Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)
1957-05-26 / 145. szám, vasárnap
Népnevelő munkával hazánk népeinek egységéért, a szocializmus győzelméért Pathó Károly elvtársnak, a Csemadok titkárának beszámolója a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének VI. országos közgyűlésén Hogyan teljesítjük feladatainkat? Á két évvel aze'ntt megtartott V. országos közgyűlésünk feladatul tűzte, hogy hazánk magyar dolgozóit a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében a Csehszlovák Köztársaság és kommunista pártunk Iránti szeretetre neveljük. Ugyanakkor feladatul tűzte, hogy a falvainkon működő . helyi Csemadok-csoportok ténykedését úgy irányítsuk, hogy azok kulturális népnevelő munkája összhangban legyen mezőgazdaságunk időszerű kérdéseivel, hogy kultúrmunkánk a termelés növeléséért, a jólét fokozásáért való harcra .serkents® dolgozó parasztságunkat. Közgyűlésünk határozata továbbá hangsúlyozta, hogy meo kell tenni a szükséges intézkedéseket a csehszlovákiai magyar népművészet és kultúra haladó hagyományainak feltárására és íejlesztésére, valamint a magyar dolgozókkal meg kell ismertetnünk a cseh és szlovák nemzet kulturális értékeit, hogy így kultúrmunkánk hazánk népei testvéri együttélésének gondolatát szolgálja. Most, amikor munkánkat értékeljük, abból kell kiindulnunk, hogy az utóbbi két év alatt mennyiben teljesítettük ezeket a feladatokat. Kultúregyesületünk az elmúlt két év folyamán hatalmas munkát végzett mind a népművelési, mind a népművészeti munka szakaszán. Egyesületünk tagjainak túlnyomó többsége már tudatosította, hogy jó kultúrmunkát csak akkor végzünk, ha j az céljában és tartalmában a szocialista ember fejlődését, a szocializmus építését szolgálja. Népnevelő munkánk fő formájának és egyben a népnevelőmunka leghatásosabb módjának az elmúlt két év alatt is a népnevelő-előadásokat tekintettük. A népnevelőmunka fejlesztését szem előtt tartva, és abból a tényből kiindulva, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődéséről való gondoskodás mindenekelőtt is a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik — központi vezetőségünk úgy irányította kultúregyesületünk ténykedését, hogy helyi csoportjaink, járási és kerületi vezetőségeink szoros együttműködésre lépjenek a nemzeti bizottságokkal, különösen a nemzeti bizottságok népművelési szerveivel és intézményeivel, s hogy együttműködésük kifejezésre 'jusson a magyar dolgozók között végzendő népnevelőmunka fejlesztéséért való együttes törekvésekben, pzzel magyarázható, hogy az utóbbi két év alatt 3072 előadást tartottunk. Blőadásaink túlnyomó többsége mezőgazdasági kérdésekről szólt. A Csemadok népnevelőmunkája is tiatásáal volt több községben az egységes földmüvesszövetkezet fejlődésére, különösen ott, ahol a helyi csoport aktívan működött közre a népnevelőelőadások megszervezésében, vagy kezdeményezte a szakelőadásokat és a Csemadok tagsága élen járt a termelőmunka új, haladóbb módszereinek alkalmazásában. Például a nyitrai kerületben az ilyen példamutató helyi csoportok egyike a Csemadok vicsapapáti helyi csoDortja. A Csemadok tagjai ebben B községben is szánté egytől-egyig tagjai az egységes földművesszöVetkezetnek. A cukorrépa termelésével ebben a szövetkezetben hosszú éveken át baj volt, nem tudták elérni azokat az eredményeket, melyekről mint rekordtermésről az újságokban olvastak. A Csemadok helyi csoportja vezetőségének kezdeményezésére néov alkalommal hívtak szakelőadót a nvitrai mezőgazdasáqi főiskoláról. Az -lőadók ismertették a szakszerű cukorréoatermelés