Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-26 / 145. szám, vasárnap

Ä Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége A nemzetgyűlésben Pénteken, május 24-én délelőtt a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlésének küldöttsége ellátogatott a nemzetgyűlésbe. A küldöttséget Ghe­arflhe Sztoieáinak, a Nagy Nemzetgyűlés elnökségi tagjának vezetésével a nem­zetgyűlés irodájának dolgozói érkezé­sük alkalmával szívélyes üdvözlésben részesítették és virágcsokrokat adtak ét a vendégeknek. A küldöttséget a csehszlovák nép hevében Zdenék Fierlinger, a nemzet­gyűlés elnöke és a nemzetgyűlés szű­kebb elnökségének tagjai üdvözölték. Jelen voltak a bizottságok elnökei, több nemzetgyűlési képviselő, a Külügymi­nisztérium és a nemzetgyűlés irodájá­nak vezető dolgozói. A látogatáson részt vett Ion Rab, ä Román Népköztársaság prágai rend­kívüli nagykövete. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta az or­szágaink közötti nagy barátság és szö­vetség jelentőségét és kijelentette, hogy ez a látogatás még jobban meg­szilárdítja a népeink közötti régi ba­rátságot, elmélyíti hagyományos kap­csolatainkat. A két törvényhozó testület tagjai igen barátságos beszélgetés keretében kicserélték tapasztalataikat és értesü­léseiket a két baráti állam parlament­jének összetételéről és tevékenységé­ről, szerveik és az egyes képviselők munkájáról. A román vendégek a* élénk beszélgetés során a Nemzeti Front, annak szervezete és tevékeny­sége s a nemzeti bizottságok jelentős feladatai iránt is érdeklődtek. A prágai Smetana Színházban Ä Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége a köz­társaság fővárosában való tartózkodá­sának első napján ellátogatott a Sme­tana Színházba, Smetana „Titok" című operájának előadására. A díszpáholy-r ban jelen voltak a küldöttség tagjai, élükön Gheorghiu Sztoicával, a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének tagjával. Jelen voltak Zdenék Fierlinger, a nem­zetgyűlés elnöke hitvesével, Josef Való, Anežka Hodinová-Spurná és dr. Dio­nysius Polanský, a nemzetgyűlés alel­nökei, a nemzetgyűlési képviselők, a Külügyminisztérium és a nemzetgyűlés irodájának vezető dolgozói. Az estén részt vett Ion Rab, a Ro­mán Népköztársaság prágai rendkívüli nagykövete is a nagykövetség tagjai kíséretében. A letňanyi AVIÁ-ban A Román Népköztársaság parlamenti küldöttségének tagjai szombaton, má­jus 25-én délelőtt az AVIA nemzeti vállalat J. Dimitrov Üzemébe látogatott al. A küldöttséget Jozef Való, a nem­zetgyűlés alelnöke, ing. Ji?í Lederer képviselő és Ion Dragomir, a román nagykövetség titkára kísérték. Áz üzem dolgozói a román képvise­lőket meleg fogadtatásban részesítet­ték. František Hlaváček, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizott­ságának elnöke az alkalmazottak ne­vében testvérekként üdvözölte a kül­döttség tagjait. Gheorghe Sztoica, a román parla­ment elnökségének tagja, a küldött­ség vezetője köszönetet .mondott a baráti fogaiitatásért és tolmácsolta a román városok és községek dolgozóinak üdvözleteit, azután beszédet mondott A román képviselők Jan Češek vál­lalati igazgató kíséretében megnézték az egyes részlegeket és érdeklődtek a termelés szervezése felől. Az egyes osztályokon elbeszélgettek az alkalma­zottakkal, akik szívélyesen üdvözölték őket. Az üzem megtekintését a példás egészségügyi központban tett látoga­tással fejezték be. A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG . és a Német Demokrattus Köztársaság kormányainak KÖZÖS NYILATKOZATA N. Ä. Háhajlov elvtárs a Bajazid bég előadásán N. A. Mihajlov elvtárs, a Szovjet­unió kulturálisügyi minisztere pén­teken este a bratislavai Nemzeti Színházban megtekintette J. Cikk e r Bajazid bég c. operáját. Az előadás után a miniszter részt vett a szlovák politikai és kulturális élet képviselői­nek baráti beszélgetésén a Carlton szállóban. A Tatranské Mlynčekiben levő üdü­lő-központban e nyáron a kassai ke­rületből 540 bányász és kohász gyer­meke vesz részt rekreáción. 