Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)
1957-05-06 / 125. szám, hétfő
Kémhálózat leleplezése a Csehszlovák Köztársaságban Adóállomás, amely segített az amerikai hírszerző szolgálat ügynökeinek leleplezésében Mépünk fokozott ébersége a háborús gyújtogatok cselszövései ellen S S Csehszlovákiában nemrégen hallgatott el az a rádióadóállomás, SE: amely hosszabb ideig kapcsolatban volt az amerikai hírszerzőszolgá==L lat irányította frankfurti kémközponttal. E rádióadó létezése és a rádióutasitások, amelyeket kapott, állambiztonságunk dolgozói előtt teljesen ismertek voltak. A kémhireket közvetítő állomás Csehszlovákiából NyugatNémetországba téves információkat adott úgy, hogy a rádióösszeköttetés további folyamán le lehessen leplezni az amerikai hírszerző szolgálat titkos hálózatát, amely a nyugatnémet kémszolgálattal együttműködve a Gestapo régi hálózatával van összeköttetésben. A rádióadó felhasználása a következő körülmények között történt: 1952-ben Nyugat-Németországba szökött Travomil Raichl, aki azelőtt a Csehszlovák, Köztársaság ellen dolgozott mint kém. Szökése előtt egyideig Chomútov vidékén Bauer polgárnál rejtőzött. Mindketten megegyeztek abban, hogy a jövőben kapcsolatot tartanak fenn egymással és erre az esetre jelszavakat beszéltek meg. Nem telt bele egy év sem és Bauernál jelentkezett Ludek Molnár, az amerikai hírszerző szolgálat ügynöke (Miroslav Holub álnéven), aki azzal a fenyegetéssel, hogy a csehszlovák hivatalos közegeknek elárulja, hogy Raichlt rejtegette, megnyerte őt az amerikai hírszerző szolgálattal való együttműködésre. Az ügynök rövid idő alatt Bauer barátját, Krivanecet is megnyerte a kémtevékenységre. Holub ügynök egyidejűleg komplett leadó és vevőállomást hozott Csehszlovákiába. Három hétig oktatta a két embert az amerikai, készülékek kezelésére. A hírszerző szolgálat azonban, amely idők folyamán teljes mértékben a NATO agresszív céljait kezdte szolgálni, nem számolt azzal, hogy „az iskolázás" ideje alatt mindkét csehszlovák polgár előtt világossá válik, milyen piszkos helyzetbe rántotta be őket Holub ügynök. És ennek Josef Bauer és Karol Krivanec tudatára ébredt. Ezért megegyeztek, hogy nem szolgálják az ellenséges erőket. Bár megígérték és megkezdték a külföldi hírszerző szolgálattal az együttműködést, elhatározták, hogy nem árulják el hazájukat és tevékenységüket, valamint Holub ügynök jelenlétét hazánk területén bejelentik az állambiztonság szerveinek, még mielőtt Nyugat-Németországba távozhatna. így történt, hogy az állambiztonság szervei tudtak Holub amerikai ügynök minden készülő lépéséről. A leadóállomás kezelésének elsajátítása után Holub ügynök Bauerrel rádióösszeköttetést teremtett a nyugat-németországi amerikai kémkózponttal. Az összeköttetés a rádióadó segítségével sikerrel járt, az amerikai ügynök meg volt elégedve. Röviddel ezután elhatározta, hogy elhagyja hazánk területét. Távozása előtt átadta Bauernak az összeköttetés, a hírfelvétel tervét, utasításokat adott neki és átadta a titkos írás kulcsát is. Az utasítások és az összeköttetés terve selyemkendőre volt nyomtatva. Míg Holub nagy jutalmak csábító lehetőségét ígérte, mindkét polgár, akikhez fordult, már szilárdan elhatározta, hogy segíteni fog Csehszlovákiában az amerikai és nyugatnémet kémhálózat leleplezésében. Az amerikai ügynöknek külföldre való távozása után felvették hazánk területén a NATO frankfurti kémközpontjának első jelentését: „Holub biztonságban eljutott Nyugat-Németországba. Sok/sikert a munkához." Ez történt 1953.' július 17-én. A rádióösszeköttetés az ellenséges központtal tovább folytatódott és jó eredménnyel járt. Már 1953. szeptember 8-án