Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-06 / 125. szám, hétfő

Á NATO tanácsa bonni ülésének margójára Játék a tűzzel Rágalom és valóság Amikor a múlt hét szerdáján Dul­les amerikai államtitkár megérkezett a bonni repülőtérre, sietett nyilatkozni a bekövetkező tárgyalások fő problé­májáról. És ez a probléma szerinte — a nyugatnémet DPA szavait idéz­zük — „az agresszív szovjet hatalom fenyegetése volt." Próbáljuk meg kitalálni, körülbelül mit értett Dulles ez alatt a fenyegetés alatt? Amint ismeretes, a Szovjetunió­ban az élet tovább halad saját útján. Az emberek milliói most azt vitatják, hogyan javítsák meg az ipar szerveze­tét, hogyan emeljék az életszínvonalat és a termelést. Ezek szerint „fenyege­tés" valószínűleg csupán a Szovjetunió külpolitikai kezdeményezésének szól­hat, melyet az utóbbi időben kifej­tett. De mit tartalmaztak ezek a szovjet akciók? Az atomfegyverekkel való kí­sérletek és a fegyverkezés beszünteté­sének javaslatait. Ojból indítványoz­ták, hogy az európai vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg, hogy szüntessék be a fegyverkezési ver­senyt és a veszélyes atomfegyverke­zést. Hogy vessenek véget a kalandor „erőpolitikának" és Európában a békét a kollektív biztonság elve alapján biz­tosítsák. Pénteken ért véget Bonnban a NATO tagállamai külügyminiszte­reinek ülése. Az eddig beérkezett hírek szerint a tárgyalások főleg Nyugat-Németország problémáiról, felfegyverzéséről, a nyugatnémet Wehrmacht atomfegyverekkel való felszereléséről folytak. Ez tehát az a „fenyegetés", melyről Dulles- beszélt! Valószínű, hogy Dulles azért sietett megrágalmazni a szovjet békekezde­ményezést, hogy utasítást adjon a NATO-tanács ülésének, hogy még job­ban kitária Nyugat-Németország atomfegyverekkel való felfegyverzésé­nek kapuit. „Es kommt der Tag" Adenauer bevezető nyilatkozatában nem takarékoskodott a NATO békesze­rető jellegéről mondott frázisokkal. A Wehrmachtnak atomfegyverekkel va­ló felszerelésére irányuló törekvést is úgy tüntette fel, mint az európai béke és szabadság biztosításához való hoz­zájárulást. Annak "ellenére, hogy Adenauer mint tapasztalt politikus tudja, hogy ag­resszív fenyegetéseket nem hangoztat­A nyugafi sajtó a NATO bonni tanácsüléséről Berlin (ČTK) — Az agresszív Észak­atlanti Paktum tanácsának tárgyalása, melyet már pénteken, az első megbe­széléseknél „Nyugat védelmi politikája újabb csődjének" lehetett tekinteni, a nyugati lapok szombati számában számos cikk és kommentár tárgyát képezi. A lapok túlnyomó része meg­egyezik abban, hogy a NATO bonni tanácsülését elsősorban az Északatlan­ti Paktum táborában mutatkozó ellen­tétek jellemezték. A Die Welt ham­burgi lap például azt írta. hogy az ülésen elhangzott beszédeknek „túl­nyomó részben demonstratív-propa­ganda jellegük volt." A lap továbbá közli, hogy „londoni politikai körök aggodalommal követték a NATO bonni tárgyalásait." Bár nem beszélnek nyíl­tan a NATO váteágér6K»-'írja- a lap-— „szüntelenül azokra az ellentétekre és kölcsönösen ellentmondó célokra és irányzatokra mutatnak rá, amelyeket a NATO egyes tagállamai követnek." A Frankfurter Rundschau nyugat­német lap szombati számában szin­tén „a nyugati politikusok között mutatkozó kellemetlen ellentétekről" ír és elítéli Brentano nyugatnémet külügyminisztert, mivel Németország egyesítésének kérdésében „egyetlen határozott német gondolatot sem vé­tett fel." A lap bírálja Adenauer meg­nyitó beszédét is, melyben a szövet­ségi kancellár azt állította, hogy a Szovjetuniónak el kell ejtenie a le­szereléssel szemben táplált „ellen­szenvét." „Ugyanaz a férfi mondja ezt — írja a Frankfurter Rundschau, aki behatóan támogatja saját szövetségi hadseregé­nek atomfegyverekkel való felszerelé­sét. A Der Mittag, amely Düsseldorfban jelenik meg, ezzel kapcsolatban óvja a bonni