Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-02 / 92. szám, kedd

k mezőgazdasági termelés hatékonyságáért Beszélgetés Mikuláš Andris elvtárssal, a nyitrai KNB elnökével =

= A minap felkerestük Mikulás Andris elvtársat, a nyitrai KNB el|H nőkét és felkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre a mezőgazdasági termelés hatékonyságának érvényesítéséről a kerületben. — Elnök elvtárs, úgy tudjuk, hogy a nyitrai kerület mezőgazdasági jellegű, ezért megkérjük, nyilatkozzon, mit tett a KNB a CSKP KB legutóbbi ülése határozatainak valóra váltásáért? — A határozatok alapos áttanulmányozása után kerületi aktívát hívtunk egybe, ahol a mezőgazdasági szakemberek, a JNB-k elnökei, a gépállomások, állami gazdaságok igazgatói jelenlétében megtárgyaltuk és elemeztük azokat a lehetőségeket, melyeket kihasználva lényegesen emelhetnénk a mezőgazdasági termelést. — Mindenesetre a termelés j okozására a legnagyobb lehetőség a közös gazdálkodáson belül van. Márpedig tudomásunk van róla, hogy a nyitrai kerület ezen a téren az utóbbi évek alatt kevés eredményt mutat fel, hiszen 1956-ban és ez év két hónapjában csupán 36 EFSZ alakult a kerületben. Mi a véleménye erről a kérdésről? — Igaz, hogy 1953-től a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében nem értünk el lényegesebb eredményeket, mert fölműveseink túlnyomó többségben még egyénileg gazdálkodást folytatnak. Ez azt is mutatja, hogy nemzeti bizottságaink tagjai és dolgozói munkájukat nem végezték következetesen. Keveset beszéltek kis- és középparasztjainkkal, a szövetkezetek alakítására nem használták ki az EFSZek évzáró gyűléseit, pénzügyi-termelési eredményeit. Tehát elhanyagolták az agitációs munkát. Ezenkívül a szövetkezet tagjai sem igyekeznek népszerűsíteni a közös termelést, sok helyen szektáns nézetek terjedtek el s nem akarják felvenni a belépni szándékozó kis- és középparasztokat. — Szeretnénk, ha röviden beszélne az EFSZ-ek termeléséről, a közös gazdálkodás hatékonysága lehetőségeiről, s arról, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek? — Kerületünk szövetkezetei 218 ezer hektáron gazdálkodnak. Ezen a területen egy kis leleményességgel, az agrotechnikai intézkedések betartásával nagyban lehetne fokozni a hektárhozamokat. Úgyszintén az állattenyésztésben is jobb munkaszervezésre van szükség, hogy növekedjék a hasznosság. Például, ha szövetkezeteink minden 100 kg sertéshúsnál csak 3 fillérrel csökkentenék a termelési kiadásokat, ez évente 5 millió koronával emelné a munkaegységek értékét. A gya,korlat azonban azt mutatja, hogy sok szövetkezetünk még mindig drágán termel. Dehát beszéljenek a tények. A sziladicei EFSZ 6,6 literes tejátlag mellett 4,20 korona értékű takarmányt használ fel. Horné Zelenicén 5,5 literes tejhozamra már 5,40 korona értékű takarmányt etetnek fel. S ezeket a példákat tovább is sorolhatnám. Ehelyett inkább két EFSZ között teszek összehasonlítást: az egyik a nyitraszerdahelyi, a másik a továrnikyi szövetkezet. Mindkettőnek azonos feltételei, adottságai vannak. Földterületük, állatállományuk is egyenlő. Mégis Szerdahelyen az egy hektárra eső tiszta jövedelem 4283 koronát, míg az utóbbiban csak 3000 koronát tesz ki. Összegezve: a termelési kiadások Továrnikyban 400 ezer koronával