Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-25 / 144. szám, szombat

PÁRTÉLET Pártcsoport a nagyobb hatékonyságért Csehszlovákia Kommunista Párt­ba olomouci kerületi konferenciá­jának határozata megkívánja a a többi között, hogy a pártszer­vezetek növeljék a pártmunka színvonalát. Mi szükséges ehhez? Érvényesíteni a párt vezető sze­revét, helyesen alkalmazni a párt alapszabályzatát, emelni minden párttag felelősségét a párthatáro­zatok teljesítéséért, megszilárdíta­ni a párt kapcsolatát a tömegek­kel és megnyerni őket a második ötéves terv feladatainak teljesíté­re. Ha azt kívánjuk, hogy a párt­szervezetek munkája magasabb színvonalú legyen, mindenekelőtt t pártcsoportok munkáját kell megjavítani, miután ott dől el a párthatározatok teljesítése, illetve betartása. Á prostéjovi Agrostroj mezőgazda­sági gépgyár kilencedik alapszerveze­tének harmadik pártcsoportja szép eredményeket mutathat fel munkájá­ban. Az eredmények titka, hogy a kitűzött politikai feladatokat össze­kötötte a gazdasági feladatokkal, a he­lyes megoldásokat választotta és harcolt a fogyatékosságok kiküszöbö­léséért. A csoport jó munkája a csoport vezetőjétől is függ. A har­madik pártcsoport tagjai túlnyomó­részben konstruktőrök, a pártcsoport vezetője Miroslav Otruba elvtárs. A csoportnak 12 tagja van és mind­nyájan részt vesznek a csoport munkájában. Otruba elvtárs ügyel arra, hogy a pártmunkából minden tag — lehetőleg egyenletesen — vegye ki részét. Ezért minden alka­lommal kijelöli, ki Írja meg az ülés jegyzőkönyvét, jegyzeteket készít, amelyből látható, ki milyen megbí­zatást vállalt, vagy kapott és ellen­őrzi azok teljesítését. Ez a pártcsoport nemcsak formai üléseket tart, hogy valamilyen tevé­kenységet mutasson ki, hanem szük­ség szerint — néha havonta kétszer, de ha kell, hetenként kétszer ül össze. — A pártcsoportnak — mondja Otruba elvtárs — szükség szerint azonnal reagálnia kell a felmerülő problémákra. Ilyenkor haladéktala­nul összeülünk, vitatkozunk és e a­tározzuk, mi a teendő. Ezt azután meg is valósítjuk. Fontos, hogy a pártcsoport gyűlését jól előkészítsük, hogy ne vitatkozzunk csak általános­ságban, hanem tárgyilagosan a napi­renden levő ügyhöz szóljunk hozzá. Ez a magyarázata annak, hogy a pártonkivüliek is bizalommal vannak irántunk és gyakran figyelmeztetnek a megoldásra váró kérdésekre. A pártcsoport jó munkáját pél­dák bizonyítják. Az üzemi konferen­cián bírálták a konstrukciós osztályt, mert nem készítette el időre a raj­zokat a VK 25 típusú kifúvóhoz. A konferencia után a pártcsoport azonnal foglalkozott a bírálattal és megbízta Bayer .elvtársat, a konst­rukciós osztály vezetőjét, hogy ál­lapodjon meg a gyártási részleg ve­zetőjével a jobb együttműködést illetően. Természetes, hogy a kifo­gásolt rajzokat sürgősen elkészítették. A pá-tcsoport foglalkozott a ter­melés hatékonyságával a mezőgazdaság szakaszán. Azáltal, hogy a mezőgazda­sági gépekkel nem bánnak szaksze­rűen, a népgazdaságot évente sok­milliós kár éri. A pártcsoport meg­kísérelte elemezni, mi ennek az oka és hogyan lehetne ezt a fogyatékos­ságot megszüntetni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy készítsenek is­meretterjesztő filmet erről a gép­állomások dolgozói, valamint a szö­vetkezeti és egyénileg gazdálkodó pa­rasztok számára. Ilyen film gyártá­sa azonban elég sokáig tart. Ezért a pártcsoport diafilmek segítségével óhajt segíteni és a diafilm készítésé­vel František Houfbauer elvtársat bízta meg A diafilm már el is ké­szült, most írják hozzá a szöveget és a gépállomások, EFSZ-ek, állami gazdaságok dolgozói ily módon rész­letesen megismerkedhetnek a mező­gazdasági gépek helyes kezelésével és karbantartásával. A soronkövet­kező feladat, hogy eze^ a szemlél­tető segédeszközök minél több dol­gozó kincsévé váljanak. A