Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-15 / 134. szám, szerda

Bizonyítsuk be egységünket a választásokban is NA G Y CÉLKITŰZÉSEK Dunaszerdahelyen gyors ütemben épül a hatalmas tizenegyéves iskola A tervek teljesülnek Dunaszerdahelyen az új Fu­flk utcát hat egyemeletes és tizenkét földszintes lakóház szegélyezi. Ezen­kívül az Ollétejedi útnál több mint húsz ház új lakótelepet alkot, mely még hatvanhárom családi házzal bő­vül. Az akcióprogramterv értékelése­kor Dunaszerdahelyen megállapítot­ták, hogy a jelenlegi választási idő­szakban a nemzeti bizottság negyven­nyolc lakásegységet építtetett és adott át, s ezenkívül 121 telket par­cellázott fel. Azonban még mindig nagyok a lakásigények. Ezért az új akcióprogramterv a magánépítkezése­ken kívül százhuszonöt lakásegység felépítését tűzte ki feladatul az 1957—1960-as évekre. Kultúrház, iskola és kórház é ül Három hatalmas középületet Duna­szerdahelyen a következő választási időszakban adnak át rendeltetésének. A kultúrház építését még ebben az évben megkezdik és 1959-ben befe­jezik. Az új tizenegyéves iskola már nagyjából felépült s Jövőre befogadja az első tanulókat. A járási kórház épí­tése is folyamatban van. A tervek szerint a hatalmas építkezés egy ré­105 több mint tízezer lakosú városunk van Az Állami Statisztikai Hivatal most tette közé városaink lakossá­gának számadatait. Pragának a múlt év január elsején 972 587 lakosa volt. Köztársaságunk második legnagyobb városa, Brno 304 219 lakossal. Harmadik helyen áll Bra­tislava Szlovákia fővárosa. Lakossai­nak száma 241 614. Százezernél több lakosa van Ostravának (199 902) és Plzeňnek (133.681). összesen tehát öt városunknak van egyenként több mint százezer lakosa. Az utolsó tíz évben Bratislava lakos­ságának növekedése meghaladta Prágáét. Az 1947. évvel összeha­sonlítva Bratislava lakóinak 57 000­rel, Prága lakóinak száma 50 000­rel emelkedett. Tizenhárom városunk lakosságá­nak száma meghaladja az ötven­ezret. Ezeknek a városoknak a lis­táján Kassa vezet (77 852). Utána következnek a lakosság számának sorrendjében Olomouc, Liberec, Ústí n. L., České Budéjovice, Gott­waldov, Hradec Králové, Pardubice kerületi székhelyek. Bratislava és Kassa után a har­madik legnagyobb város Szlovákiá­ban Trnava (32 095). Trnava után következnek Žilina, Prešov és Nit­ra. Banská Bystrica a hatodik szlo-ák:ai kerületi székhely. Ez a legkisebb kerületi város az egész köztársaságban. Csupán a szlová­kiai városok közül megelőzik: Ko­márom, Érsekújvár, Martin, Ru­žomberok, Trenčín, Zvolen, Piešťany A szlovákiai városok közül Banská 3ystiteár.ál kevesebb lakossal ren­delkezik: Spišská Nová Ves, Léva, Losonc, Nagymihály, a Magas-Tátra közigazgatási # egysége, Poprád, Nové Mesto n. V., Kolárovo, Hand­lová, Pezinok, Hlohovec, Banská Štiavnica. Topolčany és Rimaszom­bat. („Gömörország" fővárosának 10 053 lakcsa van és utolsó a tíz­ezer lakost meghaladó városok sorrendjében.) A statisztikai jelentések szerint köztársaságunk lakosainak száma tavaly decemberben elérte a 13 286 993-at. Ez a szám csaknem egymillióval meghaladja az 1948. évi állapotot. Egyetlerf év alatt 130 000 lakossal nőtt hazánk lélek­száma. JÖ SÄNDOR sze már 1959 végén, az egész pedig 1960-ban készül el. A választók igényei szerint Az új választási időszakra nagy fel­adatokat állit maga elé a helyi nem­zeti bizottság. Az akcióprogramterv­bei* többek között szú van még a ka­nalizációról, egy mosóda és ruhatisz- I