Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-15 / 134. szám, szerda

Sz Hruscsov MeB I MlWÍt ÉS lülffdfflt ' megteszünk a béke megerősítéséért (Folytatás a 3. oldalról.) Pártja XX. kongresszusának határoza­tából ered. T. Catledge: Nagyon érdekel en­gem az a kérdés, milyen módon hagyják jóvá a Szovjetunió vezető szerveinek határozatát, milyen azon határozatok jóváhagyásának folya­mata, amelyek a kollektív vezetés nézeteinek kifejezőivé válnak a Szovjetunióban. Rendszeresen ülé­sezik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának el­nöksége? Hogyan hagyják jóvá ott a határozatokat? Hogyan vezetik az elnökségi ülések jegyzőkönyveit? Az elnökség ülésein elérik-e az egyes nézetek összeegyeztetését? N. Sz. H r u s c s o v : A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának elnöksége rendszeresen, he­tenként legalább egyszer ülésezik. Ezenkívül legalább hetenként egyszer összeül a Szovjetunió Minisztertaná­csa. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak plenáris üléseit nálunk legalább kétszer évente összehívják. A kérdések megvitatásánál a Köz­ponti Bizottság elnökségének ülésein leggyakrabban különböző nézetek me­rülnek fel, mert az elnökség tagjai ar­ra törekszenek, hogy a lehető legmé­lyebben vizsgálják meg a megvitatott kérdéseket. A vita során az elnökség tagjai rendszerint egyöntetű megálla­podásra jutnak. Amennyiben valamelyik kérdésben nem alakul ki egyazon né­zet, a kérdésről szótöbbséggel dönte­nek. Természetesen vannak olyan kérdé­sek is, amelyek körül viharos vita tá­mad. Ez persze a vita demokratikus szabályai szerint történik. T. Catledge: Bizonyára tudja, hogy a múlt éven a New York Ti­mes közölte önnek a párt XX. kongresszusán elhangzott beszédét, amelyben bírálta a sztálini-korszak hibáit. Az ön beszédéből a nyugati országok sajtójában közölt szöveg­ben történt valami változtatás, ki­hagyás, vagy téves beállítás? N. Sz. Hruscsov: Nem tudom, milyen szövegről van szó. Hallottam, hogy az USA-ban közölték az amerikai kémszolgálat által készített szöveget és ezt a szöveget úgy állították be, mint ha az a párt XX. kongresszusán elhangzott beszámolóm szövege lett volna. AUan Dulles kiadóvállalata a Szovjetunióban nem örvend tekintély­nek. Egyáltalán nem vágyom az Allan Dulles által gyártott irodalom olvasá­sára. T. Catledge: Nézete szerint mi­lyen helyet foglal el Sztálin a Szov­jetunió történelmében? N. Sz. Hruscsov: Sztálin fontos helyet tölt be a Szovjetunió történel­mében. Voltak azonban fogyatékossá­gai. Sztálin hű marxista-leninista, szi­lárd forradalmár volt. Működésének utolsó időszakában Sztálin sok hibát követett el, azonban sok jót is tett or­szágunknak, pártunknak és az egész nemzetközi munkásmozgalomnak. Pár­tunk és a szovjet nép nem feledkezik meg Sztálinról és érdeme szerint érté­keli. T. Catledge: Felhozhat példának néhány olyan hibát, amelyeket Sztá­lin elkövetett? N. Sz. Hruscsov: Sajtónkban er­ről írtunk. Sztálin fogyatékosságairól már Lenin is ír abban az okmányban, amelyet mint „Lenin végrendeletét" ismerünk. Ezt az okmányt a Szovjet­unióban tavaly hoztuk nyilvánosságra. Lenin nagyon világosan rámutatott Sztálin hibáira és a pártot figyelmez­tette rájuk. Sztálin a Lenin figyelmez­tetéséből kellő következményeket vont le és bizonyos