kilencedik alapszervezet har­madik pártcsoportja igen hatható­san támogatja a konstrukciós osz­tály vezstőjét. Bayer elvtárs viszont, mint a pártcsoport tagja, előre megismerteti csoportja kommunistáit a legközelebbi feladatokkal. A cso­port tagjai, akik szoros kapcsolatban vannak pártonkívüli munkatársaikkal, elbeszélgetnek velük és így közösen oldják meg a gyakran bizony nem könnyű feladatokat. A prostéjovi Agrostroj e pártcso­portjának példája bizonyltja, hogy a pártcsoportok eredményes munkát végezhetnek. A siker titka, hogy nem várnak fentről érkező „instrukciók­ra", hanem a munkahely szükségletei alapján végzik a párttal szembeni kötelezettségüket. Ezzel érvényesí­tik a párteÜenőrzés jogának azt a részét, mely előírja a gazdasági ve­zetőknek nyújtandó segítséget, a gazdaságosság nagyobb hatékonysá­gát, aminek eredménye nemcsak az üzemben, hanem egész népgazdasá­gunkban láthatóan és érezhetően megmutatkozik. JÖ SÁNDOR Nagyra becsüljük a propagandisták munkáját Rövidesen értékeljük az idei párt­oktatási év eredményeit s ezzel egy­úttal a propagandisták munkáját is. A nagymegyeri járásban a pártszer­vezetek és a járási pártbizottság kö­zel 90 propagandista tevékenységét mérlegeli. Nagyobb részt olyan elvtár­sakról van szó, akik felismerték párt­megbizatásuk jelentőségét és ouaadl lelkiismeretes munkát végeztek. Nagyra becsüljük a propagandisták munkáját, mivel pártunk ideológiájá­nak tanításával erősítik a pártot, emelik a pártmunka színvonalát. Több propagandista eredményes munkáját említhetnénk. Sokan vannak olyanok, mint Steberla elvtárs, a Füzesi A i -ni Gazdaság pártszervezetének tagja. Šte­berla elvtárs nemcsak a párttagok ta­nításával, az iskolázás jó színvonalá­val törődött, hanem azzal is, hogy mi­nél több pártonkívüli vegyen részt a pártiskolázáson. És az eredmény? Az üzemi pártszervezet ebben az évben tíz olyan tagjelölttel erősödött, akik pártba való felvételükre jól felkészül­tek. A propagandistáknak nagy szerepük van a párt és a tömegek kapcsola­tának elmélyítésében. A párttagok ideológiai színvonalának emelésével ér­hetjük el, hogv a párt politikáját, a materialista világnézetet helyesen ma­gyarázzák meg munkatársaiknak. Járásunkban az összes propagandis­ták részt vesznek a tömegpolitikai meggyőző munkában. Különösen a vá­lasztások előtt tapasztaltuk ezt. A pro­pagandisták a nyilvános gyűlések szá­zain beszéltek. Megmagyarázták a vá­lasztások jelentőségét, a nemzeti bi­zottságok tevékenységének lényegét és más, a lakosságot érdeklő kérdéseket. A propagandisták munkája sokolda­lú és kihat az élet minden részére. Ezért megfelelő politikai felkészült­séggel, munkásmozgalmi tapasztala­tokkal rendelkező elvtársak képesek legjobban betölteni ezt a megbízatást. Amikor a pártoktatás színvonala eme­lésének lehetőségeit keressük, nélkü­lözhetetlennek tartjuk a propagandis­ta-gárda jó összetételéről és képesíté­séről való gondoskodást. Főleg a kö­vetkező pártoktatási év állítja komoly feladatok elé a propagandistákat, mi­vel új alakulatok létesülnek: a mar­xizmus-leninizmus alapkérdéseit ta­nulmányozó körök, a CSKP történel­mét tanulmányozó körök, és az SZKP tapasztalatait tanulmányozó körök. örvendetes tény, hogy a most zá­ruló pártoktatáson majdnem annyi pár­tonkívüli vett részt, mint párttag. A járási esti iskolákon 69 pártfunk­cionárius tanult. A jövő évben előre­láthatóan ezek a számok még emelked­ni fognak. Ez jelentősen növeli az alapszervezetek és a pártbizottságok felelősségét, a propagandisták helyes kiválasztásáért. A pártszervezetek június l-ig érté­kelik a propagandisták munkáját és július l-ig választják ki a propagan­distákat és a velük folytatott beszél­getések alapján ideiglenesen beosztják a hallgatókat az egyes pártoktatási csoportokba. Nincs sok időnk! Főleg