Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-02 / 152. szám, vasárnap

1 Ä termelés hatásos pártellenőrzéséért B úgnak a gyalugépek, szaporod­nak ez elkészült fényes szek­rények a „Sloboda" bútorgyá­rak lévai üzemében. A dolgozók ma­guk is gyönyörködnek minden elké­szített darabban. Olyan ízléses, jó minőségű erős bútor mindegyik, hogy nemcsak a vevőnek, de a látogatónak is öröme telik benne. A szakmáját igazán szerető munkásnak talán nincs is nagyobb öröme, mintha szép, jó minőségű munkán dolgozhat. Különö­sen öröm ez a munka a korszerű gépekkel berendezett, tágas új csar­nokokban. A régi épületeknek bi­zony már a nyomát is alig látni. Idősebb szakemberek és fiatalok egy­aránt magukénak tartják az üzemet. Felelősséget éreznek munkájukért, a szocializmust építő terv sikeréért. Az üzem sok kommunistája azzal érdemelte ki a dolgozók megbecsülé­sét, hogy igyekeznek' átadni tudásu­kat a többi dolgozóknak. A munkások megismerik bennük az új embert, aki nem rejti véka alá tudását, tapaszta­latait, nem félti másoktól sikereit, aki saját érdekeinél előbbrevalónak tart­ja az üzem javát. Ilyen embernek ismerték a dolgozók Vida Tibor fur­nírozót, Pavel Feranski fényezőt, Ján Valovičot és másokat. Az üzem kom­munistái tudják, hogy csak akkor várhatnak a pártonkívüliektől jobb munkát, több önfeláldozást, nagyobb fegyelmet, ha mindenekelőtt maguk mutatják meg, hogyan kell kommu­nista módra eredményesen, hatéko­nyan dolgozni. Szinte szemmel látha­tóan nő az üzemi pártszervezet ve­zető szerepe, tekintélye. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a pártszerve­zet fiatal tagjelöltekkel való erősö­dése. Jancso János elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke büszkén mutat­ta a már jóváhagyott és a legújabb felvételi kérelmeket. A pártszervezet tagjai ott vannak az emberek között, megismerik őket beszélgetéseik során. Felfigyelnek a legjobbakra, segítik szakmai és politikai fejlődésüket, s ezek soraiból erősítik a pártszerve­zetet, hogy eredményesen végrehajt­hassák az SZLKP kongresszusa által megjelölt feladatokat. Az üzemi párt­szervezet egyik legfontosabb felada­tának tekinti állandóan ellenőrizni a műhelyek és részlegek munkáját. Per­sze anélkül, hogy a pártszervezet ellátná az üzem gyakorlati gazdasági tevékenységéért közvetlen felelős igazgató munkáját. A pártszervezet­nek ugyanis tudnia kell, mi történik az egyes üzemrészlegeken, műhelyek­ben. Idejében fel kel! tárnia a hibá­kat, a gazdasági vezetők mulasztá­sait, fejlesztenie kell a bírálatot és önbírálatot. így az üzemi pártszer­vezet kezében hatékony fegyverré válik az üzem tartalékainak és a termelés lehetőségeinek alapos, sok­oldalú ismerete. Ez az ismeret lehe­tővé teszi, hogy a termelés pártel­lenőrzését az egész üzem dolgozói­nak támogatásával a lehető legha­tásosabbá tegyék. A z üzemi pártszervezet bizott­sága most azon fáradozik, hogy minden dolgozó értékel­je és mérlegelje a munkában mutat­kozó eredményeket, a hibákat pedig csírájában feltárja és megakadályoz­za továbbfejlődésüket. Az üzemi párt­szervezet — okulva az előző évek hibáiból — következetesen harcol az elbizakodottság ellen. Az elmúlt években ugyanis a pártbizottság gyakran egyoldalúan értékelte a gaz­dasági vezetők munkáját. Csak az eredményeket figyelte és elhallgatta a hibákat. A sikerek feletti tetszelgés egészségtelen légköre lett