Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-14 / 133. szám, kedd

A szlovákiai kommunista mozgalom egykori fellegvárában Mintha a természet is kedvezni akart volna az ünneplő közönségnek. Az eső elállt és a nap barátságosan mosolygott olykor el-elbújva egy-egy felhő mögé. A vasutasok fúvószenekara víg indulókat játszott a munkásotthon előtt, az iskolásgyerekek virágokkal, zászlócskákkal integettek és várták az SZLKP küldöttségét. Vrútky — a szlovákiai „vörösök" egykori fellegvárának — apraja-nagyja kint volt az utcán. A munkásotthon be sem tudott "fogadni mindenkit. Az utcán ezrek szegélyezték a járdát, türelmetlenül várva a nagy pillanatot, amikor a Gottwald utca 29. számú történelmi épületet átadják rendeltetésének, a Forradalmi Sajtó Múzeuma céljaira. Tudnunk kell, hogy nem mindig volt ily csinos és barátságos ez az épület, melynek falai sokat beszélhetnének arról, hogy mi játszódott le itt a forradalmi munkásmozgalomban. Az eredeti ház még 1873-ban épült, amikor a kassa-oderbergi vasútvonalat építették. Munkáslakások és nyomda volt itt, majd az első Csehszlovák Köztársaság húszas éveiben a Pravda chudoby, a Spartacus szerkesztősége és kiadóhivatala. Az épület korhadt, düledező állapotban volt, — szakemberek véleménye szerint kilátástalannak látszott rendbehozatala. Akadtak azonban mégis szívós, fáradhatatlan emberek, a cseh munkásosztály képviselői, jó építészek és tervezők, akik nem adták fel a küzdelmet. Betoninjekciókkal megerősítették a falakat és az alapzatot, sok megértéssel és ízléssel berendezték az átalakított épületet. Az új múzeum nemcsak a múltat szemlélteti, hanem egyúttal tanulmányi központ is lesz, és további gyűjteményekkel fogják bővíteni. Felejthetetlen a pillanat, amikor Daubner elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke és az SZLKP KB irodájának tagja átadta az épület kulcsát a HNB elnöknőjének, Burián elvtársnőnek. A visszaemlékezés az elmúlt időkre jó iskolapéldául szolgálhat a mai fiatalság számára. Amikor a tőkés rendszer támadásba ment a munkásosztály ellen, a vrútkyi vörös bástya, s benne egy maroknyi ember, a párt hű katonái becsülettel védték a kommunisták igazát, dacoltak minden rágalom ellen. A munkássajtó első szerkesztői még keveset tudtak az újságírás különféle műfajairól és formáiról, de annál töb> bet tudtak a munkásosztály nehéz helyzetéről, a nép életéről, követeléseiről. ök a népből kerültek kí, a széles tömegekkel voltak összeforrva és a nép érdekeiért harcoltak. — Itt, ebben a sarokban volt Gottwald elvtárs ágya — mutatja Jozefina Kleiberová elvtársnő. Ő férjével, Henrik Kleiberrel együtt a helyi pártszervezet alapítótagjai közé tartozik. — Bizony, a szerkesztőségtől és kiadóhivataltól csupán egy spanyolfal választotta el az ágyat. Fejpárna helyett pedig újságokat tett a feje alá Gottwald elvtárs, s úgy aludt. Gyakran főztem neki ebédet és vacsorát, a sok munkától ki sem mozdult a házból — szól közbe Mária Vaváková és helyeslően bólogat hozzá Jozef Varga is. Mindketten még 1921-ben léptek a pártba és ma őket is meghívták az ünnepi ebédre, baráti beszélgetésre, mint a többi régi elvtársat és munkásfunkcionáriust. A sok szlovák és cseh nyelvű sajtóterméken kívül szép számban vannak képviselve a magyar nyelvűek is. Itt látni a Népakarat, Kassai Munkás, Munkás, Vörös Üjság, Selmecbányái Vörösújság, Roham, Fiatal Dolgozó, Fiatal Kommunista számos példányát, Az egyik falon, hatalmas festményen a fiatal Klement Gottwald munkásoknak magyarázza a párt feladatait. Amott meg lepedőnyi plakát tíz nyelven hirdeti: „Terjesszétek és olvassátok a kommunista sajtót!" Kísérőim, Henrik Kleiber és Sámuel Müne elvtársak megmutatják a régi, kézzel hajtott nyomdagépet, melyet a munkások fillérekből összekuporgatott pénzen vásároltak és így