Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-13 / 132. szám, hétfő

Pártélet Bátrabban fogadjuk a pártba a párthoz hű munkásokat és parasztokat Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata többek között hangsúlyozza, hogy még mindig nem kielégítő a párt összetétele. A kongresz­sztis ezért szükségesnek tartja bátrabban befogadni a pártba a becsületes, a párthoz hü mun­kásokat és parasztokat. Ä szocialista országépítés nagy feladatai megkövetelik, hogy minden pártszerv és szervezet követ­kezetes figyelmet szenteljen a párt Összetételének állandó javítására. Szem előtt kell tartani, amire a kong­resszuson elhangzott beszámoló fi­gyelmeztet bennünket, hogy a gazda­ságfejlesztési tervben kitűzött ko­moly gazdasági feladatok teljesítéséről a gépek mellett, a bányákban, az építkezéseken és a mezőkön dönte­nek. A szepsi járásban az elmúlt év fo­lyamán már jelentős lépést tettek előre a járás pártszervezeteinek új tagjelöltekkel való megerősítésében, a párt szociális és korbeli összetételé­nek megjavításában. Míg a múltban a tagjelöltek felvétele véletlenszerűen, ösztönösen folyt, a múlt évben már a járási pártbizottság a CSKP KB ha­tározatát érvényesítve arra vezette a járás pártszervezeteit, hogy az eddigi spontán munkát váltsák fel a tagje­löltek kiválasztásában és nevelésében végzett tervszerű munkával. A szepsi járási pártbizottság irá­nyító munkájában arra fektette a fő súlyt, hogy az alapszervezetek a tag­jelöltek felvételét ne tekintsék csupán kampányfeladatnak, hanem állandó feladatnak vegyék a párt sorainak megerősítését, a legjobb munkások és földművesek sorából. Ezen a téren a járás; pártbizottságnak nagy segít­séget nyújtottak az aktivisták, akik következetesen ügyeltek arra, hogy a pártszervezetek megerősítése állan­dóan felszínre kerüljön az alapszer­vezetek tevékenységében. A járási pártbizottság minden ülésén foglalko­zott a párt sorainak gyarápításával, az aktívagyűléseken, valamint az alap­szervezetek gyűlésein ez a kérdés rendszeres napirendi pontként szere­pelt. A legjobb dolgozók tagjelöltté való felvételénél jól bevált a járási párt­bizottságnak az a kezdeményezése, hogy az alapszervezetek a hatáskö­rükben dolgozó emberek alapos isme­retében tagjaikat konkrét feladatokkal bízzák meg azon munkások és parasz­tok tagjelöltségének előkészítésével, akik eddigi tevékenységükkel bebizo­nyították, hogy a jövőben méltó tag­jai lesznek a munkásosztály élcsapa­tának. Ily módon különösen az üzemi szervezetek értek el szép eredményt. Rufusz-bányán például 14 tagjelöltet vettek fel, Luciabányán 11-et, a gép­állomáson pedig 19 tagjelöltet. Számos tagjelölt kérte felvételét a szövetke­zeti tagok sorából is. Hiba azonban, hogy a falusi pártszervezetek nem tö­rekedtek új tagjelölteket szer^ni az egyénileg gazdálkodók sorából. Pe­dig bebizonyosodott, hogy a szövet­kezeti mozgalom fejlesztésében ennek jelentős szerepe van. A járás egyik községében. Szádelőn például az­előtt nem volt pártszervezet. Miután az új tagjelöltekből pártcsoportot alakítottak, ezt követően csakhamar egységes földművesszövetkezet is lé­tesült a faluban, amely az összes me­zőgazdasági üzemeket magába foglal­ta. Helyénvaló tehát, hogy a jövőben a szövetkezeti tagok pártba való felvé­tele mellett ne hanyagolják el a kö­telességeiket becsülettel teljesítő egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztok felvételét sem. A pártszervezetek megerősí­téséért folytatott rendszeres igyeke­zet eredményeként a szepsi járásban a múlt évben 311 tagjelöltet vettek fel, akik közül 120 munkás, 42 me­zőgazdasági dolgozó és 50 szövetke­zeti tag. Kiváltképpen nagy figyelmet fordítottak a fiatalok megnyerésére, ami abból is látható, hogy az új tag­jelöltek jórésze a fiatalok sorából ke­rült ki. Ha azonban figyelembe vesz­szük, hogy az új tagjelöltek között mindössze 21 nő van, le kell von­nunk a következtetést, hogy a járás pártszervezetei általában kevés figyel­met szenteltek a nők bevonására a politikai munkába. Márpedig számos példa igazolja, hogy a nők