Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-25 / 144. szám, szombat

Hatalmas sztrájkhullám Olaszországban Róma (ČTK) — Olaszország csaknem egész területén erősödik a munkások és földművesek sztrájkmozgalma a munka- és életfeltételek megjavításáért. Május 23-án a szakszervezetek felhívására 10 000 olasz fém- és kohómunkás sztrájkolt a munkaidő lerövidítéséért az eddigi munka-bérek megtartása mellett. A szakszervezetek a munkások követelésének támogatására közölték, hogy Olaszországban 1952-től 1955-ig a munkatermelékenyBég 52,6 százalékkal, míg a munkabérek csak 3 százalékkal emelkedtek. A Rómában hétfőn kezdődött sztrájk május 23-án kiterjedt Lombardia, Liguria, Veneto, Emilia, Toscania és Szardínia tartományokra, amelyekben 350 ezer munkás szüntette be a munkát. A Pó folyó völgyében már 27 napja sztrájkoló mezőgazdasági munkások elérték első sikereiket: 51 község közül 25-ben a nagybirtokosok kénytelenek voltak elfogadni a munkaszerződések megújítását és teljesíteni a sztrájkolok követeléseit. Gheorge Stoica nyilatkozata prágai útja előtt Damaszkusz modern városnegyede Bukarest (CTK) — Gheorge Stoica, * román Nagy Nemzetgyűlés elnökségének tagja, a /Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségének vezetője a küldöttség elutazása előtt május 23-án a ČTK bukaresti tudósítója előtt nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott arra, hogy a román parlamenti küldöttség csehszlovákiai látogatásában új hozzájárulást lát a két ország nemzetei között fennálló hagyományos baráti kapcsolatok megerősítéséhez. A két országot érdeklő kérdésekben folytaBrentano átadta Szmirnov nagykövetnek a szövetségi kormány jegyzékét Bonn (ČTK) — H. Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyrriinisztere május 23-án átadta. A. A. Szmirnovnak, a Szovjetunió Német Szövetségi Köztársaság-beli nagykövetének a szövetségi köztársaság jegyzékét. A szövetségi kormány ezzel a jegyzékkel felel az április 27-i szovjet jegyzékre, amelyben a Szovjetunió figyelmeztetett atra a veszedelmes helyzetre, amelyet az atomfegyvereknek a Német Szövetségi Köztársaság területén való elhelyezése és a nyugatnémet hadseregnek atomfegyverekkel történő felszerelése Európában teremt. Ciprus szigetén 24 órás , sztrájkot hirdettek ki Nicózia (ČTK) — Az EOKA hazafias szervezet szombatra, május 25-re az egész szigeten 24 órás általános sztrájkot hirdetett tiltakozásul az ellen, hogy az angol gyarmati hatóságok mindeddig nem szüntették meg Ciprus szigetén a rendkívüli állapotot és nem bocsátották szabadon a letartóztatott hazafiakat. Emelték az angol'gépgyári munkások béréi London (ČTK) — Az angol gépipari szakszervezetek vezetői és a munkaadók a. gépiparban alkalmazott hárommillió munkás munkabérének 6,5 százalékos emelésében állapodtak meg. Amint ismeretes, az angol gépipari munkások március végén sztrájkba léptek, mert 10 százalékos munkabéremelési követelésükre a munkaadók 3 százalékos munkabéremelési ajánlattal válaszoltak. A jobboldali szakszervezeti vezetők árulása folytán a sztrájkot 3 hét után félbeszakították. , tott eszme- és tapasztalatcsere megerősíti mindkét ország közös ügyét, a Szovjetunió vezette szocialista országok egységét, amely a világ nemzetei biztonságának és békéjének örök védőbástyája. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége Berlinben Berlin (ČTK) — Május 22. óta Berlinben tartózkodik a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának ' képviselőivel tárgyal. A Francia Kommunista Párt KB küldöttségének tagjai: Jacques Duclos, a párt Központi Bizottságának titkára és politikai irodájának tagja, Georges Frischmann, a politikai bizottság tagja, Roger Garaudy, a politikai bizottság póttagja és Piertie Villon, a Központi Bizottság tagja. ; A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének útja azt a' célt szolgálja, hogy hozzájáruljon a Francia Kommunista Párt kapcsolatainak megerősítéséhez és kibővítéséhez a többi kommunista- és munkáspártokkal. Május 23-án a két küldöttség meflkezdte a tanácskozásokat. Az NDK népi kamarája jóváhagyta az 1957-es f erve! Berlin (ČTK) — Májüs 23-án az 1957. évi költségvetési terv vitájával folytatták a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 26. teljes ülését. Németország Szocialista Egységpártja nevében Friedrich Ebért képviselő, Nagy-Berlin főpolgármestere vett részt a vitában. Több példával mutatott rá, mily lényegesen különbözik az NDK és a szövetségi köztársaság pénzügyi gazdálkodása. A többi között megállapította, hogy a községek eladósodása a Német Szövetségi Köztársaságban a múlt évben 6273 milliárd márkát ért el az 1950. évi 542 millió márkával szemben. A bonni kormány 1950 óta a volt aktív nácik járadékaira 6,2 milliárd márkát fordított. A vita befejezése ,után az NDK népi kamarája egyhangúlag jóváhagyta az 1957 évi költségvetést. Ezzel véget ért a népi kamara 26. teljes ülése. Alberto Jacoviello, olasz újságíró, az UNITÄ különtudósítója körutat tett az^ arab országokban, alábbi cikkében Szíria problémájával foglalkozik. Damaszkusz nemcsak az arab Kelet legszebb városa, hanem eszményi fővárosa is. Szíria volt az első az arab államok között, amely úttörőként lépett arra az útra, melyen a világ e részén fekvő országoknak haladniok kell: viszszautasít minden „segélyt", mely politikai feltételektől függ, a Trumanprogram 4. pontjától egészen az Eisenhower-doktrináig, — együttműködik a szocialista világgal, az arab nemzet politikai egyesülésére törekszik. Ez a magyarázata a szüntelen belső és külső támadásoknak e kis ország ellen, amelynek csak három és félmillió lakosa van és amely — mint vezetői hangsúlyozzák — az utolsó 15 év alatt még három hónapig sem élvezett igazi békét. Azokban a napokban, amikor Huszszein Jordániában az államcsínyt elkövette, Damaszkuszban voltam. Ammanból érkeztem éppen, amely Damaszkusztól autóval csak három és fél órányi út. Mesterséges határ választja el a két országot, a vidék egyforma és elég autónkból egy pillantást vetni a földekre, hogy lássuk, a szíriai és a jordán gazdaság immár 40 éves állami elkülönítése után is szervesen együvé tartozik. Egy vidék ez és kettéosztása csupán a két nagyhatalom, Anglia és Franciaország hódítása következtében beállott gyarmati osztozkodás következménye. Ennek ellenére nincs olyan felelősségteljes politikus Damaszkuszban, aki visszakívánná a régi viszonyokat. Ammanban viszont ellenkező a helyzet. Ott a vezető körök nagyon jól tudják, hogy Jordánja Szíria nélkül egyszerűen életképtelen, az ország újraegyesítését történelmi szükségességnek tartják, amit a jelenlegi viszonyok csak késleltetnek. Ebben a kérdésben a legnyíltabbak és bizonyos értelemben a legtürelmetlenebbek a jordániai Baath-párt aktivistái és vezetői. Bizonyára innen származik Husszein keserű ellenszenve a Baath-párt vezetőivel szemben. A fiatal uralkodó bizonyára tisztában van azzal, hogy Szíriának és Jordániának a külföldi gyámkodástól mentes újraegyesülése királysága végét jelentené. Hisz aligha várható, hogy a szíriaiak országukat a Hasemi-ďinasztiának ajándékul ajánlanák fel. Ez az egyik mozgató erő, amelyet Washington működésbe hoz, hogy Jordániát a másik oldalról: Irak és SzaúdArábia felől a számára kívánatos helyre emelje. Ez egyike annak a £ok kérdésnek, amelyek a világnak e térségében bizonytalanná teszik az egyensúlyt és állandóan újabb bonyodalmakat okoznak. Mint sok ehhez hasonló kérdés, ez sem a politikai vagy történelmi „főbűnök" egyikének következménye: sokkal inkább az imperialista uralom eredménye s abból származik, hogy ezt a vidéket a gyarmati hatalmak egymás között felosztották. így most az országot belesodorják az angol és az amerikai, imperializmus közötti ellentétekbe és' egy másik konfliktusba, mely ennél sokkal komolyabb: az arab népek és az imperializmus közötti konfliktusba. Történelmi fejlődés Szíria e konfliktusban kemény diót jelent. Mivel az ország hamarabb szabadult fel a külföldi uralom alól, mint a szomszédos államok, Damaszkusz azokban az években, amikor az arab Kelet nemzeti mozgalmai még -nem fejlődtek ki és nem állottak kapcsolatban egymással, hatalmas vonzóerőt gyakorolt. Szíria politikai vezetői nem hagyták magukat belesodorni a regionális kérdések bonyolult hálózatába, szembeszálltak mindazokkal a tervekkel, amelyekkel az imperializmus itt meg akarta vetni lábát, kezdve a „nagy Szíria" és a „termékeny félhold birodalma" tervétől egészen az Irakkal váló egyesülés tervéig. így utat nyitott egy új felfogásnak, az arab nemzet egysége gondolatának, amely ma a szíriai külpolitika alapja és innen few jedt Egyiptomba és Jordániába is. „Az arab országok egyesülésének vá* gya — a szíriai államvezetés alapgoM dolata — nem véletlen és változó körülmények eredménye, sem pedig érzelgős vágyak szüleménye és a legkevésbé sem egy bizonyos párt vagy a pártok egy csoportjának propagandája. Ebben a kívánságban kifejezésre jut az igazi szükségszerűség, az a tör-' ténelmi fejlődés, amely politikai csoportok akaratától és kívánságától füg-i getlen. Az egyforma nyelv és vallás, a közös történelem és ennek következtében az azonos lelki beállítottság — mindezen összetevők hatásából keletkezik a közös kultúra. A gazdasági feltételek azonosak vagy kiegészítik egymást. Mindezek a tényezők, amelyek a mesterséges akadályok ellenére érvényre jutottak, a közös fejlődés irányát szabják meg. Ezek a reális és objektív tényezők alkotják s problémának — az arab egység problémájának — tulajdonképpeni alapját." v Damaszkusz régi arab negyedének egy szűk utcája (Befejezés következik) Dolgozóink jólétének egyik forrása: Egyre gazdagodó külkereskedelmi kapcsolataink A csehszlovák gazdaság fejlődésében jelentős helyet foglal el a külkereskedelem. A külkereskedelem a csehszlovák gazdaság keretén belül olyan eszköz, amellyel meggyorsítja az ipar és a mezőgazdaság valamennyi ágazatának fejlődését. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy az első ötéves terv végén a csehszlovák kivitel értéke a nemzeti jövedelem egy ötöde volt. 1948 óta külkereskedelmünk szervesen és tervszerűen évről évre növekszik. A statisztikai adatok szerint a külkereskedelem terjedelme a múlt évben 18,5 miliárd volt, ami az 1955ös évvel szemben 15,6 százalékos emelkedést jelent, s ha az 1948-as évet vesszük alapul (100-as index) az 1956-os év 180 százalékos emelkedést mutat. És ami fontos: harmonikus egyensúlyban van, mert összetevői, a behozatal és a kivitel egyensúlyban állanak. A múlt évben a kivitel 10 milliárdot, a behozatal 8,5 milliárdot tett ki (1955-ben a kivitel 8,5 milliárd, a behozatal 7,6 milliárd, 1948ban a* kivitel 5,4 milliárd és a behozatal 4,9 milliárd volt). Minek köszönhetjük a külkereskedelem e fejlődését ? Elsősorban a ÖJ SZÓ 1957. május 25. gépipar növekedésének, amely nemcsak a csehszlovák gazdaság szükségleteit elégíti ki, hanem kivitelre is termel. Az egész kivitelben a gépipar aránya 1948-ban 15 százalék volt, a múlt évben a kivitelre került árucikkek 10 mililárdjából a gépipar kivitele 4,6 milliárdot tett ki. Az 1948-as évhez viszonyítva a cseszlovák gépipari kivitel csaknem hatszorosára emelkedett. Hasonló emelkedést mutat a behozatal is. Iparunknak nagymennyiségű nyersanyagra, főleg vasércre, kaucsukra, textilipari