módiát, tanácsokkal látták el a szövetkezet tagjait és az eredmény az lett, hogy tavaly, — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is — túlszárnyalták az előző években elért eredmén"eket és 450 vagon cukorrépát termeltek. Mint ismeretes, Szlovákia magyarlakta vidékein 17 magyar mezőgazdasági szakiskola van. Járási vezet* ségeink és helyi csoportjaink azonban nem minden esetben követik a nyitrai járás példáját. Hasznos volna, ha a Csemadok a mezőgazdasági szakelőadások rendszeresítésével még fokozottabban elősegítené a mezőgazdaság fejlődését. Kiindulva abból, hogy egyesületünk működési területét főleg falvaink alkotják, az említett feladatok teljesítése terén egyesületünkre is komoly munka vár. Kultúrmunkánk irányát és tartalmát úav. kell meghatároz nunk, hogy az elősegítse második öt éves tervünk teljesítését, az egységes földművesszövetkezetek fejlődését, a OJ s z ô 1957. május 28. Ždanovova 1. mezőgazdaság terméshozamának növekedését. Az elmúlt két év alatt központi vezetőségünk behatóan tanulmányozta a népnevelőmunka különböző módszereit. Megállapította, hogy a népnevelőmunka egyik legjobban bevált formája a szakköri mozgalom, mert a szakkörök tagjai nemcsak egy-egy általános kérdésekkel foglalkozó előadást hallgatnak meg, hanem behatóan foglalkoznak azokkal a szakkérdésekkel, amelyekkel mindennapi munkájukban találkoznak. Központi vezetőségiünk 1956 áprilisi határozataiban feladatul tűzte egyesületünk kerületi és járási vezetőségeinek, valamint, az összes helyi csoportnak, hogy nagyobb gondot fordítsanak a szakköri mozgalom fejlesztésére, de mindenekelőtt is a mezőgazdasági szakkörök szervezésére és fejlesztésére. Meg kell mondanunk, hogy a napjainkig e téren elért eredményeink nem a legmegnyugtatóbb képet adják. Helyesen értelmezik és helyesen irányítják a mezőgazdasági szakkör munkáját a baracskai, pogrányi, barkai, madiari és a szódói helyi csoportok Náluk nincs szakkörvezető probléma és összejöveteleiken a szakkör tagjai nem várnak járási előadót, hanem a szakirodalom áttanulmányozása után megvitatják a fontosabb kérdéseket és kicserélik a termelő munkában szerzett tapasztalataikat. Ezek követésre méltó példák és ha a többi helyen is csoportjaink ebben a szellemben látnak munkához, akkor a szakköri mozgalom a jövőben több ós szebb eredményt tud felmutatni. Napról napra szilárdul hazánk népeinek egysége Örömmel állapíthatjuk meg, hogy napról napra szilárdul hazánk népeinek egysége. A közös cél, vagyis az életszínvonalunk emelkedéséért, a szocializmus győzelméért folyó mindennapi harcunk szilárd egységbe tömöríti hazánk különböző nemzetiségű népeit. Népeink egységének megszilárdulásához, a szlovák és a magyar dolgozók baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez a Csemadok is hozzájárult. Központi vezetőségünk egyik legfőbb feladatának tekintette és tekinti ma is kulturális népnevelő munkánkat úgy irányítani, hogy az tartalmában szolgálja a szlovák és a magyar dolgozó nép barátságának állandó fejlődését. A magyar dolgozók kulturális fejlődéséről való gondoskodás kifejezésre jut iskolahálózatunk állandó fejlődésében. Míg az első, tehát a burzsoá köztársaságban az elemi iskolákon kívül — a Kárpátukrajnában élő magyarokat is beleszámítva — csak 17 polgári iskola és 17 érettségivel végződő középiskola állt a magyar dolgozók rendelkezésére, addig ma Szlovákia területén 120 nentteti iskola mellett 440 nyolcosztályos középiskola, 15 érettségivel végződő tizenegyéves általános műveltségit nyújtó középiskola, 16 érettségivel végződő szakiskola, tehát