úrrá az irodában és a műhelyekben is. Az üzem teljesítette a termelési tervet. Az üzem vezetőjét dicsérték, példa­ként emlegették a többiek előtt, ugyanakkor az üzem munkájában több komoly hiba mutatkozott. Kevés gondot fordítottak az önköltség csök­kentésére. Például csak azért, hogy az előirányzott villamos áramot fel­használják, üresen járatták a gépe­ket. Az üzemi pártszervezet gyengén végezte a termelés ellenőrzését, nem bírálta a hibákat, elnézte az üzem­vezető hiúságát, könnyelműségét. Ha a pártgyűlésen egyesek rámutattak az üzemvezető valamilyen hibájára, en­nek az lett az eredménye, hogy utána az üzemvezető nem törődött a kom­munisták véleményével. Nagyképű lett és kijelentette, hogy több esze van, mint az egész üzem dolgozóinak együttvéve és ténykedése a továb­biakban csupán vezető vonalon nyil­vánult meg. Teljesen megfeledkezett arról, hogy a jó vezető egyúttal ne­velő is. A pártbizottság, de főleg a járási pártbizottság közbelépése azonban hozzásegítette a pártszerve­zettől elszakadt kommunista vezetőt ahhoz, hogy felismerje saját hibáit. Az üzemi pártbizottság ebben a kér­désben hozott határozatát a tagok alaposan megvitatták, amit kétségte­lenül növelte az üzemi pártszervezet szerepét, felelősségét a gazdasági ve­zetés s a termelés . ellenőrzésében. Ismételten kiemelték annak szüksé­gességét, hogy a hibákat idejében fel kell tárni és ezekre figyelmeztetni kell a gazdasági vezetőket, főleg pe­dig az üzemvezetőt, hogy semmi ne akadályozza a CSKP KB februári ülése és az SZLKP kongresszusa ha­tározatainak valóra váltását. A termelés pártellenőrzésének az a célja, hogy minden párt- és kormány­határozat teljesítve legyen. Világos, hogy ezt nem érhetjük el egyedül az üzem igazgatójának, vagy vezetőjének beszámoltatásával, hanem csak akkor tudjuk teljesen feltárni a még ki nem használt tartalékokat, ha a felülről és alulról történő ellenőrzést helyesen párosítjuk, ha maguk a dolgozók se­gítik vezetőjüket. A termelés párt­ellenőrzése csakis ilyen feltételek kö­zött lesz teljesen hatásos. A z üzemi és járási pártbizottság funkcionáriusaival, de főleg az üzem vezetőjével, Imro­vics Györggyel való beszélgetésünk során megállapítottuk, hogy az üzem­vezető még nem áll hivatása magas­latán. A bírálatot csak egy-egy oda­vetett mondattal ismeri el. „Igen, fe­lelős vagyok a mulasztásokért", ezzel a semmitmondó kijelentéssel intézi el az önbírálatot. Ez pedig kevés. Kevés még akkor is, ha magában komolyan veszi saját felelősségét. A munkát csak az viheti előre, ha mélyen elem­zi, összefüggéseiben tárja fel a hibá­kat és a következményeket. Termé­szetesen nincs szükség semmiféle melldöngetésre, de a kommunista ne féljen a tagok elé állni, megmutatni a pártbizottságnak, honnan származott a hiba, mi volt az okozója és hová vezetett. Ebből tanul igazán a párt­bizottság, ez fejleszti magát a vezetőt is, s így lehet a mulasztásokat és hi­bákat kijavítani. Egyetlen vezető sem mondhatja magáról, hogy nem téved­het. Bármily tapasztalt és képzett legyen is, mégis csak ember, akinek a figyelme nem terjedhet ki minden­re, s ezért döntése egyoldalú lehet s előbb-utóbb durva hibákat követ el, ha a döntés előtt nem hallgatja meg a párt, a tömegszervezetek vélemé­nyét. A z üzemvezetés és a gazdasági tevékenység ellenőrzése nem áll ellentétben az egyszemélyi vezetés elvével. Ellenkezőleg, a párt­ellenőrzés