Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-25 / 175. szám, kedd

Az MSZMP Központi Bizottságénak ülése Az MSZMP Központi Bizottsága fo­lyó hó 22-én ülést tartott. A Köz­ponti Bizottság megtárgyalta az MSZMP országos értekezletével kap­csolatos kérdéseket, a pártértekezlet elé terjesztendő javaslatokat. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK KÖZLEMÉNYE Az MSZMP Központi Bizottsága ér­tesíti a pártértekezlet küldötteit, hegy az MSZMP országos pártérte­kezletét 1957. június 27-én délelőtt 9 órára a parlament épületében összehívja. A pártértekezlet napirendje: 1. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságéinak beszámolója. Előadó: Kádár János elvtírs. 2. Javaslat a szervezeti szabály­zatra. Előadó: Marosán György elv­társ. 5. A párt -ezető szerveinek meg­erősítése és kiegészítése. Előadó: Somogyi Miklós elvtárs. Véget ért a poznani nagyvásár Poznan — Vasárnap, június 23-án 14 napi siker után véget ért a 26. poznani nagyvásár, amelyen 31 államból több mint 3 000 kiállító vett részt. Arról a nagy érdeklődésről, amely­nek a vásár nemzetközi kereskedel­mi körökben örvendett, tanúskodik az a tény, hQgy a vásárt több mint 3 500 külföldi kereskedelmi képviselő látogatta meg. Lengyelország Poznanban valameny­nyi iparágazata árucikkeinek széles­körű választékát állította ki. A kül­földi érdeklődők körében különSsen nagy figyelmet keltett a lengyel gép­ipar 12.000 kiálított. tárgya. Len­gyelország például szerszámgépeket adott el Luxemburgnak, Olaszország­nak, Ausztriának, Franciaországnak és Törökországnak. A lengyel gépek és berendezések 40 százalékát képezik a Csehszlovák Köz­társaság és Lengyelország között a poznani nagyvásáron megkötött ke­reskedelmi egyezménynek. „A lengyel gépek jó minősége és gazdag válasz­téka — jelentette ki J. Dvorák a poznani csehszlovák kiállítás igazga­tója a ČTK tudósítójának — jó fel­tételeke. teremt Csehszlovákia és Lengyelország további fokozott áru­cseréjére." A csehszlovák pavilon, amely a poz­nani kiállításon a szocialista államo-< közül a legnagyobb területet fogla'ta el, a vásár legnagyobb sikerű és leg­látooatottabb része vcP.t. Amint a lengyel sajtó hangsúlyozza, a cseh­szlovák pavilon semmiben sem ma­radt hátra a nyugati államok pavi­lonjai mögött. „Jókivánataimat fe­jezem ki csehszlovák barátainknak a pompás pavilonhoz és a nagyszerű ki­állításhoz" — írta J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a kiállítás megtekin­tése alkalmával. Ezzel szemben a lengyel sajtó és a közvélemény bírálta az USA pavi­loniát, amely csalódást okozott a lengyel szakemberek és a nagyvásár látogatói körében, mivel tisztán pro­paganda iellegű volt és a kiállító ter­mékek színvonala sem volt eJéggé magas. Véget ért a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülése Varsó (ČTK) — Varsóban véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának ülése. J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke június 22-én az ülés részvevői számára fogadást adott, amelyen jelen voltak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésén résztvevői országok küldöttei, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és Jugoszlá­via képviselői, akik megfigyelőként vettek részt az ülésen, valamint len­gyel államférfiak és közéleti sze­mélyiségek. A PAKISTAN TIMES jelentése szerint Pakisztánban növekszik a dolgozók sztrájkmozgalma; a pesa­vari textilgyárak munkásai már har­madik napja sztrájkolnak azért, hogy Szakszervezeti képviselőket választ­hassanak. Sztrájkolnak továbbá a kelet-pakisztáni textilgyárak mun­kásai is. (ČTK) Az USA kétszáz árufajtát felszabadított az embargó alól A Reuter ügynökség hírei szerint az amerikai kereskedelemügyi minisz­térium bejelentette, hogy a nem stratégiai árucikkek jenyzékét, ame­lyek szállítását engedélyezték a Szov­jetunióba és a népi demokratikus országokba, 200 árufajtával bővítet­ték. A