Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-25 / 175. szám, kedd

Banská Bystricán megnyitották a moszkvai VžT-re szánt ajándékok kiállítását A. Major, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára június 23án a kerületi pionírházban megnyitotta a moszkvai VI. Világitjúsági találkozóra szánt ifjúsági ajándékok kiállítását. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélték meg a három tágas helyiségben elhelyezett ezer ajándékot, melyeket a CSISZ-tagok, pionírok és a többi szlovákiai ifjak ügyes keze készített elő a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó küldötteinek és külföldi barátainak. A kiállítást a Banská Bystrica-i ifjúsági fesztivál tartama alatt tartják nyitva. A ležákyi áldozatokra örökké emlékezni fogunk ' A fasiszták által tizenöt évvel ezelőtt Lidicébén gyújtott tűzvész még ki sem hűlt és már hasonló rettenetes sors 'érte Ležáky telepet. 1$42. június 24-én SS-büntető osztagok rontottak a békés völgybe, legyilkolták a felnőtt lakosságot' és a 15 évnél idősebb gyermekeket, a többieket pedig fogságba hurcolták. A községet a földdel tették egyenlővé. Vasárnap, június 23-án húszezer polgár gyűlt- össze nagy békemanifesztáeióra a lezákyi völgyben. Az ünnepségen. részt vett Rudolf Barák belügyminiszter, a CSKP Központi Bizottságának 'képviselője. N. N. Rusztjevics altábornagy, katonai attasé, a Szovjetunió prágai nagykövetségének küldötte, és a Német Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségének küldöttei. Ležáky lakosai közül jelen volt két testvér, Marié és Jarmilla Šturiková. Csupán ez a két ember élte át a fasiszta bűncselekményt. A manifesztáció megnyitása után Rudolf Barák belügyminiszter szólalt fel. Beszélt Ležáky és a második világháború alatt a fasiszták által megsemmisített több más város és község tragédiájáról, amelyek a nép háború- és imperializmus-elleni gyűlöletének nemzetközi jelképévé váltak. Megemlítette a most felfedezett titkos fasiszta okmányt a csehek, szlovákok, lengyelek és jugoszlávok s más nemzetek kiirtására' irányuló német tervekről. Elmondotta, ha nem akarjuk, hogy újból megismétlődjék Lidice és Ležáky tragédiája, úgy fáradhatatlanul harcolni kell a békéért és szocializmusért, meg kell szilárdítani szövetségi kapcsolatainkat a népi demokratikus országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval. N. N. Rusztjevics altábornagy, a prágai szovjet nagykövetség képviselője is üdvözölte a békemanifesztáció résztvevőit. A volt vörösgárdisták és vöröskatonák találkozója Léván A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének lévai járási bizottsága vasárnapra megbeszélésre hívta egybe azokat a vörösgárdistákat és vöröskatonákat. akik az 1917—1921. években az oroszországi Vörös Gárdában, valamint a magvar és szlovák tanácsköztársaságok hadseregeiben és a spanyolországi Nemzetközi Brigádokban harcoltak. A megbeszélésen közel 120 veterán vett részt. Elhatározták, hogy a burzsoázia elleni harc tradíciójához híven a jövőben a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségébe tömörülve szervezetten harcolnak maid a világ békéjéért és a szócializmus felépítéséért hazánkban. Sz. J. ' © Szlovákiában a személyautók iránt szüntelenül fokozódik az érdeklődés. Az év elejétől az állami ta.k^rékpénztáraklaan már ,3fi5&, polgárnak van 20 ezer koronás betétje autóvásárlás céljából. Csupán májusban 754 kérvényt adtak be és összesen több mint 15 millió koronát helyeztek el a bankban. A személyautók vásárlása iránti érdeklődők közül 1192 a bratislavai kerületből, 815 pedig a kassai kerületből való. • A klčovanyi EFSZ jó példát mutat, hogyan lehet mindjárt a közös gazdálkodás kezdetén növelni a mezőgazdasági