nak. tító üzem adaptálásáról, kádfürdő épí­téséről, pionírház létesítéséről, utak javításáról, parkosításról stb. E nagyméretű feladatok teljesítéséhez szükséges, hogy a lakosság a jövőben is tevékenyen bekapcsolódjék a köz­munkába. Közös erővel kell hozzá­járulni ahhoz, hogy a választások előtt tett célkitűzések megvalósulja­D. V. Az Ukrán Dolgozók kultúregyesülete A VÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÜLETEIBEN Népi demokratikus államunkban az itt együtt élő nemzetiségek egyenjo­gúságot élveznek. Ukrán és magyar dolgozók a szlovák dolgozókkal egvütt vesznek részt az államügyek vezeté­sében. A párt kipróbált vezetésével, közös erővel dolgoznak iparunk, és mezőgazdaságunk fejlődésén, a kultúr­forradalom kibontakozásán. A prešovi kerület ukrán lakossága is sokoldalú fejlődésen ment át a fel­szabadulás óta. Oj iskolák nyíltak, kultúrotthonok, mozik, épületek, könyv, tárak, helyi rádió-leadók és más nép­művelési intézmények létesültek. A 311 ukrán tanítási nyelvű iskolában 19 570 diák tanul. 35 kultúrotthon és 15 mozi gondoskodik az ukrán lakos­ság hasznos és kellemes szórakozásá­ról. Gazdag és értékes népművészetük van. 164 kultúreavüttes színjátszó és tánccsoportja, ének- és zenekarok ter­jesztik a kultúrát, hogy elősegítsék az országépítés feladatainak sikeres meg­oldását. Rövid időn belül megkezdi működését s hivatásos Poddiikelský Népművészeti Együttes is. Az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete intenzív tömeg politikai és propaganda­munkával vesz részt a választások előkészítésében. A kultúrszervezet tagjai sorra lá­togatják a prešovi kerület ukrán vá­lasztőit, beszélgetnek velük, gyűlések­re és egyéb rendezményekre hívják meg őket. Az eddig végzett választási előké­születek eredményeit minden járás­ban értékelték. A medzilaborcei járás­ban 84 agitkettöst szerveztek. Ugyan­ott a szervezet járási bizottságának tagjai egy hétig tartózkodtak Miková faluban, ahol a kultúregyesület 12 tagja lépett a szövetkezetbe. A svid­níki járásban agitációs brigádok járják a falvakat s kultúrműsorral szórakoz­tatják az egybegyűlt választókat. Móst folytak le a népművészeti csoportok versenyei is az egyes körzetekben. A május 19-i választásokon jut ki­fejezésre demokratikus államunknak, a dolgozók államának ereje. A szép és boldog jövő megvalósításán munkál ­kodnak mindnyájan, az ukrán dolgo­zók kultúregyesületének tagjai. (Tudósítónktól) l\ CÉ1 E10IT MINDEN ÄLLAM életében fontos bel- és külpolitikai jelentőségű ese­ménynek számítanak a választások. Fokozott mértékben érvényes azonban ez a megállapítás a szocialista országokra vonatkozóan. Itt ez az akció valóban az egész nép ügye, — teljes ellentétben a tőkés világgal, ahol az egyik kizsákmányoló csoportot a választások után esetleg egy másik, ugyanilyen célt követő csoport váltja fel. Tegyük vizsgálat tárgyává, melyek azok a rendkívüli körülmények, ame­lyek között népünk május 19-én hallatja majd messzehangzö szavát, s miért tulajdonítunk e megnyilatkozásnak oly különösen nagy jelentőséget. Három évvel ezelőtt is úgy tekintettünk a nemzeti bizottságokra, mint olyan szerveikre, amelyek szociális és politikai összetételüknél fogva, vala­mint felelősségük és hatáskörük tekintetében a dolgozó tömegek legszé­lesebb képviseletét jelentették. Szocialista demokráciánknak — a tavalyi országos pártkonferenoia határozata értelmében — való elmélyítése, a de­centralizáció fokozatos megvalósítása, s