Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-12 / 131. szám, vasárnap

Világ proletárjai, el süljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. május 12. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 131. szám. A szocialista faluért Ha ezekben a napokban meg­kérdezzük a falvak dolgozóit, a szövetkezeti tagokat, vagy az egyénileg dolgozó parasztokat, ki­re adják le szavazatukat, minden bizonnyal ezt a választ kapjuk: „Hát ez is kérdés? Kire másra, mint a Nemzeti Front jelöltjeire, a nép képviselőire." Ez igaz, hiszen a dolgozó parasztság az 1954-es választások óta eltelt időszakban lépten-nyomon érezte, hogy a nép választott szervei, a nemzeti bi­zottsági tagok a falu jobb életé­ért, a boldogabb, szebb jövőjéért munkálkodtak. S ez a tény, a kéz­zel fogható eredmények, a lakos­ságról való gondoskodás jobb munkára serkentette a falvak né­pét, hiszen ahhoz, hogy falvainkon néhány esztendő alatt új utcaso­rok épültek, kultúrházat, villanyt, helyi hangszórót kapott a falvak nagyrésze, a nép választott szer­veinek a munkássága is hozzájá­rult. Az is ismeretes már, hogy a nemzeti bizottsági választások si­kere még ezeknél is többet jelent, s hogy a választásnak igen nagy a bel- és külpolitikai jelentősége. Nagy azért, mert azzal, hogy a fal­vak népe a Nemzeti Front jelölt­jeire adja le szavazatát, nemcsu­pán a jelöltje mellett áll ki, hanem ezzel is megerősíti pártunk irán­ti hűségét, odaadását és a szocia­lizmus győzelmébe vetett megin­gathatatlan álláspontjának ad ki­fejezést. Szavazni fog arra is, hogy egyre gyorsabban növekedjék ha­zánkban az ipari és mezőgazdasági termelés színvonala. Tehát nem­csak arról van szó, hogy megvá­lasszuk a jelöltet, hiszen a sorra kerülő választásokban a lényeg a falu jövőjére nehezedik. S miben rejlik a falu jövőjének titka? Szó volt már róla s nem egyszer elmondottuk: több termés, több hús, zsír — jobb élet. És eljutottunk e kérdésig: hogyan tudjuk a nép életszínvonala emel­kedésének rohamos ütemét bizto­sítani, hogyan tud a falu, a me­zőgazdaság egyre több terméket adni az országnak. Erről is sokat beszéltünk már, de most a vá­lasztások előtt sem hallgathatjuk el: a nagyüzemi, a szövetkezeti gazdálkodással. Az egységes földművesszövetke­zetek jelentik a falun a jobb, könnyebb életet, a szocializmust. A nemrég lezajlott EFSZ-ek III. kongresszusa is a napnál fényeseb­ben bebizonyította, hogy a szövet­kezetekbe tömörült parasztság töb­bet tud kihozni a földből, több mezőgazdasági terméket tud adni az ország népének, mint az egyé­nileg gazdálkodó földműves. Ezzel szorosan összefügg egy másik dolog. Az a követelmény, hogy többet, de olcsóbban termel­jünk, az egész népgazdaságra vo­natkozik, tehát jiem maradhat ki ebből a mezőgazdaság sem. Már­pedig egyéni kisparcellás gazdál­kodásban még kedvező időjárás esetén is többe kerül a búza má­zsájának, a hús kilójának, a tej literjének a kitermelése,' mint a nagyüzemi gépesített gazdálkodás­ban. Gondoljunk csak arra, hogyan tudnók gazdaságosan kihasználni a kombájn erejét a nadrágszíj­parcellákon. Vagy van-e lehetőség az egyéni gazdálkodásban az állattenyész­tés gépesítésére, a gépi növény­ápolásra? Nincs, mert ha az egyé­nileg dolgozó géppel akarná meg­kapálni mondjuk a kukoricát — néhány kivételével — nem tehetné meg, hiszen sok olyan kisparaszt van, akinek kukoricavetése alig 4—5 sor, viszont nagy növény­ápoló gépeink 5—6 sorközt ka­pálnak egyszerre. A technika rohamos fejlődésé­vel gépgyáraink esztendőről esz­tendőre tökéletesebb gépekkel lát­ják el a mezőgazdaságot. A gép pedig a dolgozó paraszt leghűsé­gesebb segítőtársa, gazdaságos ki­használásával nagymértékben csökkenthetők a termelési költsé­gek. így nem csupán az egyén, hanem a köz, az egész ország, a szocializmus építésének a tempója törvényszerűen megköveteli: min­den dolgozó parasztnak a szövet­kezetben a helye, a jövője — ez boldogulásunk legjárhatóbb útja. A szövetkezeti gazdálkodás né­hányéves tapasztalatai is ezt