Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-11 / 101. szám, csütörtök

Történelmi napok méltó köszöntése Húsz esztendővel ezelőtt... — Húsz esztendővel ezelőtt, 1937­ben ugyancsak küldöttként jöttem ide Banská Bystricára, a területi pártkonferenciára. Most, amikor ben­neteket látlak és emlékezetembe idé­zem az akkori kéoet, amikor a mun­kásotthonban egy asztal körül csak harmincnyolcan ültünk, óriási a kü­lönbség, Ma, amikor néhány százan jöttünk össze, hogy arról tárgyal­junk, hogyan tegyük még szebbé éle­tünket, hogyan szilárdítsuk a nép hatalmát, szívem örömmel telik meg. Húsz esztendővel ezelőtt másképp beszéltünk. Akkor arról volt szó, hogyan harcoljuk ki a nagyobb da­rab kenyeret, hogyan szervezzünk sztrájkokat, tüntetéseket, hogyan küzdjünk a munkanélküliség el­len, hogyan ragadjuk ki a burzsoázia kezéből a hatalmat. Ez a harc nem volt könnyű. Verés, üldö­zés, börtön járt érte. Kevesen vol­tunk, Nem voltunk annyian, mint most vagyunk. De jó harcosoknak, félelmet nem ismerőknek kellett len­nünk, ha az üldöztetés ellenére is meg tudtuk nyerni a tömegek bi­zalmát. Ma könnyebb a harc, nem kell az ellenség gyűrűjében küzde­nünk, mint az első köztársaság, a szlovák állam, az illegalitás idején. Ha csak mi, kommunisták harcol­tunk volna, s nem nyertük volna meg a többi dolgozókat, nem győz­hettünk volna. Mindnyájunk köteles­sége most is elmélyíteni a néppel való szoros kapcsolatot, mert a tö­megek támogatása nélkül nehéz len­ne a harcunk ... Ján Polc, Dobrá Niva-i kommu­nista mondotta e szavakat a Banská Bystrica-i kerületi pártkonferencián. A küldötteknek jól esett visszaem­lékezniük a régi harcokra, arra az időre, amikor húsz esztendővel ez­előtt Široký elvtárs éppein Banská Bystricán a párt nevében kihirdette, Szlovákia iparosításának nagyszabá­sú tervét. S hogy az valósággá vál­hatott, egyedül annak köszönhető, hogy a tömegek felismerték pártunk becsületes, mindig a nép javát szol-" gáló célkitűzéseinek jelentőségét és melléje álltak, vele együtt harcoltak a legnehezebb időben, a német fa­siszták elleni felkelésben is. S a harc eredményes volt. Évről évre gazdagodott az a kerület, ahol a kizsákmányolás éveiben pár­tunk Szlovákia népének felemelésé­ért az iparosítást tűzte ki céljául. S a terv nem maradt csupán papíron. A Szovjetunió, a cseh munkásosztály segítségével valóra váltjuk. A fel­szabadulás óta a Banská Bystrica-i kerületben eddig 24 nagy üzemet, hét kisebb üzemet építettek, hat gyárat pedig átépítettek. Míg 1937­ben az ipari dolgozók száma alig tet­te ki a huszonhárom ezret, s a hi­vatalos statisztika több mint tizen­két ezer teljes munkanélkülit muta­tott ki a kerületben, addig csak a múlt évben, 1955-höz viszonyítva csaknem öt és félezer fővel emel­kedett a kerületben az' alkalmazot­tak száma, s az összes alkalmazottak száma pedig meghaladta a száznegy­ven ezret. Ebből az iparban csaknem ötvennégy ezren dolgoznak. A kerü­let fejlődését más adatok is igazol­ják. Nézzük csak, milyen a kerület múlt évi gyarapodása! Ojabb har­minchárom falut és két tanyai te­lepülést kapcsoltak be a villanyhá­lózatba, az állami építkezés keretében 1534, a magánépítkezés keretében pedig 1874 lakásegység épült a ke­rületben. Huszonkét új tantermet adtak át a diákoknak, a kiskereske­delem