határok között maradt. Azonban minden embernek megvannak a maga gyengéi, amelyeket nem tud leküzdeni. Idővel Sztálin jellemének éppen azok a negatív vonásai, ame­lyekre már V. I. Lenin figyelmeztetett, bontakoztak ki és ez ártott ügyünk­nek és pártunknak. Ezért a hibákat el is ítéltük, hogy senki ne kapjon kedvet azok megismétlésére. E hibák ellentét­ben állanak a marxizmus-leninizmus­sal. T. Catledge: A Szovjetunió Kom­munista Pártját a marxista-leninis­ta elmélet magyarázatában a leg­főbb tekintélynek tartja? N. Sz. Hruscsov: Ezt a kérdést úgy szövegezte meg, mint ahogy mi kommunisták a kérdést soha sem ál­líthatjuk fel, mert ez a szövegezés helytelen. Egy személy és egy párt sem rendelkezhet kizárólagos joggal a marxizmus-leninizmus tanának magya­rázatára. A marxizmus-leninizmus fej­lődő tudomány és minden kommunista párt hozzájárulhat fejlesztéséhez. A legnagyobb országoknak és a legki­sebb országoknak is, valamennyinek egyforma feltételei és lehetőségei van­nak erre. A marxizmus-leninizmus m Ű J S Z ô magyarázatának kérdése minőségi és nem mennyiségi kérdés. Mivel azonban a marxizmus-leniniz­mus egyre nagyobb tekintélyre tesz szert valamennyi ország dolgozói köré­ben, álkommunisták is megjelentek, akik a marxizmus-leninizmust akarják magyarázni. A jövőben minél nagyobb befolyást fognak gyakorolni a szocia­lista országok valamennyi ország dol­gozójára, annál több lesz az álkommu­nisták száma, mert divatba jön, hogy a marxista-leninista elmélet hívei közé sorolják őket. Ezért pártjainknak szi­gorúan szemmel kell tartaniok az ál­kommunistákat, leleplezni őket, hogy meg ne mételyezzék a marxista-leni­nista elméletet. Egyes emberek azt hiszik, hogy bár­ki kommunistának vallhatja magát. Lé­tezik azonban egy olyan kollektíva, amely bizonyos elméleti nézeteket vall és ha egy olyan ember, aki magát kom­munistának hirdeti, nem az, ez a tény rövidesen kiderül. A kommunistát te­vékenysége és tettei igazolják. Helyénvaló volna itt összehasonlí­tást tenni a Jelvonuló katonák száza­dával. Egy egész század egyforma lé­pésben hal^d. Az egyik katona azonban nem tart lépést. Ennek a katonának ki kell esni a sorból és valahol a me­net szélén fog kullogni, amig meg nem tanul menetelni. Ilyen a hadsereg rendje. Hasonló rend hívei vagyunk a marxista-leninista elmélet kérdéseiben. Megalkuvás nélküli álláspontot vallunk a marxizmus-leninizmus elveinek be­tartásában és nem tűrjük a marxista­leninista elmélet elveinek megmásítá­sát. Ezt az elméletet mindig tisztán akarjuk látni. T. Catledge: Rámutathatna egyes konkrét álkommunistákra ? N. Sz. Hruscsov: Nincs szándé­komban őket ma megnevezni, ha azon­ban szükségesnek mutatkozna őket megjelölni, akkor megtesszük. Csak annyit mondhatok, hogy sajnos, az ál­kommunisták száma nem csekély. T. Catledge: Nagyobbak-e ma a béke megőrzésének vagy pedig a háború kitörésének előfeltételei ? Ezt a kérdést arra való tekintettel vetem fel, hogy a nyugati orszá­gokban kifejezték azt a nézetet, a Szovjetunió nem térne rá gazdasági irányításának átszervezésére, hogy ' ha azt várná, hogy hamarosan há­ború tör ki. N. S z. H r u s c s o v: Nagyon nehéz megmondani, melyik oldalra billen a mérleg, hogy a háború vagy pedig a béke oldalára. A háború és a béke kérdése sok körülménytől