kormányt attól, hogy a nyu­gatnémet Wehrmachtot amerikai tö­megpusztító fegyverekkel szerelje fel és hozzáteszi: „Az a kérdés, amellyel ma foglalkozunk nem egyéb, mintha azt kérdeznék: ki lehet-e még ugrani a robogó vonatból? Mennyivel egy­szerűbb lenne külpolitikánk szempont­jából, ha 1949—1953-as években nem a nyugati irányzatot választottuk vol­na. A Liberation francia napilap elítéli azt a tényt, hogy 15 nyugat-európai állam képviselője csak azért találko­zott Bonnban, hogy „megkönnyítse Adenauer szerepét a belpolitikában" és hogy „felhatalmazza Nyugat-Németor­szágot az atomfegyverek elfogadásá­ra." Az eredmény az, hogy Nyugat­Németország fő szerepet játszott a hidegháború mellett folytatott tünte­tésben." A Daily Telegraph brit lap kom­mentárjában üdvözli Erich Ollenhauer ­nek, Németország Szocialista Egység­pártja elnökének nemrég tett nyilat­kozatát, aki azt mondotta, hogy ha Németország Szocialista Egységpártja győzne a szeptemberi választásokban, nemcsak az atomfegyverekkel való felszerelés követelményét utasítják el, hanem az amerikaiaktól megvonják azt a jogot is, hogy atomfegyvereket raktározzanak német területen. Ha­sonló problémákkal foglalkozik a Journal de Genéve című svájci lap is. Az egyiptomi sajtó elítéli az USA közép-keleti politikáját Kairó (ČTK) — Számos kairói újság foglalkozott május 4-i kommentár­jában, vagy vezércikkében Amerika közép-keleti politikájával. Az As-Saab című lap élesen elítéli az amerikai politikát és így ír: „Richards úr meglepő látogatása Izraelben és a Földközi-tengeri hadgyakorlatok az Atlanti Tömb többi országainak rész­vételével azt jelenti, hogy mostanátó! kezdve teljesen új fordulat állt be az amerikai politikában. Ezért szük­séges, hogy a legéberebbek legyünk és készenlétben tartsuk a katonai és nem katonai erőket az ezen új veszély el­leni védekezésre." Az Al-Ahram cí­mű lap is óv az amerikaiak háborús hangulatától. így ír: „Nincs olyan arab, aki az amerikaiak háborús ál­láspontjával szembe ne helyezked­nék. Az Achbar ak-Jaum kairói heti­lap hangsúlyozza: A Szuezért folyó küzdelem eddig nem ért véget, mivel egyes országok folytatják diskrimi­náló politikájukat Egyiptom ellen, sőt bojkottálják a Szuezi-csatornát." r Uj munkajutalmazás a kolhozokban Moszkva, (ČTK) — N. Sz. Hruscsov elvtárs Dél- és Észak-Kaukázus me­zőgazdasági dolgozóinak konferenciá­ján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaságban a legjelentősebb feladatok egyike a kol­hozok, szovhozok, gép- és traktor­állomások vezető dolgozói munkájának jutalmazásában szem előtt tartani a termékek minőségét és az önköltséget is. Szükséges az is, hogy különböző jutalmakat szabjanak meg a munka­csoportok és a szovhoz-részlegek ré­szére is. A pjatigorszki járásbeli Lenin-kol­hoz tagjai elsőknek kezdték meg e feladat megoldását. Az ipari vállalatok és szovhozok példája nyomán elhatá­rozták, hogy nyilvántartják a külön­böző termelési fajták értékét (piaci és nem piaci árát). Az egységes érték­mutató bevezetése lehetővé tette az új jutalmazási rendszer bevezetését, amely a kifejtett munka mennyiségét és minőségét tartja szem előtt. Az a munkacsoport, amely a termékek ter­melésében a legjobb mutatókat érte el, kapja munkaegységenként a leg­nagyobb jutalmat. A munkacsoportokban az önálló el­számolás bevezetése, valamint a kol­hoztagok fokozottabb anyagi érdekelt­sége a munkaeredményekben lehetővé tette, hogy a munkaegységekre na­gyobb összegeket fizettek ki. így 1956-ban a kolhozokban elért terme­lési eredmények összértéke 35 millió 317 ezer rubel volt, de erre a mun­kára 175 ezer munkaegységgel keve­sebbet fordítottak, mint 1955-ben. A munkaegységre kifizetett pénzösz­szeg 1955-höz viszonyítva kétszere­sére emelkedett. hat mindennap valószínűleg azért, mi­vel a nyugatnémet nép nem szereti őket a nácizmussal