forgalma 150 millió koronával növekedett, a lakosok 23,6%-kal több lisztet, 20,4%-kai több húst, 18,6%­kal több cukrot fogyasztottak mint 1954-ben. ^ lakosok takarékbetétei a múlt évben 58 millió 280 ezer ko­ronával szaporodtak. A múlt eszten­dőben az ipari termelés 12,5%-kai növekedett. Hatvannégy üzem határidő előtt teljesítette tervét és 118 millió korona értékű termékkel adtak töb­bet népünknek. A kerületben 1956­ban 334 EFSZ működött, ez évben eddig 16 új szövetkezet alakult. A földművesszövetkezetek tagsága csaknem 21 000 főre növekedett, s a kerület mezőgazdasági földterületé­nek csaknem 40%-án gazdálkodnak. A szövetkezetek vagyona két esz­tendő alatt megkétszereződött. Míg 1954-ben 252 millió 470 ezer korona értékű vagyonnal rendelkeztek a szö­vetkezetesek, 1956-ban ez az összeg 586 millióra emelkedett. — Az eredmények szépek, de ijem ÚJ SZÓ 1957. április 11. Naponta nagyon sok zsák nyomja Tomaskovics Károly vállát. Mint ta­karmányelőkészítő a szelőcei földmű­vesszövetkezetben minden nap vagy 10 mázsa takarmányt hord széjjel tár­sával, Rezső Imrével az istállókba, ólakba és a tyúkfarmra. Erős ember és szeret dolgozni. Élmunkás volt ő már akkor, amikor még a faluban nem beszéltek az emberek a szövetkezet megalakításáról. Fönt északon, a Ru­žomberok— Ľubochňa villanyvasútvonal építésénél nem hozott szégyent Szelő­cére. Csak magyarul bé%zélt, nem tud­ta megértetni magát munkatársaival, mégis tisztelték és becsülték őt. Főleg azért, mert sohasem kereste a munka könnyebbik felét, mert kommunistá­hoz illő magatartása van. Elkészült a vasútvonal. Utána To­maskovics elvtárs leszolgálta katonai idejét, majd falujában azokkal szövet­kezett, akik EFSZ-t akartak. Meg is alakították Szelőcén a földművesszö­vetkezetet. Nehéz volt a kezdet... öt évvel ezelőtt a járási funkcioná­riusok felfigyeltek Tomaskovics elvtárs odaadó munkájára. Iskolába küldték. Utána a járási székhelyen először gaz­dasági, majd pártvonalon dolgozott. 1956. júliusában izonban, amikor a földművesszövetkezetek megerősítésé­ről volt szó, Tomaskovics elvtárs határozott: visszament falujába a szö­vetkezetbe. Tavaly júliustól az év vé­géig 349 munkaegység volt a teljesít­ménye. Politikai vonalon is sokat vég­zett, ezt azonban nem lehet számok­ban kifejezni. Amikor meglátogattuk, előtte való éjjel éjfél utánig gyűlésen volt. Otthon felesége és két kislánya édes álmu­kat aludták. De ő, a falusi pártszer­vezet elnöke, még a pihenés rovására is végzi feladatát. A falu 4000 lako­sának utat kell mutatni, ö nagyon jól SZOCIALISTA ÉPlTÖMUNKÁNK fel­mérésének napja lett már évek óta május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja. Egyaránt jó munkával készülnek erre a napra és felszabadulásunk évfordulójára az üze­mek és falvak dolgozói, hogy munka­sikereikkel biztosítsák második ötéves tervünk feladatait, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a termékek minőségének megjavítását. Ezeknek a nagy feladatoknak vég­rehajtását a dolgozók széleskörű köte­lezettségvállalásai biztosítják, melyek odaadó munkára, újabb kezdeménye­zésekre ösztönöznek. Alig van olyan munkahely hazánkban, ahol ne köszön­tenék a történelmi májusi napokat jobb eredményekkel, jobb munkaszervezés­sel. Ebben az évben van 40. évfordulója