elérték az első sikert. Akkor megállapították, hogy Csehszlovákia különböző helyein és magában Prágában az amerikai kémközpont munkatársai egész sor „holt-szekrényt" létesítettek, amelyeket kémhirekkel töltöttek meg. Az állambiztonság dolgozói hamar nyomára jutottak ezeknek az áruló elemeknek é„ meggyőző bizonyítékokat szereztek be arról, hogy központjuk Prágában van. Hogy ellenőrizzék ezt a tényt, az egyik holt-szekrény tartalmát kiszedték és a rádióadón keresztül közölték Frankfurttal. A hírre azonnal válasz érkezett: „Amint legutóbbi közleményükben közlik, valószínűleg Prágából kaptak személyes vagy magánjellegű jelentést. Helyes ugyan, hogy bővítik munkatársaik körét, de tudniok kell, hogy minden összeköttetés Prágával, amely az önök holtszekrényén kívül történik, veszélyes s ezért kerülendő." A frankfurti központ célja tehát az volt, hogy megvédje a prágai kémcsoportot a leleplezéstől. Ezt bizonyítja a következő küldés is, amelyben Bauer és Krivanec ezt az utasítást kapták: „Azonnal szakítsanak meg műiden kapcsolatot Prágával. A szekrényeket ne ürítsék ki. További utasítások a Cinvald melletti szekrényben, amely a temető melletti falban van elhelyezve, stb." Míg az állambiztonság dolgozói fokozatosan áttekintést nyertek a köztársaságunk területén levő ellenséges kémhálőzatről, addig Bauer és Krivanec folytatták a frankfurti központtal az „együttműködést." összesen 60 rádiogrammot vettek ái és ugyanannyit továbbítottak. Stefel, a frankfurti amerikai hírszerző szolgálat kapitánya nagyon meg volt elégedve. Híreket kapott és rendszeresen új utasításokat és feladatokat továbbított, amelyeket teljesítettek. A központnak nagyon fontos volt, hogy Bauer és Krivanec ne hagyják abba ténykedésüket. Bizonyítja ezt Stefel kapitány figyelmessége is. aki nagy gyorsasággal újabb adóállomást küldött nekik. Az új készüléket hazánk területén egy „holt szekrénybe" helyezték, amelynek pontos helyét részletesen leírta a frankfurti kémközpont egyik küldése. Az összeköttetés során Stefel kapitány a Csehszlovákia területén levő „holt-szekrényekbe" más értékeket is küldött. Tízezrekre menő pénzkötegek, aranyórák és egyéb dolgok voltak ezek, amelyeket a Csehszlovák Állami Banknak adtak át. Az egész rádióösszeköttetés legértékesebb eredménye az volt, hogy csehszlovák területen a külföldi ügynökök egész sorát leleplezhettük, ezenkívül ismeretekre tettünk szert a hírszerző szolgálat szándékairól. Az ügynökök közül egyeseket az állambiztonság szervei már letartóztattak, mások a biztonsági szervek ellenőrzése alatt vannak. Stefel, az amerikai hírszerző szolgálat kapitánya és felettesei bizonyára türelmetle li várták, hogy a hallgató rádióállomás, amelyhez annyi reményt fűztek, újból megszólaljon. De hiába várnak! A frankfurti kémközpont a Csehszlovák Köztársaságban lévő kémhálózat fenntartására kiutalt öszszegből bizonyos tételt törölhet. Biztos az is, hogy átefel kapitány hiába várja Bauer és Krivanec megérkezését Nyugat-Németországba, ahová sikertelenség esetén meghívta őket. Így újból bebizonyosodott az a tény, hogy az amerikai imperialista körök szüntelenül beavatkoznak Csehszlovákia belügyeibe és a nyugatnémet revansistákkal együttműködve nem szűnnek meg ellenséges cselszövéseiket folytatni hazánk ellen. Népünk nagy ébersége azonban erős fegyver az ellenséges hírszerző központok alattomos céljai és a NATO háborús előkészületei ellen. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai befejezték Szlovákia 1957. évi költségvetésének tárgyalását A közös ülés programján volt a Megbízottak Testületének javaslata a Szlovák Nemzeti Tanács 1957. évi szlovákiai költségvetésre vonatkozó törvényének kiadásáról. E javaslatot Anton Mrázik képviselő, a bizottságok közös előadója javasolta megtárgyalásra. „A szlovák nemzeti szervek bővített jogköre keretében a Szlovák Nemzeti Tanács a Megbízottak Testületének javaslatára kiadja a Szlovákia költségvetéséről szóló törvényt — mondotta az előadó. ~ Először történik így történelmünkben, ami nagyon jelentős esemény. Az a tény, hogy Szlovákia népének képviselői a legfontosabb törvényről, Szlovákia pénzügyi gazdálkodásáról tárgyalnak, azt mutatja, hogy alkotmányunk betűi tettekre válnak, hogy ebben az államban a nép a hatalom egyedüli birtokosa. A Szlovák Nemzeti Tanács saját törvényével biztosítja azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a szlovák nemzeti szervek által irányított szakaszokon a fejlődés nagy feladatainak teljesítésére szükségesek." Az előadó a továbbiakban a törvényjavaslatról számolt be. Az elhangzott beszámoló alapján a bizottságok megtárgyalták a törvényjavaslat minden szakaszát és a Szlovákia költségvetési számadatait tartalmazó mellékleteket, majd a képviselők megjegyzései alapján néhány módosítást eszközöltek a javaslat szövegében. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatának így módosított szövegét az 1957. évi szlovákiai költségvetésről mindkét bizottság egyÜJ szö 1957. május 6. Vasárnap, május 5-én tartotta meg közös ülését a Szlovák Nemzeti Tanács jogi, gazdasági és költségvetési bizottsága, amelyen Milan Rázus képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács jogi bizottságának elnöke élnökölt. A két bizottság ülésén részt vettek a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei: Irena Ďurišová és Dénes Ferenc, továbbá a Megbízottak Testületének alelnöke, Ján Marko mérnök, pénzügyi megbízott, azoknak a bizottságoknak elnökei, amelyek május 2—4-ig az egyes költségvetési fejezeteket megtárgyalták, valamint mind a két bizottság tagjai és a szakértők. hangúlag jóváhagyta és elhatározta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács plénumának jóváhagyásra javasolja. A tárgyalások második részében a pazdasági és költségvetési bizottság, mint irányító bizottság, megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta azoknak a fejezeteknek költségvetéseit, amelyeket a többi bizottságok tárgyaltak meg. Ezután a gazdasági és költségvetési bizottság teljes egészében egyhangúlag jóváhagyta Szlovákia költségvetési fejezeteit és elhatározta, hogy a tárgyalások alapján az öszszes bizottságok közös előadója terjessze a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma elé a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslatát Szlovákia 1957. évi költségvetéséről. A gazdasági és költségvetési bizottság tárgyalásának befejező részében Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke értékelte a Szlovák Nemzeti Tanács egyes bizottságainak, de elsősorban a gazdasági és költségvetési bizottságnak munkáját. „Kötelességemnek tartom, — mondotta —, hogy köszönetet mondjak a bizottságnak lelkiismeretes és áldozatos munkájáért, amit Szlovákia 1957. évi költségvetésének megtárgyalásakor végzett. Külön megbecsülést érdemelnek a Pénzügyi Megbízotti Hivatal dolgozói, akik nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákia költségvetésének első tárgyalása sikerrel járt." A prágai televíziós műíort Bratislava is láthatja A rádiókomunikáció szakaszán a legközelebbi feladat, hogy a csehszlovák televízió programját kibővítsék és Bratislavát összekössék a prágai stúdióval. Az új bratislavai központ, amely 1956 novemberében k:=dte meg működését, így a prágai' műsorszámokkal gazdagodik. Ugyanis eddig csak kisebb műsorokat közvetítenek a kis