Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-18 / 137. szám, szombat

V. A. ZORIN : Á leszerelés problémájának megoldása nem tűr halasztást Az ENSZ leszerelési albizottsága elnapolta tanácskozását London (ČTK) — Az ENSZ leszerelési albizottsága má­jus 16-án V. A. Zorin szovjet küldött elnökletével foly­tatta a tanácskozást. A nyugati hírügynökségek közlése szerint ez az ülés rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Az egyes küldöttségek vezetői összefoglalták azokat a kér­déseket, amelyek megoldásában az albizottság tagállamai egyetértenek és azokat a problémákat, amelyekre «nézve eltérők a vélemények. Az ENSZ leszerelési albizottságának ülését elnapolták május 27-ére, hogy az egyes küldöttségek a tárgyalások eddigi eredményeit és a további eljárást megtárgyalhas­sák kormányaikkal. V. A. Zorin beszéde London (TASZSZ). — V. A. Zorin szovjet küldött az ENSZ leszerelési al­bizottságának május 16-i, ülésén beszé­dében a többi között ezeket mondotta: Az albizottság időnként félbehagyja munkáját. Ezzel kapcsolatban helyén­valónak találom, hogy rámutassunk az eddig elvégzett munkára és arra az út­ra, amely nézetünk szerint az albizott­ságra bízott felelősségteljes feladatok megoldására vezet. A szovjet állam legfőbb célja a nem­zetek békéjének és biztonságának megszilárdítása. A Szovjetunió béke­szerető politikájának nyilvánvaló bi­zonyítéka a szovjet kormánynak a fe­szültség enyhítésére irányuló lanka­datlan erőfeszítése. A világbéke és biztonság megszilár­dításának rendkívül fontos, úgyszólván döntő láncszeme a leszerelési egyez­mény, amelynek elfogadása véget vet­ne a lázas fegyverkezésnek. A Szovjet­unió éppen ebből a szempontból járul hozzá a leszerelési tárgyalásokhoz. A szovjet küldöttség e probléma gyors megoldására irányuló őszinte tö­rekvésében kormányának irányelvei alapján minden erőfeszítésével oda ha­tott, hogy az albizottság a gyakorlati együttműködés szellemében közelebb jusson a leszerelés fő kérdésének meg­oldásához. Az áliamok egész sora jelentőségtel­jes javaslatokat terjesztett az albizott­ság elé. Az ENSZ közgyűlésének XI. ülésén elfogadott határozat javasolta, hogy az albizottságot hívják össze. En­nek alapján az albizottság elé terjesz­tették a Szovjetunió 1955. május 15-i, 1956. március 27-i és 1956. november 17-i javaslatait, továbbá Nagy-Britan­nia, Franciaország, az USA, India és más államok javaslatait. A Szovjetunió áttanulmányozta a küldöttségek egész sorának javaslatait és az albizottság első ülésén már széleskörű leszerelési programjavaslattal állt elő. A szovjet leszerelési terv sokoldalúságával és konkrét tartalmával tűnt ki. Foglalko­zott a leszerelés problémájának vala­mennyi részletével és minden egyes részletre vonatkozólag tárgyilagos és megvalósítható javaslatot adott be, amelyekben tekintetbe vette a nyugati hatalmak idevonatkozó tételeit is. A szovjet küldöttség által javasolt szé­leskörű program lehetőséget nyújtott általános • egyezmény megkötésére, amely radikálisan megoldotta volna a leszerelés problémáját. Az ezt követő vita azonban azt mu­tatta, hogy partnereink nem hajlandók megegyezni a leszerelés problémáinak radikális megoldásában. Az albizott­ságban folyó vitában a nyugati hatal­mak arra utaltak, hogy nézetük szerint nincsenek meg a széleskörű egyezmény alapjai és állandóan azt vetették ellen, hogy az albizottság tevékenysége si­keresebb lenne, hogyha a széleskörű egyezmény alapjainak keresése helyett a fő figyelmet a leszerelés kérdése részleges intézkedései korlátozott programjának kidolgozására fordítanák. A szovjet kormány figyelmesen átta­nulmányozta a tanácskozások részve­vői vitáinak és tételeinek eredményeit és kidolgozta a leszerelésre vonatkozó részleges intézkedések javaslatait. Ezeket a javaslatokat április 30-án terjesztette az albizottság elé. A szovjet kormány javaslatai ma­gukban foglalják azokat az