a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak is, amely békés, örömteljes építőmunkánkat tette lehetővé. Spišská Nová Ves egyik üzemének, a „Nový domov" bútorgyár dolgozói vállalták, hogy termelési tervüket na­ponta és dekádonként egyenletesen 100,5 százalékra teljesítik, amit a ter­melés jó irányításával érnek el. Mun­kájuk sikerét a dolgozók tehetsége és odaadása mellett a jó szervezésnek kell biztosítania. Az üzem minden dol­gozója jó előre tisztában van felada­tával. A terv túlszárnyalását a meg­takarított anyagból érik el. Export­tervüket június végéig teljesítik, s ügyelnek a gyártás kiváló minőségére. A „Nový domov" eddig is sok bútort gyártott, mely „kiváló minőségű" cím­kével volt ellátva. Eddig ez az össz­termelés 15 százaléka volt, de ebben az évben 20 százalékra emelik. S hogy ezt biztosítsák, kibővítik a példás dol­gozók csoportjait és ifjúsági csopor­tot alakítanak. Túlteljesítik a terme­lékenységet s a munka jobb megszer­vezésével 6 dolgozóval csökkentik a termelés irányítóinak számát. Hogy megakadályozzák a béralap túllépését, azt naponta ellenőrzik. A „NOVÝ DOMOV" ÜZEMBEN meg­vannak a lehetőségei annak, hogy a meglevő műszaki berendezés ésszerű kihasználásával biztosítsák az ütemes termelést, a vállalások teljesítését. Eh­hez azonban új gyártási eljárások, élenjáró munkamódszerek alkalmazá­sára is van szükség. Ebben a negyed­évben 25 újítási javaslat foglalkozott a takarékosabb termeléssel. Ä bevált ja­vaslatok benyújtói a jutalmazáson kí­vül 300 koronát is kapnak. Az üzem dolgozói szocialista ver­senyre hívták ki az igazgatóság vala­mennyi fafeldolgozó-üzemét legalább olyan gazdasági eredmények elérésére, amilyeneket ők érnek el. A kassai kerület üzemeinek dolgozói a legtöbb helyen helyesen értelmezik a reájuk háruló magasabb feladatok teljesítését. A kötelezettségvállalások és a szocialista versenyek kétségkívül ezúttal is meghozzák az eredményeket. Ezt látjuk a Keletszlovákiai Konzerv­gyárban, a kassai péküzemekben, a Trebišovi Élelmiszeripari Kombinátban, a mlynkyi és a rudňanyi bányászok­nál. DÖNTŐ TÉNYEZŐ EZ a fokozott po­litikai aktivitás most, a választásokra való előkészületek időszakában. Ha a maga munkahelyén mindenki teljesí­ti kötelességét és a legjobb tudása szerint helytáll, az eredmények nem maradnak el: így teremtjük meg ma­gunk jobb üiotaau.iát, így köszöntjük méltóképpen a történelmi napok év­fordulóit. (m) PÁRTÉLET Ä harc eredményes volt, de most még nagyobb sikerek elérésére kell törekednünk lehetünk velük megelégedve, — ál­lapították meg a kerületi pártkonfe­rencián. Ezért ismételten hangsú­lyozták: Nagy a kommunisták felelőssége szocialista életünk építésében, nem pihenhetünk babératnkon, hanem hibá­ink kijavításával, a kommunisták példaadó, szervező és politikai mun­kájának fokozásával még nagyobb sikerek elérésére kell törekednünk. Ha a kerületben elért eredménypk dicséretre méltóak is, ha az előző kerületi pártkonferencia óta igen sokat javult a kommunisták ideológiai színvonala, a pártszervezetek tevé­kenysége, még sem mondhatjuk, hogy az elért eredményekhez vala­mennyi üzem, valamennyi pártszer­vezet egyaránt hozzájárult volna. Vannak elmaradó üzemek, s akadnak a pártmunkában alacsonyabb színvo­relon álló szervezetek. A kerületi pártkonferencia ezért helyesen