minisztérium hozzáteszi, hogy ,ez a kiviteli korlátozások enyhítésé­hek politikájával összhangban történt „azokban az esetekben, ha ez meg­felel az állami érdekeknek". Az a kérdés, vajon ez nem annak következtében történt-e, hogy az amerikai kereskedők nem akarnak lemaradni a többi tőkés országok mögött, amelyek feladják az ame­rikai embargo-politikát. Minden esetre az USA-nak is akarva, nem akarva tudomásul kell vennie, hogy a Kínával szemben folytatott eddigi diszkriminációs politika csődöt mon­dott. TÓhMOSZKMIG A hatodik A földkerekség valamennyi orszá­gában lázasan készülnek a fiatalok a moszkvai VI. Világifjúsági Talál­kozóra. Nem is csoda, hiszen egy jó hónap múlva, július 28-án felvonják a DÍVSZ kékszínű lobogóját a V. I. Lenin Stadion árbócára, hogy két hétig hirdesse, a Szovjetunió gyönyö­rű fővárosában barátkozik, tanács­kozik a világ sok-sok nemzetiségű, fajú és világnézetű fiatalja. A VIT-et világszerte úgy ismerik, mint a béke és barátság példanélkül álló nagy találkozóit. Hazánk ifjúsága büszke lehet arra, hogy a felejthe­tetlen fesztiválok sorát éppen a mi fővárosunkban, Prágában nyitották meg az 1947-es VIT-el. Azóta a fesz­tiválok híre bejárta a nagy világot és sok százezer fiatal szívében kel­Moszkvában a Kujbisevi kerületi Pio­nír Házának fiatal táncosai Lida Szo­rokodumova, Mitya Kornyejev és Viera Bobrova új táncokkal készülnek a nagy találkozóra tette fel a vágyat, hogy eljusson a nagy találkozóra. Az 1949-ben Bu­dapesten, 1951-ben Berlinben, 1953­ban Bukarestben és 1955-ben Var­sóban megtartott találkozókról szám­talan fiatal vitte el hazájába a VIT telkes, békéért és barátságért lán­goló szellemét. Kétévenként min­denfelé lángra lobban a fiatalos len­dület, amely képes legyőzni egyes országok kormányainak akadékosko­dó, nehézségeket támasztó törekvé­seit, amely képes nevetségessé tenni i a VIT-ellenes esztelen propagandát. A világ minden táján Az arab országok legnépesebb kül­döttsége a 650 tagú egyiptomi kül­döttség lesz. Ebből 200 sportoló vesz részt a fesztiváli sportjátékok vala­mennyi ágazatában. Az 500 tagú japán küldöttségből a kormány csak 50-nek akar útleve­let adni, de a japán fiatalok kijelen­tették, hogy nem nyugszanak bele a határozatba és tovább folytatják a harcot, hogy a teljes küidöttség el­jusson Moszkvába. Az angol fesztiválküldöttségben hí­res színészeket, művészegyütteseket találunk. Moszkvába készülnek a skót bányászfiatalok, cambridgei egyete­misták és a híres Bruce Turner dzsessz-zenekar. Az Oj-Zéland-i küldöttség távoli ha­zájából már útrakelt és gőzösükkel kikötnek Ausztráliában, hogy felve­gyék a 150 tagú ausztráliai küldött­séget. Az olasz fiatalok találkozókat tar­tanak a Földközi tenger partján élő országok ifjúságával. Indiában, Afrika több országában, Bulgáriában már befejeződtek a nemzeti fesztiválok, ahol kiválasztották a küldöttségeket. Lelkes készülődés itthon 1200 tagú népes küldöttség kép­viseli ifjúságunkat. Ebből több mint négyszázan a kulturális küldöttség­hez, 280-an pedig a sportküldöttség­hez tartoznak. A többiek üzemek, falvak, iskolák legjobb fiataljai. Akadályok a leszerelés útján Az ENSZ londoni leszerelési albizottságának ülésén szereplő egyik fő kér­dés a nagyhatalmak fegyveres erői létszámának csökkentése. Miiyen javas­latok hangzottak el a legutóbb e téren és mi rejlik mögöttük? A SZOVJETUNIÓ JAVASOLJA A KÖ VETKEZŐ EGYEZMÉNYEK MEGKÖ­TÉSÉT: A Szovjetunió, az USA és Kína haderőinek létszámát állapítsák meg 2 500 000 főben, Nagy-Britannia és Franciaország csapatainak létszámát pedig 750 000 főben. A Szovjetunió azonban emellett hangsúlyozza, hogy a fegyverkezés csökkentésének problé­májában ez csak az első lépés. Ezzel egyidejűleg biztosítékot kell adni arra, hogy a kezdeti létszámok később a Szovjetunióban, az USA-ban és Kíná­ban egymillió — egymillió ötszáz­ezer főre csökenrrek, Franciaországban és Nagy Britanniában