összesen 31 érettségivel végződő iskola és a Szlovák Pedagógiai Főiskola mellett működő magyar tagozat, mint tanárképző létezik. Az említett iskolákon kívül még 17 mezőgazdasági szakiskola nyújt művelődési lehetőséget a csehszlovákiai magyar dolgozóknak. A magyarországi ellenforradalom próbára tette hazánk magyar dolgozóinak a Csehszlovák Köztársaság iránti szeretetét és a szocializmus győzelmébe vetett hitét is. A magyar dolgozók jól megállták a helyüket. Dél-Szlovákia magyarlakba falvaiban szinte jelszóvá vált a kijelentés: „Nem akarunk Horthy-fasizmust! Mi itthon vagyunk Csehszlovákiában és jól érezzük magunkat!" De nemcsak szavakkal, kijelentésekkel igazolták hazánk magyar 'dolgozói a Csehszlovák Köztársaság iránti szeretetüket, hanem a termelőmunka fokozásával is az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk magyar dolgozói a szocializmus építése melletti harcos kiállásukkal, az ellenforradalmi elemekkel szembeni gyűlöletük kinyilvánításával bebizonyították, hogy szeretik népeink közös hazáját, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot és mindörökre hűek maradnak a szocializmus eszméihez. Akkor, amikor e megállapításokat tesszük, hiba volna nem látnunk azt is, hogy bár szórványosan, de még mindig vannak magyar burzsoá-nacionalista elemek, amelyek nem mondtak le a népeink egységét bomlasztó, a szlovák és a magyar dolgozó nép barátságát rombolni akaró népellenes szándékukról. Ilyen reakciós törekvésekkel, főleg a magyarországi ellenforradalmi események idején és az utóbbi hónapokban találkoztunk. Több közegben a kulákság fokozta a # suttogó propagandát, magasztalta az áruló Nagy Imrét, helyeselte annak politikáját és az egységes földműviesszövetkezetek ellen agitált. A csehszlovákiai magyar dolgozó nép azonban nem hagyta magát félrevezetni, hanem visszaverte a reakció támadásait. El kell ismernünk, hogy a magyar burzsoá-nacionalizmus szószólói esetenként beférkőztek kultúregyestiletünkbe, a Csemadokba is. Ezek az esetek köteleznek bennünket a magyar burzsoá-nacionalizmus elleni harcunk fokozására. Bátran tárjuk fel és leplezzük le a burzsoá-nacionalisták népellenes terveit, leplezzük le a magyar burzsoá-nacionaüstákat, mint a csehszlovákiai magyar dolgozók legveszedelmesebb ellenségeit. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy kulturális népnevelő munkánkkal még következetesebben terjesszük és fejlesszük a magyar dolgozók körében a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméit. Népnevelő munkánkban — de mindenekelőtt előadói tevékenységünkben — ez a törekvés az eltelt két év alatt úgy nyilvánult meg, hogy előadásokat tartottunk a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség jelentőségéről és ismertettük a szlovák és a magyar nép kizsákmányoláselleni közös harcait. Az említett előadásokat főleg azokban a községekben tartottuk, ahol a szlovák és magyar lakosság között valamilyen oknál fogva nézeteltérések merültek fel. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Gútor, Na g y pa ka, Vezekény, Taksony, Felsőszeli, Negyed, Dunamocs, Gúta és még nagyon sok olyan község képe, melyeket a múltban a szlovák és a magyar lakosság közötti viszály, meg nem értés jellemzett, már megváltozott, mert az egyenetlenkedést felváltotta a békés, baráti kapcsolatok állandó fejlesztésére való kölcsönös törekvés. Az irodalmi estékről — mit vár a Csemadok az íróktól A népnevelés területén fontos helyet foglalnak el az irodalmi vitaestek. A bratislavai kerületi vezetőség' jó munkájával magyarázható, hogy ebből a kerületből indult el