Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-13 / 132. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA n GESEN SZAVAZUNK a Nemzeti Front fel&it^eire 1957. május 13. hétfő 30 fillér X. évfolyam, 132. szám Kit választanak a pótori bányászok A pótori szénbánya Bukovec-sza­kaszán a CSÍSZ-tagok kiváló munkaeredményeket értek el. Elnyer­ték a CSISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját, amely még ma is ott van a szénbányában a másik, a minisztérium és a Szakszervezeti Szö­vetség vörös zászlaja mellett. A póto­ri bányászok május 1-én újabb kitün­tetésben részesültek. Mint a legjobb kollektíva megkapták a Munkaérdem­rendet is. Az említett sikerekben nagy részük van a fiataloknak, akik a Buko­vec-szakaszon Ondrej Dulaj csoportjá­ban dolgoznak. Nekik is köszönhető, hogy kötelezettségvállalásukat — május 1-ének tiszteletére 16 000 tonna szenet 'kifejteni határidő előtt becsülettel tel­jesítették. Az utóbbi hónapokban a Dulaj-csoport átlagos teljesítménye műszakonként és fejenként 5,64 tonna volt. Ebben a csoportban sok olyan fia­tal dolgozik, akik nemrégen kerültek ki novákyi tanonciskolából. Annak el­lenére, hogy rövid ideje dolgoznak a bányában, jó munkaeredményeket ér­nek el. Az ifjúsági csoportot Karol Kovalčík élvájár vezeti, aki maga is CSISZ-tag. Nemrég töltötte be 27. élet­évét, de idősebb, tapasztalt bányászok­kal áll ki versenyre. Lelkes, odaadó fáradozásáért, jó munkájáért köztársa­sági elnökünktől a „Kiváló munká­ért" kitüntetést kapta. A lelkes CSISZ­tagot, aki már 17 éves korától a pótori bányákban dolgozik, a pártba is felvet­ték. Ezt meg is érdemelte. Karol Ko­valčík példaadó bányász, forró hazasze­retetét azzal fejezi ki a legjobban, hogy lent a tárnák mélyén a szénfej­tés tervének túlteljesítésével aktívan harcol népünk jólétéért. Ez a fiatalem­ber, a legifjabb élvájár Moszkvába is elutazik Hruzik Istvánnal együtt, ök képviselik bányászifjúságunkat a Vi­lágifjúsági Találkozón. M ikor a nagykürtösi bányatelepen szóba került, hogy kit is kelle­ne a helyi nemzeti bizottságba jelölt­ként ajánlani, egyszerre többen is Ka­rol Kovalčík nevét emlegették. „Jól fogja képviselni érdekeinket a nemzeti bizottságban, mert a bányában is állan­dóan törődik velünk és ha kell, ki is áll a fiatalság érdekeiért" — így mon­dották a fiatalok. A javaslatot egyön­tetűen jóváhagyták, mert ki képvisel­heti őket jobban, iritnt a fiatal Karol Kovalčík, aki nemcsak példás munkás, hanem példás családfenntartó is, jó ember is. Lesz sok munkája a nemzeti bizottságban, mert nemcsak azért aján­lották oda, mivel ö a legjobb munkás, hanem azért is, mert gyakran, meré­szen és bátran ki kell állni az új, csaknem várossá nőtt bányásztelep la­kóinak érdekeiért. A lakosok száma itt már ezerszámra megy. A helyi nemzeti bizottság pedig eddig nem törődött eléggé az új lakótelep lakóinak Többet adtunk dolgozóinknak — Az elmúlt három év alatt töb­bet adtunk dolgozóinknak, mint a tőkések 25 éven keresztül — mon­dotta nemrégen a Szlovákiai Magne­zitüzemek igazgatója, Trnak elvtárs. — Most további feladatok előtt ál­lunk, hogy a legjobb vállalatok kö­zött legyünk. Az új technika és a munkaidő alapos kihasználásával akarjuk e'nyerni a kormány Vörös Zászlaját. A vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulóját értékes kötelezettségek vállalásával köszöntik, össztermelé­sük értékét két és fél millióval, munkatermelékenységüket 4 száza­lékkal emelik. Fél millió koronát ta­karítapr-k meg az önköltségeken ^ vállalatuk az akkumulációt egy millióval szárnyalja túl. Vállalták to­vábbá, hogy 3 ezer tonnával több őrölt magnezitet termelnek terven felül. (Tudósítónktól) Példás tanítónő a Nemzeti Front jelöltje A pütori bányászok lakótelepének kívánságaival, problémáival. Nincs még rendes vízellátás, rosszak az utak és más hasonló kérdések várnak még megoldásra. Ezért kell hát a nemzeti bizottságba okos, meggondolt, de egy­ben erélyes ember. Erre pedig Karol Kovalčík egyike a legalkalmasabbaknak. M a megkérded akármelyik bá­nyászt a nagykürtösi új lakóte­lepen, hogy kire fog szavazni, sorban látképe. (Horváth felvétele.) elmondja neked a jelöltek nevét. Karol Kovalčíkot elsősorban, mert hisz őt itt mindenki nagyon jól ismeri, nem­csak a munkájáról, hanem baráti, em­beri viszonyáról is. Büszke rá a fiatal­ság minden tagja és a lakótelep bányá­szai, akik szeretik és megbecsülik tár­sukat. H. S. 18 szövetkezetből 168 képviseSője'öSt Az érsekújvári járásban Í8 földművesszövetkezet működik. De nemcsak „működik", hanem évről évre szebb eredményekkel biztosítja tagjai jobb, emberibb megélhetési lehetőségeit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy amíg az érsekújvári járás szövetkezetei 1955-ben 2 774 000 koronát fizettek ki a munkaegységek ellenértékeként tagjainak, az elmúlt évben ez az összeg már majdnem megkétszereződött. 1956-ban a járás 18 szövetke­zete 4 586 000 koronát juttatott dolgozóinak. A szövetkezetek jó munkáját értékeli az a bizalom is, amelyet a járás népe a küszöbönálló nemzeti bizott­sági tagok megválasztásával kapcsolatban juttat kifejezésre. Jelöltjeik nagy részét ugyanis a szövetkezeti parasztok közül választotta ki. A 16 község népe május 19-én összesen 168 szövetkezeti parasztra adja le szavzatát. 128 férfit és 16 nőt a helyi nemzeti bizottságokba, 17 férfit és 4 nőt a járási nemzeti bizottságba és 3 férfit a kerületi nemzeti bizottságba választanak. Hisszük, hogy az új jelöltek megválasztásuk esetén lelkiismeretes munkával hálálják majd meg a nép bizalmát, s minden erejüket arra fogják összpon­tosítani, hogy még jobban megizmosodjon a járás nagyüzemi gazdálkodása. A Sabinov-járásbeli lipanyi választókörzet a legnagyobb megelé­gedéssel fogadta a Nemzeti Front javasla­• tát, mely szerint a já­| rási nemzeti bizottság­ba Semanová elvtárs­I nőt, a Jukubová Vola-i tanítónőt jelölte. Lipany község dol­gozói jól ismerik je­löltjüket s tudatában vannak, hogy úgy, mint a múltban, a jövőben is megállja a helyét. Semanová ezt a nagy bizalmat megérdemli. Mint négygyermekes anya, tanító, feleség példaképül szolgálhat valamennyi kortársának, Mindezek mellett mint a JNB tanácsának tag­ja példásan dolgozott s gazdag tapasztalatai­val számos feladat megvalósításának volt a részese. A napi hiva­talos és háztartási munkák mellett állandó kaocsolatot tart fenn választóival, panaszokat intéz el s az élet min­dért problémájának megoldásában segít. A munkában nem ismer fáradságot. Ezt bizo­nyítják a választói kö­zött eltöltött esték, melyekkel sok esetben