állatok hasznosságát. Bár a szarvasmarhaállomány közös istáliózása után minden tehéntől csupán 2,7 1 tejet fejtek, ma már magas tejhozammal büszkélkednek. • A žilinai kerület 880 diákbrigádosa a nyári hónapokban segít a Magasépítészeti Vállalatnak az ifjú házasok lakásainak minél gyorsabb felépítésében. • A hradeci kerület diáksága elhatározta, hogy az idei szünidőben egymillió órát dolgoznak le ipari és mezőgazdasági munkával. • A nyitrai kerület vezet a széna és korai burgonya begyűjtésében. A nyitrai kerületben az EFSZ-ek és a többi földművesek már beadták a tervezett szénamennyiség felét és a korai burgonyának csaknem egynegyed részét. A nyitrai hlohoveei és vágsellyei járások teliesítették a szénabegyűjtés évi tervét, a zselízi járás pedig száz százalékon felül teljesítette a korai burgonya beadásának tervét. • A somorjal járás egységes földművesszövetkezetei, amelyek vállalták, hogy a második ötéves tervet négy év alatt teljesítik, versenyre hívják ki a bratislavai kerület minden EFSZ-ét a közellátás megjavítása érdekében, a marhahústermelés és beadás legjobb teljesítéséért. • Vietor Hugó dédunokája, Jean Hugó, neves francia festő, a héten megnyílt párizsi tártalon olyan „alkotásokkal" lepte meg a közönséget, mint „Az éj" című festménye. A festmény mérete: 2X1 centiméter! Jean Hugó elmondotta, hogy nem ez a legkisebb képe, festett már felényi méretűt is. Berlini tudósításunk: Az NDK lakosai Június 23-a a Német Demokratikus Köztársaság népének nagy ünnepe volt. Mintegy 12 millió választó járult a választási urnához, hogy megválassza 293 ezer képviselőjét a községi, városi és járási népi képviseleti testületekbe (nálunk nemzeti bizottságokba). Pop úgy, mint nálunk az NDK-ban is a választási kampány nagy politikai aktivitás jegyében folyt le. Az utolsó két hónapban 200 ezer választási gyűlést tartottak, amelyeken az NDK lakosságának csaknem fele vett részt. Mintegy 500 ezer polgár szólalt fel ezeken a gyűléseken, akik az új jelöltek feladatairól, a kitűzött programokról, a népi képviseletek eddigi tevékenységéről és a politikai helyzetről beszéltek. Egy tőkés állam sem dicsekedhet ily széleskörű demokratikus vitával, amelyben bírálták a hibákat, de főleg rámutattak azokra a nagy feladatokra, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság előtt állanak. Az ország dolgozóinak százezrei az élet valamennyi terén nagy aktivitást fejtettek ki a következő gyönyörű jelszó jegyében:/„A jó ügyért, jó tettet!" Az önkéntes munkaórák százezreit dolgozták le a községek és városok szépítésében és felépítésében. Az üzemek százai jelentették be kötelezettségvállalásaikat a félévi terv határidő előtti teljesítésére, a választások napjáig való teljesítésére. Magdeburg kerületben 178 üzem vállalt ilyen kötelezettséget. A választásokat megelőző hónapok hallatlan aktivitása és a dolgozók munkafelajánlásai hozzájárultak ahhoz, hogy ez év első felében az NDKban 5,5 millió tonnával több barnaszenet fejtenek és 1,2 millió tonnával több brikettet gyártanak, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A külföldi újságírók csoportja, amelynek én is tagja voltam, vasárnap reggel kiment a „terepre" meglátogatta az NDK több városát a választások nagy ünnepén. Maga Berlin is hallatlanul élénk volt, már a kora reggeli órákban Berlin demokratikus részét ünnepélyesen feldíszítették vörös, nemzeti színű és ifjúsági kék zászlókkal. Az utcákon csoportosan igyekeztek az emberek a választó helyiségek felé. Hasonló kép fogadott bennünket Potsdamhoz vezető utunkon is. Mindenütt örömteli a hangulat, mindenütt ünnepélyesen felöltözött embereket, kultúregyütteseket látunk az utcákon, zászlók és transzparens-rengetegét. A