Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-01 / 120. szám, szerda

Q Veon i FAFELDOLGOZÓ C8 * PAPÍft-6'ÍA'RAV. É Te* TI LOVA E. AK, Q ÉUUVSXEP-IFAP, VASUTAK ggj SlENfcriHVrfa | OLM MCZÖK GÁl ÉS OLAJVEZETÉK JI FÉN\KOHÁÖÍAT _ GÉPGYÁRAK és @ Ft WFELOOLCiOZO _ ÚltMEk ö VlUftNííTEUPEK Mint ismeretes, a Szovjetunió, amely először váltotta valóra a szocia­lizmust, új utakat keres, hatalmas gazdaságának irányítására és szerve­zésére, amelyek megfelelnek a mér­földes léptekkel haladó fejlődésnek. Az ipar és az építészet irányításának tökéletesítéséről vitázik most az egész szovjet nép. A tőkés országokban elképzelhetetlen, hogy a nép megvitatja egy korszakal­kotó átszervezés problémáit és alkotó elképzeléseível, javaslataival hozzájárul a sikerek valóra váltásához. Má­jus 7-én összeül a Kremlben a Legfelső Tanács, amely kiértékeli a vitát, és dönt az átszervezésről. Az alábbiak­ban a vitában felvetődött és a lapokban közölt néhány fontos kérdést ismertetünk. AZ ÉPÍTÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK korszakalkotó reformja I. Kabicsuj mérnök helyte­leníti az egységes távol-keleti szibériai gazdasági körzet lé­tesítését és ehelyett egy ön­álló Jakuck-körzet szeryezé­sét javasolja. Érveit az átszer­vezés alapelveire építi. V. Jelagin szerint a közleke­désügyi minisztérium dolgozói­nak létszámát minden lelkiis­meretfurdalás nélkül a felére lehet csökkenteni. A legutóbbi napokban sokan bírálták azt a törekvést, hogy minden kerületben nemzetgaz­dasági tanácsokat szerveznek s követelték, hogy ezeknek a tanácsoknak a lehető legke­vesebb specializált igazgatósá­st engedélyezzenek, mert el­lenkező esetben veszélyben forog a rugalmas vezetés. A. Mjurisev, az, észt minisz­tertanács elnöke helyesli a nyersanyagoknak helyben való feldolgozását, de figyelmeztet arra, hogy ezt nem szabad me­chanikusan értelmezni, mert például a közép-ázsiai gyapo­tot feldolgozó észt textilipar­nak jelentős hagyományai van­nak és ezek leépítése lehetet­len. A. Márkin mérnök a villa­mosítás problémáival foglalko­zik. Bírálja az eddigi szétfor­gácsolt szervezést és egységes országos villamosító szervezet létrehozását javasolja, amely összefogná és irányítaná a Szovjetunió villabiosítását. Sok olyan értékes javaslat is elhangzik, amely nem függ össze közvetlenül az átszerve­zés kérdéseivel, de megfonto­lásra méltó. Ilyen javaslat volt pl. L. Szibirjakov cikke a Trudban, aki azt ajánlja, hogy ezentúl az üzemek munkater­melékenységét necsak a ter­melésben közvetlenül részt ve­vő dolgozókra számítsák ki, hanem vegyék bele az admi­nisztrációs személyzetet is, te­hát az üzem teljes létszámát. Ezzel ellehetne érni, hogy az üzem vezetősége valóban a szükséges minimumra csök­kentse a produktív termelést nem végző alkalmazottak szá­mát. Javasolja továbbá, hogy az állami bank ellenőrizze az egyes üzemek között kötött szer­ződéseket és az üzem számlájá­ról a határidő leteltével auto­matikusan írja le a vásárolt áru összegét és az átadás után írja a szállító számlájára. Az átszervezés téziseiről tovább folyik a vita, hogy a szocialista Szovjetunióban, ahol több mint 200 ezer üzem és százezer építkezés van, megta­lálják az irányítás új, jobb formáját és a kommunizmus építése elől elhárítsanak egy nagyon komoly akadályt. A világ legnagyobb Míg a világon óriási moz­galom bontakozik ki az atom­fegyverek betiltásáért, a Szov­jetunió újabb és újabb javas­latokat tesz a nagyhatalmak­nak, de egyúttal példát is mu­tat az atomenergia békés