függ, nem­csak a Szovjetuniótól, hanem más államoktól is. Konkrétabban fejezem ezt ki, főképp az Amerikai Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. Az USA-ban sok olyan tábornok van, aki olyan esztelen kijelentést tesz, hogy a Szovjetuniót ki lehetne törölni a „föld színéről." Ezeknek a kérkedők­nek arra kell gondolniok, hogy a má­sik fél is hasonlóképpen válaszolhat. És egyáltalán a szócsata e kérdésben teljesen ésszerűtlen. Ismétlem, nehéz megmondani, melyik oldalra billen a mérleg. Ami a Szovjetuniót illeti, megtett és megtesz minden tőle telhetőt, hogy a háborút ne csak elhalássza, hanem véglegesen meghiúsítsa. Azonban, amint már mondottam, az nemcsak tőlünk, de más államoktól és elsősor­ban az Amerikai Egyesült Államoktól lügg­Ami pedig az ipar irányításának át­szervezését illeti, ez nem függ össze a katonai kérdésekkel. Ennek semmi köze sincs a háborúhoz. Az ipar és az építkezés igazgatásának tökéletesítése arra szolgál, hogy javítsa népgazda­ságunk irányítását. Intézkedéseinkkel megteremtjük forrásaink jobb fel­használásának, népgazdaságunk jobb irányításának óriási lehetőségeit. AJ átszervezés kevés időt igényel; július 1-én s talán még hamarább befejez­zük. Emellett tekintettel kell lenni arra, hogy az ipar és az építkezés irányításának átszervezését főképpen felülről valósítjuk meg és nem tétele­zik fel az egyes vállalatok munkájának jelenlegi átszervezését. Az ipar és az építészet igazgatásának tökéletesítése ésszerű gazdasági intézkedés, mely meghozza nagyobb lehetőségét annak, hogy az USA-t az egy főre számított termelésben gyorsabban utóiérjük. Helytelenül értelmezik a dolgot azok, akik jóslásokba bocsátkoznak és azt állítják, hogy az ipar és az építkezés igazgatása átszervezésének országunk­ban katonai céljai vannak. Az átszervezés kizárólag gazdasági célú. Mindent a békéért, a népért te­szünk, mindent megteszünk a háború elhárításáért. Tolmácsolja népének, hogy nem kí­vánjuk a háborút és mindent elköve­tünk a béke megerősítéséért. És a béke valamennyi nemzetnek, az Ame­rikai Egyesült Államok népének is érdeke. Van még valamilyen kérdése? T. Catledge: Azon minisztériumok között, amelyek megmaradnak az ipar és építészet igazgatásának át­szervezése után, van a közép­gépipari minisztérium is. Elhang­zott az a nézet, hogy ennek a minisztériumnak hasonló a jelentő­sége, mint az atomenergia bizott­ságának az USA-ban. Megmond­hatja-e, vajon ez megfelel-e a valóságnak és hogy ebben az eset­ben M. G. Pervuchin ugyanolyan helyet tölt be, mint az USA-ban Strauss tengernagy? N. Sz. Hruscsov: Lehet, hogy így van, azonban igazán nem tudom, hogy önöknél Strauss tengernagy konkrétan milyen ügyekkel foglalko­zik. T. Catledge: Ügy véli, hogy a je­lenlegi közép-keleti helyzet nagy konfliktust idézhet elő? N. Sz. Hruscsov: Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert a Kö­zel-Keleten nem szovjet katonaság, hanem amerikai haditengerészet tar­tózkodik, amelyet egy eléggé kérkedő tengernagy vezet, aki öntelt nyilatko­zatokat szokott tenni. Csak annyit mondhatok, hogy a VI. amerikai flot­tának a Földközi-tenger keleti részére való küldése nem volt ésszerű ötlet. Ha ezt a politikát folytatják, sok min­den történhet, azonban erre elsősor­ban az amerikaiaknak kell gondolniok. Nem