az egyszemélyi vezetés megszilárdítására irányul. Javítja az üzemi fegyejmet, a közös vagyon irán­ti felelősségérzetet. A gyár igazgatója felelős vezetője a vállalatnak, a ter­melés előrelendítéséhez, hatékonyabbá tételéhez azonban a gazdasági veze­tőnek feltétlenül támaszkodnia kell az üzemi pártszervezetre, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szer­vezetére és a többi tömegszerveze­tekre, szorosabbá kell tenni kapcso­latát az üzem dolgozóival, megszív­lelni kezdeményezésüket. Az SZLKP kongresszusa a termelés további fellendítésének, hatéko­nyabbá tételének feladatát tűzte a pártszervezetek elé. E feladat meg­valósítása megköveteli az üzemi párt­szervezet munkájának minden irányú megjavítását. Ha az üzemi pártszerve­zet eredményesen egybekapcsolja a politikai nevelőmunkát a termelési kérdések megoldásával, újabb sikere­ket érnek el az ötéves terv teljesí­téséért folyó harcban. Erdősi Ede A BRATISLAVAI ZENEI TAVASZ két zongorahangversenye Zenei Tavaszunk harmadik heté­ben eddig főleg a zongoráé volt a szó. Kedden este Hajmássy Imre zon­goraművész mutatkozott be nálunk. Talán nem lesz érdektelen, ha né­hány sort szentelek életrajzi adatai­nak, mert Hajmássy Trnaván szüle­tett és zene' tanulmányait Bratisla­vában, Németh-Šamorínsky, Eugen Suchoň és Kafenda professzoroknál kezdte. Innen a budapesti Zeneaka­démiára került, később pedig Salz­burgban Eldy Neynél folytatta tanul­mányait. A zongoraművésznő azonban 1943-ban elhagyta Ausztriát és Svájc­ba költözött. Hajmássy ekkor Wies­badenbe ment. Az ambiciózus fiatal muzsikus felkereste Walter Giesekin­get, a zongorajátszás német meste­rét, aki tanítványává fogadta. Ettől kezdve felfelé ível Haj-mássy karrier­je­A műsor első számát, Mozart ked­ves, hangulatos B-dúr szonátáját íz­lésesen és finoman játszotta, bár né­hol lehetett volna derűsebb, eleve­nebb is. Beethoven c-moll szonátáját egyéni felfogásban, gondolkodóan in­terpretálta, de egészben véve nem az igazi Beethoveni hallottuk. Har­madik műsorszámát, Liszt Variációit egy Bach téma fölött bravúros tech­nikával játszotta és kihozta a Bach­téma szépségeit. Érdekesen összeál­lított műsora második részében De­bussyt, Ravelt és Kodályt szólaltatta meg. A francia impresszionistákat stí­lusos értelmezésben adta elő, a há­rom Debussy Praeludiumban meg­éreztette a francia zeneköltő sajátos hangulatait, tűnődő, elmerengő, hol színdús, hol fátyolos képfestését. Mű­sorát Kodáily gyönyörű Marosszéki táncaival fejezte be. Hajmássy Imre kissé tartózkodó, zárkózott egyéniség benyomását te­szi (bizonyos mértékig a két szonáta kiválasztása is erre vall) és ilyen a játékmodora is. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a hallgatóság — noha a művészt sűrű tapssal jutal­mazta, amit néhány ráadással, többek között egy szép Soarlatti szonátával köszönt meg — nem tudott igazán fölmelegedni. A hét folyamán még egy ismeretlen fiatal zongoraművész lépett a hang versenydobogóra.