Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-11 / 101. szám, csütörtök

A KÖZÖS AKARAT NEM ISMER AKADALYT Tavaly 58 helyről' keresték fel a szövetkezetesek a kráfovai j EFSZ-t, az idén meg 17 szövetkezetből hozta errefelé az embereket a kíváncsisággal párosult tanulni vágyás. Mindannyian tudni akarták, vajon mit csinálnak a král'ovai szövetkezetesek, hogy szövetkezetükben 4000 literen felül mozog a tejtermelés évi átlaga tehenenként? N Aki azt gondolja, hogy ebben a nagy városhoz ragadt hegyvidéki fa

T luban talán rendkívüli feltételek vannak az állattenyésztésre, az nagyon téved. Kovácsik Pál, a szövetkezet öles termetű elnöke, találóan jellemzi a helyzetet: — Valósággal be vagyunk ékelve a hegyek és az egyre szaporodó új épülettömbök közé. Valóban így van ez. Szemöen, túl a Garam folyón meredeken szökken a magasba a messzeségbe elnyúló erdőborította hegygerinc. A falu mögött ugyan szelídebben lejt a hegyoldal, de a gondosan megművelt talajon itt-ott átütnek a világosszürke sziklák. Lent a Garam-menti síkságon különféle üzemek terpeszkednek, a Besztercebánya felőli oldalon pedig a falu összeölelkezik a városhoz nőtt Radvány községgel. Az összefogás ereje Mi az tehát, ami egyre jobb eredményekhez segíti a szövetkezeteseket? Könnyű a kérdésre megfelelni. Az akaratban, á közös munkában van a szövetkezetesek ereje. Hiszen azt mondottuk, hogy sziklák kandikálnak ki a szántóföldből és mégis átlag 24 mázsa volt a búza hektárhozama, sőt 6 hektáros táblán 33 mázsás csúcseredményt értek el a szövetkezetesek. Az árpa 28 és fél mázsás, a zab 28 mázsás termést adott biinden hektáron. Az őszi bükkönyből 350 mázsa kiváló minőségű takarmányt takarítottak be hektáronként, míg a napraforgóval kevert zöld kukorica csaknem 500 mázsás hektáronkénti termést adott. Ha a kitermelt takarmány mennyiségét átszámítjuk • a szövetkezet 220 hektárnyi összterületére, akkor kitűnik, hogy a szövetkezetesek átlagosan 50 mázsa kiváló minőségű taka'rmánytermést takarítottak be hektáronként. Lehet, hogy alaki hitetlenkedve csóválja meg a fejét, amikor a fenti eredményekről olvas. Kár azonban elsietni a dolgot, mert a král'ovai szövetkezetesek valóban szép hektárhozamokat értek el. Pedig gyakran előfordult szánt.'

s közben, hogy a vékony humuszréteg alatt rejtőzködő sziklában megakadt az ekevas. Ilyenkor robbantással távolítják el az akadályt. Mégis jobbak a kráľovaiak eredményei, minit néhol lenn a sík területen. Ámde Král'ován ismerik a talaj összetételét a határ minden tenyérnyi részén. Tudják, hogy fent a hegyoldalban hiányzik a nitrogén és a kálisó, lent a Garam mentén pedig mésszegény a talaj. Megadják neki tehát, amire szüksége van. Azonkívül a szövetkezetben a jó vetőmag használata és az agrotechnikai határidők betartása már rég törvényerőre emelkedett. fontosabb tényező az állatgondozó, azután a bőséges, nedvdús takarmány száraz és jó minőségű szálastakarmánnyal keverve és az abrak. Sok függ a további nevelésre szánt marhák kiválasztásától és nevelésétől is. A jó állatgondozó dolga, hogy felismerje, mire van szüksége a jószágnak. Kár azonban, hogy sok helyütt még mindig nem értékelik eléggé a szarvasmarhatartást, pedig búsásan kifizetődik — hangsúlyozza az elnök. A král'ovai szövetkezetesek rendszeres figyelemmel kísérik a tehenek hasznosságát, valamint