porosz királyok, akik Potsdamot királyi székhelyükké tették, a nemesség és a porosz tábornoki kar ugyancsak elcsodálkoznék ha Potsdamot vörös és nemzetiszínű zászlórengetekben látná. Belépünk az egyik választó helyiségbe. A helyiség ünnepélyes díszt öltött, az egyik oldalon a spanyolfal, a másik oldalon asztalsorok, mögöttük a választó bizottság tagjai. EgymásLI SZIN MAN hatóságai június 21én bejelentették, hogy Szöulban, valamint Jenggi és Kanvon tartományokban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A hatóságok ezeket az intézkedéseket a koreai demarkációs vonallal szomszédos tartományban azért foganatosították, mert „új helyzet keletkezett" annak következtében, hogy az USA „új típusú fegyvereket szállít Dél-Koreába." (ČTK) után érkeznek a választók. A bizottság tagjai röviden ellenőrzik személyazonosságukat, azután átadják a választóknak az egységes jelölőlistát, majd pedig rövid, de fontos aktus Következik: A választók anélkül, hogy a spanyolfal mögé mennének, az urnába dobják szavazatukat. A választők 95 százaléka ebben a választó helyiségben közvetlenül szavazott. Ez a jelöltek, a kormány, a párt iránti bizalom teljes megnyilvánulása. Itt beszélgettem a város főpolgármesterével, egy volt szövőmesterrel. Egy mondatban foglalta össze azokat az óriási változásokat, amelyek a városban,- az NDK-ban és általában egész Németországban bekövetkeztek: „Ha én, a szövőmunkás 20 évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy egyszer Potsdam főpolgármestere leszek, a bolondokházába csuktak volna". Mert akkoriban épp úgy, mint 50—100—200 évvel ezelőtt Potsdam polgármesteri székébe az uralkodó osztály tagjai — nagybirtokosok, burzsujok, fasiszták kerültek. Ilyen helyre a munkás nem volt „alkalmas." Egy Potsdam melletti kis községben — Nedlitzben — ahol nagyrészt parasztok, kisparasztok és a traktorállomás alkalmazottai választanak, megkérdezem egy Rössler nevű soffőrtől: Miért választ közvetlenül? „Hogy miért? Ismerem a jelöltünket, ismerem a kormány programját, — ez magának nem elég?" Tizenkét óra tájt érkezünk Brandenburgba, a nagy üzemek városába. A BÉKEBONTÓ BONN i A nyugatnémet kormány a leszerelési egyezmény meghiúsítására törekszik ZAVAZTAK Eddig számos választó körzetben már a polgárok 90 százaléka leadta szavazatát, mégpedig manifesztációs módon. A 42. számú választó helyiségben több munkással beszélgetek, ezek jól ismerik a plzeňi szerelőket, akik tavaly itt szerelték a hengerelő vonalat. Nemrég ezelőtt a brandenburgi hengerdében és acélművekben baráti látogatást tett egy csehszlovák szakszervezeti küldöttség, azt megelőzően pedig kohászati szakértők jártak itt tapasztalatcserére. Jóllehet úgy érezzük itt magunkat mint otthon, vissza kell térnünk Berlinbe. Várnak bennünket az egész NDK területéről érkező választási eredmények ... Berlin utcáin emberek nyüzsögnek, akik már nagyrészt leadták szavazataikat. A berliniek, különféle kultúrműsorokra mennek, így fejezik ki örömüket a választási eredmények felett. Mert ha még ezek az eredmények nem ismeretesek is (16 óráig az a jelentés érkezett, hogy a választóknak mintegy 90 százaléka szavazott), előre meg lehet mondani: A választásokon való manifesztációs részvétel és az egész választási kampány megmutatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe ma újból bizalmát fejezte ki a munkás-parasztkormány iránt, szavazatát a javasolt jelöltekre adta le. Nevetségesek voltak azok a kísérletek,, amelyekkel Nyugat-Németországból meg akarták bontani az NDK népének egységét, különböző uszító röplapokkal, a lapokban és a rádióban folytatott rágalomhadjárattal. A háborút követő 12 év folyamán az NDK népének többsége megértette, hogy