Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-28 / 178. szám, péntek

A Csehszlovák írószövetség plenáris ülése Szerdán, június 26-án a prágai Nemzeti Klub helyiségeiben tartották a Csehszlovák írószövetség plenáris ülését. Az ülésen, melyet Vítézslav Nezval nemzeti művész vezetett, részt vett Antonín Zápotocký köztársasági elnök is. A szövetség központi bizottságának az irodalom jelenlegi helyzetéről szó­ló jelentését Ján Otčenášek, a szö­vetség első titkára ismertette. Ján Noha, a Csehszlovák Írószövet­ség titkára a szövetség ed­digi tevékenységéről szóló jelen­tésében kiemelte a szövetség való­ban kollektív vezetését és azt az egységet, melyhez a gazdag és de­mokratikus véleménycsere alapján ju­tottak el. A vitában Antonín Zápotocký köz­társasági elnök is felszólalt. Az ülés az írók, a párt és a nép egységének manifesztációs kifejezése jegyében folyt le. A hadseregben levő kommunisták országos aktívája Szerdán, június 26-án a prágai Jú­lius Fučík Kultúra- és Pihenés Park­jának kongresszusi palotájában gyű­léseztek a kommunista katonák és országos aktívájukon megtárgyalták a CSKP KB június 13.—14. plenáris ülé­sének eredményeit, melyekben meg­tárgyalták a párt eszmei munkájának egyes időszerű kérdéseit. A kommu­nista katonák aktíváján Antonín No­votný, a CSKP KB első titkára mondott beszámolót. Az aktíván megtárgyalták az alaku­latokban, a katonai iskolákban és a katonai kutatóintézetekben folytatott eszmei, politikai-nevelő és pártmunka további megjavításának kérdéseit. A csehszlovák fegyveres erők kom­munista tagjai a vitában egyhangúlag egyetértettek a CSKP KB nemrégen tartott ülésének határozataival. A fesztivál visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) mi CSISZ-szervezetben. A legtöbbjük leány — teszi hozzá az alacsony gön­dör hajú Gašparová. — Kiket nyertek meg új tagokul a CSISZ-be? — kérdem tőlük. Mellettem egy gesztenye hajú lány haladt el, éppen hazafelé sietett. Gaš­parová megszólította. — Várj egy kicsit, Annuska. Te is most léptél be a CSISZ-be ugye? — Igen. Tegnapelőtt adtam be a jelentkezési ívet. — Miért lépett be a CSISZ-be — szólok hozzá magyarul, mikor megtu­dom Acs Annától, hogy Érsekújvárra való Onnan jött a Szlovenkába dolgoz­ni. — Miért? Hát, hogy is mondjam. Szívesen, barátságosan fogadtak kö­rükbe minket magyarokat az itteni lá­nyok. Ogy érzem tehát, hogy a CSISZ­ben is együtt kell élnünk és dolgoz­nunk. De nemcsak én, hanem Kovács Gizella, Jolana Králová, Anna Brcsico­vá, Magda Mešiková és még sokan mások is beléptek a CSISZ-be. Meg akarjuk üzemünkben szervezni a tánc­csoportot. Láttam sok együttes fellé­pését, nagyon szépek voltak. Mi is csinálhatnánk ilyent, hisz vagyunk most már sokan. Ugye, Milka?—for­dul barátnőjéhez, Krnacsovához. — Hát ha lesz új internátusunk, amit hamarosan átadnak az üzemünk fiatalságának, akkor több alkalom és lehetőség nyílik majd erre is. így beszélnek a lányok jövő tervük­ről, melyet a Banská Bystrica-i feszti­vál még közelebb hozott szívükhöz. És mi hisszük, hogy ez a fesztivál nemcsak a Banská Bystrica-i Sloven­kában, hanem Szlovákia többi üzemei­ben, CSISZ-szervezeteiben is aktívabb munkára serkenti a fiatalokat. Horváth Sándor Ifjúmunkások konferenciája Banská Bystrí cán A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — a CSKP KB februári határozatából kiindulva — a hatodik VIT találkozó előtt ver­senyt hirdetett, mely arra irányul, hogy a fiatalok munkahelyükön aktí­vabb tevékenységet fejtsenek ki. En­nek keretében a Banská Bystrica-i kerület ifjúságának kezdeményezésére indult meg az „ifjúsági milliókért" mozgalom is. E mozgalom kiszélesí­tése érdekében az ifjúsági fesztivál alkalmából Banská Bystricán csütör­tökön kétnapos konferencia