most, amikor emellett nagy gondot kell fordítanunk a növényápolásra, a nyári munkák előkészítésére. Ennek ellené­re azonban nem szabad elhanyagol­nunk a pártoktatással összefüggő fel­adatok biztosítását sem. A nagymegyeri járási pártbizottság május 16-án tartott teljes ülésén be­hatóan foglalkozott a párttagok ideo­lógiai nevelésével és egész sor hatá­rozatot fogadott el ezzel kapcsolatban. A határozatok főleg arra irányulnak, hogy az egész pártszervezetek ügyévé tegyék a következő pártoktatási év előkészítését, és a propagandisták ki­választását. Ugyanakkor az ideológiai neveléssel kapcsolatban gondot fordí­tunk a pártsajtó terjesztésére is. El akarjuk érni, hogy járásunkban ne le­gyen olyan párttag,_ vagy tagjelölt, aki rendszeresen ne olvasná a pártsajtót. Az idei pártoktatási év befejezése és a jövő év előkészítése felelősségteljes munka. Pártszervezeteink és szerveink feladata, hogy nagyobb mértékben keltsék fel az ideológia^ nevelés iránti érdeklődést és a pártiskolázás jő meg­szervezésével teremtsék meg a harcos e'méleti vitáknak, a kérdések bátor felvetésének és megoldásának még jobb légkörét. Szigeti József, a nagymegyeri járási pártbizott­ság titkára. A cipők városában Festői szép vidéken, egy kis folyó partján fekszik Szlovákia legfiatalabb városa, Partizánske. Egyenes, beto­nozott utcáit lombos fák, akácok, szomorúfűzek szegélyezik, amelyek árnyékában családi lakóházak, emele­tes épületek bújnak meg. Tavaszi és nyári estéken, amikor az éjszaka rá­csókolja homályát a fákra, mezők­re, házakra, elcsendesül a város és a meleg tavaszi éjszakában csak a csattogó fülemüle csodás dala veri fel az álmodó városka éjszakai nyu­galmát. Nincs ebben a városkában egy ko­pott ház sem, amely a múltra em­lékeztetne. De nem is lehet, mert három évtizeddel ezelőtt a völgyben folydogáló folyócska partján még egy viskót sem lehetett látni. Csak a szántóföldek keskeny, hegybe kapasz­kodó parcellái húzódtak errefelé. Az­óta épült fel Partizánske, melynek nevét régi térképeken meg sem le­het találni. A vasútállomással szem­ben, a város szélén emelkedik az Augusztus 29. Üzem, hazánk második legnagyobb cipőgyára. A városka csaknem összes lakói ebben a gyár­ban dolgoznak, de sokan vidékről is bejárnak. Ha végigjárod a városka utcáit, megtalálod itt mindazt, ami a lakók kényelmes életéhez szüksé­ges. A folyó partján korszerű sport­pálya, mellette strandfürdő, teniszpá­lya, télen korcsolyapálya, a város szí­vében pedig többemeletes kultúrház, vendéglő, szálloda és az utcákon sor­ban internátusok, lakóházak, amelye­ket zöld pázsit és fákkal szegélye­zett sétányok választanak el egymás­tól. A város lakóházainak és középü­leteinek nagy része már a felszaba­dulás után épült. Azóta létesítették a sportpályát, építették az interná­tusokat, mert a „mindenható" Baťa, a város alapítója, nem tartotta szük­ségesnek ilyen „fényűzést" adni al­kalmazottainak. A cipőgyárat is csak azért építette ide, mert a környék szegény volt és ezért itt olcsó mun­kaerőre talált. Ez a minden hájjal megkent kapitalista valamikor óriási vagyont harácsolt össze a munkások verejtékén, mert övé volt itt minden: üzletek, vendéglők, lakóépületek, er­dők, hegyek — talán még a levegő is. A bér, amit a munkás nála meg­keresett, újra visszavándorolt Baťa zsebébe. Neki fizetett a munkás lak­bért, az üzletekben vásárolt áruért. A gyár piros, többemeletes épüle­teivel, magas gyárkéményével mesz­szire kiemelkedik az egy-kétemeletes lakóházak hátteréből. Gumi- és bőr­cipőket, preciz cipőgyári gépeket gyártanak itt, melyek nemcsak ha­zánk szükségletére készülnek, hanem a kis, hétezer lakosú szlovákiai vá­roskából elvándorolnak a népi de­mokratikus államokba, a Szovjetunió­ba, de még a földkerekség távoli, hogy a Baťa által végsőkig feszített normákat m'a könnyen