1 Fogadás az argentin államünnep alkalmából Pénteken, május 24-én Francisco de Veyga űr, Argentína rendkívüli követe a Nemzeti Klubban fogadást rendezett az argentin államünnep tiszteletére. A fogadáson részt vett dr. ing. Emanuel Šlechta, az Állami Építészeti Bizottság elnöke-minisz­tere, dr. Gertruda Sekaninová-Cakr­tová külügyminiszterhelyettes, Jaros­lav Kohout, a külkereskedelmi minisz­ter helyettese, a külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium több vezető dolgozója s közgazdasági és kulturális életünk vezetői. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. (Folytatás az 1. oldalról) hogy saját részükről hozzájáruljanak a leszerelési egyezmény eléréséhez. A bonni hadseregnek amerikai tö­megpusztító fegyverekkel való felsze­relése, a revansista hitlerista tábor­nokoknak a NATO vezető funkcióiba való elhelyezése, valamint a fasiszta módszerek fokozott alkalmazása a de­mokratikus szabadságjogok elnyomá­sára Nyugat-Németországban, mindez nem más, mint a német imperializmus céltudatos előkészülete arra, hogy visszatérjen a régi, ártalmas útra, amely Európa nemzeteire, elsősorban a Németországgal szomszédos álla­mokra már két ízben mérhetetlen szenvedést hozott és Németországot magát a pusztulás szélére sodorta. E politikáért a teljes felelősség a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormányára hárul, amely bele­egyezett az 'atomfegyverek és atom­ágyúk német területen való elhelye­zésébe, amely a nyugatnémet Bundes­wehr atomfegyverekkel való felszere­lésére törekszik és nem hajlandó sikraszállni az atomfegyverek eltiltá­sáért és e fegyverekkel folytatott kí­sérletek azonnali és feltétlen beszün­tetéséért. Az utóbi időben különösen észre­vehetően mutatkoztak meg a német imperializmus igaz szándékai. A leg­csekélyebb jelei is annak, hogy meg­egyezés érhető el — akárcsak rész­ben is — a leszerelés kérdésében, a legélesebb tiltakozást váltották ki a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya részéről. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuló minden lépés és a leszerelés­ben a legcsekélyebb haladás elérésé­nek minden kilátása a német imperia­lizmus határozott ellenállásába ütkö­zik. A legutóbbi események újból azt bizonyítják, hogy Nyugat-Németország imperialista körei a leszerelés és Né­metország egyesítése kérdéseinek közös megtárgyalását csak azért köve­telik, hogy megakadályozzák a feszült­ség bárminemű enyhülését és eltorla­szolják Németország békés egyesíté­sének minden reális útját. Nyugat­Németország reakciós ktfrei nem követnek semmilyen más célt, mint régi hódító terveik felújítását. Ebből kö­vetkezik, hogy mindazok, akik a né­met imperializmust támogatják, a vi­lágbékét veszélyeztetik. Az, a veszély, amelyet a német im­perializmus idéz elő, megnyilvánul a soviniszta és revansista jelszavak és a területi követelések fokozott han­goztatásában, ami nyíltan hangzik a szövetségi kormány tagjainak ajkáról. A bonni kormány készségesen rendel­kezésül bocsátja országa területét a Csehszlovákia és más szocialista or­szágok ellen irányuló tevékenység cél­jaira. A kommunistaellenes hisztéria hulláma, a Németország keleti szom­szédai elleni revansista uszítás, a Né­met Demokratikus Köztársaság elleni gyűlölködő támadások, mindez azt a célt szolgálja, hogy a német népet el­terelje a harctól, amelyet azok ellen folytat, akik saját érdekeik céljából pusztulásba akarják őt dönteni. A Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság tel­jes komolysággal, de egyben megfon­toltan és nyugodt figyelemmel kísérik a nyugat-németországi fejleményeket. A szocializmus országai — amint a tapasztalatok megmutatták — szilárd megbonthatatlan egységet képeznek Minden kísérlet, amellyel a nyugatné­met monopóliumok uralmát a Német Demokratikus Köztársaság területére akarnák kiterjeszteni éppúgy, mint minden támadási kísérlet Németország bármely keleti szomszédja ellen a szo­cialista országok legyőzhetetlert tábo­rának erélyes válaszába ütközne és az agresszorok megsemmisítő vereségével végződne. A két kormány hangsúlyozza, hogy kapcsolatokat