-A közönség szere­tettel üdvözölte Zenei Tavaszunk első szovjet vendégét: Mihail Voskresen­sikijt. A csütörtök esti hangverseny a mo­dern zene jegyében zajlott le. A mű sor első száma Frank Martin hárfára, Időszerű kérdésekről A nemzeti bizottságok legfontosabb segítőtársai a nőbizottságok. Asszonyok, lányok, a 1 szocializmus, a boldog jövő építésé­nek lelkesedéstől fűtött harcosai; szö­vetkezeti tagok, családanyák, munkás­nők, értelmiségi dolgozók, akik minden­napi munkájuk mellett, háziasszonyi, anyagi kötelességük teljesítése köz­ben tudtak és tudnak időt szakítani a köz javára, a mindannyiunk érdekében végzett hasznos tevékenységre. Röviddel a nemzeti bizottságokba való győztes választások után, még ebben a hónapban sor kerül az új nő­bizottságok megválasztására. A nem­zeti bizottságok jó munkája szem­pontjából nagy jelentősége van ennek a választásnak. Az elmúlt évek tapasz­talatai, ezer és ezer példa bizonyítja, bogy a jól működő nőbizottságok a helyi, városi és körzeti nemzeti bi­zottságok legfőbb támaszai, a nemzeti bizottságokra háruló feladatok valóra váltásának legjobb segítői. Nemegy­szer bebizonyosodott, kiváltképpen a falvakon, hogy ahol senki sem tudott eredményt elérni, ott sikeres volt a nőbizottság tevékenysége. Nem egy földművesszövetkezet megalakulása, s2övetkezetek sikeres fejlődése fűző­dik nevükhöz. Emlékezzünk például a veletyi nőbizottságra és a példájukat követő sok más falu aktív, lelkes asz­szonyaira. Kik voltak a legtöbb helyen a városok és falvak szépítése mozgal­mának lelkes szervezői ? A nőbizott­ságok. Mozgósító munkájuk nyomán, következetes harcuk eredményeként megszépültek a helységek, új parkok, gyermekjátszóterek, bölcsődék, óvodák létesültek, megjavultak az egészség­ügyi viszonyok, a lakosság ellátása. Ötéves fennállásuk alatt a nőbizott­ságok a legtöbb helyen kitartó mun­kájukkal bebizonyították, hogy nem­csak igyekeznek, hanem tudnak is eredményesen dolgozni. Tagadhatatlan azonban az is, hogy sok esetben nem értékelik kellően a nőbizottságok igye­kezetét, lebecsülik a nők képességeit, Egyes nemzeti bizottságok és párt­szervezetek még nem értették meg azt a nagy szerepet, amelyet a nő­bizottságok és általában a nők betöl­tenek politikai és társadalmi életünk­ben. Ezeknek a címére meg kell mon­danunk, hogy a nőbizottság segítségét nemcsak akkor kell igénybevenni, ha „szorít a cipő" és a sürgős kampány­feladatokat nélkülük nem tudják meg­oldani, hanem igenis rendszeresen be kell vonni őket a munkába és meg kell velük tanácskozni a város és a falu ügyeit, az élet felvetette kérdéseket. Figyelembe kell venni javaslataikat és észrevételeiket, fel kell használni se­gítségüket. A gyakorlat fogja bebizo­nyítani, hogy ahol ezt eddig nem tet­ték meg és a jövőben megteszik, ott a nőbizottság munkája, ha eddig még nem érte el a kellő színvonalat, a jö­vőben fel fog lendülni. A nőbizottság okra nagy feladatok hárulnak, tevékenységük sokrétű és kihat az ország egész életére. Hiszen ma már a nők politikai és gazdasági életünk valamennyi szakaszán érvé­nyesíthetik és érvényesítik is tehetsé­güket, rátermettségüket. Az ország lakosságának jó felét kitevő nők nagy­mértékben kiveszik részüket az építő­munkából, a politikai tevékenységből A földművelésben dolgozóknak több mint a fele nő. Az iparban, egész­ségügyben, iskolákban, kereskedelem­ben a nők tíz- és százezrei dolgoz­nak. A nőbizottságok felelősségteljes feladatainak megfelelően minden he­lyen nagy gondossággal kell előkészí teni a nőbizottságok tagjainak megvá lasztását. Gondosan válasszák ki a jelölteket azok sorából, akik eddigi tevékeny­ségükkel bebizonyították képességü­ket, keressenek további rátermett nőket, akik tudnak és akarnak áldo­zatot vállalni a köz érdekében, von­ják be a munkába a fiatalokat