a kezdeményezés és mindjobban terjed, amit az is bizonyít, hogy helyi csoport-, jaink V. országos közgyűlésünk óta 419 esetben rendeztek irodalmi vitaesteket. Meg kell emlékeznünk a Szlovákiában élő magyar íróknak az utóbbi hónapokban kifejtett tevékenységéről, különösen arról az igyekezetükről, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókkal élő kapcsolatot teremtsenek. Ettől a céltól vezetve került sorra íróinknak kassai, nagykaposi, királyhelmeci, galántai, apáeasrakállasi és komáromi szerzői estjének megrendezése. Ezek a szerzői estek hasznosak voltak nemcsak abból a szempontból, hogy a jelenlévő dolgozók •irodalmi ismereteinek bővítését szolgálták, de azért is, mert íróink fel tudták mérni, hogy alkotásaik milyen hatást gyakorolnak az olvasókra; az elhangzott értékes javaslatok irodalmunk fejlődését szolgálják. Nem kétséges, hogy az irodalomnak komoly szerepe van a népnevelés területén. Természetesen csak a haladó irodalomnak, amely küzd az emberi rossz tulajdonságok ellen, s melyet a dolgozó nép ügye melletti harcos kiállás jellemez. Ezért íróinktól azt várjuk, hogy éljenek a mának, hogy alkotásaikban többet foglalkozzanak a szocializmust építő ember problémáival, bátrabban énekeljék meg a szocializmus építésében elért eredményeinket és állán dőan fokozódó békeharcunkat. Énekel jék meg a szocializmust építő ember állandóan szépülő életét. A helytelen munkamódszerek ellen felvesszük a harcot Beszámolónk nem adhat hű képet kultúregyesületünk munkájáról, ha a népnevelő munkában mutatkozó eredmények mellett nem tárnánk fel azokat a helytelenségeket, amelyek az utóbbi két év alatt különösen elburjánzottak egyesületi életünkben. Kulturális népnevelő munkánk fejlődését és különböző formáinak kibontakozását fékezi az, hogy több helyi csoportunk működését csupán a műkedvelő színjátszásra korlátozza. Az ilyen jelenségekkel sajnos még az olyan helyi csoportoknál is találkozunk, ahol minden előfeltétel megvan a széleskörű kulturális népnevelő munkára, mint például Komáromban, Losoncon, Füleken, Párkányban és több községben. Több helyi csoportunknál — főleg falvainkon — ennek a hiányos, egy oldalú kultúrmunkának a következménye az lett, hogy az idősebb Csemadok-tagok nem élnek együtt a Csemadokkal és az ilyen helyi csoportoknak szinte ifjúsági szervezet jellegük van. Kertelés nélkül meg kell mondanunk, hogy az ilyen munkamódszerekkel dolgozó helyi csoportok még abban az esetben sem teljesítik küldetésüket, ha színjátszó csoportjuk működésével országos hímévre tettek szert. Kulturális népnevelő munkánkat csak akkor tudjuk eredményesen fejleszteni, ha az említett hiányos munkamódszerek ellen felvesszük a harcot, ha megtesszük a szükséges szervezeti intézkedéseket annak érdekében, hogy minden helyi csoportunk ténykedését mielőbb sokoldalú kultúrmunka jellemezze. Vegyenek példát ezek a helyi csoportjaink a kassai, érsekújvári és a lévai helyi csoportokról, melyek a műkedvelő színjátszó mozgalom fejlesztése mellett — különösen az utóbbi Időben — szép és eredményes munkát végeznek a népnevelő munka más szakaszain is és így a tagság túlnyomó többségé érdeklődik a Csemadok iránt. / A Csemadok előtt álló feladatok Fokozottabb gondot kell fordítanunk falusi helyi csoportjaink szervezeti életének megszilárdítására. Ennek előfeltétele, hogy megjavítsuk a tagság korszerinti és szociális összetételét azáltal, hogy az idősebb kis- és középparasztokat, az egységes földművesszövetkezetek tagjait beszervezzük a Csemadokba. Elengedhetetlen követelmény, hogy rendszeresítsük helyi csoportjaink