Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)
1957-05-01 / 120. szám, szerda
Q Veon i FAFELDOLGOZÓ C8 * PAPÍft-6'ÍA'RAV. É Te* TI LOVA E. AK, Q ÉUUVSXEP-IFAP, VASUTAK ggj SlENfcriHVrfa | OLM MCZÖK GÁl ÉS OLAJVEZETÉK JI FÉN\KOHÁÖÍAT _ GÉPGYÁRAK és @ Ft WFELOOLCiOZO _ ÚltMEk ö VlUftNííTEUPEK Mint ismeretes, a Szovjetunió, amely először váltotta valóra a szocializmust, új utakat keres, hatalmas gazdaságának irányítására és szervezésére, amelyek megfelelnek a mérföldes léptekkel haladó fejlődésnek. Az ipar és az építészet irányításának tökéletesítéséről vitázik most az egész szovjet nép. A tőkés országokban elképzelhetetlen, hogy a nép megvitatja egy korszakalkotó átszervezés problémáit és alkotó elképzeléseível, javaslataival hozzájárul a sikerek valóra váltásához. Május 7-én összeül a Kremlben a Legfelső Tanács, amely kiértékeli a vitát, és dönt az átszervezésről. Az alábbiakban a vitában felvetődött és a lapokban közölt néhány fontos kérdést ismertetünk. AZ ÉPÍTÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK korszakalkotó reformja I. Kabicsuj mérnök helyteleníti az egységes távol-keleti szibériai gazdasági körzet létesítését és ehelyett egy önálló Jakuck-körzet szeryezését javasolja. Érveit az átszervezés alapelveire építi. V. Jelagin szerint a közlekedésügyi minisztérium dolgozóinak létszámát minden lelkiismeretfurdalás nélkül a felére lehet csökkenteni. A legutóbbi napokban sokan bírálták azt a törekvést, hogy minden kerületben nemzetgazdasági tanácsokat szerveznek s követelték, hogy ezeknek a tanácsoknak a lehető legkevesebb specializált igazgatósást engedélyezzenek, mert ellenkező esetben veszélyben forog a rugalmas vezetés. A. Mjurisev, az, észt minisztertanács elnöke helyesli a nyersanyagoknak helyben való feldolgozását, de figyelmeztet arra, hogy ezt nem szabad mechanikusan értelmezni, mert például a közép-ázsiai gyapotot feldolgozó észt textiliparnak jelentős hagyományai vannak és ezek leépítése lehetetlen. A. Márkin mérnök a villamosítás problémáival foglalkozik. Bírálja az eddigi szétforgácsolt szervezést és egységes országos villamosító szervezet létrehozását javasolja, amely összefogná és irányítaná a Szovjetunió villabiosítását. Sok olyan értékes javaslat is elhangzik, amely nem függ össze közvetlenül az átszervezés kérdéseivel, de megfontolásra méltó. Ilyen javaslat volt pl. L. Szibirjakov cikke a Trudban, aki azt ajánlja, hogy ezentúl az üzemek munkatermelékenységét necsak a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozókra számítsák ki, hanem vegyék bele az adminisztrációs személyzetet is, tehát az üzem teljes létszámát. Ezzel ellehetne érni, hogy az üzem vezetősége valóban a szükséges minimumra csökkentse a produktív termelést nem végző alkalmazottak számát. Javasolja továbbá, hogy az állami bank ellenőrizze az egyes üzemek között kötött szerződéseket és az üzem számlájáról a határidő leteltével automatikusan írja le a vásárolt áru összegét és az átadás után írja a szállító számlájára. Az átszervezés téziseiről tovább folyik a vita, hogy a szocialista Szovjetunióban, ahol több mint 200 ezer üzem és százezer építkezés van, megtalálják az irányítás új, jobb formáját és a kommunizmus építése elől elhárítsanak egy nagyon komoly akadályt. A világ legnagyobb Míg a világon óriási mozgalom bontakozik ki az atomfegyverek betiltásáért, a Szovjetunió újabb és újabb javaslatokat tesz a nagyhatalmaknak, de egyúttal példát is mutat az