pedig 650 000 főre. AZ USA LEGUTÓBBI JAVASLATAI A KÖVETKEZŐK (a nyugati sajtónak Stassennak az albizottságban június 20-án tartott beszédéről szóló hírei szerint): az USA és a Szovjetunió csa­patainak létszámát az első szakaszban 2 500 000 főre csökkentenék, s emellett a második szakaszban történő 1 500 000—1 000 000 főte való továbhi csökkentés „politikai problémák meg­oldásától függ". (Reuter június 20). Mi rejlik amegött, hogy a leszerelés kérdéseit egybekapcsolja politikai problémák megoldásával? A nyugati sajtó az utóbbi időben ezt behatóan taglalta. E követelés mögött a nyugatnémet kormányköröknek az a törekvése rejlik, hogy kivívják Né­metország egyesítését, mint elsőrendű és fő nemzetközi problémát, amelynek megoldása nélkül nem lehet megegye­zést elérni, semmilyen más problémá­ban. Emellett azonban az „egyesítés" bonni tervének semmi köze sincs a né­met egység békés és igazságos meg­oldásához, ellenkezőleg ez a valóság­ban a Németország egységéről megkö­tendő békés megegyezés megtorpedó­zását jelenti. A bonni körök kizárólag „az eröpolitikával'" számolnak és azt akarják, hogy Nyugat-Németország vegyen részt a fegyverkezési verseny­ben, erős Wehrmachtot és fegyverke­zési támaszpontot alakítson ki, anyu ­gat-európai országok élére kerüljön, és így előkészítse revansista szándékai végrehajtásának talaját. Bármilyen le­szerelési megegyezés keresztülhúzná a nyugatnémet militaristák számítá­sait. Adenauer diplomatái azért fejr tenek ki ily lázas törekvést a leszere­lési megegyezés meghiúsítására. Ezért hivatkoznak annyit azokra a „jogok­ra", amelyekkel őket állítólag a NÄTO­beli tagságunk ruházza fel, hogy az USA kormánya a leszerelési tárgyaiások minden egyes lépését megtanácskozza Bonnal és tekintetbe vegye követelé­seit. A nyugati sajtó egyáltalán nem leplezi, hogy a nyugatnémet köröknek e célja teljesen megfelel az USA fegy­vergyáros körei kívánságának, őket épp úgy, mint nyugatnémet társaikat elkábítják a fegyverkezés kilátásai, ami óriási nyereségeket hoz és ami természetes kiegészítője tfcohó^ vi­láguralmi terveiknek. Ezért Stassen beleegyezik nagyon a kétmillió ötszáz­ezer főnyi katonába, de ezzel egyide­jűleg megnehezíti, sőt a m » helyzet­ben egyenesen akadályozza azt, hogy egyezmény jöjjön létre az 1 500 000— 1 000 000 főre való további csökken­tésben, azzal, hogy ezt a megegyezést „más vitás nemzetközi problémák megoldásától" teszi függővé, vagyis újból elsősorban Németország egyesí­sítésének kérdésétől. Van azután még egy oka annak, hogy az USA hallani sem akar a had­erők létszámának további csökkenté­séről. Ezt megmutatja a New York Timesben közölt térkép. Az USA ha­tárain kívül ma 630 000 amerikai ka­tona állomásozik, nem számítva az úgynevezett polgári alkalmazottak további tízezreit, sőt százezreit (ter­mészetesen katonai objektumok alkal­mazottait) és családtagjaikat. A News Week hetilap szerint az USA határain kívül 822 000 katona szolgál. Amint a New York Times rámutat, ha megegyezés jönne létre arról, hogy a csapatok létszámát 1500 000 sőt esetleg 1 000 000-ra szállítanák le, az USA-nak vissza kellene vonnia csa­patai többségét a külföldről, esetleg fel kellene számolnia számos külföldi támaszpontját. Ez állítólag az USA kormány- és katonai körei által irá­nyított és uralt katonai paktumok ko­moly veszélyeztetését jeíentené. Egészen könnyen érthető, hogy az USA fegyveres erői további csökken­téséből származó ilyen következmé­nyek mérhetetlenül hozzájárulnának világszerte a feszültség enyhüléséhez, a béke és a nemzetközi bizalom meg­erősítéséhez. Ellenkező esetben pedig a nemzetközi bizalom nem lehet nagy, amikor például az USA csapatai rend­szeres katonai gyakorlatokat végez­nek Kína, vagy például Csehszlovákia határai mentén. Ez nyilvánvalóan nem íontos az USA vezetőinek. A leszerelési tárgyalásokban még számos akadály rejlik olyan gátak, amelyeknek semmi közük