szerzett tapaszta­latai után, mégis a nyugatnémet poli­tika szüntelenül a német monopóliu­mok irányvonalát követi. Előkészíteni az „erőpolitika" pozí­cióit, ez az, amire törekszik. Ezért a bonni politikusok örömmel fogadták azokat a szerződéseket, amelyek meg­, engedték a Wehrmacht újból való fel­építését. Ezért repült Adenauer már­ciusban Rómába, hogy aláírja az Euratomról szóló szerződést, amely fel­menti az atomenergia termelésének tilalma alól és ezzel lehetőséget nyújt az atomfegyverek gyártására. Ezért van, hogy Adenauer Bonnt jelölte ki a NATO legutóbbi tanácsülésének szín­helyévé, hogy tüntetően bizonyítsa a nyugat-európai kormányok előtt, hogy a NATO amerikai parancsnokainak Bonn a legfőbb szövetségese. És ezért vált Nyugat-Németország felfegyverzése az éppen véget ért bon­ni ülés tárgyalásának legfőbb pontjá­vá. A bonni politikusok nem akarják a békés tárgyalásokat és megegyezése­ket azokkal az országokkal, amelyek­kel a Német Szövetségi Köztársaság­nak vitás problémái vannak, nem akar­ják a tárgyalásokat elsősorban az NDK-val. Ellenkezőleg a fegyverkezést, fasizálást, fenyegetőzéseket hirdetik fegyvercsörgetéssel, vagy pedig közvet­len háborús akciókkal támogatják az agresszív követelményeket. Ez felel meg a bonni politikusoknak. És ez fe­lel meg Dullesnek is. Es kommt der Tag — eljön az idő — e régi hitleri jelsző lett Adenauernek és amerikai, valamint más NATO-beli szövetsége­seinek jelszava is. Atombomba és az atom­pusztítás A bonni militaristák legfőbb érdek­lődése ma arra irányul, hogy atom­fegyvereket szerezzenek be. Ügy vélik, hogy csupán az atombomba segíthet nekik katonai hatalmuk biztosításában, amiről álmodoznak. Biztosítani azt, hogy a német Wehr­macht atomfegyvereket kapjon — ez volt a NATO legutóbbi ülésének fel­adata. A tárgyalásokról kiadott közle­mény nyíltan beismeri, hogy készülnek a NÁTÓ „újabb" államainak atomfegy­verekkel való felszerelésére, noha a választások előtti időszakra való tekin­tettel Adenauer kérésére a kommüni­kében nincs szó atomfegyverekről, ha­nem csak „korszerű" fegyverekről. A NATO tanácsülése, bár ellentétek mutatkoztak a tagállamok kebelében és annak ellenére, hogy az ülésről kiadott közleményt a Német Szövetségi Köz­társaságban közelgő választásokra való tekintettel nagyon homályosan fogal­mazták meg, a kalandor amerikai ag­resszív előkészületek újabb megerősö­dését jelenti. Világos, hogy ez nem egyéb, mint játék a tűzzel','felelőtlen játék Európa nemzeteinek sorsával, elsősorban a né­met nép sorsával. Korunkban, a hatalmas békeerők ko­rában minden agresszió csak vereség­gel végződhet. Ezt nemcsak Hitler bu­kása, hanem az amerikai Liszinman­féje koreai támadás eredménye és a nemrégi Egyiptom elleni agresszió is bizonyítja. A történelmi fejlődést nem lehet az amerikai vagy bonni imperia­listák kívánsága szerint 'fegyverekkel, fenyegetésekkel, háborúkkal igazgatni — erre intenek a szovjet jegyzékek. A NATO tanácsának bonni ülése meg­mutata, hogy az imperialista erők nem veszik figyelembe a történelmi tapasz­talatokat. Beleszédültek Hitler „Eljön az-'ídő" jelszavába. Nem akarják tudo­másul venni, milyen véget ért ez az agresszív politikai irányzat. J. M. A Békevédők Egyiptomi Bizottságának nyilatkozata Bajorországban megsemmisítik a községi tanácsok kommunista mandátumait München (ČTK) — A bajor országos parlament jogi- és alkotmánybizott­sága május 2-án jóváhagyta a kerületi és községi tanácsok bajorországi vá­lasztási törvényének módosítását. Az alkotmányellenes módosítás célja az, hogy július 1-től megfoszthassanak 60 városi- és községi tanácstagot, 4 já­rási tanácstagot és 2 kerületi tanács­tagot mandátumaiktól, amelyeket mint Németország Kommunista Pártjának képviselői szereztek. A burzsoá Nürnberger Nachrichten jogi- és alkotmányjogi szakértője már akkor rámutatott ezen intézkedés al­kotmányellenességére, amikor a kom­munista képviselők elleni akciót elő­készítették. Kairó (ČTK) — A Békevédők Egyip­tomi Bizottsága nyilatkozátot tett közzé, amely az atom- és hidrogén- és az összes többi tömegpusztító fegy­ver betiltásáért folytatott harc meg­erősítésére szólít fel. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az imeprialisták a tömegpusztító fegy­vereket a békeszerető nemzetek meg­félemlítésére használják fel. „Az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy a 6. amerikai flot­tát, amely most a Földközi-tengeren, országunk és más arab államok kö­zelében állomásozik, pusztító atom­fegyverekkel szereli fel. Ez az el­határozás „az Eisenhower-doktrina" néven ismert politika eredménye. Azt is elhatározták, hogy Törökországban, Iránban, Libanonban, Líbiában és Szaúd-Arábiában katonai támasz­pontokat létesítenek az ame­rikai egységek részére s e tá­maszpontokat atom-, valamint hid­rogénfegyverekkel szerelik fel. A helyzet még rosszabbodott azáltal, hogy az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy Izraelt pusztító atomfegyverekkel látja el. Az ame­rikai kormánynak ezen elméleti ag­resszív intézkedései és az atom- és hidrogén-támaszpontok megteremtése a Közel-Keleten nagy veszélyt jelent a világbékére és komoly veszedelem országunkra és az összes arab or­szágokra. A Békevédők Egyiptomi Bizottsága felhívást adott ki, amelyben a kö­vetkező követelmények vannak: 1. Azonnal és igazságosan meg kell oldani a palesztinai kérdést az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és a Bizottsági Tanácsának 1947-ben kelt határozata alapján, hazájukba vissza kell telepíteni az arab menekülteket, vissza kell adni birtokaikat és igaz­ságos kártérítésben kell őket része­síteni minden szenvedésért, amiben az otthonaikból való kiüldözés után részük volt. 2. Meg kell téríteni Egyiptomnak azokat a károkat, amelyeket a brit— francia—izraeli agresszió okozott. 3. Minden ország, amely atom- és hidrogénfegyverek birtokában van, köteles aláírni az e fegyverek hasz­nálatának és gyártásának betiltásá­ról, valamint a hasonló fegyverkész­letek azonnali megsemmisítéséről szóló deklarációt. 4. Az arab országokban állomásozó amerikai fegyveres erőket és az ösz­szes többi külföldi katonai egysége­ket azonnal és teljes mértékben ki kell vonni. 5. A Közel-Kelet minden országa köteles kijelenteni, nem engedi meg, hogy területén atom- és hidrogén­támaszpontokat építsenek. 6. Fel kell számolni a háborús pak­tumokat, főleg a Bagdadi Paktumot, amely közvetlenül veszélyezteti az arab államok biztonságát és függet­lenségét. Az NDK tudósainak nyilatkozata az atomháború veszélyéről Berlin (ČTK) — Az NDK kormá­nya mellett működő DNSS sajtóiroda közölte, hogy Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke az elmúlt napokban fogadta az NDK 8 kiváló tudósát, hogy tanácskozzék velük az atom­fegyverkezés veszélyéből eredő tudo­mányos kérdésekről és az atomener­gia békés felhasználásának problé­máiról. A tanácskozáson részt vett Walter Ulbricht, a miniszterelnök el­ső helyettese és a kormány más tagjai is. Ottó Grotewohl hangsúlyoz­ta, hogy az NDK területén nem tá­rolnak és nem gyártanak semmilyen atomfegyvereket és rámutatott, mi­lyen beláthatatlan következmények­kel járna a bonni kormány politiká­ja, amely atomháború kirobbantására irányul. A tanácskozás eredményeinek egyike az NDK kiváló tudósainak és kutatóinak nyilatkozata. E napokban — mondja a nyilatkozat — az atom­energia erőivel való visszaélés az em­beriséget fizikai pusztulással fenye­geti. Senkinek sincsenek komolyabb okai arra, hogy szembeszálljon ezzel a fenyegető veszéllyel, mint nekünk, németeknek, akiknek egész hazája az atomfegyverek áldozatává válna. Ezért nem szabad semmilyen atom­fegyvernek lennie német