tűz­te ki valamennyi kommunista előtt a mozgósító jelszót: A párt és a nép egységének szilárdításával előre második ötéves tervünk feladatainak teljesítéséért és túlteljesítésért! Fő cél: a hatékonyság növelése A kerületi pártkonferencián el­hangzott felszólalások bizonyítják, hogy a kerület kommunistái helye­sen értelmezik a termelés hatékony­ságának kérdését. Pártunk Központi Bizottsága nein azért hívta fel mind­nyájunk figyelmét a termelés haté­konyságának növelésére, mintha ed­dig nem dolgoztunk volna jól, gaz­daságosan, hatékonyan. De népgaz­daságunk egyes ágazataiban, egyes üzemekben, munkahelyeken nem ér­tük el a kellő színvonalat, nem hasz­náltuk ki eléggé a rendelkezésünkre álló termelési eszközök kapacitását. A hatékonyság növelése harcot je­lent a tartalékok teljes kihasználá­sáért. S ha ebben a harcban is győ­zedelmeskedünk, ha növeljük nép­gazdaságunk anyagi alapjait, még magasabbra emelhetjük életszínvo­nalunkat. Erre megvan minden le­hetőség a Banská Bystrica-i kerü­letben is. Itt elsősorban is a mun­katermelékenység növelésére kell a fő,, súlyt helyezni, mert az elmúlt esztendőben az átlagos bérek 1,8%­kal túlhaladták a tervezett munka­termelékenységet. Ezen a téren fő­leg a Nehézgépipari Minisztérium és a kerületi erdőigazgatóság üzemei­nek kell megjavítaniok munkájukat, melyek a múlt esztendőben maga­san túlléptek a béralapokat. A ke­rület elmaradt a műszaki fejlődés terén is. A tervezett műszaki-szer­vezési intézkedések megvalósításával több mint ötven millió korona meg ­takarításra számítottak. A tervet azonban csak 89,5%-ra teljesítették. A kerületben 1956-ban a beruházá­sokra szánt összegből több mint 113 millió koronát nem használtak fel. Ebből az összegből 1115 új lakás­egységet építhettünk volna. Nem eléggé meggondolt gazdálkodásra vall az, hogy például a vas- és acél­lemezeket a breznói üzembe Trinec­ből vagy a vítkovicei üzemből szál­lítják, amikor azokat sokkal gyorsab­ban és olcsóbb szállítási költségekkel megkaphatnák a podbrezovai Šver­ma-üzemből is. Ehhez hasonló ese­tet többet is felsorolhatnánk. Ha a gazdaságosság, a hatékonyság kér­déseiről van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a detvai új gépipari­üzem esetét sem. A Nehézgépipari Minisztérium illetékes főosztálya ed­dig elég mostohán kezelte ezt az új gyárat. Rövid idő alatt tízszer változtatták meg a termelési prog­ramot és kétszer hagyták az üze­met teljesen program nélkül. Ez nem csak a gazdaságosság, hanem a munkaerkölcs rovására is ment. Ha­sonló eset állott fenn a múlt esz­tendőben a breznói üzemben is. Csak a minisztérium hathatós se­gítségével, a termelési program tisz­tázásával, s a csehországi és a szlo­vákiai üzemek közötti kooperáció gazdaságos megoldásával oldhatják meg a Banská Bystrica-i kerület néhány üzemében a sikeres tervtel­jesítést és a hatékonyság kérdését. Ahol nem küzdenek jlyen nehéz­ségekkel, de különösen ahol a kom­munisták — mint Vladimír Šupka, a podbrezóvai Šverma-vasgyár igaz­gatója a kerületi pártkonferencián mondotta — megtanulták a gazdasá­gi kérdéseket megoldani, ott ered­ményes munkát fejtenek ki. — Az elmúlt esztendőben több mint hárommillió koronával csök­kentettük az önköltséget, 107%-ra teljesítettük a munkatermelékenység tervét. Március végéig, 1350 