a kiadásokat, Pontosan ki tudják mutatni, hogy 1952-ben 1280 literes tehenenkénti tejhozam mellett 2.60 koronába került egy liter tej előállítása, 1953ban 2780 literre emelkedett a tejátlag, mig a kiadás literenként 1.70 koronára csökkent. Az 1954. évi 3195 literes átlagnál már 1.43 koronába került egy liter tej előállítása, 1955ben már 4202 liter tejet adott egyegy tehén és a kiadás 1.15 koronára zsugorodott, míg 1956-ban 36 tehéntől már 4507 literes átlagot értek el a szövetkezetesek tehenenként és a kiadás csupán 1.07 koronát emésztett fel literenként. A tejhozam fokozásával tehát állandóan csökkent a tej literének előállítási költsége. 365 napi takarmánybőség Nincsen csodarecept — A látogatók közül sokan úgy gondolták, hogy valami csodareceptünk van a tejhozam emelésére — mondja mosolyogva Kovácsik Pál elnök, amikor a szarvasmarhatenyésztésre terelődik a szó. — Csodarecept nincs — folytatja — inkább fontos tényezőkről beszélhetnénk. Azt talán mondanom sem kel, hogy a legA nagy tejhozam előállításához természetesen sok takarmány szükséges. A szövetkezet a téli időszak alatt 200 napon át napi 6 kg szénát, 6 kg szalmát, 10 kg takarmányrépát, 20 kg silótakarmányt és 3 kg abrakot biztosít átlagosan egy-egy fejőstehén számára. A nyári időszakban pedig 165 napon át 50 kg zöldtakarmányt és 3 kg abrakot kap minden tehén naponta. Miután a szövetkezet maga állítja elő a szükséges takarmányt, az abrak nagy részét pedig a terven felül beadott tejért kapja, egy tehén évi takarmányszükséglete (a nagy adagok ellenére) átlagosan 3008 koronát emészt fel. A gondozók és a fejőasszonyok minden 100 liter kifejt tej után 2.20 munkaegységet kapnak. Ez 4507 literes tejátlag mellett további 1800 korona kiadás. A fenti tejmennyiség előállítása tehát összesen 4 808 koronába kerül tehenenként, de ugyanakkor az EFSZ a kitermelt tejért 9148 koronát kapott. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezetnek csupán a tejből 4340 korona tiszta jövedelme volt minden tehén után. így a tejtermelésből befolyt összeg a szövetkezet által kifizetett munkaegységek 44.4 százalékát fedezte. Ez pedig nagy sző ott, ahol 36 korona volt a pénzbeli jutalom munkaegységenként. marhákat, 6 hónap múlva otthagyta a szövetkezetet és csak két év múlva tért vissza. De akkorra már új elnököt választott a tagság Kováčik Pál 12 hektáros középparaszt személyében, aki megismertette és elfogadtatta a tagsággal a szövetkezeti mintaalapszabályzatot, megszerettette a tagokkal a szövetkezetet és a rendet. Ettől kezdve már rohamos fejlődésnek indult az EFSZ. De az elnöknek a szaktudás és komoly akarat mellett sem lett volna egymagában elegendő ereje ahhoz, hogy gyors javulásnak lendítse a szövetkezetet. Munkájában a párt és a helyi nemzeti bizottság segítette. Ez volt az az erő, mely a szövetkezet köré tömörítette a falut. A kommunisták szívósan harcoltak a helyes normák és az igazságos jutalmazás bevezetéséért. És hogy jó ügyért harcoltak, azt bizonyítja a termelés állandó növelése és a kiadások csökkenése. A gondozók ugyan több mint a felével kapnak kevesebb munkaegységet minden 100 liter tej után, de a kevesebb mégis hétszer többet ér most pénzben, mint amennyit azelőtt ért a munkaegység. Amikor a kevesebb — több! — Hosszú és rögös volt az út idáig — emlékszik vissz^ az