Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-25 / 175. szám, kedd
NAGY HASZNÁT LÁTNÁ ENNEK HANDLOVÁ" • Egy tapasztalt bányászt keresek, olyat, aki ismeri a bányászmunka jönnének! ... Nekünk olyan munkások B minden csínját-bínját!... Ezek a gondolatok motoszkáltak fejemben, kellenek, akik tartósan itt maradnak, mikor felballagtam a handlovai munkásszálló első emeletére. Kopogok jól begyakorolják magukat, szakember "" az ajtón. Senki sem jelentkezik!... A szoba lakója mély álomba szen- üánk b e[oiak Hisz itt nálunk minden derült. Kopogok másodszor. Nyílik az ajtó. Farkas Gyula fogad álmo- lehetöséqe t megadunk nekik erre. san, de barátságosan. Éjjeli műszakban dolgozott. A csalMosok faM g, topnaf c, egy évr e valami simogatót érzett. Ez mindennél A szoba, amelyben vagyunk, a leg- 60 mázsa szenet, pénzjutalmakat, többet jelentett neki. 1949-ben aztán kényelmesebben van berendezve. A sa• B egy szép napon tudomására hozta a bányavezetöség: Prágába mész! Gottwald elvtárs fog kitüntetni! ... Ezután még csak aludni sem tudott. Várta a napot, És még egy dologról szeretnék Farkas Gyula, akinek csoportja 130 százalékos eredményt ér el. — Egy jó félórával ezelőtt szundítottam el, ... mondja. Hellyel kínál. Az asztal melletti székre ülök. Ö maga pedig az ágy szélére telepszik. Beszélgetésbe elegyedünk. — Szüleim is bányászok voltak, indítja el a beszélgetést. Fiatal éveimet Magyarországon, Tatabányán töltöttem. A föld gyomrába 1928-ban ereszked tűzte a munkaérdemrendet. Öt évig dolgozott Csehországban, aztán Handlovára jött. 1953-ban, rokban szekrény áll. A szoba gazdája szólni Múr QZ üzemr gy üléseken is a szekrényhez vezet. Kinyitja. többször megmondtam, hogy hol is szo— Tessék ide nézni! Mikor volt egy rít nálunk a csizma? Ugyanis az a ^el^rcoŤJwÄLD'"ávtár'sVmellére rnunkásmk ennyi ruhája, cipője? Soha. gyakorlat honosodott meg nálunk, hogy Válaszol a maga kerdesere. Én bologat- aki leszáll a tarnaba, megkapja a 42 va adok igazat neki és szinte megva- koronát. Aztán ha csak egy csille szegyok lepődve a szebbnél-szebb öltö- net, vagy ha húsz csille szenet is ternyök, ízléses cipők láttán. Hát szóval mel, akkpr is megkapja a 42 koronát, mikor már rozsdázsodtii kezdtek a fa- ilyen manapság a bányászélet. ... tör Ez nem helyes így! Miért nem lehet levelek, már javában vájta a szenet fel bennem a jó érzés, s aztán újra az nálunk is úgy mint a csehországi báHandlován. Kezdetben segédvájárként asztalhoz ülök s le jegyzem a látottakat, nyákban, hogy mindenki a végdolgozott. Az új körülményekkel lassan Farkas Gyula arcáról látom, még sok zet t munkája után részesül jutalommegbarátkozott. Nem szívesen látta a a mondanivalója, gyenge tervteljesítést! ... _ Mosf azonbm gngedj e meg, hogy - Szégyen és gyalazat — zugolodott wm szavakat is }laszn áljak... szövi ilyenkor - jobban kellene csinál- üjm a be$zéd }ona[ÚL A brigádoso k tervteljesitesunk. Hogy ezt meg lehet nunk! ... S szavai nem maradtak ha- problémájá t érinteném. En nem tartom csinálni erre példa Miku'ska mérnök, tás nélkül. Csakhamar engedélyt ka- helyesnek é s célravezetőnek, amikor akl tobb ldot tolt a munkahelyeken, pott arra, hogy saját maga szervezhes- úgy agitálnak, hogy gyere bányásznak, mint^azíróasztala mMett ésigyekszik tem le elöször. Nekem ez nem volt S6ti 6qjj brigádot. Jól msgnézts, kit meglátod négy, sőt hatezBr koronát is olyan furcsa, mint azoknak, akik csak vesz fel csoportjába. Mi lett az ered- megkeresel havonta. Persze az igazat ~ mény? ... Hamarosan a kétszeresére megvallva ilyen kereseti lehetőségek is szökött fel munkájuk eredménye. van nak nálunk, és nem egy olyan báA múlt