is, főleg a CSISZ legaktívabb tagjait. Olyanokat kell javasolni, akik a jövőben tovább' tudják fejleszteni a nőbizottságok munkáját, akik a nemzeti bizottságok aktíváinak leghasznosabb tagjai lesz­nek és teljes mértékű segítséget fog­nak nyújtani a nemzeti bizottságoknak az új akciós programtervek valóra váltásában. A pártszervezetek és szervek, a kommunisták soha ne feledkezzenek meg róla, hogy egyik fontos feladatuk a nők körében végzett politikai mun­ka fejlesztése, a nők minél nagyobb számban való bekapcsolása a politikai és társadalmi munkába. Ebben a mun­kában a legnagyobb segítséget a jól dolgozó nőbizottság jelenti. Ennek tudatában vegyék ki részüket a párt­szervezetek a nőbizottságok választá­sának előkészítéséből és az új nőbi­zottságok munkájának támogatásából. $ (8-iy csembalóra, zongorára és két vonós­karra írt Kis Koncertszimfóniája volt. Honegger után Frank Martin a máso­dik svájci zeneszerző, aki a fesztivál keretén belül szóhoz jut nálunk. Kompozíciója nem annyira belső tar­talmával, inkább a három szólóhang­szer és a vonóskarok kellemes szín­es hanghatásaival kapja meg a hall­gatóságot. A szólóművészek — Šte­fan Németh-Šamorínsky (csembaló), Michal Karin (zongora) és Jaroslav Klika (hárfa) — szépen kidolgozott összjátékukkal igen jó teljesítményt nyújtottak. A második szám meglepetést tar­togatott számunkra. A hirdetett Cho­pin Koncert helyett Dimitrij Soszta­kovics II. Zongoraversenyét hallot­tuk. A mű még jóformán melegen került el hozzánk. Moszkváiban is •csak néhány héttel ezelőtt volt első előadása, ahol a zongoraszólót Sosz­takovics fia játszotta. Egy nagyszabású zeneművet először végighallgatni mindig érdekes élmény. Bár első hallásra a részletek bizonyos ifokig elsikkadnak, a hallgató inkább 'a teljes hatást érzékeld. Az első be­nyomás alapján megállapíthatjuk: Sosztakovics II. Zongoraversenye si­került alkotás. Az első tétel friss, élénk ritmusai után felcsendül a má­sodik tétel meleghangú kantilénája, a hangulati ellentét nem téveszti el hatását. A szellemesen pergő harma­dik tételben a mozaikszerű zenei gondolatok eleven képpé szövődnek. A zongoraszólót Mihail Voskresen­skij játszotta. A Prágai Zenei Tava­iszon is ezzel a műsorral szerepelt. Az alig huszonkét esztendős fiatal­ember kedves, közvetlen lényével az ielső pillanatban megnyerte a hall­gatóság rokonszenvét. Néhány taktus után világosan éreztük: ez a fiatal művész a nagyok közül való. Techni­kai felkészültsége elsőrendű, billen­tése tiszta, nagyon kifejező, tempe­ramentumos játéka friss, meleg, ér­zékeny. A közönség viharosan ünne­pelte. A fiatal művész, sajnos, kissé fukar volt, a lelkes tapsot csak egy ráadással köszönte meg, de az az egy hárommal is felért. Rachmaninov kompozícióját hallottuk csodálatosan szép előadásban. Különös feszültség­gel telített játéka áradó érzéseket sejtetett. Mihail Voskresenskij új csillag a pian istá k egén és azt hi­szem, sokat fogunk még hallani róla. A műsort Leoš Janáček Szimfoni­ettája zárta be. HAVAS MARTA h-H* K Csütörtökön összeült a nemzetgyű­lés egészségügyi bizottsága és meg­tárgyalta az orvostanhallgatók felvé­telének és nevelésének kérdéseit, to­vábbá az orvosok gyakorlati foglal­koztatását. A bizottság tárgyalt a fa­kultást kórházak jobb ellátásának szükségéről és főleg különleges rend­szer bevezetéséről ezekben a kórhá­zakban és klinikákban, amelyek