bekapcsolása A Forradalmi Sajtó Múzeumának ünnepélyes megnyitása Vrútkyban ÜJ szó 1937. május 13. a pártéletbe meghozza gyümölcsét. Az elkövetkező hónapok során a járás pártszervezeteinek egyik fontos fel­adata legyen, hogy a párttagságra méltó, aktívan dolgozó nők közül igyekezzenek minél több tagjelöltet felvenni. Nem elég azonban csupán a tagje­löltek felvételével törődni. Törekvé­sünk eredményét nagyban csökkente^ né, ha a felvételi kérelem elintézése után nem fordítanánk következetes gondot az új tagjelöltek rendszeres nevelésére, pártunk rendes tagjává való előkészítésükre. Ebben a munká­ban a felsőbb pártszerveknek feltétle­nül segítséget kell nyújtaniok az alap­szervezeteknek és ahol hibák fordulnak elő, törődni kell ezek mielőbbi eltávo­lításával. A szepsi járási pártbizottság is észrevette, hogy az alapszerveze­tekben sok helyütt nem foglalkoznak kellő gondossággal a tagjelöltekkel, magukra hagyják őket. Látták, hogy a tagjelöltek nem kapcsolódtak be kellő mértékben a pártiskolázásba, sok he­lyütt pedig a pártiskolázás színvonala nem ütötte meg a kellő mértéket, úgy. hogy a tagjelöltek nem kaptak megfe­lelő ideológiai képzést. A járási párt­bizottság ezért határozatot hozott, hogy a tagjelöltek számára esetenként vitával egybekötött előadásokat tarta­nak. Az eddigi szemináriumokon a párt alapszabályzatáról tartottak előadást, valamint a párttagok és tagjelöltek jogairól és kötelességeiről. Az előadá­sok iránt minden esetben nagy érdek­lődés nyilvánult meg a tagjelöltek ré­széről és utána élénk vita fejlődött ki. A szemináriumokon tűnt ki, hogy az alapszervezetek vajmi kevés esetben bízzák meg a tagj3lölteket pártfelada­tok elvégzésével. Ezért már itt töre­kedtek a tagjelölteket rávezetni arra, hogy maguk kérjenek feladatot az alapszervezeti bizottságtól és kapcso­lódjanak be a tömegszervezetek mun­kájába. Ezáltal elérték, hogy a tömeg­szervezetek munkája jelentősen fellen­dült, annál is inkább, mivel ezek legaktívabb tagjai közül is igyekeztek tagjelölteket felvenni. így például a 26 éven aluli párttagok és tagjelöltek ke­vés kivétellel az ifjúsági szervezetben is dolgoznak. A nemzeti bizottsági vá­lasztások előkészítésében a járási pártbizottság igyekezete odairányult,, hogy az agitációs csoportok munkájá­ba minél több tagjelölt kapcsolódjék be. Az agitációs munka végzése nagy­ban hozzájárul egyúttal a tagjelöltek neveléséhez is. Az év folyamán a szepsi járási pártbizottság továbbra is arra vezeti a pártszervezeteket, hogy rendszeresen törődjenek a párt számbeli gyarapodá­sával és szociális összetételének állan­dó javításával a termelésben dolgozók legjobbjainak tagjelöltté való felvétele útján. Az idén, főleg a falusi pártszer­vezetek megerősítésére fognak nagy gondot fordítani, tekintve, hogy bár a múl^ év folyamán szép számban vet­tek fel szövetkezeti tagokat, vannak még falusi pártszervezetek, ahol ko­rántsem megfelelő a termelésben dol­gozó földművesek létszáma. Márpedig mindaddig nem gyakorolhat kellő be­folyást a falusi pártszervezet a mező­gazdaság fejlesztésére, amíg kellő szá­mú, közvetlenül a mezőgazdasági ter­melésben dolgozó párttag nem buzdít­ja a párt határozatainak végrehajtására a falu földműves lakosságát. A járási pártbizottság irányító mun­kájának azonban a jövőben tovább kell javulnia, annál is inkább, mert az idén a tavalyihoz viszonyítva jóval alább­hagyott az alapszervezeteknek új tag­jelöltek felvételére irányuló igyekeze­te. Egész járási méretben az év folya­mán felvett 32 új tagjelölt semmi esetre sem felel meg a követelmények­nek és a lehetőségeknek. Az SZLKP kongresszusa erre vonatkozó határoza­tának teljesítése megkívánja, hogy a párt sorai megerősítésére és a szociális összetétele megjavítására irányuló tö­rekvés a múlthoz viszonyítva tovább fokozódjék. Helyes tehát a járási párt­bizottság azon határozata, hogy az alapszervezeteknek az új tagjelöltek felvételében a jövőben a járási párt­bizottság tagjai is konkrét segítséget nyújtanak. Szükséges azonban, hogy minden alapszervezeti pártbizottság