hónapban is 135 százalékos nyá szunk van, aki ennyit is megkeres. tervteljesítéssel zárták a hónapot. De j± z 0i y an emberek, akik csak a pénz csoportban az olyasmi, mint amilyenről egyetlen olyan hónap sincs azóta, hogy utá n sóvárognak, kapnak az alkalmon az előbb esett szó. A mi vezetőnk sziel ne érnék a 125 százalékos tervtelje- é s jelentkeznek. Sok közülük az irodá- Qorú ember, ... igényes a munkában, hírből hallottak a bányász életéről A bányászmunkát mint apám, én is hamar megszerettem. Pedig akkor nem volt ez olyan vonzó mint manapság. Abban az időben éppen hogy csak valahogy élni tudtunk. Ruházatra, élelemre bizony nehezen jutott! No és a ban!? En azt tartanám helyesnek, ha a munkát mindenütt így szerveznék meg vezetőink, mert ezzel csak javulna mindenkit a teljesítménye alapján jutalmazni. Farkas Gyula rendet tart csoportjában. Szeretik, ragaszkodnak hózzá az emberek. Nem is fordul elő ebben a munkaviszonyok? ... Hát azokra csak sítést. Keresetével is elégedett. megvetéssel gondolok vissza. Csákánynyal fejtettünk, munkavédelmi ber'enból jelentkezik. Azonban nekünk nem de éppen ezért szeretjük őt, mondják dezésekre nem áldoztak a tőkések, ni akarja a hatást. — A múlt hónapban 3400 koronát irodai munkásokra, hanem dologszere- ról a emberei, akik úgy határoztak, hogy kerestem ... mondja s rám néz — lát- tő, igazi munkásokra van szükségünk, ez évi tervüket november 7-ig teljesíSemmiségek ? J únius elején szerda délután volt hűvös, szeles . idő. Délután félnégy tájban kicsit fáradtan, álmosan munkahelyemről hazafelé tartottam. Előttem 3—4 nyolc év köröli fiúcska hancúrozott az utcán. Olyan örömmel és gyönyörűséggel, ahogy csak a verebek tudnak a porban. Léggömböket eregettek, vidám kiabálásukkal felverték a kisvárosi utca csendjét. Két kis csirkefogó összeverekedett és szenvedélyesen püfölte egymást, miközben a kezükben tartott léggömb önállósította magát. Tekintve azonban, hogy a léggömb nem volt kellően felfújva, némi repülési erőlködés után rezignáltán elhelyezkedett az úttest közepén épp akkor, amikor az utca végén megjelent a városi autóbusz. A sofőr — észrevéve a piros léggömböt — erősen tülkölt. A gyerekek Iába a földbe gyökerezett, csak ijedt gyermekszemük csillogott tanácstalanul — a léggömb elszántan trónolt az út közepén. A sofőr a közelbe érve lassított, úgy ment az autóbusz, mint egy kivénült csiga, az utasok kíváncsian kitekintve keresték a közlekedési akadályt, de az úttesten pirosló léggömbön kívül nem láttak semmit... A ml sofőrünk vigyázva, hogy huzatot ne csináljon, nagy ívben kerülte ki a kis bűnöst és mosolyogva hajtott tovább. Néztem az ismeretlen sofőrt, a kicsik üdvözölt pofácskáját és megerősödött bennem a gondolat: mégis jó az ember. * * * Teltek az évek, egyszercsak tanulmányi útra vittek Németországba. «1932-ben meg csendesen, volt ez. A Frankfurt melletti szénbáNo nem általánosítok, mert a brigád- tik. — Szép pénz, nagy pénz,. ŕ. jegyzem munkások között is vannak nagyon BÚCSÚt veszek a hegyek koszorendes és dolgos emberek, de sok van rúzta bányászvárostól Handlovától. \ z élet csendes szemlélője vagyok. Megyek a szövődén keresztül, zúgnak a gépek. Itt élt az f apám, itt élek én is. Besüt a felső | ablakokon a déli nap, s a kis port szemek, mint ezer apró vitorla, úsz| nak a nagy teremben. Déli hangulat. — Tudja hány öltöny ruhát lehet közöttük olyan, aki csak azt várja, Elégedetten szállok be a vonatba, mert j nven^avár^eHcét"Beme^vanT'hannyákba kerültem jó pár magammal. Itt ezen venni ? ... néz rám ismét komoly hogy a műszak leteljen s nem érdekli nem hiába jöttem. Olyan emberrel ta- ! ^yjj* gz (y é ' munka öröm e