Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)
1957-04-12 / 102. szám, péntek
CSAK ÍGY TOVÁBB... SÜP.ÜN HULL a tavaszi eső. Néptelen most a határ. Pihen a gép, pihen az ember. A somorjai szövetkezet irodájába:: vagyunk. A szövetkezet agronómu'St, Hornyá'k Józsefet is ide szorította az eső. Elöljáróban azonban arról kell szólni, hogy Hornyák József még csak április elsejétől agronómusa a szövetkezetnek. Az előbbi évek során a csallóközcsürtöki traktorállomáson dolgozott, szintén agronómusi minőségben. Azelőtt is gyakori vendég volt a somorjai határban. Ismert már minden rögöt, minden barázdát, csak hát nem a szövetkezetben kapta a fizetését. Április, elsejével változott a helyzet. Hornyák József a szövetkezetbe került. Szerinte nagyon is jól van ez így. Több éves tapasztalatait itt igazán érvényesíteni tudja majd. A dolog másik oldala pedig az, hogy a jövőben már ő is munkaegységek Után kapja a jutalmazást. Ha jól dolgozik, ha jól vezet, maga is hasznát látja. No, de most kössünk béklyót a gondolat csapongó szárnyaira s maradjunk a szövetkezet irodájában. Kérdezzük meg a fiatal agronómust, hogy s mint áll szövetkezetük a tavaszi munkákkal. Mit tettek azért, hogy dúsabb kalászt ringasson az idén a nyár, mint az előző években. — Megtettünk, amit tehettünk — mondja komolyan. Nézzük csak meg, mit mond a gyakorlati élet, a valóság. A tények arról adnak számot, hogy a somorjai szövetkezetesek a párt irányvonalának, az ország és saját érdekeiknek megfelelően megtettek minden tőlük telhetőt. Idejében földbe tették a magot, simára dolgozták a zsíros, fekete rögöt. A járás szövetkezetei között folyó szocialista munkaversenyben az élre törtek. Lássuk csak! A KORATAVASZIAK, vagyis a kalászosok időbeni elvetéséért indított versenyben a második helyet szerezték meg. A cukorrépát pedig járási méretben az elsők között tették földbe. Említésre méltó ez az eredmény. A munka jó megszervezéséről, a tagok szorgalmáról tanúskodik. Bizonyítványt adott az eredmény arról is, hogy a traktorosok jól megjavított gépekkel -kezdték meg a munkát. Szorgalmuk, tenniakarásuk semmivel sem maradt a szövetkezeti tagoké mögött. Hogy is volt hát? Ügy, hogy a szövetkezet vezetősége, amikor már engedett a föld fagya, megbeszélést tartott a traktorosokkal. Tervet csináltak. A terv azt mondta: Hat nap alatt a földben kell, hogy legyen a mag. Ez volt a terv. így gondolták jónak, célszerűnek, de mit lett tovább? KEZDHETNÉNK TALÄN AZZAL, hogy a hó elolvadása után nyomban elszórták a műtrágyát. Pár nap múlva már sor került a talaj előkészítésére is. Három gép, három lánctalpas traktor készítette a vetőágyat. Éjjel is hangos volt akkoriban a határ. Éjjel is dolgoztak a traktorok. A nehéz gépek a talaj előkészítését végezték, a kerekes traktorok vetőagregát igénybevételével vetették a magot. Iparkodtak a traktorosok, hogy amit megfogadtak, ne maradjon csak szó. Becsületbeli dolog ám, hogy ha valaki ígér, ura legyen a szavának, meg aztán az sem mindegy, milyen kalász sarjad majd munkájuk nyomán. Zúgott a gép éjjel-nappal, szaporodtak a bevetett hektárok és egyszer csak azon vették észre magukat, hogy a tervezett vetésterület megtelt maggal. Hornyák József röviden így mondta: — Három és fél nap alatt elkészültünk a vetéssel, mert úgy dolgoztak ezek