Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-18 / 137. szám, szombat

A M&mmti ftmtl _ ^llllllllllllllillii* Minden szónál ékesebben beszélnek mdott mvmáfaí ­eredményeink Ott. ahol a Garam mentén dom­bok húzódnak északról délfelé, ahol egyre több édes nedvet, pi­rosló almát s acélos búzát aján­dékoz a föld lakóinak, ott bújik meg a domboldalban Nagypeszek. A nevéről Ítélve az idegen azt hinné, hogy ez valóban nagy köz­Kvasz Pál ség lehet. Pedig nem így van. Alig 70—80 házból álló falu ez. Nem is olyan régen még itt is gróf Brau­ner volt az úr, akinek 99 majorja volt ezen a vidéken s emellett az oroszkai cukorgyárnak is részvé­nyese volt. — Neki nem okozott gondot a mindennapi betevő falat előterem­tése, de nekünk igen!... mondja Kvasz Pál, egyike azoknak a so­kaknak, akik látástól vakulásig robotoltak a grófi majorokban. Mikor megnősült, útkaparó lett. Teljes 20 évig forgatta kezében a csákányt, lapátot, javítgatta, egyengette az országutat. Jól em­lékszik még arra az időre, mikor a Horthy-uralom alatt egy egész miatyánkot kellett neki vigyázz állásban elmondani... mikor meg­jelentek az útépítészeti hivatal urai. — Megalázásban, nyomorban tengette itt a nép az életét mind­addig, amíg meg nem jelentek a szabadságot hozó szovjet katonák. Igy önti mondatba a múltat Kvasz Pál, akit immár másodszor jelöl­nek Nagypeszek dolgozói a HNB­ba. A község dolgozói szeretik őt, bíznak benne. Mint a HNB eddigi elnöke sokat tett azért, hogy a fa­luból száműzzék a régi világ nyo­morát. 1955-ben búcsút vett meg­szokott munkájától s kommunista kötelességéhez híven elsőként lé­pett be az EFSZ-be. Példáját sor­ra követték a község kommunis­tái, kis- és középparasztjai. Ma már a község 650 hektárnyi föld­jéből 520 hektáron közösen dol­goznak a nagypeszekiek. — A kezdet persze nehéz volt — mondja Kvasz elvtárs. — Sok ne­hézséggel kellett megbirkóznunk. De áiltuk a sarat s ma már ott tartunk, hagy az év végén része­sedést is tudtunk fizetni. De nemcsak a szövetkezeti gaz­dálkodás megalapozásából vette ki részét Kvasz elvtárs. Múlt hónap 27-én a villany is kigyúlt a falu­ban. Ezzel párhuzamosan a rádió, mosógép, villanyvasaló is beke­rült a házakba. Boldog, megelége­dett emberekké váltak a régi vi­lág kitagadottjai. A községben szinte hónapról hónapra terebélyesednek, erősöd­nek az új élet hajtásai. Nyeguc Péter a múlt év tavaszán határoz­ta el, hogy felhagy a ki nem fize­tődő egyéni gazdálkodással. El­ballagott a szövetkezeti irodába s beírta nevét a tagság névsorába. Kilenc hektár földön gazdálkodott. Szereti a földet, az állatokat. Mi­kor azt kérdeztem tőle, nem bán­ta-e meg döntését... ez válaszol­ja: Bár csak már előbb beléptem volna a szövetkezetbe. Hogy miért ? ... azt is megmondom — fűzi tovább szavait. — Nézze elvtárs, a múlt évben 42.5 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot, 5 mázsa árpát és 7,5 mázsa kuko­ricát kaptunk a szövetkezettől. Emellett havonta mintegy 1000 korona is kerül a családba. Az év végén meg egyszerre csaknem 5000 koronát kaptunk. Igaz, a szövetkezetben is megfogjuk a do­log végét, percig sem lazsálunk, ha arról van szó, hogy ezt meg kell tenni. Harmadmagammal dol­goztunk a múlt évben. Mondha­tom, akárhogyan is számolgatom, melyik jobb: a szövetkezet-e, vagy