ésszerű beavatkozni más orszá­gok belügyeibe. Annyit mondhatok, hogy a Közel­és Közép-Kelet országainak nemzetei nagyon nehezen fogadják el önként az amerikai gyarmatosítás jármát a brit járom helyett, mivel az amerikai já­rom semmibe sem különbözik az an­goltól. A nép sohasem fog beletörődni a gyarmati rendszerbe. T. Catledge: Ez Magyarországra is vonatkozik? N. Sz. Hruscsov: A magyar­országi helyzet teljesen más, mert Magyarország független állam, amely­nek független kormánya van. Kormá­nya független politikát valósít meg. A gyarmati országokat azonban meg­fosztották függetlenségüktől, a mézes madzag és az ostor politikájának se­gítségével rabságban tartják őket. Azonban a gyarmati államok nemzetei nem lankadnak a gyarmatosítók rend­szere elleni küzdelmükben és az új gyarmatosítókat hasonló kiábrándulás éri majd, mint a régieket. T. Catledge köszönetet mondott az interjúért és kifejezte azt a reményét, hogy N. Sz. Hruscsovval találkozik, ha majd az USA-ba látogat. Angol üzleti körök a kereskedelem kibővítését óhajtják Kínával 1957. május 15, 3 London (ČTK) — Az utóbbi időben az angol sajtóban egyre gyakrabban hangzik el az a követelés, hogy bő­vítsék a Kínai Népköztársasággá! folytatott kereskedelmet. A lapok rá­mutatnak, hogy Anglia jelentősen ja­víthatná gazdasági helyzetét és meg­oldhatná a munkanélküliség problé­máját, ha kereskedelmi kapcsolatokat fejlesztenek ezzel az óriási országgal. A lapok megírják, hogy az angol ke­leskedelmi körök elégedetlenek azzal az amerikai tilalommal, amely meg­akadályozza, hogy Kínába és a többi szocialista országokba úgynevezett „stratégiai árucikkeket" szállítsanak. Ezek közé tartozik számos nagyon fontos kiviteli árucikk is. A Reynolds News című vasárnapi lap jelenti, hogy „a londoni Cityben és az angol nagyiparosok körében nö­vekszik a felháborodás a Kínával folytatott .kereskedelmet akadályozó értelmetlen embargo miatt". A kon­zervatív Sunday Times nagy figyelmet szentel az angol—kínai kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének. A lap dip­lomáciai hírmagyarázója emlékezte­tett arra, hogy „a Kínával folytatott kereskedelem kérdését megtárgyal­ták a bermudai értekezleten, és hang­súlyozta, Macmillan nem tudta Eisen­howert arra kényszeríteni, hogy bele­egyezzen a kínai kivitel korlátozásá­nak enyhítésébe". Két éve írták alá az osztrák államszerződést független és demokratikus Ausztria felújításáról szóló ál­lamszerződést 1955. május 15-én ír­ták alá. Ez a nap nemcsak a teljes függetlenségét visszanyert osztrák nép ünnepe lett, ez a nap bizonyos mértékben hozzájárult a közép-euró­pai feszültség enyhítéséhez is. Az Ausztriával szomszédos nemze­tek az osztrák államszerződés aláírá­sát ugyanolyan örömmel fogadták, mint az osztrák nép. E szerződés cikkelyei ugyanis meggátolják Ausz­tiában a német monopolista és mi­litarista erők terjeszkedését. Az államszerződés jelentős és elkü­löníthetetlen tartozéka Ausztria tar­tós semlegességének törvénye. Ebben Ausztria ünnepélyesen kötelezi ma­gát, hogy nem csatlakozik semmiféle katonai tömbökhöz és nem engedi meg, hogy területén katonai támasz­pontokat létesítsenek. A szerződés kedvező feltételeket te­remtett Ausztria gazdasági fejlődésé­nek és az aláírás óta eltelt két év megcáfolja azokat a különféle