bi­zonyítják. Nincs és nem is lehet más, jobb út a falvak számára, mint a közös gazdálkodás. Nem, mert g 30 százalékos növekedést a mezőgazdasági termelésben az ötéves terv végéig csupán akkor tudjuk elérni, ha minél hamarabb megteremtjük ennek alapját, fej­lesztjük, bővítjük a szövetkezete­ket. S hogy jobban éljen a falu, az egész ország: ezt akarja a párt és ezért küzd mindennapi munká­jával hazánk dolgozó népe. És ezért áll ki választáskor falvaink lakossága is a jövője mellett, a népi demokráciáért, a szocializ­musért azzal, hogy szavazatát a Nemzeti Front jelöltjeire adja le. Csaknem 600 középparaszt lépeti be ez idén az EFSZ-ekbe Ez év első négy hónapjában Szlo­vákiában csaknem 600 középparaszt határozta el magát a szövetkezeti gazdálkodásra. Ez idén legtöbb középparaszt lé­pett be az EFSZ-ekbe a bratisla­vai, Banská Bystrica-i, kassai és prešovi kerületben. A bratislavai kerületben százan léptek be a föld­művesszövetkezetbe, mégpedig a szenicai járásban. Köztük pl. Čast­kov községben Jozef Slanka és Pa­vol Vojtech tízholdas gazdák. Szlovákiában a középparasztok­nak nagy érdemük van abban, hogy ez év első harmadában 127 EFSZ alakult 21660 hektár mezőgazda­sági területtel. Nyugat-Németországban ma azok az erők uralkodnak és fegyverkeznek, amelyek már két világháborút kirobbantottak Három szocialista állam parlamentjének hangja Berlin (ČTK) — Három baráti ország — Csehszlovákia, Lengyelor­szág és a Német Demokratikus Köztársaság — parlamenti képvise­lőinek első ülésén az egyes küldöttségek vezetői beszédet mondottak. Elsőnek C. Wycech, a lengyel szejm elnöke beszélt. Utána Zdenék Fierlinger, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke emelkedett szólásra és végül Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke mon­dott beszédet. Zdenék Fierlinger beszédét tegnapi számunkban közöl­tük C. Wycechnek, a lengyel szejm elnökének beszédéből A három szomszédos államot a kö­zös érdekek szoros kötelékei fűzik össze. Ezek azon célok egységéből erednek, amelyek jellemzők népeinkre, mint a szocialista államok nagy csa­ládjának tagjaira. Azon célok között, amelyek kijelölik a szocialista tábor nemzeteinek útját, nincs nemesebb cél, mint a béke védelme és megszilárdítá­sa. A lengyel nép nem nézheti tétlenül az események fejlődését a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Az újrafel­fegyverzett Németország erőpolitiká­jának programja alapján nyilvánított revizionista követelések Lengyelország ellen, valamint azon békeszerető álla­mok 1 ellen irányulnak, amelyeket a testvériség és szövetség tömörít a Szovjetunió vezette szocialista táborba. Azonban Lengyelország ma nincs ma­gára hagyatva a német militarizmus ármánykodásával szemben, mint az 1939. év tragikus szeptemberében volt. Ma Lengyelország a hatalmas szocia­lista tábor része, amely éberen őrködik a béke felett és kész megvédeni a bé­két minden támadó ellen. Államterületünk és határaink, vala­mint szövetségeseink területe és hatá­rai sérthetetlenségének kezessége a Lengyelországot, a Szovjetuniót, a Né­met Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát és a varsói szerződés más résztvevőit egyesítő szövetség. A lengyel nép akaratára támaszkodva a Lengyel Népköztársaság szejmje támogatja és mindig támogatni fogja azt a politikát, amely Lengyelország békéjét és biztonságát, szocialista épí­tését és a szocialista államokkal való egységét szolgálja. E helyről önökkel együtt ki akarjuk fejezni határozott akaratunkat és készségünket, hogy minden erőnkkel megvédjük nemze­teink biztonságát. Támogatjuk az európai kollektív biztonság eszméjét és minden e cél felé vezető utat. Mé­lyen meg vagyunk győződve, hogy ér­tekezletünk hozzájárul országaink ba­rátságának és együttműködésének elmélyítéséhez minden téren. J. Dieckmannak, az NDK népi kamarája elnökének beszédéből Johannes Dieckmann, a Német De­mokratikus Köztársaság népi kamará­jának elnöke beszédében ismertette azt a különböző fejlődést, amely Német­országban 1945 