nem utolsó sorban a gazdaság hatékonyságának lényeges emelése, ezek azok a kísérőjelenségek, amelyek későbbi kihatásukban a jelenlegi választások szokatlanul nagy fontosságát — az ötéves terv teljesítésének feladata mellett — aláhúzzák. ORSZÄGÉPÍTÓ KÜLDETÉSÜNKET azonban nem tudjuk a külvilágtól el­vonatkoztatva teljesíteni. Nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy mig mi a szocializmust építjük, népünk jólétének szüntelen emelésén fárado­zunk — mert hiszen a nemzeti bizottságok munkája erre irányul —, a mo­nopoltőke, az imperializmus képviselői fegyvereiket csörtetik, hogy békés alkotó munkánk gyümölcseitől megfosszanak. Az újabb háborús készülődések fenyegetése, ez a külső, de el nem hanyagolható tényező nyomja rá bélyegét a május 19-i választásokra is, s ezért lesz népünk szoros egységének kihangsúlyozása nemcsak a szocia­lizmus építése feladataiért való bátor kiállás, hanem egyben manifesztáció­ja a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartozásunknak is. Most, csaknem közvetlenül a cél előtt nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg: népünk óriási többsége teljesen tisztában van a jelenlegi választások rend­kívüli jelentőségével. A választói gyűléseken nyíltan beszél kívánságairól és panaszairól, de mindenekfölött, s a leghatározottabban vállalja magára a szocializmus építésének hálás feladatát, s minden esetben tüntetően nyilatkoztatja ki helyeslését azzal a politikával, amelyet pártunk és a Nem­zeti Front kormánya az ő megbízásából, az ő érdekében folytat. Népünk igen jól tudja, hogy belső egysége s a szocialista táborral való közössége a legbiztosabb záloga békés építő munkájának, jóléte szüntelen fokozá­sának. Ezt igazolta május egy és május kilenc, ezt 'bizonyítják azok a kö­telezettségvállalások, amelyekkel dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából hitet tesznek a szocializmus, a béke politikája mellett. S MUTASSUNK MOST RÄ röviden azokra a tényekre, amelyek ismeretében egészen természetessé válik dolgozó népünknek ez az egyöntetű állásfog­lalása a választói gyűléseken. Míg a tőkés országokban a lázas fegyverkezés álkonjuktúrája ellenére is száz meg százezer munkanélküli tengeti életét, nálunk az ipari termelés évről -évre emelkedik, a személyes fogyasztás szüntelenül növekedik, ugyan­úgy, mint a kultúrára, egészségvédelemre, közoktatásra és szociális célokra fordított összegek magassága. Választóink e tényekről naponta, saját maguk, győződnek meg s így nem kételkedhetnek benne, hogy ez a szocializmus állandó irányvonala. S mert az anyagi jólét természetes velejárója a kul- , turális emelkedés, amivel viszont ugyancsak együtt iár á világproblémák Iránti érdeklődés is, érthető, ha dolgozóink — ismerve a tőkés országokbeli gazdasági és politikai helyzetet — nem akarnak soha többé a kizsákmá­nyoltak sorsára jutni. Ellenkezőleg, áldozatokra is hajlandók drágán ki­harcolt jogaik, biztonságos életük védelmében. Világos előttük, hogy a Szov­jetunió, a népi Kína és a többi szocializmust építő ország népeivel szoros egységben tudják csak megőrizni a jólétet, a mindennél becsesebb békét. MÄJUS 19-NEK NAPJA ezért lesz Csehszlovákia népének ünnepe, ezért tartja ma minden becsületes ember önmaga iránti kötelességének, hogy teljes erejével harcoljon a választások mindenkit lenyűgöző sikeréért. P. M. QQQQOeQOQOQQQ^^ OOOOOOOOOOO^^ Az első parlamenti választások Csehszlovákiában a kommunista párt részvétetével § p zerkilencszázhuszonöt november U 15-én zajlottak le Csehszlo­vákiában az első parlamenti válasz­tások, amelyekben a kommunista párt önállóan vett részt. Amint isme­retes, az előző parlamenti választáso­kat 1920-ban pártunk megalakulása előtt tartották. Ebben az időszakban a burzsoá és a „szocialista" pártok koalíciója uralko­dott. A munkásságnak — és jelentős mértékben a szegényparasztságnak is — bőven volt lehetősége saját bőrén ta­pasztalni, mit vesztett 1920. évi ve­reségével és a kapitalista rendszer uralmonmaradásával. A városi dolgo­zó nép életszínvonala ebben az idő­ben a mélypontra süllyedt és a bur­zsoázia szégyenteljesen megszegte az 1920. évi alkotmányban lefektetett demokratikus jogokat. Szlovákia az Ígért eldorádó helyett a nyomor, a munkanélküliség és a kivándorlás or­szágává lett. A természeti kincsek, ipari és technikai berendezések fel­használása helyett a burzsoázia leállí­totta a gyárakat. Egymásután szűntek meg füstölni a gyárkémények. Az ál­lami hivatalok is elbocsátották alkal­mazottaikat, csökkent az úgynevezett „véglegesítettek" száma. A kormány ahelyett, hogy harcolt volna a mun­kanélküliség és a drágaság ellen, köz­vetett adókkal, a közlekedési tarifák emelésével, pótilletékekkel, monopó­liumokkal, agrárvámokkal, valutapoli­tikával, az uzsora és megvesztegetés eltűrésével, sőt közvetlen elősegíté­sével sújtotta a dolgozókat. 1925-ben az adóterhek tizenkétszer magasabbak voltak, mint a monarchia idején. Ha a dolgozók a kommunisták vezetésével megpróbáltak javítani életkörülmé­nyeiken, ha tüntettek a drágaság és a munkanélküliség ellen, a kormány szuronyokkal és sortűzzel válaszolt. Pártunk választási programjában harcot hirdetett a korrupció, a ki­zsákmányolás, a drágaság, az üldözés, a reakció és az áldemokrácia ellen. Felhívta a dolgozókat, hogy a magas adókért, az alacsony bérért, a 100 000 munkanélküliért, a 68 532 kivándorol­tért, a 43 meggyilkoltért, a 150 meg­sebesített munkásért és a 700 év bör­tönért egyelőre a kommunista párt jelölőlistájára való szavazással fizes­sen. A párt már gazdag tapasztala­tokkal rendelkezett a dolgozók har­cának vezetésében és megmutatta a népnek, hogy egyedül a kommunisták harcolnak igazán, következetesen a /gyűlölt kapitalista rendszer ellen. Ezért volt a kommunista párt a vá­lasztások idején is oly veszedelmes a burzsoázia számára. A választások jó alkalmat nyújtot­tak pártunknak a tömegakciőkra. Ez alkalommal módunk volt leleplezni va­lamennyi ellenfelünket s ugyanakkor hirdettük kommunista programunk igazságait. • i kommunisták tudatában vol­tunk annak, hogy ellenfeleink erős fegyverekkel rendelkeznek. Az agrárpárt kezében volt az egész köz­igazgatási és az államapparátus, a jegyzők, a bírók, a csendőrök, a rend­őrök. Mindez egy központban össz­pontosult és egy kéz irányított: Maly­petr, az agrárpárti belügyminiszter. Hlinkáéknak és a keresztény szocia­listáknak minden faluban ott voltak a papjaik, akik mintegy a néppárt, vagy a keresztény szocialista párt tit­kári funkcióját töltötték be. A kormánypárt és minden álellen­zéki párt rendelkezésére korlátlan pénzösszegek álltak, melyekkel lelke­ket vásárolhattak, megfizethették a mindenre kapható embereket. Az államhatalom pedig ott, ahol a pénz nem használt, gyűléseink felosz­latásával, sajtónk, röpirataink, plaká­taink, elkobzásával, funkcionáriusaink bebörtönzésével bénította választási harcunkat. A kommunista párt elleni választási