magasabbak, mint Nyitraszerdahelyen, mert itt egy tehén naponta alig 5 liter tejet ad, egy tojó évente csupán 97 tojást tojik. Szerdahelyen a tejhozam 7,5—8 liter között mozog és a tojáshozam évente 131 darabra rúg. Ezenkívül sok szövetkezetben, mint például a verebélyi járásban levő Mohi községben, lazák a normák. A helyi EFSZ 812 hektár mezőgazdasági területre összesen 68 ezer munkaegységet használ fel. Három ár cukorrépaegyelésért például a IV. nehézségi osztályban 1,25 munkaegységet számítanak fel. Ezek tehát azok a rejtett tartalékok, melyekben sok ezer korona folyik el feleslegesen ellenérték visszatérülése nélkül. — A nemzeti bizottságok jogköre kiszélesedésével az állami gazdaságok irányítását most a KNB végzi. Ügy véljük, itt is sok rejtett tartalék hever. Egyébként sok panasz is hangzik el a gazdaságokról. Mi a véleménye erről a kérdésről? — Sajnos, kerületünkben sok olyan gazdaság akad, amelyek kevés eredménnyel dicsekedhetnek. Erre a legutóbb megtartott elemzés során bukkantunk. Például a nyitrai gazdaság egy mutatóban sem teljesíti előirányzatát. Nem csoda, ha nagy veszteségekkel dolgozik. Kerületi viszonylatban 5 millió korona veszteség mutatkozik a malacelválasztásnál. Nagyok a munkanapkiesések is. — Mi a helyzet a traktorállomásokon, hogyan teljesítik feladataikat és milyen mértékben járulnak az önköltségek csökkentéséhez? — Traktorállomásaink nem használják ki gépállományukat. A répakombájn teljesítménye 15 hektár helyett csupán 1,2 hektár volt. A gabonakombájnokat csak 59 százalékra használták ki. Nincsenek kihasználva a sorközi megművelő gépi eszközök sem, amelyek igen nagy megtakarítást eredményezhetnének szövetkezeteinkben. Traktorállomásaink ezenkívül magasan túllépik a béralapot. * * * Ezek tehát azok a Lehetőségek, melyekben a hatékonyság rejtőzik. A helytelen munkaszervezés, hiányos szakértelem, nemtörődömség pedig fékezi az önköltségek csökkentését. A gazdaságosság kérdését és a termelés fokozását komoly ügynek tekintjük. Nemzeti bizottságaink ezután ezekre a problémákra fogják irányítani figyelmüket, hogy kerületünk mezőgazdasági üzemei és a traktorállomások olcsóbban, jobbat és többet termeljenek. SZOMBATH AMBRUS Ötven éves a bratislavai

II meopta Ötven évvel ezelőtt alapították Bratislavában az optikai műszereket gyártó üzemet, amit az államosítás után MEOPTÄ-nak neveztek el. Az üzem alapításától eltelt idő alatt sok minden megváltozott az üzemben, korszerűbb a berendezés, ami azonban a leglényegesebb. a bratislavai MEOPTA gyártmányait majdnem az egész világon ismerik. Az itt gyártott vadásztávcsövek. a fotoelasciméterek, a KP 1 oscilográf számára készülő felvevőgép és sok más optikai és mérőműszer az üzem dolgozóinak jó munkáját dicséri Franciaországban, Egyiptomban, Indiában. Brazíliában, a Szovjetunióban, Bulgáriában, a Belga-Kongóban és másutt. Polák Vilmos az automatagépet szereli. Az üzem a termelési tervet, úgy' mint a múlt évben, ez idén is magasan túlteljesíti. A szép termelési eredményeket nem kis mértékben az újítómozgalom fellendülésének köszönhetik. Az újítómozgalom sokat segített abban, hogy necsak a gyártás növekedjék. hanem a gyártmányok minősége is javuljon. A MEOPTA-ban 73 újítót tartanak nyilván. Az újítási javaslatokat főleg azon kérdések megoldására irányítják, amelyek hozzásegítenek az üzem termelési előirányzatának teljesítéséhez és a gyártás minősége megjavításához. Az újítómozgalom évről évre szélesedik. bővül. 