fel­használásában. A képünkön lát­ható synchrofazotront, a világ leghatalmasabb atomberende­zését nemrég helyezték üzem­be a Szovjetunió Egyesült Atomkutatási Intézetében, ahol hazánk neves tudósai is kísér­letezhetnek a nagyszerű gépen a szocialista tábor más orszá­gainak tudósaival együtt. A tudósokat már év­századok óta foglalkoz­tatja a halottak életre­keltésének merész gon­dolata. Az utolsó fél évszázadban jelentős eredmények születtek ezen a téren. A Szov­jetunióban az orvosi tu­dományegyetemnek a szervezet életrekeltése fiziológiai kísér­leti laboratóriumában V. A. Nyegovszki professzor nagy felké­szültségű, képzett orvosi gárdájával végzi eredményes kísérle­teit. Az intézet adatai szerint a Szovjetunióban már több mint háromezer embert „támasztottak fel" a klinikai halál be­következése után. De mit is jelent a „klinikai halál"? Nézzük végig Nyegovszki professzor kísérletét egy farkas­kutyán. A műtőn fekvő kutya vérét fokozatosan kiengedik egy vér­alvadás elleni oldatot tartalmazó edénybe, a szívdobogás el­hal, a pupillák kitágulnak, a szem elfénytelenedik, 15 perc alatt teljesen megáll a szívverés, 0-ra esik a vérnyomás és bekövetkezik a klinikai halál, amely 5—7 percig tart a szív­dobogás megállásától, vagyis addig, amíg a központi idegrend­szer és az agykéreg sejtjei el nem halnak. Ezután már nincs visszatérés az életbe. A szív és a tüdő még egy-két nap múl­tán is életképes lenne, ha a sejtek életben maradnának. De lássuk az életrekeltést. A műszerek működésbe lépnek. A vér ellenkezően áramlik, mint a szívben, a mesterséges tudo levegőt juttat a kutya tüdejébe. 30 másodperc múltán működni kezdenek az ellenőrző műszerek, a szív, a tüdő lassan dolgozni kezd, és néhány perc múltán jelentkeznek a reflexek, amelyek jelzik, hogy az is működik és a kutya „feltámad." Előfordult, hogy a testhőmérséklet mesterséges csökken­tésével 15 perces klinikai halál után életrekeltettek egy ku­tyát. Remélhetőleg a kísérletek eredményeképpen egyre több embert „támasztanak fel" és a tudományok fejlődésével sike­rül késleltetni, esetleg megakadályozni a sorsdöntő sejtek el­halását. Nyegovszki professzor munkatársaival ezen fáradozik. Hihetetlennek tűnik r, ez a cím, de mégis Kgrj^—) /fV '9 a z' hogy évek múlva mM '/ (C (O^t^nl l/2?/víI? a Szovjetunió északi SjP ( iy J ' yť^SJ^r^*^^ folyói visszafelé fognak ^mi'pMM (J?-*"**!i * m M* m J<** m folyni. A szovjet tudó­-folynak aSiyők- SES JtSJZZ • tatnak, az alábbi reális meggondolások vezér­lik. A Szovjetunió északi folyói évenként átlag 285 köbkilométer vizüket kihasználatlanul az Északi Jeges-tengerbe viszik. Kiszá­mították, hogy a Szeverna, Dvina és Pecsora mellékfolyóival együtt 25 milliárd kilowattóra villamos áramot tudna adni az or­szágnak. Az északi folyok vizével több millió hektárnyi földet öntözhetnének. Most már csak az a kérdés, hogyan fordítják meg a folyók fo­lyását dél felé, hogy az óriási víztömegeket hasznosíthassák. A tervek szerint a Pecsora, Vicsegda és a Káma folyó szintjét 127 méter tengerszint feletti magasságra emelik (71, 30, illetve 18 méterrel), így aztán ezen folyók vizét egy káma-vicsekdai óriási víztárolóval a Volga és a Káma medrébe juttatják. Ez a víztömeg 10 milliárd kilowattóra áramot fejleszt majd. gátat vet a Káspi-tenger kiszáradásának és bőséges vízzel látja el a Volga menti sztyeppéket. Ezenkívül lehetővé válik a folyami hajózás a Jeges-tengertől a Fekete-, illetve Káspi-tengerig és vissza. atomberendezése

Next

/
Thumbnails
Contents