ö kicseréltük tapasztalatainkat a német arcc ai Majd így folytatja: azt hiszem a teljesítmény! Mondok erre egy pél- lálkoztam, aki értékelni és becsülni * 9 bányászokkal. Megmondom őszintén, nem dicsekvésből, de a mi teljesítményünk mindig jobb volt a németekénél. Több mint két évig voltam Németországban, aztán ismét Tatabányán fejtettem a szenet. A felszabadulás után hazánkba jött na k eszébe. Farkas Gyula. Az egyik csehországi Oá j-í a -ui o ~ t i ^ j, , , s készülő ebéd utáni program. Hangmaga is tudja, legalább négy öltönyt a dat. A jo múltkor egy Sálata nevű bri- tudja a banyaszmunkat, akt mar sok- ? foszlányo k hallatszanak — Ma ka javából!... gádosunk volt Lemegyünk a bányába sok ezer tonna szenet és egyéb kincset f álun k _ kj ke]] mos n' i pirQska r u_ ... , , s az emberek elküldtek ot, hogy hozzon küldött fel a föld mélyéből azért, hogy t r - • .... . ,. ... A múltba siklanak gondolata. vizet mikor jr M .. A t. a s20c iJ izm uJt, a békét építő tá^adal- l Í? ' Jta ttl -^TiZ m7t A tatabányai sivár, mostoha sors, az un kQr & a„ agoŕ f, mikor vége lett a m ü- munk évrö l. éure jobban> nagyobb b ö. | !f n dX mit veUk fel-> ~ Magyarorszag Kegyetlen viszonyai JUT- s2akna k_ A b rigádos, aki csak egy évre ségben éljen. És még valamit: szerin- í jön, éppen hogy csak belé kóstol a bá- tem jó lesz megfogadni Farkas Gyula — Akkor két teljes hónapig kellett nyászmunkába. Mikorra begyakorolná tanácsát. Nagy hasznát láthatná ennek \ csak 0, amjre azt mo ndiuk iInnmnm. hnau ňou valamire való ru- mnnňŕ ™ňr hi'rnvi'iŕ- ,'c jips? n hňtmá- k .. _ * J * nyában, Jáchymovban helyezkedett el. dolgoznom, hogy egy valamire való ru- magát, ... már búcsút is vesz a bányá- Handlová. Örömmel beszél az itt töltött évek hát vehessek. Ez tehát a különbség a tói. Jó lenne, ha legalább három évre múlt és a jelen között... folytatja. Csak az a baj, hogy a mai fiatalok nem tudják úgy értékelni a jelent, mint kellene. Előttem megy az egyik munkásnő, f már nem fiatal. A ruhája is egyszerű, no, FARKAS KÄLMÄN munkájáról. Mindig lelkesen, szorgalmasan dolgozott. Brigádvezetője sokszor megdicsérte. Ilyenkor ő nem szólt semmit, de „belül" valami olyan jót, Doszka pocseta — Becsülettábla ££áí fÓMZ$&íi el&tt Nem mindennapi készülődés színhelye a somodi mezőgazdasági könyvelőiskola. Harmincnégy leány készül záróvizsgára. A délutáni órákban — amikor az osztályban megszűnik a tanítás — a nagy park árnyas fái alatt könyvvel a kezükben újra átveszik az anyagot, hogy a vizsgán megállják a helyüket. Ahogy körülnézünk közöttük, valami különös komolyságot látunk az arcukon. A záróvizsga előtti izgalom mellett egy megmagyarázhatatlan, furcsa Hangulat ül az arcokon. Ez a megállapítás csak fokozza érdeklődésünket s megkérdezünk egyet közülük. Nagy Jolán, aki Szlovákia legkeletibb járásából, a nagykaposiból jött ide, hogy a könyvelés tudományát elsajátítsa, az itt töltött két évről így nyilatkozik: — Kár, hogy el kell menni — mondja szomorkásán. — Annyit tanultunk a két év alatt és olyan jó volt itt, hogy szívesen maradnánk még két évig — mondja nekibátorodva. Megtuájuk, hogy a kétéves könyvelőiskola nem ád teljesen képzett könyvelőket mezőgazdaságunknak. Az innen kikerült fiatalok csak mint segédkönyvelők alkalmazhatók. Vannak azonban közöttük — ahogy az iskola igazgatója, Máthé Gyula elvtárs elmondja — olyanok, akik rövid gyakorlat után mint főkönyvelők is megállják a helyüket. Mindenesetre sokkal előnyösebb volna, ha az iskola négyéves volna érettségivel. Körüljárjuk az iskolát. Megnézzük az osztályokat, az internátust, ahol a Iegnagyob rendet és kényelmet találjuk. A tanulók előmeneteli