elnök. Eleinte még 5 és fél munkaegységet kaptak a gondozók és a fejők minden 100 liter tej után. Hiába volt azonban a sok munkaegység, amikor kevés volt a kitermelt tej, és még a 6 koronás előlegre sem futotta a pénz. Gavčik János, aki a szövetkezet megalakulása után gondozta a TAVASZ VAN * Až állatok az istállókból kikívánkoznak a levegőre, a zöldelö legelőkre. A rozsnyói- járásban a szövetkezeti tagok munkacsoportokat szerveznek a rétek és legelők tavaszi rendezésére, tisztítására. Sikerrel végzik a munkálatokat Kobeliarovo községben, ahol már 12 hektárnyi legelőt tisztítottak meg. A napokban nyolcvanan dolgoztak a legelők rendezésén, akiknek a fele fiatalokból állt. Versenyre hívták ki a járás valamennyi egyénileg gazdálkodóját a legelők, rétek tisztításában a legszebb eredmények elérésére. A rozsnyói egységes földművesszövetkezet is versenyre hívta ki a járás valamennyi szövetkezetét. A verseny célja, hogy az állati termelésben szükséges takarmányalapot minden szövetkezet biztosítsa állatainak. ÜJ szö 1957. április 11. Ha a járásban sikerül a rétek hozamát az idén emelni, ez 21 912 liter tejtöbbletet jelent. A járás tejtermelése ebben az esetben mintegy ötmillió korona jövedelmet hoz. (Tudósítónktól.) Hírek a galántai járásból A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSRE vonatkozó ötéves fejlesztési terv szerint járásunkban a szövetkezetek 1960-ban összesen 10 és félmillió liter tejet, 80 vagon marhahúst, 154 vagon sertéshúst és 6 millió tojást termelnek. * * * A taksonyi szövetkezetben az ötéves terv folyamán 130 hektárról 184 hektárra emelik az évelőtakarmányok vetésterületét. Ezenkívül elegendő mennyiségű lucernamagot is termelnek. Krajcsovics Ferdinánd, Galanta. Tovább ... tovább ... Nem csoda, hogy a královai szövetkezetesek ebben az esztendőben még többet akarnak elérni. Kováčik Pál elnök magyarázza: — Az állattenyésztésben is döntő szava van a hatékonyságnak. Itt pedig első helyen áll a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Hisz a jő szarvasmarhaállomány nemcsak jó bevételt jelent a szövetkezet számára, de egyben elősegíti a növényi termelés fokozását is. A szarvasmarhák hasznosítják legjobban a szövetkezet által olcsón kitermelt takarmányt és azonkívül kiváló minőségű trágyát adnak, mellyel fokozni lehet a talaj termőképességét. Az elnök itt szünetet tart, majd tovább folytatja: — Ebben az évben átlagosan 5000 literre akarjuk emelni a tejhozamot tehenenként, ami annyit jelent, hogy minden egyes mezőhektáron 880 liter tejet termelünk. Természetesen lényegesen növelni kívánjuk a tehénállományt is. Ezenkívül kiterjesztjük a takarmányfélék vetésterületét a szántóföldön 22%-ról 30%-ra. Kár azonban, hogy 14 hektárnyi rétünk bői 13 hektár csaknem egész évben víz alatt áll. Késnek a vízlevezetési munkák. De egyszer talán erre is sor kerül... — sóhajt fel aiz elnök. A hegyoldalhoz ragadt házak között kapaszkodunk lassan felfelé a tehénistállókhoz. Regi épületben vannak elszállásolva a tehenek. Az épület kívülről kissé kopottas, de belülről tiszta, mint egy szoba. A nap sugár beomlik az ablakokon és meg csillogtatja a jól gondozott tehenek zsemleszínű szőrét. Gaučik János, az őszhajú gondozó nem tűri ;a piszkot és a rendetlenséget. Nem is talál a teheneken piszkos foltot még a rosszakarat sem. Amióta