került a Bratstvo (Testvériség) nevű nyomdába. Gottwald elvtárs gyakran maga nyomta éjjel a röplapokat. Ebben a házban adták ki 1922-ben a Slovenská Komunistická Knižnica (Szlovák Kommunista Könyvtár) első kötetét. Ennek a marxista könyvsorozatnak kiadásán dolgoztak állandóan: Klement Gottwald, Václav Chlumecký, B. Švarcová, Ivan Prechtl és más elvtársak. Ez a kis lelkes gárda, különösen attól az időtől kezdve, amikor Klement Gottwald fiatalos hévvel bekapcsolódott a szerkesztőségi. munkába, a munkássajtóban bolsevik stílust honosított meg. Ez volt a kommunista újságírás szlovákiai indulása és legjelentősebb iránymutató időszaka. fl-k A Csemadok szervezetei tiltakoznak az újabb háborús fenyegetés ellen Szocialista jövőjét építő békeszerető népünk elszántan harcol az új háború kirobbantása ellen. Hazánk magyar nemzetiségű dolgozói a városokban és a falvakon egyaránt gyűléselíet tartanak, amelyeken egy emberként elítélik az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérleteket. Szerkesztőségünk több Csemadok-csoporttól kapott rezolúciókat, melyekben kifejezésre juttatják elszánt harcukat a békéért, a háború ellen. — Mi, Tallós község dolgozó népe — hangzik az egyik rezolúcióban — a leghatározottabban elítéljük a nyugati nagyhatalmak őrült fegyverkezési hajszáját. Békében akarunk élni, — békében a világ minden népével és nemzetével. Még nem felejtettük el a múlt háború borzalmait, még sok édesanya, hitves és gyermek szívében sajog a bánat elvesztett hozzátartozója miatt. Tudjuk, hogy az imperialista körök egy új háború kirobbantásán fáradoznak. Ez a háború mérhetetlen szenvedést hozna a világ minden népére. Ezért emeljük fel tiltakozó szavunkat, s csatlakozunk a békeharcosok nagy táborához. Velük együtt követeljük: szüntessék be az atom- és hidrogénfegyverekkel. való kísérleteket, tiltsák be mindenfajta nukleáris tömegpusztítófegyver gyártását. Népünk óhaja, vágya a béke! Ezért harcol a bányász, ezért a dolgozó paraszt, az üzemi munkás, a dolgozó értelmiség. — A béke megőrzése érdekében — írják Egyházasbástról — követeljük, hogy az angol kormány mondjon le a Karácsony-szigeteken tervezett atomés hidrogénbomba robbantási kísérletekről, melyek nem szolgálják az emberek millióinak békevágyát, hanem az imperialista kalandorok háborús terveit. Mi békében akarunk élni! Ezért minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz intézett javaslatát a béke megvédésére, az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának azonnali beszüntetésére és a meglevő készletek megsemmisítésére. Dolgozóink nagyon jól tudják, kiknek érdeke a pusztítás, kiknek hozna hasznot a vérontás. Tudják ezt a galsai dolgozók is. Ezt írják: — Tisztában vagyunk azzal, hogy az amerikai és más imperialista hatalmak fegyvergyárosainak érdeke a tömegmészárlás, mert ebből milliárdos vagyonokat harácsolhatnak össze. Sötét tervüket bizonyítja az a tény is, hogy érdekeik képviselője, Dulles mindent megtesz annak érdekében, hogy a Szovjetunió által kezdeményezett béketörekvést elgáncsolja. Arra törekszenek, hogy minél több katonai tömböt létesítsenek, hogy minél több tömegpusztító fegyvert gyártsanak. Remilitarizálják Nyugat-Németországot s az új Wehrmacht élére jól ismert náci gyilkosokat állítanak és nem szégyenkeznek atomfegyvert adni kezükbe. Ez ellen a legnagyobb felháborodással tiltakozunk! Népünk tiltakozó szava a világhoz szól. A világhoz szólnak Fél község dolgozói: — Használja fel a világ az atomerőt békés, nemes, építő célokra, ne az emberiség romlására! Ezt követelik Dunaszerdahely, Ekecs, Pódatejed, Egyházkarcsa, Nemesabony, Diószeg dolgozói és hazánk minden lakója. (ks) áz atombomba-robbantások rádioaktív hatásai ftiiiii<«'i<iiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiíi< i A halálos adag körzete egy kilométer . A robbanás pillanatában az összes energia a másodperc milliomodrésze • i > •>iiuiTiiiiiitiiiii:iiiiiTi!