a traktorosok, hogy igazán ... Tovább fonjuk a beszélgetés fonalát. — Azt hiszem meg lesz az eredménye a szorgalomnak. A jól végzett munka nem vész kárba. Halljuk most, hogy a fiatal agronómus mit vár az idei évtől. Azt mondja: — Tavaly gabonafélékből 23 mázsa átlaghektárhozamot terveztünk. Valóságban 25 és fél mázsa volt. Az idén, ha az időjárás komolyan bele nem szól, harminc mázsát akarunk aratni minden egyes hektárról. A RÉPA HEKTÄRHOZAMÄT is lényegesen emelni akarják az idén.' " pedig úgy, hogy okultak a múlt év hibáiból és nagyobb gondot fordítottak a cukorrépatermesztésre szánt földek megművelésére. Tavaly a szövetkezet 44 hektáron termelt cukorrépát. 210 mázsás hektárhozamot terveztek, de a valóság jóval a terv mögött maradt. Mi -veit az oka? Pallovics Károly -csoportvezető adja meg a választ. Nem kertel, nyíltan megmondja: — A 44 hektár répaföldnek csak a fele kapott mélyszántást. A másik felét csak tavasszal szántottuk fel. Itt van hát a kutya eltemetve. Ahogy a csoportvezető szavaiból kiderült, a tavaszi szántásba vetett cukorrépa hektáronként 90 mázsával adott kevesebbet, mint az őszi mélyszántást kapott földbe vetett répa. A szót újból az agronómus veszi át. így toldja meg a csoportvezető szavát: — Az idén már nem vetettünk olyan földbe cukorrépát, amelyen a mélyŐszinte szavak, nagy tettek tavasz beköszöntésével a rozsnyói traktorállomáson is megváltozott az élet. A GTÁ udvarában nagy a sürgés-forgás. Traktorok jönnek és mennek. A jó idő ugyancsak lázba hozta az állomás dolgozóit. Noha az elmúlt évekhez viszonyítva korábban állott be a tavasz, ez nem érte váratlanul őket. A gépek kijavítva, üzemképesen zúgnak a szövetkezeti dűlőkön. Az állomás gyűléstermében élénk vita folyik. A gépek elosztásának utolsó részleteit beszélik meg a műszaki dolgozók. Itt találkozunk Nagy Olgával, a kuntapolcai brigád szakaszagronómusával, valamint Kozsár Rozáliával, a GTÄ laboratóriumának vezetőjével. A két nő otthonosan vitázik, a szavukból kicsendül a hozzáértés a mezőgazdasági problémákhoz. Nagy Olga még csak egy éve dolgc/ik agronómusi beosztásában, de szorgalmas munkájával megnyerte minden dolgozó elismerését. A brigádközpontban s a falvakon szeretik tanácsait, intézkedéseit mindenhol szívesen veszik. Szerény, kevés beszédű, de annál több benne a tenniakarás. Munkájáról és terveiről is csak néhány szóval ad felvilágosítást. — Szeretem a mezőgazdaságot — mondja egyszerűen.— Tovább tanulok, h°gy a jövőben ránk váró nagy feladatokat könnyen megoldhassuk. Ez a néhány őszinte szó sokat mond. Nagy Olga tanul — így mondják felettesei is. Törekszik, hogy méltó partnere legyen régebbi kollégáinak. A mezőgazdasági mesteriskola eredményes elvégzése után beiratkozott a leleszi műszaki iskolába, ahol távuton folytatja tanulmányait. Ahogy elmondja, míg megismerkedett a környezettel, munkaterületével, voltak kisebb-nagyobb nehézségei. Ma már a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla végig a kuntapolcai völgyben. Míg Nagy Olga kinn a mezőn közvetlen a termelésnél veti latba tudását a magasabb terméseredményekért, addig Kozsár Rozália a laboratóriumban a műszerekkel dolgozik ugyanazért. Munkája döntő fontosságú. 