és valamennyi kommunista állandó felada tának tartsa a pártmunka hatékonysá­gának fokozását az arra érdemes munkások és parasztok tagjelöltté va­ló felvételével. Gál László Május 12-én Vrútkyban megnyitották Csehszlovákia Kommunista Pártja harcának jelentős emlékművét, a Klement Gottwald Forradalmi Sajtómúzeu­mot. E városban, amelynek neve kitörülhetetlenül belekerült Szlovákia for­radalmi munkásmozgalmának történetébe, összegyűltek a párt régi har­cosai, akik harminchat évvel ezelőtt a párt keletkezésének bölcsőjénél állottak. A történelmi munkásházban tartott ünnepi gyűlésen részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége Vojtech Daubnernek, az SZLKP KB irodája tagjának vezetésével. Jelen volt Ernest Sýkora, az SZLKP KB tagja, Bohuslav Graca, az SZLKP történelmi intézetének igaz­gatója, továbbá az SZLKP kerületi és járási bizottsága irodájának tagjai, valamint a žilinai kerület és a martini járás politikai, társadalmi és kulturá­lis életének képviselői. Az állami himnuszok elhangzása után Szlovákia Kommunista Pártja helyi bizottságának nevében Vojtech' Figura elvtárs megnyitotta a gyűlést. Ez­után Vojtech Daubner, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagja mondott beszédet. Megemlékezett arról a jelentős szerep­ről, amelyet Vrűtky forradalmi proletariátusa töltött be a kommunista sajtó támogatásában és védelmében, amely sajtó a burzsoá terror és állandó üldözés ellenére a szerkesztők, szedők és lapterjesztők érdemekénc a vörös Vrútky-ból terjesztette a marxizmus-leninizmus halhatatlan esz­méit Szlovákia munkásosztálya között. Az ünnepség résztvevői ezután felkeresték a Gottwald u. 29. számú történelmi épületet, amelyben az 1922—24-es években voltak Csehszlovákia Kommunista Pártja országos végrehajtó bizottsága titkárságának és Szlo­vákia 11 kommunista folyóirata szerkesztőségeinek helyiségei. Ez épületben működött 1923—24-ben Klement Gottwald. Vojtech Daubner elvtárs a sza­lag átszakításával és a kulcsnak Szlovákia Kommunista Pártja helyi bizott­ságának és a helyi nemzeti bizottságnak való átadásával megnyitotta Kle­ment Gottwald Forradalmi Sajtóműzeumának tevékenységét. Vojtech Daubner elvtárs beszéde Néhány nappal ezelőtt ünnepelte né­pünk hazánknak a dicső szovjet had­sereg által történt felszabadítása 12. évfordulóját. Az évfordulót a fokozott munkať'rekvés légkörében ünnepeltük üzemeinkben, szövetkezeteinkben, vá­rosainkban, falvainkon. Az ünneplések rendezéséhez hozzájárultak tudomá­nyos dolgozóink és képzőművészeink is. Az ő segítségükkel teljesítjük ma Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága irodájának határozatát és megnyitjuk Vrútkyban a Klement Gott­wald Forradalmi Sajtómúzeumot. A forradalmi sajtó története szoro­san összefügg a kommunista párt tör­ténetével, elválaszthatatlan részét ké­pezi. Az első szlovák munkásfolyóira­tok, amelyek a múlt század végén jelentek meg, összefüggnek a szlovák munkásosztály öntudatának fejleszté­sével, az első győzelmes előretöréssel. A Nová Doba és a Zora folyóiratok a forradalmi munkásújságírás kissé bátortalan, de azért nagyon jelentőség­teljes első lépései. Habár első mun­káslapjaink élete gyakran nagyon rö­vid volt, mégis csak ők jelentik a proletariátusnak a burzsoázia felett aratott győzelme hajnalcsillagát. Proletár újságírónak lenni annyit jelent, mint nagy társadalmi küldetést betölteni, hozzájárulni a proletariátus történelmi szerepének betöltéséhez. Nem szabad egy pillanatra sem meg­feledkeznünk arról, hogy a munkásla­pok első szerkesztői nem voltak ugyan otthonosak az újságírás művészetében, de annál többet tudtak a munkásosz­tály életéről, ismerték a nemzet éle­tét, a nép szükségleteit, érdeklődését, mert a népből származtak, a néppel éltek és a népért küzdöttek. És ezért az első munkáslapok újságíróinak cik­kei még ma sem vesztették el értékü­ket. Különösen a Pravda chudoby, a Ľudový denník és a Slovenské zvesti hasábjai kifejezően igazolják azt, hogy kommunista újságírónak lenni nem foglalkozás, nem különös szaktudás, újságírói hivatás, hanem elsősorban pártpolitikai tevékenység. Jelentőség­teljes kommunista újságíróinkat: Gott­wald, Fučík, Urx, Jilemnický és Bací­lek elvtársakat mindig szoros kapcso­latok fűzték a párthoz és a párt útján a munkásosztályhoz. Az első szlovák munkáslapokat a szerkesztők és munkásfunkcionáriusok áldozatkészsége és önkéntes munkája jellemezte. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeztek azok is, akik 192Ó után a kommunista sajtó köré gyülekeztek, mert a munkásosztály súlyos anyagi helyzete miatt a párt sem tudta kiad­ni lapjait önkéntes és áldozatkész dolgozók segítsége nélkül. A kommu­nista újságíróknak a kapitalizmus ide­jén nem volt rózsás helyzetük. Példa erre Klement Gottwald. Vrútkyban so­kan emlékeznek még arra az időre, amikor Klement Gottwald nagyon ne héz körülmények között szerkesztette a Pravda chudoby, a Spartakus folyó­iratot. Szerkesztő és adminisztrátor volt egy személyben. Éjt nappallá téve személyesítette meg a munkásosztály ügyéhez hü forradalmi újságírók nagy­szerű tulajdonságait. A burzsoázia gyűlölte a munkás-, fő­képpen a kommunista sajtót. A kapi­talizmus alatt a kommunista sajtónak gyakran volt része üldöztetésben és elkobzásban. Sokan emlékezünk még a kommunista lapok fehér foltjaira. Az akkori hatalmasok rövidlátó politiká­jukban megfeledkeztek arról, hogy az igazságot nem lehet elkobozni, mert azok a fehér foltok világosan beszéltek, lelkesítettek, küzdöttek. Jelentőségteljes a kommunista sajtó 1930—1938-ig terjedő időszaka, ami­kor az üldözött és beszüntetett Pravda chudoby és Pravda zászlaját a Ľudový denník és a Slovenské zvesti vette ke­zébe. Ez a fasizmus elleni küzdelem Tárgyalások a CSKP KB és Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségei között (ČTK) — Prágában május 11-én tár­gyalások kezdődtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának kül­döttségei között. Ausztria Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának küldöttségét Jo­hann Koplennig, a párt elnöke, Fried­rich Hexmann, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Rudolf Richter, a párt Központi Bizottságának titkára és Theodor Maller, a párt Központi Bi­zottságának tagja alkotják. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének tagjai Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, Jaromír Dolanský és Václav Kopecky, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, Jirí Hendrych és Bruno Köhler, a CSKP Központi Bizottságának titkárai. Cseh­szlovák részről a tanácskozáson részt vesznek még Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának tagja, Václav Slávik és Gustáv Souček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának osztályvezetői. A tárgyalásokat május 13-án foly­tatják. A nemzetgyűlés küldöttsége visszatért Berlinből Vasárnap, május 12-én délelőtt visszatért Prágába nemzetgyűlésünk küldöttsége, amely részt vett a Cseh­szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésé­nek, a Lengyel Népköztársaság Szejmjének és a Német Demokrati­kus Köztársaság Népi Kamarájának berlini értekezletén. Parlamenti kül­döttségünket Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezette. Tagjai voltaik: Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a Nemzetgyűlés alelnökei és dr. Ja­roslav Krofta képviselő, a nemzet­gyűlés elnökségi tagja. A küldöttség tagjait a ruzyni repülőtéren dr. Dionýsius Polansky, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Václav Škoda igazságügyminiszter, Oldrich Černik, a CSKP KB titkára, dr. Ger­truda Sekaninová-Čakrtová, a külügy­miniszter helvettese, nemzetgyűlési képviselők, a külügyminisztérium, valamint a nemzetgyűlési iroda veze­tő dolgozói fogadták. A fogadásnál jelen volt Bemard Koenen, a Német Demokratikus Köz­társaság prágai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is. időszaka volt, amikor a kommunista sajtónk nemcsak a munkásosztály, ha­nem az egész nemzet egyedüli harcos és igazi tájékoztatója volt, amikor egyedül a kommunista sajtó írt nyíltan és igazán arról, mi a fasizmus és