pedig az egyéni gazdálko­l dás ... mindig az előbbi javára billen a mérleg. Nyeguc Péter volt középparaszt szavait felesége is megerősíti. — Bizony csak azóta élünk job­ban, amióta a szövetkezetbe lép­tünk ... mondja büszkén a feleség. Most nemcsak gabonánk, de pén­zünk is mindig elegendő van a házban. Pedig sok ám a kiadá­sunk! ... Pár héttel ezelőtt Feri fiúnk nősült. Nagy lagzit csap­tunk. Megérdemelte a gyerek. A múlt évben ledolgozott közel 1600 munkaegységből jól kivette a részét. A szüret után meg Gizi­két adjuk férjhez!... Őt sem eresztjük el csak úgy, semmi nél­kül a házból. Van-e kilátás arra, hogy Nyeguc Péterék példája követésre talál azoknál a középparasztoknál, akik még mindig nincsenek a közösben? Kérdésünkkel újra Kvasz Pálhoz, a HNB elnökéhez fordulunk. — Igen, van rá kilátás!... vá­laszolja. A még kívülálló kilenc középparasztból négyen máris úgy tervezik, hogy aratás után ők is odakanyarítsák nevüket a tagok névsorába. De a többiekre is szá­mítunk. Őket majd meggyőzik ez évi eredményeink. Jó termésre, gazdag aratásra számítunk ... Kapásokból is sokkal többet aka­runk betakarítani, mint a múlt év­ben. Kvasz Pál bizakodásának meg­van az alapja. A dohánytermesztő csoport tagjai arra tettek fo adal­Tiszta mérleggel készül a választásokra a Tőketerebesi Járási Nemzeti Bizottság Nyeguc Péter mat, hogy a választások napjáig kiültetik a dohánypalántákat, s el­sőosztályú dohányt termesztenek. A cukorrépaföldön hemzseg a tagság. A zöldséges csoportban is folyik a vetélkedés, hogy minél szebb eredményeket érjenek el a maguk és a közösség javára. Igy van ez most Nagypesze­ken ... Május 19-ét ünnepnapnak érzik a község dolgozói. S mind a szövetkezet tagjai, mind a még egyéni gazdálkodást folytató kis­és középparasztok is jó munkával, újabb termelési sikerekkel készü­lődnek megünnepelni azt a napot, amikor egységesen szavaznak majd jelöltjeikre, a falu legöntu­datosabb dolgozóira. Farkas Kálmán. Tőketerebes kelet-szlovákiai járási székhely több ezer lelket számláló falu. A falu közepén terül el az And­rássy grófok hajdani kastélya és a körülötte levő óriási park, mely ma nyitott kapuival a népet szolgálja, s melyben ma is folynak az építő­munkálatok. A park a járási nemzeti bizottság három év alatt végzett ér­demdús munkájának csupán egyik eredménye... A mostani járási nemzeti bizottság áldatlan állapotot örökölt az előbbi­től, midőn az 1954-es választások után átvette tisztségét. Rendet kel­lett teremtenie a szövetkezetek terén, az építésben, a kulturális életről való gondoskodásban. Mindez nagy feladat volt, melyniek teljesítése nagy erőfe­szítést, önzetlen önfeláldozó munkát követelt a JNB minden tagjától. Az eredmények igazolják, hogy eddigi fáradozásaik nem voltak hiábavalók. Akkoriban három nagy feladatot tűzött maga elé az akcióprogramban. A cukorrépatermelés biztosítását tekintette elsőrendű feladatának, mi­vel az ottani cukorgyár már évek óta az első helyen állt a tervteljesí­tésben. A második nagy feladat a terménybeadások és az adófizetések pontos teljesítése volt, és végül, de nem utolsósorban a falu szocializá­lása. A járási nemzeti bizottság az első feladattal sikeresen megbirkózott. A Terebesi Cukorgyár eddig még minden évben teljesítette feladatait és jó hírnevet