Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-13 / 132. szám, hétfő

Pártélet Bátrabban fogadjuk a pártba a párthoz hű munkásokat és parasztokat Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata többek között hangsúlyozza, hogy még mindig nem kielégítő a párt összetétele. A kongreszsztis ezért szükségesnek tartja bátrabban befogadni a pártba a becsületes, a párthoz hü munkásokat és parasztokat. Ä szocialista országépítés nagy feladatai megkövetelik, hogy minden pártszerv és szervezet következetes figyelmet szenteljen a párt Összetételének állandó javítására. Szem előtt kell tartani, amire a kongresszuson elhangzott beszámoló figyelmeztet bennünket, hogy a gazdaságfejlesztési tervben kitűzött komoly gazdasági feladatok teljesítéséről a gépek mellett, a bányákban, az építkezéseken és a mezőkön döntenek. A szepsi járásban az elmúlt év folyamán már jelentős lépést tettek előre a járás pártszervezeteinek új tagjelöltekkel való megerősítésében, a párt szociális és korbeli összetételének megjavításában. Míg a múltban a tagjelöltek felvétele véletlenszerűen, ösztönösen folyt, a múlt évben már a járási pártbizottság a CSKP KB határozatát érvényesítve arra vezette a járás pártszervezeteit, hogy az eddigi spontán munkát váltsák fel a tagjelöltek kiválasztásában és nevelésében végzett tervszerű munkával. A szepsi járási pártbizottság irányító munkájában arra fektette a fő súlyt, hogy az alapszervezetek a tagjelöltek felvételét ne tekintsék csupán kampányfeladatnak, hanem állandó feladatnak vegyék a párt sorainak megerősítését, a legjobb munkások és földművesek sorából. Ezen a téren a járás; pártbizottságnak nagy segítséget nyújtottak az aktivisták, akik következetesen ügyeltek arra, hogy a pártszervezetek megerősítése állandóan felszínre kerüljön az alapszervezetek tevékenységében. A járási pártbizottság minden ülésén foglalkozott a párt sorainak gyarápításával, az aktívagyűléseken, valamint az alapszervezetek gyűlésein ez a kérdés rendszeres napirendi pontként szerepelt. A legjobb dolgozók tagjelöltté való felvételénél jól bevált a járási pártbizottságnak az a kezdeményezése, hogy az alapszervezetek a hatáskörükben dolgozó emberek alapos ismeretében tagjaikat konkrét feladatokkal bízzák meg azon munkások és parasztok tagjelöltségének előkészítésével, akik eddigi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a jövőben méltó tagjai lesznek a munkásosztály élcsapatának. Ily módon különösen az üzemi szervezetek értek el szép eredményt. Rufusz-bányán például 14 tagjelöltet vettek fel, Luciabányán 11-et, a gépállomáson pedig 19 tagjelöltet. Számos tagjelölt kérte felvételét a szövetkezeti tagok sorából is. Hiba azonban, hogy a falusi pártszervezetek nem törekedtek új tagjelölteket szer^ni az egyénileg gazdálkodók sorából. Pedig bebizonyosodott, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében ennek jelentős szerepe van. A járás egyik községében. Szádelőn például azelőtt nem volt pártszervezet. Miután az új tagjelöltekből pártcsoportot alakítottak, ezt követően csakhamar egységes földművesszövetkezet is létesült a faluban, amely az összes mezőgazdasági üzemeket magába foglalta. Helyénvaló tehát, hogy a jövőben a szövetkezeti tagok pártba való felvétele mellett ne hanyagolják el a kötelességeiket becsülettel teljesítő egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok felvételét sem. A pártszervezetek megerősítéséért folytatott rendszeres igyekezet eredményeként a szepsi járásban a múlt évben 311 tagjelöltet vettek fel, akik közül 120 munkás, 42 mezőgazdasági dolgozó és 50 szövetkezeti tag. Kiváltképpen nagy figyelmet fordítottak a fiatalok megnyerésére, ami abból is látható, hogy az új tagjelöltek jórésze a fiatalok sorából került ki. Ha azonban figyelembe veszszük, hogy az új tagjelöltek között mindössze 21 nő van, le kell vonnunk a következtetést, hogy a járás pártszervezetei általában kevés figyelmet szenteltek a nők bevonására a politikai munkába. Márpedig számos példa