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiniin iľľ •"liiiuiuiiiiiiiuaiiiMiiim.ji.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiíihiiimiiiiiiiiiiii Az első atombomba-robbantási kísérletek óta világosan kiderült, hogy a manapság jól ismert gombaalakú robbanási felhők tekintélyes mennyiségű rádioaktív sugárzást bocsátanak ki. Közvetlenül maga a robbanó bomba is sugároz, de az csak a másodperc tört részéig tart és hatótávolsága viszonylag kicsi. A robbanás pillanatában keletkezett rádioaktív anyagok azok, amelyek a rádioaktív robbanási felhőt képezik. A felhő nagyszámú különböző fizikai és kémiai sajátosságokkal rendelkező suA robbanás után eltelt idő: 1 perc 24 óra 1 hónap 1 év Ezek a számadatok megdöbbentően hatnak, különösen, ha meggondoljuk, hogy már az 1 Curie-egységnyi erősségű sugárzás tört részénél is rendkívüli óvatossági rendszabályokat kell foganatosítani, ha azt az iparban, vagy tudományos kutatási célokra akarjuk felhasználni. STUART MÁRIA Schiller tragédiája a Hviezdoslav Színházban rAz eddigi szokástól eltérően az évről évre megrendezésre kerülő Színházi Aratás seregszemléjén nem valamennyi hivatásos színházunk vesz részt, hanem — előzetes értékelés és szűrés után — csak néhány együttesünk, az 1956 januárjától 1957 márciusáig terjedő időszakban legjobbnak ítélt előadásával. Ez a körülmény egy rövid hétre kurtítja le a verseny szlovákiai részének idejét. A seregszemle színlapja sokat ígérő, Szofoklesztől Visnyevszkijig. terjed a névsor, amelyben többek között Schiller, Romáin Rolland, J. K. Tyl és Klabund nevét olvashatjuk. A szombati megnyitó előadáson a žilinai Peter Jilemnický Színház együttese mutatkozott be Eriedrich Schiller Stuart Mária című tragédiájával. Már az a tény, hogy egy kerületi színházunk a nagy német romantikus egyik legigényesebb szomorújátékának előadására vállalkozik, rendkívül örvendetes jelenség. És ha hozzátesszük, hogy a színház előadása jó, minden okunk megvan arra, hogy színházi kultúránk jelntékenyen emelkedő színvonaláról beszéljünk. Vitatható emellett, nem lett volna-e szerencsésebb, ha a Peter Jilemnický Színház Schillernek valamely kevésbé problematikus drámáíát tűzi műsorára. A Don Carlos vagy a Teli Vilmos feltétlenül többet mondana a ma közönségéneic, mint Stuart Máriának, a szerencsétlensorsú skót királynő utolsó napjainak lírai hangulatú, de drámai jelenetekben is bővelkedő története. A mi történelemszemléletünk ugyanis Mária ellenlábasát, Erzsébetet nem tartja olyan bűnösnek, mint a történelem tudományában egyébként kitűnően jártas Schiller, aki túlidealizálja Mária alakját. Ä történelmi igazság inkább Erzsébet oldalán van, azén az öregedő Erzsébetén, aki megvetette Anglia világuralma alapját és aki Máriát, fiatalabb és szebb vetélytársnőjét államérdekből fejezteti le. JOZEF PALKA, a szomorújáték igen tehetséges rendezője tehát az előtt a nehéz feladatt előtt állott, hogy Mária túlidealizált alakjával szemben Erzsébetet nem szabadösztönű nőstényördögnek, trónbitorlónak jesse le, hanem érző embernek, akinek vannak rokonszenves vonásai is. Feladata annyival nehezebb, hogy Schiller drámájának hősei valójában kétarcú emberek, a reneszánsz-kor típusai, akikben a gonosz démoni, az öldöklő rossz gyengédséggel és jóságPaulet. lovag szerepében Ján Guhala nyújtott kimagasló teljesítményt. gal keveredik. Ez a lélektanilag igen színesen jellemzett kétarcúság sok képmutatást ír elő a színésznek és roppant nehéz az egyensúly felbillenésének veszélye nélkül a helyes határvonalat meglelni. Pálka ötletes rendezésének erénye, hogy Schiller tragédiájából kihozza a ma nézőjének fontos pozitív mozzanatokat: Máriában megmutatja, milyen mélyen sérti az ember méltóságát az erőszak, hogy aki erőszakot alkalmaz, az emberit támadja, aki pedig gyáván tűri, méltatlan az emberségre. A žilinaiak jelzett díszletek közt játszák a tragédiát, Z d én e k Pavel elgondolásai egyes képeknek bizonyos monumentalitást adnak, kitűnő játékteret is biztosítanak a színészeknek, helyenkínt azonban megfosztják •i nézőt illúzióitól és a rendezőt külsőséges eszközök alkalmazására csábítják. N ad a Kotršová a főszerepben erős színészi kvalitásokkal lepett m^g, az együttes egyik legszebb versmondója, Schiller szívhez, lélekhez és értelemhez szóló jambusait szépen, meleg lírával szavalta. Az Erzsébetet játszó B. Hoňáková-Ru žič k o v á talán a rendező intenciója szerint kissé keményebb volt, mint ahogy a játék eszmei mondanivalójának töretlenebb megvilágítása megkívánná. A nők közül még M a t i lda Z lat o hlávková érzékeny szívvel megjátszott Hannája érdemel dicséretet. A férfiak versmonQása már nem elégített ki annyira. A Mortimert alakító Martin K ol e s ár nak voltak szép pillanatai, de a szerep mély lírájával adósunk maradt. A népes színlapból kiemelhetjük még Ján G ub ala ,érfias Paulet lovagját és Anton Ď u r inik jól megformált Talbotját. , Végezetül meg kell említenünk Ignác Š a f ár nak a schilleri szó romantikus hevületét meglepő költőiséggel tolmácsoló fordítását, amelynek lényeges része van abban, hogy a Peter Jilemnický Színház együttese megérdemelten sikert aratott a seregszemle első estéjén. gárzó anyagot tartalmaz. Ezek közül egyesek hamar elvesztik aktivitásukat, míg mások több évtizedig megtartják. Az utóbbira példa a robbanás során elég bőséges mennyiségben keletkező Stroncium 90. Az öszszes rádioaiktivitás erőssége a robbanást követő néhány másodperc múlva a legnagyobb. Ez az érték elérheti, sőt meg is haladhatja az egy billió Curie-egységnyi aktivitást, és időben például egy közepes nagyságú bombánál a következőképpen csökken: Aktivitás Curie-egységekben: kb. 800 milliárd kb. 100 millió kb. 2 millió kb. 100 ezer alatt felszabadul. A robbanás helyén a hőmérséklet viszonylag kis térfogatban fantasztikusan nagy fokra nő. így egy tűzgömb keletkezik, melyben minden anyag természetesen csak gáz-halmazállapotban létezhet. A robbanás pillanatában a 'tűzgömbön belül vannak a keletkezett rádioaktív anyagok is. A tűzgömb sűrűsége, ha az az alsó légrétegekben keletkezik, kisebb, mint a környezet sűrűsége, ezért nagy felhajtóerő hat rá mindaddig, míg környezetével egyensúlyba nem kerül. Egy közepes bomba robbanási felhője néhány perc alatt tíz kilométer körüli magasságig emelkedik, és ugyanazon idő alatt átmérője mintegy tíz kilométerre terjeszkedik ki. Ez az ismert gomba alakú atombomba-felhő. Mindaddig, míg a rádioaktív anyagok ebben a magasságban tartózkodnak, a Föld felületén különösebb sugárveszély nincs. A robbanás helyének közelében azonban mégsem tanácsos tartózkodni. A tűzgömb és vele együtt a rádioaktív anyagok nagy magasságokba való emelkedéséhez idő szükséges és ez az idő elegendő ahhoz, hogy ez alatt a védtelen áldozatokat halálos menynyiségű sugárzás érje. így például egy közepes robbanó energiájú bomba földközelben való robbantásánál egy kilométer a halálos adag körzete. De 3 kilométeren belül is súlyos sugármegbetegedések történhetnek. Ezenkívül a keletkezett rádioaktív anyagok nem maradnak mindig egy magasságban, hanem egy részük, mielőtt még aktivitásukat elveszítenék, viszszahull a Földre és radioaktivitással szennyezett területeket hoz létre. 