Gaučik viszszatért a szövetkezetbe, s a teheneket gondozza, nagy része van abban, hogy oly magasra szökkent a tejhozam. Meg is éri jól dolgozni. Leányá val, aki időnként segít neki, tavaly 1574 munkaegységet dolgozott le, amiért összesen 46 644 koronát és több mint 30 mázsa gabonát kapott a szövetkezettől. Hej, de kár lett volna neki elmaradni a szövetkezet bői... Az elnök, aki egyúttal a zootedhnikusi teendőket is ellátja, még megmagyarázza, hogy a fejőstehenek három csoportba vannak osztva. Az első csoportban levők a legjobb tejelők. Ezek több abrakot kapnak, á gyengébbek pedig kevesebbe*. Igaz, hogy nemigen van olyan tehenünk, amely napi 20 liternél kevesebb tejet aidna. — Mind szellős nevelés, nemes fajta. — Büszkélkedik az elnök. Itt van például a „Pavlina" — mutat egy csendesen kérődző tehénre — Tavaly 6360 liter tejet adott. Most azonban már négy hete elapasztottuk nála a teiet, mert két hét múlva ellik... Lassan kifogyunk a szóból és az időből. A tavasziak ugyan már a földben vannak, azért munka van mindig elég. De minek is többet be szélni. Eleget beszél az a tény, hogy ahol akarat van, ott van bőség is és még a sziklás talaj is gazdagon terem. MIKLYA JÄNOS. NAGYOBBÍTJÁK... Kibővítik a Dunaszerdahelyi Konzervgyár baromfitelepének mükeltetöjét. Az új részleg a jövő idényben 200 ezer csirke és 30 ezer kacsa kapacitással kezdi meg a munkát. Képünk az épülő telepet mutatja. A baromfitelep dolgozói már eddig is szép eredményekről számolhatnak be. Évente. 160 ezer csirkét és 20 ezer kacsát nevelnek fel. Kikeltek a kis csibék f..és a kis kacsák. S luka József felvételei. A trakťorállomások jól felkészültek a tavaszi munkák második időszakára A tavaszi munkák első időszakának korábbi kezdete és gyors menete a második időszak korábbi kezdetét jelenti. Ebben az időszakban első helyet foglal el a növényápolás, a kártevők elleni harc és a rétek kaszálása. Gondoltak erre a gép- és traktorállomások karbantartói is, akik siettek megjavítani azokat a gépeket, amelyekre a tavaszi munkák második időszakában szükség van. A mai napig a gép- és traktorállomások elvégezték a sarabológépek, rétgyaluk, a permetező és beporzó berendezések javítását Szlovákia minden kerületében. Elsőnek a prešovi kerületben készültek el a munkával. Szlovákiában a gép- és traktorállomásokon összesen 2138 saralógépet, 3568 rétgyalut és 5152 permetezőt és beporzó gépet javítottak meg. ÉRDEMES JÓL DOLGOZNI A falura ráborult a sötétség. Az égboltról ezernyi csillag szórja sugarát a csendes Sajó menti tájra. Dél felől langyos szellő lengedezik. Tavasz leheletét árasztja a májusiasan meleg estére. Az apró földmüvesporták udvarán még zsong az élet. Etetik-itatják a lábasjószágot. Itt-ott kutyaugatás, gyermekhancúrozás veri fel a csendet. Lassú léptekkel báliagunk a poros utcán. A villanyégők ezüstös fénnyel árasztják el az utcát. Jó pár száz lépést megyünk, aztán jobbra fordulunk, s s óvatosan felkapaszkodunk a magas domboldalon terpeszkedő kastélyba. Az idő foga már kikezdte, falairól hámlik a vakolat. Régmúlt idők emlékét őrzik a hanvai kastély ódon falait. György Sándort és még sokakat a faluból a földgolyó másik részére kényszerített még nem is olyan régen az élet. Fiatal, életerős volt. Azt remélte, hogy a tengerentúli föld jobban a szívére öleli, többet ád majd