a köztársaság útja helyes és az egyedülii út, amely Németország békés egyesítéséhez vezet. Bohumil Schneider Népművészeti bemutató Somorján , A Csemadok vasárnap rendezte meg a bratislavai kerület népművészeti bemutatóját a somorjai Béke-parkban. Bratislava, Galánta, Nagymegyer, Diószeg, Magyarbél, Somorja, Pozsonypüspöki és a kerület más községeinek jelentősebb együttesei léptek jel, hogy bemutassák sokirányú gazdag művészetüket. Az egész napot kitöltő bemutató keretében körülbelül hatszázan szerepeltek. Az ugyancsak szép számú közönségnek volt tehát mit és kiket megtapsolnia. Táncok, kar- és szólóénekek, szavalatok stb. képezték a legkülönjéle változatban és jelfogásban a műsor anyagát. Csak tudósítást írunk, nem szólhatunk mindegyikről bővebben. Az érdemszerinti értekelésre és bővebb elemzésre egy más alkalommal lapunk hasábjain talán még visszatérünk. Jelenlegi soraink csak „olyan" nézői vallomások. Sok volt, amit kaptunk, vagy kevés? Kategorikusan szorosan elhatárolt választ: igen, nem, egyik kérdésre sem adhatnánk. Távolról sem mondható kevésnek sem a program, sem a teljesítN ÚJ SZÔ 1957. június 25. mény, ugyanakkor az igazán művészi színvonalat tekintve soknak sem. A néző a bemutató után talán ilyen véleményt összegezhet: amit kaptunk, kielégítette várakozásunkat. A múlthoz viszonyítva lényeges fejlődést láthattunk. Ez feljogosít hinni: együtteseink a hozzáértő emberek segítségével leküzdhetik „ingadozásaikat", kikerülhetnek az ösztönösség útvesztőiből és a tudatosság útjára lépve, a népművészeti munkát olyan színvonalra emelhetik, amellyel maradandó nyomokat hagyhatnak a nézők lelkében és amely munkára jogosan alkalmazható a „művészi" jelző. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a „művészi" szó osztogatása most még érdemtelen lenne. Nem. A bemutatón fellépett együttesek között vannak, melyek már jelenlegi teljesítményükért is megérdemlik ezt a jelzőt. A többieknek azonban még sokat toll fejlödniök. Nehéz lenne most arra is válaszolnunk, hogy kiknek tapsoltunk a legtöbbet. A bratislavai főiskolások énekkara, a nagymegyeri énekkar, a galántai Kodály Zoltán-énekkar határozottan vastapsot kapott. De vastapsot kapott sok szólóének és vastapssal adóztunk a magyarbéliek borozó és székes táncának, a galántaiak üveges táncának, a pozsonypüspökiek minden táncának és még több táncnak, éneknek és szavalatnak, amelyet más együttesek adtak elő. Szóval nem kevésszer zúgott a vastaps, és nem keveset hangzott a „hogy volt" sem, ami után csak azt mondhatjuk: a Somorján fellépett legtöbb együttes kitett magáért, s ezért minden elismerést megérdemelnek. Akár magunkban, akár nyíltan, csak jólesőn könyvelhetjük el, hogy népi kultúránknak már ilyen színvonalon álló és ennyi munkása van. A közönség tapsban kifejezett elismerő megnyilvánulása mutatta és bizonyította: bárhogy is hódítanak és fertőzik az emberek érzését és gondolatvilágát a kozmopolita szórakoztató ipar termékei (o különböző „könn.jűműfajok") a nép körében termett, a nép által éltetett hagyományos népművészetnek van tere és mondanivalója a ma világában is. S ha van — és van! — akkor ezt éltetni és továbbadni kell a lehető legmagasabb színvonalon, a lehető legszélesebb körben! Az első lépések megtörténtek, a következőket várjuk. (b) Az utóbbi napokban a sajtóban napvilágot látott nyugatnémet és amerikai hírek világosan mutat jak: A bonni kormány mindenképpen ar'ra törekszik, hogy Londonban ne erjenek el megegyezést a leszerelés első lépésében sem. Bonnak ezt a békebontó tevékenységét komolyan kell venni. Ezt mutatja a Washington Post című lap londoni jelentése, amely Bonn negatív állásfoglalására utalva kétségét fejezi ki aziránt, vajon