intézkedé­seket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a részleges leszerelésre vonatko­zó egyezmény reális lépést jelentsen a szokásos felszerelés lényeges csök­kentéséhez, a lázas fegyverkezés be­szüntetéséhez és a nemzetek megsza­badításához az atomháború veszedel­métől. Ezek a javaslatok a Szovjetunió további hatalmas lépését jelentik a tanácskozások részvevői tételeinek megközelítéséhez. A szovjet javaslatok több pontja tekintetbe veszi a nyugati Kiéleződött a franciaországi politikai helyzet Párizs (ČTK) Ä párizsi sajtó híre­ket közölt a franciaországi belpolitikai helyzet kiéleződéséről. Az utóbbi idő­ben Franciaország a hosszantartó al­gériai háborúval és a szuezi kaland­dal pénzügyi válságba került. Az arany- és dollárkészletek csökkentek, a külföldi üzletek hiánya állandó tü­net, az inflációs irányzatok erősödnek Emellett Franciaországban mindegyre nő az elégedetlenség a Mollet kor­mány Algéria elleni politikájával, ahol a félmilliós francia hadsereg már két éve folytat katonai akciókat a nemzeti felszabadító hadsereg egységei ellen. A radikális szocialista párt kong­resszusa nem régiben állást foglalt az algériai politika megváltoztatása, a franciaországi polgári szabadság hely­reállítása és a sajtó ellen intézett tá­madások beszüntetése mellett. A saitó híreiből kitűnik, hogy az utóbbi idő­ben elégedetlenség nyilvánult meg a kormány politikájával magában a szo­cialista pártban is. A szocialista párt Szajna-megyei tanácsülésén a kormány algériai politikáját csupán 3600 sza­vazattal 2700-al szemben hagyták jó­vá. Ä francia sajtó rámutat arra, hogy a francia közvélemény széles rétegei elégedetlenségének újabb forrása a Mollet kormány azon határozata, hogy bojkottálják a Szuezi-csatornát. A „Paris-Presse l'Intransigeant" közlése szerint a francia! hajótulajdonosok rendkívüli tanácskozásán felhívták a figyelmet a Szuezi-csatorna bojkott­jának súlyos következményeire. A lap azt állítja, hogy ebben az elégedetlen­ségben osztoznak egyes miniszterek is. A bonyolult belpolitikai helyzetben Mollet felajánlotta kormánya lemon­dását, azonban ezt az ajánlatot azon­nal visszavonta. A párizsi lapok azt írják, hogy Guy Mollet „a kormány­válság" előidézésével nyomást akar gyakorolni a nemzetgyűlésre. A Franc Tireur rámutat arra, hogy Guy Mol­let lemondásával és Egyiptom ellenes magatartásával el akarja terelni a fi­gyelmet a komoly belpolitikai problé­mákról, főképp az új adótörvény ja­vaslatáról és a szocialista pártok kö­zött fennálló ellentétekről. A demokratikus sajtó utal arra, hogy Mollet igyekszik biztosítani a jobboldali pártok támogatását, ame­lyeknek ínyére van a kormány algé­riai „erőpolitikája". „Hogy összetá­kolhassa a reakció többségét — írja a l'Humanité —, Mollet kockázatos já­tékba bocsájtkozott, ez a játék azon­ban nagyon veszedelmes". Továbbra is feszült a helyzet Jordániában Amman (ČTK) — A hírügynökségek és sajtótudósítások szerint'Jordániá­ban továbbra is feszült a helyzet. Az as-Sark libanoni lap közölte, bogy a jordániai bíróságok eljárást indítottak a jordán hazafiak ellen. Nablusz városában még katonai bíró­ságok is működnek. „Jordánia sajtója és rádiója — állapítja meg az as-Sark, jelenleg teljesen az amerikai dollár ellenőrzése alatt áll... Az országban nyílt ellenséges kampány folyik Egyip­tom és Szíria ellen". A hírek beszámolnak arról, hogy Jordánia egész területén üldözik a kommunista párt tagjait és híveit. Fő­képp Jeruzsálemben folynak rendőrsé­gi razziák. Jacques Duclos a reakció mesterkedéseiről Párizs (ČTK) — A l'Humanité, a Francia Kommunista Párt központi lapja május 16-i számában kivona­tosan közölte Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága május 14-1 plenáris ülésén elhangzott beszédét. Jacques Duclos, a párt Központi Bi­zottságának titkára beszédében leg­először is a francia dolgozók egysé­gének megszilárdításával foglalkozott követeléseik iránti harcukban. Rámu­tatott a reakció