0 állapítja meg a vetőmagvak csíraképességét. Megkülönböztetett figye'met szentel a talajösszetétel kivizsgálásának, melynek megállapítása után összeállítja a műtrágyázási tervet. Jelenleg az ú; Termosfát műtrágya használatának alkalmazásán dolgozik. Ugyanakkor figyelemmel kíséri a növények fejlődését és a magszaporító területeket naponta ellenőrzi. Ellenőrzi, de még milyen odaadással! Nem fog ki őrajta semmi! a a két lány felül a motorkerékpárra, s lobogó hajjal kirobognak a mezőre, itt-ott csodálkozva bámulják meg őket az idősebb falusi emberek. Ők pedig száguldanak hivatásukat teljesíteni, dolgozni a nagyobb terméseredményekért, s a szocializmusért. —kiszántás nem lett volna elvégezve, pedig a tavalyival szemben 11 hektárral növeltük a cukorrépa vetésterületét. Az eső még mindig öntözi a földet, s mi az ablakon keresztül nézzük a tócsákat. Gondolatban azonban kint járunk a határban. Az agronómus jókedvűen magyarázza, hogy az ősziek már olyan szépek, bokrosak, hogy a varjú is megbújhatna bennük. A kora tavasziak is szépen kisoroltak A borsó pedig úgy szárba szökkent, hogy nemsokára virágzásnak indul. — Szép a határunk, olyan, amilyen még sohasem volt. Azt hiszem, hogy az idén bőséges lesz az aratás. Pallovics Károly csoportvezető újra belekapcsolódik a beszélgetésbe, így mondja: — Már a krumpli is a földben van. Jót tesz annak a kis eső. Pillanatokig némán csodáljuk az esőszemek játékát, aztán az állattenyésztésre és a szorosan vele járó takarmánytermesztésre terelődik a szó. — Már tavaly is nagy súlyt helyeztünk a szükséges takarmányalap biztosítására — kezdi az agronómus. Hogy helyesen cselekedtünk, most látjuk csak igazán a hasznát. Az első negyedévi kötelező tej-, tojásbeadáson felül állami felvásárlásra 15 000 tojást és 11000 liter tejet adtunk. — Az idén még több takarmányt termelünk — dicsekszik a csoportvezető. Lesz mit etetni. Lesz hús, tej, tojás — pénz. CSAK IGY TOVÄBB, somorjai szövetkezetesek! Csak így tovább s akkor gazdag lesz az aratás, a részesedés, hálás lesz a nép, az' ország. Szarka István A tornóci EFSZ kertészetében Lovász Margit, Kocsis Valéria és Petrovics Magda: három kislány a tornóci EFSZ kertészetéből. Amióta felcseperedtek és elhagyták az iskolát, a szövetkezetben dolgoznak. Néhány év alatt nagyon megszerették a közös munkát. Igaz, hogy a tavalyi sikertelenségek őket is bosszantották. Sok földje volt a kertészetnek. Az idén kisebb területen gazdálkodnak. És jobban. A képünkön látható három kislány nagy gondot fordít az üvegházi növények öntözésére. De nemcsak ezt végzik, ők hordják szombatonként piacra a kertészet termékeit. Már március elején kínálták a salátát. A múlt hét végéig 1400 fej fogyott el belőle. Üvegházban termelt karfiolt is árultak már, s márciusban vagy másfélszáz kalarábét adtak el Foto: Drábek Viktor. A vágsellyei traktorállomás a fokozottabb hatékonyságért A CSKP KB-nak a hatékonyság növeléséről szóló határozata a vágsellyei traktorállomás dolgozóit is a gazdaságosabb termelésre ösztönzi. A határozat részletes megtárgyalása után a munkahelyeken és a brigádközpontban a karbantartók kollektívája elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére a kévekötőgépek, a cséplőgépek és a gépszíjak karbantartásának tervezett költségeit 15 százalékkal, a kombájnok javítására szánt költségeket pedig 30 százalékkal csökkenti. A brigádközporítok traktorosai