szerzett a járásnak. Nem hiába kapták a vörös vándor­zászlókat és az elismerő okleveleket. A második fő feladat teljesítése nehezebb volt, sőt ez hosszú ideig tartó feladat. Nem annyira a köte­lező beadások teljesítésével volt baj, mint inkább az adófizetéssel. Ugyan­is sok egyénileg gazdálkodó paraszt vagy a szárazság sújtotta évek rossz termése, vagy pedig idős kora miatt nem tudta elérni a kívánt gazdasági eredményeket, és érthető, hogy me­zőgazdasági adóját sem tudta meg­fizetni. Körülbelül 100 ilyen hanyat­lásnak indult gazdaság van a járásban és a JNB funkcionáriusai tárgyalás­sal, kiegyezéssel próbálják sikeresen csökkenteni és végül felszámolni ezeket az eseteket. A falu szocializálása állandó fel­adat, mely nagy türelmet és szívós­ságot követel. Nos, a JNB megfelelt feladatának. A járásban 18 szövetke­zet alakult, 8 a kormány levelének nyilvánosságra hozatala óta. A szö­vetkezetekben arra törekszenek, hogy biztosítsák a fokozott takarmányter­melést, s ezzel az állattenyésztésre helyezik a fő súlyt. Ennek eredményei a szövetkezeti tagok részesedésében is megmutatkoztak, mivel tavaly 1 millió 400 000 koronát fizettek ki a természetbenieken felül. A prémiu­mok általában a felével növekedtek. További néhány tény is igazolja, hogy a JNB megbízatási időszakában jó munkát végzett. Három év alatt négy új mozi épült, úgyhogy ma a járásnak összesen 12 állandó mozija van. Ezenkívül 26 községnek van kul­túrotthona. A JNB kibővítette a kór­házat: 85 férőhellyel nagyobb befoga­dóképességű lett, és különleges gyó­gyászati osztályokat létesítettek. A já­rás ma 5 egészségügyi körzetre osz­lik, ebből négyet a jelenlegi JNB létesített. Mindenkihez eljut itt az orvos. A három év alatt összesen 450 családi ház épült. Az asszonyoknak többé nem kell a folyóparton görnye­dezniük a szennyes ruhák garmadája felett, mert míg 1953-ban csak 10 mosógép volt a járásban, ma már 210 van. Sokat fejlődött a járás, s ez két­ségtelenül a járási nemzeti bizottság érdeme is. Az emberek megszerették az új életet és azokat, akik egyenge­tik építésének útját. Találóan fejezte ezt ki egy anyóka Moldván, aki mi­kor megnyitották a szomszédos köz­ség moziját, kijelentette, csak annyit kíván az élettől, hogy megnézhessen egy filmet és aztán meghalhat. A cukorrépaegyelés mielőbbi elvégzéséért Mint tudvalevő, a hosszas esős időjárás következtében Kelet-Szlovákiá­ban megakadtak a növényá.polási munkák. A Királyhelmeci Állami Gaz­daság dolgozód azonban nem csüggedtek el, hanem amíg esett az eső, terveket szőttek s a lemaradás behozására szocdalistia versenyt és fel­ajánlási mozgalmat indítottak. A szomotori gazdaság dolgozói kezdemé­nyezték a mozgalmat, ahol a gazdaság vezetőjével az élen valamennyi dolgozó hozzátartozóját megnyerték a cukorirépaegyelésre és kapálásra. Ez a mozgalom elmélyült a járás valamennyi gazdaságában, s egymás­után jelentkeznek a gazdaságok dolgozóinak hozzátartozói a cukorrépa­ápolási munkákra. Egyidejűleg felajánlást tesznek 20—25 ár, sőt egy hektár cukorrépa-terület gondozására is. A királyihalmeci járásiban levő álami birtokok dolgozóinak ez a kezde­ményezése biztosítja a 190 hektáron való egyelés 3—4 nap alatt való elvégzését, miáltal behozzák az esős időjárás okozta késést. (Tudósítónktól.) Amit minden