veszedelmes mester­kedéseire, amelyek a kommunista párt betiltására és demokrataellenes tör­vények elfogadtatására irányulnak. Duclos részletesen elemezte a szo­cialista párt belsejében és a lakosság széles rétegeiben folyó jelentőség­teljes változásokról tanúskodó ténye­ket. A többi között kijelentette: „Az az elégedetlenség, amelyet a töme­gekben az algériai háború gazdasági, pénzügyi és szociális következményei keltettek, a szocialista párt tagjait is eltölti." Beszédének befejező ré­szében Duclos hangsúlyozta vala­mennyi dolgozó és demokratikus erő egységéért vívott harc folytatásának szükségességét. hatalmaknak az albizottság ülésén ki­jelentett tételeit. A szovjet javaslatokat éppen ezért támogatja a nemzetközi közvélemény. Ezeket a javaslatokat úgy értékelik, mint amelyek kellő alapot szolgáltat­nak a világbéke és biztonság érdekei­nek megfelelő egyezmény elérésére. Hallottuk partnereinknek az albizott­ság ülésén elhangzott kijelentéseit, akik javaslataikban megfelelő alapot láttak a további tárgyalásokra. Különö­sen figyelmet keltett körünkben Eisen­howernek, az USA elnökének kijelen­tése, aki az új szovjet javaslatokat po­zitívan értékelte. Ügy véljük a további tárgyalások sikerének érdekében meg kell találnunk a fő kérdések kölcsönö­sen elfogadható megoldásának lehető­ségét. A szovjet küldöttség követelte az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek teljés, vagy részleges be­szüntetése kérdésének gyors megoldá­sát és azt javasolta, hogy ezt a kérdést önálló kérdésként különítsék el és hogy a kísérletek beszüntetésére vo­natkozó egyezményt ne kössék a lesze­relés egyéb kérdéseiről szóló egyez­mény eléréséhez. A nyugati küldöttsé­gek mindeddig nem nyilvánították azon óhajukat, hogy ezt a kérdést po­zitívan oldják meg. A kísérletek regisztrálására szóló ja­vaslat, amelyet az albizottságban az angol és egyéb nyugati küldöttségek adtak be, nemcsak, hogy nem oldja meg az atom- és hidrogénfegyverkí­sérletek beszüntetésének kérdését, ha­nem a megoldást még elodázza. Az atomháború veszedelmének kikü­szöböléséhez vezető nagyon fontos és gyakorlatilag megvalósítható lépés az államok azon kötelezettségvállalása, hogy lemondanak az atom- és hidro­génfegyverek használatáról. A Szovjet­unió javasolta, hogy erre vonatkozó­lag deklarációt fogadjunk el. A nyugati hatalmak a szovjet javaslatot nem sza­vazták meg, azonban nem nyújtottak be elfogadhatóbb javaslatot a kérdés elintézésére. A leszerelés problémájának megol­dása nem tűr halasztást. Nem tehet­jük már próbára a népek türelmét hosszantartó tanácskozással konkrét gyakorlati eredmények nélkül. A világ népei gyors intézkedést várnak tőlünk, amelyek a lázas fegyverkezés beszün­tetésére és az atomháború veszedel­mének elhárítására vezetnének. Köte­lességünk, hogy mielőbb reális lépése­ket valósítsunk meg valamennyi ország nemzetei ezen törvényes köve­teléseinek kielégítésére. K. J. Vorosilov Szumatra szigetén Medán (ČTK) — A TASZSZ külön­tudósítójának jelentése szerint Me­danban, Észak-Szumatra legnagyobb városában K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének tiszteletére hatalmas nép­gyűlést tartottak, amelyen részt vetti a város és a szomszédos körzetek 1 lakossága. Szukarno, Indonézia köz­társasági elnöke beszédében hangsú­lyozta, szükséges, hogy Indonézia ép­pen olyan egységre tegyen szert, mint amilyen a Szovjetunióban áll fenn. K. J. Vorosilov beszédében kijelen­tette, látogatása során meggyőződött arról, hogy Indonézia népe a szovjet nép iránt baráti érzelmekkel visel-: tetik. Rámutatott arra, hogy az indo-: néz és szovjet népnek, valamint más országok nemzeteinek közös törekvé­se a békeharcban olyan hatalmas erő, amely gátat vet a háborúnak. A nagy népgyűlés befejezéséül ä tömeg éltette az Indonéz Köztársaság és a Szovjetunió nemzeteinek meg­bonthatatlan barátságát. Világszerte fokozódó tiltakozások a nukleáris fegyverkísérletek elSen Tokió (ČTK) — A japán kormány hivatalosán tiltakozott az angol kor­mánynál azon tervbevett kísérletek ellen, amelyet az angolok a Karácsony sziget mellett akarnak folytatni A japán kormány megbízta Haruhiko­nisát, londoni nagykövetét, hogy az angol kormánynak tiltakozó jegyzéket adjon át, amely szerint a japán kor­mány fenntartja magának azt a jogot, hogy kártérítést követeljen, ameny­nyiben Japán polgárok a robbantás következtében kárt szenvednének. Kaoru Jasoi, a' atom- és hidrogén­fegyverek betiltása japán nemzeti ta­nácsának tagja közölte, hogy mintegy 15 japán halászbárka tartózkodik az angol atomrobbantás körzetében. Ag­godalmát fejezte ki afölött, hogy e halászok élete veszedelemben forog­hat. N e h r u indiai miniszterelnök Del­hiben kijelentette, hogy a nukleáris fegyverkísérletek folytatása csakis „hatalmas méretű világkatasztrófával" végződhet. * * * Belgrád (ČTK) — A belgrádi Borba kommentálja a Csendes-óceáni angol hidrogénbombarobbantási kísér­letet és hangsúlyozza, hogy hasonló kísérletek okozzák az általános világ­feszültséget, mert fokozzák a kölcsö­nös bizalmatlanságot, félelmet és gya­nút keltenek. Dzsakarta (ČTK) — Az „Indo­nesían Observer" rámutat arra, hogy Nagy-Britannia eljárása még fokozza az atomfegyverkezést. A lap követeli az atomfegyverkísérletek ideiglenes betiltását, ami első lépés lehetne e tö­megpusztító fegyverek kísérleteinek végleges betiltásához. Vita Szuezről az angol alsóházban London (ČTK) Csütörtökön a Szuez­ről szóló vita második napján az an­gol alsóházban Selwyn Lloyd, angol külügyminiszter szólalt fel. Amikor a Szuezi-csatorna hajózására vonatkozó egyiptomi deklarációt elemezte, kény­telen vdlt beismerni, hogy ez a me­morandum megfelel a Biztonsági Ta­nács múlt év novemberében hirdetett elveinek. Lloyd igyekezett leplezni a Nagy-Britannia és Franciaország kormányai között a Szuezi-csatorna hajózása kérdésében fennálló ellen­téteket és azt mondotta, hogy egye­düli eltérés szerinte a Szuezi-csa­torna ideiglenes használatával kapcso­latos álláspontban mutatkozik. Beresford Craddok konzervatív párti képviselő követelte, hogy Nagy-Bri­tannia lépjen ki az ENSZ-ből, hogyha nem sikerül ott érvényesítenie aka­ratát. Emánuel Shinwell, munkáspárti képviselő kijelentette, hogy a jelen­legi helyzet Nagy-Britanniára nézve „nagyon kényes". Shinwell rámutatott az amerikaiaknak az angol pozíciók meggyengítésére irányuló tevékenv­ségére a Közép-Kelet kőolajipara te­kintetében. A munkáspárt javaslatot terjesz­tett be, hogy a kormánynak a szuezi politika miatt bizalmatlanságot sza­vazzanak. A javaslat ellen 308, mel­lete 259 képviselő szavazott. Véget ért a finn kormányválság Helsinki (ČTK) A finn kormány, amely április 25-én a szociáldemokra­ta pártban felmerült ellentétek miatt lemondott, május 16-án elhatározta, a lemondás visszavonását és a munka folytatását. Kari August Fagerholm miniszterelnök e határozatot közölte Kekkonen köztársasági elnökkel. Összehívták az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának IV. ülés­szakát Moszkva (ČTK) — Az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége május 28-ára összehívta az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa IV. funkciós idősza­kának IV. ülését. Eisenhower doktrínája meghozta első „gyümölcseit" „Jó munkát végzett" — mondotta John Foster Dulles Richards nagy­Jordániában már három hete dü­höng a statárium, a városok utcái követnek üdvözlésül, aki Eisenhower kihaltak, az iskolákat bezárták, a elnök megbízásából két hónapig uta­zott a Közép-Kelet országaiban azzal a feladattal, hogy „megmagyarázza" az Eisenhower-doktrinát és e dokt­rína számára megnyerje e terület po­litikai köreit. A kereskedelmi utazók jó szokása volt, hogy visszaérkezésük után beszámoltak főnöküknek útjuk eredményéről és eldicsekedtek az el­ért forgalom terjedelmével. Richards esetében különös jelenség merült fel: az utazó azzal dicsekedett, hogy