és gazdasági vezetői vállalták, hogy ez idén a hajtóanyag fogyasztását 2872 literrel csökkentik. A karbantartási költségeket főleg a régi alkatrészek megjavításával a technikai karbantartás tervének betartásával, a hajtóanyagokkal való következetes takarékoskodással akarják csökkenteni. A vágsellyei traktorállomáson a hatékonyság növelésére irányuló igyekezet már a tavaszi munkák első időszakában megmutatkozott. A nyitrai kerületben kisebb kiadások mellett elsőnek vetették el a tavaszi gabonaféléket. [£lMO M O M I O Nem, kedves olvasó, nem qprilisi tréfa a fenti cím. \ Hiába is töröd a fejed, ha visszafelé olvasod, vagy akárhogy összekevered is a betűket, mégsem lesz ebből értelmes mondat. Mégis, mit jelent? Roppant egyszerű: Mondd meg, ami a szíveden fekszik. Az újonnan alakult Ghana állam bennszülöttei ételhordó fazekaikon ezt a mondatot kívánják megörökíteni. Nyilván azért, hogy ily módon is nyíltságra, őszinteségre neveljék egymást. És a brnói Sfinx zománcedény-gyárban a vevő óhajtása parancs. Ghanában ez, Burmában, Kenyában, Szudánban, Malájföldön, Bolíviában, Ecuadorban, Peruban, a Dél-Afrikai Onióban, Nigériában, Rhodésiában megint más és más kívánságuk van a fogyasztóknak. Ha az ember a Sfinx-gyár csomagolójában tartózkodik, játszva megtanulja a világ földrajzát, mert jóformán nincs olyan sarka a földgömbnek, ahol ne ismernék a Sfinx-edényt. Az üzem tavaly egymás után háromszor nyerte el a „Példás export-üzem" címet és az idén sem szívesen válna meg ettől a megtiszteltetéstől. A Sfinx-edény sikerének titka Egyik lábas olyan, mint a másik, ezt igazán nem nagy művészet jól csinálni, enitél sokkal bonyolultabb dolgokat is készítünk — gondolják sokan. Ez igaz, de hogy a minőségben mégis vannak különbségek, azt az bizonyítja, hogy a Sfinx-gyár készítményei belföldön is a legkeresettebbek, külföldön pedig tért hódítottak olyan területeken is, ahová azelőtt csehszlovák áru egyáltalan nem jutott el. A zománcedények készítésénél a legfontosabb müvelet a zománcozás. A háziasszonyok tudják, milyen bosszúság az, ha a zománc lepattog, elsősorban elcsúfítja az edényt és gyorsabban ki is lyukad. Hogy a vásárlók körében teljes legyen a megelégedés, a Sfinx-gyár dolgozói mind a hazai, mind a külföldi piac homlokegyenesen ellenkező igényeit minden téren igyekeznek kielégíteni. A belföld számára most hoznak forgalomba, változatlan áron, Elita védjeggyel ellátott edénykészleteket, amelyek minőségben felülmúlják az összes eddig készült edényeket. Vastagabb bádogból, tűz- és saválló, kívülbelül krémszínű zománccal. Szerintük kitűnő nászajándék, mert az ifjú gazdasszony még nagymama-korában is használni fogja. A külföld kívánságai, főleg a mintákra és az edények színére irányulnak. A festőrészlegben fiatal lányok sablonok segítségével a legvadabb színeket és figurákat varázsolják a csészékre, tálakra, fazekakra, teáskannákra, stb. Virágok, különféle állatok: kakas, tigris, teknősbéka, kutya, macska stb., vallási jelenetek, vadászjelenetek, csillagok, az állatkör jegyei, indián nő gyümölcsös tállal a fején, óra, mely 5 perccel 12 .előtt-öt mutat (Malájföldön, úgy látszik, így figyelmeztetik az embereket, hogy eljött az étkezés ideje), vagy például még egy sokkal cifrább mondat, mint amit a cikk elején említettem: Akyekyedee na oman wo no, díszítik az edényeket. A felsorolást néhány oldalon keresztül folytathatnám, mert a festőműhely eddig felhasznált sablonjai elérték a 4632-es számot. Ahol a minták születne'* Hetvenedik életévét tapossa Alois Popela, a Sfinxgyár tervező-osztályának vezetője. Kezében ecset, félrehajtott fejjel nézi a pontosan kidolgozott rajzot. Néhány ecsetvonással igazít valamit. Ügy látszik, most már meg van elégedve, mert a mintát félreteszi. Figyelme a legjelentéktelenebb csekélységre is kiterjed, szigorú bírálója önmagá~ak és a vele dolgozó két fiatal tervezőnőnek. Alois Popela 52 éve dolgozik a gyárban. Ez alatt az idő alatt óriási gyakorlatra tett szert. Ismeri a vásárlók ízlését. Terveit az illető népek szokásainak, életmódjának ismerete alapján készíti. Előfordul az is, hogy a megrendelő kész tervet küld. Popelának azért ezzel is sok munkája van. Neki kell a részleteket kidolgoznia és ha a minta az edényen nem fedi a megrendelő elképzelését, az a további szállítmányok lemondását jelentheti. Ilyesmi azonban nem nagyon fordul elő a gyakorlatban, sőt. A csehszlovák gyártmányok például sok helyütt kiszorították még a jó nevű japán zománcárut is. — Elsősorban a színek harmóniája a m. IV. v. n % UJ = = 4 fontos, hogy „megbabonázza" a vásárlókat. -54 színárnyalatot alkalmazunk a minták összeállításánál — mondja Alois Popela. A tervező- és festőrészleg jó munkáját dicséri, hogy a négy csehszlovákiai zománcedény-gyár közül legtöbbször a Sfinx-gyár kapja a bonyolult mintájú külföldi megrendeléseket. Tervteljesítés, anyagmegtakarítás, munkaverseny Az első negyedévi tervet a Sfinxgyár globálisan 105 százalékra, választékban 100 százalékra teljesítette. Az anyagmegtakarítás megszervezésével és ellenőrzésével komplexbrigádot bíztak meg. A legtöbb anyag megtakarítását a korongok gazdaságosabb vágásával és a hulladék jobb kihasználásával akarják elérni. Ezzel az intézkedéssel a vállalat már az első negyedévben 6630 korona értékben 5100 kg bádogot takarított meg. Az egész évi megtakarítás előreláthatólag 26 580 korona értékben 20 500 kg-ot fog kitenni. A gyárban munkaverseny folyik, Négy csehszlovákiai zománcedény-gyár, a Sfinx BrnO, a Sfinx Frýdlant, a Ceské Budéjovice és a Kovosmalt Trnava kollektívája egymás között versenyez. A versenyfeltételeket igen aprólékosan kidolgozták, vonatkoznak az egész terv teljesítésére, külön az exportra, a termelés egyenletességére, a havi termelékenységre, a selejt és az önköltség csökkentésére, újítási javaslatok megvalósítására, műszaki és szervezési intézkedésekre. Az üzemek havonta értékelik az eredményt és eszerint állapítják meg a sorrendet. A brnói Sfinx jelenleg a második helyen, alig valamivel a budéjoviceiek mögött van. A brnóiak roppant büszkék arra, hogy a gyáruk a „Példás exportüzem" címet viseli. Munkájukkal jelentős mennyiségű valutát szereznek. A vállalat a címmel járó pénzösszeget szakemberei külföldi útjainak fedezésére, a legjobb dolgozók megjutalmazására, a dolgozók üdültetésére fordítja. A jövőben is a legnagyobb pontossággal kívánják szállítani a külföldi megrendeléseket és remélik, hogy a minőség ellen sem merül fel semmiféle panasz vagy reklamáció, mert hiszen ezek a fő feltételei a „Példás export-üzem" cím megtartásának. ÜJ SZÖ 1957. április 12.