Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-27 / 177. szám, csütörtök

Száz kilométer magasan jártak Megkezdődött a jugoszláv munkástanácsok kongresszusa Belgrád (ČTK) — Belgrádban június 25-én megkezdődött a jugoszláv mun­kástanácsok első kongresszusa. A kongresszusnak az a feladata, hogy össze­gezze a munkástanácsok hét évi munkájának eddigi tapasztalatait és ered­ményeit. BULGÁRIA U. AI # • k ôM&jip afrz 1951-ben Balcsik közelében Dobrud­Igaz, hogy egyelőre még nem emberek, csak a képen látható három ku­tyát wtték ki rakétával 100 kilométer magasra a Nemzetközi Geofizikai Év megkezdése előtt a Szovjetunióban. Maliska, Linda és Kozjatka a foto­riporterek pergőtüzében. \ . • Moszkva (ČTK) K -'. l\ — A Világifjúsági / A'i X Találkozó második 'rl -V Ä napján, június 29­l!il Mu ® n r e99 e' a ne m" i^P flSSBn jlBl zetközi művészeti ÍJ^íÄSSS^ versenyek részve­vőit autóbuszok szállítják a Petr Csajkovszkij Állami Konzervatórium épületéhez. Itt a kon­zervatórium nagytermében ünnepélye­sen megnyitják a művészeti verse­nyeket. A versenybizottságokban ki­váló zenészek, énekesek, rendezők, balettművészek és képzőművészek foglalnak helyet a világ legkülönbö­zőbb országaiból. A fesztiválon képvi­selt nemzetek művészeiével a közön­ség e napon más moszkvai hangver­senytermekben is megismerkedhetik. A Szakszervezetek Házának oszlop­csarnokában bemutatkozik Bulgária, az NDK, India, Mongólia és a Szov­jetunió ifjúsága. Egy további nemzet­közi hangversenyt tartanak a Manézs­téren. A moszkvaiak itt megtekinthe­tik Nagy-Britannia, Kína, Lengyel­ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia ifjúságának fellépését. Az össz-szö­vetségi Mezőgazdasági Kiállításon In­donézia, Románia, Szovjetunió, Finn­ország és Franciaország képviselői rendeznek hangversenyeket. A külföldi küldöttségek a szovjet művészeknek és a népművészeti kö­rök tagjainak művészetével azon az ünnepi hangversenyen ismerkednek meg, amelyet a szovjet küldöttség a Szovjet Hadsereg Központi Színházá­ban rendez. A fesztivál részvevőinek tiszteletére fellépnek élenjáró szovjet művészek is. A Világifjúsági Találkozó második napjának műsorán szerepel Dávid Ojsztrah hangversenye, Ivan Petrovnak, a Nagy Színház szólóéne­kesének fellépése, iz Orosz Akadémiai Együttes és a Borogyin vonósnégyes előadása. Huszonöt' kultúrotthonban, színházban és klubban a küldöttségek összejöveteleket tartanak a szovjet ifjúsággal. Ugyanazon a napon a szov­jet ifjúság vendégül látja 73 ország képviselőit. Július 29-én nyílik meg a fény­kép- és bélyegkiállítás, a nemzetközi klubban és a nemzetközi diákklubban. Megnyílnak ifjúsági színházak is és tizennégy moziban megkezdődik a nemzetközi filmfesztivál. E nap egyik legfontosabb eseménye a III. nemzetközi ifjúsági játékok kez­dete lesz az új moszkvai központi stadionban. Tito elnök rövid bevezető beszédében értékelte a munkástanácsok munkáját az elmúlt hét év alatt. Hangsúlyozta azt a tényt, hogy Jugoszlávia a háború előtti időszakból nem vett át elegendő számú kádert és hogy a háború az or­szágban e tekintetben további nagy I károkat okozott. Azáltal, hogy az üze­méket kollektívumoknak adták át, új kádereket neveltek. Tito beszélt továb­bá az objektív és szubjektív nehézsé­gekről, a bérrendszer problémájáról, a munkatermelékenység növelésének fel­adatáról. Negatív jelenségként