tonna acélt, 1650 tonna lemezt, 645 tonna profilacélt, 55 tonna csövet termel­tünk terven felül. Büszkék vagyunk eredményeinkre. Ezeket csak úgy érhettük el, hogy a pártmunkát szorosan egybekötöttük a termelés, a munkaverseny, a kötelezettségvál­lalások kérdéseivel — mondotta Šup­ka elvtárs. Ebben rejlik a kommunisták ere­je, — a határozott, céltudatos párt­munkában, mely nagyban előrelendíti a gazdasági fejlődést, növeli a ter­melés hatékonyságát. Teljesítjük feladatainkat, ha eredményes tömegpolitikai munkát fejtünk ki A Banská Bystrica-i kerületi párt­konferencia nagy értéke abban rej­lik, hogy a kerület kommunistái előtt újra meggyőzően kimutatta, csak akkor végezhetünk eredményes pártmunkát, pártunk vezető szeré­pét csak úgy érvényesíthetjük si­keresen második ri ötéves tervünk feladatainak eredményes teljesítése érdekében, ha a tömegpolitikai munkát szorosan egybekapcsoljuk gazdasági feladataink teljesítésével, a párttagok és pártonkívüliek szoros kapcsolatának állandó szilárdításá­val. Pártunk nem teljesíthetné törté­nelmi küldetését, a szocializmus épí­tését, ha törekvésében nem támo­gatnák a tömegek. A tömegek pedig hűen követik pártunkat, mint követ­ték a múltban is, mint aíhogy arra Polc elvtárs hivatkozott felszólalásában. A szocializmus sikeres építése érde­kében a kommunisták egyik legfőbb kötelessége e szoros kapcsolat szün­telen ápolása, mert ez volt és marad a jövőben is pártunk sorozatos győ­zelmeinek kiapadhatatlan forrása, — ez népünk boldogabb életéért, az élet­színvonal állandó emeléséért folyta­tott következetes harcunk legfőbb alapja. Petrőci Bálint. Kereskedelmi reklám nálunk és más országokban Milyen a reklám Moszkvában, Londonban és Milánóban A kereskedelem egyik nélkülözhe­tetlen eszköze a reklám. Sajnos, ná­lunk e téren még bizonyos hiányokat észlelünk, bár a legutóbbi időben egy kis haladást láttunk. Sokan azon a nézeten vannak, hogy a szocialista kereskedelemben felesleges a reklám. Ez tévedés! A reklám az, amely a fogyasztóval megismerteti az ipari termékeket. Az üzletekben fekvő áru magától nem adódik el, ha kellő mó­don nem propagáljuk. Éppen ezért szükséges, hogy a kül­földi példát is szem előtt tartva, mi is nagyobb figyelmet' szenteljünk a propagandának. Miképpen ? Erre adunk választ alábbi cikkünkben, amelyet kereskedelmünk fejlesztése szem­pontjából is figyelembe kell venni. A VNUKOVI REPÜLŐTÉRTŐL 12 ki­lométeres, széles betonút vezet a Moszkva környéki erdők között a szovjet fővárosba. Nyáron kedvelt ki­rándulóhely a moszkvai erdő, s gép­kocsik, autóbuszok százai szállítják egy-egy forró vasárnapon ide a pi­henő, szórakozó dolgozókat... Nyil­ván a nagy forgalom magyarázza, hogy végig az országút két oldalán hatalmas méretű reklámtáblák hívják fel a figyelmet a kereskedelem külön­féle újdonságaira. Mit hirdetnek az áruházak ezzel a módszerrel? Újfajta csokoládét, frissen piacra került lek­várfélét, a GUM-áruház újszabású Egy küldött a sok száz közül tudja, hogy ez a falu több mint száz kommunistájának a feladata, és ezek között neki kell jó példával elöljár­nia. Ezért végzi példásan a politikai munkát. Nem hiába választották meg a járási pártbizottság irodájának tag­jává, nem véletlenül került azon há­rom elvtárs közé, akik április 26—28­án a vágsellyei járásból részt vesznek Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán. Tomaskovics elvtárs beszélni akar a kongresszuson. Ismertetni szeretné, hogy a vágsellyei járásban mi mindent tettek a kommunisták a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Mivel a szelőcei EFSZ-ben dolgozik, az ot­tani problémákról fog legtöbbet mon­dani. Nem akarok elébevágni vitafel­szólalásának, de egy javaslata nyom­dafesték után kiált. Keskeny vágányú vasút kellene a szövetkezetnek. Mesz­sze vannak a vasútállomástól. Gondot okoz majd ősszel, sáros utak miatt a 180 hektárról betakarított cukorrépa vasúthoz szállítása. Hogy miért beszél erről Tomaskovics elvtárs? Főleg azért, mert neki, és valamennyi kom­munistának szívügye, hogy a szelőcei szövetkezet, amely járási méretben kü­lönösen szép eredményeket ér el, még jobban gazdálkodjon. D. V. I kész öltönyeit, a halfeldolgozó ipar legújabb remekeit, gépkocsialkatré­szeket és televíziós készüléket, pad­lókefét, villanyfőzőgépet stb. stb.... A REKLÁMNAK ez az ízléses, nem rikító módszere más országokban is népszerű. így például Milánóból 50 kilométeres nyílegyenes út vezet a lombardiai síkságon a Comó-tó felé. Ez a rendkívül forgalmas útszakasz is tele van a milánói cégek országúti hirdetéseivel. Az új árucikkek bevezetésének, megismertetésének az országúti hir­detés természetesen különleges rek­lámformája. A mindennapos — az új­ságreklám. Ez is sokkal elterjedtebb a Szovjetunióban, mint nálunk. Egyes moszkvai újságokban például rend­szeresen hirdetik a legkülönbözőbb élelmiszer-, használati és egyéb fo­gyasztási cikkújdonságokat. Látni hir­detést például arról, hogy a szovjet ipar nemrégen modernebb típusú házi filmvetítő gépet bocsátott ki. A „Szovjet Kereskedelem" című szak­lapban pedig a legutóbbi időben egyes nyugati árucikkek reklámozása is megkezdődött. Altalános gyakorlat a Szovjetunió­ban, hogy mielőtt egy új árucikk a piacra kerül, az újságreklámok töme­ge már előzőleg megismerteti a vevő­közönséget az új termékek előnyei­vel. A nagyváros akkor kap igazán vi­lágvárosi jelleget, ha esténként a neonok százai lövelik fényeiket az ég fekete kárpitjára. A moszkvai keres­kedelem ebből a szempontból is lé­pést tart a fejlődéssel. Ismeretes, hogy a rohamtempóban óriási mó­don növekvő szovjet metropolis min­den új háztömbjében nagyarányú üz­lethálózatot létesítenek. Érdekes, hogy valamennyi új moszkvai üzlet hom­lokzatát már neon ékesíti. De a neont nemcsak reklámra hasz­nálják a szovjet fővárosban. A Dzser­zsinszkij téren például egy három­emeletes ház teljes tűzfalán estén­ként hatalmas neon gyullad ki: OÍ. Ez a moszkvai tűzoltók telefonhí­vója s a figyelmeztetőnek szánt neon azzal magyarázható, hogy Moszkva történelme folyamán több ízben is le­égett. Ezzel a hatásos módszerrel el­érik, hogy a szovjet főváros egész lakosságának szinte vérévé válik, ho­gyan lehet tűz esetén azonnal érte­síteni a tűzőrséget. ISMERETES, hogy London neonfé­nyei talán a legmegragadóbbak. Ennek az a magyarázata, hogy Angliában fi­gyelemreméltó módon támogatják a tőkések reklámkampányait. A meg­állapított évenkénti adóból az egyes vállalkozók, cégek, részvénytársasá­gok levonhatják a számlaszerüen iga­zolt, kimutathatóan reklámra fordított összeget. <K)

Next

/
Thumbnails
Contents