eredményp- ránti érdeklődésünkre Máthé Gyula igazgató ad felvilágosítást. — Általában jó eredménnyel végez valamennyi. Vannak azonban olyanok is, akik kitűnőre vizsgáznak — mondja. — Nagyobb részüknek már biztosítottuk az elhelyezkedést, ugyanakkor vannak járások, illetőleg kerületek, amelyek a kiküldött tanulók iránt sem előmenetelük, mégkevésbé elhelyezésük szempontjából nem mutatnak érdeklődést — világosít fel az igazgató. Megtudjuk például, hogy a Banská Bystrica-i kerületből jött leányok mindeddig bizonytalanságban vannak, mivel az illetékesek egyáltalán nem gondoskodnak elhelyezésükről. Ezek kissé kedvetlenek, de bíznak Máthé igazgató elvtársban, aki még mindig megoldotta a problémákat. Annál vígabbak azok, akiknek már biztosítva van az elhelyezésük. Nagy Jolán például a vajáni kendergyárba, Magyar Erzsike a ruszkai szövetkezetbe, Tóth Juliska a nagykaposi GTÁ-ra, Kólán Piroska az iskei szövetkezetbe kerül. Iskolai körsétánkat az igazgató irodájában fejezzük be. Itt szerzünk tudomást arról, hogy 1952től — amióta a kétéves leánykönyvelőiskola fennáll — összesen 117 kisegítő könyvelőnő került ki a mezőgazdaság különféle ágába. Máthé igazgató elvtárs megmutatja az egyes mezőgazdasági üzemek leveleit, melyben elismeréssel etnlékeznek meg az iskolából hozzájuk került leányokról, akik jól megállják a helyüket. Ugyancsak számos dicsérő elismerést kapott az iskola a szepsi járásban kifejtett agitációs munkájáért a szövetkezetek bővítése és megerősítése terén. Az iskola eddigi eredméi-.yeit mérlegelve mind Máthé elvtárs, mind az egész tantestület véleménye az, hogy igen ajánlatos volna az iskolát négyévesnek átszervezni, mivel a két év — ha ki is van használva — nem elegendő arra, hogy mindazt elsajátítsák, amire szocialista mezőgazdaságunkban szükség van. Meghitt barátságban válunk el az iskolától s az útról még egy pillantást vetünk a rozsnyói püspökök volt nyári kastélyára, ahol ma az évszázados fákkal övezett kastélyban mezőgazdaságunk új embereit nevelik. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz. -kiEgy tábla függ a szövetkezeti iroda falán a fenti felirattal. Az Orel nevű szovjet hajó legénységétől kapták a csallóközaranyosi szövetkezetesek. Vajon hogy szolgálnak rá erre a megtiszteltetésre, milyen a köz iránti viszonyuk? | ez jó lesz munkába. A terem közepén f beéri őt egyik társa, szintén idősebb | nő. A halántékán erősen őszül. A nagy | zajban csak kiabálni lehetne, de úť > f juk sietős, erre nem érnek rá. Men? nek tehát egymás mellett és összeakasztják a kis ujjukat, mint az iskolásgyerekek. Egymásra mosolyoghírrel igazolják, hogy érdemesek e kitüntetésre. A félévi marhahúsbeadást 130 | nak és ez minden szónál többet mond. százalékra teljesítik, a háromne- f Két öregedő asszony... Évek mungyedévre előírt sertéshúst már f k ája, megismerése van ebben a kebeadták, a tojást az egész évit, | resetlen mozdulatban. Egy kézfogás, tejből harmincezer litert szabad- f a z emberi szeretet megnyilvánulása, áron. f Olyan kedves volt ez a mozdulat, Megérdemlik a szovjet elvtár- ? mint e9y hamvas rózsacsokor, saktól kapott kitüntetést. | Schoeller Zsuzsa I (—z) j Trencsén Apróbb, de annál jelentősebb OGOQGOOOGO0OOOOOOO0OOO0OOGOG0GGGGGOOOOO0O0GGGOG0 A kommunisták állnak az aratási munkák szervezése élén nagymegyeri járásban már szinte hagyományossá vált, hogy az aratá si munkák gyors elvégzéséért indított országos versenyből éveken keresztül, mindig győztesen kerültek ki. Megkell állapítani, hogy a siker nem született magától. Ne héz, kitartó munka eredménye a többszöri győzelem, és még valamiről tanúskodik, a járás kommunistáinak jó szervező, irányító