1953-ban 48. 54-ben 61-et. 55-ben 87-et és tavaly már 104 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Az újítások közül 59-et elfogadtak. 33 újítási javaslatot még nem valósítottak meg. Kilenc közülük nagy újságot jelent az optikai iparban és ezeket szabadalomra nyújtották be. Az újítások száma megmutatkozik az üzem megtakarításain is. 1955-ben a megtakarítások 105 ezer koronát és ebben az évben előreláthatólag 336 ezer koronát tesznek ki. Az üzem legjobb újítói közé tartoznak Dolák, Bielčik, Polák, Klasa, Sitár Ing. Pavlinec, Kovanie elvtársak és mások. Peter Bielčik laboráns például az üveglencsék ragasztásának megjavításával foglalkozik. Legjobb újítási javaslatában, amelyet most fejez be, a filmvetítő-gépek erősítő tükrének bevonását oldotta meg. Újításának bevezetésével csökken a selejt és a tükrök minősége 50 százalékkal jobb lesz. A feltételezett megtakarítás évente 81 ezer koronát tesz ki. Valentin Krajčovič fényesíti a lencséket. Polák Vilmos eddig több mint 30 újítási javaslatot nyújtott be. Újításaiban a termelés automatizálására törekszik. Legjobb újításának a mérőműszerek gyártásának megjavítására tett javaslatát tartja. Ennek bevezetésével a selejt a minimumra csökkent és a termelési költségek 95 százalékát takarította meg. Az utóbbi években az újítómozgalom propagációját személyes meggyőzéssel végezték és a lehető legnagyobb támogatást nyújtották az újítóknak. Ezzel elérték, hogv már ebben az évben két hónap alatt 47 újítási javaslatot nyújtottak be, ami a múlt év ugyanezen időszakával szemben 370 százalékkal több. Sluka József az anyagtakarékossAg példaja Az ipari termelés további növelésének és rendezésének céltudatos és átgondolt irányításával biztosítani a nyersanyagok és anyagok leghatékonyabb kihasználását. (A CSKP KB februári határozatából.) D rnótól vagy 30 km-re északra ® fekszik Blansko, egy morva járási városka. Nem messze a várostól a Macocha cseppkőbarlang felé vezető völgyben, egy kis hegyi patak partján épült fel több mint 100 évvel ezelőtt a blanskói J. Dimitrov gépgyár első épülete. A már egész Európában ismert gyár korszerű épületei a keskeny völgy csaknem 1 km hosszú területét foglalják el a patak partján. Itt gyártják hazánk és a külföld számára a Kaplan, Francisci típusú víziturbinák óriási -meghajtó kerekeit, gépi berendezéseit, nagyszerű karuszeleket és másféle gépeket. A nagy hagyományokkal rendelkező gépgyár tökéletes gyártmányaival a világszínvonal fölé emelkedett. Ennek ellenére a gyár dolgozói tavaly nem tudtak megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket nekik a terv, kitűzött. Hogy mi volt ennek az oká? Anyaghiány. Kohóiparunktól 250 vagon anyagot nem kaptak meg idejére, ez pedig olyan menynyiség, amelyből több turbinát és karuszelt lehetne készíteni. Ezzel a problémával küzd ma hazánk csaknem valamennyi gépgyára. A legfontosabb tényező ma az anyagellátás s ezért foglalták be az anyagok és nyersanyagok leghatékonyabb kihasználásának szükségességét pártunk KB-jának határozatába. Nagyon sok formában lehet anyagokkal takarékoskodni, de