családját rövidíti meg. Szívesen dolgozik, sze­me előtt egy lebeg: első a közérdek š egész társadalmunk felvirágoztatása. Mindezt igen jól tud­ják a sabinovi járás­ban s már most büsz­kén hangzik a kijelen­tés: bízunk ben­ne, mert eddigi mun­kájával bebizonyította, hogy a népért dolgo­zik." Semanová pedig boldog, hogy bírja vá­lasztói bizalmát, mert legnagyobb örömöt és megelégedést az nyújt neki, ha választóit be­csülettel, teljes felelős­ségének tudatában szol­gálhatja. (Tudósítónktól) Nagy az érdeklődéi a választások iránt A Bratislava-Nivý városkörzeti nemzeti bizottság reklamációs irodá­jában az iroda vezetőjén kívül há­rom nő készségesen és gyorsan tesz eleget azoknak a választópolgárok­nak, akik ügyes-bajos problémáik el­intézésére kérik meg őket. Csak néhány napja kezdtük meg a munkát — mondta az iroda veze­tője — de máris 456-an fordultak hozzánk kérdéseikkel. írjuk át más listára, mert lakást cseréltek, ja­vítsuk ki a névelírásokat, vegyük fe a választók listájára, mert vala­milyen oknál fogva kimaradtak stb. Itt van például ez a fiatalember, — mutatott egy közelemben állóra — Jozef Hladík, Oravská Podhoráról a Dunajplavba alkalmazottja, valami­lyen oknál fogva nincs a választók listáján. Most intézzük ügyét, hogy választhasson. Száznyolcvanöt em­bernek pedig, akik üdülésre, gyógy­kezelésre, vagy szolgálati útra men­nek és a választások napján nem lesznek lakhelyükön* szavazóigazol­ványt adtunk ki. Ebből is láthatjuk, hogy dolgozóink eleget akarnak tenni állampolgári kötelességüknek, érdeklődnek a köz­ügyek iránt. Sz. J. K arcsú, törékeny asszonyka. Fe­hér Zdenka a neve, de választói csak Fehérkének hívják. A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság tagja volt az eltelt három pv alatt. Választói meg­szerették, mert látták, tapasztalták, hogy Fehér Zdenka fáradhatatlanul a nép érdekeiért küzd. A lakosok ügyes­bajos dolgait — bármikor fordultak hozzá, ha a kérelem vagy panasz jogos volt — mindig elintézte. A választók becsülik öt. Most újból jelölték a kerü­leti nemzeti bizottságba, sőt' a pótvá­lasztás keretén belül képviselőnek is a nemzetgyűlésbe. Fehér Zdenka szülei a békéi grófot szolgálták. Apja már a régi világban is harcos tagja volt a pártnak. Szót emelt az elnyomók ellen. Jobb életet, ria­gyobb darab kenyeret követelt a nyo­morgóknak. Persze, a gróf úr nem szí­vesen hallgatta, ha valaki az igazságró', a dolgozó nép igazságáról beszélt, ezért Zdenka édesapjának is kiadta az út­ját. Zdenka volt az első gyerek a család­ban. Karlovy Varyban született. Edes apja ebben a városban katonáskodott Édesanyja egy alkalommal utána men' hogy elpanaszolja, mily nehéz a sors odahaza, s itt, ebben a városban meg született a kislány. Zdenkának keres? telték. Szép név, elég gyakori a cse heknél, de a magyar ember neheze; ejti ki. Zdenka semmivel sem élt különbül a múltban, mint a többi szegény ember gyereke. Mivel ó volt a legidősebb a családban, a hat testvér közül övé volt a munka legnagyobb része. Napszámba járt, kisebb testvéreire vigyázott. A fel­szabadulás után mint munkás dolgozott az állami erdőhivatalban. Ott ismerke­dett meg férjével, Fehér Károllyal. Amikor Somorján kezdetét vette a szövetkezeti gazdálkodás, ók is belép­tek a közösbe. Kezdetben nehéz napo­kat