elmé­leteket, amelyek azt igyekeztek bebi­zonyítani, hogy a semlegesség semmi jót nem eredményez. Helyes út, azonban... A két elmúlt év teljes mértékben igazolta a megkezdett út helyességét, az az út az osztrák államszerződés­ben és a tartós semlegesség törvé­nyében kitűzött elvek útja. A két év megmutatta, hogy az osztrák nép túl­nyomó többsége egyetért a két je­lentős okmánnyal. Nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy Ausztriában vannak egyes befolyásos körök, ame­lyeknek nem tetszik az államszerző­dés cikkelyeinek egész sora és megkísérlik azok megkerülését. A nyugat-németországi militarista erőkkel szoros kapcsolatban levő mi­litarista körök elítélik az államszer­ződésből eredő „katonai megkülön­böztetést". Nem szabad elfejelteni, hogy Ausz. triában vannak erők, amelyek a sem­legesség megsértésén fáradoznak és ezen törekvésükben az USA-ra tá­maszkodnak, amelynek katonai egy­ségei a békeszerződés értelmében ugyan elhagyták Ausztriát, de . Észak­Olaszországban és Nyugat-Németor­szágban a közelben maradtak. N Az osztrákok egváltalán nem tettek jó szolgálatot a béke ügyének azzal, hogy osztrák területen betiltották a Béke-Világtanács titkárságának mű­ködését- Emellett azonban Ausztriá­ban teljes működési szabadságot él­vez a „Szabad Európa", amely szer­vezet a szocialista tábor országai és a béke ellen uszít. A csehszlovák—osztrák kapcsolatok Az osztrák államszerződés aláírása óta az országaink közötti kapcsolatok elmélyültek, megszilárdultak. A Cseh­szlovák Köztársaság elsőként csatla­kozott az osztrák államszerződéshez. Sikeresen fejlődnek kereskedelmi kapcsolatairak is. Az utóbbi években emelkedik a kölcsönös árucsereforga­lom. Az együttműködés további meg­szilárdítására Ausztria és Csehszlovákia között nagy jelentőségű a közös du­nai erőmű építésére vonatkozó egyez­mény aláírása, amely hasznos mind két félre. Fejlődik a technikai együtt­működés, a tapasztalatcsere minden téren, továbbá a sport- és kulturális kapcsolatok. Egyre több osztrák pol­gár látogat Csehszlovákiába és vi­szont. A Csehszlovákia és Ausztria közötti jó együttműködést elősegítené, ha Ausztria területéről eltűnne a „Sza­bad Európa", amely Ausztriából ha­zánk ellen uszít és a Csehszlovák Köztársaságba kémeket irányít. Megelégedéssel fogadtuk A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettese ausztriai lá­togatásának eredményét, amelynek következtében Ausztria és a Szovjet­unió között javultak a kapcsolatok. Csehszlovákia népe figyelemmel kí­séri a szomszédos Ausztriával a kap­csolatok fejlődését. Hiszi, hogy a két ország közötti kapcsolatok egyre őszintébbek, szívélyesebbek és barátsá­gosabbak lesznek. A két ország né­pe közötti kapcsolatok támogatnák a közép-európai békét és bizonyítékul szolgálnának arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békében és barátságban élhetnek egymás mel­lett. B. S. A Kereszténydemokrata Unió pártkongresszusán védelmezik a tömbök politikáját Hamburg (ČTK) — Az Adenauer Kereszténydemokrata Unió pártjának Hamburgban folyó kongresszusán megvitatták a Német Szövetségi Köz­társaság külpolitikáját. A párt vezető képviselői igyekeztek védelembe venni a katonai tömbök jelenlegi politiká­ját, amelyet Nyugat-Németország „egyedül lehetséges" politikájának mi­nősítettek. Von