mondhatjuk, hogy sok üzemben eddig nem jól sáfárkodtak az oly értékes anyagokkal mint pl. az acél és öntvények, melyek nehéziparunk és gépiparunk termelésének alapját jelentik. A blanskói J. Dimitrov gépgyár ** dolgozói ezt a problémát anyagmegtakarítási versennyel akarják megoldani. Az Októberi Forradalom 40-ik évfordulójának tiszteletére április elsejétől párosversenyre hívták fel a brnói Klement Gottwald gépgyár dolgozóit anyagmegtakarításban. A verseny célja a termelés hatékonyságának növelése. A J. Dimitrov gépgyár dolgozói ezt a versenyfelhívást konkrét kötelezettségvállalással is aláhúzták, amely szerint második ötéves tervünk végéig 1000 tonna öntvényt, acélt és színes fémet takarítanak meg népgazdaságunknak. A verseny feltételeit már gondosan ki is dolgozták és megtárgyalták a brnói gépgyár képviselőivel. Az eddigi üzemrészlegek közötti anyagtakarékossági verseny április 1től két üzem közötti párosversennyé válik, mely mindkét gyár dolgozóit a kitűzött cél elérésére kötelezi. Az anyagmegtakarítást főleg a következőképpen akarják elérni. 1. Az új gépek, turbinák súlyának könnyítésével, új pontos számítások alapján. Ez a nehéz feladat az üzem konstruktőrjeire hárul. Ezen a szakaszon várható azonban a legnagyobb megtakarítás. 2. Műanyagok felhasználásával acél. színes fém, vagy öntvény helyett. 3. A normán felüli készletek felhasználásával. 4. A selejtek csökkentésével. Ilyen pontokat foglal magában a versenyfelhívás, melyben pontosan meg van határozva az egyes üzemrészlegekre háruló feladat, a verseny értékelésének, propagálásának és a győztesek jutalmazásának kérdései is. I ng. Jozef Bouda a konstruk* tőrök munkájáról ezeket mondja: — Minden új víziturbína, vagy karuszel tervrajzának kidolgozásakor konzultációra jövünk össze mindnyájan, amikor még a terv csak ceruzarajzban van. Itt részletesen megtárgyaljuk, hogy jó-e a javaslat, esetleg egyes alkatrészeken javítunk vagy kifogásoljuk a számítást. Egyszóval alaposan meghányjuk-vetjük, hogy jó-e a javasíat. Ilyen konzultáció után a tervező újra átdolgozza a tervrajzot. A Szovjetunióban, Leningrádban még ennél is jobb módszert alkalmaznak. Ott minden turbinára két tervrajzot készítenek és természetesen a jobbikat fogadják el. Ha a' tervrajz tusban van, akkor már nehéz rajta változtatni. — Ily módon érhetünk el anyagmegtakarítást, mert célunk az, hogy könynyebb gépeket gyártsunk a jövőben. — Az újítóbizottság vezetője Vladimír Koutný arról tájékoztat minket, hogy hogyan állnak az idén az újítási javaslatokkal. — Tavaly összesen 267 újítási javaslatot kaptunk dolgozóinktól, akik 78 000 korona jutalomban részesültek a termelésbe bevezetett újításokért. A megvalósított újítási javaslatok üzemünknek 1 millió 806 ezer korona anyag- és önköltségmegtakarítást jelentettek. Az idén újítási javaslatok bevezetésével 2 millió koronát akarunk üzemünknek megtakarítani. Eddig már 53 javaslat érkezett be, melyekből 29et elfogadtunk és be is vezettünk a termelésbe. Ez már máig 290 ezer korona megtakarítást jelent. — Vannak újítási javaslatok pl. äz anyagmegtakarításra is? — Hogyne. A légtöbb újítási javaslat erre irányul. Februárban pl. a kádgyártó osztályban Jindfich Jedlička nagyon értékes javaslatot terjesztett be az öntőformák megtakarítására. Ezt az újítást már mind a nyolc csoport átvette és számításunk szerint' évente 97 000 korona értékű anyagot takarítunk meg ezzel. 