terror különösen a kassai kerületben dühöngött. Ez nem volt véletlgtti. A kassai munkásmozgalomnak hatal­mas forradalmi tradíciói vannak. Az 1919. évi Szlovák és Magyar Tanács­köztársaság hatalmas lendületet adott a kassai kerületben is a forradalmi munkásmozgalomnak. Emléke kitö­rülhetetlenül élt a dolgozók lelkében. A párt gazdasági szervezetei sokezer hű tagjával, a párt befolyása alatt ál­ló testnevelő és sportszervezetek, a kultúrszervezetek és különféle mun­kásszövetkezetek, mint tömegszerve­zetek erős támaszai voltak a pártnak, mert rajtuk keresztül nagy tömege­ket tudott mozgósítani harcos meg­mozdulásaira. , z 1925-ben lezajlott parlamenti választások előtti hetekben Kassán a párt felelős kerületi veze­tőinek nagy része börtönben ült. Köz­vetlenül a választások előtti napokban letartóztatták Rigó elvtársat is, pár­tunk kassai kerületének egyik jelölt­jét. Števonka rendőrkapitány leszag­gatta a zsupántól engedélyezett vá­lasztási plakátot, kijelentve, hogy Kassán nem ismer sajtótörvényt. Jel­lemző a terrorra a kassai rendőrigaz­gatóságnak a városi tanácshoz intézett átirata is, amelyben felszólítja a vá­rosi tanácsot, hogy a temetőben tiltsa be a kommunisták temetésénél a gyászbeszédeket, mert azok lázítják a dolgozókat és „zavarják a temető bé­kéjét" ... Ebben a harcban a kommunista párt elsősorban az öntudatos és fegyel­mezett tagjaira és arra a hatalmas, ezreket számláló pártonkívüli táborra számított, amely körülvette pártun­kat. E két tényező biztosította pár­tunk kemény választási küzdelmének győzelmét. Az 1925. évi parlamenti választáso­kon legkeményebb ellenfelünk az ao­rárpárt volt. Különösen a falvakon volt erős pozíciója. A parlamenti vá­lasztásokra 60 millió koronát kapott, amelyből bőven jutott a kortesek le­pénzelésére, az ingyen gulyásra, pá­linkára és cigányzenére. De nem se­gített mindenütt a pálinka, cigány­zene és más csábítások. A választók megették, megitták, amit az urak ad­tak, és utána szívük szerint szavaz­tak. ellemző volt az akkori politikai viszonyokra, hogy a választá­si küzdelemben 31 párt vett részt a köztársaságban. Elképzelhető az a szörnyű zűrzavar, amit 31 párt oko­zott agitációjával. Csehszlovákia népe 1925. november 15-én ítéletet mondott a gyűlölt bur­zsoá koalíció felett. Csehszlovákia Kommunista Pártja 931 769 szavazatot kapott s a második helyre került. Első helyen alig 40 ezerrel több szavazat­tal az agrárpárt volt. Kassán szintén a második helyre került a kommu­nista £árt 5050 szavazattal a keresz­tény szocialisták 5340 szavazatával szemben. A kommunista párt válasz­tási győzelme csattanós választ adott a koalíciónak. Pártunk bebizonyította, hogy a butítás, a brutális terror és a pártból kizárt Bubnik-féle pártellenes csoport aknamunkájának ellenére a kommunista pártot nem lehet letörni és nem lehet kiirtani. Százezres tö­rnek álltak mögötte, amelyek lángo­ló lelkesedéssel támogatták pártunkat. Ha a' felszabadulásunk utáni 12 év távlatából tekintünk vissza pártunk 25 évének nehéz küzdelmeire egészen a felszabadulásig, boldog érzéssel tölt el mindenkit a tudat, hogy az utána következő rövid 12 év alatt mily ha­talmas művet alkotott a felszabadult proletariátus. sehszlovákia dolgozó népe, a kommunistákkal az élen, be­bizonyította, hogy nemcsak harcolni tudott a kapitalizmus megdöntéséért, . hanem építi és megvédi virágzó, bol­dog szocialista hazáját. 4 Róják Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents