Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-15 / 134. szám, szerda

Bizonyítsuk be egységünket a választásokban is NA G Y CÉLKITŰZÉSEK Dunaszerdahelyen gyors ütemben épül a hatalmas tizenegyéves iskola A tervek teljesülnek Dunaszerdahelyen az új Fuflk utcát hat egyemeletes és tizenkét földszintes lakóház szegélyezi. Ezenkívül az Ollétejedi útnál több mint húsz ház új lakótelepet alkot, mely még hatvanhárom családi házzal bővül. Az akcióprogramterv értékelésekor Dunaszerdahelyen megállapították, hogy a jelenlegi választási időszakban a nemzeti bizottság negyvennyolc lakásegységet építtetett és adott át, s ezenkívül 121 telket parcellázott fel. Azonban még mindig nagyok a lakásigények. Ezért az új akcióprogramterv a magánépítkezéseken kívül százhuszonöt lakásegység felépítését tűzte ki feladatul az 1957—1960-as évekre. Kultúrház, iskola és kórház é ül Három hatalmas középületet Dunaszerdahelyen a következő választási időszakban adnak át rendeltetésének. A kultúrház építését még ebben az évben megkezdik és 1959-ben befejezik. Az új tizenegyéves iskola már nagyjából felépült s Jövőre befogadja az első tanulókat. A járási kórház építése is folyamatban van. A tervek szerint a hatalmas építkezés egy ré105 több mint tízezer lakosú városunk van Az Állami Statisztikai Hivatal most tette közé városaink lakosságának számadatait. Pragának a múlt év január elsején 972 587 lakosa volt. Köztársaságunk második legnagyobb városa, Brno 304 219 lakossal. Harmadik helyen áll Bratislava Szlovákia fővárosa. Lakossainak száma 241 614. Százezernél több lakosa van Ostravának (199 902) és Plzeňnek (133.681). összesen tehát öt városunknak van egyenként több mint százezer lakosa. Az utolsó tíz évben Bratislava lakosságának növekedése meghaladta Prágáét. Az 1947. évvel összehasonlítva Bratislava lakóinak 57 000rel, Prága lakóinak száma 50 000rel emelkedett. Tizenhárom városunk lakosságának száma meghaladja az ötvenezret. Ezeknek a városoknak a listáján Kassa vezet (77 852). Utána következnek a lakosság számának sorrendjében Olomouc, Liberec, Ústí n. L., České Budéjovice, Gottwaldov, Hradec Králové, Pardubice kerületi székhelyek. Bratislava és Kassa után a harmadik legnagyobb város Szlovákiában Trnava (32 095). Trnava után következnek Žilina, Prešov és Nitra. Banská Bystrica a hatodik szlo-ák:ai kerületi székhely. Ez a legkisebb kerületi város az egész köztársaságban. Csupán a szlovákiai városok közül megelőzik: Komárom, Érsekújvár, Martin, Ružomberok, Trenčín, Zvolen, Piešťany A szlovákiai városok közül Banská 3ystiteár.ál kevesebb lakossal rendelkezik: Spišská Nová Ves, Léva, Losonc, Nagymihály, a Magas-Tátra közigazgatási # egysége, Poprád, Nové Mesto n. V., Kolárovo, Handlová, Pezinok, Hlohovec, Banská Štiavnica. Topolčany és Rimaszombat. („Gömörország" fővárosának 10 053 lakcsa van és utolsó a tízezer lakost meghaladó városok sorrendjében.) A statisztikai jelentések szerint köztársaságunk lakosainak száma tavaly decemberben elérte a 13 286 993-at. Ez a szám csaknem egymillióval meghaladja az 1948. évi állapotot. Egyetlerf év alatt 130 000 lakossal nőtt hazánk lélekszáma. JÖ SÄNDOR sze már 1959 végén, az egész pedig 1960-ban készül el. A választók igényei szerint Az új választási időszakra nagy feladatokat állit maga elé a helyi nemzeti bizottság. Az akcióprogramtervbei* többek között szú van még a kanalizációról, egy mosóda és ruhatisz- I