akar létesíteni vala­mennyi országgal és hogy mindig az összes európai nemzetek széleskörű együttműködésének híve volt. Biz­tonságuk érdekei megkövetelték, hogy a varsói szerződés védelmi szövetsé­gében egyesüljenek, amelynek semmi köze sincs az imperialista országok zárt katonai tömbjeihez, hanem biz­tosítékot nyújt a NATO háborús ter­veivel szemben és nyitva áll minden egyes békeszerető európai állam előtt. A varsói szerződésben való részvé­telük közvetlenül arra kötelezi őket, hogy a fegyverkezés csökkentésére és az'európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésére törekedjenek. A varsói szerződés fontos tényező a békéért és valamennyi állam békés együttéléséért vívott harcban és semmiképpen sem akadályozza Né­metország békés egyesítését. De ha­tásos és megbízható védelmi eszköz az amerikai imperialisták és a német militaristák összes támadó terveivel szemben. A két kormány kijelenti, hogy a jelenlegi helyzetben a varsói-' szerződés védelmi rendszerét tovább fogja szilárdítani és erősíteni. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya, annak az országnak kormánya, amelynek közös határai vannak a két német állammal, kijelenti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fennállása történelmi jelentőségű Eu­rópa további békés. fejlődése szem­pontjából. A Német Demokratikus Köztársaság a német nemzet igazi érdekeit képviseli és egész Németor­szág, múlt békeszerető és demokra­tikus állam jövőjének alapjául szol­gál. A Német Demokratikus Köztár­saság szocialista vívmányai nagy fon­tosságúak az egész német nemzet szempontjából. A Német Demokrati­kus Köztársaság fennállása és az eu­rópai béke biztosításáért, valamint a németországi feszültség enyhítéséért folytatott küzdelme, lényeges aka­dályt képeznek az amerikai imperia­listák és nyugatnémet revansistále támadó terveinek útjában s a nyu­gat-németországi hazafiiak és békesze­rető erők gyarapodását támogató fon­tos tényezőt jelentenek. Erekkel az erőkkel rokonszenvez és támogatja őket az egész haladó emberiség. Míg Nyugat-Németország uralkodó körei egyre nyíltabban soviniszta és revan­sista követelményeket hangoztatnak, a Német Demokratikus Köztársaság elítéli ezt a politikát, harcol ellene és baráti kapcsolatainak elmélyítésére törekszik valamennyi nemzettel. A Csehszlovák Köztársaság kormánya kifejezi azt a reményét, hogy mind­azok az államok, amelyek őszintén óhajtják a békét, megértik az NDK jelentőségét a békére és az európai biztonságra és ebből a felismerésből konkrét következtetéseket vonnak le. A Csehszlovák Köztársaság és népe megértéssel fogadják a német nép jogos kívánságát, hogy békeszerető és demokratikus államban egyesüljön. A Csehszlovák Köztársaság és az NDK kormánya nemegyszer hangsúlyozta, hogy Németország egységesítése el­sősorban a németek ügye. A Cseh­szlovák Köztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogatja ez NDK­nak arra irányuló fáradhatatlan igye­kezetét, hogy kialakuljanak a két né­met állam közti megértéshez és az egységes, békeszerető Németország létesítéséhez szükséges feltételek. Csehszlovákia népe teljes mértékben elismeri a német nép jogát arra, hogy a jövőben megalakuló államban, amely békés és demokratikus alapokon egyesül, maga a nép irányítsa sorsát. Megkívánja azonban, hogy ez az egy­séges Németország olyan állam le­gyen, amely békében él szomszédaival s amelyben a német militarizmus már sohsem fenyegeti Európa békéjét és biztonságát. A Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy a valamennyi európai nemzet, közötti bizalom és széleskörű békés együtt­működés megteremtése konkrétan le­hetővé tenné a nemzetközi feszült­ség csökkentését Európában. A két kormány meggyőződése, hogy erre az együttműködésre az imperialista körök akarata és törekvései ellenére is sor kerül. A két kormány újra hangsúlyozza szilárd eltökéltségét, hogy a maga ré­széről minden téren hozzá akar já­rulni a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, a békés együttélés politiká­jának győzelméhez, az európai és a világbéke megszilárdításához. Berlin, 1957, május 24. VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében, OTTO GROTEWOHL, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nevében ©ÖOO0OG0OOOOO0OO©0OOOOOOOOOOGOOO^ I. X. Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete a „Hospo­dárske noviny" csehszlovák közgazdasági hetilap legújabb számába cikket írt a szovjet­csehszlovák gazdasági együtt­működési bizottság első ülé­sének eredményeiről. A cikk, melynek címe „A Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködése a népgazdaság fejlődésének fontos tényezője", a következőképpemi hangzik: A szocialista világrendszer létre­jötte, fejlődése és megszilárdítása a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új típusát hozta életre. Ezek a kapcso­latok a baráti felek teljes egyenjo­gúságán, szuverenitásán és egymás belügyeibe való be nem avatkozásán alapuló kölcsönösen előnyös együtt­működésnek azelőtt példátlan min­taképei. E kapcsolatokat a proletár internacionalizmus, a kölcsönös meg­értés és testvéri segítség szelleme hatja át. A szocialista országok között fej­lődő gazdasági kapcsolatok egyre szé­lesebb mértékben felölelik a.forgalom szféráján kívül a termelési területet is. Ezért ezen országok gazdasági együttműködésében a külkereskede­lemmel együtt egyre nagyobb jelen­tőségű szerepet játszik a termelőerők legcélszerűbb, gazdaságilag előnyös és ésszerű széthelyezése és fejlesz­tése. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely népgazdasá­gunk tervszerű, arányos fejlesztésére és a távlati gazdasági tervek egybe­hangolásának lehetőségeire támaszko­dik, hozzájárul ezen országok sokol­dalú gazdasági fejlődéséhez és feltár­ja a szocialista országok termelése A Szovjetunió és Csehszlovákia gazdasági együttműködése a népgazdaság fejlődésének fontos tényezője írta: I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete y ÚJ SZÖ 1957. május 26. szakosításának és kooperációjának le­hetőségeit, természeti és gazdasági feltételeinek megfelelően szem előtt tartva, az egyes országok gazdasági lehetőségeit és hagyományait. Ez az együttműködés megszilárdítja a szo­cialista országok hatalmát, erősíti a szocializmus nemzetközi helyzetét, biztosítja minden ország gazdaságá­nak és kultúrájának virágzását és a dolgozók anyagi-kulturális színvona­lának emelkedését. Ezen új típusú nemzetközi kapcso­latok sajátosságai a legteljesebb mértékben a Szovjetunió és Csehszlo­vákia gazdasági kapcsolataiban való­sulnak meg. A szovjet-csehszlovák gazdasági együttműködés nemcsak árucsere és hitelnyújtás formájában valósul meg, hanem a népgazdaság egyes ágazatai távlati fejlesztési terveinek egybehan­golásában, a gazdasági források és termelési kapacitások legésszerűbb kihasználásában az összes résztvevő felek érdekében, a termelés szakosí­tásában és kooperációjában, valamint a tudományos-technikai ismeretek és haladó termelési tapasztalatok kicse­rélésében. Csehszlovákiának a fasiszta meg­szállás alól való fedszabadulása óta eltelt tizenkét év a szovjet és a csehszlovák nép testvéri szövetsége fejlesztésének és megszilárdításának, az örök időkre szóló testvériségnek, a sokoldalú gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének és megszilárdítá­sának időszaka volt az új élet épí­tésének útján. A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti gazdasági együtt­működés a Szovjetunió és a Cseh­szlovák Köztársaság között 1943. de­cember 12-én megkötött baráti, köl­csönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződésben leszö­gezett lenini elvek alapján bővül és mélyül. Ezt az együttműködést kü­lönféle formák jellemzik, amelyek a népgazdaság egyre fantosabb ágaza­taira terjednek ki. Az országaink közötti árucsere, amely hosszútartamú egyezmények alapján valósul meg, és amelyet min­den évben kölcsönös áruszállítási jegyzőkönyvek aláírásával teszünk fontosabbá és egészítünk ki, azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a két ország gazdasági fejlődését. A szov­jet-csehszlovák kereskedelem igaz­ságos, kölcsönösen