igazolja, hogy a nők bekapcsolása A Forradalmi Sajtó Múzeumának ünnepélyes megnyitása Vrútkyban ÜJ szó 1937. május 13. a pártéletbe meghozza gyümölcsét. Az elkövetkező hónapok során a járás pártszervezeteinek egyik fontos feladata legyen, hogy a párttagságra méltó, aktívan dolgozó nők közül igyekezzenek minél több tagjelöltet felvenni. Nem elég azonban csupán a tagjelöltek felvételével törődni. Törekvésünk eredményét nagyban csökkente^ né, ha a felvételi kérelem elintézése után nem fordítanánk következetes gondot az új tagjelöltek rendszeres nevelésére, pártunk rendes tagjává való előkészítésükre. Ebben a munkában a felsőbb pártszerveknek feltétlenül segítséget kell nyújtaniok az alapszervezeteknek és ahol hibák fordulnak elő, törődni kell ezek mielőbbi eltávolításával. A szepsi járási pártbizottság is észrevette, hogy az alapszervezetekben sok helyütt nem foglalkoznak kellő gondossággal a tagjelöltekkel, magukra hagyják őket. Látták, hogy a tagjelöltek nem kapcsolódtak be kellő mértékben a pártiskolázásba, sok helyütt pedig a pártiskolázás színvonala nem ütötte meg a kellő mértéket, úgy. hogy a tagjelöltek nem kaptak megfelelő ideológiai képzést. A járási pártbizottság ezért határozatot hozott, hogy a tagjelöltek számára esetenként vitával egybekötött előadásokat tartanak. Az eddigi szemináriumokon a párt alapszabályzatáról tartottak előadást, valamint a párttagok és tagjelöltek jogairól és kötelességeiről. Az előadások iránt minden esetben nagy érdeklődés nyilvánult meg a tagjelöltek részéről és utána élénk vita fejlődött ki. A szemináriumokon tűnt ki, hogy az alapszervezetek vajmi kevés esetben bízzák meg a tagj3lölteket pártfeladatok elvégzésével. Ezért már itt törekedtek a tagjelölteket rávezetni arra, hogy maguk kérjenek feladatot az alapszervezeti bizottságtól és kapcsolódjanak be a tömegszervezetek munkájába. Ezáltal elérték, hogy a tömegszervezetek munkája jelentősen fellendült, annál is inkább, mivel ezek legaktívabb tagjai közül is igyekeztek tagjelölteket felvenni. így például a 26 éven aluli párttagok és tagjelöltek kevés kivétellel az ifjúsági szervezetben is dolgoznak. A nemzeti bizottsági választások előkészítésében a járási pártbizottság igyekezete odairányult,, hogy az agitációs csoportok munkájába minél több tagjelölt kapcsolódjék be. Az agitációs munka végzése nagyban hozzájárul egyúttal a tagjelöltek neveléséhez is. Az év folyamán a szepsi járási pártbizottság továbbra is arra vezeti a pártszervezeteket, hogy rendszeresen törődjenek a párt számbeli gyarapodásával és szociális összetételének állandó javításával a termelésben dolgozók legjobbjainak tagjelöltté való felvétele útján. Az idén, főleg a falusi pártszervezetek megerősítésére fognak nagy gondot fordítani, tekintve, hogy bár a múl^ év folyamán szép számban vettek fel szövetkezeti tagokat, vannak még falusi pártszervezetek, ahol korántsem megfelelő a termelésben dolgozó földművesek létszáma. Márpedig mindaddig nem gyakorolhat kellő befolyást a falusi pártszervezet a mezőgazdaság fejlesztésére, amíg kellő számú, közvetlenül a mezőgazdasági termelésben dolgozó párttag nem buzdítja a párt határozatainak végrehajtására a falu földműves lakosságát. A járási pártbizottság irányító munkájának azonban a jövőben tovább kell javulnia, annál is inkább, mert az idén a tavalyihoz viszonyítva jóval alábbhagyott az alapszervezeteknek új tagjelöltek felvételére irányuló igyekezete. Egész járási méretben az év folyamán felvett 32 új tagjelölt semmi esetre sem felel meg a követelményeknek és a lehetőségeknek. Az SZLKP kongresszusa erre vonatkozó határozatának teljesítése megkívánja, hogy a párt sorai megerősítésére és a szociális összetétele megjavítására irányuló törekvés a múlthoz viszonyítva tovább fokozódjék. Helyes tehát a járási pártbizottság azon határozata, hogy az alapszervezeteknek az új tagjelöltek felvételében a jövőben a járási pártbizottság tagjai is konkrét segítséget nyújtanak. Szükséges azonban, hogy minden alapszervezeti