földön. Ki­jelentjük, hogy az NDK-ban soha egyetlen kutatót sem szólítottak fel arra, hogy az atomfegyverek kipró­bálásán, vagy fejlesztésén dol­gozzék. Azt akarjuk, hogy az atom­kutatás az emberi életet szolgálja, nem pedig a pusztítást. A nyilatko­zatot 14 kiváló tudós Irta alá, köztük dr. Gustáv Herz professzor, az NDK Nobel-díjas és nemzeti-díjas tudósa. A francia radikális — szocialista párt kongresszusa Párizs (ČTK) — Párizsban május 3­án kezdődött a radikális-szocialista párt rendkívüli kongresszusa. Elénk vita után két határozatot fogadtak el a párt parlamenti csoportja szavazási fegyelmének tárgyában. A kongresz­szus megerősítette azt az előbbi ha­tározatot, hogy a parlamenti csoport­nak fontos kérdésekben egyöntetűen kell szavaznia a párt vezetőségének utasítása szerint. A másik kérdés, amellyel a kong­resszus az esti ülésen kezdett foglal­kozni, Algéria" problémája. A nyugati hírügynökségek tudósítása szerint e pontban összecsapásra került sor Pierre Mendés-Francenak, a párt első alelnökének hívei és egyes miniszterek csoportja között. Mendés-France hívei az algériai hadműveletek befejezése mellett foglaltak állást. A jugoszláv „Politika" a szovjet leszerelési javaslatokról Belgrád (ČTK) — A jugoszláv „Poli­tika" május 4-i számában kommentárt közölt a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatokról és azokat „pozitív hozzá­járulásként értékeli a nagyhatalmak közötti megértéshez az ENSZ leszere­lési albizottságában". „A szovjet ja­vaslatok kétségkívül hasznosak és szí­vesen fogadjuk őket, mint új és szük­séges kezdeményezést." A „Politika" megállapítja, sajnálat­ra méltó lenne, hogyha a szovjet javas­latokat csupán „propagációs túlzásnak minősítenék" és hangsúlyozza, hogy a világbékét és haladást a leszerelési törekvésben jobban támogatják azok, akik a szovjet javaslatban az ellenté­tek részleges áthidalásának lehetőségét látják. A CEYLONI parlamenti küldöttség, mely e napokban Leningrádban tar­tózkodik, meglátogatta a helybeli do­hánygyárat, ahol az alkalmazottal; bér- és életfeltételei iránt érdeklő­dött. Megnézte a leningrádi fémfel­dolgozó üzemet, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának leningrádi fiókját, az orosz múzeumot, stb. (ČTK) A FRANCIA BELÜGYMINISZTÉRIUM és nemzetvédelmi minisztérium öt pa­naszt terjesztett elő a L'Humanité na­pilap ellen olyan cikkek miatt, ame­lyeket „az állam külső biztonsága veszélyeztetésének és a hadsereg becsmérlésének" tartanak. (ČTK) A NYUGATNÉMET MUNKAHIVATAL közli, hogy április 30-án Nyugat-Ber­linben 101509 munkanélkülit tartanak nyílván. (ČTK) A NATO BONNI TANÁCSÜLÉSÉ­RÖI visszatérőben Dulles amerikai államtitkár szombaton, május 4-én Párizsba érkezett. Hétfőn Mollet fran­cia miniszterelnökkel és Pineau kül­ügyminiszterrel tárgyal és megnyitja a Nyugat-Európában akkreditált ame­rikai nagykövetek és követek értekez­letét. (ČTK) A SZOVJET VÖRÖSKERESZT és Vörösfélhold végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes mértékben támogatja a Béke Világta­nács irodájának az atom- és hidro­génfegyverekkel való kísérletek be­szüntetésére irányuló nemzetközi kampányról szóló határozatát. (ČTK) A TUDOMÁNYOS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS bolgár-albán bi­zottsága 5. ülésének határozata alap­ján szombaton, május 4-én 29 albán szövetkezeti tag érkezett Szófiába, akik egész éven át a bolgár földmű­vesszövetkezetekben fognak dolgozni és kicserélik tapasztalataikat. (ČTK) Dr. RAUF HALIM, az egyiptomi terv­hivatal munkaerőügyi osztályának igazgatója május 4-én bejelentette, hogy Egyiptom lakosságának számát 24 millió 339 ezerre lehet becsülni. Az utóbbi években a jobb egészség­ügyi és orvosi gondoskodás folyamán. Egyiptomban a "vermekszaporulat je­lentősen megnövekedett. (ČTK) OJ SZÓ 1957. május 6-

Next

/
Thumbnails
Contents