mutatott rá néhány helyi jellegű irányzatra. Beszédének további részében Tito el­nök polemizált a jugoszláv rendszer egyes külföldi bírálataival. Azt mon­dotta, hogy Jugoszlávia senkire sem akarja rákényszeríteni rendszerét, a ju­goszláv dolgozók azonban e rendszer­rel elégedettek. Tito, elnök továbbá visszautasította néhány nyugati bírá­lónak azon állítását, hogy a jugoszláv rendszer nem demokratikus. Beszéde után D. Salaj, a jugoszláv szakszervezetek elnöke tartotta a kongresszus fő beszámolóját „A ter­melők önigazgatásának tapasztalatairól EGY GYILKOS, AKIT FŐNÖKEI VEDENEK és kilátásairól Jugoszláviában". Első­sorban elméletileg igyekezett megindo­kolni a jugoszláv munkástanácsok rendszerét, amellyel állítólag megindult az „állam fokozatos elhalásának" fo­lyamata. Salaj azonban beszámolójában azt is beismerte, hogy Jugoszláviának a köz­ponti állami gazdasági vezetés követ­keztében az első háború utáni években sikerült összpontosítania a termelőesz­közöket, felemelni az elpusztult gazda­ságokat és megkezdeni az új fellendü­lés időszakát. Megbízható anyagi tá­maszpont létesült. Salaj, a jugoszláv gazdasági rendszer további útjának az egyes vállalatok még nagyobb önállósítását jelölte meg. Rámutatott, hogy a még „elégtelenül kiépített gazdasági rendszer a munkás­tanácsok fejlődésének egyik fő akadá­lya". Kiemelte a jugoszláv dolgozók még mindig nagyon alacsony életszín­vonalát és fokozott munkanélküliségét. Salaj nagy súlyt helyezett az egyes jugoszláv üzemek együttműködésére is. A keddi ülésen a kongresszust több külföldi vendég üdvözölte, elsőnek V. Grisin, a Szovjetunió Központi Szak­szervezeti Tanácsának elnöke. Az amerikaiak kínaiakat deportálnak Tajvanról Delhi (ČTK) — A Blitz indiai hetilap tokiói hírt közöl, amely szerint az amerikai távolkeleti főparancsnokság parancsot adott az összes Japánban, Indokínában, Koreában és a Fülöp-szi­geteken levő amerikai szállítóhajók mozgósítására. Ezeket a hajókat kü­lönleges műveletekre akarják készen­létben tartani Tajvan térségében. A Blitz jelentése szerint az amerikaiak félmillió kínait akarnak kitelepíteni Tajvanról különböző csendes-óceáni szigetekre. A lap a továbbiakban rámutat, hogy a nemrégi zendülések durva elnyomása Fasiszták támadták meg Loriente francia város kommunista pártszervezetének titkárságát Páris (ČTK) — Amint a Paris Presse el Intransigeant című lap jelenti, jú­nius 25-én megtámadták a francia Kommunista Párt helyi szervezetének titkárságát a Morbihan megyében levő Loriente városában. A lap megjegyzi, hogy az év kez­dete óta ez már a harmadik támadás a lorienti kommunista pártszervezet ellen. után Tajvanban többezer katonát és polgári személyt börtönbe vetettek és gyűjtőtáborokban tartanak fogva. Taj­pehtől nem messze az egyik amerikai gyűjtőtáborban 20 ezer kínait tartanak fogva. Az a vélemény, hogy ezeket a foglyokat amerikai ellenőrzés alatt ál­ló csendes-óceáni szigetekre fogják deportálni. Ezeket a híreket megerő­sítik manillai halászok is, akik Taj­vanról keletre egy amerikai gőzöst láttak, amelynek fedélzetén sok kínait szállítottak amerikai katonák őrizete alatt. A kínaiak azt kiáltották a halá­szoknak. hogy az amerikaiak őket a Marshall-szigetekne deportálják. Újabb tüntetés Tokióban az amerikai nagykövetség előtt Tokió (ČTK) — Június 25-én Tokió­ban a Japánban letelepedett koreaiak