fő­leg orvosnevelésre és orvosi kutatás­ra irányulnak. Egy amerikai cigarettagyárban megkezdték a papír nélküli ciga­retták gyártását. A cigarettado­hányt vékony dohánylevelekbe töl­tik. Karlovy Vary, t'stí nad Labem, Pl­zeň és České Budejovice kerületek­ben 1300 dolgozóra van szükség az állami gazdaságok, a GTÄ-k és EFSZ­ek megerősítésére. Május 30-ig a szlovákjai kerületekből 860 dolgozó költözött a határvidékre családjaik­kal együtt. Bratislavában május 31-én megtar­tották a szlovákiai sörgyárak minő­ségi versenyét. Az elsőséget a bratis­lavai Nyugatszlovákiai Sörgyárak nyerték 3 sörfajtával. A. P. Mareszjev, B. Polevoj: Egy igaz ember története című könyvének hőse résztvesz a Terezinben ma sor­rakerülő fasizmus és háború elleni tüntetésen. A Szovjetunióban megkezdték a gyermekbénulás elleni hatékony gyógyszer tömeges gyártását. Felhívás Az Üj Ifjúság június 11-i szá­mában nagy nyári verseny indul. Egy képekkel gazdagon illusztrált cikkben a verseny részvevője könnyen felismeri annak az elrej­tett városnak vagy helynek a ne­vét, melyhez ifjúsági mozgalmunk valamely nevezetesebb eseménye fűződik. A rejtvény szerencsés megfejtői között számos értékes díjat, így motorkerékpárt, 14-napos társas­utazást a Szovjetunióba, kerékpárt, karórát, stb. sorsolnak ki. A versenyt olvasóink, különösen a fiatalok figyelmébe ajánljuk. Legrégibb receptek. — Peking­ben a császári könyvtár rendezé­sénél felfedezték a világ legrégibb orvosi recept-gyűjteményét. A gyűjtemény az időszámítás előttti 2145. évből származik és szerzője Sen Nung császár. A könyv 236 előírást tartalmaz különféle be­tegségek elleni gyógyszerek elké­szítésére vonatkozólag. A Szovjet Nők Fasisztaellenes Bi­zottságának meghívására pénteken délután a Csehszlovák Nők Bizottsá­gának hattagú küldöttsége Moszkvá­ba utazott. A küldöttség 14 napig marad a Szovjetunióban. A Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetségének Szlovákiai Bizottsága felhívja a magyar vöröshadsereg tagjait, akik 1919-ben részt vettek a manvarországi forradalmi harcok­ban. valamint azokat a harcosokat, akik 1917—1921-es években a Szovjetunióban a vörös hadsereg oldalán harcoltak, továbbá ezek élő családtagjait, hogy jelentkezzenek a Fasisztaellenes Harcosok Szlová­kiai Bizottságának titkárságán, Bra­tislava, Štúrova 6/a. Ez csak azok­ra vonatkozik, akik eddig még nem jelentkeztek. A jelentkezés nagyon fontos a felsoroltak szociális biz­tosítása szempontjából. Üj higanylelőhelyre bukkantak a Zelezník és Alsósajó mellett Kelet­szlovákiai Vasérckutató dolgozói. Hi­ganyt keresnek a prešovi kerületben levő Merníken egy elhagyott bánya környékén, ahol azelőtt már egy fran­cia társaság is higanyt fejtett. A szovjet elektrofiziológusok le­ningrádi konferenciájukon megtár­gyalták az agymegbetegedések, fő­leg daganatok fontosabb diagnosz­tikájának új módszerét. Az orvosi kísérleti intézet bemutatta a konfe­rencia résztvevőinek az agy bio­elektrikai potenciálját jelző új, fi­gyelemreméltó szovjet szerkezetet. Mágneses sakktábla. — A sakkozók örömmel üdvözlik a mágneses sakk­táblát, amelyről a sakkfigurák még függőleges helyzetben sem esnek A frýdlandi OPK gyártja ezt az új­donságot és látja el külföldi és bel­földi piacokat. A sakkfigurák alsó ré­szén mágneses lemezek vannak, a sakktábla alatt pedig keramikai máa­neses köcök veaasfe

Next

/
Thumbnails
Contents