választónak tudnia kell Hogyan érvényesítjük választójogunkat Vasárnap, május 19-e — amikor hazánk lakosai kiválasztják maguk közül legjobb képviselőiket a nemzeti bizottságokba, az államhatalom helyi szerveibe — nagy ünnepe lesz városainknak, falvainknak és lakótele­peinknek. A választási gyűléseken, ahol a Nemzeti Front jelöltjei az új nemzeti bizottságok programterveiről beszéltek a választókkal, a dolgozók százezrei vettek részt. Csupán a nyitrai kerület­ben e beszélgetéseken az utóbbi időben több mint 320 ezer választó vett részt. És úgyszólván nem volt olyan gyűlés, amelyen ne hangzottak volna el a választások napjának előkészíté­sére vonatkozó kérdések. Ez a nem mindennapi érdeklődés arról tanúsko­dik, hogy népünk a nemzeti bizottsági választásokban az államügyek irányí­tásában való részvételének egyik for­máját látja. A választás napjának gon­dos előkészítése nagy jelentőségű a lakosok elégedettsége szempontjából. A nemzeti bizottságok választásai­nak és magának a választás napjának előkészítéséért és megszervezéséért a választási bizottságok, a Nemzeti Front bizottságai, a nemzeti bizottságok és agitátorok felelősek. A választások előestéjén, szomba­ton, május 18-án 16 órakor lezárják a választók névjegyzékeit. A helyi nemzeti bizottságok tanácsainak kö­telessége lesz összehasonlítani a vá­lasztói jegyzékek két másodlatát és kiküszöbölni az esetleges egyenlőt­lenségeket. A választói jegyzékeket úgy kell ösz­szeállítani, hogy megbízható alapul szolgáljanak a választások lefolytatásá­ra. Számos választói körzetben, pl. Bra­tislavában a választó-bizottságok az igazolólapok széthordásakor ellenőrzik, vajon az összes választásra jogosult lakosok fel vannak-e tüntetve a vá­lasztők jegyzékén, illetve szerepel­nek-e a jegyzéken olyanok, akik kü­lönféle okokból nem tartóznak oda. Az agitátorok viszont megállapítják, mely választópolgárokhoz kell elmenni hordozható választási urnával, vagy kiket kell elszállítani a választási he­lyiségbe. Azokat a választókat, akik fürdő­helyre mennek gyógykezeltetésre vagy egyéb okból a választás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, fi­gyelmeztetik arra, hogy idejében beszerezzék választói igazolványukat, amely feljogosítja őket, hogy ott vá­lasszanak, ahol a választás napján tartózkodni fognak. Az illetékes nemzeti bizottság tanácsa ezt a vá­lasztói igazolványt kiadja a gyógy­kezeltetési beutalás előmutatására vagy más hasonló okmány alapján. A választások zökkenőmentes lefo­lyása jelentős mértékben a'ttól is függ, hogyan osztják el a munkát a választó­körzeti választási bizottságokban, ide­jében előkészítik-e a választólapokat és általában a választásokhoz szüksé­ges egész anyagot. Már a választások megkezdése előtt a választás helyisé­gében kell lennick: a választók jegy­zékének, szavazólapoknak, a választá­sok lefolyása feljegyzésére és eredmé­nyének feljegyzésére szükséges űrla­poknak. Ezért az illetékes nemzeti bizottságok tanácsai felelősek. Azokat az épületeket,, ahol vá­lasztási helyiségek lesznek, nemcsak fel kell díszíteni, hanem világosan meg is kell jelölni, hogy a választók minden nehézség nélkül megtalálják a választási helyiséget. A választási helységek és környékük feldíszítésénél már a múlt választáso­kon beváltak a