életében a taggyűléseket, Ezek a taggyűlések azonban nem lehetnek öncélúak, hanem gondoskodni kell arról, hogy minden esetben a tagság tájékoztatását és szocialista fejlődését szolgálják. A tagság fejlődésének elősegítéséről való fokozottabb gondoskodás azonban megköveteli azt, hogy jobbak legyenek a személyi kapcsolatok egyesületünk különböző vezető szervei, de mindenekelőtt járási vezetőségeink és helyi csoportjaink között. Haladéktalanul hozzá kell látnunk az aktivisták csoportjainak kiépítéséhez, mindenekelőtt a járási vezetőségek mellett. Aktivistáknak nyerjük meg a legfejlettebb Csemadok-tagokat — olyanokat — akik adott ešetbgn előadást is tudnak tartani. Fontos követelmény, hogy járási vezetőségeink tagjai és a járási vezetőségek mellett működő aktivisták a jövőben részt vegyenek helyi csoportjaink taggyűlésein, hogy tanácsokkal lássák el helyi csoportjainkat és tájékoztassák tagságunkat az időszerű külés belpolitikai eseményekről, népgazdaságunk fejlődésének időszerű kérdéseiről, hogy így tagságunk lépést tudjon tartani az eseményekkel, fUetve a fejlődéssel. Meg kell értetnünk tagságunkkal, különösen az egyénileg gazdálkodó Csemadok-tagúkkal, hogy a szocialista kultúra bajnokainak nemcsak a kultúrmunkában, hanem a termelő munka frontján is be kell bizonyltaniok, hogy a szocialista haladás mellett foglalnak állást. Ez falun abban tükröződik vissza, hogy milyen az egyes Csemadok-tagok viszonya az egységes földművesszövetkezetekhez. A ma egy hete megtartott nemzeti bizottsági választások szemléltető bizonyítékul szolgálnak arra, hogy hazánk különböző nemzetiségű dolgozói szilárdan felsorakoznak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya köré. Megválasztottuk az államhatalom helyi szerveit, a nemzeti bizottságokat. Ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok teljesítsék feladatukat, vagyis, hogy fejlesszék a lakosság anyagi és kulturális színvonalát, fokozottabban hozzá kell járulnunk. Tehát minden törekvésünknek arra kell irányulnia, hogy fejlesszük a nemzeti bizottságokkal való együttműködésünket, hogy a tagságunk körében kifejtett népnevelő munkán kívül az eddiginél fokozottabban hozzájáruljunk a nemzeti bizottságok által irányított egységes népművelési munka fejlesztéséhez. Ezt akkor teljesítjük, ha segítséget nyújtunk a járási népművelési szervek által irányított előadótestületek átszervezésében, ha beszervezzük az előadótestületekbe azokat a mezőgazdasági szakkádereket és tudományos kérdésekkel foglalkozó szakembereket, akik hajlandók és tudnak is értékes, a dolgozók fejlődését valóban szolgáló előadásokat tartani. Elősegítjük az egységes népnevelő munka fejlődését azáltal, ha helyi csoportjainkat még fokozottabb aktivitásra serkentjük, ha helyi csoportjaink a jövőben a párt és a nemzeti bizottságok által rendezett népgyűlések és előadások szervezeti téren való biztosításához még fokozottabban hozzá, járulnak. Ha helyi csoportjaink a tömegszervezetekkel való együttműkoJ désben a helyi népművelési szervek irányítása mellett részt vesznek a népművelési munka terveinek kidolgozásánál és ha minden eszközzel har'colnak a népművelést tervek teljesítéséért, illetve a népművelési munka fejlesztéséért. A művészeti tömegmozgalom értékelése Most rátérünk népművelési munkánk további formájának, a művészeti tömegmozgalomnak értékelésére. Művészeti munkánk legelterjedtebb és egyben legközkedveltebb formája a színjátszás. összegezve mennyiségi eredményeinket megállapíthatjuk, hogy színjátszó csoportjaink nagy munkát végeztek, amit az is bizonyít, hogy az V. országos közgyűlésünk óta háromfelvonásos színdarabokkal több mint 4200szor léptek fel. Mint műsorpolitikánk további pozitív jelenségét kell kiemelnünk azt a tényt, hogy több helyi csoportunk főleg az 1956-os évben szlovák eredetű haladószellemű színdarabokat mutatott be, hogy így ezzel is elősegítse a szlovák-magyar kulturális és baráti kapcsolatok állandó fejlődését öntevékeny színjátszóink túlnyomó többsége klasszikus darabokat játszik. Kell azokat is játszani. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi egy új kultúrát teremtünk, mely kultúrának már vannak drámairodalmi termékei, melyek a szocializmust építő ember életével, problémáival foglalkoznak. A helyzet pedig úgy néz ki, hogy erről több helyi csoportunk nagyon gyakran megfeledkezik. Tévedések elkerülése végett kihangsúlyozzuk, hogy ez nem jelenti a klasszikusok elleni harcot. Azt akarjuk elérni, hogy színjátszó csoportjaink jövő műsorában a klasszikus művek mellett minél nagyobb számmal tért hódítson az új, a szocialista tartalmú drámairodalom, hogy színjátszásunk még fokozottabban szolgálja a szocializmus építésének ügyét. Tánccsoportjaink száma állandóan növekszik, így az általuk kifejtett munka is évről évre nagyobb mértéket ölt. Az elmúlt két évben 2335 esetben rendeztek helyi csoportjaink olyan kultúrműsort, melyben a tánccsoportok is felléptek. Az említett gyors mennyiségi fejlődésnek megvoltak a maga fogyatékosságai is, melyek főleg abban nyilvánultak meg, hogy tánccsoportjaink hosszú időn keresztül szinte egyáltalán nem szolgálták a csehszlovákiai magyar népi tánchagyományok ápolását és fejlesztését. A népművészeti bemutatók azt igazolták, hogy az 1956-os évben sokat fejlődtek tánccsoportjaink és népi együtteseink. A legtöbb csoport műsorszáma azt mutatta, hogy megtettük az első lépéseket a csehszlovákiai magyar népi hagyományok fejlesztésére. A Csemadok múlt évi népművészeti Bemutatói áttekintést adtak zenei, illetve énekkari mozgalmunk fejlődéséről is. Sajnos, a helyzet az, hogy míg a táncművészet területén hatalmas a fejlődés, addig énekkari. mozgalmunkat az egy helyben topogás jellemzi. A múlt évben számításba vehető énekkarunk mindössze három volt. Tehát az egyik feladat énekkaraink számának növelése. Ezzel párhuzamosan feladatunk énekkaraink műsorpolitikájának további javítása, mivelhogy az előbb említett nagy eredmények mellet énekkaraink műsorpolitikájának fogyatékosságai is vannak. Műsorpolitikánk hiányosságai főleg abban mutatkoznak meg, hogy énekkaraink a népdalok mellett nem tűznek műsorukra munkásmozgalmi dalokat és mellőzik a szocializmus építése közepette született új tömegdalainkat. Az elmondottak értelmében tehát arra kell törekednünk, hogy esztrádműsoraink keretéhen, a haladó hagyományok, népdalok, népszokások, munkásmozgalmi hagyományok, népi táncjátékok mellett minél nagyobb számban adjunk helyet fejlődő szocialista kultúránk alkotásainak, a szocialista építés terén elért eredményeinket és békeharcunkat megéneklő daloknak és költeményeknek, valamint haladó szellemű színdaraboknak, hogy így kulturális népnevelő munkánk még fokozottabban szolgálja a szocializmus ügyét. Hassa át munkánkat a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szelleme, hogy még jobban szilárduljon hazánk népeinek barátsága és testvéri egysége. Hazánk népei közös célkitűzéseinek megvalósításáért, második ötéves tervünk feladatainak teljesítéséért és a szocializmus építéséért, a tartós világbéke megőrzéséért előre Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével az új győzelmek felé.