nak. tító üzem adaptálásáról, kádfürdő építéséről, pionírház létesítéséről, utak javításáról, parkosításról stb. E nagyméretű feladatok teljesítéséhez szükséges, hogy a lakosság a jövőben is tevékenyen bekapcsolódjék a közmunkába. Közös erővel kell hozzájárulni ahhoz, hogy a választások előtt tett célkitűzések megvalósuljaD. V. Az Ukrán Dolgozók kultúregyesülete A VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÜLETEIBEN Népi demokratikus államunkban az itt együtt élő nemzetiségek egyenjogúságot élveznek. Ukrán és magyar dolgozók a szlovák dolgozókkal egvütt vesznek részt az államügyek vezetésében. A párt kipróbált vezetésével, közös erővel dolgoznak iparunk, és mezőgazdaságunk fejlődésén, a kultúrforradalom kibontakozásán. A prešovi kerület ukrán lakossága is sokoldalú fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Oj iskolák nyíltak, kultúrotthonok, mozik, épületek, könyv, tárak, helyi rádió-leadók és más népművelési intézmények létesültek. A 311 ukrán tanítási nyelvű iskolában 19 570 diák tanul. 35 kultúrotthon és 15 mozi gondoskodik az ukrán lakosság hasznos és kellemes szórakozásáról. Gazdag és értékes népművészetük van. 164 kultúreavüttes színjátszó és tánccsoportja, ének- és zenekarok terjesztik a kultúrát, hogy elősegítsék az országépítés feladatainak sikeres megoldását. Rövid időn belül megkezdi működését s hivatásos Poddiikelský Népművészeti Együttes is. Az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete intenzív tömeg politikai és propagandamunkával vesz részt a választások előkészítésében. A kultúrszervezet tagjai sorra látogatják a prešovi kerület ukrán választőit, beszélgetnek velük, gyűlésekre és egyéb rendezményekre hívják meg őket. Az eddig végzett választási előkészületek eredményeit minden járásban értékelték. A medzilaborcei járásban 84 agitkettöst szerveztek. Ugyanott a szervezet járási bizottságának tagjai egy hétig tartózkodtak Miková faluban, ahol a kultúregyesület 12 tagja lépett a szövetkezetbe. A svidníki járásban agitációs brigádok járják a falvakat s kultúrműsorral szórakoztatják az egybegyűlt választókat. Móst folytak le a népművészeti csoportok versenyei is az egyes körzetekben. A május 19-i választásokon jut kifejezésre demokratikus államunknak, a dolgozók államának ereje. A szép és boldog jövő megvalósításán munkál kodnak mindnyájan, az ukrán dolgozók kultúregyesületének tagjai. (Tudósítónktól) l\ CÉ1 E10IT MINDEN ÄLLAM életében fontos bel- és külpolitikai jelentőségű eseménynek számítanak a választások. Fokozott mértékben érvényes azonban ez a megállapítás a szocialista országokra vonatkozóan. Itt ez az akció valóban az egész nép ügye, — teljes ellentétben a tőkés világgal, ahol az egyik kizsákmányoló csoportot a választások után esetleg egy másik, ugyanilyen célt követő csoport váltja fel. Tegyük vizsgálat tárgyává, melyek azok a rendkívüli körülmények, amelyek között népünk május 19-én hallatja majd messzehangzö szavát, s miért tulajdonítunk e megnyilatkozásnak oly különösen nagy jelentőséget. Három évvel ezelőtt is úgy tekintettünk a nemzeti bizottságokra, mint olyan szerveikre, amelyek szociális és politikai összetételüknél fogva, valamint felelősségük és hatáskörük tekintetében a dolgozó tömegek legszélesebb képviseletét jelentették. Szocialista demokráciánknak — a tavalyi országos pártkonferenoia határozata értelmében — való elmélyítése, a decentralizáció fokozatos megvalósítása, s nem utolsó sorban a gazdaság hatékonyságának lényeges emelése, ezek azok a kísérőjelenségek, amelyek későbbi kihatásukban a jelenlegi választások szokatlanul nagy fontosságát — az ötéves terv teljesítésének feladata mellett — aláhúzzák. ORSZÄGÉPÍTÓ KÜLDETÉSÜNKET azonban nem tudjuk a külvilágtól elvonatkoztatva teljesíteni. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy mig mi a szocializmust építjük, népünk jólétének szüntelen emelésén fáradozunk — mert hiszen a nemzeti bizottságok munkája erre irányul —, a monopoltőke, az imperializmus képviselői fegyvereiket csörtetik, hogy békés alkotó munkánk gyümölcseitől megfosszanak. Az újabb háborús készülődések fenyegetése, ez a külső, de el nem hanyagolható tényező nyomja rá bélyegét a május 19-i választásokra is, s ezért lesz népünk szoros egységének kihangsúlyozása nemcsak a szocializmus építése feladataiért való bátor kiállás, hanem egyben manifesztációja a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozásunknak is. Most, csaknem közvetlenül a cél előtt nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg: népünk óriási többsége teljesen tisztában van a jelenlegi választások rendkívüli jelentőségével. A választói gyűléseken nyíltan beszél kívánságairól és panaszairól, de mindenekfölött, s a leghatározottabban vállalja magára a szocializmus építésének hálás feladatát, s minden esetben tüntetően nyilatkoztatja ki helyeslését azzal a politikával, amelyet pártunk és a Nemzeti Front kormánya az ő megbízásából, az ő érdekében folytat. Népünk igen jól tudja, hogy belső egysége s a szocialista táborral való közössége a legbiztosabb záloga békés építő munkájának, jóléte szüntelen fokozásának. Ezt igazolta május egy és május kilenc, ezt 'bizonyítják azok a kötelezettségvállalások, amelyekkel dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából hitet tesznek a szocializmus, a béke politikája mellett. S MUTASSUNK MOST RÄ röviden azokra a tényekre, amelyek ismeretében egészen természetessé válik dolgozó népünknek ez az egyöntetű állásfoglalása a választói gyűléseken. Míg a tőkés országokban a lázas fegyverkezés álkonjuktúrája ellenére is száz meg százezer munkanélküli tengeti életét, nálunk az ipari termelés évről -évre emelkedik, a személyes fogyasztás szüntelenül növekedik, ugyanúgy, mint a kultúrára, egészségvédelemre, közoktatásra és szociális célokra fordított összegek magassága. Választóink e tényekről naponta, saját maguk, győződnek meg s így nem kételkedhetnek benne, hogy ez a szocializmus állandó irányvonala. S mert az anyagi jólét természetes velejárója a kul- , turális emelkedés, amivel viszont ugyancsak együtt iár á világproblémák Iránti érdeklődés is, érthető, ha dolgozóink — ismerve a tőkés országokbeli gazdasági és politikai helyzetet — nem akarnak soha többé a kizsákmányoltak sorsára jutni. Ellenkezőleg, áldozatokra is hajlandók drágán kiharcolt jogaik, biztonságos életük védelmében. Világos előttük, hogy a Szovjetunió, a népi Kína és a többi szocializmust építő ország népeivel szoros egységben tudják csak megőrizni a jólétet, a mindennél becsesebb békét. MÄJUS 19-NEK NAPJA ezért lesz Csehszlovákia népének ünnepe, ezért tartja ma minden becsületes ember önmaga iránti kötelességének, hogy teljes erejével harcoljon a választások mindenkit lenyűgöző sikeréért. P. M. QQQQOeQOQOQQQ^^ OOOOOOOOOOO^^ Az első parlamenti választások Csehszlovákiában a kommunista párt részvétetével §