éltek át, de kitartottak. Buzdítót­š%mm. Í ­. škí -yp t ívV-'K ÍMPSIÉí < % ^ tak, szerveztek. Már akkoriban sokan felfigyeltek a lelkes, törékeny fiatal asszonyra. Hallgattak a szavára. Tisz­telték, becsülték, csak a nevével nem tudtak megbarátkozni. El is hagyták a Zdenkát, s egyszerűen „Fehérkének" keresztelték. Három évvel ezelőtt Fehérkét a ke­rületi nemzeti bizottságba választották. Azóta, mint a nép képviselője, még na­gyobb munkát tudott kifejteni a nép jóléte érdekében. Mint kerületi nemzeti bizottsági tag funkcióját legjobb tudása szerint vé­gezte. Funkciója mellett a szövetkezet­ben is becsületesen helytállt. Dolgozott a mezőgazdaságban, kapált, gyomlált. Főzött a vidéki traktorosoknak, s két éven keresztül mint segédkombájnos . aratott a szövetkezeti táblákon. A nem­zeti bizottságban és a szövetkezetben végzett munkája mellett gondos anya és hűséges feleség is. Gyönyörű kis családi házuk úgy csillog a tisztaság­tól, mint egy mesebeli kis kastély. Gye­rekei példás tanulók. Szép családi éle­tet élnek. Egy pillanatra tekintsünk be Fehé­rékhez. Zdenkát a konyhában találjuk. Sze­me, szája nevet ennek a harmincéves asszonynak. Ha munkája iránt érdek­lődői, röviden válaszol: — Ha a nép nem állt volna mögöt­tem, nem volna eredményes a munkám. Segítettek, nagyon sokat segítettek a választók. Megkérdezed még azt is, hogy milyen •A.határozásokkal indul a jövőbe. Zdenka elkomolyodik, aztán ezt mondja: — Látja, én gyenge asszony vagyok, de ha a nép segít, erős leszek. Olyan erős, hogy a jövőben is megállom a he­lyemet. A választók segítségére pedig bizto­san támaszkodhat, mert választói sze­retik, becsülik, mert hű hozzájuk, hű a néphez és csakis a nép érdekeiért küzd. Sz. I. Az agitátoroknak vannak érveik A komáromi járási pártbi­zottság a nemzeti bizottsági választások előtt brosúrát adott ki az agitátorok részére, mely­ben adatok vannak a járás fej­lődéséről. Az érvek halmazából megemlítünk néhányat: Emelkedik az EFSZ-tagok jövedelme Évről évre jobban gazdálkod­nak a földművesszövetkezetek. Főleg az ő érdemük, hogy ta­valy 23,3 q volt az átlagos hek­tárhozam búzából, míg az 1934 -1938-as években csupán 14,8 q. Egy, a füzetben található táb­lázat ismerteti a többi mező­^zdasági termény hektárho­zamait is. Valamennyiben nagy ; az emelkedés. Ezzel egyidőben : növekedik az EFSZ-tagok jöve­delme is. Egy hektár mezőgaz­dasági földről 'a földművesszö­vetkezeteknek 1953-ban átlag 2017 korona bevételük volt, míg 1956-ban már '2607 korona. A számok beszélnek A komáromi járás földműve­sei népünk élelmiszerellátása javításának érdekében nagy fi­gyelmet fordítottak a mezőgaz­dasági termelés növelésére. Míg 1953-ban 14 940 q sertéshúst adtak a közellátásnak, addig 1956-ban már csaknem kétszer annyit. Ugyanakkor 4 ezerre! emelkedett a sertésállomány és 3150-el több volt az engedélye­zett sertésvágások száma. Míg 1953-ban a komáromi járásban minden nyolc lakosra esett egy hízi sertésvágás, addig a múlt évben már minden ötödik sze­mélyre. 1956-ban marhahúsból 1320 mázsával, tejből 2 672 000 literrel, tojásból 958 500 darab­bal termeltek többet a komáro­mi járásban mint 3 évvel ez­előtt. A nemzeti bizottságok sokat segítettek ezeknek az eredményeknek elérésében. D. V. I

Next

/
Thumbnails
Contents