nyersanyagokra van szüksége. A lakosság vásárlóereje pedig közszükségleti cikkek és élelmiszerek behozatalát teszi szükségessé (az élelmiszerbehozatal például az 1948. évi 1,6 milliárdról 1956-ban 2,1 milliárdra emelkedett). Egészben véve a csehszlovák külkereskedelem a terv szerint fejlődik (a kiviteli tervet 102,5 százalékra, a behozatalt 98,3 százalékra teljesítettük). A behozatali tervet a múlt év végén a Közel-Keleten lejátszódott események következtében nem teljesítettük. Most pedig néhány szót külkereskedelmünk territoriális összetételéről. Gazdaságunk fő támasza a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelmünk, e kereskedelem részaránya az egész kereskedelmi forgalomban a külkereskedelmi forgalomnak körülbelül háromnegyedére stabilizálódott. A szocializmus táborához tartozó országok gazdasági együttműködésének a legjobban a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések felelnek meg, amelyek a fejlődés világos távlatait nyitják meg és lehetővé teszik, hogy a külkereskedelmet szorosabban beépítsék a gazdasági tervek rendszerébe. Ebből a tényből származik a szállítási határidők betartásának és a kiváló minőségnek nagy fontossága, mert egyébként fennakadás áll be a fontos gazdasági objektumok építésében és a tervezett áruforgalomban. A legszélesebbkörű együttműködés érdekében Csehszlovákia tagja a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának. E tanács feladata a gazdasági tapasztalatok kicserélésének, a kölcsönös technikai segélynyújtásnak, a nyersanyag-, élelmiszer-, gépszállítmányoknak stb. megszervezése. A csehszlovák külkereskedelem legnagyobb tételét a Szovjetunióval folytatott kereskedelem képezi, amely az egész külkereskedelemnek csaknem egyharmadát teszi ki. A második helyen a Német Demokratikus Köztársaság, a harmadik helyen Lengyelország áll. Nagy szerepet játszanak azonban a nyugat-európai országok is, amelyekkel kereskedelmi kapcsolatunk van. Legfontosabb partnerünk Nyugat-Németország, amely Csehszlovákia külkereskedelmében a hatodik helyet foglalja el. Utána következik NagyBritannia, Ausztria, Svájc, Finnország. Ugyancsak fontos szerepet játszanak e téren a kevéssé fejlett iparú közép- és közel-keleti államok, a délamerikai és afrikai országok. Az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelem egyharmadával növekedett és részarányuk egész külkereskedelmi forgalmunkban 13,5 százalékról 15,4 százalékra növekedett. A szállítmányok nagysága szerint ezen államok élén India áll, s fokozódó irányzatot mutat az Indonéziával, Egyiptommal, Brazíliával, Argentínával folytatott kereskedelmünk is. Ha összehasonlítjuk a múlt évben kötött, vagy meghosszabbított szerződéseket, azt látjuk, hogy Csehszlovákia kereskedelmi összeköttetései egyre jobban kiterjednek az egész földkerekségre. így például megújítottuk fizetési szerződéseinket Finnországgal, Hollandiával, Görögországgal, új szerződést kötöttünk a Német Szövetségi Köztársasággal. E szerződéseknek csupán felsorolása is sok helyet foglalna el. Említsük meg az Olaszországgal kötött kereskedelmi és pénzügyi szerződést, amelynek megkötésére 18 év után került sor, valamint a Nagy-Britanniával kötött szerződést, amelyen a tengeren túli angol fennhatóság alá tartozó területekhez fűződő kereskedelmi kapcsolataink is alapulnak. És így folytathatnánk tovább. A csehszlovák küldöttségek tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Nemzetek bizottságaiban is, mint például az Európai Gazdasági Bizottságban, a Latin-Amerikai Bizottságban stb. Külkereskedelmünk visszatükrözi egész gazdasági életünket: hozzájárul a lakosság életszínvonalának állandó emeléséhez és a nemzetek közötti baráti kapcsolatok megszilárdításához. Dr. František Šulc