Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-25 / 175. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 25., kedd, 30 fillér X. évfolyam, 175. szám Meg kell gyorsítani az építkezések befejező munkálatait A múlt héten összejöttek Prágában építészetünk élenjáródolgozói, technikusai, hogy a legközelebbi feladatokról tárgyaljanak. A konferencia fontosságát legjobban pártunknak és kormányunknak az az érdeklődése bizonyítja, amelyet iránta tanúsított. Az öszszejövetelen részt vett és a vitában felszólalt Viliam Široký miniszterelnök is. A konferencián ott volt dr. Emanuel Šlechta, az építészeti állami bizottság elnöke, valamint Oldrich Černík, a CSKP KB titkára is. Pártunk a jelen időszakban nagy súlyt fektet az építészet kérdéseinek megoldására. Ez nem is meglepő, hiszen az építészet az az iparág, amely elsősorban gyümölcsöztetheti vagy felemésztheti a beruházásokra szánt hatalmas összegeket. Most, amikor minden vonalon a termelés hatékonyabbá tételére törekszünk, elsősorban kell gondot fordítanunk az építészetre, az építészeti termelés hatékonyabbá tételére, az itt keletkezett hibák kiküszöbölésére. Az építészetben attól függ a legtöbb, hogyan oldják meg az építkezések gyors befejezését, hogyan összpontosítják, teszik folyamatosabbá és egyenletesebbé az építkezési munkákat. A megkezdett és befejezetlen építkezések száma ma már olyan nagy, hogy egy építkezésre országos átlagban csak tíz építőmunkás jut. Ez azt jelenti, hogy egyes befejezetlen építkezések építőmunkás nélkül maradnak, azért, hogy más építkezésen tovább folytathassák a munkát. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy ez milyen nagy károkat jelent népgazdaságunknak. Hiszen a be nem fejezett gyárban nem kezdhetik meg a termelést és azok az értékek, amelyeket a gyár teremthetne, elkallódnak. De nemcsak az ipari építkezések terén, hanem a lakásépítésben is nagy károkat okoz a be nem fejezett építkezés. A megkezdett, de be nem fejezett építkezések számának csupán 10 százalékkal való csökkentése 80 millió korona megtakarítást jelentene nemzetgazdaságunk számára. Ezért sürgős, hogy építőipari dolgozóink elsősorban ott igyekezzenek behozni a lemaradásokat, ahol erre most a legnagyobb szükség van. így az Üstí nad Labem-i, ostravai és Karlovy Vary-i építkezéseken kell először behozni a lemaradásokat, nem utolsó sorban további munkaerők megnyerésével ezen építkezések számára. Építészeti vállalataink az első negyedévet 957 lakás-adóssággal zárták. A kormány által megjelölt 64 legfontosabb építkezés közül 35 építkezésen nem teljesítik a tervezett feladatokat. Ha a lemaradások okát keressük, azonnal szembeötlik az a tény, hogy építészetünkben csak 28 folyamatos építkezés áll munkaversenyben. Nem kell különböző példákon bizonyítgatnunk a munkaverseny jelentőségét és azt, milyen eredménnyel jár a terv teljesítése szempontjából a jól megszervezett, hatásos munkaverseny. A versenyben álló építkezések és a lemaradás között szoros összefüggés van. Figyelembe kell venni, hogy építészeti üzemeinknek ebben az évben 13 635 lakást kell átadniok a lakóknak. Ez megköveteli, hogy jelentősen emeljük a folyamatos építkezéseken — és építészetünkben általában — a szocialista munkaverseny színvonalát és minél több dolgozót nyerjünk meg a versenynek. Építészetünk egyik legégetőbb kérdésének megoldását elsősorban a szocialista munkaversenytől kell várnunk, mert a dolgozók aktivitása az, amely kiküszöbölheti a tervteljesítésben mutatkozó elmaradást. Építészetünkben alapvető fordulatot kell elérnünk minél előbb a munkatermelékenység és a munkabérek arányában. Ez az arány építészetünkben még mindig kedvezőtlen. A cseh országrészekben például az elmúlt 5 hónap alatt az építkezéseken 40 millió koronával lépték túl a béralapokat. Termelésünk hatékonyabbá tételének fő feltétele, hogy olcsóbban termeljünk. Az olcsóbb termelés megoldásának követelményét kell elsősorban építészeink elé állítanunk. A fő kérdés itt az, hogy a bérek valóban megfeleljenek a ténylegesen elvégzett munkának. De nemcsak a béralapok túllépése az, ami drágává teszi az építkezéseket. Küi lönös figyelmet keU szentelnünk ' az építőanyagok nagy távolságra való szállításában mutatkozó helytelen gazdálkodásra is. Az építőanyagokkal való gazdálkodást feltétlenül és rövid időn belül meg kell javítanunk. Ezen a téren nagy segítséget nyújthatnak az építőanyagot gyártó üzemeink. Azzal, hogy kihasználjuk a helyi nyersanyagforrásokat nagymértékben csökkenthetjük az építészet termelési költségeit. A fentebb felsorolt problémákon kívül még több kérdés vár megoldásra építészetünkben. Az építészetben fennálló hibákat azért olyan fontos minél előbb kiküszöbölni, mert az építészet tervének teljesítésétől nem kis mértékben függ második ötéves tervünk teljesítése is. A Szlovák Nemzeti Front jelenlegi feladatairól tárgyalt az SZNF Közpanti Bizottságának bővített ülése Hétfőn, június 24-én egésznapos ülést tartott Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front bővített Központi Bizottsága, hogy megtárgyalja a CSKP KB, valamint Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa határozataiból és irányelveiből a Szlovák Nemzeti Front pártjaira és szerveire háruló feladatokat és ezzel kapcsolatban a népgazdaságunk hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnöksége tagjain kívül részt vettek a Szlovák Nemzeti Front pártjainak és szerveinek képviselői, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői Szlovákia minden kerületéből, a Szlovák Nemzeti Front kerületi bizottságainak elnökei és titkárai, valamint a meghívott vendégek. i&AAi Jelen volt Ladislava Kleňhová-Besserová, a Nemzeti Front KB vezető titkára. A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának bővített ülését Rudolf Strechaj, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke, a Megbízottak Testületének elnöke nyitotta meg és irányította. A Szlovák Nemzeti Front időszerű feladatairól Pavol Dávid, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja KB titkára tartott beszámolót. » a a a a a.a e a a e a QUOüaGEajGD&aAaaA 9£M»ms&mjb& a s aaa-aa