nagy tüntetést rendeztek az amerikai nagykövetség épülete előtt. A tünte­tők tiltakoztak az ellen, hogy az USA megsérti a koreai fegyverszüneti fel­tételeket, és követelték az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreából. zsában, fedezték fel Bulgária első kő­olaj lelőhelyét. A terület földtani fel­derítése már a múlt század végén megkezdődött, amikor a bécsi műegye­tem egyik professzora megállapította, hogy Északkelet-Bulgária faciális ké­! pe erősen hasonlít a krimi-kaukázusi területhez, főleg a majkopi olajvidék­hez. Később számos bolgár geológus bebizonyította, hogy ezen a területen kőolaj rétegek találhatók. 1925 és 1944 között svéd, német és bolgár cégek kísérleti fúrásokat végeztek, de csupán sásvizet és földgázt találtak. Szovjet szakértők segítségével vég­zett újabb kutatások nyomán 1952 jú­niusában tört fel az olaj az első fú­ratból. A készletek nagyságát 3—4 millió tonnára becsülték. A kőolajle­lőhely szomszédságában dús földgáz­telepek vannak. 1954-ben megkezdték a kőolaj kitermelését. 1955-ben a ter­melés több mint 130 000 tonna volt, míg 1956-ban elérte a 230 000 tonnát. Az 1956. évi termelés az ország kő­olajszükségletének több mint 40 szá­zalékát fedezi. Egyébként — kőolajfi­nomltók hiányában — a kőolaj jelen­tős részét még Csehszlovákiába, Len­gyelországba, Nyugat-Németországba és Görögországba viszik ki. Csehszlo­vákiában ebből krakkolással folyékony tüzelőanyagot állítanak elő. Lengyel­ország és Görögország kenőolajakat készít, míg Nyugat-Németországban a bolgár kőolajat kazánok és Diesel-mo­torok üzemanyagként hasznosítják. Ez évben Bulgáriában üzembe helye­zik az első kőolajfinomító üzemet, amely a kőolajból gázolajat, kenőola­jat, mazutot és számos más kőolajter­méket állít elő. Útépítési célokra bi­tumengyárat is létesítenek. K. A TEHERÁNE MOSAVVAR iráni lap írja, hogy a 'szovjet-iráni kapcsolatok rendeződnek; ezt elősegítik a határ­kérdések gyors megoldása, a keres­kedelem és közlekedési kérdésekről folytatott tárgyalások, a Szovjetunió­nak a határmenti folyókon létesítendő gátak és vízierőművek építésére tett javaslatai, valamint a kulturális és sportküldöttségek kölcsönös látogatá­sai. (ČTK). Az amerikai propagandagépezet egymás után önti magából azokat a híreket, amelyek na­ponta igyekeznek elhitetni a világ közvélemé­nyével, hogy az összes keleti országok Šuma­vától a Csendes-óceánig „rabságban" élnek és „meg vannak fosztva az önjogúságtól". A közmondás is azt mondja, hogy rendsze­rint a tolvaj az, aki a leghangosabban kiabálja: „fogják meg", hogy ezzel saját magát leplez­ze. Ez a nemzetközi életben is érvényes. Szá­mos példa tanúsítja, ho gyan viselkedik az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben, jobban mondva azok a példák, hogyan visel­kednek az amerikai katonák külföldi orszá­yokban. Az egyik legutóbbi •példa az összes eddigi helyett beszél: Athénnek, Görögor­szág fővárosának egyik külvárosában május 31­én tragikus esemény történt. Az amerikai ka­tonai misszió egyik au­tója, amelyet M. Musali, az USA hadseregének tisztje vezetett, halálra gázolta Stefanosz Szara­fisz görög tábornokot, az egységes demokrata baloldali ' párt (EDA) képviselőjét Annak ellenére, hogy az amerikaiak igyekez­tek ezt a gyilkosságot „véletlen szerencsétlen­ségnek" feltüntetni, Szarafisz tábornok ha­lálának híre jogos fel­háborodást