túlteljesítik a munkások. Egyszerűsítenek, újítanak és tökéletesítik a módszereket, mert hiszen ez a jövedelem már nem a Baťa zsebébe vándorol, hanem a mun­kások jólétének emelésére szolgál. Eb­Gustáv Kráľ kiváló munkás, gépe mellett ben rejlik a szocialista rendszer leg­nagyobb előnye. Vegyük pl. Gustáv Krált, vagy Hojčko Mihályt. Ha hoz­zájuk állnál a géphez és összeha­sonlítanád munkájukat a többiével, semmi eltérőt sem látnál. Pedig még­is van különbség munkájuk között. Král, akit már 12-szer értékeltek mint legjobb munkást, úgy vágja a talpat, mintha legalább is aranyból lenne. Vigyázva szab, háromszor mér és csak egyszer vág, hogy minél ke­vesebb hulladék legyen. Normáját csaknem duplájára teljesíti és sze­mélyi számláján minden hónapban 2500—3000 korona értékű anyagmeg­takaritás szerepel. Hojčko Mihály sem marad el mögötte, csak 1—2 százalékkal. És így dolgoznak többen is, mint Karol Pauer, Viktor Ondruš­ka, Rudolf Lištiák, akik már nem egyszer kaptak jutalmat talpbőr meg­takarításért és több hónapon keresz­tül a legjobb munkás cím elnye­réséért. Ilyen derék munkásokkal dicsekedhet Ján Turza műhelyvezető, aki csak a havi kimutatásokból tudja megmondani pontosan, hogy melyik is dolgozik a legjobban. Néha csak 1—2 százalékos jobb normateljesítés­ről vagy 50—100 koronával nagyobb anyagmegtakarításról van szó, de a szocialista rnuokiaversenyben ez a döntő, hogy ki legyen az élen. így van ez már náluk nagyon régen. A műhely kollektívája az első ne­Partizánske lakói brigádmunkával szépítik városukat dél-amerikai országaiba is, mint pl. Brazíliába, Argentínába (pedig itt van most Baťa cipőgyára), és máshová is, ahol sikeresen megállják helyüket gyártmányaink a nagy konkurrenciá­ban. A nagyméretű gyár bejáratánál már kora reggel 6 óra előtt is nagy a forgalom. Teherautók, autóbuszok jönnek-mennek és a városkából, va­lamint a környék falvaiból — mint valami lavina — folyik a gyárba a munkások tömege, hogy a gépekhez, futószalagokhoz álljanak. Az alsórészkészítő műhelyben gépek zakatolása fogad. A munkások bőrtalpakat, sarkokat vágnak ki nagy darab b örökből, ettől oly nagy a zaj. Mi van ebben a műhelyben érdekes? Maguk az emberek. A gépeknél dol­gozó munkások. Mindegyikről külön cikket lehetne írni, mert megérdem­lik. Az itt dolgozó munkások feltár­ták azt a nagy tartalékot, amit Baťa hiába igyekezett kipréselni, kiszorí­tani belőlük. Ez a munkához való jó viszony. Szinte csodálkozom azon, gyedévben 260 000 korona értékű talpbőrmegtakaritást ért el. 57 mun­kásnak van itt személyi számlája, amelyre az anyag- és szerszám meg­takarítást jegyzik. Pontos kimutatás ez, ennek alapján fizetik ki a pré­miumokat, melyek a megtakarított anyag értékének 30 százalékát teszik ki. — Munkásaink — egyéni kötele­zettségvállalásokkal — a termelés meggyorsítására törekszenek — mondja Ján Turzo, a műhely vezető­je, majd így folytatja: — 32 egyén: és egy kollektív kötelezettségvállalá­sunk van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszte­le,tére. A szomszédos felsőrész®yártó műhelyben hasonló a helyzet. Gépek, emberek és a munka megszokott üteme. Itt csak három számot jegyzek 'fel: 293 000 korona anyagmegtakarítás az első negyedévben, 128 egyéni kötelezett­ségválMás és 119 egyéni számla. Eh­hez még Holák József munikás hévéi. Ki ő? Egy derék munkás, párttag, aki munkája mellett családjára, ha­zájára, a jövőre is gondol. Most is azon törekszik, hogy minél több mun­katársát győzze meg arról, hogy egy kis jóakarattal az ötéves terv fel­adatait korábban is lehet teljesíteni. Az ő péládját ma már többen köve­tik az üzemben. Jozef Bujalka esz­tergályos a gépgyártó üzemből me­rész felajánlással állt a gyár dolgo­zói elé. Az év végéig teljesíti az : egész ötéves terv reá háruló felada­tát, márpedig ez nagy