atomenergia békés felhasználásában. A képünkön látható synchrofazotront, a világ leghatalmasabb atomberendezését nemrég helyezték üzembe a Szovjetunió Egyesült Atomkutatási Intézetében, ahol hazánk neves tudósai is kísérletezhetnek a nagyszerű gépen a szocialista tábor más országainak tudósaival együtt. A tudósokat már évszázadok óta foglalkoztatja a halottak életrekeltésének merész gondolata. Az utolsó fél évszázadban jelentős eredmények születtek ezen a téren. A Szovjetunióban az orvosi tudományegyetemnek a szervezet életrekeltése fiziológiai kísérleti laboratóriumában V. A. Nyegovszki professzor nagy felkészültségű, képzett orvosi gárdájával végzi eredményes kísérleteit. Az intézet adatai szerint a Szovjetunióban már több mint háromezer embert „támasztottak fel" a klinikai halál bekövetkezése után. De mit is jelent a „klinikai halál"? Nézzük végig Nyegovszki professzor kísérletét egy farkaskutyán. A műtőn fekvő kutya vérét fokozatosan kiengedik egy véralvadás elleni oldatot tartalmazó edénybe, a szívdobogás elhal, a pupillák kitágulnak, a szem elfénytelenedik, 15 perc alatt teljesen megáll a szívverés, 0-ra esik a vérnyomás és bekövetkezik a klinikai halál, amely 5—7 percig tart a szívdobogás megállásától, vagyis addig, amíg a központi idegrendszer és az agykéreg sejtjei el nem halnak. Ezután már nincs visszatérés az életbe. A szív és a tüdő még egy-két nap múltán is életképes lenne, ha a sejtek életben maradnának. De lássuk az életrekeltést. A műszerek működésbe lépnek. A vér ellenkezően áramlik, mint a szívben, a mesterséges tudo levegőt juttat a kutya tüdejébe. 30 másodperc múltán működni kezdenek az ellenőrző műszerek, a szív, a tüdő lassan dolgozni kezd, és néhány perc múltán jelentkeznek a reflexek, amelyek jelzik, hogy az is működik és a kutya „feltámad." Előfordult, hogy a testhőmérséklet mesterséges csökkentésével 15 perces klinikai halál után életrekeltettek egy kutyát. Remélhetőleg a kísérletek eredményeképpen egyre több embert „támasztanak fel" és a tudományok fejlődésével sikerül késleltetni, esetleg megakadályozni a sorsdöntő sejtek elhalását. Nyegovszki professzor munkatársaival ezen fáradozik. Hihetetlennek tűnik r, ez a cím, de mégis Kgrj^—) /fV '9 a z' hogy évek múlva mM '/ (C (O^t^nl l/2?/víI? a Szovjetunió északi SjP ( iy J ' yť^SJ^r^*^^ folyói visszafelé fognak ^mi'pMM (J?-*"**!i * m M* m J<** m folyni. A szovjet tudó-folynak aSiyők- SES JtSJZZ • tatnak, az alábbi reális meggondolások vezérlik. A Szovjetunió északi folyói évenként átlag 285 köbkilométer vizüket kihasználatlanul az Északi Jeges-tengerbe viszik. Kiszámították, hogy a Szeverna, Dvina és Pecsora mellékfolyóival együtt 25 milliárd kilowattóra villamos áramot tudna adni az országnak. Az északi folyok vizével több millió hektárnyi földet öntözhetnének. Most már csak az a kérdés, hogyan fordítják meg a folyók folyását dél felé, hogy az óriási víztömegeket hasznosíthassák. A tervek szerint a Pecsora, Vicsegda és a Káma folyó szintjét 127 méter tengerszint feletti magasságra emelik (71, 30, illetve 18 méterrel), így aztán ezen folyók vizét egy káma-vicsekdai óriási víztárolóval a Volga és a Káma medrébe juttatják. Ez a víztömeg 10 milliárd kilowattóra áramot fejleszt majd. gátat vet a Káspi-tenger kiszáradásának és bőséges vízzel látja el a Volga menti sztyeppéket. Ezenkívül lehetővé válik a folyami hajózás a Jeges-tengertől a Fekete-, illetve Káspi-tengerig és vissza. atomberendezése