18 000 négyzetkilométernyi veszélyeztetett terület Különösen szembeötlő ez a jelenség, ha a robbanás kis magasságokban történik. Ilyenkor a tűzgömbben levő gáz-halmazállapotú rádioaktív anyagok összekeverednek a Föld felületéről felkavart porral, piszokkal és az elpusztított földi tárgyak törmelékeivel. A forró köd — mint az előbbi esetben — felemelkedik. A keveredés és a lehűlés ideje alatt e rádioaktív anyagok túlnyomó része rátapad a porrészecskékre. Vagyis végeredményben az egész rádioaktivitás jelentős részét magán hordozó, nagy (látható) porrészecskék keletkeznek, melyek rövid idő alatt viszszajutnak a Föld területére. Egyes ilyen — földközelben történt — hidrogénbomba robbantások alkalmával méréseket végeztek az elszennyeződött terület nagyságára vonatkozóan és azt találták, hogy hozzávetőlegesen 18 000 négyzetkilométer terület van kifejezetten poresőnek kitéve. Olyan esetekben, amikor a robbaEGRl VIKTOR nás nagy magasságokban történik, a radioaktív részecskéknek nincs módjukban nagyobb porrészecskékre rárakodni, míg az igen kisméretű /részecskék hosszú időn át nagy magasságokban maradnak. Ez alatt az idő alatt a rádioaktív anyagok jelentős része elveszti aktivitását és csak a hosszú élettartamú sugárzó anyagok maradnak meg. Ezek finom por alakjában, a levegőrétegek mozgásának következtében, a Föld bármely pontja fölé eljuthatnak s végül is valamilyen légköri jelenség következtében a Föld területére lecsapódhatnak. így a lehetséges szennyezett területnek nagysága lényegesen megnagyobbodik. Romboló hatás — akadály nélkül Mindenesetre kézenfekvő, hogy a robbanás helyének közelében a halálos kimenetelű, illetve a hatásukat rövid időn belül éreztető, úgynevezett túlsugárzási esetek lesznek döntő többségben. A robbanás helyétől távoleső szennyezett területek , esetében pedig olyan sugárbetegségek tapasztalhatók leginkább, melyek egyes esetekben csak igen hosszú idő múlva éreztetik hatásukat. Nagyon fontos tényező az is, hogy egy bizonyos biológiai hatás létrehozásához különböző szervezetekben vagy szervekben más és más sugármennyiségre van szükség. Így például közismert tény, hogy a röntgenvagy rádiumsugárkezelésnél a.rosszin. dulatú daganatok egy alkalmasan megválasztott sugáradaggal elpusztíthatok anélkül, hogy a környező szövetek káros hatást szenvednének. A különböző biológiai érzékenységekkel kapcsolatban érthető meg az is, hogy a szervezet belsejébe került rádioaktív anyagok sugárzásai általában sokkal veszélyesebbek, mint a kívülről jövő sugárzások. Ilyenkor a sugárforrások közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek a szervezet legsugárérzékenyebb' részeivel, esetleg ezekben a szervekben feldúsulva, minden akadály nélkül fejthetik ki roncsoló hatásukat. így például a robbanás során bőséges mennyiségben keletkező rádioaktív Stroncium 90 hosszú évig aktív marad és a csontokban igyekszik lerakódni, ahol közvetlenül veszélyezteti a vérképző-szerveket. Az átöröklési hatás veszélyei A sugárzási sérülések legjobban vitatott része azoknak a jövő generációra vonatkozó lehetséges átöröklési hatása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt lehet mondani, hogy a vizsgálatok a legkezdetibb stádiumban vannak. Tény az, hogy a sugárzás különböző, az átöröklésre kiható változásokat idézhet elő. Ezek a változások azt eredményezhetik, hogy a sérült terméketlenné válhat, másrészt pedig egyes növényi és állati kísérletek szerint az utódokban megnyilvánuló csírasérülés léphet fel, mely csak az tötödik, vagy hatodik generációnál mutatható ki. Az emberre vonatkozó tapasztalatok természetszerűleg még nem állhatnak rendelkezésre. Még túl korai az, hogy a hirosimai és a nagaszaki tapasztalatokból végső következtetéseket lehessen levonni. Amellett ezek a következtetések nem is lennének általánosíthatók. Annyi azonban már ma is világos, hogy az atomfegyverek kipróbálása nemcsak a robbanás helyének közvetlen környezetére, hanem több robbanás összeadódó együttes hatásaként az egész emberiség jövőjére kihatással lehet. (A Népszabadság nvomán.)