yt Még ebben az évben áramot ad A Vág felső folyásán épülő vízilépcső egyik duzzasztógátja ä ** krpeľanyi. Ezenkívül még két gát és erőmű: a sučanyi és lipoveci gátak tartoznak hozzá. Az első,' a krpeľanyi még ebben az évben megkezdi az áramszolgáltatást. Az erőmű kapacitása megfelel a Nové Mesto nad Váhom-i erőművének. A Felső-Vág három vízierő-' műve együtt annyi villanyáramot termel, amivel Szlovákia kisfogyasztóinak három negyedét elláthatná. A krpeľanyi erőműben már folynak az első turbina próbái. A második turbinát most szerelik, s rövidesen megkezdik a harmadik áramfejlesztő szerelését is. Baloldali képünkön a vízlevezető csatornát ásó kotrógépek egyikét láthatjuk. Az alsó képeken a gát építésének egyik szakaszát és a villanytelep már elkészült épületét mutatjuk be. Sluka J. felvétele AZ IDÉN MEGVILLANNAK MÉG A KASZÁK IS M

int az ostromlott vár védőserege, összefonódva, egymást fogva várja a sorsát a termés, várja a „támadót", aki éles kaszával, gépekkel elnyisszantja éltető gyökerétől, hogy aztán a megszokott módon, emberi kezeken, meg gépi műveleten szerencsésen által jutva, mint meleg cipó, vagy éppen fonott kalács kerüljön az asztalra. Hosszú ez az út, de lehet rövideb b is. Sok elismerést vált ki a kombájn Ilyen és hasonló gondolatom támadt, amikor Bajcson, az állami gazdaság udvarán látom a sok gépet, köztük a csaknem emeletmagasságú kombájnokat. Egy kis nemzetköziség a gépek táborában; magyar, szovjet kombájnok, s közülük ezüst-szürke testével kiemelkedik a mi kombájnunk. Ez lenne tehát a kalács megszületésének gyorsító bábája. Semmi kétség, a kombájn már sok elismerést váltott ki. Még a furfangos öregek is elmondanak róla nem egy dicsérő szót. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO TD ányászok, mesterek, p ' " j -D technikusok, mérnö- £J (IJTTJCISZO ľC előnyeire is, amelyhei ugyan több bányafára és robbanóanyagra van szükség, az önköltség mégis 4 korona 33 fillérrel csökken tonnánként. 5

ok kicsi sokra megy. Mindenütt megvan annak lehetősége, hogy kök, ülnek az asztalok körül. ŕ m SÄiS:: tapasztalatcsere] e nak itt, hogy megvitassák és PoproS üzemi igazgatói új módszere felére csökaz ércbányák termelésé- ismertetik röviden bányáik kentette a munkaidőt,

s az nek kérdéseit, kicseréljék fejlődését a primitív, kez- eredmény az előbbinek kétjól bevált tapasztalataikat, detleges bányatechnikától szerese. Csökkent az élőkéegymástól tanuljanak•. a mai gépesítésig. Az elő- szító munkálatok ideje, terven felül az önköltség A Szepsi Művelődés Há- adók mondanivalójukkal csökkent az önköltség, s néhány százalékát megleza kultúrtermében rendez- egyidejűleg vázlatokat ké- nem lep be mindent a por, hessen takarítani. Ez pete meg a népművelési szítenek a táblán, hogy mint azelőtt. Beszél üze- dig nagyon sokat jelent orszervek munkaközössége a szemléltessék, hogy azokat műk vágathajtóinak mun- szagos méretekben. Mindtapasztalatcserének ezt az mindenki számára érthe- kasikereiröl, a Rufusz-bá- nyájunk előtt tudott doestjét. Nem volt még pél- többé tegyék. Igaz, peda- nya kiépítéséről, az új i