pártbizottság és valamennyi kommunista állandó felada tának tartsa a pártmunka hatékonyságának fokozását az arra érdemes munkások és parasztok tagjelöltté való felvételével. Gál László Május 12-én Vrútkyban megnyitották Csehszlovákia Kommunista Pártja harcának jelentős emlékművét, a Klement Gottwald Forradalmi Sajtómúzeumot. E városban, amelynek neve kitörülhetetlenül belekerült Szlovákia forradalmi munkásmozgalmának történetébe, összegyűltek a párt régi harcosai, akik harminchat évvel ezelőtt a párt keletkezésének bölcsőjénél állottak. A történelmi munkásházban tartott ünnepi gyűlésen részt vett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége Vojtech Daubnernek, az SZLKP KB irodája tagjának vezetésével. Jelen volt Ernest Sýkora, az SZLKP KB tagja, Bohuslav Graca, az SZLKP történelmi intézetének igazgatója, továbbá az SZLKP kerületi és járási bizottsága irodájának tagjai, valamint a žilinai kerület és a martini járás politikai, társadalmi és kulturális életének képviselői. Az állami himnuszok elhangzása után Szlovákia Kommunista Pártja helyi bizottságának nevében Vojtech' Figura elvtárs megnyitotta a gyűlést. Ezután Vojtech Daubner, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagja mondott beszédet. Megemlékezett arról a jelentős szerepről, amelyet Vrűtky forradalmi proletariátusa töltött be a kommunista sajtó támogatásában és védelmében, amely sajtó a burzsoá terror és állandó üldözés ellenére a szerkesztők, szedők és lapterjesztők érdemekénc a vörös Vrútky-ból terjesztette a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméit Szlovákia munkásosztálya között. Az ünnepség résztvevői ezután felkeresték a Gottwald u. 29. számú történelmi épületet, amelyben az 1922—24-es években voltak Csehszlovákia Kommunista Pártja országos végrehajtó bizottsága titkárságának és Szlovákia 11 kommunista folyóirata szerkesztőségeinek helyiségei. Ez épületben működött 1923—24-ben Klement Gottwald. Vojtech Daubner elvtárs a szalag átszakításával és a kulcsnak Szlovákia Kommunista Pártja helyi bizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak való átadásával megnyitotta Klement Gottwald Forradalmi Sajtóműzeumának tevékenységét. Vojtech Daubner elvtárs beszéde Néhány nappal ezelőtt ünnepelte népünk hazánknak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadítása 12. évfordulóját. Az évfordulót a fokozott munkať'rekvés légkörében ünnepeltük üzemeinkben, szövetkezeteinkben, városainkban, falvainkon. Az ünneplések rendezéséhez hozzájárultak tudományos dolgozóink és képzőművészeink is. Az ő segítségükkel teljesítjük ma Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának határozatát és megnyitjuk Vrútkyban a Klement Gottwald Forradalmi Sajtómúzeumot. A forradalmi sajtó története szorosan összefügg a kommunista párt történetével, elválaszthatatlan részét képezi. Az első szlovák munkásfolyóiratok, amelyek a múlt század végén jelentek meg, összefüggnek a szlovák munkásosztály öntudatának fejlesztésével, az első győzelmes előretöréssel. A Nová Doba és a Zora folyóiratok a forradalmi munkásújságírás kissé bátortalan, de azért nagyon jelentőségteljes első lépései. Habár első munkáslapjaink élete gyakran nagyon rövid volt, mégis csak ők jelentik a proletariátusnak a burzsoázia felett aratott győzelme hajnalcsillagát. Proletár újságírónak lenni annyit jelent, mint nagy társadalmi küldetést betölteni, hozzájárulni a proletariátus történelmi szerepének betöltéséhez. Nem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk arról, hogy a munkáslapok első szerkesztői nem voltak ugyan otthonosak az újságírás művészetében, de annál többet tudtak a munkásosztály életéről, ismerték a nemzet életét, a nép szükségleteit, érdeklődését, mert a népből származtak, a néppel éltek és a népért küzdöttek. És ezért az első munkáslapok újságíróinak cikkei még ma sem vesztették el értéküket. Különösen a Pravda chudoby, a Ľudový denník és a Slovenské zvesti hasábjai kifejezően igazolják azt, hogy kommunista újságírónak lenni nem foglalkozás, nem különös szaktudás, újságírói hivatás, hanem elsősorban pártpolitikai tevékenység. Jelentőségteljes kommunista újságíróinkat: Gottwald, Fučík, Urx, Jilemnický és Bacílek elvtársakat mindig szoros kapcsolatok fűzték a párthoz és a párt útján a munkásosztályhoz. Az első szlovák munkáslapokat a szerkesztők és munkásfunkcionáriusok áldozatkészsége és önkéntes munkája jellemezte. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeztek azok is, akik 192Ó után a kommunista sajtó köré gyülekeztek, mert a munkásosztály súlyos anyagi helyzete miatt a párt sem tudta kiadni lapjait önkéntes és áldozatkész dolgozók segítsége nélkül. A kommunista újságíróknak a kapitalizmus idején nem volt rózsás helyzetük. Példa erre Klement Gottwald. Vrútkyban sokan emlékeznek még arra az időre, amikor Klement Gottwald nagyon ne héz körülmények között szerkesztette a Pravda chudoby, a Spartakus folyóiratot. Szerkesztő és adminisztrátor volt egy személyben. Éjt nappallá téve személyesítette meg a munkásosztály ügyéhez hü forradalmi újságírók nagyszerű tulajdonságait. A burzsoázia gyűlölte a munkás-, főképpen a kommunista sajtót. A kapitalizmus alatt a kommunista sajtónak gyakran volt része üldöztetésben és elkobzásban. Sokan emlékezünk még a kommunista lapok fehér foltjaira. Az akkori hatalmasok rövidlátó politikájukban megfeledkeztek arról, hogy az igazságot nem lehet elkobozni, mert azok a fehér foltok világosan beszéltek, lelkesítettek, küzdöttek. Jelentőségteljes a kommunista sajtó 1930—1938-ig terjedő időszaka, amikor az üldözött és beszüntetett Pravda chudoby és Pravda zászlaját a Ľudový denník és a Slovenské zvesti vette kezébe. Ez a fasizmus elleni küzdelem Tárgyalások a CSKP KB és Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségei között (ČTK) — Prágában május 11-én tárgyalások kezdődtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségei között. Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségét Johann Koplennig, a párt elnöke, Friedrich Hexmann, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Rudolf Richter, a párt Központi Bizottságának titkára és Theodor Maller, a párt Központi Bizottságának tagja alkotják. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének tagjai Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Jaromír Dolanský és Václav Kopecky, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, Jirí Hendrych és Bruno Köhler, a CSKP Központi Bizottságának titkárai. Csehszlovák részről a tanácskozáson részt vesznek még Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának tagja, Václav Slávik és Gustáv Souček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetői. A tárgyalásokat május 13-án folytatják. A nemzetgyűlés küldöttsége visszatért Berlinből Vasárnap, május 12-én délelőtt visszatért Prágába nemzetgyűlésünk küldöttsége, amely részt vett a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének, a Lengyel Népköztársaság Szejmjének és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának berlini értekezletén. Parlamenti küldöttségünket Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezette. Tagjai voltaik: Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a Nemzetgyűlés alelnökei és dr. Jaroslav Krofta képviselő, a nemzetgyűlés elnökségi tagja. A küldöttség tagjait a ruzyni repülőtéren dr. Dionýsius Polansky, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Václav Škoda igazságügyminiszter, Oldrich Černik, a CSKP KB titkára, dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová, a külügyminiszter helvettese, nemzetgyűlési képviselők, a külügyminisztérium, valamint a nemzetgyűlési iroda vezető dolgozói fogadták. A fogadásnál jelen volt Bemard Koenen, a Német Demokratikus Köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. időszaka volt, amikor a kommunista sajtónk nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nemzet egyedüli harcos és igazi tájékoztatója volt, amikor egyedül a kommunista sajtó írt nyíltan és igazán arról, mi a fasizmus és hová vezet. Nehéz, azonban magasztos szerepet töltött be akkor a kommunista sajtó, amikor a Szovjetunióról terjesztett hazugságokkal szemben hirdette az igazságot a munkások és parasztok első államának kül- és belpolitikájáról. Nem lehet figyelmen kívüi hagyni azt a tényt, hogy azokban az években, amikor a bel- és külpolitikai helyzet pártunkat sok nehézség elé állította, a kommunista sajtó egy percre sem veszítette el szem elől a nép kérlelhetetlen ellenségét és tollának élét elsősorban ellene fordította. Ebben az időszakban a harciasságot igazán pártszempontból értelmezték, és a fasizmus ellen csodálatra méltó művészi íráskészséggel alkalmazták. A forradalmi sajtó jelentős szerepet töltött be a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is. Ismét megjelent a Pravda, míg az illegalitás idején a Hlas ľudu lapot szerkesztettük. 1945 után sajtónk új, fontos szerepet nyert, vezető tájékoztató lett a hazai és külföldi események tekintetében és a szocializmus építését propagálta hazánkban. A kommunista sajtó tovább terjeszkedett és a Nemzeti Front sajtószerveinek rendszerében vezető szerepre tett szert. Ezzel nemcsak lehetőségei, hanem kötelességei és felelőssége is megnőtt. E múzeum építésével kapcsolatos munkánkat nem tekintjük befejezettnek. Szükséges elsősorban tovább építeni azokat a gyűjteményeket, amelyekkel kiegészíthetjük a múzeumot, hogy necsak szemléltető iskola, hanem tanulmányi központ is legyen. Ezért Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezt a múzeumot a közvélemény figyelmébe ajánlja, minden elvtárshoz fordul, aki sajtógyűjteménnyel rendelkezik, hogy segítsen kiegészíteni a múzeumot. Ez a múzeum Klement Gottwald nevét viseli. Nevével összefügg nemcsak ezen épület történelme, amelyben életének átmeneti időszakát töltötte, hanem egyúttal összefügg Szlovákia forradalmi újságírása fejlődésének legjelentősebb időszaka is. A kommunista sajtónak Klement Gottwald felmérhetetlen szolgálatot tett. Újságcikkei azért voltak olyan hatásosak, mert megértette a népet, ismerte problémáit és gondjait, világosan látta a szabadsághoz vezető utat. Amikor ezt a múzeumot Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nevében átadom népi közigazgatásunk kerületi szerveinek, arra kérem őket, olyan szeretettel gondoskodjanak róla, amilyen szeretettel építettük, hogy méltó legyen Klement Gottwald nevéhez. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizotságának nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik a múzeum építésében részt vettek, hogy a mújzeum betölthesse küldetését, a felvilágosító és nevelőmunkát a žilinai kerületben. Ezzel megnyitom Klement Gottwald Forradalmi Sajtómúzeumának működését. A köztársasági elnök üdvözlöiáviraia Antonín Zápotocký köztársasági elnök dr. Radzsendra Praszadnak üdvözlő táviratot küldött, amelyben iókívánságait fejezi ki abból az alkalomból, hogy újból megválasztatták az Indiai Köztársaság elnökévé. A szlovák munkásmozgalom úttörője köztársaságunkba érkezett (ČTK) — Május 10-én az Amerikai Egyesült Államokból mint venddg, Csehszlovákiába érkezett Štefan Martinček és feleséqe. Meglátogatják a cseh orszéirészeiket és Szlovákiát.. Štefan Martinček a magyarországi szlovák munkásmozgalom legkimagaslóbb képv'selője volt az 1897—1902-es években. A szlovák munkásegyesületek vezető funkcionáriusa volt Budapesten, s mint az első szlovák munkásfolyóirat szerkesztője és kiadója, a legaktívabban vett részt Magyarország Szociáldemokrata Pártjának kon.qreszszusain. 1902-től sok éven át az amerikai szlovák munkásmozgalom vezetője volt. Az első szlovák munkásegylet kezdeményezője és elnöke volt az USÁ-iban, megalapította a „Rovnosť ľudu" és a SzWák Szocialista Pártot az USA-ban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kommunistává lett, és az egész Szlovák Szocialista Párt az USA-ban csatlakozott a kommunista Internacionáléhoz. Štefan Martinček 81 éves kora ellenére még ma is tevékeny újságíró.