megegyezés érhető-e el az európai ellenőrzési övezet kérdésében. Ezt a bonni akciót ugyanis bizonyos washingtoni körök támogatják. Amint a Frankfurter Allgemeine washingtoni tudósítója jelentette, Dulles felhívta Stassent, hogy a londoni megbeszélések folyamán a „legnagyobb körültekintéssel járjon el, s vegye teljesen tekintetbe a nyugati szövetségesek kívánságait és elképzeléseit" — ezzel — amint "a lap írja — Dulles elsősorban a nyugatnémet kormányra gondolt. BONN A LÉGI ELLENŐRZÉS ÖVEZETE ELLEN Dullesnak és a mögötte álló amerikai agresszív köröknek természetesen kapóra jött, hogy leszerelési megegyezésre való készség hiányát ^ úgy állítsák be, mintha „Európai szövetségeseikre volnának tekintettel" és a londoni tárgyalások megtorpedózására Bonnt használhatják fel. Ez nem az első ízben történik. A nyugatnémet Szocialista Párt szóvivői most rámutattak arra, hogy már 1955-ben, amikor Londonban csaknem megegyezés jött létre a haderők létszámának korlátozásában, e megegyezés elérése zátonyra futott a bonni kormány közbelépése miatt, amely akkor tiltakozott az ilyen megegyezés ellen. Ugyanilyen bék^bontó szerepet játszik a bonni kormány a jelenlegi tárgyalásokon is. MIRE JÖ A „SZUVERENITÁS" Blankenhorn nagykövet, NyugatNémetország képviselője a NATO állandó tanácsában, kormányától utasítást kapott, hogy a francia kormányköröket igyekezzen megnyerni a londoni leszerelési tárgyalások meghiúsítására. DuTies úr egyszeriben felfedezte, hogy leszerelési tárgyalásokkal nem lehet korlátozni a NATO tagállamainak — közöttük NyugatNémetországnak — szuverenitását. Ezt mondja, jóllehet ismeretes, hogy az atomfegyverek nyugatnémet területen való elhelyezésének kérdésében a bonni kormány azt állítja, nem dönthet önhatalmúlag arról, hogy a NATO-csapatokat hogyan szereljék fel területén. Vagyis azt állította, hogy „szuverenitását" nem használhatja fel a területén folyó atomfegyverkezés korlátozására, míg az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy „szuverenitása" nyilvánvalóan csak arra jó, hogy szabotálja a leszerelési tárgyalásokat. BONN NAGYHATALMI TERVEI ÁLLANAK ÚTBAN Az a tény, hogy a bonni kormánykörök Dullessal együtt a leszerelés bármilyen részleges megegyezésének legfőbb ellenzői, abból a félelmükből származik, hogy az ilyen egyezmény fékezné a nyugatnémet fegyverkezést és veszélyeztetné a nyugatnémet monopolista és militarista köröknek a Wehrmacht felújításába vetett reményeit. A nyugatnémet monopoltőke ugyanis újból nagyhatalmi terveket sző. Nyugat-Németország, amely ma gazdasági súlyával már háttérbe szorította Franciaországot és az elsőségért vetélkedik Nagy-Britanniával Nyugat-Európában, nagyhatalmi helyzetéhez nemcsak a „közös piac" és az „Euratom" útján akar eljutni, hanem katonai és fegyverkezési potenciáljának lényeges növelésével is. Ezért a bonni kormánykörök nem óhajtanak lemondani a fegyverkezésről. Amikor Bonnban e politika indokolására azt a jelszót hangoztatják, hogy „nincs leszerelés Németország egyesítése nélkül", ebből egy dolog következik: Bonn meg akarja akadályozni mind a leszerelést, mind pedig Németország békés egyesítését. Ez világosan kitűnik Adenauernek egy bécsi sajtóértekezleten tett nyilatkozatából, amelyben újból állást foglalt Németország semlegessége ellen. Kijelentette, hogy „az osztrák megoldás számunkra (vagyis Bonnak) túlságosan veszélyes volna", mivel állítólag a hatalmas nyugatnémet gazdasági kapacitást egy oroszamerikai konfliktus esetén az Egyesült Államok rendelkezésére kell bocsátani. Lényegében tehát arról van szó, hogy Bonn el akarja érni, hogy a leszerelés kérdésében való részleges megegyezést feláldozzák a nyugatnémet fegyverkezés érdekében. K. D.