Brentano külügyminiszter és Kiesinger, a szövetségi parlament kül­politikai bizottságának elnöke azt ál­lították, hogy a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikája, vagyis az agresszív Északatlanti Tömbben, a közös piacban és az Euratomban való részvétel megfelel a német nép biz­tonsága és Németország egyesítése érdekeinek. Brentano és Kiesinger politikájuk védelmére, a „szovjet ve­szedelemre" való hivatkozást hozták fel. Von Brentano azonban kénytelen volt beismerni, „lehetséges, hogy az egyesülés létrejönne, ha Nyugat-Né­metország nem állna a szabad Nyu­gat" oldalán. A pártnak a leszerelés kérdéseiben elfoglalt álláspontjára jellemző Aden­auer kancellár kijelentése, hogy „kor­mánya meghiúsítaná a londoni lesze­relési értekezletet, hogyha közölné, úgy döntött, nem szereli fel a Bun­deswehrt atomfegyverekkel" mert ez­zel meggyengíteni a nyugati erőpoliti­kát. JHéhňny sor bem ľ HAGIB BURGIBA, tuniszi miniszter­elnök tripoliszi látogatásának tisztele­tére a líbiai parlament május 12-én ünnepi ülést tartott. Ben Halim, líbiai miniszterelnök a parlament ülésén ki­jelentette. Líbia kötelessége, hogy er­kölcsileg, politikailag és anyagilag tá­mogassa Algéria felszabadítását, mert ettől függ egész Észak-Afrika függet­lensége.* (ČTK) SZARDAR MOHAMED DAVUD, Afga­nisztán miniszterelnöke hatnapos hi­vatalos látogatásra .május 13-án_ este repülőgépen Kairóba érkezett. (ČTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN az utóbbi időkben gyakrabban előfordul­nak a zsidó sírok meggyalázásának ese­tei. Ismeretlen tettesek a Saar-vidéki Sankt Wendel kerület Tholey és Theley községei között a zsidó temető 26 sír­kövét döntötték ki. A gyűjtőtáborok­ban halálra kínzott foglyok emlékmű­véről letörték a Dávid-csillagot és he­lyére a horogkeresztet tettek. (ČTK) ROJAS PINILLA, Columbia lemondott elnöke hétfőn Madridba érkezett, hogy Spanyolországban töltse „önkéntes száműzetését". (ČTK) A NYUGATNÉMET HADSEREG sol­tau-i katonai iskolájában május 13-án robbanás történt, mélynek következté­ben egy katona életét vesztette és •ketten súlyosan megsebesültek. (ČTK) THEODOR HEUSS, a Német Szövet­ségi Köztársaság elnöke egyheti hiva­talos látogatásáról Törökországból visszatért Bonnba. (ČTK) A VIETNAMI NÉPHADSEREG főpa­rancsnoksága a vietnami nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottsághoz le­velet intézett, amelyben tiltakozik a demilitarizációs övezetnek a dél-viet­nami katonák részéről történő megsér­tése ellen. Ben Hai folyó térségében 637 dél-vietnami katona lépte át a ha­tárt. Április 11-én és 27-én a demili­tarizációs övezet határait olyan dél­vietnami egységek is megsértették, amelyekben amerikai katonák is voltak. (ČTK) A FÖLDKÖZI-TENGEREN hétfőn be­fejeződött a NATO fegyveres erőinek nagy taktikai és stratégiai hadgyakor­lata, amelyen részt vettek a NATO szárazföldi-, tengeri és légi egységei. (ČTK) MESSALI HADZS, az algériai nemze­ti mozgalom vezetője, aki rendőri fel­ügyelet alatt él Franciaországban, a francia sajtó közlése szerint Eisenho­werhez, az USA elnökéhez levelet in­tézett, amelyben rámutat a francia ka­tonák algériai bestialitásaira és arra kéri Eisenhower elnököt, hogy ezt a kérdést a Biztonsági Tanács elé ter­jessze. (ČTK) /

Next

/
Thumbnails
Contents