után bekövetkezett. Míg Németország egyik részében sike­rült kiépíteni az első békeszerető és valóban demokratikus Németországot, Nyugat-Németországban ugyanazon erők maradtak hatalmon, amelyek már kétszer pusztulásba döntötték a vilá­got. A bonni Szövetségi Köztársaság, mint a monopolisták, junkerek és mi­litaristák érdekeinek képviselője olyan politikát űz, melynek célja a rendsze­res újrafelfegyverzés. A bonni állam­ban mind több nácista és hitlerista tábornok kerül az élre, akik a nagy Németországról és a visszavágásról ál­modoznak. A NATO bonni haderői vezérkarában dolgozó 38 vezető ma­gasrangú katonatiszt közül 31-en már Hitler alatt vezetőszerepet töltöttek be a vezérkarnál. A bonni hadsereg tisz­tikarának 80 százalékát volt hitlerista tisztek alkotják, akik — mint ismere­tes — külön nyomatékkal hangsúlyoz­zák, „a keleti hadszintéren szerzett tapasztalataikat". A nyugatnémet kormánykörök célja az,. hogy Nyugat-Európában megte­remtsék a legerősebb katonai hatal­mat. Ez a cél veszedelmet jelent azon országokra is, amelyek ma Nyugat­Németországgal szövetségben vannak. A történelmi tapasztalatok azt tanít­ják, hogy a német imperializmus csu­pán addig tartja be a szerződéseket és egyezményeket, amíg nem érzi ma­gát elég erősnek arra, hogy széttépje őket. A Német Demokratikus Köztársasá­got testvéri kötelékek kapcsolják a lengyel és csehszlovák néphez. Az NDK visszautasítja a nyugatnémet körök egyre erősödő revansista uszí­tását a jelenlegi határok, a Lengyel Köztársaság és a Csehszlovák Köztár­saság határai ellen. Nemzeteink a vi­lágbékéért folyó harc legelső arcvona­lában állanak. A német nép, amelynek túlnyomó többsége a békét óhajtja, minden erejével hozzájárul a béke megtartásához. Ennek kezessége mun­kás- és parasztállamunk, — fejezte be beszédét. Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke. A baráti államok parlamenti küldöttségei megkoszorúzták a szovjet hősök és a német szocialisták emlékművét Berlin (ČTK) — Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK legfelső népi képviselőtestületeinek Berlinben ülé­sező képviselői május 10-én a dél­előtti órákban felkeresték a szocia­lizmus harcosainak emlékműveit. A három baráti ország parlamenti küldöttségei koszorúkat "helyeztek el a szovjet hősök emlékművére a ber­lini Treptow-parkban és a szocialis­ták sírkövére a berlini Friedrichsfeldi temetőben. (Folytatás a 2. oldalon.) Hatásosabban a további tavaszi munkákba Az idei tavasz komoly próbára teszi a gépállomások dolgozóinak, valamint a vezőképességét és munkakészségét. A v minden napot, órát a soron levő mez Halmozódnak a feladatok Legfőbb ideje, hogy a kukorica a földbe kerüljön, de a len vetését és a burgonya ültetését is be kell fejezni. Emellett ügyelni kell arra, hogy ne késsünk el a cukorrépa egyelésével sem, mert minden kárbaveszett nap nagymértékben csökkenti a hektárho­zamokat. A feladatok halmozódnak, de meg lehet velük birkózni, csak helyesen kell kihasználni az időt, a gépeket és a fogatokat. Hisz minden határban vannak olyan parcellák, melyek ha­marabb szikkadnak. Ott kell végezni a munkát, ahol lehet s így mindig elfogy belőle valami. Ismét jelentkezik a cukorrépa Az esős idő nagyon elősegíti a gyom elburjánzását, amely egy-kettő­re elfojtja a kultúrnövényeket. Sok helyütt a cukorrépa sorai elvesznek a gaz között. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek ennek ellenére fő­képpen csak saját fogataikkal sara­bolnak. Nagyobb mértékben kell al­kalmazni a gépesítést a növényápolási a szövetkezetesek, állami gazdaságok és z egyénileg gazdálkodó parasztok szer­áltozó időjárás miatt ki kell használni ei munkák elvégzésére. munkáknál, mert eddig a cukorrépa­vetésnek még negyed részét sem sa­rabolták meg s 2%-át nem egyelték ki. Fejezzük be a len vetését Ha csupán az állami gazdaságok és a szövetkezetek eredményeit néznénk a len vetésénél, akkor sem lehetnénk megelégedve. A vetést már be kellett volna fejezni, de még mindig több mint 