stúdióból, vagypedig filmeket és hasonló számokat. A Prága—Bratislava-i vonalon folytatott munkák olyan eredményesen haladnak, hogy még ez év utolsó negyedében megkezdik a prágai műsor próbaadását Bratislavában, hogy kiegészítsék a szlovákiai televíziós előfizetők egyre nagyobb körének igényeit. A Külügyminisztérium tiltakozó jeayzéke Az imperialista diplomaták elitélendő tevékenysége Az amerikai és brit nagykövetségek légügyi ügyvivőit katonai térségben tartóztatták fel Szombaton, május 4-én délelőtt dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová külügyminiszterhelyettes jegyzéket adott át U. A. Johnsonnak, az Amerikai Egyesült Államok prágai nagykövetének, amely többek között ezeket tartalmazza: „Ez év május 3-án 14,10 órakor a katonai őrség a Prága melletti katonai térségben feltartóztatta Daniel Ernest Teberg ezredest, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének légügyi ügyvivőjét és Cedric Audley Masterman ezredest, Nagy-Britannia nagykövetségének légügyi ügyvivőjét, akik fontos katonai objektumok közvetlen közelében tartózkodtak. Az egész katonai térség kifejezetten van megjelölve, úgyhogy teljesen nyilvánvaló, hogy szándékosan hatoltak erre a területre. A személyazonosság megállapítása után az illetékes szervek mindkét ügyvivőt a katonai térség határára kísérték és ott szabadonbocsátották. A Külügyminisztérium erélyesen tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége légügyi ügyvivőjének ezen eljárása ellen, amely szöges ellentétben áll statútumával és azon általános érvényű feltételekkel, amelyek megszabják a katonai ügyvivők funkcióját annak az államnak területén, ahol működnek és követeli a nagykövetségtől, tegyen intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ilyen meg nem engedett tevékenység többé ne ismétlődjék meg." Hasonló jegyzéket adott át a külügyminiszterhelyettes ugyanaznap G. C. Pelham prágai brit nagykövetnek is. A Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége Bratislavában (Folytatás az 1. oldalról). tertanács elnöke a küldöttség többi tagjai közé ment az emelvényre. Itt a kedves vendégeket a szlovák nemzeti szervek és az egész dolgozó nép nevében szívélyesen üdvözölte Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke. A szívélyes fogadásért meleg szavakkal mondott köszönetet Józef Cyrankiewicz, a lengyel kormányküldöttség vezetője, a Minisztertanács elnöke. Szavait a jelenlévők több ízben hoszszantartó tapssal szakították meg. Amikor befejezte beszédét, pionírok futottak az emelvényre és piros virágokból csokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Utána a katonai díszalakulat díszmenetben vonult el a lengyel és a csehszlovák kormány képviselői előtt. Milyen örömet okoz népünknek a baráti látogatás, azt legjobban az állomás előtti ünnepélyes fogadtatás után a bratislavai utcákon lezajlott ünnepség bizonyítja. A Békevédők utcája, főleg azonban a Sztálin tér olyan képet nyújtott, mint valamilyen virágünnepség. Bratislava lakossága helyenként olyan nagy csoportokban gyülekezett, hogy elzárta az autók útját, az egybegyúlt emberek kezében lévő hatalmas orgonacsokrok az autók ablakain keresztül a vendégek kezébe és ölébe hulltak. Üdvözöljük kedves vendégeinket, éljen a csehszlovák-lengyel barátság — hangzott az utcákon ezer torokból. Magasbalendülő kezek integettek, amivel a lengyel elvtársak látogatása fölötti örömüknek adtak kifejezést és bizonyították a két testvérnemzeí örök barátságát. 