nyílt meg, melyen Szlovákia üzemeiből 200 ifjúmunkás vesz részt. A Munkásház üléstermében össze­gyűlt ifjú mérnököket, technikusokat, újítókat, legjobb ifjúmunkásokat Brozka elvtárs, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága elnökségének tagja üdvözölte. A beszámolót Vypa­rina elvtárs, a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának titkára tartotta. Vyparina elvtárs beszámolójában rá mutatott, milyen fontos az ifjúsági milliókért mozgalom kiterjesztése az összes üzemekre. Minden üzemben megvan rá a lehetőség, hogy megja vítsák a munkaidő kihasználását. Az ifjúmunkások milliókat takarítanak meg, ha ezt a mozgalmat szívügyük­nek tekintik, mert a mozgalom nem cél, hanem eszköz a terv sikeres tel­jesítésére, az anyag megtakarítására, a termelés hatékonyságának fokozá­sára, ami végeredményben a jobb ke­resetben és az életszínvonal emelke désében nyer kifejezést. A mozgalom megindulása óta eltelt rövid idő alatt máris szép eredmé­nyek születtek. Egyes üzemekben, mint például Piesokon, 77 egyéni és 13 kollektív kötelezettségvállalást tet­tek, melyek értéke meghaladja a 250 ezer koronát. A Banská Bystrica-i kerület fiatal­jainak kezdeményezésére megindult mozgalom nagy jelentőségű a nép­gazdaság szempontjából. Csak ebben a kerületben hatmillió koronát ta­karítanak meg, s ha a többi kerüle tek is követik példájukat, Szlovákia fiataljai 36 millió koronát takaríthat nak meg népgazdaságunknak. (Kiküldött tudósítónktól.) MI REJLIK A „mindkét fél számára előnyös" kifejezés mögött? Gyakran olvashatjuk a lapokban, hogy olyan kereskedelmi szerződést kö­töttünk a Szovjetunióval, vagy más országgal, amely „mindkét fél számára előnyös". A kevésbé tájékozott emberek ilyenkor gyakran azzal a kérdés­sel állnak elő, hogy hát ki fizet akkor rá? Mert hiszen jó üzletet valaki csak úgy köthet, ha a másik arra ráfizet. Ez azonban távolról sincs így, még a kapitalista kereskedelemben sem mindenütt. A minap került kezem­be egy kereskedelmi árjegyzék, amelyből kitűnik, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk 5—15 százalékkal előnyösebb számunkra, mint ha ugyanezen áruk eladását és vásárlását a kapitalista piacon bonyolíta­nánk le. A kérdés bizonyára világosabb lesz, ha az alábbiakban példákkal és adatokkal magyarázzuk. Mindenki ott vásárol, ahol nem csapják be Ezt a tételt még a háziasszonyok is tudják, de e szerint dolgozik kül­kereskedelmünk is. Egészen természe­tes, hogy ott veszünk nyersanyagot, gépeket, élelmiszert, ahol azt olcsób­ban kapjuk. A külkereskedelemben ez annyival bonyolultabb, hogy nemcsak az árra kell vigyázni, de a feltételekre is. Szíria például azért építteti nyers­olajfinomítóját csehszlovák vállalattal, mert ez nincs semmilyen politikai fel­tételhez kötve. Építtethette volna ezt egy amerikai vállalattal is, csakhogy akkor nem csak áruval és pénzzel kellett volna fizetnie, hanem repülő­térrel és hadi támaszpontokkal is. A Szovjetunióval folytatott külke­reskedelmünkben nagy szerepet ját­szik az árak megszabása is. A baráti államok közötti kereskedelem fő jel­lemzője ez. Az ármegállapításnál abból indulnak ki, hogy mindkét fél teljesen egyenrangú. Az árakat az érvényben levő világpiaci árak szabják meg, de úgy, hogy abból levonják a világpiaci árakat lényegesen befolyásoló speku­latív és konkurrencia-szülte elemeket, így azután valóban egyenrangú üz­letről lehet szó. Mi az önzetlen segítség? Ezt a kérdést is legjobban a Szov­jetunióval folytatott kereskedelmünk példáján mutathatjuk be. így például annak ellenére, hogy a Szovjetuniót nem kötötte semmilyen szerződés, gyakran nyújtott olyan áru bevásár­lására nekünk kamatmentes hitelt, amelyet bizonyos szükséges berende­zések vagy gépek beszerzésére