1956-ban 26 újítási javaslatot átadtunk hazánk többi üzemeinek is alkalmazásra. Jól felkészültek tehát a verseny** re a J. Dimitrov gyár dolgozói. Újítási javaslatokkal, jobb tervezéssel, de főleg a dolgozók politikai-erkölcsi színvonalának emelésével akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy üzemükben feltárják az összes meglévő tartalékokat. Mert üzemeinkben csakis úgy érhetünk, el jó termelési eredményeket, ha a párt KB-jának irányelveit állandóan szemünk előtt fogjuk tartani. Ez pedig népünk életszínvonalának további növelésére vezet. Horváth Sándor földi észrevételeket nálunk is érvényesítem akarják. A kenyér és sütemény csomagolt állapotban való eladását legelőször az önkiszolgáló üzletekben keU bevezetni, mert ott a fogyasztó önmagát szolgálja ki. Ezekben az üzletekben gyakran láthatjuk, hogy a fogyasztók a kenyeret puszta kézzel nyomkodják mielőtt megteszik. Értesülésünk szerint a Zdroj főigazgatósága a kenyér- és süteményiparral karöltve kívánja a kenyér és sütemény csomagolt állapotban való el-. adását megoldani. (K) Peter Bielčik laboráns munka közben. Oliver Bachratý a lencséket csiszolja. Csomagolt kenyér ez önkiszolgáló üzletekben A belkereskedelem nagy figyelmet szentel a kenyér és a sütemény csomagolt állapotban való eladásának, mert ezt egészségügyi okok teszik kívánatossá. Eddig csupán néhány különleges süteményfajta, mint kétszersült, keksz, macesz és csemegekenyér került csomagolt állapotban forgalomba. A másfajta kenyerek a boltban csak hiányosan csomagolva vagy csomagolatlanul kaphatók, ami gyakran panaszra ad okot. Az elárusító ilyen esetben arra hivatkozik, hogy kevés a papirosa és takarékoskodni kell vele. Miért nincs elegendő csomagoló papiros? Ismeretes, hogy a papír nálunk elsőrendű kiviteli cikk, amelyért értékes devizákat vagy szükséges nyersanyagokat kapunk. Ez teszi azután szükségessé, hogy a belföldi papírfogyasztást gyakran korlátozni kell. Továbbá rá keU mutatni ar~a is, hogy a belföldi papírszükséglet az utolsó években megtízszereződött. Miért? Nagyobb a fejenkénti papírfogyasztás és azonkívül a papírral nem takarékoskodunk. így például az újságpapírt ahelvett, hogy azt csomagolási célokra is felhasználnánk, eldobjuk. Az udvarokon, utcakon és nyilvános tereken szanaszét hever az eldobott papír, ahelyett hogy beszolgáltatnánk a hulladékgyűjtő vállalatnak. Az élelmiszeripar és belkereskedelem képviselői ennek dacára napirenden tartják a sütemény csomagolásának kérdését és e téren a külKitüntették a belkereskedelem legjobb dolgozóit A belkereskedelem élelmiszer-osztályában számos jeles kollektívát kitüntettek. A legjobb élelmiszerüzeletek: Handlová 1437 sz. — üzletvezetőnő: Gabriela Richtáriková, Handlová 314 sz. üzletvezető: J. Krchňek, Prievidza 410 sz. üzletvezető: Jozef Kotríka, Prievidza 1110 sz. üzletvezető: Miroslav Mišák. Ezeket az üzleteket a mintakollektíva oklevelével tüntették ki és az üzletvezetők fejenként 1100 korona pénzjutalmat kaptak. Mária Vallóvá, Hilda Švarcová, Vilma Cachajová és Ľudmila Osvaldová pedig a kitűnő elárusítónői címet kapI ták és fejenként 700.— korona pénzi jutalmat.