseket, előnyös kölcsö-? nőket és szakembereket bocsátott; rendelkezésére. Csou En-laj azt mon­dotta: „A szovjet kormánynak és á szovjet népnek újból forró hálánkat; fejezzük ki ezért az őszinte segítsék gért." A múlt évben az ipari építkezés összesen 58 600 millió jüant tett ki, vagyis meghaladta az 1957. évre, a x ötéves terv utolsó étfére a tervben kitűzött értéket. A mezőgazdasági termelés a rossz időjárás ellenére egészben véve 2740 millió juannaí emelkedett, vagyis 360 milliő jüan­nal többel, mint az 1953 óta elérí átlagos emelkedés. Az ipari össztermelésnek a terv szerint ez idén 4,5 százalékkal kell növekednie és el kell érnie a 60 300 millió jüant; a mezőgazdasági terme­lésnek 4,9 százalékkal kell növeked­nie és el kell érnie a 61100 millió jüant. A továbbiakban azt mondottá: „Tovább kell folytatnunk erőfeszíté­sünket, bírálnunk és le kell küzdenünk a tanítás dogmatikus módszereit, ez­zel egyidejűleg el kell utasítanunk a jobboldaliak revizionista nézeteit, amelyek szerint üres dogmákként el kell vetni a marxizmus összes álta­lános igazságait és a Szovjetunió ha­ladó tapasztalatait." Csou En-laj ezután azt mondottá, hogy egyes jobboldaliak most az állam­rendszer alapjai ellen támadnak azzal az ürüggyel, hogy segítik a kommu­nista pártot a munkastílus megjavítá­sában. Fő céljuk az, hogy a munkásosz­tályt és élcsapatát, a kommunista pár­tot megfosszák az államhatalomtól. Fő céljuk, hogy az országot letérítsék a szocialista fejlődés útjáról és a kapi­talizmushoz vezető útra tereljék. Csou En-laj kijelentette, hogy az ál­lam kétféle funkciójában — a demok­ráciában és diktatúrában — nem lehet meggyengíteni a diktatúrát, mert még mindig fennállnak az ellenforradalmi erők maradványai, amelyek cselekvési alkalomra várnak, nem lehet meggyen­gíteni a diktatúrát, mert az amerikai imperialisták és a csangkajsek-féle erők még mindig fegyveres provoká­ciókat készítenek elő és bevetik ügy­nökeiket Kínába. Csou En-laj továbbá rámutatott, hogy a széleskörű demokratikus sza­badságjogok, amelyekkel a kínai nép rendelkezik, a szocializmus előrehala­dásával párhuzamosan tovább fejlőd­nek. A kínai nép azonban nem ért egyet azzal, hogy szabadságot adja­nak azoknak az embereknek, akik az alapvető társadalmi rendszert és a szocializmust akarják megsemmisíteni. Az Államtanács elnöke azt mondot­ta, hogy az állami szervekben érvé­nyesülő demokratikus centralizmus a széleskörű demokrácia és centralizá­ció keveréke. Csou En-laj kijelentette, hogy az „abszolút" demokrácia nem más, mint anarchia; ezt a fogalmat a jobboldali elemek arra használják fel, hogy meg­tévesszék a dolgozókat és gyengítsék harcképességüket. A demokratikus centralizmust védelmezni kell. Az alkotmány elismeri, hogy a kom­munista párt a vezető párt — mon­dotta Csou En-laj. — Egyedül a kom­munista párt vezetheti a népet az osz­tálynélküli társadalom, a kizsákmányo­lástól mentes társadalom felépítéséhez. A kommunista párt vezette, a mun­kásparaszt szövetségen alapuló népi demokratikus egységfront a kínai nép forradalmi egységének jele, a szocia­lista országépítés fejlődésével együtt fog fejlődni. Ennek az egységfrontnak elve azon alapul, hogy a kommunista párt a front vezető ereje és a szocia­lizmus az alapja. Az ettől az elvtől való elhajlás az egységfrontból való kiválást jelenti — mondotta az Állam­tanács elnöke. Csou En-laj a továbbiakban rámu­tatott, hogy az ellenség száma az or­szágban rohajhosan csökken és hogy ennek következtében a népen belüli ellentmondások nagyobb mértékben nyilvánultak meg. De egyes emberek és csoportok, akik ill. amelyek jelen­leg a nép soraiban vannak, az ellenség oldalára állhatnak, ha kitartanak szo­cialistaellenes álláspontjukon s ha szembehelyezkednek a szocialista át­alakulással és szabotálják a szocialista országépítést. Az országon belüli és határain kívüli ellenség, amely megkísérli a szocia­lizmus ügyének szabotálását Kínában, felhasználva a munkastílus megjavítá­sáért folyó mozgalmat, csak azt segí­tik elő, hogy az egész nép még szo­rosabban tömörül Kína Kommunista Pártja köré. ÜJ S Z ô 1957. június 28. 3

Next

/
Thumbnails
Contents