hasz­náltunk fel. Gyakran kaptunk ilyen kölcsönt devizák formájában is, hogy azokon a szükséges árut a kapitalista piacon megvehessük. Az ilyen, vagy a minimális, kétszázalékos kamatra OJ SZÖ 1857. június 28. adott kölcsön valóban csak baráti or­szágok között lehetséges, s kimon­dottan segítő jellege van. Ilyen segítség iparunk számára az is, hogy olyan nyersanyagot és gépe­ket vehetünk a Szovjetuniótól, ame­lyeket a kapitalista piacon a Nyugat részéről fenntartott kereskedelmi kor­látozás miatt nem szerezhetnénk meg. Vannak olyan árucikkek, amelyeket valamikor külföldről kellett behoznunk. Az embargo lehetetlenné tette ezek behozatalát. A Szovjetunió gyártotta ugyan ezeket, de nem kivitelre. Mit lehet itt tenni? Vagy megleszünk nél­külük, vagy... De hogyan lennénk meg például hengergörgős csapágyak nélkül? Vagy fokozott szénfejtési fel­adataink mellett szénkombájnok nél­kül? Nos itt is a Szovjetunió segített, mégpedig úgy, hogy teljesen díjmen­tesen rendelkezésünkre bocsátotta­bizonyos gyártmányok műszaki doku­mentációját. így kezdtünk önellátóak lenni a kohászati berendezések, szén­kombájnok, kompresszorok, új típusú dieselmotorok, kompresszorok és sok más berendezés gyártásában. Némely ilyen új gyártmányok gyártásában máris elértük a világszínvonalat, sőt még a Szovjetunióba is exportáljuk őket. Az ilyen segítséget természetes más téren viszonozzuk, s így természetes, hogy a kereskedelem is, éppúgy mint például a tapasztalatcsere, kölcsönösen előnyös. Az uránércről Kölcsönös szerződés alapján hosszú­lejáratú hitelt élvezünk a Szovjet­uniótól az uránércfejtésre. A Szov­jetunió teljesen fedezi az új lelőhe­lyek kutatásával kapcsolatos költsé­geket, biztosltja a szakembereket és a műszaki dokumentációt, mind az uránérc kutatásához, mind pedig ki­termeléséhez. E segítséggel sikerült hazánkban — aránylag nagyon csekély saját kiadások mellett — nagymér­tékben kifejleszteni az uránércfejtést. Az uránércet kölcsönösen előnyös fel­tételek mellett a Szovjetunióba ex­portáljuk. Uránércexportunknak jelen­tős gazdasági előnyei vannak szá­munkra. De ezektől eltekintve, nagyon jól tudjuk, hogy ez a Szovjetunió kezében hatalmas fegyver, amely ké­pes megőrizni az emberiség békéjét, a nemzetek biztonságát a nemzetközi imperialista erők atomfenyegetéseivel szemben. Mit kapunk? A Szovjetuniótól kapjuk a külföld­ről behozott vasércnek 74, a réznek 70, a nikkelnek 90, az alumíniumnak 70 százalékát. Ebben az évben össze sen 1 410 000 tonna gabonát is beho­zunk a Szovjetunióból. Ez azt jelenti, hogy lakosságunk liszt és lisztes gyártmány fogyasztásának 60 százalé­kát szovjet gabonából fedezzük. A ke­reskedelmi szerződés szerint ebben az évben növeljük vajbehozatalunkat is a Szovjetunióból. Ebben az évben szovjet gyapotból 270 millió méter szövetet gyártunk. Ez kb. 21 méter egy lakosra. A közszükségleti cikkek terén is a Szovjetunió segít fedezni az állandóan növekvő keresletet. Ez idén behozunk 78 000 televíziós vevőt több tízezer villanyvasalót, rádiót, fényképezőgépet, mosógépet, filmna­gyítót, filmet, órát, töltőtollat stb Igaz mindez? A fentebb felsorolt adatok után ta­lán felmerül a kérdés, hogy így le­het-e ez. Ha igen, akkor a Szovjetunió erre az „üzletre" nagyon ráfizetne A? elején megmondottuk, hogy köl csönösen előnyös kereskedelmi kap csolatokról van szó, és mégis csak a mi előnyeinkről beszéltünk. De, hogy eredeti témánknál maradjunk, és megmagyarázzuk, mik is a kölcsönös előnyök, meg kell mondani, hogy a Szovjetunió is előnyösebb áron vásá­rolhat be nálunk ipari cikkeket, mint a kapitalista piacon. Az egyenrangú fél szerepe rá is vonatkozik. Műszaki dokumentációt mi is nyújtunk a Szov­jetuniónak. Nálunk is lehet olyan árut vásárolni, amelyet