4 lengyel kormányküldöttség szlovákiai látogatásáról LÄTOGATÄS A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETE ELNÖKÉNÉL Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke vasárnap, május 5-én délelőtt 9 óra 30 perckor a Megbízottak Testülete elnökségi hivatalában František Kubačnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és Pavel Davidnak, az SZLKP KB titkárának és irodája tagjának jelenlétében fogadta Józef Cyrankiewicz miniszterelnök vezette x Lengyel Népköztársaság kormányküldöttségét. A Megbízottak Testületének elnöke a kedves vendégeket a következő szavakkal üdvözölte: „Engedjék meg, hogy a legszívélyesebben üdvözöljem önöket a Megbízottak Testületében és mindannyiunk nevében örömömnek adjak kifejezést az önök szlovákiai látogatása fölött. Az önök látogatása köztársaságunkban a nemzeteink között egyre mélyülő barátság megnyilvánulásainak egyike, a marxizmus-leninizmus nagy gondolatai döntő győzelmének bizonyítéka. E nemes példák nyomán — hála a dicső szovjet hadsereg felszabadító munkájának — kezdték meg nemzeteink országainkban a boldog szocialista építés útját. Befejezésül a Megbízottak Testületének elnöke kijelentette: „Engedjék meg, hogy kellemes ittlétet kívánjak önöknek és kifejezzem azt az őszinte kívánságomat, hogy becses látogatásuk hozzájáruljon a nemzeteink közötti szövetség és barátság további szilárdulásához." A meleg fogadtatásért Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke mondott köszönetet. „Nincs semmi — moidotta —, ami Lengyelország és Csehszlovákia nemzeteit a szocializmushoz vezető útjukon elválasztaná. Boldogok vagyunk, hogy meglátogathattuk a baráti Csehszlovákiát, megismerhetjük Csehszlovákia népét, munkasikereit és meggyőződhetünk arról, hogy a kapitalizmus igájából felszabadult nemzeteink a marxizmus-leninizmus eszméinek győzelméért szilárdítják szövetségüket. A beszédeket barátságos beszélgetés követte, amelyben részt vett Karéi Poláčék miniszterelnökhelyettes, dr. Ladislav Šimovič külügyminiszterhelyettes, Karel Vojáček varsói csehszlovák nagykövet, Vladimír Knapp, a Külügyminisztérium osztályvezetője és dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. Jelen volt Adolf Kitta, a Lengyel Népköztársaság bratislavai főkonzula is. A beszélgetés a hagyományos csehszlovák-lengyel barátság szívélyes légkörében folyt. A BÉKE ÜZEM MUNKÄSAI KÖZÖTI Az első csehszlovák ötéves tervben felépült legmodernebb üzemek egyikében, a bratislavai Béke Üzemben vasárnap sem szünetel a munka. De e vasárnap, május 5-e az üzem dolgozói számára, akik a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös zászlajának háromszoros birtokosai és példás munkájukért már négy ízben részesültek a megtisztelő elismerésben, különösen örömteljes volt. Az üzem fölött lengyel és csehszlovák zászlók lengtek és a bejárat fölött „Niech žyje przyjažň Czechoslowacko—Polska!" jelszó díszlett, amivel az üzem dolgozói tiszteletüknek adtak kifejezést a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége iránt, mely e napon ellátogatott körükbe. „örvendünk látogatásuknak — mondotta üdvözlő beszédében Michal Broska, a Béke Üzem igazgatója. A testvéri Lengyleország képviselőinek meg akarjuk mutatni üzemünket. Az ü__m dolgozóinak Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásért. A becses lengyel vendégek a Béke Üzemből való távozásuk előtt beírták nevüket az üzem emlékkönyvébe. HAJÓN BRATISLAVÁBÖL BŐSRE Délben a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége a kíséretükben lévő személyekkel együtt rövid hajókirándulást tett Bratislavából Bősre. A kellemes baráti légkör, melyben a beszélgetések folytak, újabb kétségtelen bizonyítékát nyújtotta annak a közös igyekezetnek, hogy nemzeteink legnagyobb közös barátunkkal, a Szovjetunióval szorosan együttműködve továbbszilárdítják és mélyitik barátságukat és szövetségüket.