hová vezet. Nehéz, azonban magasztos sze­repet töltött be akkor a kommunista sajtó, amikor a Szovjetunióról terjesz­tett hazugságokkal szemben hirdette az igazságot a munkások és parasztok első államának kül- és belpolitikájáról. Nem lehet figyelmen kívüi hagyni azt a tényt, hogy azokban az években, amikor a bel- és külpolitikai helyzet pártunkat sok nehézség elé állította, a kommunista sajtó egy percre sem veszítette el szem elől a nép kérlel­hetetlen ellenségét és tollának élét el­sősorban ellene fordította. Ebben az időszakban a harciasságot igazán párt­szempontból értelmezték, és a fasizmus ellen csodálatra méltó művészi írás­készséggel alkalmazták. A forradalmi sajtó jelentős szerepet töltött be a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is. Ismét megjelent a Pravda, míg az illegalitás idején a Hlas ľudu lapot szerkesztettük. 1945 után saj­tónk új, fontos szerepet nyert, vezető tájékoztató lett a hazai és külföldi események tekintetében és a szocializ­mus építését propagálta hazánkban. A kommunista sajtó tovább terjeszke­dett és a Nemzeti Front sajtószervei­nek rendszerében vezető szerepre tett szert. Ezzel nemcsak lehetőségei, ha­nem kötelességei és felelőssége is meg­nőtt. E múzeum építésével kapcsolatos munkánkat nem tekintjük befejezett­nek. Szükséges elsősorban tovább épí­teni azokat a gyűjteményeket, ame­lyekkel kiegészíthetjük a múzeumot, hogy necsak szemléltető iskola, hanem tanulmányi központ is legyen. Ezért Szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága ezt a múzeumot a közvélemény figyelmébe ajánlja, min­den elvtárshoz fordul, aki sajtógyűj­teménnyel rendelkezik, hogy segítsen kiegészíteni a múzeumot. Ez a múzeum Klement Gottwald ne­vét viseli. Nevével összefügg nemcsak ezen épület történelme, amelyben éle­tének átmeneti időszakát töltötte, ha­nem egyúttal összefügg Szlovákia for­radalmi újságírása fejlődésének leg­jelentősebb időszaka is. A kommunista sajtónak Klement Gottwald felmérhe­tetlen szolgálatot tett. Újságcikkei azért voltak olyan hatásosak, mert megértette a népet, ismerte problé­máit és gondjait, világosan látta a sza­badsághoz vezető utat. Amikor ezt a múzeumot Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának nevében átadom népi közigazga­tásunk kerületi szerveinek, arra ké­rem őket, olyan szeretettel gondoskod­janak róla, amilyen szeretettel épí­tettük, hogy méltó legyen Klement Gottwald nevéhez. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizotságának nevében köszöne­tet mondok mindazoknak, akik a mú­zeum építésében részt vettek, hogy a mújzeum betölthesse küldetését, a fel­világosító és nevelőmunkát a žilinai kerületben. Ezzel megnyitom Klement Gottwald Forradalmi Sajtómúzeumának működését. A köztársasági elnök üdvözlöiáviraia Antonín Zápotocký köztársasági el­nök dr. Radzsendra Praszadnak üd­vözlő táviratot küldött, amelyben ió­kívánságait fejezi ki abból az alkalom­ból, hogy újból megválasztatták az Indiai Köztársaság elnökévé. A szlovák munkásmozgalom úttörője köztársaságunkba érkezett (ČTK) — Május 10-én az Amerikai Egyesült Államokból mint venddg, Csehszlovákiába érkezett Štefan Mar­tinček és feleséqe. Meglátogatják a cseh orszéirészeiket és Szlovákiát.. Štefan Martinček a magyarországi szlovák munkásmozgalom legkimagas­lóbb képv'selője volt az 1897—1902-es években. A szlovák munkásegyesületek vezető funkcionáriusa volt Budapes­ten, s mint az első szlovák munkás­folyóirat szerkesztője és kiadója, a legaktívabban vett részt Magyarország Szociáldemokrata Pártjának kon.qresz­szusain. 1902-től sok éven át az ame­rikai szlovák munkásmozgalom veze­tője volt. Az első szlovák munkásegy­let kezdeményezője és elnöke volt az USÁ-iban, megalapította a „Rovnosť ľudu" és a SzWák Szocialista Pártot az USA-ban. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után kommunistá­vá lett, és az egész Szlovák Szocialista Párt az USA-ban csatlakozott a kom­munista Internacionáléhoz. Štefan Martinček 81 éves kora elle­nére még ma is tevékeny újságíró.

Next

/
Thumbnails
Contents