nem lehet besze­rezni a kapitalista piacokon. Éppen ez a kölcsönös előnyök nyújtása az amiért az utóbbi nyolc év folyamán a Szovjetunióval folytatott kereskedel­münk négyszeresére emelkedett. Ezért részesítjük a Szovjetuniót kivitelünk 30 százalékában. V. G A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata Korea népe tiltakozik az amerikai intrikák ellen (ČTK) — A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminisztériu­mának sajtóosztálya június 26-án saj­tóértekezletet tartott, amelyen felol­vasták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkoza­tát. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi időben az USA vezető körei számos olyan törvényellenes intézke­dést tettek, amelyek ellenkeznek a fegyverszüneti egyezménnyel és céljuk, hogy Dél-Koreában új fegyverfajtákat helyezzenek el. Az a tény, hogy az amerikai uralkodó körök újabb provo­kációt követtek el Koreában, nem vé­letlen. A koreai fegyverszünet után megkötött nemzetközi egyezmények megmutatták, hogy az USA agresszív körei újból kiélezik a nemzetközi helyzetet és az atomháború előkészü­leteivel közvetlenül veszélyeztetik az emberiséget. A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya abból kiindulva, hogy az új háború előkészítésére irányuló törvényellenes amerikai akciókat meg kell szüntetni, újból hangsúlyozza, hogy múlhatatlanul szükséges a lehető leg­gyorsabban egybehívni az érdekelt or­szágok széleskörű részvételével egy olyan konferenciát, amely a külföldi csapatok Koreából való távozásáról, a tartós béke biztosításáról tárgyalna és elősegítené a koreai kérdés békés meg­oldását. A koreai nép egyértelműen támogat­ja a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának fenti nyilatko­zatát. Június 26-án Phenjanban az észak-koreai főváros 300 ezer dolgo­zója tiltakozó gyűlésen vett részt, amelyen állást foglaltak az amerikaiak azon kísérletei ellen, hogy megsértsék a koreai fegyverszüneti egyezményt. A gyűlésen részt vettek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetői. Az egybegyűlteknek Nam Ir külügyminisz­ter mondott beszédet. Hangsúlyozta, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya minden erőfeszítést megtett, hogy a fegyverszünet tartós békévé váljék, az amerikai imperialis­ták és a liszinmani-klikk azonban dur­ván megsértették a koreai fegyverszü­neti egyezményt. A gyűlés részvevői határozatot hagytak jóvá, amelyben élesen tiltakoznak az USA uralkodó kö­reinek intrikái ellen. A közös piac és az EURATOM szerződéséről tárgyalnak Franciaországban Párizs (ČTK) — A Francia Unió (a nemzetgyűlés képviselői és a Köztár­sasági Tanács tagjai által választott szerv) gyűlése június 26-án száz szavazattal negyvenhárom ellenében jóváhagyta az „európai közös piacról" és az EURATOM-ról szóló szerződést. A nemzetgyűlésben, amelynek dön­tése lényeges jelentőségű lesz, tovább folytatták az egyes bizottságok e kér­dés tárgyalását. A külügyi bizottság 23 szavazattal 16 ellenében jóvá­hagyta a szerződést. A nemzetgyűlés plénumában e kérdésről szóló vita Az olasz parlament megkezdte Zoii nyilatkozatának vitáját Róma (ČTK) — Az olasz parlament június 26-án megkezdte Zoli minisz­terelnök keddi nyilatkozatának vitá­ját. A liberális képviselők csoportjá­nak előadója bejelentette, hogy el­lenzékben maradnak az új kormánnyal szemben és gúnyosan megkérdezte, vajon Zoli „továbbra is elutasítja-e a neofasiszták szavazatait". Rossi kép­viselő a szociáldemokraták nevében szintén kijelentette, hogy ők is ellen­zékben maradnak. Szaragat, a Szociáldemokrata Párt vezetője kedden tárgyalásokat folyta­tott Nennivel, a Szocialista Párt tit­kárával. A Francé Presse hírügynök­ség szerint a megbeszélések a két párt közös ellenzéki