5% hiányzik a tervből. Ennél is rosszabbul teljesíti a len vetési tervét a magánszektor. A žilinai kerületben az egyénileg gazdálkodók 6—8°/o-ra, a prešoviban mintegy 30%-ra és a kassai kerületben csak 21%-ra végez­ték el a len vetését. Szlovákiai méret­ben május 7-ig még csak 25%-ra teljesítették a tervet. A nagy lemaradás arra ösztönözze a mezőgazdasági bizottságok dolgo­zóit, hogy ez elmaradozó járásokban és falvakon minden egyénileg gazdál­kodó parasztot a len vetésének meg­gyorsítására és befejezésére mozgó­sítsanak. A kukoricának és a burgonyá­nak is a földben a helye A kukorica vetésének, valamint á burgonya ültetésének most van a leg­alkalmasabb agrotechnikai ideje. Ezt sehol sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha jó termést akarunk el­érni. Sajnos, azonban, az EFSZ-ek a múlt évivel szemben — holott az eredmény akkor sem volt kielégítő — 15%-kal maradtak el a kukorica ve­tési tervének teljesítésében. A nyitrai kerületben még csak 10% körül mo­zognak, a bratislavai kerületben 18%-, a prešoviban 15%-ban van bevetve a kukorica. A lemaradás okát abban is kell keresni, hogy a gépállomások nem segítik elég hathatósan a szövet­kezeteket. A szerződésben foglalt fel­adatuknak alig 15%-át teljesítették. Ugyancsak nagyon lemaradoznak a kukorica négyzetes vetésével is. A legfőbb ideje hogy mindenütt megtegyenek mindent annak érdekében, hogy a kukorica vetésébe beállítsanak minden vetőgé­pet, s hogy e fontos takarmánynövény magja még az agrotechnikai határidő letelte előtt a földbe kerüljön. Uovancsak meg kell gyorsítani a burgonya ültetését is mind az EFSZ­ekben, mind a magánszektorban. (a) Építkezési tervek a bártfai járásban A bártfai járásban az idén is nagy méreteket öltenek a beruházási épít­kezések. Az állami kórház felépítésé­hez, amely a harmonogram szerint 1959-ben lesz készen, az idén 4 millió 217 ezer koronát használnak fel. A helyi gazdálkodás üzemeinek fel­építésére mintegy 2 millió koronát vesznek igénybe, a gépi berendezések­re 563 ezer koronát. Ebben az összeg­ben szerepel a járási ipari kombinát épületeinek befejezése, amelyek 800 négyzetméteren terülnek el. Befejezik a fürdő felépítését és Bardejov utcái­nak rendezését. Hat községben az ut­cák megvilágítása 62 ezer koronába kerül. Ebben az évben a „Z" akció kereté­ben a nemzeti bizottságok részére há­rom épületet építenek s felépül a vi­déken három kultúrotthon is. Utak és hidak építésével javítják a közleke­dést, erre a célra 9 és félmillió koronát irányoztak elő. Bardejov csatornázásá­ra ebben az évben mintegy 2 milliót fektetnek be. A vidéken befejezik a talajvizes mezőgazdasági területekről a víz levezetését. A beruházási építkezések, melyeket a nemzeti bizottságok saját hatáskö­rükben foganatosítanak, 26 millió 158 ezer korona értéket jelentenek a já­rásban. Ebben az összegben nem sze­repelnek azok a több milliót kitevő kiadások, amelyeket közvetlenül az államhatalom magasabb szervei építe­nek. Mindezek arra kötelezik az ottani lakosságot, hogy napi feladatait lelki­ismeretesen teljesítse. A falvak dolgo­zói következetesen teljesítsék állam­polgári kötelezettségeiket, főleg a fel­vásárlás terén, hogy így járuljanak hozzá a szép és nagy kezdeménvezé­sek megvalósításához M. Gy. E E B B B E E B E B E E B E E B B E A prakovcei gépgyár öntődéjében a fiatalok a moszkvai VI. Vi­lágifjúsági Találkozóra különféle kötelezettségvállalásokat tettek. Hogy ezek a vállalások ne csak papíron szerepeljenek, szervezetük állandóan figyelem­mel kísérte teljesítésüket. A fia­talok az első negyedévi tervet 111,39 százalékra teljesítették. Minden jel arra mutat, hogy a vállalások teljesítésében ez­úttal is szép eredményeket ér­nek el. A fiatalok a május elseje tiszteletére adott kötelezettség­vállalásokat tovább szélesítik. Lelkesen gyűjtenek a szolidari­tás alapjára, hogy a kapitalista országokból minél t-bb kikül­döttnek tegyék lehetővé a moszkvai találkozón való rész­vételt. (Tudósítónktól)

Next

/
Thumbnails
Contents