neki, mint az öreg szülőföld. Jó pár évig élt a tengerentúli földrészen, aztán visszahozta a honvágy. Barátai alig ismertek rá, mikor meggyötörten, fáradtan hazaérkezett. Gazdálkodni kezdett pár hold földecskéjén. Majd megnősült s feleségével együtt kuporgatta a filléreket, hogy megalapozzák családi életüket. Még ekkor is nehéz, küzdelmes volt az élet. György Sándor azonban bízott a jövőben. Most itt ül a kastély egyik termében s va"n tizenöten szegezik rá figyelmes tekintetüket. A szövetkezet problémáit vitatják, melynek ö az elnöke. Először a tavaszi munkákról ad számot, aztán sok egyéb más kérdés kerül megvitatásra: a háztáji földek rendezése, a legeltetés, új. tagok felvételi kérelme. Mikor mindezeket meghányták-vetették, csak aztán hozakodik elő az elnök: — ElvtäfSák, arról ugye tudtok, hogy a jó múltkor 6000 koronát, kaptunk a kerületi nemzeti bizottságtól jutalmul a múlt évi jó lentermésünkért. — Tudunk róla. — Nos, akkor most megint csak egy örömhírt közölhetek: A Mezőés Erdőgazdasági Megbízotti Hivatalból újabb jutalom érkezett szövetkezetünk címére. Méghozzá 5000 koronát kaptunk, hogy osszuk szét a lentermesztésben dolgozók között. Most aztán az a kérdés, hogyan osztjuk szét. — Legjobb lesz, ha betesszük a bankba.— szólal meg az egyik vezetőségi tag. — Jó, helyes... — hagyja jóvá egyhangúlag a vezetőség. Üjra az elnök veszi át a szót. Ha ebben az évben is úgy dolgozunk, mint a múlt évben, akkor többször is számíthatunk ilyen jutalomra. S itt hadd tegyük hozzá: tavaly 5 hektáron termesztettek lent. Bevételük 150 000 koronára rúgott. Az idén már 10 hektáron zöldéi a len a hanvai határban. Még szebb, még nagyobb jövedelemre számítanak, mint a múlt évben, mert most már saját tapasztalatukból ismerik, hogy érdemes jól dolgozni, többet, jobbat adni a nép államának. Az idő a késő éjszakai órákba nyúlott. Véget ért a tanácskozás. Hazafelé ballagnak a falu új életének úttörői. György Sándor is hazafelé veszi az irányt. Útközben még' mindig töpreng magában. Miért is kellett, neki fiatal korában átkelni az óceánon ... miért? ... miért? A nyomor űzte öt is, meg a többieket is. Ma azonban itt, a Sajó völgyében is kitárultak előttük egy jobb, egy emberibb élet kapui s amiben hitt, reménykedett, az most mind megvalósulóban van. * Farkas Kálmán. Új módszerekkel a termelés hatékonyságának növeléséért A bacskai EFSZ, mint ismeretes, egyike a legjobbaknak a királyhelmeci járásban. A gazdaság eredményeiről nemcsak a járásban, hanem az egész kassai kerületben sokat beszélnek. A haladó módszerek alkalmazása egész sor hasznos eredményt hozott a szövetkezet gazdaságosságának növelésében. Ez évben elhatározták, hogy minden kukorica és burgonya vetési területet négyzetesen vetnek el. Burgonyából 25 hektárt, kukoricából 60 hektárt vetnek négyzetesen. A burgonyát előcsíráztatták. A kukoricavetőmagot szintén a saját termésükből veszik. Ez idén kukoricából 70 mázsás hektárhozamra számítanak, 5 mázsával többre, mint tavaly. Burgonyából 200 mázsás hektárhozamra számítanak. Hogy gazdálkodásuk még hatékonyabb legyen, elhatározták, ez idén áttérnek a háziállatok vitamindús szálastakarmányokkal való etetésére. Ez azt jelenti, hogy a lóhere és a réti füvek egy részét már virágzás előtt lekaszálják, amikor legtöbb bennük a tápérték. Illés Bertalan, Bacska