p zerkilencszázhuszonöt november U 15-én zajlottak le Csehszlovákiában az első parlamenti választások, amelyekben a kommunista párt önállóan vett részt. Amint ismeretes, az előző parlamenti választásokat 1920-ban pártunk megalakulása előtt tartották. Ebben az időszakban a burzsoá és a „szocialista" pártok koalíciója uralkodott. A munkásságnak — és jelentős mértékben a szegényparasztságnak is — bőven volt lehetősége saját bőrén tapasztalni, mit vesztett 1920. évi vereségével és a kapitalista rendszer uralmonmaradásával. A városi dolgozó nép életszínvonala ebben az időben a mélypontra süllyedt és a burzsoázia szégyenteljesen megszegte az 1920. évi alkotmányban lefektetett demokratikus jogokat. Szlovákia az Ígért eldorádó helyett a nyomor, a munkanélküliség és a kivándorlás országává lett. A természeti kincsek, ipari és technikai berendezések felhasználása helyett a burzsoázia leállította a gyárakat. Egymásután szűntek meg füstölni a gyárkémények. Az állami hivatalok is elbocsátották alkalmazottaikat, csökkent az úgynevezett „véglegesítettek" száma. A kormány ahelyett, hogy harcolt volna a munkanélküliség és a drágaság ellen, közvetett adókkal, a közlekedési tarifák emelésével, pótilletékekkel, monopóliumokkal, agrárvámokkal, valutapolitikával, az uzsora és megvesztegetés eltűrésével, sőt közvetlen elősegítésével sújtotta a dolgozókat. 1925-ben az adóterhek tizenkétszer magasabbak voltak, mint a monarchia idején. Ha a dolgozók a kommunisták vezetésével megpróbáltak javítani életkörülményeiken, ha tüntettek a drágaság és a munkanélküliség ellen, a kormány szuronyokkal és sortűzzel válaszolt. Pártunk választási programjában harcot hirdetett a korrupció, a kizsákmányolás, a drágaság, az üldözés, a reakció és az áldemokrácia ellen. Felhívta a dolgozókat, hogy a magas adókért, az alacsony bérért, a 100 000 munkanélküliért, a 68 532 kivándoroltért, a 43 meggyilkoltért, a 150 megsebesített munkásért és a 700 év börtönért egyelőre a kommunista párt jelölőlistájára való szavazással fizessen. A párt már gazdag tapasztalatokkal rendelkezett a dolgozók harcának vezetésében és megmutatta a népnek, hogy egyedül a kommunisták harcolnak igazán, következetesen a /gyűlölt kapitalista rendszer ellen. Ezért volt a kommunista párt a választások idején is oly veszedelmes a burzsoázia számára. A választások jó alkalmat nyújtottak pártunknak a tömegakciőkra. Ez alkalommal módunk volt leleplezni valamennyi ellenfelünket s ugyanakkor hirdettük kommunista programunk igazságait. • i kommunisták tudatában voltunk annak, hogy ellenfeleink erős fegyverekkel rendelkeznek. Az agrárpárt kezében volt az egész közigazgatási és az államapparátus, a jegyzők, a bírók, a csendőrök, a rendőrök. Mindez egy központban összpontosult és egy kéz irányított: Malypetr, az agrárpárti belügyminiszter. Hlinkáéknak és a keresztény szocialistáknak minden faluban ott voltak a papjaik, akik mintegy a néppárt, vagy a keresztény szocialista párt titkári funkcióját töltötték be. A kormánypárt és minden álellenzéki párt rendelkezésére korlátlan pénzösszegek álltak, melyekkel lelkeket vásárolhattak, megfizethették a mindenre kapható embereket. Az államhatalom pedig ott, ahol a pénz nem használt, gyűléseink feloszlatásával, sajtónk, röpirataink, plakátaink, elkobzásával, funkcionáriusaink bebörtönzésével bénította választási