kisebb forgalmat sikerült elérnie, mint ahogy elképzelték. És valóban, Richards a 'megérkezése után rende­zett sajtóértekezleten kijelentette, hogy rendelkezésére állt ugyan 200 millió dollár, azonban a Közép-Kele­ten csak 120 millió dollárt helyezett el. Nem volt titok, hogy Richards küldetésének taktikai célja az arab országok megnyerése volt. És mi az eredmény? Az 52 millió lakost szám­láló 9 arab ország közül mindössze négy állam: Irak, Libanon, Szaúd­Arábia és Líbia kormányai fogadták el az Eisenhower-doktrinát. Ennek a négy államnak 12 millió lakosa van, vagyis kevesebb, mint az arab Kö­zép-Kelet egynegyede. Az utolsó hét eseményei tanúbi­zonyságot tesznek arra, hogyan fo­gadják a Közép-Kelet arab országai az Eisenhower-doktrinát. Szíriában az Eisenhower-doktrinára adott egyenes válasznak tekintik a parlamenti pót­választások eredményét, amelyeken több mint 120 ezer szavazó vett részt. A választások a baloldali Nemzeti Front döntő győzelmét hozták, mely szocialistákból és a kommunistákból áll. hadsereget egyesítették a rendőrség­gel, és ez az új elnyomó intézmény az országot egyetlen hatalmas gyűj­tőtáborrá változtatta. Az amerikai flotta fenyegető akciója arról bizto­sította Jordánia jobboldali politiku­sait, hogy az USA terrorjukat háború árán is támogatja. Ami Libanont illeti, az amerikai mesterkedések arra irányulnak, hogy befolyásolják a június 9-i választások eredményét. Az Amerika-barát jelöl­teket a Bejrutban horgonyzó ameri­kai hadihajók fenyegetően meredő ágyúcsövei támogatják. Azonban egyes hivatalos tényezők Amerika­barát politikája nem talál támogatás­ra az országban. Jellemző, hogy a képviselők egész sora tiltakozásul be­adta lemondását és az ellenzéki pár­tok megerősödtek. Vasárnap volt az újonnan alakult Nemzeti Egységfront hatalmas kongresszusa. A Nemzeti Egységfrontot a politikai irányok egész sora támogatja, a hazafiaktól kezdve egészen a kommunistákig. A kongresszuson több mint 100 ezren vettek részt, ami az aránylag cse­kély számú lakossággal rendelkező országban szokatlan. A mozgalmat Abdallah el Jafi volt miniszterelnök, Szaeb Szalem és más jelentős poli­tikusok támogatják. Ismeretes, hogy az Eisenhower­doktrina és az amerikai politika fő céljainak egyike, hogy a Közép-Ke­leten elszigetelje és meggyengítse Egyiptomot. Azonban minden ezirányú kísérlet ellenére Egyiptom helyzete ma sokkal erősebb, mint bármikor azelőtt. Egyiptom győzelmét a szuezi kérdésben a napokban betetőzte až angol kormány kapitulációja, amely elhatározta, hogy elfogadja Egyiptom követelését, mely szerint a Szuezi­csatornán áthaladó hajókért az ille­téket az egyiptomi igazgatás szám­Iájára fizessék. Ez a tény rendkívül fokozta Egyiptom tekintélyét a Kö­zép-Keleten és bebizonyította, hogy az arab országok érdekeinek megvé­delmezésére nincs szükség az USA részvételére. Az arab országoknak élénk emlékezetében él, hogy az USA Egyiptomot nemcsak nem támogatta, hanem ellenkezőleg, kárt okozott az országnak. 1956 júniusában elutasítot­ta az Assuani-duzzasztógát építésére ígért kölcsönt. A közelmúltban fe­nyegetett az Akabai-öbölben és a Szuezi-csatornán való hajózással kap­csolatban. Ez azt bizonytja, hogy az USA-nak nincs szándékában hozzájá­rulni a Közép-Kelet országai igazi problémáinak megoldásához és hogy az Eisenhoweir-doktrina csakis saját terjeszkedési céljait követi. Egyiptom azonban nem sokat törődik az USA nem nagyon szívélyes kapcsolataival. Kairóban kapható a New York Times száma, melyben az International Ld.tex cég „Nasszer rablása" címen közöl hirdetést. Egyiptom egyre inkább tu­datára ébred annak, hol van bizton­ságának védőbástyája: Bulganyinnak a kritikus pillanatban elhangzott fi­gyelmeztetése a közép-keleti béke és biztonság érdekében többet tett, mint a hatodik amerikai flotta 50 hajója, 300 repülőgépe és 5000 főnyi legény­sége. Jaroslav Bouček. OJ SZÔ 1957. május 16. 325

Next

/
Thumbnails
Contents