nőbizottsági tagok. A nemzeti bizottságok most is rájuk bízzák e fontos munkát. Magát a választási helyiséget úgy kell elrendezni, hogy biztosítsa a választás titkosságát, amint azt a nemzeti bizottsági választásokról szóló törvényt is meghatározza. A szavazás titkossága elvének betar­tásáról nem szabad megfeledkezni a hordozható urnáknál sem. A választások befejeztével, a hordoz­ható urnák tartalmát el kell keverni a választási helyiségben levő urnából származó szavazólapokkal, és csak az­után kell megkezdeni osztályozásukat és a szavazatok megszámlálását. A vá­lasztások lefolyását senkinek és sem­minek sem szabad megzavarnia. Ezért a választókörzetek bizottságai, elnö­kei és összes tagjai felelősek. A válasz­tásokat nem szabad előbb befejezni, mint ahogyan azt az egyes városokban és falvakban a hirdetmények megha­tározzák. Még akkor sem, ha a válasz­tójegyzékekben szereplő összes válasz­tók már leadták szavazatukat! Tudni­illik jöhetnek még választani választói igazolvánnyal rendelkező állampolgá­rok, akiket utólagosan írnak be a vá­lasztók jegyzékébe. Az 1954. évi nemzeti bizottsági és nemzetgyűlési választások tapasztala­tai alapján számos járásban előkészü­letek folynak a választások jó lefolyá­sának és főleg a választások részleges és végső eredményei jelentésének biz­tosítására. Az agitátorokra hárul az a feladat, hogy a választások folyamán megállapítsák, hogy a rájuk bízott szakaszból még hány választó nem ad­ta le szavazatát. Ellenőrzik, vajon min­denki számára lehetséges volt-e vá­lasztani, vajon valamelyik választó az utolsó pillanatban történt hirtelen megbetegedés miatt nem tud elmenni a választás helyiségébe vagy pedig egyéb akadály gátolja-e a szavazásban. Egész hazánk népe türelmetlenül várja majd a választások első eredmé­nyeit és a választások végeredményéről szőlő jelentést. A választási nap jó előkészítéséhez tartozik tehát az is, milyen gyorsan kerülnek el a jelentések az egyes választási körzetekből a járási, ke­rületi központokba, a szlovákiai és a központi választási bizottságokhoz. Számos helyen készségesen felajánlják segítségüket a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségének tagjai és a moto­rosgépjárművek tulajdonosai. Mindazok, akik részt vesznek a vá­lasztások előkészítésében, akár mint az egyes választó-bizottságok vagy nemzeti bizottságok tagjai, kell, hogy tudatában legyenek annak, miszerint a választások napját úgy kell előkészí­teni, hogy az valóban az egész nép ün­nepe legyen és megfeleljen érzéseinek. * * * A legtöbb községben a választási bizottságok tagjai a napokban kéz­besítették ki a választóknak az utol­só igazolólapokat, teljes ütemben folyik a választási helyiségek feldí­szítése és a kulturális-szórakoztató programok előkészítése a választási nap folyamán tartandó népünnepé­lyekre. Az agitációs központokban, iskolákban és termekben elérik te­tőfokukat a választók és a Nemzeti Front jelöltjeinek összejövetelei, vé­get ér a szavazólapok szétosztása. Mindez csalhatatlan jele annak, hogy a választások napja — népünk ünne­pe — közvetlenül küszöbön áll. Igen, már egy nap múlva a választási' ur­nák elé járulunk, hogy érvényesít­sük jogunkat és megválasszuk a leg- < kiválóbb dolgozókat a nemzeti bi­zottságokba.

Next

/
Thumbnails
Contents