sincs a ha­tékony leszerelésre és a béke meg­szilárdítására irányuló őszinte törek­véshez. — ms — A sztavropoli pedagógiai intézetben művészi gimnasztikai kör működik, amelynek tagjai lelkiismeretesen ké­szülnek a városi és a területi feszti­válversenyre. Képünkön Galina Seszto­palova gyakorol A VIT tiszteletére értékes munka­versenyek folynak, amelyek során ragyogó eredmények születnek. Bans­ká Bystricán és Ostraván nemzeti fesztiválokat tartanak, ahol sok ezer fiatal kel versenyre egymással, hogy mint legjobbak eljuthassanak a fesz­tiválra. A VIT moszkvai előkészítő bizottsága naponta több ezer színes fesztivál-pla­kátot indít útnak a világ minden tá­y jára. Néhány morzsa a mű sorból A szovjet ifjúság azon fáradozik, hogy a moszkvai VIT szebb, felejt­hetetlenebb legyen, mint eddig bár­melyik. Az előkészítő bizottság szem­kápráztatóan gazdag műsort készített. Naponta 70—80 koncert lesz a szovjet főváros különböző színpadain. Sok-sok találkozót tartanak a kö­zös szakmában dolgozó fiatalok, diá­kok és művészek. A fesztivál idején namzeti klubot nyitnak meg, amelyet különféle küldöttségek tagjaibói ala­kított tanács irányít. A fiatalok itt találkoznak a kiváló írókkal, művé­szekkel, közéleti személyiségekkel. A nemzeti klubban tánc-, balett- és humoros esteket rendeznek. Nemzetközi fénykép-, bélyeg-, nép­művészeti kiállítások lesznek a VIT idején. Természetesen a filmfeszti­vál sem marad er; zsűrije elnökéül Charles Chaplint kérték fel. Karneválok, különféle országok fiataljainak találkozói, utcabálok és ki győzné még felsorolni, mi minden lesz a moszkvai VIT programján. A világ közvéleményének tájékoz­tatásáról is gondoskodott az előké­szítő bizottság. A Puskin téren egy hatalmas épület áll nyolc rádióstú­dióval és 26 szerkesztőségi szobával a külföldi tudósítók rendelkezésére. A tudósítók innen egy-kettőre fel­hívhatják lapjukat, rádiójukat és be­számolhatnak a VIT minden esemé­nyéről. Az ifjúságé a jövő Befejezésül hadd idézzük Nicolas Guillen cubai költő szavait, aki így értékeli a világ minden részéből ösz­szesereglett fiatalok találkozóját: „Nem tudom elképzelni a jövőt bé­ke nélkül. Én úgy vélem, hogy a vi­lág békéje és az emberi élet két egymástól elválaszthatatlan dolog, vagy legalábbis annak kell lennie. Az ifjúságnak az a nagy felelőssége, hogy biztosítsa a békét. Ha a fiata­lok tényleg akarják, nem lesz többé háború, mely mindig a legjobbakat pusztítja el. Az ifjúság számunkra a legdrágább, és éppen ezért kell vi­gyáznunk rá. A béke azonban minde­nek előtt a világ fiataljaitól függ. Nem lehet a Világifjúsági Találkozót eléggé megbecsülni." Sz. B. Százmillió dollár felforgató tevékenységre Washington (ČTK) — Az USA kép­viselőházának külügyi bizottsága, amely a külföldi államoknak nyújtan­dó „katonai segély" programját tár­gyalja, közzétette a június 10-i zá­róülés rövidített gyorsírásos jegyző­könyvét. Ezen az ülésen beszédet mondott Dulles államtitkár. A fel­jegyzésekből többek között kitűnik, az USA kormánya újból követeli, hogy a kongresszus a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni felforgató tevékenységre több milliót irányozzon elő. Az amerikai hatósá­gok azonban „célszerűnek" tartják, hogy kitérjenek az elől, hogy nyílt említést tegyenek erről az „alapról" az úgynevezett kölcsönös biztonság biztosításáról szóló törvényben, ame­lyet a kongresszus tárgyal. A törvényjavaslatból, amelyről most tárgyal a képviselőház bizottsága, ki­vették azt a fejezetet, amely nyíltan szól az elnök azon jogáról, hogy a „külön alapból" évi 100 millió dollárt fordíthat a szocialista tábor országai ellen irányuló felforgató akciókra. Ehelyett a törvényjavaslat említést tesz az „elnök külön meghatalmazá­sának" úgynevezett alapjáról. Ezt az alapot, amely 300 millió dollár, az elnöknek joga van „rendkívüli" ese­tekben ^a világ bármelyik részébea fftlhjwwnaím.

Next

/
Thumbnails
Contents