előnyös világpiaci árakon folyik és ezért e kereskede­lem mentes a konjunkturális és spe­kulatív kilengésektől, amelyek a tő­kés országokat jellemzik. A szovjet nép a csehszlovák nép­nek — a népgazdaság háború utáni új­jáépítésével kapcsolatos jelentékeny nehézségek ellenére — már 1945-ben testvéri segítséget nyújtott vasérc, gyapot és a csehszlovák ipar tevé­kenységének felújításához szükséges egyéb nyersanyagok, valamint a la­kosság számára fontos élelmiszerek szállításával. Az 1947. évi aszály és rossz termés idején a Szovjetunió megszervezte nagy mennyiségű gabo­na gyors szállítását a Csehszlovák Köztársaságba. Az 1956-os év máso­dik felében, amikor tehetetlennek mutatkozott számos hiányárucikk be­hozatala a tőkés országokból és egyes népi demokratikus országokból, és amikor a csehszlovák iparban bizo­nyos nehézségek következtek be, a Szovjetunió a csehszlovák kormány kérésére Csehszlovákiának az 1957­es é\tó kereskedelmi egyezmény szám­lájára, valamint utólagos megegyezés alá tiartozó szállítmányok számára számos árucikket és nyersanyagot szállított, amelyekre Csehszlovákiá­nak szüksége volt. Az országaink közötti áruforgalom terjedelme az utolsó nyolc évben a négyszeresére növekedett. Ma a Szovjetunió Csehszlovákia külkeres­kedelmi forgalmában több mint 30 százalékban részesedik. A Szovjet­unióból Csehszlovákiába való nyers­anyagszállítások 1956-ban a cseh­szlovák nyersanyagbehozatal több mint 30 százalékát, a gabona- és ta­karmányféléknél Csehszlovákia beho­zatalának több mint felét tették ki. A szovjet gabona, hús, zsír, vaj és más termékek szállítmányai hozzájá­rulnak a Csehszlovák Köztársaság lakosságának jobb élelmiszerellátásá­hoz. Msrészt a Csehszlovák Köztársaság a Szovjetuniónak számos olyan ké­szítményt szállít, amelyek nagy jelen­tőségűek a Szovjetunió népgazdasá­ga szempontjából. A Csehszlpvák Köz­társaság a Szovjetuniónak gépipari és közszükségleti ipari árucikkeket szállít. A Szovjetunióba történő csehszlo­vák gépszállitások az utóbbi években többszörösen emelkedtek és most a csehszlovák gépipari termékek kivi­telének csaknem egyharmadát alkot­ják. Az 1957-re szóló kölcsönös áru­-zállítási egyezmény feltételezi az Vicsereforgalom további jelentős növelését az 1956-os évvel szemben. Ezen egyezmény alapján a Szov­jetunió a Csehszlovák Köztársaság­nak qabonát, szenet és vasércet, nyersvasat, ferroöntvényeket, rezet, nikkelt, alumíniumot, nyersolajat, kau­csukot, gyapotot, különféte gépeket és berendezéseket, élelmiszert és egyéb árucikkeket szállít. A kohászati termelés gyorsabb növelése érdekében — ami szükséges a csehszlovák gép­ipar továbbfejlesztésére — a Szovjet­unió a legközelebbi években fokozza a vasércszállltást. A Csehszlovák Köztársaság viszont a Szovjetuniónak kovácsoló és prése­lő berendezéseket, vonatokat, henge­relő berendezéseket, vegyiipari, köny­nyű- és élelmiszeripari gépeket, villa­mos és Diesel-mozdonyokat, csöveket, cukrot, selyemszövetet, bútort, cipót és más árut szállít. A Szovjetuniónak szóló csehszlovákiai szállításokban nagy jelentőségű az uránérc. A cseh­szlovák szakértők a szovjet szakem­berek ösgítségével az uránércfejtés nö­velésében nagy sikereket értek el. Ezek a szállítások igazságos, kölcsönösen előnyös árakon történnek, amelyek meqengedik az uránérc fejtésének és feldolgozásának további sikeres fej­lesztését. A Szovjetuniónak és a Cseh­szlovák Köztársaságnak az atomerő békés célokra való felhasználása terén folytatott együttműködése feltételei között, amidőn az atomenergia a szo­cialista állam kezében a béke és a nép biztonságának hatalmas eszköze a nemzetközi agresszív erők atomfenye­getései és provokációi ellen, az urán­érc közös felhasználásának nemcsak gazdasági előnyei vannak. A szovjet-csehszlovák kereskedelem mindkét országra nézve nagy jelentő­ségű. A Szovjetunió, amely a Cseh­szlovák Köztársaság fő kereskedelmi partnere, a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának biztosítja a szükséges nyersanyagok, élelmiszer, gépek és r

Next

/
Thumbnails
Contents