harcunkat. A kommunista párt elleni választási terror különösen a kassai kerületben dühöngött. Ez nem volt véletlgtti. A kassai munkásmozgalomnak hatalmas forradalmi tradíciói vannak. Az 1919. évi Szlovák és Magyar Tanácsköztársaság hatalmas lendületet adott a kassai kerületben is a forradalmi munkásmozgalomnak. Emléke kitörülhetetlenül élt a dolgozók lelkében. A párt gazdasági szervezetei sokezer hű tagjával, a párt befolyása alatt álló testnevelő és sportszervezetek, a kultúrszervezetek és különféle munkásszövetkezetek, mint tömegszervezetek erős támaszai voltak a pártnak, mert rajtuk keresztül nagy tömegeket tudott mozgósítani harcos megmozdulásaira. , z 1925-ben lezajlott parlamenti választások előtti hetekben Kassán a párt felelős kerületi vezetőinek nagy része börtönben ült. Közvetlenül a választások előtti napokban letartóztatták Rigó elvtársat is, pártunk kassai kerületének egyik jelöltjét. Števonka rendőrkapitány leszaggatta a zsupántól engedélyezett választási plakátot, kijelentve, hogy Kassán nem ismer sajtótörvényt. Jellemző a terrorra a kassai rendőrigazgatóságnak a városi tanácshoz intézett átirata is, amelyben felszólítja a városi tanácsot, hogy a temetőben tiltsa be a kommunisták temetésénél a gyászbeszédeket, mert azok lázítják a dolgozókat és „zavarják a temető békéjét" ... Ebben a harcban a kommunista párt elsősorban az öntudatos és fegyelmezett tagjaira és arra a hatalmas, ezreket számláló pártonkívüli táborra számított, amely körülvette pártunkat. E két tényező biztosította pártunk kemény választási küzdelmének győzelmét. Az 1925. évi parlamenti választásokon legkeményebb ellenfelünk az aorárpárt volt. Különösen a falvakon volt erős pozíciója. A parlamenti választásokra 60 millió koronát kapott, amelyből bőven jutott a kortesek lepénzelésére, az ingyen gulyásra, pálinkára és cigányzenére. De nem segített mindenütt a pálinka, cigányzene és más csábítások. A választók megették, megitták, amit az urak adtak, és utána szívük szerint szavaztak. ellemző volt az akkori politikai viszonyokra, hogy a választási küzdelemben 31 párt vett részt a köztársaságban. Elképzelhető az a szörnyű zűrzavar, amit 31 párt okozott agitációjával. Csehszlovákia népe 1925. november 15-én ítéletet mondott a gyűlölt burzsoá koalíció felett. Csehszlovákia Kommunista Pártja 931 769 szavazatot kapott s a második helyre került. Első helyen alig 40 ezerrel több szavazattal az agrárpárt volt. Kassán szintén a második helyre került a kommunista £árt 5050 szavazattal a keresztény szocialisták 5340 szavazatával szemben. A kommunista párt választási győzelme csattanós választ adott a koalíciónak. Pártunk bebizonyította, hogy a butítás, a brutális terror és a pártból kizárt Bubnik-féle pártellenes csoport aknamunkájának ellenére a kommunista pártot nem lehet letörni és nem lehet kiirtani. Százezres törnek álltak mögötte, amelyek lángoló lelkesedéssel támogatták pártunkat. Ha a' felszabadulásunk utáni 12 év távlatából tekintünk vissza pártunk 25 évének nehéz küzdelmeire egészen a felszabadulásig, boldog érzéssel tölt el mindenkit a tudat, hogy az utána következő rövid 12 év alatt mily hatalmas művet alkotott a felszabadult proletariátus. sehszlovákia dolgozó népe, a kommunistákkal az élen, bebizonyította, hogy nemcsak harcolni tudott a kapitalizmus megdöntéséért, . hanem építi és megvédi virágzó, boldog szocialista hazáját. 4 Róják Dezső