szó. Erről beszélgettünk, amikor Jozef Holák gépéhez léptünik. Két munkatársával éppen valami papír felett tanácsko­zott. Megismerkedésünk után egy ne­héz kézzel teleírt papirost nyomott a kezembe. — Nézze már, jól meg van-e írva, m/aga jobbam tudja. i — Mi ez? — kérdem. I — Határozat! A Béke-Világtanács­nak küldjük. Felhívás ez a nagyha­talmakhoz, hogy szüntessék be a hid­; rogénbomba-robbantásokat. Végigfutottam az egyszerű szavak sorain, melyek a szívekből fakadtak. A munkások egyenesen a gép mellől írták óhajukat. Békét, nyugodt életet és munkát akarnak. Hagyjanak már fel a népeket rettegtető háborús elő­készületekkel. Ez a rövid tartalma a határozatnak. — Nagyon jó a határozat — mon-. dom. — Akkor elküldjük — mondja mo­solyogva és viszi a papírt az irodába átgépel tetni. A tervezőosztályon Tovább megyünk a modellezők osz­tályába. Itt tervezik és készítik az új, divatos női és férficipőket, ame­lyeket csak a jövő évben gyártanak az üzemben. Ez a modellező műhely az országos cipőkollekcióhoz 30 új modellel járul hozzá. Itt van mind a 30 pár szebhnél szebb nőd és férfi­cipő eg,y asztalon, ahol várják a szi­gorú bírálókat, kereskedelmi vállala­taink szakembereit, akik kiválogatják vagy elvetik az új modelleket. Van ^tt disznó- és borjúbörből kombinált csinos női félcipő, vagy tetszetős szí­nű, elasztikus női nyári cipő, mely­nek talpa olyan könnyen hajlik, mint a vessző, nyári férfiszandálok, moka­szin, stb. Pavel Krakö mester most éppen új szlovák ornamentumos női cipőmodelljén dolgozik, melyet a brüsszeli világkiállításra készít, ahol cipőiparunkat fogja reprezentálni. Van itt nagyon sok látnivaló, de ami­kor az újítőosztályba lépünk, itt még több az Irnivaló, mert azokat a szá­mokat, amelyekkel itt dicsekednek, meg kell írni. Štefan Kerek, az üzemi pártszervezet elnöke, kivel együtt jártuk végig a munkahelyeket, büsz­kén mondja el az eddig elért sike­reket. — Üzemünkben azért öltött oly széles méreteket az újítómozgalom, mert mind részlegszervezetünk, mind a szakszervezet is gondot fordít erre. Újítóink azt is tudják, hogy elfoga­dott újítási javaslataikat legkésőbb két hónapon belül megvalósítják. Ez nálunk a szabály. e Štefan Kerek egy pillanatra elhall­gat és Jozef Sivýhez, a versenyfele­lőshöz fordul. — Mutasd csak azokat a papírokat. — Itt van pontosán. Február, má­jus és szeptember hónapokat az újí­tási javaslatok hónapjának jelöltük ki. Februárban összesen 103 beadott újítási javaslat közül 30-at már rea­lizáltunk is. Az első negyedévben 169 újítási javaslat érkezett dolgozóink­tól, melyek realizálásával előrelátha­tólag 460 000 koronát takarítunk meg. Áprilisban 63 735 korona prémiumot fizettünk munkásatoknak az anyag­megtakarításért. Ezeket csak úgy mellékesten jegyzem meg. 12 hónap alatt az újítási Javaslatok 324 000 ko­rona megtakarítást hoztak nekünk. Még csak annyit, hogy az újítómoz­galom kiszélesítése csak egy kis lánc­szeme azoknak az intézkedéseknek, melyekkel a termelés hatékonyságá­nak növelésére törekszünk. A szocia­lista munka varseny keretében még bevezetjük az „50, 100 és a 200 ez­reseket". Hogy mi ez? Akik 50, 100, vagy 200 ezer korona értékű anyag­megtakarítást érnek el, azokat elis­merő jelvénnyel és pénzzel jutalmaz­zuk. Ezenkívül a legjobb műhely és a legjobb üzem elnyeri a Szlovák Nemzeti Felkelés műhelye, vagy üze­me elnevezést. Így akarjuk teljesí­teni azt a kötelezettségvállalást, me­lyet gyárunk dolgozói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisztele­tére tettek. Így fejezte be a pártszervezet elnöke magyarázatát. Meg lehetünk győződve arról, hogy a Partizánske! Augusztus 29. Cipőgyár dolgozói az első oldalon közölt kötelezettségvál­lalásukat becsülettel teljesítik is. Horváth Sándor ÜJ SZÖ 1957. május 28. Ždanovova 1.

Next

/
Thumbnails
Contents