eljárásának lehe­tőségeire vonatkoztak. A népi monar­chisták képviselője a parlament fel­oszlatását és új választások kiírását követelte. A parlamenti vita után Zoli nyilat­kozatáról a szenátus fog tárgyalni. július 2-án kezdődik és kb. július 6-án kerül szavazásra. Pierre Courtade, a Humanité ismert külpolitikai hírmagyarázója megálla­pítja, hogy a közös piac és az EURATOM hívei nem Európa érdekeit tartják szem előtt. Ezt bizonyítja, hogy az „európai" politika hívei rend­szeresen elutasítják a Szovjetuniónak a kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésére tett azon javaslatait, amelyek magukban foglalják az összes európai államokat tekintet nélkül államrendszerükre. A francia kormány új pénzügyi intézkedései Párizs (ČTK) — A francia kormány június 26-i ülésén újabb két intéz­kedést hagyott jóvá. Egyetértését nyilvánította azzal az engedéllyel, amelynek alapján a Francia Bank az állampénztárnak 300 milliárd frankot kölcsönöz a hazai pénzügyi költségek fedezésére. A kormány másik kény­szerintézkedése külföldi fizetésekre vonatkozik. A kormány elhatározta, hogy az aranykészlet egyharmadát (301 milliárdból 100 milliárdot) át­helyezi a stabilizációs pénzalapra, amely a devizahiány fedezésére fog szolgálni. Mindkét intézkedés Francia­ország súlyos pénzügyi válságát tanú­sítja. * * * A francia nemzetgyűlés második olvasásban 265 szavazattal 206 elle­nében jóváhagyta az adótörvényt. Angol munkáspárti képviselők a közép-keleti brit politika megváltoztatását követelik London (ČTK) — A brit parlament tagjainak egy csoportja június 27-én a parlamentben azzal a követeléssel szólalt fel, hogy a brit kormány térjen el az erőpolitika alkalmazásától és a katonai tömbök létesítésétől a Közel­és Közép-Keleten. Brockway munkáspárti képviselő fel­hívta a kormányt, támogassa a Szov­jetuniónak a közép-keleti kérdések bé­kés megoldására tett javaslatait. Zillia­cus munkáspárti képviselő kijelentet­te, hogy a kormánynak „le kell monda­nia az erőpolitikáról Közép-Keleten" — a továbbiakban pedig hangsúlyozta, hogy ezt a politikát „fel kell váltania a Szovjetunióval folytatott együttmű­ködés politikájának, hogy megszilárdul­jon a béke, hogy ellenőrzés alá kerül­jenek a fegyverszállítások, és a meg­oldatlan problémák az ENSZ-beli tag­ságból eredő közös érdekeink alapján nyerjenek megoldást." Bevan munkáspárti képviselő azt ajánlotta a brit kormánynak, hogy a katonai tömbök összetákolása helyett törekvéseit a közép-keleti országokkal való gazdasági együttműködésre össz­pontosítsa. Angolok a szovjet óra iparról Nyugaton gyakran fity jet ipar termékeiről és egyes iparágazatok gye Ingersoll Ltd. angol cég múltban a Szovjetunió gol-szovjet óraipari ka A tárgyalások eredmén Journal legutóbbi sz a cikkből nem lesz érd idézetet közlünk a szov A férfi karóra pon­tosság és használható­ság tekintetében a világ minden részében kielé­gíthet; az igényeket és nyilvánvaló, hogy gyár­tásában és szerkezeté­ben főleg a legfonto­málva beszélnek a szov­hazugságokat koholnak nge színvonaláról. Az vezérigazatója a közel­ban járt és ott az an­pcsolatokról tárgyalt, yét a Horological áma összegezte. Ebből ektelen, ha egy rövid jet órák minőségéről: sabb részekre fordítot­ták a figyelmet, mint például a kövek tartós­ságára. Ezek egyenran­gúak a legjobb kövek­kel. Az óra 24 óra alatt 20 másodperc eltérést mutat, ami mind közép, mind elsőrangú mi­nőségek számára bár­mely o-szágban megfe­lel. Az órák rázásra és dobálásra ellenállóké­pesnel bizonyultak. A női óra járása igen jó és használhatóságá­nak egész ideje alatt megfelelőnek tekinthe­tő. Az óra 39 óra hosz­szat jár. Az ébresztő-óra pon­tossága, illetve hibaha­tára ' 25 óránként fél perc.

Next

/
Thumbnails
Contents