0g, milyen szoros kapcsoda rá, hogy a bányák ter- gógusok. Egyszerűen, meg- fejtési módszerek eredmé- i

at áll fenn az önköltség melésének problémáit ilyen győző erővel népszerűsítik nyeiröl. és a dolgozók életszínvobaráti légkörben beszélték mindazt, ami jól bevált Jamnyicki Zoltán szám- nala között. Ezért kell volna meg két üzem dol- náluk, ami a termelés adatokkal támasztja alá a üzemeinknek többet, jobgozoi. Sorra veszik a ter- hatékonyságát növeli üze- ná[u

k bevezetett készletre bat és olcsóbban termelmelés elmeleti es gyakor- műkben. mló fejté

s kombinált niök. Ezért kell növelni a Klein István a maradi módszerének eredményeit, fejtést és kézi rakodást a A régi módszerrel Lúciabámai vízöblítéses fúrással nyán 3 és fél tonna volt és a rakodógép munkájá- az eredmény. Az új fejval hasonlítja össze. Mi- tési módszer 4 és fél tonlyen hatalmas lépés a bá- na fejtését teszi lehetővé, értekezlete hozzájárult a nyatechnikában! A fúrás Rámutat módszerük egyéb cél eléréséhez. (m. gy.) lati részét, a bányák múltját, geológiai összetételét, a fejtési módszereket, a gépesítés nagy jelentőségét és sok más kérdést. A jelenlevők figyelmét az egymást követő beszámolók kötik le. Lúciabánya munkatermelékenységet, s ezért kell csökkenteni az önköltséget. A lúciabányai és poproči bányák dolgozóinak közös Andódon, amikor tavaly a rozSot aratták s mi a majd kilométer hoszszú rozstábla végén várakoztunk, az egyik idősebb szövetkezeti tag azt találta mondani, hogy egy hektár földet hamarább learat az a masina, mint ha ő bemegy a faluba pipadohányért, meg vissza. Feltéve ha ... s itt beleszól a dologba valami. Mégpedig a természet nemegyszer szeszélyes játéka, az időjárás. Szükség lesz a kaszásra is A múlt héten, péntekről szombatra virradó éjszaka is olyan eső esett, hogy a víz tócsába állt a utakon. És a vihar! — Attól tartunk mi is — mondja Hamran László, a Haraszti Állami Gazdaság vezetője. — Ogy látszik az idén megvillannak a kaszák is, ha ilyen idő l

esz

. A szavára a tanú, a bizonyíték a lehengerelt termés, az összefonódott, összekuszált árpa, búza rozs, amely néhol olyan bóbitás, mintha máris koszorúban lenne. — Már mi is arathattunk volna — mondja a gazdaság vezetője — csakhát vártunk, míg megérik a kombájn alá. Közben jött ez a nagy eső. Ki kell használni az aratógépeket Nem vagyok ellensége a kombájnnak sem, de azért fontolóra kell venni, hogy ha kévekötő géppel lehet dolgozni, várjunk-e két-három napot a kombájnra, avagy arassunk. Ogy gondolom, arassunk azzal, amivel lehet. A kombájn jó tűre ezzel nem szenved csorbát. A haraszti gazdaságban egyébként már learattak tizenöt hektár repcét, meg vagy huszonöt hektár magfűvet. Szombat délután már az őszi árpát is aratták. Abból is lement vagy öt hektár. Az egész gazdaságban ötven hektár repcét arattak le, ahogy mondják, —' úgy tizenhat mázsás termésre számítanak hektáronként. A bajcsiak egyébként mindent előkészítettek az aratásra, most már a hangsúly a gyorsaságon van. Amint a kombájn learatja és kicsépeli a termést, azonnal megkezdik a szalmagyűjtést. Megy a szalma az elevátorra és már is a kazalba. Mindehhez csak jó időt kívánjunk nekik, a többit már szorgalmuk nyélbe üti. Bajcson pedig a szorgalomban nincs hiány Igaz, másutt sem. Az ógyallai traktorállomás igazgatója győzött meg erről. — Hogy aratunk-e? — felel kérdéssel a feltett kérdésre —, persze hogy aratunk. Szentpéteren, Dunaradványon javában aratják az őszi árpát. Elmentünk Dunaradványra is. Bartos István agronómus az első, akivel találkozom. Soha jobbkor, — gondoltam magamban, és meg sem vártam a bevezetést, rátérek a tárgyra. — Elvtárs, nemhogy megkezdtük az aratást, de az őszi árpát már le is arattuk, harminchat hektárt, kévekötőgéppel. Meg két hektár repcét is. Nem is kérdezgettem ezt, amazt, folytatta: — Négyen aratógéppel vágták az árpát, Basternák Károly, Uhrin Márton, meg Izsáról ketten. Megy itt a munka, csak az idő kedvezzen. G.