munkájáról. Az évek során a munkaszervezésben, az agitációs munkában mindig élen jártak a járás pártszervezetei, kommunistái. A szinte már hagyományossá vált aratási győzelmeket az idén is meg akarják szerezni. Kosztanko elvtárs, a járási pártbizottság első titkára erről nem beszél, de mindaz amit eddig tettek, minden szónál többet mond. A tettek arról sz ólnak, hogy a járási pártbizottság a falusi pártszervezetekkel az idén is az aratási munkák megszervezésének az élére álltak. Az idén minden eddiginél nehezebb lesz az aratás. A szövetkezetek, az állami gazdaságok földjein olyan a termés, hogy ilyen termésre nem sokan emlékeznek a járásban. De most aztán az a fontos, hogy a rendkívüli jó termés veszteség nélkül kerüljön a csii rbe. Ezért jöttek össze a napokban is a járási pártbi zottság tagjai. Most, hogy annyi szó esik a termelés hatékonyságának növeléséről, nagy feladatok előtt állnak a járási pártbizottság és a falusi pártszervezetek. A jelenlegi helyzetben mindennél fontosabb az aratási munkák megszervezése. Ha idejében, veszteség nélkül betakarítják a termést, több gabona jut az áltamna!:. a szcvetkezeteseknek. A hektárhozam növekedése csökkenti az egy mázsa gabonára eső termelési költséget. Ennek a tudatában tárgyaltak a nagymegyeri járási pártbizottság tagjai. Az idén a járásban több mint 9 ezer hektár gabona vár learatásra. Az aratnivaló semmivel sem kevesebb, mint amennyi a múlt évben volt. A traktorállomás dolgozói azonban úgy gondolják, hogy az idén először saját erejükből, minden segítség nélkül megbirkóznak az aratással. Nagy szó, de nem megvalósíthatatlan, mert a gépeket gondosan, alaposan előkészítették a nagy munkára. A traktorállomás kommunistái maguk vállalták a felelősséget a gépek kijavításáért, az aratás zavartalan lefolyásáért. A járási pártbizottság, a tömegszervezetek, a traktorállomás és szövetkezetek segítségével tervet dolgozott ki az aratási munkákra Ez a terv arról ad számot, hogv az aratást a rendelkezésükre álló gépekkel 12 napra tervezték. Az aratás megkezdésének idejétől pedig 18 nap leforgása alatt a csépléssel is végeznek. Az előbb már említettük, hogy a trak torállomás az időn már minden segítség nélkül, saját erejéből megbirkózik az aratással. A terv megvalósításának megvannak a felltételei. A traktorállomás egyre több pépet kap. Bővül a gépparkjuk. Ma már ott tartanak, hogy az aratógépek, kombájnok, hat hektáros napi átlagteljesítmény mellett 12 nap alatt learatják az összes gabonaféléket. Mivel az aratás gyors elvégzése szinte kizárólag a traktorállomás munkájától függ, a pártbizottság alapos körültekii.téssel vizsgálta a lehetőségeket. Megállapították, hogy nehézség csak a gabona szárítása körül mutatkozik majd. Ugyanis a traktorállomás ma még kevés szárítógéppel rendelkezik. Hogy azonban t szárítás ne akadályozza a betakarítás gyors menetét, a járási pártbizottság feladatul tűzte ki az összes falusi pártszervezeteknek, hogy szervezzék meg a két műszakban történő szárítási munkákat. így a gépeket is teljes mértékben kihasználhatják, és a begyűjtés tervezett üteme sem csökken. A nagy munka közben azonban könnyen előfordulhat, hogy a legjobban megjavított gép is felmondja ^a szolgálatot. A traktorállomás vezetősége az ilyen esetekre is felkészült. Az aratás idejére 6 mozgóműhelyt rendezett be. Ezek a műhelyek szükséq esetén a géphibát künn a határban javítják. A mozgó műhelyeket rádió adó-vevő készülék segítségével irányítják. A pártbizottság az említett gyűlésen a legtöbbet a traktorállomással foglalkozott. Hogy miért? Azért, mert az ő munkájuktól fügq nagy mértékben, hogy az idén az elsők között véűa*»