keltett az egész görög közvéle­ményben. A gyilkosságot követő szombaton, jú­nius 1-én az USA nagy­követségének épülete előtt hatalmas tiltakozó tüntetés zajlott le. A Görögországban levő amerikai hatóságok at­tól félve, hogy további lUl IKLUC, nuyy Szarafisz tábornok ko-. Amerika-ellenes viharos vetkezetesen harcolt a tüntetésekre kerül sor fasizmus ellen, a görög nemzeti felszabadító hadsereg, az ELAS ve­zetője volt és az utóbbi időben mindig erélyesen szólalt fel a parlament­ben, a sajtóban és a nyilvános üléseken az ellen, hogy az amerikai katonai támaszpontok hálózatát egyre bővítik Görögországban. Ret­tenthet etlenül tolmá­csolta a görög nép el­lenállását az amerikai gyámkodással szemben, harcolt a rabszolgaszer­ződések és az 1947. évt úgynevezett T ruman­doktrína káros követ­kezményei ellen. tanultak a májusban kitört tajvani nyugta­lanságokból, amelyek szintén egy amerikai ka­tona által elkövetett gyilkosság elleni tilta­kozásból keletkeztek — kijelentették, hogy „ele­get tesznek a görög külügyminisztérium ké­relmének és M. Musalit görög bíróságnak adják át." Hogy az amerikaiak kijelentése milyen ál­szent volt s mennyire lebecsüli a görög törvé­nyeket és az egész gö­rög igazságszolgáltatást, annak bizonyítéka nem sokáig váratott magá­ra: Az amerikai katonai egyenruhát viselő gyil­kos még egy hónapig sem ült görög börtön­ben, amikor a sajtó hí­rül adta, hogy „M. Mu­sali amerikai tisztet át­adták az amerikai ható­ságoknak a Görögor­szágban levő amerikaiak területenkívüli jogáról szóló görög-amerikai egyezmény alapján". Az exterritorialitás (vagyis az, hogy az ame­rikai polgárok legsúlyo­sabb gaztett elkövetése esetén sem tartoznak a görög törvénykezéshez), tehát ismét palástul szolgál arra, hogy az amerikai megszállók büntettet — a haladó görög közéleti tényező meggyilkolását — ellep­lezzék. Ebben bizonyára nagy szerepet játszik a washingtoni háborús kö­röknek az az aggodal­ma is, hogy Musali a görög bíróság előtt eset­leg valami közelebbit mondana a „véletlen szerencsétlenségről". Fején találja a szöget a News W e e k nagy­polgári amerikai lap kérdése is, amely egyik legutóbbi számában azt írja: „Elveszítjük-e Gö­rögországot, mint szö­vetségesünket?" és az­zal a megállapításával, hogy „Görögországban a városokban és falva­kon az amerikaiak lép­ten-nyomon a görög la­kosság gyűlöletével ta­lálkoznak", maga vála­szol e kérdésre. Az amerikaiak agresszív politikáját végül az egész világ emberisége el fogja ítélni. —tt. RIPORT A MOSZKVAI GYERMEKVII ÁG-BÓL •mmmmmmmm wmmMmm. \wm v-/L_l\l v I L_l \ V ILnv,/™-. Nyár idején mégis csak jobb a szellős félcipő, mint Ugyan, hogy lehetne itthagyni ezt az aranyos göndör­az e9ész hajú babá t F. Kassziva és N. Rahmanova kép riportja (TASZSZ1 Ljuszja Zaszlavszkaja szüleivel a ten gerpartra készül üdülni A Szovjetunióban nagy gondot fordí­tanak a közellátás javítására. Ország­szerte sok-sok üz­letet, áruházat nyitnak meg, ame­lyekben egyre na­gyobb választékban kaphatók a külön­féle közszükségleti cikkek. Igen nép­szerű a szovjet fő­városban nemrég megnyílt hatalmas Gyermekvilág-áru­ház. A különféle osztályokon napon­ta több százezer gyerek fordul meg és azt mondani sem kell, hogy üres kézzel csak a leg­ritkább esetben tá­voznak. A Gyermekvüág-áruház egyik csarnoka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents